Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-08-15 / 1225. szám

1936 augusztus 15, Budai Napló 5 A Szent István-iinnep programmja Az első magyar apostoli király, Szent Istvái dicső emlékezetére Budapesten rendezendő egyházi ünnepségek sorát augusztus 19-én, este 6 órakor, a Várplébánia templomban tartandó ájtatosság és szent- beszéd nyitja meg. Ezek az ájtatosságok augusztus 27-ig naponta megismétlődnek. Szent István napján reggel 8 óra 15 perckor kezdődik az ünnepi bevezető ájtatosság a Szent Jobb­ról nevezett Várplébánia templomban. A körmenet Serédi Jusztinuin bíboros hercegprímás vezetésével fél kilenckor indul a templomból. Este 7 órakor könyörgő- litdnia lesz a gellérthegyi sziklatemplomi}an, ahol a Pálos-rend egyik tagja mond szentbeszédet. A világi ünnepségek augusztus 14-én kezdődnek. E naptól kezdve augusztus 25-ig esténként a Városi Színházban a 60 csoportból álló Gyöngyösbokréta mutat be népi táncokat és népszokásokat, Paulini Béla rendezésében) 15-én, 18- és 20-án zenés őrség­váltás a királyi palotában. Augusztus 17-én, délután 5 órakor a Városi Színházból a Városházára vonul a gyöngyösbokrétások színpompás csapata. 19-én, délután 6 órakor Magyaur Anyák Ünnepe az új város­háza közgyűléstermében. Este tárogatős hangverseny a Halászbástyán. Szent István nap reggelén a buda­pesti helyőrség zenekarai zenés ébresztővel járják be a várost. Este fél 10 órakor tűzijáték a Gellért­hegyen. Az ünnepi hét résztvevői 20-án vonulnak fel az Ereklyés Országzászlóhoz. Bőséges műsorral járulnak hozzá az ünnepségek változatosságához az állatkerti hangversenyek, a fő­városi Népművelési Bizottság szabadtéri hangerse- nyei, a margitszigeti gardenparty, melyet a Gyer­mekvédő Egyesület rendez, továbbá a színházak és cirkuszok. Változatos sportesemények, művészi és gaz­dasági kiállítások gondoskodnak a főváros vendégei­nek szórakoztatásáról. A vidéki ünnepségek közül kiemelkedik a buda­örsi szabadtéri passiójáték. — Viraág Béla halálhíre a muzulmánok angolnyelvű világlapjában. A Londonban meg­jelenő Muslim Times július 9-i száma az alábbi hírt közli: — HALÁLHÍR. Viraág Béla halálával a magyarországi mohamedánokat súlyos veszteség érte. Viraág Bélát jól ismerték a. Kelet mohame­dánjai is, akiknek nemrégen számolt be a Quadian- ban megjelenő „Alfazl“ május 12-iki száma Vi­raág Béla arany jubileumáról. Mindig készségesen segítette elő a magyarországi mohamedán pro­pagandát. A Budapesten lakó mohamedánokon kívül hatalmas tömeg vett részt temetésén, ahol Medriczky Andor dr., aki nagy érdemeket szerzett azáltal, hogy felkeltette Magyarországon az iszlám iránti érdeklődést, mondott megható beszédet. Ayaz khán, az izlám magyarországi exponense el­búcsúztatta Viraág Bélát, meleg részvétét fejezve ki a gyászoló családnak. Lamotte Károly alpolgármester helyet­tesíti a távollévő polgármestert. Liber Endre alpolgármester, aki eddig a távollévő Szendy polgármestert helyettesítette, augusztus elején szabadságra ment. Míg a polgármester haza nem tér, addig Lamotte Károly áll az admi­nisztráció élén. Szendy polgármester a Szent Tstván-napi ünnepségekre már hazaérkezik. Némethy Károly tanácsnok legfelsőbb ki­tüntetése. A kormányzó ifjabb Némethy Károly dr. székesfővárosi tanácsnoknak a székesfővárosi közigazgatás terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Ez a hivatalos híradás őszinte örömmel tölti el a fővá­ros polgárságát, mert abban a becsületesen és lel­kesen végzett munka legmagasabb elismerését látja. Némethy tanácsnok nehéz hivatali állásában nagy tudással és emberi érzéssel intézi az ügyes-bajos polgárk dolgait. A főváros tisztviselői karának igaz értéke Némethy Károly tanácsnok, Budapest kultúrájának hivatott vezetője. József Ferenc királyi herceg mondta a ser­legbeszédet a Nemzeti Vértanuk emlékvacsorájáin. A Zugligeti Manrézában, a város e részének egyik legszebb épületében, amely 1 belül a zárt lelkigyakorlatok áhitatos csendjét lehelő temp­loma, egész hónapban pontos műsor szerint fo­lyik a lelki munka, hogy a megfáradtaknak meg­erősödést, a kétségbeesetteknek bíztatást, a gyen­géknek támogatást nyújtsanak. Augusztus hó első felébein a Baross-Szövetség és az egri járási jegyzők részére volt, most, 16-án pedig a sopro­niak, majd esztergomiak és az esztergomi főegy­házmegye papjai számára lesz 3—5 napos lelki- gyakorlat. A világ összes ferences templomában ünne­pelték Porciunkula napját e hó első vasárnapján. Budán három templomban lehetett elnyerni |a tel­jes búcsút: a ferences plébánia templomban, ahol délelőtt nagymise, este szentbeszéd vezette be az ájtatosságot; a kapucinusok plébánia templomában, ahol egész nap szentségimádást rendeztek és a pasaréti ferences lelkészség templomában, ahol négy szentmisét mutattak be délelőtt. Szent Ferenc budai III. rendje Porcinkula-zarándoklatot rende­zett Mátraverebélyszentkútra ezen a napon. Nem vette meg senki a Hunyadi János-úton lévő Gutmann-palotát, amely nemrég került másodszor kalapács alá. A híres palotában, amely a környék egyik legszebb épülete, már több év óta senki sem lakik, azonban ennek ellenére is adót vetettek ki rá, amit a tulajdonosok megfelleb­beztek. Most a közigazgatási bíróság hoz végső fokon döntést a perben. Előkészületek Buda visszafoglalásának 250 éves ünnepére Mese asz óbudai sörbenfött tótról A Budai Napló volt az első, amely évek hosszú sora előtt céljául tűzte ki, hogy Buda­vár visszafoglalásának 250 éves évfordulóját világraszóló ünnepségek közt ünnepelje meg a magyar nemzet. Sajnos, a szeptember 2-i ünnepség nem lesz olyan méretű és olyan ki­hatású, mint azt szerettük volna, a mai körül­mények közt azonban meg kell elégednünk az­zal a programmal is, amelyet a főváros köz­művelődési ügyosztálya állított össze Buda­vár visszafoglalásának 250 éves évforduló­jára. Szeptember 1-én kezdődnek az ünnepsé­gek a történelmi emlékkiállítás megnyitásá­val. Másodikán reggel 9 órakor ünnepi hála­adó szentmise lesz a Koronázó főtemplomban, ahol bemutatják Simonellí XVII. századbeli olasz zeneszerzőnek Budavár visszafoglalásá­nak örömére írt korális miséjét. A szentmise után, amelyet Serédi hercegprímás pontifikái, előadják Kodály Zoltánnak erre az alkalomra írt budavári Tedeumát. 11 órakor kezdődik a Bécsikapu-téren a visszafoglalás emlékművének és az itt elesett hősök emlékkövének felavatása. Horthy Mik­lós kormányzó1 koszorút helyéz Abdi basának, Buda utolsó török védőjének a Prímásbástyán álló emlékére. A felavatás után a kormányzó Forgalomba jöttek e héten a Liszt-kétpengő- sök. Az ezüstérme átmérője 27 miliméter, súlya 10 gramm. Egyik lapján Liszt Ferenc domborművű arcképe van, körirata pedig: ,Liszt Ferenc a nagy magyar zeneköltő emlékére 1811—1886." Alul a ter­vező, Berán Lajos neve. Másik lapján a magyar címer a szent koronával, felette a „Magyar király­ság” felirat, itt van az értékjelzés, évszám és a pénzverő jelzés is. KRISZTINAVÁROSI BÚCSÚ Búcsú volt a Krisztinában Volt ott bőven búcsúfia, A budai kocsmákban meg Stílszerűen: búcsú-,,pia‘'. Gyümölcskiállítás és Passiójáték Budaörsön. A Budaörsi Gazdaszövetség teljes napos műsorral várja azokat, akik a most másodszor megrendezett gyönyörű kiállítást meg akarják tekinteni. Szom­baton, augusztus 15-én kezdődik a tízezer lakosú Budaörsnek ez az ünnepélye, amelyen ki akarja tárni mindazt a szépet és jót, amit a község csak adni tud: nehéz munkával kitermelt világhírű jó gyümölcsöt, és a szép, művészi Passiójátékokat. A kiállítás anyaga meglepetésszerűen bő; fest­ménysorozatban mutatják be a különböző idők­ben érett őszibarackot: Luef Lajos, a Budaörsi Takarékpénztár igazgatójának képeiben. Össze­gyűjtötték az idevonatkozó irodalmat is. A kiállítók közt ott szerepelnek a község nagytermelői: Ébner György bíró, Franck Bene­dek, Weber János, aki 1933-ban első lett gyönyörű barackjaival, Albecker János, akik a legnagyobb részét adják a budaörsi gyümölcsexportnak, amely már idén is 10 vagonnal szállított gyümölcsöt Európa minden piacára, különösen Becsbe, Linzbe, Hamburgba, Londonba. A budaörsiek még a múlt században kizárólag bortermelők voltak, Trianon után azonban új megélhetés után kellett nézni és így kezdődött meg az egyre növekvő barackterme- : lés. A kiállítással kapcsolatban Bató Géza tanító rendezésében tartják meg a Passiójátékokat is. a Bécsikapuhoz legközelebb eső rondellához vonul és azon a helyen, ahol legelőször tűzték ki a lobogót a vár fokára, megkoszorúzza az ott elhelyezett magyar hajdúk zászlórúdját. Ezután a menet az északnyugati bástyához vonul, ahol a tört trés helyén hatalmas kereszt­iét helyeznek el, alatta a lélekharanggal, an­nak jeléül, hogy a felszabadító sereg itt ha­tolt be a várba. Ugyancsak szeptember 2-án, délután József főherceg megnyitó beszédet mond a Tudományos Akadémia díszközgyűlésén, este 7 órakor pedig Szendy Károly polgármester mond rádióbeszédet, majd a Városi Színház­ban ünnepi díszhangverseny következik, amelyet Ormándy Jenő dr. karnagy vezényel, közreműködik Bartók Béla is. A hangverseny után a külföldi vendégek tiszteletére a fővá­ros a Gellért-szállóban fogadást rendez. ■ Szeptember 3-án délután lesz a főváros ünnepi díszközgyűlése. Erre meghívják a kül­földi államok küldöttségeit, a diplomáciai kart és a legfőbb állami méltóságokat. . Az ünnepségekkel kapcsolatban augusz­tus 30-án Sipőcz Jenő főpolgármester, szep­tember 10-én pedig Liber Endre alpolgár­mester is rádióbeszédet mond. Búcsú a Krisztinavárosban. A krisztinavá­rosi búcsú a szokásos ünnepélyességgel zajlott le. Gyönyörű szentbeszéddel vette kezdetét a Krisz- tina-téri plébániatemplomban, amit Kalló Ferenc tábori főlelkész mondott. Ennek végeztével a kör­menet elindult a templomból, kis kört írván le a közeli Panler-utcán keresztül. Utána Luttor Fe­renc dr. prelátus, vatikáni követségünk kánonjogi tanácsosa celebrálta nagy segédlettel az ünnepé­lyes főpapi szentmisét, melyen a krisztinavárosi énekkar Kemptner: D-dur miséjét adta elő. A búcsú-vásár is meglehetősen sikerült, az árusok a mai gazdasági viszonyok mellett meg voltak elé­gedve az eredménnyel. Első döntés a tabáni kisajátítási perekben. A Tabán lebontása előtt, a főváros a legtöbb ingat­lantulajdonossal békésen megegyezett az átenge­dett ingatlanok árában. Akadtak azonban számo­sán, akik a főváros által felajánlott vételárt kévésé­nek tartva, bírói döntést keresnek a vételár megál­lapítására. Az első ilyen perben, melyet Iller Hugóné dr-né és Kozanek István közös ingatla­nok értéke iránt indítottak, most döntött a tör­vényszék. Az ítélet szerint nagyobb árat kell a fővárosnak fizetnie, mint amekkorát felajánlott, de kevesebbet, mint az eladók kértek. Hír szerint úgy a főváros, mint a kisajátítást szenvedettek fellebbeznek az ítélet ellen. RÉGEN ÉS MA Sokszáz éve nincsenek már Budavárban török pörök, Kétszázötven éve kiment A várból a kontyos török. Budavár bevételének Fordulóját ünnepeljük, Pardon, ha a szót a múltról Jelen időre tereljük. Égy budai szindirektor (Nem volt aznap elővétel) így sóhajt fel: De jó lenne Budán megint nagy — bevétel . . . (Heszperusz ) 1814 nyarán, amikor a jó óbudaiak és a kis­kocsmáikba átránduló budaiak meg pestiek legnagyobb élvezettel fogyasztották a régi óbudai sörgyár árpa­levét, egy napon szájról-szájra terjedt a rémhír, hogy a sörfőző üstbe munkaközbe beleesett egy tót nap­számos és teljesen puháraföve húzták onnan ki. Bogy a hatalmas üst tartalmával mi történt, azt az egye­sek fantáziájára bízták, óh borzalom! A sör főző gazdája a község volt és mikor az érdemes elöljárók füléhez is eljutott a rémhír, rög­tön szigorú inkvizíciót tartottak, minek eredménye a következő tartalmú, németül megírt körlevél lett: „Valamely hazug ember kitalálásából a napok­ban ezen kW. koronauradalmi mezőváros kebelében elterjesztetett, hogy egy tót a sörfőző üstbe esett volna, ahonnan kifőzve húzták ki. Mielőtt még ezen hírnek valódi oka ismeretes lett volna, a legszorosabb vizsgálatot úgy a dolog eredetére, mint folytatására nézve megindíttattuk, azonban azt találtuk, hogy hazug, bizonyára a sor­ház bérlője elleni rosszindulatból kitalált mese ae egész, Minekfolytán kötelezve érezzük magunkat a dol­gok ezen álláspontját az összes hivataloknak tudo­mására adni, azon megjegyzéssel, hogy a netán már elterjedt gyanút /eloszlatni és az elterjesztett hazug­ság valódi állapot járói mindenkit hivatalosan és kel­lőképen felvilágosítani ne terheltessék. Óbudán 1814 augusztus 11-én, Óbudái kW. korona­uradalm imezőváros bírája és esküdtjei.” P. JET. (A pecsét dmierpajzs, rajta liliom O. B. béták, alatta 1773. évszám, fölötte a magyar korona. Magyar kör- Watja: Óbuda városa pecsété.) A szomjas emberiség valószínűleg abban ae év­ben a sört részesítette előnyben és valamelyik elkese­redett szőlősgazda nem tudván pincéje tartalmán túl­adni, eszélhette ki a tisztességtelen versenynek ezt a fajtáját. Olyasféle kísérlet volt ez, mi a mostani nyara­lási időszak előtt a bécsi menetjegyirodákban történt. A legnagyobb forgalom idején ismeretlen emberek berontottak és a publikum feje fölött hangosan ordí­tozták: „Kérem tart-e még a gyermekparalízis a Bálatonvidéken?" MWe a tisztviselők felocsúdtak és felelni akartak, már el is tűntek a „felelőtlen ele­meié”, akiket persze a piszkos konkurrencia küldött ki rontó szándékkal. Gálosi Soma budai kutyafürdö higiénikus kutyakozmetika SZAKSZERŰ TRIMMELÉS fürösztés 9 nyírás 9 féregmentesítés Törzskönyvezett aj kutyák eladása Telefon: .. ; 1-627-61 II., MARGIT>KÖRUT 56. SZ. Egyiptomi tudós a budapesti gyógyfürdőkrőL Egyik legelőkelőbb egyiptomi folyóirat, a JrLo Gazete d’Orient" legutóbbi számában 17, mintegy ütvén képpel illusztrált oldalt szentelt Budapest fürdő­város ismertetésének. A cikket Latis bey dr., az egyiptomi orvosszövetség elnöke írta. Különös figyelmet' szentel a cikk — az orvosi megállapítá­sokon kívül — a budai fürdők történelmi múltjá­nak. Latis bey hosszabb időt töltött egyik budai gyógyfürdőben és cikke végén, közvetlen tapasz­talataira hivatkozva, felhívja Egyiptom közönsé­gét, hogy minél többen látogassák meg a magyar főváros gyógyfürdőit. £S MOZI SZÍNHÁZ Fd kell támasztani a Várszínházát Érthető feltűnést keltett a budai színházi és művészi körökben az a hír, hogy egy érdekeltség ki akarja bérelni a már nagyon régen szünetelő Várszínházát. A hír szerint az érdekeltség még nem döntött az épület átalakítására vonatkozólag, de ebben az irányban sok új meglepetéssel akar a közönségnek kedveskedni. A „régi jó idők“ hangulatával, de új, modern színészettel és kényelemmel akarják a Várszín­házát újjávarázsolni. Az elgondolás szerint nem­zetközi darabokat játszanának, mintegy belekap­csolódva ezzel is a budai idegenforgalomba. Ügy tudjuk, az érdekeltség már megkezdte tárgyalásait s rövidesen megindul az élet ott, ahol pontosan most 12 éve hangzott e'1 az utolsó „végszó“, s ahol már fölmérték tavaly az ülőhelyektől megfosztott, poros, romszerű nézőteret és a szakadozott, repedt deszkájú (színpadot, hogy színművészeti (múzeu­mot csináljanak belőle. A gyönyörű empir-stílusú épületet belül tel­jesen .tönkretették. Vandál kezek garázdálkodtak benne, úgyhogy teljes restaurálásra szorul, ami meglehetősen sokba fog kerülni. De meg kell csi­nálni, fel kell támasztani a Várszínházát, nem szabad tűmi, hogy a karmeliták egykori templomá­ból átalakított gyönyörű műemlék gazdátlanul pusztuljon tovább. Olty Magda, a Nemzeti Színház tehetséges, fiatal művésznője osztatlan nagy sikereket aratott a Szegeden rendezett szabadtéri játékokon, Herczeg Ferenc gyönyörű darabjában, a Bizánc­ban, Herma poétikus szerepében lépett fel s finomveretű alakítását mindvégig átragyogta a szépség, a hűség és a rajongás, s szabadtéri ará­nyokban is ragyogóan érvényesültek játékának kristálytiszta finomságai, szépségének elbűvölő hatásai. A szegedi Dómteret betöltő hatalmas nézősereg, amelynek soraiban a társadalmi, mű­vészi és irodalmi élet számos kitűnősége foglalt helyet, elragadtatással és sok tapssal ünnepelte a fiatal művésznőt. A művésznő Olty Antalnak, la­punk szerkesztőtulajdonosának leánya. — Németh Antal a párizsi esztétikai kongresz- szuson. A jövő év nyarán, 1937 augusztusában tart­ják a világ esztétikusai második nemzetközi kongresszu­sokat Párizsban,. A francia elnökség Németh Antal dr.-t, a debreceni egyetem magántanárát, a Nemzeti Színház igazgatóját is meghívta a kongresszuson való részvételre. Németh Antal dr. elfogadta a meghívást és előadást is tart színház-esztétikai kérdésekről. Gyöngyösbokréta kiállítás a Nemzeti Szalon­ban. Szombaton nyílt meg a Nemzeti Szalon er- zsébettéri kiállítási helyiségében a „Gyöngyös- bokréta népe“ kiállítás. A magyar népiélek kin­cseinek bemutatóját Paulini Béla és Húbay Andor rendezték, Partucz Lajos és Zichy János gróf ve­zetése alatt. BUDAI MOZIK MŰSORA FILMPALOTA MAEGIT-KO RŰT 55 Tel.: 1-540-24,1-530-34 Az olimpiászról szóló legújabb híradások. Üj mű­sor: A kék dandár (L. Equipage). Főszereplők: Forst Annabella és Jean Murat. Fox és Magyar Híradói — Előadások kezdete hétköznap: 5, %S és %10 órakor, szombaton, vasárnap és ünnep­napon 1^4, %6, %8 és %10 órakor. — Leszállított helyáraik. ADMIRAL FI I .WS7.fWTTÁ7. Margit-körút 5/b. Te­lefon: 1-357-07.- Olimpiai híradók. Üj műsor: Forog az idegen (Radó Sándor és Orosz Vilma) és Titokzatos randevú. Előadások kezdete hétköz­nap: %4, y±7, %10, vasárnap: 1, %4, %7, (410 órakor. ALKOTÁS MOZI. Alkotás-u. 11. Telefon: 1-563-74. Feltámadás (Anna Steen). Moszkvai nász (Ca­milla Horn). Rendkívüli híradó, külön kiadás az olimpiász részleteiről 3 naponkén új felvételek. Előadások kezdete: %5, 6, %S és 9 órakor. BUDAI APOLLÓ. Csalogány-U- 46. Telefon: 1-515-00. Előadások csak péntek, szombat és vasárnap. Fo­rog az idegen (Radó Sándor, Orosz Vilma). Vihar a Sárga tengeren (Clark Gable). Híradók. Olim- piász-füm (%5-töl folyt., utolsó előadás 9-kor). BUDAI BOYAL. Selmeci-út 14—16. TeL: 1-623-08. Üj rokon. — Vágy (Marlene Ditrich). Nyomorul­tak. Fox és Magyar Híradók. Előadás kezdete hétköznap: 6, 9, vasár- és ünnepnap 3, 6, 9 óra­kor. Következő műsor: Örvény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom