Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-08-30 / 1226. szám
1936 augusztus 30. Budai Napló 3 A „UutA^ada luteqca" Uécdíőe- 1686-frau, £uíqi T‘ecdiM*id& H/UiHsiyti fycoQ í& Buda visszafoglalásának harmadfélévszázados emlékünnepén sok mindenről esett es esik szó, csak éppen arról nem, ami 1686-ban valóban megtörtént. Arról, hogy a Németrómai Szent Birodalom keleti politikája az akkori Nyugateurópát jelentő Anglia, Franciaország, a Velencei Köztársaság és a Pápa magyarbarát tervei ellenére nem „felszabadította“, hanem bekebelezte a szerencsétlen Magyarországot. Leopoldus császár és király politikája, mely a felvidéki protestáns papok nápolyi gályákra való eladása, a Nádasdy össszeesküvés bakópallosa és a felvidéki Vértörvényszék útjain vezetett Buda felé, ugyanazt a politikát vallotta az akkori „Dardanella . kérdés“-ben, aminek később a ,fl am burg-B agdadí‘,As. , fi rang nach Osten“ és a „Donauländer", ,,Mitteleuropa“ lett a neve később, mondjuk: máig. Buda felszabadult és rommá lett és 1699-re a birodalmi kétfejű sas már Erdély határáról tekintett egyik, fejével — Budán át — Közép-Európa felé, másik fejével Isztambul felé. A korszak magyar hangulatát az a rigmus fejezte ki, melyet állítólag valami csellengő vándordiák írt fel a most restaurált Bécsikapu őse akkori szárnyára. A rigmus, amelyet így próbáltam magyarra fordítani: Nincs Buda már, csak volt, sóhajtva menj tova, vándort Német lón imhol Magyarország metropolis ja! Ez ellen a mohó bekebelező németrómai szentbirodalmi politika ellen az akkori Európa legragyogóbb szellemi jelensége a barokkon „Leonardo da Vinci“, a londoni királyi Tudós Társaság: a Royal Society, a párizsi, a montpéllieri és a drezdai Akadémiák tagja, a bolognai Accademia alapítója, a korszak univerzális tehetségű, legtermékenyebb természettudósa, a geniális hadimérnök, régész és diplomata, XIV. Lajos, Velence és a Pápa politikájának letéteményese, II. Rákóczi Ferenc híve, Luigi Ferdvnamdo Marsigli da Bologna gróf próbált küzdelmet folytatni. Ö volt Buda 1686-iki ostromának vezérkari főnöke, az ostromműveletek az ő legegyénibb szellemi termékét jelentik. Magyar vonatkozású érdemei nemcsak abban merülnek ki, hogy ő írta meg a világirodalom legragyogóbb munkáját Magyarországról, az 1723-ban Amsterdamban és Hágában kiadott Danubius Pannonico-Mysicus-t. Nemcsak az az érdeme, hogy ő térképezte fel először tudományosan Magyarországot, hogy megállapította a Duna forrásvidékét, elsőnek írta le Buda fürdőit, megmentette a Korvina roncsait, az első magyar rovásírást, Rozsnyay Dávid portás követi jelentéseit, hogy az újkori magyar természettudományosság és a római régészet alapjait rakta le nemes latin kultúrájú írásaiban, hogy Magyarországon sejtette meg a geológiai rétegek elméletét, hanem abban, hogy elsőnek írta le a Hungária Integra gondolatát akkor, amikor minden megtörtént Magyarország történelmi jogainak elkobzására. 1686 és 1699 között százával másoltatta le a Magyar- ország függetlenségére vonatkozó okmányokat, melyeket bárhol is megtalált. Magyar alkotmany- jogtörténeti tanulmányt írt. Ebben a tragikus veget ért Bethlen Miklós gróf volt a segítője. Kifejtette — ragyogó, magyarra soha senki által még le nem fordított szavakkal — az erdélyi magyarság szellemi felsőbbségét. Nyíltan Magyarország mellé állott: XIV. Lajos francia flottájának ő lett az ellentengernagya, a flottával ott tüntetett a dalmata tengerparton II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellett, egy horvát felkelés ügyében tárgyalt a magyarbarát Vojnoyich- csal. Világhírű magyartárgyú művét Angliának ajánlotta, a munkáért nem kisebb világnevek vezették be a londoni királyi Tudóstársaságba, mint Sir Isaac Newton, a fizikus es Sir Edmond Halley, a csillagász. A köztudat minderről alig tud valamit. 1930- ban, halála kétszázéves fordulóján a Bologna-ban és Szegeden rendezett centennáriumok idején mint tudóst, de nem mint diplomatát ünnepeltek. Magyarbarát szerepe máig feltáratlan, mert 1723 óta mindig volt valami olyan politika, amelynek szemében ennek a szerepnek feszegetése ildomtalannak látszott. Buda visszafoglalódott 1686-ban, de nem magyar, hanem német lett. Az ostroravonalban a német hadvezetőség a nyolcadik helyre állította a magyar hajdugyalogokat és a magyar hajdulovas- ság Pesten teljesített távoli szekereszszolgalatot, nehogy magyar igények ébredjenek fel az ostrom után. A visszafoglalt területek 1699-re jött-ment idegen zsoldoskapitányok harácsára jutottak. Marsigli ugyanekkor már a magyar függetlenségi eszmét szolgálta. Koholt vád alapján Breisachban kardját a bécsi császár bakója törte el a császári vérpadon: Buda visszafoglalója csak azért nem halt meg a Nádasdy, Zrínyi és Frangepán halálával, mert XIV. Lajos tiltakozott ellene. Arco grófot, Buda egyik felmentő tábornokát azonban ott fejezték le a breisachi vérpadon. A Rákóczi-szabadságharc minden keserű his- tóriás előzménye adva volt 1686 szeptember 2-án. Thököli már elbukott és a bécsi serházakban már a róla szóló gúnydalt az „Oh du lieber Augustin !"-t énekelték a serházi komédiások. Esztergomi Bottyán János is ott volt Buda alatt es úgyszólván Buda alól ment át a másik oldalra, a szabadságharc zászlója alá. Zűrzavaros helyzet volt ez, csak egy tiszta magyar vónal látszik ki belőle harmadfélszáz év távlatán át és ez az olasz Marsigli szerepe. 1881- ben Beliczay .Jónás írta meg Marsigli életrajzát. Veress Endre a székesfőváros megbízásából 1904-ben feldolgozta Marsigli Bolognában őrzött kéziratai 1686-i budai és egyéb magyar vonatkozású anyagát. 1930-ban ő állította össze a magyar Marsigli-irodalmat. 1902-ben Áldássy Antal óhajtott kutatni Marsigli örököseinek, a bolognai Bevilacqua-Ariosti hercegi család levéltárában, mely Marsigli magánlevelezését őrzi, de erre engedélyt nem kapott. 1927 és 1930 között a Magyar Hadimúzeum- kiadványaiban és a Stella Csillagászati Egyesület kiadásában Marsigli magyarországi csillagászati és természettudományos működését ismertettem, az 1930-i budapesti nemzetközi édesvízi kutattató Limnologiai Kongresszuson mutattam be Marsigli ama állattani kutatásait, melyeket a Duna, a Maros és a Tisza vizein folytatott 1686 és 1699 között. Magyar vonatkozású politikai történeti és diplomáciatörténeti munkássága máig ismeretlen és feltáratlan. Európa mai helyzetében igen tanulságos lenne az idevonatkozó kutatás, főleg a magyar nemzeti és függetlenségi eszme fejlődéstörténetének feltárása szempontjából, ma, amikor Buda kapui megint ott állanak a „Drang nach Osten“ útjában. Vagy, mint ahogyan Magyarország mindig minden olyan politika útjában állott, mely Nyugatról Keletre vagy Északról Délre és Keletről Nyugatra akart eljutni. Ez Magyarország helyzeti tragédiája. Ezt elsőnek Marsigli ismerte fel Buda falai alatt 1686-ban és ezt írta meg. Ez is Buda 1686-i ostromához fűződő emlék, a leg- budaibb és legmagyarabb emlék. Marsigli neve ott van a magyar Integritás védője, II. Rákóczi Ferenc fejedelem neve mellett. Unokaöccse, Giam- pietro Bevilaqua conte a fejedelem udvari gyón- tatőja, bizalmasa, gyermekeinek nevelője volt, akit szintén halálra ítéltek, de kegyelmet nyerve, mint szepesi kanonok halt meg 1742-ben. Ennek fivére, ősöm, részt vett a sárosi szabadságmozgalmakban, szintén Rákóczi híve volt. Marsigli levéltárát családom bolognai oldalága örökölte. Marsigli gazdag úr volt, nevéhez nem tapad elkobzott magyar birtokok keserű emléke, ö nem keresett a „felszabadító hadjárat“ sötétemlékű ha- rácsán. Nevét nem emlegették átokkal a törökországi bujdosók árvái és özvegyei. Neve az olaszmagyar barátság ősiségét jelenti érdekes angol vonatkozásokban is. Diplomáciai működésének története ezeknek a kapcsolatoknak korai jelenségét alkotja, hiszen a mai Lord Newton is ott van a magyarbarát angol lordok között. Bevilaqua Borsodi Béla dr. Nem készült el a tanév kezdetére a mészárosutcai leánygimnázium Ideiglenes megoldás a várbeli barakkiskola növendékeinek elhelyezésére Lebontották és elvitték a Várból az ott díszte- lenkedett barakkiskolát és óvodát: ma már park van a helyükön. A Vár közönségét azonban erősen izgatja, hogy mi lesz a gyermekekkel, hova kell küldeni az apró elemistákat és a még apróbb óvodásgyerekeket. A főváros közoktatásügyi ügyosztályában erre vonatkozólag a következőket mondták a Budai Naplónak: — A várbeli barakkiskola négy elemi osztályát átvittük a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium épületébe. A Szilágyi Erzsébet leányiskola új épülete a Koronaőr-utca és a Mészáros-utca sarkán, befejezéséhez közeledik és valószínűleg már szeptember második felében megkezdhetjük ott a tanítást. A régi épületben csak a Pestre néző frontot foglalja el a négy osztályú elemi; ezt-a. napos, levegős részt, meg az udvart használjuk fel csupán a kisgyermekek részére. Arra a néhány hétre, amíg a leánygimnázium még a régi épületben működik, a barakkiskolából kiszorult elemi iskolások a szalagutcai iskolát fogják látogatni. — Ami az óvodát illeti, az már most beköltözik a várbeli leánygimnázium épületébe, az Iskola- térre. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a Várból eltávolított barakkiskolát kivitték Kőbányára, a Balkán-térre és ott állították fel. A barakkok helyén pedig, ahol most egyelőre park van, fog felépülni az új prímási palota. Megkérdeztük, mi van azokkal a gyermekekkel, akik a lebontott fehérsastéri iskolába jártak. — A fehérsastéri iskola a Tabán lebontásával amúgy is elvesztette növendékeit, — volt a felelet. — A lakók elköltöztek másfelé, tehát az iskola is feleslegessé vált. Azt a néhány gyermeket, aki még megmaradt a növendékek közül, áthelyeztük a Czakó-utcai iskolába, ahol elemi, polgári és óvoda is van. Megtekintettük ezután az épülő Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumot. Ez lesz — mint ismeretes —I a főváros legszebb és legmodernebb iskola- épülete. — Mi a különleges újítása ennek a modem iskolának? — kérdeztük. — Egyik újítás a sok közül — hangzott a válasz —, hogy különálló ruhatára lesz. A gyermekek holmija nem az osztályban vagy a folyosókon fog lógni, hanem a ruhatárban. Ez állítólag jó fegyelmezési feladat. — Egyébként a 8 osztályú új gimnáziumnak 16 osztálya lesz. Az elsőtől a nyolcadikig párhuzamos osztályok lesznek, A- és B-osztály. Egy-egy tanteremben átlag 25—30 leánynövendék kap helyet. — Az új iskolaépület koronaőrutcai részének földszintjén lesz az óvoda, az emeleten azonban már a leánygimnázium termei vannak. Az óvodások mégse találkoznak a gimnazista lányokkal, mert külön van a bejáratuk és a földszinti óvodából nem lehet felmenni az emeletre. Teljesen szeparálva vannak egymástól. Érdeklődtünk aziránt, hogy történik-e egyéb változás is a budai iskolákban az új tanév küszöbén. A II. kerületben volt a fővárosnak egy gyógypedagógiai intézete. Ennek a helyén, a Toldy Ferenc-utca 64. szám alatt központi diákszállót létesítettünk, amely már meg is nyílt. 160 diák fér el a két épületben. . Egyéb változás nem esett a budai iskolákban. A tanítás szeptember 9-én kezdődik, míg a pót beiratások 5-én és 7-én lesznek. Buda űj veszedelme írta: Cselényi Pál dr., tv. bíz. tag. Másfél évszázadig védte a magyarság Európát, annak keresztény kultúráját az ázsiai veszedelemmel szemben és amikor most Buda nagy ünnepét üljük, újabb veszedelem fenyegeti Kelet felől a magyar nemzetet: a bolsevista fenyegetés, amely ugyanúgy elsöpréssel fenyegeti az európai kultúrát, mint a XVT-ik században az oszmán, előtörés. Amikor most mélységes hódolattal emlékezünk meg azokról, akik Budát felszabadították, nem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk erről az új veszedelemről, amely napról napra sötétebben veti felénk árnyékát. Budavár visszavételét elsősorban két lángeszű és lánglelkű férfiúnak köszönhetjük, XI. Ince pápának és hűséges munkatársának Bonvisi tábornoknak. Fáradhatatlan szívóssággal, óriási anyagi áldozatokkal készítették elő a felszabadító hadjáratot és az ostromló sereg vitézségén, kívül az ő érdemük, hogy Budavár tornyaira ismét feltűzték a keresztet, bástyáira a nemzeti lobogót. Magyarok és törökök ma megbékülve együtt ünnepelnek. A hős védők emlékét éppoly kegyelettel őrizzük, mint a városostromlók dicsőséges emlékezetét. Ma már nem pogány a török a mi .szemünkben, minthogy a valóságban — mai szemmel nézve — akkor sem volt az, hiszen egyisten- imádók a moszlimok. És mi sem vagyunk már „hitetlen gyaurok“ az ő szemükben: a modern, újjáéledt Törökország éppen most megy át azon az átalakuláson, amely az európai kultúrát, a keresztény civilizáció eredményeit akarja felhasználni új államának felépítésénél. Másfelől fenyeget az új „pogányság“. Szov- jetoroszország felől. Ez azonban már igazi pogányság, az istentagadás és a hitrombolás gyűlölködő, gyilkos szelleme, amely ki akar irtani minden szépet, igazat és jót, amit az emberi szellem és műveltség, párosulva a hittel és hazaszeretettel alkotott. Erre készüljünk fel, amikor Budavárának ünnepét üljük, ne felejtsük, hogy Budavára és a keresztény kultúra újra veszedelemben van. Mikor hosszabbítják meg a 8-as autóbusz vonalát? A 8-as autóbusz tudvalévőén a farkasréti keresztény temető kapujáig közlekedik az Apponyi- térről. Meglehetősen nagy forgalmat bonyolít le ez a vonal, amelynek azonban egy baja van: csak a halottasházig visz, pedig -most a legtöbb temetés a temető hóvirágúti részén történik. A temetésről a résztvevők a Hóvirág-útón szoktak lejönni, íTiTiPTi azonban az 59-es villamoson egy kisszakaszt kell váltani, hogy elérjék a 8-as végállomását. Általános kívánság, hogy a 8-as autóbusz végállomását vigyék ki a zsidó temetőig, vagyis az 59-es villamos végállomásáig, mert ez szolgálja úgy a .temető közönségének, mint a vidék lakosságának érdekeit. A múlt héten egy délelőtt nagy örömet keltett a vidéken, hogy egy 8-as autóbusz megjelent a Sa- sadi-út és az Érdi-út sarkán, sőt innen felment a Hóvirág-úton egészen a temető végéig. A Beszkárt vezetősége kipróbálta az útvonalat, amelyet természetesen lehetetlen meg nem felelőnek találni. Az Érdi-utat tavaly a főváros teljesen újjáépítette, a Hóvirág-út is jó állapotban van. A 8-as autóbusz mai végállomásától az 59-es végállomása mindössze nyolcszáz méterre van, úgy hogy a Beszkárt ezt a kis reformot máról-holnapra végre tudná hajtani. mKtazet Buda ostromáról. Már lángokban áU.a vár egyrésze és rohamra indultak a csapatok. Magyar vitézek keze tűzte ki az első zászlót a vérrel áztatott ősi várfalakra.
