Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-10-22 / 1233. szám

1936 október 22. Budai Napló 3 A Budai Napló előfizetési ára ... 24 pengő. Egyes szám ára ..................................40 fillér Hird etés ára millimétersoronkint. A év, előtti módi Valamely új divat megjelenésekor mindig az tű­nik ki, hogy a hölgyek a haladás eszméinek zászlóhor­dozói, a férfiak pedig a konzervatívok, A nők a divat- szeszély legszélsőségesebb eszméit rögtön percipiálják és azoknak behódolnak. A teremtés urai rideg tekin­tettel nézik az újításokat. Nemcsak mert az ő zse­bükbe vág a dolog, de mert nehezen tudják megszokni, hogy az asszony vagy az imádott nő, —•' előfordul, hogy a kettő egy személy is lehet — alakja, megjele­nése megváltozik az új viselet folytánj Idővel azután ■a férfi is megszokja a divatot és pedig annyira, hogy neki tűnik legjobban szemébe, ha valaki attól elma­radt. Persze mire ennyire kifejlesztette szakértel­mét, — már új divat érkezik, amelyben ő analfabéta. Régebben se volt máskép, csak talán valamivel tartósabb volt a módi, mikor még delizsáncon és nem repülőgépen tört be. Rogy mit hordtak szépanyáink, ükapáink százhúsz év előtt, annak leírását veszem egy •előttem fekvő rendőrségi circuláréből. Budaújlakon betörtek egy ú/riházba és nagy Ita­lom ruhát elloptak. Ezt kurrentálja a policia és ezen ■alapon rekonstruáljuk a hajdani divatrevüt. Tolvajkézre került tehát: egy rózsaszínű taft női ruhaalj és slepp, gránátszínü női ruha, zöld taft ruha, mindkettő aljjal és steppel. Ezüstszínű, taft, azután lcék taft női ruha, Utóbbi aljjal, steppel. Csíkos atlasz ruha. Három nyári ruha muszlinnal fodrozva. Nyakba- vető vagy vikkler taftból, muszlin kötény, négy musz­lin leendő hollandi csipkével, egy lengyel kendő stb. Hogy azonban nemcsak Éva, hanem Ádám szá­mára is beszámoljunk a divatról, folytassuk a lopott tárgyak listáját: Férfiöltöny aranygombokakl és taft béléssel. Sárga mellény ezüsttel hímezve és egy fehér atlasz mellény arannyal hímezve. Piros posztó mellény, arany hímzéssel, nadrággal; selyem térdnadrág; bár­sony térdnadrági Piros selyem-plüs mellény. Mint látjuk az elegáns mellény tette a dandyt dandyvé. Szinte előttünk látjuk lebegni a Tsászár- Jeredő sétányain a szép asszonyt gránátszínű taft krinolinban, a karjára felcsapott steppel. Kezében a parasol, mélyet nyélével lefelé hordoznak egy a végére alkalmazott karikánál fogva. Fején dús aranyhímzésű főkötő kacérkodik. Mellette rangoson lépked a gaval­lér. Aranygombos a frakkja, ezüsttel hímzett a hosszú piros atlasz mellény és bársony térdnadrágban, fehér harisnyában és ezüstcsattos félcipőben feszít. Kezé­ben magas, ezüstgombos pálca, karján pedig az Ifi­asszony hollandi csipkés vikkler je ... Gálosi Soma. J. Viraág Béla hétfőn lett volna 73 éves. Hétfőn, október 19-ón lett volna 73 eves J. Vi- raágh Béla, a Budai Napló alapítója és közel 34 éven .át felelős szerkesztője. Ezt ..a születésnapot, családja és tisztelői, valamint a Budán Napló szerkesztősége kegyelettel ülte meg, mélységesen átérezve azt a veszteséget is, amely egész Budát érte J. Viraágh Béla halálával. A farkasréti te­metőben lévő sírját sokan keresték fel ezen na­pon, rengeteg virággal díszítették, de ezeknél a virágoknál maradandóbbak azok a virágok, ame­lyekkel a kegyelet és hálás emlékezés áldozik a budai szívekben J. Viraág Béla nemes, soha el nem múló emlékének. Németh Imre szegedi előadása. Németh Imre képviselő a múlt héten a szegedi Honszeretet Egyesületben ,fifaji gőg és nemzeti öntudat" cím­mel előadást tartott. Előadásában hangoztatta, hogy a magyarság fogalmát faji alapon meghatá­rozni igen nehéz, mert már honfoglaló magyar törzseket sem az egységes vérség, hanem a politikai törvényszerűség formálta nemzetiséggé. A magyar nemzetiségi gondolat lényeges eleme a türelem, megértés, ami a másik nemzetiség felé mutat. A faji gőg szinte elviselhetetlen atmoszférát teremt Európában. A magyar nemzetiségnek legnagyobb feladata küzdeni a faji gőg ellen, amelynek három centruma van. Az egyik az ázsiai bolsevizmus, a másik a germán faji gőg, a harmadik a fanatikus vallássá merevült zsidó ortodoxia. Ezek ellen a ma­gyar nemzetiség hordozhatja legtöbb joggal a ke­resztes hadjárat európai lobogóját. Új templomot épít a Cisztercita-rend. A budai Szent Imre herceg-úton néhány héten belül meg­indul a Cisztercita-rend új plébániatemplomának az építkezése. Az új templom terveit Wälder Gyula műépítész, műegyetemi tanár már elkészítette, azo­kat a magasépítési ügyosztályhoz már el is juttatta és így az új templom megépítésére rövid időn belül már meghirdethetik a versenytárgyalást. Tizenhármán pályáztak a hármashatárhegyi vendéglő bérletére. Most járt le a hármashajár- hégyi vendéglő hatéves bérletére szóló pályázat. Tizenhárom vendéglős, pincér és vállalkozó nyúj­totta be pályázatát, amelyekben a legkülönbözőbb árajánlatokat tették a bérlet elnyerésére. A leg­magasabb ajánlatot Baranyay József tette, aki 7000 pengő fix bér mellett még a bruttó bevételből 8 százalékot is ajánlott. Dénes Gy. Aladár 40001 pengő fixbért és hét százalék bruttó részesedést kínált. A többi pályázók közül Molnár Simon György 3000, Szalay Illés 4000, ifj. Artner Alá* jós 3000, Kis Sándor 2000—3000, Bürger Márton 2400, Berták Mihály 3000, özv. Boksa Mihályné 2400 pengő fix és 5.5 százalék részesedést, Németh István 3200, Balázs Antal 2800, báró W/osmer Gusztáv 3000, Mies Ernő 2500 pengő bért aján­lott fel. Téli menetrend. Október 4-én lépett életbe s má­jus 22-ig marad érvényben a vasúti és hajózási téli menetrend és ismét megjelent komlósi és kiscsöpényi Komlóssy Vilmos szerkesztésében és kiadásában a „Vasúti Útmutató“ zöld menetrend. Az új téli kiadás tájékozást nyújt az összes belföldi közlekedéssel kap­csolatos tudnivalókról. Közli a iszemélydíjszabásokat, inenetdíjkedvezményeket, a hétvégi menettérti jegye­ket stb., ára : 60 fillér, mindenütt kapható. Körösi Albin, az elhúnyt nagy paptanár, költő és tudós gyönyörű verssorozatot írt „Budai Séták" cí­men. Ezek a versek soha nyomtatásban meg nem je­lentek, most a Budai Naplónak engedte át közlésre őket az elhúnyt költő egyik barátja. A Budán Séták-at boldogult Körösi Albin az alábbi levél kíséretében küldte el budai barátjának: Kedves Barátom! Bár én is Budán lakhatnék! Ott minden más, egészen külön világ. A csönd és békesség országa, ahol a mai zaklatások között, ilyen folyton dolgozó irodalmi remetének, mint jó magam, bizony jól esnék megpihenni. Hiszen ott minden csupa álom és mese! És a boldog élethez kell-e másf ... Szeresd Budát és vedd ezeket a verseket örök vigasztalásul. Ottani sétáim közben su­gározta őket belém az ég, a levegő, Buda va­rázsló igazsága, szívem boldog dobogása és Isten szent akarata. Körösi Albin A „Budai Séták“-ból itt közöljük az első verset, amelynek gyönyörű áhítata, mélyen átérzett költői szépsége, Budának mélységes szeretete bizonyára min­den olvasónk lelkét meg fogja kapni. ELSŐ SÉTÁM BUDÁN Ha átmentem Budára Egy más világban jártam. A Gellért oldalán Úgy terült el Tabán Mint várkisasszony keblén Hervadó, bús virág. Az ég vadul vörös volt, A hegyek feketék, Harangok búgva kongtak: Ne-még, ne-még, ne-még! Minden a múltat mondta, Szomorú, szép mesét, Amint jó bandukolva A hegynek mentem én. S ott fent, amint megálltam A holnap jött felém Reményed álmodással. Ne-még, ne-még, ne-még! Még itt kell most maradni, Történetünk ölén. Minden röggel beszélni, Minden zugot megnézni, Tanulni, hinni, félni, Szebb, jobb jövőt remélni És élni, él/ni, élni! Amint így bandukolva Járogattam Budám, Úgy nézett rám a Vár, Mint misztikus mesétől Elátkozott király. Reményes álmodással Harangok búgva kongtak, A fák lágyan susogva Igazságokat mondtak. Minden hitt és dalolt, Emléket ringatott. Lelkem vad lángolással, Szívem mély dobbanással Csak azt súgta felém: Itt minden zug beszél, Itt minden rög megért, Budán a múlt is él! Börtön. (Murányi-Kovács Endre verseskötete.) A fiatal költőnemzedék egyik legtehetségesebb és legegyénibb tagja, Murányi-Kovács Endre Börtön című kötetben foglalta össze és adta ki verseit. Ezek a költemények egy borongós ifjú lélek val­lomásai, amelyekben kirobbanó erővel jelentkezik a század problémáinak súlya alatt vergődő, esengő lélek. A könyv címe, a Börtön, szimbolizálja a költőt, a test börtönébe zárt embert és a mai étet ezer korlátja közé zárt lelket, amely szabadság, megértés, jövő felé kiált. Murányi-Kovács Endre tehetsége szinte robusztus erővel jelentkezik ezek­ben a versekben, amelyek a vergődő, -nyugtalan ifjúság lázában fogantak. Csupa keresés, akarás, de hiába: mindenfelől ott merednek a börtönfalak, amelyek le akarják tömi a szárnyalást. Murányi- Kovács Endre az új költő-generáció legértékesebb tagjai közül való. Eddig több prózai kötetben mu­tatta meg oroszlánkörmeit, ez a verseskötete azon­ban már kiforrott költőt revelál, akire fel kell figyelni. A szép kiállítású verseskönyv nagy nye­resége az új irodalomnak, amely sokat vár ezek után az új költőtől. Kokszoló berendezést épít a Gázművek. A Fő­városi Gázművek vezetősége, értesülésünk szerint elha­tározta, hogy legrövidebb időn belül megvalósítja régi tervét és megépítteti az új kokszoló berendezést. Az építkezési költségek fedezése céljából a Gázmüvek 2 millió pengős kölcsönt* fog felveimé. A kölcsönt előreláthatólag a Községi Takarék fogja rendelke­zésre bocsátani. Az új kokszoló mű létesítése által a koksz és kokszosítási melléktermékek előállítása lé­nyegesen gazdaságosabban fog történni, mint a je­lenben, mert a jelenleg használatban lévő avult rend­szerű kokszkemencék üzeme kevésbbé gazdaságos az új rendszerűeknél. Kétszobás utcai lakás, újonnan festve, azon­nal kiadó. Cím: Kxisztina-körút 65, fdszt. 1. Óbudai őrség volt vasárnap az Országzászló­nál. Vasárnap a budapesti III. kerületi levente- szakasz teljesített őrszolgálatot az Ereklyés Ország­zászlónál. Déli 12 órai őrségváltásra a III. kerü­leti levente-zenekar kísérte a csapatot. J. Viraág Hús mozdulatművészeti iskolájának kedvezménye a Budai Napló olvasóinak. J. Viraág Ilus mozdulatművésznő, Dienes Valéria dr. orkesz- tikai iskolájának tanársegéde, a Nemzeti Színház tánctanára nagy kedvezményben részesíti a Budai Napló előfizetőit és olvasóit. Azok részére, akik lapunkra hivatkoznak, rendkívül mérsékelt áron nyújt oktatást úgy az egyéni, mint a csoportos tanításban, Érdeklődni személyesen is lehet H., Margit-körút 64/a, szám, földszint 5 alatt délután 2-^4 óra közt. Telefon: 1—660—27. ; A Virágkedvelők Egyesülete szobanövény és kis&ert ápolási előadást tart. Október 22-én, csü­törtökön d. u. fél 5 órakor az egyesület helyiségében YBL, Eazterházy-u. 4. sz. alatt „Az élősövény“ cí­men Füredi Jenő tart előadást Minden érdeklődőt színesen látnak. Felvilágosítással szolgál a központi iröaa: VT-. Podmaniczky-u. 29. II. 11. (Telefon: 1—J63;—53.) A Mária Terézia-rend ünnepe. A katonai Mária Terézia-rend tartotta meg százhetvenkilenc év' ’élőtt történt ~ alapításának emlékezetére alap- szabályszerinti ünnepélyes istentiszteletét a királyi Udvari és várkápolnában. A rend vitézei Horthy Miklós kormányzóval az élükön a testőrök és ko­ronaőrök díszes sorfala közt vonultak be a feldí­szített kápolnába. Az egyházi szertartást dr. Hász István tábori püspök végezte fényes segédlettel és magas szárnyalásé beszédben emlékezett meg a rendalapító nagy magyar királynőről, aki mint ilyén teremtette meg a világ legelső vitézi rendjét. Az-ünnepséget bajtársi ebéd fejezte be a Nemzeti Kaszinó különtermében. A Szentháromság-utcában állítják fel Hadik generális szobrát. A közművelődési ügyosztály a közeljövőben három új szoborral díszíti a fővárost. Ezek közül az egyik, amely Vastagh György alko­tása, a Hadik-szobor. A bronzból készült mű a híres Hadik generálist, aki Berlint is bevette hu­száraival, lovon ábrázolja. A szobrot az ügyosztály döntése alapján a Szentháromság-utcai elöljáróság épülete előtt állítják fel. 1 TQMCSáNYI GÉPLElRÓ-, SOKSZOROSÍTÓ- ÉS FORDlTÚIRODB, II, MflRGIÍ-KÖRÚT 69. T.: 1-522-68. Megnyílt a Magyar Műszaki Múzeum a Délivasút igazgatósági épületében Negyven esztendő után valósult meg egy életrevaló eszme, amely újabb értékkel szaporí­totta a magyarság kultúráját — és ami külön öröm számunkra — Buda látnivalóit. 1896-ban a millenáris kiállítással kapcsolatban vetődött fel először egy magyar műszaki múzeum felállításának terve. Pár nap óta pedig a Mészáros- utcában, az egykori Déli vasút igazgatósági épüle­tén már ott díszeleg a csillogó felírás: Magyar Műszaki Múzeum. Két évvel ezelőtt határozta éli véglegesen a ke­reskedelmi minisztérium, hogy felállítja a múzeu­mot. A szervezéssel és a megfelelő hely kiválasztá­sával Lósy-Schmidt Ede dr. műszaki tanácsost, a kiváló szakférfiút bízták meg. Lósy-Schmidt dr. választása a mészárosutcai épületre esett. Illetékes helyen tetszéssel találkozott javaslata és a kormány a múlt év tavaszán rendbe hozatta a múzeum cél­jaira szánt épületet. Lósy-Schmidt Ede dr. munkája természetesen jóval régebbi eredetű. Már 1921-ben megalapította a Magyar Mérnök és Építész Egylet kebelében a technika történeti gyüjteménytárát, amely a mos­tani múzeum magva. Az új magyar múzeum elsőnek a magyar mű­szaki tevékenység XVIII. századbeli emlékeit mu­tatja be. Térképek sora hirdeti itt büszkén a régi magyar mérnökök kitűnő munkáját, míg üvegajtós szekrényekben ma már primitíven ható — akkor még boszorkányos —- régi műszerek láthatók. Fájó érzéseket ébreszt a következő szoha. Ebben a versekben, regényekben és szájhagyomá­nyokban is oly sokszor emlékezetessé tett és ma­radt selmeci bányász-akadémia emlékeit gyűjtötték össze. Száz esztendővel ezelőtt állították fel ezt a főiskolát, áldozatkész ősök. Ki mert volna akkor arca gondolni, hogy a bányavárosok földjét — melyeknek méhében kincsek-kincse rejlik — valaha is idegen bitorlók tapossák, hogy a százéves fő­iskolának, amely ma Sopronban működik — me­nekülnie kell ősi otthonából? De ki ne gondolna e szobában hittel arra a napra, ».mikor majd Selmec ismét szülői öleléssel fogadja vissza a száműzött szülöttet, a főiskolát. A gyors ütemű magyar technikai fejlődés néma és mégis minden szónál beszédesebb bizony­ságai tárulnak a néző elé. Falusi úrikastély fa­csöve,' vízvezetéke lepi meg a látogatót. Érdekes az Alagút első terve, melyet kétnyilásosan akartak megoldani. Külön látványosság a Lánchíd első terve, Vásáry Pál munkája. A magyar ipar világhírét megteremtő modern malmok őse: Mechwart András régi hengerszék- tervei, láthatók a malom-ipar szobájának falán. De ki győzné felsorolni a húsz szobába össze­zsúfolt látványosságok dús sorozatát. Húsz szoba — hatalmas kincsestára a magyar tudás, fejlődés és haladás eredményeinek. Pedig Losy-Schmidt dr. kijelentette, hogy azzal az anyag­gal, amelyet összegyűjtött — 300 íkobát is meg tudna tölteni. Ez a múzeum, ahogy most már a kezdet-kez­detén is nagy kultúrvagyont jelent, megérdemli, hogy kifejlesztésére ne kelljen további 40 évig várni. Mi újság a Városházán? A kormány lemondása alkalmával régi poli­tikai szokáshoz híven, dr. Sipőcz Jenő, Budapest főpolgármestere is felajánlotta állását. Miután az új kormány megalakult, Kozma. Miklós belügymi­niszter rendkívül meleghangú levelet intézett a fő­polgármesterhez. Ebben arra kéri Sipőcz Jenő fő­polgármestert, hogy legyen továbbra is munka­társa és nagy közgazdasági tudásával támogassa őt nehéz munkájában. A Közmunkák Tanácsa pályázatot írt ki az Erzsébet-híd és a Ferenc József-híd közti Duna- parton építendő hajóállomásokra. A pályázat no­vember 3-án jár le és az új hajóállomások építési munkáját már kora tavasszal meg akarják kez­deni, hogy az épületek április végére rendelkezésre álljanak. Ezzel kapcsolatban a Közmunkák Ta­nácsa a Lánchíd és az Erzsébet-híd közti Dunapar- ton lebontatja a hajóállomásokat, ezen a részen megszűnnek a hajókikötők is. Csupán a bécsi ha­jók érkezése számára tartanak fenn egy stéget és innen indulnak majd a kiránduló hajók is. Wos3ala Sándor tanácsnok és Friedrich Lajos műszaki főtanácsos elkészítették a polgármester megbízásából a városháza Gerlóczy-uteai, Város­ház-utcai és Kammermayer Károly-utcai, valamint az udvari' keresztépület frontjainak kibővítésére vonatkozó tervezetet. A lényeg az, hogy a jelenleg háromemeletes épületeket négyemeletesre bővítik, a nélkül azonban, hogy ezáltal a műemléknek nyil­vánított régi városháza homlokzati képe változást szenvedne. Az emeletráépítések folytán 15.800 négyzetméternyi alapterülettel bővülne a város­háza férőhelye. Az építés 1,900.000 pengőbe ke­rülne. A Közszállítási Szabályzat az egyes nagyobb munkák és szállítások kiadása előtt külön oda­ítélő bizottságok meghallgatását rendelte el. Szendy Károly polgármester a múlt év októberében meg­alkotta az Ügyosztályközi Közszállítási Bizottsá­got, amely a székesfővárosnál a 10.000 pengőnél nagyobb értékű közszállítások, illetve 20.000 pen­gőnél nagyobb munkák vállalatba adására nézve tesz a polgármesternek javaslatot. A polgármester a bizottság elnökéül Lamotte Károly alpolgármes­tert jelölte ki, jegyzőjéül pedig Wagner Weiss Ist­ván Konrád tanácsjegyzőt rendelte ki. A bizottság egyéves működése alatt összesen 432 vállalkozónak juttatott 15,2.39.859.95 pengő értékben munkát, illetve szállítási alkalmat. A dunai mentőőrség ünnepe. Meleg ünneplés­ben részesítették Bosnyákovits Károly rendőrfel- ügyelot abból az alkalomból, hogy az általa meg­szervezett dunai mentőőrség most már egy évtized munkásságának nagy eredményére tekinthet visz- sza. A vízbőtmentést már 1876-ban emberbaráti kötelességgé tette a XTV. te. 30. §-a, de még 1920- ban is még csak két hiányosan felszerelt, hasznavehe­tetlen ladik állt a folyamrendőri hatóság rendel­kezésere. Az ide beosztott rendőrök 60 százaléka még úszni sem tudott. 1926-ban Körmöczi Emil dr„ a BŐMÉ igazgató-főorvosa közbenjárására 3 mo­torcsónak és 3 segédmotorosénak került a dunai kapitányság tulajdonába és állandó mentőállomá­sok létesültek a budapesti hidak lábainál. A követ­kező években újabb motorcsónakokkal és újabb viziőrházakkal gyarapodott az állomány. Ennek köszönhető, hogy a tíz év alatt 2093 fuldokló kö­zül 2002-t mentettek meg. Ez az eredmény a leg­magasabb fórumok tetszését is kivívta és 1934 már­cius hó 2-án a Kormányzó Úr Őfőméltósága leg­magasabb elismerését nyilvánitotta Bosnyákovits főfelügyelőnek. Bosnyákovits nívós előadást tar­tott a Budapesten rendezett mentőügyi világkon­gresszuson, amelynek nyomán a kongresszus fel­szólította az összes Dunamenti államokat hasonló intézmény létesítésére. A Kisfaludy-színház legutóbb az Érettségi című vígjátékot mutatta be. Az iskola hangulatát nagyon jól ki tudták hozni a szereplők, akik kö­zül természetes alakításával különösen Ács Rózsi .és Földváry Sándor tűnt ki egy öreg tanárnő és tanar szerepeben. Károlyi István (igazgató), Bölcsföldy Sári (fiatal tanárnő), Sarlay Imre (dr. Richtig), Poór Irén (Horvát káté) és Zelenay József a pedellus szerepében nagyon jó alakítást adtak. Október 22-ig a Három a kislány című operett van műsoron. ALKOTÁS MOZI. Alkotás-u. 11. Telefon: 1-553-74. 15-től: Botrány az Operában. 19-től: Sátánsziget foglya és a fényes kísérőműsor. Magyar és Fox Híradó. — Előadások kezdete hétköznap: %4, %6, %8, %10, vasárnap %2 órai kezdettel. rinFTfTTTiFI1MPAl0TA Modem idők. Főszerepben: Chaplin és a ki­tűnő kísérő műsor. Magyar és Fox Híradó. Elő­adások kezdete hétköznap: 5, %S és %10 óra­kor, szombaton, vasárnap és ünnepnap: %4, %6 %8, %10. — Leszállított helyárak. BUDAI ROTÁL. Selmeci-út 14—16. Tel.: 1-623-08. A bűnös asszony és igen jó kísérő műsor. Ma­gyar és Fox Híradó. Előadások kezdete hétköz- nap: 5, (48, %10, vasárnap: %3, 5, (48, 1410 PALOTA FILMSZÍNHÁZ. I., K.risztina-körút 155. Tel.: 1-566-05. — 15—18-ig: A kis lord. Miki pőlómeccse, trükkfilm. Magyar és Fox Híradó. Előadások kezdete hétköznap: %5, %7, g va­sárnap: ^43, %5, %7, 9 órakor. SIMPLON FILMPALOTA. XI., Horthv Miklós-út 62. Telefon: 2-691-89, 2-583-57. Megváltó szere- lem. (Hanti Knofeck.) Pompás kísérfi műsor! Előadások kezdete hétköznapokon: %4, U6, %8, Ma 10, vasár- és ünnepnapokon: 142 %6, Má8, j/MO órakor. Körösi Albin budai versei Elsőrendű munkát Jutányos áron késsít VALI GÁBOR Első budai cfmtáblafestéssoto II, lskola-u. 18. Telefon Hivó; 1-568-63 ________ SZÍ NHÁZ és mozi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom