Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-05-21 / 1219. szám

Budai Napló 1936 május 21. wr ÜJ FŰSZER és CSEMEGE üzlet nyílik meg e hó 11-én a Görgei Artúr - utcában, az Erőd*utca sarkán. Ide helyezi át a Margit-körútról ismert fűszer* és csemegeüzletét METZLER LAJOS KERESKEDŐ. HÍREK: 1-5----rrrrm hirtelen halaiéról és 1 teme téséről a jovo számban közlünk részletes hírt. A szántódi Csokonai-emlék. Lapunk január 1-i számában munkatársunk Mar­git tay Rikárd dr. tollából „Díszítsük szobrok­kal a Balatonpartot" címmel cikk jelent meg, amely arra hívta fel a Balaton szépítését szí­vükön viselő érdekelteket, hogy az idegenek ál­tal is most már mind nagyobb számmal látoga­tott balatoni fürdőhelyeket képzőművészeti al­kotásokkal is díszítsék, miáltal az amúgy is munka nélkül tengődő művészek sora szintén megfelelő munkához jutna. E cikk visszhangja ként legelőször fővárosunk egyik legnagyobb iparvállalata, a Kőbányai Polgári Serföző Rt. ajánlotta fel, hogy a cikkben felvetett javaslat értelmében Szántódon az ottani régi révcsárda falán emléktáblát állíttat Csokonai Vitéz Mi hálynak, aki 1789-ben ott írta a „Tihany echóhoz“ című híres költeményét. Az emlék­tábla Csillag István neves fővárosi szobrász- művész alkotásaként el is készült és leleplezése június hó 28-án megfelelő ünnepség keretében a Balatoni Szövetség rendezésében fog lefolyni. Csillag István, aki már a csopaki Lóczy-sírJ emlék alkotásával is bebizonyította hivatottsá gát, ruszkieai rózsaszín márványból készült táblára helyezte el a költő életnagyságnál na­gyobb bronzplakettjét, amely az egyetlen élethü Csokonai-portré lesz tekintettel arra, hogy a két meglévő Csokonai-szobor, a debre­ceni és budapesti, csupán az idealizált arcvoná­sokat mutatja. Az emléktábla elhelyezésének helyszíni szemléje e hú 23-án lesz Szántódon, míg a jövő hónap végén tartandó leleplezési ünnepségről külön tudósításban számolunk be. Budavár visszafoglalásának 250-ik év­fordulóját megünnepelték Rómában is, ahova az Actio Catholica nemzeti zarándoklást rendezett. Serédi Jusztinián hercegprímás vezette a zarándo­kokat, akiknek sorában résztvett Szendy Károly polgármester is. KI. Pius pápa kihallgatáson fo­gadta a 600 zarándokot. A teremben levő pápát a Budai Dalárda, amelyet Ripka Ferenc vezetett, a pápai himnusszal fogadta. A hercegprímás üdvözlő szavai után Szendy Károly polgármester a főváros nevében üdvözölte a pápát, aki meleg szavakkal emlékezett meg Budapestről, amelyet ismer és sze­ret. A zarándokokat Mussolini is fogadta, akinek Szendy Károly üdvözlő szavak kíséretében Buda­pest történetét ismertető könyveket és albumokat nyújtott át. ViUani Frigves báró kvirináli magyar követ kíséretében Szendy Károly polgármester megkoszorúzta a Névtelen Katona sírját. A Szent István-napi tűzijátéknak, amely­ben a budai Dunaparton gyönyörködik egész Buda lakossága, minden évben sok százezernyi nézőkö­zönsége van. Évről-évre bajos volna a tűzijáték nagyszerűségét fokozni s ez az oka, hogy sokan le- kicsinylik a Citadellán felszálló színes röppentyű­ket. Sokan nem tudják, hogy a főváros mennyit áldoz a tűzijáték megrendezésére, pedig a tavalyi is 18.700 pengőbe került. Ezt a költségvetési kere­tet bajos kiszélesíteni s a (főváros a vidéki látoga­tók és Budapest egyszerűbb néprétegeire való figyelemmel rendezi a tűzijátékot. A főváros kü­lönben az idén 85.670 pengőt irányzott elő a Szent István-heti ünnepségekre. Alpár Gitta, a világszerte ismert énekes­nő Budán, a Margit-rakparton vásárolt telkén öt­emeletes bérház építését tervezi, amelyben a maga számára is lenne állandó lakása. Céllövőverseny a Kelenföldén. A „Szent Gellert” XI. kér. Polgári Lövész Egyesület e hó 10-én a kisgellérthegyi főtéren háziversenyt rende­zett, amelyen az egyesület számos tagja vett részt. Az eredmény a terep kedvezőtlen, illetve kezdetle­ges volta ellenére is kiváló volt és öt legjobb lövő érdemelt-ki díjakat, amelyek az egyesület köz­gyűlésén kerülnek ünnepélyes keretben kiosztásra. Ez a közgyűlés május hó 23-án este 7 órakor lesz Lukács ,Budai rózsakert“ vendéglőjében (XI., Bártfai-u. 25.), amelyre a t. tagokat, vendégeiket és az ügy iránt érdeklődőket ezúton is meghívja az elnökség. _________________________________ Hnbay Jenő nevére keresztelték -el székesfőváros Lublói-úti gyermekotthonát, hálából azért, amit a művész évek hosszú során át a gyer­mekotthonok ügyéért tett. Az ünnepségen megje­lent a gyermekotthonban Horthy Miklósné, Ma­gyarország kormányzójának felesége, Hubay Jenő dr., két leánya és fia társaságában, továbbá Szendy Károly polgármester, Felkay Ferenc dr és Schuller Dezső tanácsnokok, Hanthy Haidekker János kerületi elüljáró és sokan mások. Az üd­vözlő beszédet Felkay Ferenc tanügyi tanácsnok mondotta, ami után a gyermekotthon kilencven aprósága — három-ötéves gyermekek — óvónőik vezetésével kis ünnepséget tartottak. A műsor végeztével Hubay Jenő meghatottan mondott kö­szönetét és a gyermeksereggel együtt éltette a kormányzót, a kormányzónét, a polgármestert, az intézet igazgatóját és Magyarországot. A gyer­mekek az otthon ebédlőtermében ünnepi ebédet kaptak. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában, A mozirendelet többek között megálla­pítja a filmek hosszúságát. Június 1-től a bemu­tató mozgófényképüzemek egy előadáson 3400 méternél hosszabb műsort nem mutathatnak be. Ez a része a rendeletnek Budán egy mozira vonatko­zik. A másod- és harmadhetes mozik műsorhossza 3800 méter lehet a magyar világhiradóval együtt Eddig senki sem tudta, hogy hány méter filmen gyönyörködött vagy bosszankodott, mert a közön­ség nem a mennyiséget, hanem a minőséget nézte. Most legalább tudja mindenki, hogy hány métert szidjon, ha rossz a film és nem fog bosszankodni mint eddig, ha éjfél után 2 órakor kerül az ágyba, mert az utolsó előadásra váltott jegyet. A rendelet értelmében ugyanis az utolsó előadásnak éjjel 12 órakor véget kell érnie. A főváros kiállítása a Nemzetközi Vásá­ron az első helyet foglalta el, bizonyítva, hogy Budapest üzemi gazdálkodása valóban mintaszerű. Elsősorban a fővárosi fürdők és idegenforgalmi szervek kiállítását említjük, amely az Idegenfor­galmi Hivatal óriási propaganda működését mu­tatta be. Láttuk a kiállításon a Községi Élelmiszer­üzem pavülonját, amely az üzem nagyvonalú fej­lődését mutatja. Hogy mást ne mondjunk, a Köz­ségi Eletmiszerüzem állandó szállítója lett a vati­káni udvarnak. Ezenkívül kiállított az Elektromos­művek és a Gázművek is. Az elektromosok kivitték a vásárra ragyogó állandó kiállításukat, pompás új felszerelési és berendezési tárgyakkal, így pél­dául egy villamos-cukrászműhellyel. Az ipari rész­ben bemutatták a különböző villamos-hegesztéseket, azonkívül a munkagépeknek meghajtási módját és helyes világítását. A Gázművek pavillonjában egy stilizált gáztartályt láttunk. Itt különösen a mel- éktermékek kiállítása bírt közgazdasági szempont­ból nagy jelentőséggel. Vágó József építészeti kiállítása. A genfi Népszövetségi Palota világhírű magyar építőművészének gyűjteményes kiállítása az egész magyar sajtó osztatlan elismerésével találkozott.'’ Az illetékes hatóságok, művésztestületek s a főisko­lák ifjúsága, valamint a főváros közönsége, olyan szokatlan érdeklődést tanúsított e valóban művészi eseménnyel szemben, hogy a kiállítást meg kellett hosszabbítani. Az érdeklődés központja természe­tesen Vágó Józsefnek művészi elgondolása Buda­pest újjáépítéséről. Több mint 40 gyönyörű per­spektíva ad képet a jövő Budapestjéről. Ezek a művészi elgondolások gyakorlatilag is olyan terv­szerűen vannak megoldva, hogy anyagilag is nem nagy nehézséggel keresztülvihetők. A Szalon többi négy termét a nagynevű mester Népszövetségi Pa­lota-tervei és egyéb művészi elgondolásait ábrá­zoló képek töltik be. A kiállítás naponta délelőtt 9 órától délután 5 óráig van nyitva. Érdekes, hogy amíg a múlt héten a pesti oldalon 10 épület cserélt gazdát, Budán 34 ház nak lett új gazdája. Nápz. Két közismert régi budai család tagja esküszik örök hűséget egymásnak. Wiesen- berger Antal leányát, Erzsébetet, a Gallauner- család leszármazottját, május hó 20-an, ^szerdán este %7 órakor vezette oltárhoz Laczkó Jenő, a köz- becsülésnek örvendett s nemreg elhunyt Lorencz Dániel fia a budavári koronázó (Mátyás) fő­templomban. Két új szoborral szaporodnak Budán a szobor-emlékművek. Maugsch Gyula „Kutyás kút­ját“ a fenyvesiúti parkban, a Petri Lajos ülő nőt ábrázoló „Fájdalom“ című szobrát a Pasaréti-út mentén, a Drasche-telek sarkán helyezik el. A két új szobor a nyár folyamán kerül felállításra. A főváros tulajdonában lévő bérházak kezelését a Községi Takarékpénztár kezelésébe akarják átutalni, a közgyűlés által megállapítandó feltételek mellett. A május 27-én összeülő közgyű­lésen Vályi Lajos terjeszti elő ezt az indítványt. Indítványozni fogják még, hogy a fővárosi telkek kezelését is a Községi Takarékpénztárra bízzák. A posta, amelyet állandóan ostromolnak különböző postai mérséklések ügyében, a 100 grammon aluli nyomtatványok portódíját 8 fillér­ről 3 fillérre csökkentette, ezen a súlyon felül pe­dig 50 százalékkal szállította le a mostani díjtéte­leket. Hazafias szellemben tartja össze a posta központi járműtelep személyzetét Endrédy Antal postaműszaki igazgató, a járműtelep vezetője, aki Budáról költözött át a pesti oldalra. Hazafias, agilis munkásságát mutatja, hogy május 10-én másodízben adott az országzászlónál díszőrséget a járműtelep személyzetéből. Két század szolgáltatta 24 órán keresztül az őrséget. A díszőrség felállí­tásának napján jelen voltak: Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő, Véghely Dezső műszaki főigazgató, Kiss Ödön dr. postafőigazgató, Lódcczy Sándor műszaki főigazgató, Fehér Ottó postafő­igazgató, ny. államtitkár, Kolossváiy Béla, Jánossy Flóris, Elekes Jenő műszaki tanácsosok, Hajnóczy ilmos, Temesy Emil postafőmérnökök, Szerdahelyi |Kálmán, Feledy Béla, Halden Elemér postamér­nökök. Izzó hazafias beszédet mondott Javomitzky Jenő dr. min. számv. főtanácsos, a KANSZ vezér­titkára. Endrédy Antal meleg szavakkal mondott köszönetét. PEZSGŐFÜR DŐ GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÓGYiUTÉZET Külön férfi- és női osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Attila városa — Szentes, ez a szép al­földi város hatalmas amatőr fényképező gárdája az alföldi környék amatőrjeivel pünkösdre — má-| jus 31.—június 11. között rendezi meg a „Tisza- vidéki Amatőrfénykép Kiállítást“, értékes tárgy- és aránylag nagyösszegű pénzdíjakkal. Kérjenek idejében tájékoztatót a rendezőségtől, Szentes, ide­genforgalmi hivatal, 50 fillér, bélyegekben is csa-| tolható. Borest Óbudán. A ül. kér. Egyesült Pol­gári Társaskör folyó hó 14-én borgazdaestét ren­dezett, amely a megszokott siker jegyében zajlott le. A szellemes és tartalmas szónoklatok hangula­tos és kedélyes légkört teremtettek és éjfél régen elmúlt, amíg a megjelentek, melynek soraiban ott láttuk a Társaskör és kerület vezetőit, távozni kezdettek. A Polgári Társaskör 11-én választmányi ülést tartott. Az ülés tárgysorozatához nagy szám­mal szólaltak fel a választmányi tagok és lefolyása bizonyságát adta a Társaskör fokozódó súlyának, amelyet a kerület társadalmi és politikai életében elfoglal. Az ülés az éjféli órákban ért véget. Szomorú szózattal fordul sporttársaihoz a !„Budai Sport Klub’“, mely már 3 eve tfolytat ádáz küzdelmet a klub létezéséért és fenntartásáért. De, sajnos, a vezetőség egyes tagjai, de főleg a klubtagok nem mutattak olyan érdeklődést, melyet a klub megérdemelt volna. Hogy ennek okát meg­találják, összehívnak egy taggyűlést s ha lehet megmentik a klubot, vele együtt a klubhelyiséget is, mely már-már második otthona lett a klub tag­jainak. Meg kell reformálni a vezetőséget. Mind e hibák kiküszöbölésére gyűlést hívtak össze május hó 19-én (kedden) este pont 8 órára. Nem hagynak borravalót a budai ven­déglők és kávéházak vendégei fizetés után az asz­talon, mert a kereskedelemügyi miniszter rendelete kötelezővé tette a százalékos rendszert. A kiszolgá­lás díja a vendég által fizetett számla 15%-ánál, ha pedig a számla egy pengőnél nem (nagyobb, 10 fillérnél nem lehet több. A rendelet május 26-án lép életbe. MENYASSZONYI képek Blahosnál, FII-utca 18 A lebontásra kerülő régi Szent János- kórház telkét parkírozza a főváros. Hasonló sors éri a vízivárosi Forgács-laktanyát is. A tervek sze­rint tehát két új nagy területtel szaporodik a Vízi­város parkterülete. XI. Ince pápa szobrát, amelyhez a fővá­ros 15 ezer pengővel járult hozzá, az Iskola-téren, a Várban állítják fel annak emlékére, hogy 250 esztendeje lesz Budavár visszafoglalásának. XI. Ince pápa volt az, aki anyagi és szellemi segítsé­get nyújtott Budavára visszafoglalásához. Bokrétaünnep. A budai izraelita hitköz­ség szentimrevárosi körzete templomot építtet. A templom építésére kiküldött bizottság tagjai, to­vábbá az építészeti vállalkozók, munkások és munkavezetők csütörtökön tartották meg a bok­rétaünnepet. A Hiszekegy eléneklése után Vető Sándor igazgató fejezte ki a bizottság nevében az építést vezetőknek és a munkásoknak elismerését, Benesovszki Imre dr. főrabbi pedig Isten áldását kérte a hazára és a hitközségre és a templomra. Krieszhaber Adolf dr. megelégedését fejezte ki, hogy a súlyos időkben a munkások százainak ad­hatott kenyeret a hitközség. Új városrész .alakul ki Budán, ha Lutzenbacher dr. nagybirtokos, aki engedélyt kért a XI. kerületben, a Kelenföldön lévő nagy telek­tömbjének parcellázására, megvalósítja azt a ter­vét, hogy a 300 telken egy-egy emeletes ház épüljön. A Rózsadombi gyógyintézetet, amelyet a Rózsadombon, II., Alsó törökvész-út 4. alatt létesí­tettek, május 19-én mutatták be a sajtó képvi­selőinek. 205 parkja van a székesfővárosnak, míg 1922-ben csak 85 volt. Budapest eme sok parkjá­nak gondozása több mint ezer embernek nyújt ál­landóan munkát. Á munkások nagy légióját mégis mindössze 12 tisztviselő adminisztrálja. A Ste- fáma-úton az egykori Kollegerszky-kioszk kertje volt a legszebb a szép parkok között, de ha a Ta­bánnak most folyo kertészeti rendezése befejezést nyer, az lesz Európa legszebb ligete. Mit írt Budáról 1809-ben Rosier kalen­dáriuma. Az alábbi ismertetést találjuk Kolling Oszkár tanulmányában, amelyet „A vendégfoga­dók válsága a XIX. század elején“ címen írt. Bu­dáról így nyilatkozik: „A budaiak jámbor, szor­galmas, békéstermészetű, szórakozást nem kereső és mindamellett nem barátságtalan, jó népek a kö­zeli szomszéd Pest városában tapasztalható laza erkölcs hatása náluk nem mutatkozik. Erkölcsük­ben egyszerűek és tiszták. Budát jellemzi kisvá­rosi kedelyessege és bizonyos vonatkozásban ér­telmi korlátoltsága, mely különösen a város vé­gén észlelhető. A várban ellenben, mely központja a különféle hatóságoknak és hivataloknak, vala­mint székhelye a nádor főherceg őfenségének, önerzetesseget és magasabbrendűséget tapasztal­hatni, amely jó ízléssel párosulva jut kifejezésre a polgárságnak egymással való érintkezésében. Itt mindenhol oly társaskörök alakultak, amelyekben nagymértékben hódolnak az ivásnak“. Üzemi házat épít a főváros, hogy a gáz­müvek, elektromosművek, vízművek és a székes- fővárosi Hirdető Vállalat igazgatóságait egy épü­letben helyezhessék el, sőt valószínűleg ott kaphat hajlékot a Budapesti Kisipari Hitelintézet is. A Városháza Károly-körúti részén épülne fel az új üzemi ház. Még május végén hozzákezdenek a Ká­roly-körúti épületrész lebontásához. Közel 10 mil­lió pengőbe kerül az építkezés, amelyre rövidesen kiírják a nyilvános tervpályázatot. ^BELLEVUE kávéházi helyiségében kávéházi reggelik, feketék, uzsonnák KÁVÉHÁZI ÁRAK Összes napilapok, folyóiratok Külön utcai bejárat Új utcaelnevezések Budán. „Szent Anna- utcának“ nevezték el a II. kerületben a Szent Anna plébánia-templom déli oldalánál a Fő-utcából ki­induló és a Margit-rakpartba torkolló névtelen utcát; „Kupp Zsigmond-köznek“ az I. kerületben a Mese-közt, amely a Mese-utcát a Zugligeti-úttal köti össze; „Dévai Bíró Mátyás-térnek” nevezték el a III. kerületi ág. ev. új templom és papiak körül kialakult teret, amely a Pacsirtamező- és Szőlő­utcák közt a Sekneci-utca északi oldalán fekszik. A II. kér. Erőd-utca elnevezést az annak folytatá­sát képező s a Csalogány-utcáig terjedő névtelen útvonalra terjesztették ki s ezáltal a Csapláros- utea végét a Görgey Artúr-uca helyett a most elnevezett Erőd-utcánál állapították meg. „Hadak útja“ nevet kapta a XI. kerület Etele-térből az Etele-út és Bródy Zsigmond-utca közt délkeletre kiinduló 30 méter széles névtelen utca az Andor- utca és Tétényi-út találkozásáig. Négyszáz lakásos épületcsoport építését vette tervbe a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szö- etségének vezetősége Budán a lágymányosi tó mel­lett, a Szent Imre herceg út mentén. A tervek sze­rint 27 ezer négyzetméternyi területet vásárolnak 4 ház felépítési céljaira. Ebből a hatalmas terület­ből 14 ezer négyszögméter udvar maradna és csak a terület többi része kerül beépítésre. A hatalmas arányú építkezés 5 millió pengőbe kerül. Budai diákok sikere. A középfokú isko­lák önképzőköreinek központja a budapesti közép­iskolák között ez évben megindult közös szellemi munka folyamán eddig nyolc iskola önképzőköré­nek sikeres közreműködésével hat csereülést rende­zett. A KIOK hetedik csereülését a II. kér. áll. Mátyás király reálgimnázium önképzőköre ez inté­zet dísztermében a II. kir. áll. Toldy Ferenc reál­iskola önképzőkörével tartotta. Írásművekkel, zené­vel, szavalatokkal tűntek ki a Toldy-reál diákjai közül Szemkó Sándor, aki novellájával 21, Varga Gyula, aki szavalatával 14, Marschall Ferenc lírai próbálkozásai 16, őszi János eredeti tanulmányá­val 21, Dekleva Gyula hegedű játékával maximális 25 pontot kapott. A vendéglátó Mátyás király reál- gimnázium műsorán Novák Ferenc novellájával 23, Döme Péter Pál hegedű játékával maximális 25 pontot, Surányi Péter magyar dolgozatával 22, Rubin Péter francia költeményfordításaival 23, Némethy László könyvismertetésével 20 pontot. A Mátyás rg. önképzőköre 118:98 pontarányban le­győzte a Toldy reáliskola önképzőkörének ver­senyzőit. Masztodonfogak. A múlt nyáron Oszter- mann Béla dohányjövedéki főtanácsos Keszthelyen fürdőzött s egy alkalommal észrevette, hogy két fiatalember a part közelében a sekély vízből ki­emelt egymásután három darab jóarasznyi nehéz tárgyat. Odament, s látta, hogy valamilyen óriás ősállatnak megkövesült három fogát szedték ki az iszapból. Egyet elkért tőlük és meghatározás cél­jából elvitte Lendl Adolf dr.-hoz, aki a Mastodon langirostris fogát ismerte fel benne. A mi ismertnevű zoológusunk e nevezetes le­letről hírt közölt az újságokban — a Budai Napló is megemlékezett róla — sőt a külföldi sajtó ter­jedelmesen írt róla, mert a leghatalmasabb ősele­fántnak, a masztodonnak kövesült maradványai sokkal ritkábbak, mint közeli rokonának, a szintén óriás mammuthnak ásatag részei. Kortársak voltak e fajok, de a masztodon nem bírta ki a bekövetke­zett jégkorszak hideg évezredeit; akkor hamar ki­halt a faja. A mammuth ellenben arasznyi szőrö- zetet fejlesztett egész teste felületén és így túlélte a hűvös geológiai időszakot, csak a késő diluvium- ban múlt ki, amikor már az ősember lándzsával vadászta. Erről ismeretterjesztő előadást tartott Lendl dr., „Keszthely Barátai“ társaságában, ahol madi Kovács Ferenc ny. tábornok mint elnök meg­köszönte szavait. Eredetileg a Balatoni Múzeumnak szánták a tudományos értékű fogakat, mint ritka masztodon-maradványokat, de a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytárának igazgatója, Zsivny Viktor dr. előbb kérte el ezeket Osztermann főtanácsostól, s így most ott helyezték el az egyik fogat. A má­sik kettőt a szegedi múzeumnak küldte el az a két fiatalember, aki felfedezte ezeket a keszthelyi für­dőben. A budapesti M. N. Múzeum azonban most megszerzi magának ezt a két fogat is; sőt a nyár folyamán kutatni fog a Balatonban újabb csont­részek után. Palotát vett a Várban a német követ­ség, amely a német birodalmi kincstárnak meg­vásárolta Bárcziházi Bárczy István miniszterelnök­ségi államtitkár várbeli házát 650.000 pengőért. A Szent Anna-templom bejáratát, amely­hez lépcsőkön kell lemenni, hogy a templomba jus­sunk, rövidesen rendezi a főváros. Úgyszintén a Fő-utcában, a Csalogány-utca torkolatával szem­ben levő Erzsébet apácatemplom bejáratát is ren­dezik. ELADÓ' Hűvösvölgy, Márlaremetén 300 □-öles lelek gyümöl­csössel, bekerítve Bővebbet II. kér., Szász Károly-utca 4. házfelügyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom