Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-01-15 / 1210. szám
33.éft. 1210. szELtfFIZETÉS Negyedévre 6 —r Egy Ívre. . 24.— P Egyes szám 40 L Egyesületi tagok féláron kapják, ha az egyesületnek hivatalos lapja 1936 ián. 15 hirdetések Egy hasáb széles, I mm. magas sor egyszeri köziénél 30 L Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint I hirdetés Dili ratsdesiít előre fizetendő Buda érdekeit a várospolitika, közitől, közgazdaság, társadalom és művészet lőrén szolgáló újság Felelés szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, Maros-utca 23. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig fölcagyoQ' Buda sacsa ! Könnyes szemünkben visszatükröződik ( i harminc esztendő nehéz küzdelme Buda jobb! sorsáért, amelynek >dicsőség-teljes múltja örök! büszkeségünk. Valamikor Közép-Európa fő-j városává avatta a n^gy magyar nemzet, ami-í kor az Árpádok kiválasztott királyi család-1 . jának uralma alatt döntő befolyása volifcj; Európa keleti részén és hatalmi nagyságát! élérte Nagy Lajos.alatt. Ez a nagyság újból felragyogott Mátyás^ király alatt, hogy azután — idegen járom alá kerülve — még a magyar nemzet székének- szerepét is elveszítve, idegen dinasztiák meg-f szálló helyére süllyedjen. Pest váratlan nagy fellendülése a multi század végén Bárczy István uralma idején, — már Budát is belekapcsolta — a Gellert-, fürdő révén — a fejlődés folyamatába, és aj Ferenc József-híd felépítésével megindította a Kelenföld kiépülését világvárosi keretek! között. i Ekkor kapcsolódott Buda életébe a „Budai ) Napló“, — hogy felszínen tartsa azokat a kér-] déseket, amelyekhez Buda sorsa fűződik. Sze- beny Antal, PJatithy György, Hennyey Vilmos, Ripka Ferenc, Becsey Antal, Kozma Jenő, de az akkori közismert városatyák is, az ország- gyűlési képviselők, írásban, szóval, tanáccsal és tájékoztatással szolgálták ezt a törekvésünket. Valóságos tárháza volt ,-a Budai Napló •mindannak, ami Budán hiányzik, ami szükséges, ami a nagyságát szolgálja. Fürdőügy, ide-, •genforgalom minden szíriében, minden változatában . Nines i panaszunk, — megbecsülték iramainkat, —. minden megvitatott kérdés napirendre került és a maga módja szerint kialakult, vagy várja életrehívását. Ma már ezek a tervek ott vannak a Tanács nagyarányú városfejlesztő, öntudatos programijában és a nagy gonddal összeállított „Szendy-kabinet“ minden tagja számára kijelölt irányban folyó munkarendbe osztva. Nem ,az időnkint felmerülő, jelentkező szükségletek szabják a munkarendet, hanem fordítva, —. a nagy programún ölel föl minden fontos kérdést és viszi azokat megoldás elé. Évtizedek óta húzódó ügyek nyernék meglepő befejezést és kerülnek napirendre évtizedek óta eltemetett (kérdések. A TANÁCS TAGJAI NYILATKOZNAK e számunktól kezdve a Budai Naplóban az egyes ügyosztályok tárcájában fekvő ügyekből, amelyék Buda érdekeit vannak hivatva szolgálni és a Bndai Napló legközelebbi számaiban nyilatkoznak folytatólag mindazok az ■illetékes tényezők Buda polgársága számára, akiknek szava kétségbevonhatatlan érték, — megszüntetve azt az immár túlhaladott álláspontot, hogy — Buda a székesfőváros mostoha gyermeke. Derül az ég felettünk és ezzel — fölra- gyos Buda jövendő szebb és boldogabb sorsa! Vizáig- Béla A megujhodó Óbuda A városrendezés költségeinek új alapja Lamotte Károly dr. alpolgármester: Városrendezési, városfejlesztési és idegenforgalmi szempontból egyaránt legfontosabb budai problémának Óbuda rendezését tartom, mert a székesfővárosnak ez a területe hosszú ideig — a szabályozás hiánya miatt — a méltán megérdemelt fejlődésétől el volt zárva. EJ a kérdés idegenforgalmi szempontból is fontos, hiszen a fővárosba irányuló nemzetközi autó- forgalom majdnem túlnyomó részben Óbudán keresztül bonyolódik le és nem közömbös, hogy a fővárosba érkező idegen milyen első benyomást kap a „Duna Királynőjé“-ről. A főváros és a Közmunka Tanács közös egyetértéssel már elkészítette az új Óbuda tervét, a székesfőváros városrendezési szakbizottsága pedig ezt már letárgyalta, de a szép terv keresztülvitele a pénzügyi fedezet hiánya miatt mindezideig nem történhetett meg. A főváros a gazdasági viszonyok hatása alatt egymaga ennek a feladatnak az elvégzésére nem vállalkozhat és a Közmunka Tanács teljes támogatása sem elegendő a rendezés keresztülvitelére. A fővárosnak a törvényhozás segítségét kell kérnie olymódon, hogy a kormány Óbuda szabályozásáról törvényjavaslatot terjesszen az ország- gyűlés elé. Óbuda rendezésének pénzügyi megoldására oly tervet dolgoztam ki, mely megvalósítása esetén Óbuda rendezésének sokmillió pengős költségét a mai nehéz viszonyok között is megfelelő módon biztosítani tudja. Az összes szabályozás alá eső telkeket Óbudán bíróilag, vagy magánegyesség útján egyenkint kisajátítani nem lehet, mert az ilyen kisajátítás évtizedekig elhúzódna; ezért egyszerre kell kisajátítani Óbudának a szabályozás alá eső valameny- nyi házát és telkét. Óbudán ugyanis nem az utcák egyszerű kiszélesítéséről, hanem egészen új utcák megnyitásáról van szó és csak ilymódon oldható meg Óbuda városképének egészséges megváltoztatása. A fővárosnak a mai viszonyok között ilyen egyszerre történő kisajátításra készpénze nincsen!, de nem tud fedezetet biztosítani erre a célra a Fővárosi Kőmunkák Tanácsa sem. Ennek a nehéz problémának megoldására szerintem két mód van. Az első az, hogy a főváros a törvény- hozás útján Óbuda területére rendkívül kisajátítási jogot kér. Az óbudai ingatlantulajdonosoknak a kisajátított ingatlanokért a főváros nem készpénzzel, hanem — mondjuk 20 év alatt lejáró és kamatozó — hosszúlejáratú kötvénnyel fizetne. Ez azt jelenti, hogy a főváros 20 éven keresztül törleszti az ingatlanok árát. Elképzelhető ezenfelül, hogy a főváros az ugyanezen a területen végrehajtott útburkolások és csatornaépítések után kivetett járulékok fizetésénél teljes értékükben fizetésként elfogadja ezeket a kötvényeket. A rendezés másik módja a tagosítás „kommasszáció“ volna. Ebben az esetben az ingatlanokat összevonnák és egyszerre szabályoznák. Az ilymódon keletkezett új ingatlanokat azután az eredeti ingatlantulajdonosok között szétosztják, természetesen mindenki kisebb telket kapna vissza, mert hiszen az új utcák nyitása, a meglévők szélesítése következtében az ingatlanok egyrészéből közterület lesz. Lennének azonban ingatlantulajdonosok, akik nem kaphatnák vissza telküket, mert azt teljes egészében a közterület céljára használná fel a főváros. A visszaadott kisebb telek a rendezés folytán értékben azonban megnövekedne. Ebben az esetben az is megoldásra vár a teljes egészben igénybe vett ingatlanok kártalanítása. Itt a két megoldás összekapcsolható. A törvény megadná a kisajátító fővárosnak azt a jogot, hogy az elvett ingatlan helyett másik telket adjon, vagy ha ez nem lehetséges, hosszúlejáratú kötvényt. Az óbudai rendezetlen területen fekvő kisházaknak alig van értékük, viszont a rendezés után a mai kornak megfelelő széles utak mentén modem közművekkel ellátott telkeknek — véleményem szerint — sokkal nagyobb értékük lesz. Az óbudai ingatlantulajdonosok tehát a kisajátított ingatlanukért részben kisebb tel-1 két, részben egy kötvényt, az úgynevezett «Óbuda szabályozási kötvényét kapnának. Ha a pénzviszonyok és a gazdasági élet normális volna, úgy a főváros egy pénzcsoporttól készpénz-kölcsönt venne fel a szabályozásra és a pénzcsoport kapná a kötvényeket, mivel a mai viszonyok között azonban ennek a tervnek megvalósításához nem lehet kölcsönt felvenni, kénytelen a főváros a rendezéssel kapcsolatban a kötvényt fizetésként felhasználni A kötvény közforgalom tárgyát képezné, úgyhogy az az ingatlantulajdonos, aki a törlesztési lejáratot nem akarná megvárni, a kötvényt eladhatná és ezzel közvetlenül készpénzhez jutna. A pénzügyi ügyosztályt már utasítottam, hogy Óbuda szabályozásának pénzügyi terveit készítse el és a Polgármester Űr ezt az elgondolást javaslat formájában még január hóban a székesfőváros pénzügyi szakbizottsága elé terjeszti s ennek állásfoglalása után kerül a kérdés a székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése elé. Felkérjük a kormányt az óbudai törvényjavaslat kidolgozására, mert ismételten hangsúlyozom, hogy Óbuda rendezése külön törvényhozási rendelkezés nélkül megvalósíthatatlan és csak ez az egyetlen járható útja Óbuda szabályozásának. Remélem, hogy a főváros autonómiájának megértése a m. Mr. kormány támogatása és a törvényhozás bölcsesége lehetővé teszik, hogy a főváros egy új, modern és szép városrésszel gazdagodhasson. Ragyogó fényben ússzon Buda! Morvay Endre dr. tanácsnok: Budapest szépségét, báját tulajdonképpen a Dunától szegélyezett Budának fekvése, hullámos tagozódása adja meg. Amiket Budapest idegenforgalmi méltatásánál, mint páratlan, másutt nem található előnyöket sorolnak föl, majdnem mind Buda javára esnek. A Tanács nem fogja sajnálni és én szeretettel hozom a ragyogó fényt, amely a múlt dicsőségét és a jelen nagy értékét méltó világításba helyezi. Azt mondhatjuk, hogy a pesti oldalnak nincs önálló szépsége. Ami a pesti nézőt gyönyörködteti, kápráztatja, az a budai kép egész szépségének plasztikája, természeti bájainak és beépítettségének harmonikus egybeolvadása. A pestiek is tudatában vannak Buda értékének. Nagy területek gyors beépítése, a munkaszünet napjain üdülésre átvonuló tömegek igazolják ezt. Pest a maga városi szépségével — Buda tájképes gyönyörű rajzával adja meg csodás földje mesés kincseinek és értékeinek természetes mai keretét. A meglévő fejlődési készség azonban sok helyen nem tud érvényesülni, eltekintve a közlekedés hiányaitól, a kultúrélet- nek, az egészségnek nélkülözhetetlen kelléke, a vízvezetéki víz is sok helyen még hiányzik. A mai budai vízmű a fejlődés igényeit kielégíteni nem tudja. A vízvezetéki vízzel váló ellátást az új év nyarául már jelentékeny mértékben tudjuk fokozni és az új vízművek fokozatos kiépítésével nagy akadály hárul él Buda fejlődése útjábőL Nagyon nehéz probléma kezd lenni a Délivasút belső pályaudvarának a kérdése. A Sógor József terve szerint, aki a kérdést elsőnek fölvetette, — a pályaudvart a mai helyéről (Krisztina-körút és Alkotás-utca sarka) egyszerűen vissza kell tolni a Mészárosutcáig, sőt még valamivel azon túl és ott kell fölépíteni az új, modem, nagy „Buda-Bad“ Buda-világfürdő pályaudvart, egészen a fürdőügynek és idegenforgalomnak szentelve ezt. — Ez a terv nem számol a Gellérthegyen túli vasútvonallal, amely tulajdonképpen a nehézséget okozza. Mert itt bent, Gellérthegyen innen — ez rendben van. De kint! Hová megy az a Gellért-alagútból kifutó vonat? A régi kelenföldi pályaudvar, nem maradhat sem ott, ahol van, sem olyannak, amilyen. Azt le kell vinni csaknem a város határáig, — vagy a Duna mellé, a Lágymányosra. És éppen ez a baj, mert így a vonalat folytatni kell, ami újból szétforgácsolja ezt a városrészt. Minden gát vagy töltés egyúttal a fejlődés gátja. Ezt csak magas, vasszerkezetű vonalon lehetne továbbvinni. Valahol azonban le kell szállnia, ahol föltétlenül zavart okoz. Földalatti vonal nehezen képzelhető el itt ezen a tájon. Akkor pedig föl kell adni a belső pályaudvart, ami nagy kár volna a Krisztinaváros számára, de ártana a fürdőügynek is. — Így írja nekünk egyik vállalkozója Budának, aki egyelőre nem kíván résztvenni ebben a vitában. A világfürdő megköveteli a művelt polgárságot! Felkay Ferenc tanácsnok: Méltózt&tott azzal a kívánsággal fordulni hozzám, hogy a hatáskörömbe tartozó ügykörben említsem meg, hogy melyek azok a tervek, amelyek Buda lakosságát a legközvetlenebbül érintik és amelyek részben megvalósultak, illetőleg a legközelebbi jövőben keresztülvitelre kerülnek. Ennek a szives felhívásnak örömmel teszek eleget annyival is inkább, mert magam is budai lakos vagyok és így bizonyos mértékig a lokálpatriotizmus hatása alól nem tudom, de nem is akarom magam teljes mértékben kivonni. Az utóbbi évek statisztikai adatai kétségkívül Buda rohamos — valósággal amerikai méretű — fejlődéséről tesznek tanúbizonyságot. Vannak olyan szükségletek — gondolok itt elsősorban az oktatás és nevelés céljait szolgáló igényekre amelyeket az érdekelt lakosság közvetlen környezetében kell kielégíteni, illetőleg megoldáshoz juttatni. A gyermekvédelmi intézmények, az óvódás és elemi iskolás gyermekek oktatása feltétlenül megkívánja olyan intézmények létesítését, amelyek közvetlenül a tömegesebb lakóhely közelében teljesítik a maguk hivatását. Átérezte ennek a jelentőségét a Polgármester úr, amikor az iskolaépítési programmot évekre menően összeállította. Az ő intencióját követem akkor, amikor ennek a programúnak Budát érintő részét a megvalósításhoz juttatom. Ennek eredményéül tadható be a pedagógia és higiénia elveinek teljes figyelembevétele mellett létesült soproniúti új elemi iskola, úgyszintén az ugyanott elhelyezett és a kormány- zóné őfÖméltósága nevét viselő gyermekotthon, amely immár a 38-ik a fővárosban, ahol 3—6 éves, szülői felügyelet nélkül levő gyermekek elhelyezést és gondozást nyernek. Ugyancsak a múlt év végén készült el a Horthy Miklós-úti új modem elemi iskola; ezek az új iskolák az eddigi banképületek helyett megfelelő hajlékot adnak az iskolásgyermekeknek. A Vár környékén lakó középosztály régi óhaja a várbeli leánygimnáziumnak a Krisz- tina-tér környékén való elhelyezése. Ez a kívánság rövidesen teljesülni fog, amennyi- ben a Mészáros-utca és a Koronaőr-utca ga-rl-ür. lévő fővárosi telken megkezdték már a múlt év végén az új és modem leánygimnázium építését, úgyhogy előreláthatólag a jövő tanév folyamán az iskola átadható lesz rendeltetésének, aminek az az előnyös következménye is van a többek között, hogy a koronázó-templom közvetlen közelében lévő elemi barakkiskolát onnan eltávolíthatjuk és a gimnázium jelenlegi épületébe helyezhetjük
