Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-11-12 / 1236. szám
34. évfolyam Budapest, 1936. november 12 1236. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉLA SZERKESZTIK SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 UPPAY GYULA DR. és OLTY ANTAL MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A Ix&om Beendy Károly polgármester ismertette a Tabán rendezésének kérdését. Körülbelül 40 millió pengő kell a Tabán végleges képének kialakításához, a tervek most létesülnek. Elmondta még a polgár- mester, hogy a tabáni nagyszállót felépíti a főváros, szemben a Szent Imre fürdővel, az uj út túlsó oldalán, napos fekvésű, gyönyörű kilátást nyújtó helyen. 9gyanakkor modernizálják a Szent Imre fürdőt is, amelynek mindkét szárnyán ugyancsak szálló épül. Mindez körülbelül tO millió pengőbe fog kerülni. Ha ehez Hozzávesszük, hogy a Rudasfürdő átalakítási terveit is végrehajtják és ezek a munkálatok rövidesen már meg is indulnak, úgy megkönnyebbülten sóhajtunk fel: végre! „Nagy terveim vannak Budán“ — írta egyízben a Budai Naplónak Szendy polgármester, aki nem az az ember, aki csak tervezget. Sok évtizede várta a Tabán, mielőtt Szendy jött, a királyfi, aki élet- rekelti az alvó Csipkerózsiícát. Tervek jöttek, tervek múltak, a Tabán viskói pedig csak aludtak tovább. És azután megfőtt Szendy Károly, eltűnt a „romantikus" — ami azt jelenti: a piszkos, egészségtelen és rossz T abán helyén ma már gyönyörű tündérkert virul. Nem keltett ehez csoda, sem erőszak, csupán egy cselekvő férfi, aki nem habozik, ha érzi, hogy helyes elhatározásra jutott. Ha arra a beton és maltertömegre gondolunk, amelyet a Wargha-féle városrendezési terv akart a Naphegy és Gellérthegy lankáin elhelyezni, szinte boldogak vagyunk, hogy a háború megákadalyózta a Tabánnak ily módon való „rendezését“. Szendy nagy tervei nem maradtak ezúttal se ábrándok. A fürdőváros a tabáni építkezések megindításával végre valósággá válik. Rengeteget beszéltünk Budapest-Fürdő- városról, álmokat szövögettünk, közben pedig megfeledkeztünk arról, hogy nem elég az ábrándozás. Cselekedetekre volt szükség, energikus elhatározásokra, nagyvonalú aktivitásra, amely kalásszá érlelje végre az elvetett gondolatot. Elméleti viták árja hömpölygőit szép lassúsággal arról, hatósági feladat-e a szállóépités, kell-e egyáltalán szálló a Tabánban és ha már kell, ki építse fel: jött Szendy Károly és egyetlen kardcsapással megold minden gordiusi csomót: kell gyógyszálló és a főváros fel is építi azt. Az uj szállók építése azonban csak a kezdet kezdete. A polgármester 40 milliót szánt a Tabánra, ebből még csak 10 millió van meg, ennyinek a rendeltetését ismerjük. Hogymilyen célokat fog szolgálni a további 30 millió, arról nem emlékezett meg. Reméljük, hogy a fürdőkórház felépítése is benne van a programban. Budapest addig nem lesz igazi fürdőváros, amíg Vámossy professzor terve meg nem valósul. Sok egyéb gondolat is megvalósításra vár, sok minden egyébre is szükség van még, — hogy csak egyet említsünk: világfürdőhöz méltó kurszalon — aminek mind benne kell lennie a 40 milliós tabáni programban. A főváros megkönnyebbüléssel őszinte örömmel nyugtázza Szendy polgármester nagyszabású építő terveit. Nemcsak azért, mert hatalmas középitkezések indulnak meg, amelyek kenyeret és munkát jelentenek, hanem elsősorban azért, mert elindította Budapestet azon az úton, mely a szebb jövő felé vezet: a világfürdővé emelkedés dicsőséges útjára. A Budai Napló a mohamedán világsajtóban Hatalmas propaganda Budapest és a magyarság érdekében az iszlám világában A magyar sajtóban a Budai Napló aiz egyetlen orgánum, amely teljes erővel hirdeti, hogy idegenforgalmunk igazi jövője nem nyugaton, hanem keleten van. A mohamedán világ félé fordultunk és törekvéseink sikerét mi sem bizonyítja jobban» mint azok a megnyilatkozások,, amelyek ezer meg ezer mér- földnyi távolságból hirdetik, hogy munkánk nem volt hiábavaló. A mohamedán világ figyelme mindinkább a magyar főváros, illetve Buda felé fordul. Buda: szent városa az iszlámnak. Csodás, Sszinte regebeli város, amely előretolt bástyája volt Mohammed követőinek. A mozgalom tehát éppen ezért termékeny talajra hullott, könnyű volt felkelteni az érdeklődést a múlt évszázadok hagyományaitól koszorúzott Buda iránit, amit mi sem bizonyít éle“Budai Napló” (By H. A. K. Ayaz, B.A., LL.B., Budapest) lentioning it before that the always offered and shall e it nation of the East. But readily at the disposal of tf ! vyaz has been in Hungary and the whole of. Islam. \ Í s has % proved that the our white hot (full of love < .interested in the regeneration «heart that our service to 1st A „Sunrise“ cikke a Budai Naplóról. ' sebben, mint aiz a lelkes «szeretet, amely- lyel Durics Husszein , Hilmi budai fő- j muftit fogadták nemrégiben, amikor Indiában járt, hogy propagandát fejtsen ki a Budán felállítandó mohammedán kultúrintézmények érdekében. A már régebben Budapesten tartózkodó Hadzsi Achmed Ayaz Khán, aki az Indiában elindított Ahmadija-mozgalom képviseletében időzik körünkben, ugyancsak lelkes propagálója a magyarságnak. Számos cikke meg közleménye jelent már meg rólunk az iszlám világ lapjaiban, amelyek élénk érdeklődéssel és lelkes barátsággal fordulnak Magyarország félé. The Budai Napló, being a convinced friend and promoter of brotherly relations with the Muslims, has always offered and shall ever offer its columns readily at the disposal of Hungarian Muslims and the whole of the Islamic world.,We strongly believe in Részlei a „The Muslim Times“ cikkéből Jóleső önérzettéi mutatunk rá erre. mert nem kis részben a Budai Napló érdeme, hogy sikerült a többszáz milliónyi mohammedán világ előtt feltárni Buda szépségeit, figyelmeztetni őket arra, hogy a magyarság nem ellenségként» hanem igaz barátsággal tekint Kelet mohamedán világa felé. Éppen ezért igaz örömünkre szolgál, amikor most két angolnyelvű mohammedán világlap, a Londonban megjelenő „The Muslim Times" és az indiai Lahore-ban megjelenő „The Sunrise" hosszabb cikkben foglalkozik a Budai Napló propaganda munkájával és ennek kapcsán felhívjál az iszlám világ figyelmét Magyarországra. A >,The Sunrise“ két hasábos cikkének cinre: „Budai Napló." Ayaz khán irta. Megemlékezik benne arról a meleg érdeklődésről. amellyel ai magyarság viseltetik az iszlám iránt és lelkes szavakkal méltatja azt a munkásságot, amelyet a Budai Napló fejt ki ebben az irányban. | „Budapest az európai iszlám-mozgalom középpontja»“ — irja a „The Sun- tise“, majd beszámol]! a Buda visszavételének 250 éves évfordulójával kapcsolatos ünnepségekről. A magyar ma már nem tekinti pogánynak az iszlám követőit, — irja továbbá — ezután pedig közli a Budai Napló több cikkét. Elmondja, hogy lapunk kezdeményezésére . Cbe (Husiim Cinics Itt: fviui IBi • Published every other Thursday* Price: Twcu megalakult Budán a Gül Baba-bizottság Bárczy István és Perényi Zsigmond báró elnökletével és ismerteti a bizottság célját és munkásságát. Ezután az Ahma- diya-mozgalommal kapcsolatban ismerteti a cikk Budapest szerepét: Ayaz khán a magyar fővárost kívánja a mozgalom európai középpontjává tenni. Ez a mozgalom, amelynek középpontja az indiai dai Napló állandó és lelkes propagandája. Nagy öröme a mozlim-világnak, — írja a The Muslim Times — az a nagyszerű támogatás és igaz szivből fakadó jóakarat, amellyel a Budai Napló foglalkozik az iszlám világával, majd hosszan ismerteti Magyarország erőfeszítéseit az igazi világbéke megteremtésére. Bőven ismerteti a trianoni békeszerződés igazságtalanságait, a legutóbb Budapesten megtartott interparlamentáris konferenciát és a népszövetség szellemi együttműködési bizottságának Budapesten megtartott üléseit. „Az a nemes és előkelő szellem, amely a magyar nemzetet jellemzi, kell, hogy áthassa az egész világot,“ — irja a The Muslim Times — és kéri olvasóit, fogadják szivükbe Magyar- országot meg annak gyönyörű fővárosát, Budapestet. Nagy örömére szolgál a Budai Napló- nak, hogy állandó propagandája, a mo- hammedán kérdésnek felszínen való tartása és a Kelettel való összeköttetés szorgalmazása ilyen szép eredménnyel jutalmazza fáradozásait. Mint eddig is, most ist azt mondjuk: Budapest-fürdővárosnák épugy> mint 2L Voltig ODrgan of Bluslim thought PUBLISHED EVERY SATURDAY VoL VII LAHORE. SEPTEMBER 26. 1936 No. 39 Quadian-bani van, (ott székel az Ahma- diya-szekta kalifája) egyike a legnagyobb iszlám szektáknak és Budapesten levő megbízottja mintegy előretolt előőrse a mohammedán világmozgalomnak. A londoni The Muslim Times köszönetét mond az egész magyar sajtónak azért, a barátságért, amellyel a Kelet mohammedán1 világa iránt viseltetik, de — irja — az egyébként igaz baráti érzelmű megnyilatkozások közt is kitűnik a Bukulturális és idegenforgalmi középpontnak is, elsősorban keleten kell propagandát csinálnia, mert nyuga- — ton csak „divat" Budapest, — keleten azonban sokszáz millió moham- medánnak szívügye lesz. ha jól és helyesen intézzük propagandánkat. Hogy a Budai Napló ezen a téren jó munkát végez, azt a két mozlim világlap cikkei mindennél hatásosabban bizonyítják. Cepyen e „örök temető** a Farkasréten Igen tisztelt szerkesztő ur! A Budai Napló-ham, de más lapokban is olvasom a főváros illetékes köreinek jövőbeli terveit a farkasréti temetővel. Most legújabban azt olvasom, hogy, .örök temetőt*“ akar- maik belőfe csinálni, ami azt jelenti, ‘hogy a harminc esztendeje ott nyugvó halottakat egy sirba helyezik s a! felszabaduló helyeket újból eladják. Engedje meg szerkesztő ux, hogy igen sokak nevében tiltakozzam a fővárosnak minden olyan terve ellen, amely ezt a- temetőt továbbra is a mai rendszer mellett akadja fentartani. Talán sokak' kegyelete» érzéséit is megsértem, amikor érveimet elmondom, de nemi tehetek máskép, amikor látom, hogy a főváros egyáltalán nem törődik a, kegyelettel, és — úgy látszik — arra számit, hogy ezeket a kérdéseiket éppen a kegyeletre való tekintettel, senki sem meri megbolygatni. őért nemi arról van szó, hogy nem szabad temetőt fentartani olyan helyen, amely villavárossá kezű kiépülni. Arról sem, hogy nem szabad temető céljára felhasználni olyan helyet, amely az élők betelepedésére kiválóan alkalmas, hiszen régen ki van mutatva, hogy ez a rész Budapest legegyenletesebb klímája vidéke. Hagyjuk’ most az élők érdekeit, ne törődjünk a városfejlődés szempontjaival sean, maradjunk — a halottaknál. A farkasréti temetőt 1894-ben nyitották ' meg, eppen abban az időpontban* amikor Kossuth Lajos meghalt ,A főváros közgyűlésén jalakiazt indítványozta, hogy a, nemzet nagv halottját a farkasréti temetőbe temessék amire a polgármester azt válaszolta, hoX erre meg gondolni somi lehet, mert °y
