Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-10-01 / 1230. szám
2 Budai Napló 1986 Síkt fiber i. a* új irányzatot, amit eddig a müncheni Deutsches Museum, a hamburgi Cnlvntal-Mtu-irum és a new- yorki Museum of Naturalhistory fogadott el legteljesebb mértékben. Ez í abban nyilvánul, hogy a nagyközönségnek szánt tanulságosan válogatott gyűjteményeket <— szorosan vett tudományos gyűjteményektől különválasztva — mutatóson, látványosan, szemnek tetsző és ezért idegenvonzó részletekkel gazdagon Állítják ki. A Budai Napló részletes ismertetést közölt erről a 'nagyszabású tervről. Itt és most azonban elsősorban a lágymányosi terület, céltudatos beosztásáról, a Tudomáityos Kertek elhelyezéséről kell szólnunk, mert íme: a Lágymányos régi, poesolyás vidékének feltöltése szüntelenül halad, szemlátomást mindennap előbbre jutunk a földbordással és az új Ilorthy MikTós-hid ölfr'essültével r sifpfrkvfsü düHamenti terület elrendeléséről fognak nemsokára gondoskodni. . * A Közmunkák Tanácsa nem régen már terv- pályázatot is irt ki e városrendezési feladat megoldására és bár sokan nyújtottak bo dicséretes pályaműveket, mégis egyelőre még nem döntöttek ebben és újabb szabályozási terveket akarnak az illetékesek beszerezni. Ezért kérjük most az ebben hivatottakat, vegyék figyelembe Lendl dr. értékes művét és ne kívánjanak az eredetien szép megoldásokra szinte kínálkozó, új városrészbe ismét, csak sablonos beosztást: egy főutcát, néhány mellékutcát, csúnya, tűzfalakkal megszakított házsorokat, hanem teremtsenek ide olyan páratlan és értékes látványosságot, mely Budapest elismert szépségét eredeti elgondolásban és változatosságával fokozni fogja s úgy az idegenjárás, mint a főváros céljait hathatósan szolgálni tudja. Lendl annak idején terjedelmesen kidolgozott munkáját az érdekelt múzeumi igazgatóknak és minden természettudomány szakférfiúinak bemutatta. A különböző javításokat szívesen fogadta és ezután 500 oldalnyi kéziratai 400 rajzzal gazdagon kiállítva a székesfőváros közönségének en- gedte át, csak azt kérte, nyomassák ki ezt a tortái-1 más munkáját, nehogy ez, aktaszámmal ellátva, használatlanul, irattárba kerüljön! Azóta vándorol a tervezet íróasztalról íróasztalra, csak még nyom-r dába nem került! A Hollós Mátyás Társaság nevében, a magas kulturális úgy és főként- a székesfőváros érdekében felhívom minderre úgy a Közmunkák Tanácsának, mint a Kör oktatásügyi Minisztériumnak, de különösen a székesfőváros vezetőférfiainak szi-j vés figyelmét. Magáról a létesítendő nagy múzeumról, illetőleg ennek belső berendezéséről legközelebb írok még néhány sort. LIber Endre halála 50 éves a Budai Polgári Kaszinó Buda társadalmi életének egyik jelentős tényezője szép évfordulóhoz jutott el. Szeptemberben töltötte be alapításának 50-ik ivét a Budai Polgári Kaszinó. Ennél a dátumnál a rohanó élet sebes iramában is meg kell egy percre áliánunk. N éhez időkben, társadalmi széthúzás és elfajult politikai harcok idején is megmaradt a Kaszinó annak, aminek indult. A magyar társadalom kimelkedő tekintélyű hazafias polgársága találkozóhelyének. Fontos szerepével már alakulásakor is tisztában volt a sajtó, amely akkor melegen üdvözölte a megalakulást Nem érdektelen ma visszaemlékezni erre az alakulásra. Találunk ott neveket, melyeknek viselőire még kegyelettel emlékezünk, de sok tisztes alapító nevének viselői ma is tekintélyes és közbeesői ésben álló tagjai Buda társadalmának. Ezt írja az alakulásról az egykori krónikás: — A budai társasélet új központot nyert a Budai Polgári Kaszinóban, mely £. hó 21-én tartó alakuló közgyűlését. A Kaszinó elnökeivé Zlioray Bélát, és Peringer Ferencet választották meg. A választmány az elnökségein kívül 30 tagból áll. A Kaszinó tisztviselői: igazgató Újhelyi Sándor, titkár Garancsy Mihály, Il-od titkár dr. Bar ezen Sándor, pénztáros TFerner Ferenc, ellenőr Szőes András. Az alapszabályok jóváhagyás végett a kormányhoz felterjesztettek. A Kaszinó számára Beraneck Elek I. kér., János-u. 1. sz. alatt épült új házának első emeletét bérelték ki. Abból a súlyos gyászból, amely a fővarost érte Liber Emire váratlan halálával, szomorú szívvel veszi ki részét Buda, amelyet a szerőtet szálai kötöttek össze mindig Liber alpolgármesterrel. Budai árvaliázlmn nevelkedett, innen indult el és most, amikor felépült budni villája, ide akart vissza térni az annyira szeretett Budáin, most kellett örökre elhagynia bennünket. Szerette Budát és szerette a Budai Naplót. Számtalan tanúságát adta ennek es most, amikor ezt a szeret etet elveszítjük, mélyen sújtott szívvel állunk a frissen hantolt sír mellett. Nemcsak a tőváros szegényeinek atyját siratjuk benne, nemcsak a kitűnő várostörténészt és nagyiudnsu városépítő esztétikust, hanem a nagyszerű embert is akinek ízlése, lelki emelkedőt Isége, közvetlensége és nemes egyszerűsége mindenki szívét meghódította, aki közelébe jutott. Tizennyolc esztendős korában lépett a főváros szolgálatába és teljes 40 évig dolgozott a köz érdekében. Több ügyosztályban működött és hosszabb ideig polgármesteri titkár voll. 1916-ban került a IX., közjótékonysági és szociálpolitikai osztályba, ahol rendkívüli munkát végzett. O teremtette meg n főváros modern, egész Európában páratlan, szociális intézményeit. 1916 augusztusában, a szomorú emlékű román betörés idején, az egész or- izágra kiterjedő hatáskörrel, először mint az erdélyi menekültek központi irodájának vezetője, majd mint kormánybiztos a menekült-ügyeket intézte. Egyéniségéhez és lelkületéhez méltó beosztást kapott a közjótékonysági ügyosztály élén, amikor L ... számos, értékes szociális alkotásra volt módja. | E Nem lehetne itt felsorolni mindazokat az áldásos és Liber Endre nevét maradandó umlékíive tett intézményeket, melyek szociális és közegészségügyi tekintetben is mintaszerű értékei a fővárosnak. A közművelődés torén ő tette lehetővé n ló- varos világhírűvé lett könyvtárának fejlődését, nevéhez fűződik a Woneklieiin-palota megszerzése és annak a modem könyv tórtechnilut elvei szerint vuló átalakítása. Az 6 támogatására épült ki az iskolánkívüli népművelési bizottság, mely ma mar egyik legértékesebb alkotórésze fővárosunk kultúrájúnak. Jelentős feladatot végzett l.iber Endre a Fővárosi Múzeum gondos fejlesztésével. Szamos reprezentatív alkalommal képviselte a küllőidül) a fővárost. Kémeiben, (jeniben, Becsben. I) volt jelen n ncwyorki Kossutb-szobor leleplezésénél és visszatérve onnan tisztelgett nemzetünk nagy barát jónál Bothcrmere lordnál és ő hívta meg hivatalosan a polgármester nevében Harms worth lordot Budapestre. Nemesük a magyar, hanem a külföldi szak- folyóiratok is örömmel közöltek szakkérdésekről szóló tanulmányait. Munkájáért hálával adóztak neki a hivatalos körök is, o hálának csak csekély elismerései az ismételten kapott kitüntetések. Ot évvel ezelőtt, 1931-ben a székesfőváros első alpolgármesterévé választották. Halálával nagy hézag keletkezett a magyar főváros vezetőségében. Emlékezetét pedig dicsérni fogják alkotásai és áldani a szegények tízezrei, akiknek gondos és szerető atyjuk szállt sírba Lili .• inlre halálával. Nem maradhat mostohagyermeke fővárosnak a Sósfürdő környéke A Buda Alsóváros Sósfürdő Környéké Egyesület régóta súlyos és jogos panaszokat hangoztat a környék elmaradt állapota miatt. A Sósf Urdu vidékén egyetlen kocsiút van és ez sincs egészen kész. Járda helyett salaktöltés porát keveri fel a szél. fát félóra járásnyira sem találni, csatornázása majdnem teljesen hasznavehetetlen. sehol egy nyilvános telefon, t fizjelzőállomásnak nyoma sincs és bár a Sósfürdő elég divatos kirándulóhely, az utakon nem akad pad, amelyen a sétáló megpihenhetne. Öntözésről csak a jó Isten gondoskodik, portalanításról pedig csak a tavaséi hóolvadás. Olyan sokat beszélnek Budapest fürdővárosról és a félszázados múltú Sósfürdő környéke évszázadokkal van a kultúra fejlődése mögött. Maga a városrész mint Inkóhelytclcjliilés alig tízéves, mégis már ezer család lakja, akik évente legalább százezer pengőt, tehát a tíz év alatt legalább egymillió pengő adót fizettek. És mindazért nem kaptak semmit sem a modern városfejlődés és kultúra legelemibb szükségleteiből. Hír szerint a közeljövőben a főváros törvényhatóságában erélyes felszólalás fog elhangzani, amely sürgetni fogja ennek a tarthatatlan helyzetnek mielőbbi és gyökeres megváltoztatását. Az a kevés fejlődé-, amelyet ezen az elhanyagolt tájon mégis tapasztalhatunk, egyedül és kizárólag a Buda Alsóváros Sósfiirdő Környéke Egyesület és tagjai páratlan buzgalmának és áldozni készségének köszönhető, annál inkább elvárhatják, hogy most már a főváros is teljesítse velük szemben n kötelességét. Január 1-én elnémul a delet hirdető budai ágynszé A rohanó élei lüktető irama feleslegessé teszi régi időknek a mai ember szemében sokszor naivnak tűnő szokásait. Mi budaiak azonban, akik szeretetten ragaszkodunk ennek az ősi városnak minden régi kö-\ véhez, szín/olt jóhoz és hagyományához, borongó érzéssel vesszük tudomásul a legkisebb változást is, amin a mai élet elseper. Ezért hallgatjuk bizonyos mélabúA val az öreg budai mozsár déli dörgését, mert márj csak három hónapig hallgathatjuk. 1937 január 1-től kezdve elnémul a budai dél jelző mozsár. A Toldy Ferenc reáliskola fizikai tér méhen 1 méter hosszú deszkára erősítve, zsinórral fel szerelve áll a déljelző „mozsárágyú“. Pontosan hét■ ven évig jelezték ezzel Budáról a fővárosnak a déli 13 órát. Schenzl Guidó, a Toldy Ferenc reáliskola tudós alapítója állította fel a dél jelző mozsarat és írás beli hagyatékában fejezte ki azt a kívánságát, hogy az intézet tartsa fenn ezt az időjelzést. Hetven éven át az intézet fizikai tanára minden délben 10 perccel IS óra előtt felment a fizika terembe az ottlevő csillagászati műszerekkel megfigyelte a nap állását éi pontosan délben elsütötték a mozsárágyút. 300 pen góbé került évente a déljelzésnek ez a módja. A kíméletlen takarékossági kényszer az 1937-es költségvetésből törölte ezt a 300 pengőt és így Szil veszter napján utoljára dördül el a Toldy Ferenc reáliskola kis ágyúja. Ma már naponta háromszor mondja be a rádió az éter hullámain keresztül a pon tos időt, az Egyetem-téri harangok déli kongását el viszi a világ legtávolabb tájára is, átviszi a hangot a trianoni csonka határokon, ahol szomorú magyarok áhítattal hallgatják a hazai harangszót — a budai kis ágyúra nincs szükség ... Mi azonban mégis minden nap újra búcsúzunk tőle. Törökség és iszlám Különösen nálunk tévesztik össze ezt a két fogalmat még a hivatalos tényezők is, nemszólVa a nagyközönségről. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a mohácsi vész idejétől a mostam világháború befejezéséig a török nemzet adta a mohámul cdán valló» egyházi fejét az iszlámnak, az isztau- buli nugyszultán személyiben. A török császári méltóság elválaszthatatlan volt a kalifa személyétől. Négyszáz éven át így volt s azért azonosultak a törökség és mobammedó niznins fogalmai, igen sok differenciára adván alkalmat, főleg külpolitikai téren. Az Ozmán dinasztia az arab kalifák utódja lett a kalifótusbnn, Baghdadból és Cordovából átment az iszlám vallási központja Konstantinápolyija, mígnem vitéz Gizi Kemál basa, most 1 ttatürk (Törökök atyja) kardja el nem kergette az utolsó uralkodót a fényes portáról, ezzel aztán Itfint nagyszultán és kalifa, a padisah bukását követte a fez ró turbán, a női fátyol ró a dervisek ^tüntetése. , Radikális politikai császármetszés volt, de megmentette a bukás szélén* álló török nemzetet a jövő zámára. Most egy tizennyolc millió lakosú, meiern, nyugati mintára berendezett demokrata köz- írsaság van a régi oszmán császárság helyén. A ivatalos iszlám-vallást eltörölték. Ezt magánüggyé deklarálta az újtörök alkotmány. Vallási ünnepek nincsenek, a papsághoz az államnak nincs köze, az Alkoránt nem szabad többé a próféta nyelvén olvasni, magyarázni, nyomtatni, őt a regi arab-török írást is eltörülték, ma a latin betű a kötelező. Még a papi ruházat is csak a mesétekben használható. Hogy ezt a nagy reformot a törökség nem fogadta zúgolódás nélkül, az természetes. De bevált s így hozzászoktak. A világiszlám a maga majd négyszázmilliós lélekszámúval nem járult hozzá és a Kemalista reformok óta a törököket vallási szempontból eretnekeknek, gyauroknak tartja. A török köztársasági követségekhez már sehol sincs muzulmán lelkész beosztva, mint azelőtt, a temetéseket is idegen nemzetiségű és honpolgárságú moszlim- lelkészek végzik, ha éppen akad ott ilyen. Láthatjuk tehát, hogy az iszlám vagy mohammedanizmus nem török vallás s a török küldöttség még nem muzulmán küldöttség. A török fogalom: fajt, nemzetet, államot, de nem vallást jelent többé, így tehát nincs speciális török vallás sem; ezért tévesen nevezik a fezzel, turbánnal járó magyar, bosnyák, albán, arab, macedón, bolgár, egyiptomi, indiai, néger stb. moszlimnket: törököknek. Midőn Budavár visszavételének ünnepén a török köztársaság követe egynéhány úrral udvariasságból megjelent ott, valamelyik igen okos tudósító azt írta, bőgj' ott egy török-moliamrnedán küldöttség jelent meg, egy másik tudósító pláne azzal tetézte, hogy a budai nagvmufti, nevén: Dorics Husszein Hilmi, törökök küldöttségét vezette a Bécsikapuboz. Ebből sajtópolémia keletkezett. A török követség tiltakozott, hiszen neki hivatalosan mmi köse az iszlámhoz, a követ is és kísérete cilinderre! fejükön, angol girokkban jelent meg, ami orthodox iszlám-szempontból szentségtörés. Am a budai nagymufti turbánnal fején, hivatalos, előírásos kaftáaszerö díszes orná- tusban vezette híveit az ünnepségre s azok fején fezek ró turbánok díszelegtek. Esek I magyar állampolgárok, magyar nemzetiségű mohám medánok voltak, akiieket néhány itt éló albán, macedón, arab, kurd, szír, bolgár, inoszlin hittestvér is csal lakozott. Ez tisztán mohám medán A~ u / - döttség volt. S ha a tudósítók lelkiismeretesebben ró alaposabban néztek volna a dolgok mélyére, ez a kellemetlen incidens elmaradt volna. A turáni törökök: fajtestvére a magyarnak, bármilyen val- lású legyen is, ám sehol és sohasem lehet hivatalos képviselője az iszlámnak, amely nem speciális török, hanem a népeken felül álló, univerzális vallás. Ehhez a valóságos állapothoz kell térnünk, valahányszor a törökökről vagy az iszlámról írunk. A kalifa tus még nincsen betöltve. Az orthodox iszlám központi irányitó szerve, a Jeruzsálem i pan- iszlamita kongresszus, a háborús viszonyok miatt szünetel, ennek végrehajtó szerve a genfi muzulmán delegáció (olyan parlament féle), amely a népszövetség mellett van akkreditálva s amelynek feje Shekkib Arszlán éniir 5 fensége, aki többször járt már hivatalosan Budán is. Ennek a delegációnak hivatalos tagja a budai nagymufti is, akii a tavasszal láttak el rnandálummai. A magyar-osztrák monarchia fennállásának idejében az iszlám hierarchiája a következő volt: a padisah-kalifa, a konstantinápolyi seilc-ül-iszlám, a mokkái nagy-seriff, a szarajevói rcisz-ul-nlcma (az utolso: Csausevics Dzscwal-ud-Din effeudi valóságos belső titkos tanácsos, Boszniában még nyugdíjban él), a jeruzsálcmi nngymufti. A budai nngy- mufti állasa a török hódoltság megszűnése óta betöltetlen volt s a magyarországi muzulmánok egyházi gondozását Becsből a csasz. és kir. mohamme- dan tábori lelkészek látták el, mígnem 1916-ban törvényt hozott a magyar országgyűlés a magyar iszlám recipiálásáról, ezzel egyenlővé téve a bevett felekezetekkel. A budai nagymufti állását törvényszerűen 1930-ban töltötték be. Az iszlám hierarchiája ide.iglbue.sen (amíg a kalifát meg nem választják) így alakult: pán-iszla- mita kongresszus genfi delegációja, mint legfelsőbb egyházi szerv, jeruzsálcmi nagymufti (Husszein Einini effendi), budai nagymufti (Husszein Hilmi) és a próféta sírját őrző nngy seri ff (betöltőién, Jbn Szaud hedzsászi arab király tölti be hivatalát). A budni nagymufti pozíciója azért oly fontos történelmi, politikai és vallási (sőt idegenforgalmi) szempontból, mert majdnem ötven éven át a kalifa- padisah Budán rozidált és a scik-ül-iszlámok la innét Budavárból irányították a világ iszlám sorsát. Jól tette néhai Viraág Béla, amikor az iszlám budni restaurációjáért hurcolt Budát Naplójával. Ilii niég Ferme József > császár-király idejében is n monarchia iszliimitiuntk sorsát Budáról intézték volna, sem franciák, sem angolok Trianont alá nem írják soha. Ma már oly fontos az orthodox Iszlám szempontjából Buda (Gül Baba), mint Mekka éa Jeruzsálem. Ha hivatalos köreink ezt idejében felismerik és kicsinyes, tudatlan, a való helyzetet soha meg nem értő bürokrata gáncsoskodásokon túlteszik magu- kat, az iszlám magyarországi pozíciójának erősítő sével a nagy iszlámot teszik kulturális és politikai szövetségesünkké. Négyszáz millió muzulmánnal a szavára Párizs, London és Moszkva egyaránt fel- lityid s m in lessünk többé a népek tengerében magunkra hagyatva. László Zoltán dr. Mi újság a Városházán? A főváros 1937. évi kölW^et^H kap< >oi«i haji a/, ilxcinuk is (dkós/.ífcctU'k kölW*gt>lőtráj\y- zatukat. Az Klcktronosmúvek 46.4 million bovóti*! knv- tófoí-n 9 millió 600 «v.or peng# tiszta Ryvnméget vár. ()j bőszt*j’zi'M^kn* ói hnnháiiánoicre a jövő rvbeu 3.523.000 pengőt fordítanak. A Gázmüvek új költM^vottW is kedvező ós 32.113.000 pi*n£Őv<*l van elótrásyotVR a várható In vcHol, amely melleti 1,650.000 jtímgő tis/,la iizloii felttalegi* les/.. I ,j licwrwWJire ós iH'ruhli zó sokra 1.041.000 yx*ngőt fordítanak. A Vízmüvek költséjO’ító» 12,265.000 pengő bevétellel számol, amely mellett 914.467 pengő lesz a tiszta feleslege. Uj lws/er/e-tskiv és beruházásokra 600.000 pengőt irányoztak «45. Az Összes fővárosi gyógyfürdők deiVítesek. Vezet a Széchenyi-í iirdo. Évi hiánya 276.113 P. A Községi EU1mis*eráru*itóüzem 112.545 P tiszta nyereségre számít. A Községi kenyérgyár várható hiuznt 9.500 pengő, holott az idén 70.000 pengőn haszonra számított az üzem, A Községi Tjőhúeütem nem hoz hasznot. A Hirdetőről lakit üzleti feleslege 70.000 pengő lesz. A Községi Temetkezési Intézet tiszta feleslege 40.000 pengő. A Közfirtfi Takarékpénztár a javuló eredményeket produkálók sorában van, A bankszo.ru jövedel ineket 3,418.000 pengőben irányozta elő a vállalat, A tiszta felesleg 273.574 pengő. A Községi Takarék leányvállalata, a Park táros rí. 71.900 pengős levételt irányozott elő. A Vásárpénztár utóda, az Aliul vásár Pénzforgalmi rt. jövő évi költségvetéséi mmi 721.200 pengős bevétellel nséunoi. A Budapesti Ai^fiori Hitelintézet 565.000 P kamat- és jutalékbe vételt irányozott elő. Várható feleslege mint osztalék 48.400 pengő lesz, ez is több az ez évre előirányzott feleslegnél és majdnem duplája a tavaly tényleg elért üzleti felealfgnek. A Magyar Srrié*hizlaló és Húsipari rt. a jövő évre 504.545 pengő bevételt irányoz elő. Az flhmedyja mozgalom Amint a kereszténységnek, úgy az iszlámnak is megvannak a maga szektorius mozgalmai. Az orthodox iszlám, kétszázötven milliónyi hívőjével a legerősebb felekezetűk, ezek a Szunna hívei. A **a követői Iránban (Perzsia), Afganisztánban, európai éa ázsiai Oroszországban, Indiában ró részben Irakban vannak. A trolibóbiták Arábiában élnek, vallási fejük a hedzsászi király: Ibn Szaud (Mekkában). Tuniszban, Egyiptomban, Marokkóban, riff-kabilok földjén, Indiában, Kínában még igen sokféle apróbb muzulmán vallási szekta él. Olyan a viszony közöttük, mint a katolikus, görög keleti és protestáns egyházaké egymás közt. Számottevő rofoniintórius mozgalom az iszlám kelteiében: a törökök kemalista reformációja ró sz .1 /imedyja-szekta. Ez utóbbinak hívei nemcsak Keleten, de Nyugaton és Amerikában is találhatók, mert vallási tételeik közölt sok olyan van, amelyek a kereszténységben és buddhizmusban is bentfog- laltatnak. Nem türelmetlenek, de erős missziós tevékenységet fejtenek ki. Anglia támogatja a mozgalmat. Filozófiájukon erősen megérezhető az ind-nrjn befolyás. Egyik fődeleg&tusuk, n nagy képzettségű Hadzsi Ayaz Khán, fővárosunkban él ró itt irodát is tart fenn. 50 éves jubileum után valósul meg a budafoki-úti csatorna Más helyen beszámolunk arról, hogy a budafoki-úti gyűjtőcsatorna építésére már megtartották a versenytárgyalást. Az új és fontos munka közel 100.000 pengőbe kerül. Az építés jubileumi ajándékszámba megy, ugyanis pontosan 1886 szeptemberében — utasították el először az építés tervét, ötven év kellőit hozzá, hogy a tervből valóság legyen. A fővárosi tanács akkori üléséről olvassuk a következő határozatot: — A fővárosi tanács ma (1886 szept. 28-án) délelőtt tartott ülésén, n Promontori-úton építendő I csatorna tervét elejtette, miután erre fedezet nincs. Szerencsére most már van. Elég sokáig kellett rá várni, amíg meg lett.
