Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-08-30 / 1226. szám
1936 augusztus 30. Budai Napló 5 Újjászületett a Fhiladelphia-kávéház Huszonhét évig állt a Philadelphia-kávélúz az Alagút-utcában lévő helyén és ez idő alatt fogalommá lett. Buda legismertebb, legnépszerűbb kávéháza volt a „Fila“, annyira hozzátartozott a Krisztinavároshoz, hogy el se lehetett képzelni nélküle. Mégis, a múlt év végén, híre járt, hogy megszűnik a híres régi kávéház és egy szép napon tényleg lehúzták a redőnyöket, ami 27 év alatt egyszer se történt meg. Megszűnt a Philadelphia. Megszűnt, hogy új formában, fiatalon, frissen újból megjelenjék. A Krisztina-körút és Alagút- utca sarkán a múlt héten nyílt meg az újjávarázsolt gyönyörű kávéház és hogy mennyire szükség volt rá, mutatja az az őszinte öröm, amellyel régi vendégei fogadták. A tulajdonos, Szabó Samu és fia, akik modem szellemben alakították át a kávéházat, nagy anyagi áldozatokkal, külsőleg és berendezésében is a legszebb kávéházak egyikévé tették a Philadelphiát, ezt a nagymultú kávéházat, amely Buda irodalmi és művészeti életének is a központja. Nap-nap után ott ült és ül most is Szabó Dezső, a kávéház egyik nevezetessége, Schöpflin Aladár, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Pethő Sándor, Balassa Imre, Szalag László, Orbók Attila, Farkas Imre, Bevilaque-Borsodi Béla, Vajthó László, Balázs Sándor, Babay József és a többi budai író, de a „Filá“-ba járt valamikor Ady Endre meg Krúdy Gyula is. A gyönyörű új kávéház megőrizte a régi Philadelphia hagyományos tradícióit, amelyeket Szerencsésen egyesített az új idők követelményeivel. Buda előkelő közönsége visszakapta régi meghitt otthonát, a krisztinavárosi polgárság újra megtalálta régi szórakozóhelyét az új Philadelphiában. A Krisztina-téren megnyílt a budai úri családok törzskávéháza az újonnan átalakított Philadelphia kávéház Tulajdonos: Szabó S. Személyi hírek JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG, tábornagy, a Magyar Tudományos Akadémia ig. és t. tagja szeptember 2-án az ünnepi rendkívüli ülésen elnöki megnyitót mond. NEMETHY KAROLY dr;-t, a főváros közművelődési ügyosztályának kiváló vezető tanácsnokát a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Némethy tanácsnok a városháza egyik legkitűnőbb tisztviselője, aki éppen most óriási munkát végzett Budavár visszavétele jubileumi ünnepségének a nagy eseményhez méltó módon való megrendezésével. HARRER FERENC v. alpolgármester, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, súlyos operációja után most már a teljes gyógyulás útján van. IFJ. HORTHY MIKLÖS, a Magyar Üsző Szövetség elnöke megkapta a Magyur-Nippon Társaság jubiláns emlékplakettjét a két nép közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének érdekében kifejtett munkájáért. DURICS HUSSZEIN HILMI budai főmufti hétfőn érkezett, meg nagy indiai útjáról, amelyet teljes sikerrel fejezett bei. SALAMON GÉZA tanácsnok olasz kitüntetése. Salamon Géza székesfővárosi tanácsnoknak az olasz király az olasz katonarend parancsnoki keresztjét adományozta. A kitüntetést Colonna herceg, Olaszország budapesti követe nyújtotta at meleg szavak kíséretében. FERENCZY TIBOR főkapitány a kétheti szabadságát Ausztriában tölti. Távollétében Kalmár Béla helyettes főkapitány látja el munkakörét. . DUNKEL NORBERT hangversenyigazgató, a főváros népszerű, ismert zenebarátja, Dunkel Dénesinek, a Magyar Orsz. Tudósító törvényszéki rovatvezetőjének édesapja, kormányfötanácsosi címet kapottJÁKFAI GÖMBÖS ANDORNAK, az Országim Bethlen Gábor Szövetség igazgatójának a kormány- főtanácsosi címet adományozta a kormányzó. Dr. GERZON ISTVÁN fog- és szájsebész főorvos szabadságáról hazaérkezett és szeptember 1-én. megkezdi rendelését. Andrássy-ut 13, II. cm. I. Ferenc József jelenlétében rendkívüli fénnyel ünnepelte a főváros 50 év előtt Budavár visszafoglalásának 200-ik fordulóját Egy negyed-évezred még a történelem gyorsan járó óráján is nagy idő. Kései nemzedékeknek öntudatot adó, új erőket termelő, nagy eseményei a dicső magyár múltnak, — a ma legnagyobb értékei. Ám egy fél évszázad is könnyen történelmi távlatokba vesz, különösen akkor, lia ez az idő — mint a most közvetlenül mögöttünk levő is — külön, maga is egy nagy darab világtörténelem. Ezért nem érdektelen, ha visszaemlékezünk Budavár visszavételének ötven év előtti ünneplésére. Nem volt még két évtizede sem, hogy sokat szenvedett és a vértanuk önfeláldozásával tűrő nemzetünk felszabadult az osztrák elnyomatás szörnyű terhe alól. Egy önmagával és uralkodójával megbékélt nép, politikai és gazdasági fellendülésének boldogságában és büszke öntudatában tekintett ékkor vissza a — régmúltra. Hit és bizalom, derű és megelégedettség Sugárzott telkekből és arcokról — ez nyomta rá bélyegét az akkori ünnepségekre. Hogyan is volt hát? A főváros 1884-ben elhatározta és megkezdte az ünnepségek előkészületeit. Meghívta ezekre az ország összes törvényhatóságait. Történelmi kiállítást rendezett a Műcsarnokban és kiadta Károlyi Árpádnak a nagy történelmi eseményt tárgyaló művét. Rákosi Jenő „Budavár megvétele“ címen alkalmi darabot írt, melyet 1886 augusztus 31-én, ünnepi" előadásban mutattak be a magyar nemzeti színjátszás nagyjai a Népszínházban. Az uralkodó Ferenc József Budán tartózkodott és augusztus 31-én megtekintette a műcsarnoki történelmi kiállítást, melynek óriási értékű anyagát ő maga is gazdagította. Szaptember elsején kezdődtek az ünnepségek. Reggel 9-kor a hercegprímás pontifikáiása mellett Te Deum és mise volt a helyőrségi templomban. Azután kivonulás a Nándor-térre. Itt felsorakoztak a résztvevők az emléktábla körül. Az ünnepet Gerlóczy Károly polgármester nyitotta meg. Az emlékbeszédet Havas Sándor fővárosi bizottsági tag mondotta. A Himnuszt és a Szózatot a Budai Dalárda énekelte. Délután 4 órára volt kitűzve a vigadói díszülés kezdete. 3 órakor már óriási tömeg zsúfolódott össze a Vigadó környékén. Az egykorú lapok különösen kiemelik Splényi báró detektívfőnök tapintatos eljárását, amellyel a rendet fenntartotta. Ma már történelmiek a megjelentek nevei is. A bejárattal szemben hatalmas piros bársony támlásszékben 1. Ferenc József és udvara foglalt helyet. Közvetlen közelében: — a sajtó számára fenntartott helyek voltak. Az emelvényen fényes díszmagyarok, papi díszruhák, katonai uniformisok, csillogó érdemrendek tömege. Külön kis asztalnál Ráth Károly főpolgármester, egy másiknál báró Kemény Gábor és Szilágyi Sándor, a Történelmi Társulat képviselői. A sok csillogó díszből nemes egyszerűséggel tűnik ki Trefort Ágoston fekete díszmagyarja. Főpapi bíborban Haynald Lajos bíbornok-érsek és Hihájlovics zágrábi bíboros. Délcegen és derűsen az „öreg" Andrássy Gyula gróf, volt külügyminiszter. Ott voltak a főpapok, élükön Schuszter Konstantin, akkor kassai püspök, a két Szász, Károly és Domokos, református püspökök, az összes miniszterek, Tisza Kálmán kivételével, aki beteg volt, továbbá számos történettudós, Fauler Gyula, Fejér pataky László, Károlyi Árpád, Tanárkay Gedeon és mások. Ott volt Jókai Mór, Darányi Ignác, Busbach Péter, Wahrmann Mór, Keglevich István gróf intendáns, valamint az összes vármegyék és városok kiküldöttei magyar díszben. Mikor a terem már zsúfolva volt, megkezdődött Budapest törvényhatósága és a Magyar Történelmi Társulat által Budavár visszafoglalása alkalmából 1886 szept. 1-ére kitűzött diszülés. Ráth Károly főpolgármester így kezdte beszédét: — Elnöki tisztem teljesítése közben többször fordulnak elő alkalmak, midőn szerencsém van tolmácsolni a főváros örömét valamely bekövetkezett esemény felett, mely a közérzület óhajának megfelel, midőn kifejezést kell adnom valamely magasztos cél érdekében a társadalom minden rétegeit átható lelkesedés tényének, midőn a főváros fenkölt szelleme és akarata nyilvánul a nemzeti érdek s a közművelődés nagy feladata ügyében. Mert a főváros közönsége már kiváló munici- pális állásánál fogva is, melyet az ország törvény- hatóságai sorában elfoglal, mindenkor legnemesebb hivatásának érezte, hogy nemcsak az általános emberi, hanem különösen szeretett hazánk érdekeinek hű őre és igaz képviselője legyen. Majd így folytatta: — Midőn a főváros tanácsa a Magyar Történelmi Társulat kegyeletes és hazafias indítványát, hogy „Budavárának a török uralom alóli felszabadulása, ennek kétszázéves évfordulóján, megünnepeltessék“ a törvényhatósági közgyűlésnek pártolólag terjeszté elő a főváros közgyűlése, még 1884-ik évi január hó 9-én osztatlan lelkesedéssel magáévá tette a saját hazafiúi érzületének is megfelelő nagy eszmét és megállapítva az intézkedések sorát, mélyekkel a világraszóló esemény emlékét megörökíteni kívánta — a szükséges eszközök megszavazása mellett, utasította a tanácsot, hogy egyetértőleg a fővárosi képzőművészeti bizottmánnyal a Magyar Történelmi Társulattal a határozat végrehajtásáról gondoskodjék. Beszédé további folyamán rövid történelmi visszapillantást vetett a 200 évvel azelőtti nagy eseményre és felsorolta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a főváros az ünnepségre és a történelmi esemény megörökítésére tett. A főváros a hálás megemlékezésre — jelentette Ráth Károly — külön érmeket veretett. Felsorolta ezután a meghívottakat, közöttük az uralkodó- és trónörökös-párt, a főhercegeket, továbbá „azon bel- és külföldi családokat, kiknek ősei a diadalmas ostromló hadsereg soraiban résztvettek“. Köszönti Bécs, München, Berlin, Zágráb, Prága, Lemberg és Stockholm küldötteit, kiket — mint bejelenti — a főváros másnap „különösen üdvözölni fog“. Szavait így fejezte be: — ős Buda ormain újra ott díszeleg a királyi lak, szeretett Apostoli Királyunk székhelye. A legújabb kor monumentális alkotása, a nagy haladás, mely nemzetünk szellemi és anyagi művelődése terén megy végbe és a törhetlen hűségű magyar nép leghőbb vágyai, dicsőségesen országló I. Ferenc József szeretett királyunk Őfelsége drága nevéhez vannak fűzve örökre! A király és a nemzet boldog egyetértése hozott áldást a trónra és a Hazára — ezen egyetértés legbiztosabb záloga jólétünknek és jövönknek. Éljen a király! Isten örök áldása az egész magyar haza fölött! A főpolgármester után Kemény Gábor báró a Történelmi Társulat másodelnöke mondott ünnepi beszédet, az emlékbeszédet pedig gróf Széchenyi Antal tartotta. Ipolyi Arnold váradi püspök, mint a Történelmi Társulat elnöke és a vatikáni magyar okirattár szerkesztő bizottságának elnöke, Nagyváradon augusztus 20-án kelt levelével, átnyújtotta XIII. Leó pápa együttérzésének értékes jelét, azt a munkát, melyben a Vatikáni Okirattár közzétette XI. Ince pápa magyarországi követének 1686. évi jelentéseit. Érdekes az a névsor, amely az ötven évvel ezelőtti ünnepségek ama résztvevőit említi fel, kiknek ősei fegyverrel a kezükben harcoltak 1686-ban Budaváráért. Ezek: Petneházy Antal, Petneházy Ferenc, Petényi Sándor, Petényi Ádám, Ottlyk Ede, Ottlyk Zoltán, Ocskay László, Le Vray Gusztáv, Hunyady Kálmán, Imre és László grófok, Bar- fus-Egenhardt Károly (Köln), Petényi Ottó, Petényi Vendel, Miskey Lajos, Huyn János Károly (Felső-Ausztria), Creytz Artúr báró (Berlin), Mongenot M. Leon (Nancy), Desplangues A. (Párizs), Tattenbach Jenő gróf (Berlin), Fúró László Kálmán, Icauchist Endre, Miskey József, Juhász Ignác, Sántha Elemér, L. Laure (Párizs), Monjourtin d’Equeville marquis (Párizs), Albert de Malet (Párizs), Miskey Árpád, Motösicky Hugó, Ottlyk József, Kovács Sándor, Ebenboch Ferenc, Szunyogh Tivadar, Fiáth Pál báró, Ap- ponyi Sándor gróf, Fiáth Imre, Jeszenszky Béla, ifj. Novelly Antal, Vecsey Sándorné, Kovács F., Möschke Hermann (Berlin), Honny István, dr. Mels Bielke gróf (Svédország), Balassa István báró, Ottlyk Géza, Guitmann Henrik és Petneházy Ferenc. • Napokig ünnepelt még az ország és a főváros. Szeptember 5-én nagy népünnepség volt a Városmajorban, mely az akkor még ritka látványosságok sorozatát nyújtotta a boldog és örvendező tömegeknek. Mint a leírás elárulja: „10 percenként új léghajók lettek feleresztve“. Látható volt a Filadelfia-akvárinm, a Hóry-műszínház és a „Ba- rogaldi-néparéna...“ • Látványosságunk ma több van, de az akkoriak a régit mennyivel zavartalanabbal élvezhették. Mégis, ünnepeljünk ma is, mi is hittel, mely a múlt emlékeiben gyökerezve ígéri, hogy lesz még ünnep Nagy-Magyarországon is! FILLÉRT MÁR MEGTAKARÍT MIELŐTT ELINDUL VÁSÁROLNI, Hl BUDÁN EGY KÍSÉRLETEI TESZ NZ Úl VEZEIÉS NLNTT ÁLLÚ, MODERNÜL FELSZERELT GERLRYlLLflTSZERTlÍRBBN I, SZENT JÁNOS-TÉR1/1 HORVÁTHTERINÉL KLEFOI: 1-527-55 Budai reggeli — Cevél a szerkesztőhöz — Előkelő', ismert budai kézből kapjuk a következő sorokat: Az utóbbi években kényszerülve vagyok kávéházban reggelizni. Régi budai lakos vagyok, de kipróbáltam a reggelit nemcsak a budai, de a legelőkelőbb pesti kávéházakban is. A különbség legfeljebb csak a reggeli elnevezésen értett kávé, vaj vagy tojás minőségében van, de változatosság, amire az én budai magyar gyomrom vágyik, nem található a Duna egyik partján fekvő kávéházakban sem. Már a hideg fut végig a hátamon, ha hallom a pincér kínálgatását: félbarna szűrve habbal, tojást is parancsol, nagyságos uram? De még sehol sem kérdezték tőlem, nem vágyom-e kis szalonnára, füstölt kolbászra, császárhúsra, avagy hideg karajra ? Éppen azért azt ajánlom a t. budai kávéháztulajdonosok figyelmébe, hogy a híres „bécsi reggeli” mintájára csinálják meg az úgynevezett „budai reggelit”, amely állhat: teából vagy kávéból és a mellé adott egy-egy falat szalonnából, füstölt kolbászból, magyar házi sonkából vagy karajból. Az úgynevezett „budai reggeli” másik fajtája állhat: köménymagos levesből, benne apróra vágott pirított zsemlye, külön erre a célra készült hosszú bögrében felszolgálva. Lehet, akadna sok olyan budai vendég, aki a „budai reggeli” bevezetése után is megmaradna az eddigi kávé, vaj, tojás-reggeli mellett, de szentül hiszem, hogy a többség a „budai reggelit” fogyasztaná és hogy nagyon sokan jönnének át Pestről is a „budai reggeli”-re. Dr. V. Gy. Örömmel adtunk helyet ennek az érdekes levélnek, amelynek ötletét a magunk részéről is a legmelegebben pártoljuk. SZÍNHÁZ ÉS MOZI Márkus Emilia, aki hat éve nem hagyta el a fővárost, a most befejezett fáradságos filmfelvétel után, hűvösvölgyi villájából Lillafüredre teszi át szállását, hogy megérdemelt pihenésben legyen része. Ormandy Jenő, az amerikai magyar karmester, hétfőn érkezik és szerdán vezényli a főváros díszhangversenyét Buda visszafoglalásának 250-ik évfordulója alkalmából. Az Átriumban vasárnap délelőtt fél 12 órakor olimpiai filmmatiné lesz a győztes olimpikonok tiszteletére, jelenlétükben. A matinén bemutatásra kerülnek az amszterdami és a losangelesi olimpiászról készült filmfelvételek is. Pluhár István konferál. Fellépnek: Dénes és Pethes, Her- czeg és Komlós. Bárdos Artúr — méltóságos űr. Bárdos Artur dr.-nak, a Belvárosi Színház igazgatójának a kormányzó a magyar színművészet fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. FILMPALOTA MARŰIT-KÜRCT 55 Tel.: 1-540-21,1-530-34 A legbájosabb filme Shirley Templenek, a budaiak kegyeibe is rég befutott világsztárnak - A kis lázadó. Azonkívül a legújabb Magyar és Fos Híradó. Előadások kezdete hétköznap: 5, %S, és %10 órakor, szombaton, vasárnap és ünnepnap: %4, %6, %S, %10. —' Leszállított helyárak. ALKOTÁS MOZI. Alkotás-u. 11. Telefon: 1-553-74. Az idény leghíresebb magyar filmje: Ember a híd alatt (Lázár Mária, Csortos, Kiss). Vigyázat, nászutasok, vígjáték. Fos Híradó. — Előadások kezdete hétköznap: 4, ^£7, %10, vasár- és ünnepnap: Vi2, %4, %7 és összevont előadásban: %9, %10 órákon. BUDAI ROYAL. Selmeci-út 14—16. Tel : 1-623 08. Érdekes attrakciók: Vademberek, vadállatok. Artistaverseny. Fényes kísérő műsor. Fos Híradó. Előadások kezdete hétköznap: 5, %S, VhlO, vasár- és ünnepnap: %3, %5, 7, %10 órakor. PALOTA FILMSZÍNHÁZ. I., Krisztina-körút 155. Telefon: 1-566-05. Egyedül játsza: A pokol tornáca, végig magyarul beszélő film (magyarra szinkronizálva), Hungária, Fos és Olimpiai Híradó. Előadások kezdete hétköznap: %5, %7, 9, vasárnap: 143, %5, %7, 9 órakor. Borotválkozzon viz, szappan és ecset nélkül Kapható minden szaküzletben és a készítő dr. HOLCZER ISTVÁN vegyész illatszertárában, VI., Teréz korút 8. sz. HEZOLITE-RRPID 1 perc alatt! arcápoló gyorsborotvakrémmel Próbadoboz ára: 24 ,|||ér Ezt is visszatérítem eredeti csomagolás vásárlásánál Eiedeti csomagolások: Nagy tubus 88 fill. óriási tubus 2 P Nagy doboz 1.50 P Óriási doboz 3 P