Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-04-18 / 1217. szám

1936 április 18. Budai Napló 3 Személyi hírek HENNYEI HENNYEY VILMOS dr. tay. ál­lamtitkár a húsvéti ünnepeket és azonkívül kb. két hetet Zrreeni töltött. RIPKA FERENC húsvétra családjához, Fo­nyódra utazott. KOZMA JENŐ idr. a húsvéti ünnepeket du­nántúli birtokán töltötte. LIBER ENDRE alpolgármester a főváros kulturális és szociális életének nagy problémáiról nyilatkozott a Független Budapest című várospo­litikai hetilapban. FELKAY FERENC székesfővárosi tanács­nok a bécsi rádióban előadott a székesfőváros is­koláiról. — A NÉP II. kerületi szervezet központ­jában az aktuális nevelési problémákról beszélt. SZIKLAY JÁNOS dr.-t, a jubiláns írót, a Kelenföldi Gazdasági és Közművelődési Egyesület eddigi társelnökét, Mikola Géza dr. eddigi elnök távozása következtében a közgyűlés az egyesület elnökének megválasztotta. KEÖPE VIKTOR április hó 9-én, csütörtö­kön este az Erdélyi Férfiak Egyesületében rend­kívül érdekes előadás keretében ismertette, hogy milyen kultúrát hoztunk magunkkal Ázsiából. MIKOLA GÉZA dr. ny, postigazgatót, a Kelenföldi Gazdasági és Közművelődési Egyesü­letnek egyik alapítója és első elnöke, nagymérvű közérdekű elfoglaltsága miatt történt lemondása folytán, érdemei elismeréséül az egyesület tisztelet­beli elnökévé választották meg. ABA NOVÁK VILMOS — az 1936. évi milánói triennalis kiállításra készült — nagy fal­festménye április hó 18-án (szombaton) délelőtt 11 órakor (Országház 11. számú kapu) kerül be­mutatásra, melyre a vendégeket Gerevich Tibor kormánybiztos hívja meg. MARGITTAY RICHÁRD dr., lapunk belső munkatársa, a budapesti iskolánkívüli népműv. biz. és a Balatoni Intéző biz. előadássorozatán, április hó 16-án ismertette a balatoni várromokat és azok történetét. SZTEHLÓ ERVINT, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőjét és A mb ró Istvánt, aki klíring- ügyekkel foglalkozott, az olasz királyi kormány érdemeik elismeréséül magas kitüntetésben része­sítette. HEINZ PARDOMERT dr-t nevezték ki a Magyar Pamutipar R. T. igazgatójának. BLAHOS RUDOLFNET, az ismert és leg­utóbb miniszteri kitüntetést nyert budai fényké­pész feleségét szerencsésen megoperálták. GRÁTZER ANTAL hírlapírótársunk új vil­lamos zónatarifatervezetet dolgozott ki és nyújtott be a BSzKRT-hoz. Alpár Ignác Társasága megalakult a ne­ves műépítész születésének 80-ik évfordulója al­kalmából. Célja: a mester eszméinek és terveinek megvalósítása. Székely Béla vetette föl a megala­kulás gondolatát és a jelenlévők Ziegler Géza lel­kesítő beszédét nagy érdeklődéssel hallgatták. In­dítványára azonnal megalakult az „Alpár Ignác Társaság“ és megválasztotta tisztikarát. Elnök: Ziegler Géza; ügyvezető elnök: Kotál Henrik; alelnökök: almási Balogh Loránd, Bernárd Győző, Bloch Leó; titkár: Magyar Vilmos; ügyész: Pőzel István dr.; végrehajtóbizottság: Bárczy István dr., Báthory István, Bierbauer István, Harrer Fe­renc dr., Hajós Alfréd, Hauswirth Ödön, Hübner Tibor, Pintér Oszkár, Pucher István, Roth Miksa, Sorg Antal, Székely Béla, Vidor Ernő. MENYASSZONY! képek Blahosnál, Ffl-atca 18 Nász, Szviezsényi Zoltán dl'., a'Curcomis- sio vezető igazgatója és-neje Patloh Etelka leányát, Ejtelkát április hó 4-én vezette oltárhoz a Szent Domonkos-rend Thököly-úti templomában Preitten- steiner Ottó, a „Henger“ ezüstárugyár beltagja. Az esketési szertartartást Horváth Candid dr., ben­cés igazgató és házfőnök végezte és magasszárnya- lású beszédet intézett az ifjú párhoz. Tanúk vol­tak: Homonnay Andor dr. és Mezey András dr. főtörzsorvos. A szülőknek sok száz táviratban gratuláltak a fürdőügy és idegenforgalom re­prezentánsai. Horony-Pálffy Aurél dr. tanácsi fő­jegyző, ‘ a (közélelmezési ügyosztály helyettes vezetője szerdán ünnepelte közszolgálatának 25 éves fordulóját. A jubileum alkalmából Rosta János dr. közélelmezési tanácsnok köszöntötte az ügyosztály személyzete nevében, de elhoz­ták jókívánságaikat a székesfőváros többi ügy­osztályaiba beosztott tisztviselők is. Éhgyomorra naponta igyék egy pohár vizet A Budai Szabadelvű Kör nagysikerű elő­adóestet rendezett, amelyen Bassay Károllyal az élükön megjelentek a Polgári Szabadság Párt or­szággyűlési képviselői és fővárosi bizottsági tagjai is. Sós Endre meleg szavakkal üdvözölte az est elő­adóját, Apponyi György grófot és beiktatta tiszt­ségébe a kör új tiszteletbeli elnökét, Gratz Gusztáv v. b. t. t. ny. külügyminisztert. Apponyi György gróf érdekes előadásában a függetlenségi mozgal­mak történetét ismertette, majd megvilágította Ap­ponyi Albert gróf függetlenségi elveinek és legi­timista nézeteinek egybekapcsolódását. A jólsike­rült est Hann Arnold ny. államtitkár zárószavaival ért véget. Gyóni Gézáért. A III. kér. Egyesült Pol­gári Társaskör és az Országos Frontharcos Szövet­ség III. kerületi főcsoportja április hó 6-án, hét­főn este az óbudai Kisfaludy Színházban (Hl., Lajos-u. 111.) Koncz Dezső író és zeneszerző és Boldogh Lajos író művészi rendezésében Gyóni Géza hamvai hazahozatalának alapja javára hang­versennyel egybekötött nagy arányokban sikerült művészi magyar estet rendezett. Megnyitóbeszédet Andréka Károly ny. főkapitányhelyettes, a Társas­kör elnöke, ünnepi beszédet Orova Zsigmond mondottak. Közreműködtek és nagy sikert arat­tak: Bakó Lászlóné, Kéthelyiné Wakots Margit, Maróthi Magda, Oberschallné Bucsár Déla, vitéz Garamszeghy Géczy Sándor, Szirmay Reginaid, Mikus Csák István, Kabók Győző, Móra László, Koncz Dezső, Rózsa Zsigmond, Rózsa Zsigmondné és még igen számosán. Zárszót mondott vitéz Ko- mámoky Gyula, az országos frontharcos szövetség III. kerületi főcsoportjának elnöke. A műsor ke­retében színre került Boldogh Lajos és Mikus Csák István „Ünnepi látomás“ című hazafias színjátéka. Az előadás után a Társaskör helyiségé­ben ünnepi bankett következett, melyen az üd­vözlőbeszédet Balogh István író, a Gyóni Géza- Társaság elnöke tartotta. Műsoros teadélutánt rendezett az Orszá­gos Stefánia Szövetség III. kér. 7. számú Anya- és Csecsemővédő Intézetének Szociális Bizottsága március hó 22-én délután „Budai Művészek“ közre­működésével előkelő, nagyszámú közönség jelenlété­ben, Koncz Dezső művészi rendezésében. A gon­dosan összeválogatott műsor keretében nagy siker­rel működtek közre: Andréka Károly ny. főkapi­tányhelyettes, a sz. főv. törvényhatósági bizottság örökös tagja, az Országos Stefánia Szövetség 7. sz. Anya- és Csecsemővédő Intézete szociális bizottsá­gának tiszteletbeli elnöke, Koncz Dezső, aki író is, művész is, Kovách Ferenc író, Makádi Horváth László tárogatómfivész, Sánek Péter tilinkóművész, Witkowiczky Károly zeneszerző, dr. Csákváryné Tibai Takács Erzsébet zongoraművésznő, K. Vo- tisky Alice zeneszerző magyar dalénekesnő, Tóth T.ífl. cimbalomművésznő, Horányi Mária hangver­senyénekesnő és dr. Milhoffer Erzsébet vezető fő­orvos. Ügyesen és szellemesen közölt műsort Ku- nitzer István dr. A rendezés kifogástalan volt. GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában! Bocsánatot kell kémem, mert az a téves vád kezd terjedni felőlem, hogy ■udvariatlanul, köszönés nélkül megyek el ismerőseim mellett, illetve várom a köszö­nést. Sajnos, a szemem világa romlott meg annyira, hogy én, aki a völgyből láttam a hegyen a faleveleket — ma két lépésnyi távol­ságból sem ismerem meg azokat, akiknek örmmel, szívesen köszönnék. Bocsánatot kell kémem tehát, hogy ezt a tévhitet eloszlassam, mert nem udvariatlansá­gomon, hanem ' az öreg ember megromlott szemevüágán múlik, hogy az udvariasság köte­lezettségeinek eleget tehessen. Viraág Béla. Székházat építenek a XII. kerületi elöl­járóság számára. A hegyvidék elöljárósága a Bö- szörményi-út és Fery Oszkár-utca sarkan épül meg félmillió pengő költséggel. A mellette levő tel­ken 370.000 pengő előirányzattal polgári iskolát szándékoznak építeni. Az elöljáróság és az iskola megtervezésére a közeljövőben pályázatot ír ki a főváros. Az óbudai ipari nevelő-otthon felépíté­séle csak 1937-ben kerül sor, mert nincs pótfede­zet, amely az új intézmény létesítéséhez múlhatat­lanul szükséges volna. A sokat emlegetett zenélőkút helyét már előkészítik a felső Margit-szigeten, a forrás kö­zelében. A Margit-sziget legújabb látványossága lesz a zenélőkút, amelyet Teleky Domokos gróf ajándékozott a fővárosnak. A munkálatok már annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy május második felében felavathatják a kutat, amely történelmi becsű műemléke lesz a főváros­nak, dísze a Margit-szigetnek és emlék lesz, ami emlékeztet a megszállott Erdélyre, ahol valamikor régen ügyes székely mesterember állította össze a páratlan iparművészi munkát: a zenélő kutat. Idegenforgalmi fényképpályázatot hir­det a főváros ezúttal már negyedszer a szokásos feltételek mellett. A pályázat határideje június 30. A pályadíjak összege 2380 pengőt tesz ki. A főváros ezenfelül fenntartja magának a jogot, hogy a pályadíjat nem nyert képek közül azokat, amelyek alkalmasak idegenforgalmi propagan­dára, dnrabonkint 15 pengőért megvásárolja. A Kisfaludy-színház nagy sikerrel újí­totta fel a Nótáskapitány c. operettet. Horváth Böske (grófkisasszony) különösen szép énekszámai­val, Jatzkó iCia (kantinoslány) ügyes táncaival sok tapsott kapott. A nótáskapitány szerepét hatásosan adta Balázs István. A közönség mulattatásáról bő­ven gondoskodott Bellák Miklós (őrmester) cs Ká­rolyi Vilmos (közliuszár). Kardos József (huszár­ezredes) tökéletesen élethű alakítást adott. Az idei Nemzeti Gyermekhét előkészíté­sére Liber Endre alpolgármester már kiadta a rendeletet. Az idén május 5—10. között rendezik meg a Gyermekhetet. Új szépségek nyílnak a Tabánban és mindenfelé Budán, mert a tabáni kertészeti díszí­tések céljára újabb 70.000 pengőt szavaztak meg. Rendezik az Attila-körúttól a Kereszt-útig és a tranzverzális útig terjedő részt és nagyszabású kertészeti munkát kezdett meg a főváros ezzel, de ugyanakkor tovább folyik az új életre varázsolt Tabán területén a fenyők kiültetése, aminek során 7000 újabb fenyőfa díszíti a tabáni parkot, nagy­mértékben emelve annak szépségét. A Gellért­hegy északi oldalának kertészeti rendezése is seré­nyen folyik. A területet már a nyárra füvesítik és a beültetés is befejeződik. A déli részen foko­zatosan tovább folyik a magyar flóra megtele­pítése, amelyből majd a régi Nagy-Magyarország fáit és virágait reprezentáló nemzeti park fog kialakulni. A Döbrentey-téren is jelentős parkiro- zási munka folyik, miután innen a piac elkerült. K öszönetnyilvánítás Köszönöm mindenkinek, aki feleségem vi­rágos ravatalának pompájához koszorúküldés­sel hozzájárult. Köszönöm a részvétnyilvánítá­sokat, amelyeknek sokasága meghaladja azt a lehetőséget, hogy minden jóbarátnak !és isme­rősnek külön-külön válaszoljak. Elhunyt fele­ségem szüleinek nevében is köszönöm a szerei tetnek megnyilvánulását s azokat a részvéttel­jes szavakat, amelyekkel a szülőket igyekeztek megvigasztalni és bánatunkat enyhíteni. Andriska Károly szerkesztő. FOTÓCIKKEK Zibrinylnél l.t Ittlla-utca 8 Hatemeletes társasház épül a Krisztin a- körút 159. szám alatt. Az építtető Putzkaller Frigyesné. Állandó kőszínházat Budának! Bu­dán csak nyáron vannak színielőadások, pedig Buda joggal tarthatna számot állandó szín­házra, hiszen lakosságát tekintve jóval na­gyobb, mint bármely vidéki város, amelynek állandó színháza van. A budai állandó színház kérdéséről rendkívül érdekes tanulmány jelent meg Pukánszky Béla egyetemi tanár feleségé­nek tollából „A színpad“ e. szemle legújabb számában. Pukánszkyné a budai színház törté­netét ismertetve bebizonyítja, hogy Budán csakis egy magas színvonalú irodalmi kamara- színház tudna boldogulni. A színház helyével is részletesen foglalkozik és azt mondja, hogy a megközelíthetőség és a közönség szempontjá­ból a Vízivárosban, illetve Kelenföldön, a múl­tak alapján pedig a Várban, vagy a Krisztina­városban kell mielőbb felállítani az állandó Budai Színházát. A mi elgondolásunk szerint legalkalmasabb hely lenne a színház számára a Széna-téren a (Retek-utca sarka, vagy pedig a Vérmező felső csúcsa, ott, ahol a két útvonal találkozik vagy a Széna-térbe torkollik, annak a földszintes háznak a helyén, amely most úgyis elékteleníti a rendezés alatt lévő Széna­tér környékét. Természetesen a régi Szent János-kórháznak is el kell kerülnie mai helyé­ről. Nagy sikerrel adta elő a „Kövi Mária“- kápolna énekkara Paradeiser János dr. ny. kúriai bíró kiváló egyházzenei szerzőnk nagyhatású G-dur miséjét. VSBM FűEZDQ Építette 1556-ban KARA MUSZTAFA budai basa. BUDÁN, II. KÉR., FŐ-UTCA 84. SZÁM. Szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot, magnéziumot tartalmazó mm f _ I ^ _ hévviz, köszvény, csúz, bőr- /jh IMfnC és csontbetegségek, fémmér- ■fll lUMfd gezés> máj-, epe-, méh-, húgy- hólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—l-ig, nőknek hétköznap d. u. 2—7. — Ivókúra GYERMEKKÉPEK Blahosnál, II.. Fő-utca IS Találó megjegyzése volt a Budai Feren ces Ifjúság húsvétvasárnapi előadásán az „Arany­kakas“ 3 íelvonásos vígjáték főhősnőjének, a nagy sikert arató Csicsáky Mártának: — ha nem vesz el az, akit szeretünk, majd megszeretjük azt, aki el­vesz ... A (hajnalig tartó tánccal végződő előadást zsúfolt termű közönség kacagta és tapsolta végig. A nagy sikert a bevezető szavakat mondó Halász Károlyon és a főbb szereplőkön kívül, mint Szabó László, Nádasi Richard, a kettős szerepű Hetényi Magda, Kasza Aranka, Pozsonyi Emil, Unger Klára és a többieken kívül a kitűnő zenét adó egyesületi zenekar is előmozdította. A rendezőség is gyorsan és ügyesen működött. (b. m.) Az első „Budai Krónika,, négyszázhet vennégy évvel ezelőtt, 1472-bea jelent meg nyom­tatásban, felölelve a nemzet történetét az 1468-iki eseményekig. A ferencrendiek budai konventjében készüllt ez a kitűnő munka s örök dicsősége a ferencrendnek, hogy a hazai sajtó első nyomtatott könyve az ő tudásuk és hazaszeretetük alkotása. A Magyar Tolikereskedők Kiviteli Egye­sülése mélyen megrendülve az őt «rt csa­pástól, tudatja, liogy Elnöke, méltósárgos ocskói, alsó- és felsőduboványi Ocskay Sándor m. kir. kormányfőtanácsos elköltözött az élők sorából. Fáradhatatlan energiával, szeretetteljes buzgalommal munkálkodott a magyar köz­gazdaság érdekében és hervadhatatlan érde­meket szerzett Egyesületünk alapítása és vezetése körül. Nemeslelkű férfiúi erényekkel dúsan ál­dott vezetőnk szállt vele sírba, kinek emlé­két soha nem múló kegyelettel őrizzük meg. Szeretett Elnökünket folyó hó 17-én, pén­teken délután fél 5 órakor a farkasréti te­metőben kísérjük utolsó útjára. A Mosonyi-féle zeneiskola Keszthelyen most ünnepelte tízéves nyilvános működésének év­fordulóját. Klempa Károly dr. premontrei tanár méltatta e művészi iskola érdemeit és megállapí­totta, hogy a keszthelyi közönség átérzi zene­iskolájának jelentőségét. Az ünnepély alkalmából nemcsak az intézet növendékei, de annak igazgató­nője, R. Mosonyi Mimi zongoraművésznő adott elő különsen magyar szerzők műveiből és Unger Ilona tanárnő kíséretével áldozott Liszt Ferenc emlékének is. A keszthelyi színház termét zsú­folásig megtöltötte a városka intelligens közönsége, mely elismeréssel hálálta meg a ritka műélvezetet. Az ünneplő zeneiskola jó híre évről-évre terjed és egyik elismert tényezője az ottani kulturális hala­dásnak. Féláron lehet utazni Budapestre május 2-től 18-ig és május 8-tól 24-ig Budapestről visz- sza, mert a Budapesti Nemzetközi Vásárra szóló vásárigazolvány 50% kedvezményre jogosít. Rész­letes felvilágosítás és vásárigazolványok a vásár tb. képviselőinél és az utazási irodákban kapha­tók. Itt említjük meg, hogy a Budapesti Nemzet­közi Vásárt 1906-ban a Fővárosi Kereskedők Egye­sületének papírszakosztálya alapította a Fővárosi Vigadó egyik ruhatárában és ma már a vásár te­rülete 100.000 négyzetméter. Színielőadás. A IH. kér. kultnrházbau Fürömi-n. 60) f. hó 18-án (szombaton) este 8 óra­kor színre kerül dr. Polgár Ödön nagysikerű öt fel- vonásos színműve: Az élet útjai. Óbuda iparáról kapunk érdekes képet, abból a rendelkezésből, amit Mária Terézia 1771- ben a nádorhoz intézett az ipari állapot pontos feltárása ügyében. Ebből az összeírásból tudjuk, hogy Óbudán posztót szőnek, selymet fonnak, ka­laposok vagy süvegesek, gombkötők és fésűsok űz­nek jelentős ipart. Ezek voltak a ritkább iparo­sok, akik a napi közszükségleti cikkeket előállítók­kal (csizmadia, mészáros stb.) együtt 165 évvel ezelőtt egy egész kis ipari várost formálták Óbudá­ból. Római katonaorvosok síremlékére több helyen akadtak Óbndán. Sót katonai állatorvosok is voltak kétezer évvel ezelőtt. Egy ilyennek Sep- timius Juliánus-nak van szentelve az a mészkő- oltár, amit a szépvölgyi egykori Holzsach-kőbánya mögött találtak. De felszínre kerültek és az aquincumi múzeumban láthatók orvosi műszerek, bronzkutaszok, bronzból készült köuülyöző edény is. Tudjuk, hogy a mai óbudai Miklós-utca 1. sz. ház helyén majd két ezred éve katonai kórház állott, amit a prefektus castrorum vezetett több medicos castrensis segítségével, akik akkoriban al­tiszti rangban voltak. A budai festőművészek néhány jeles tagja — élükön Ungváry Sándor és Háry Gyula — a Balatonon óhajtana művésztelepet létesíteni és idegenforgalmas helyen állandó képkiállítást ren­dezni. Elsősorban Keszthelyre gondolnak most, ahol társasházat és műtermeket akarnak építeni s a Lendl Adolf dr. tervezte nagy „Kilátótorony“ egyik emeletén balatoni képeiket egy szép Nép­rajzi Gyűjtemény és Vásár“ keretében kiállítani. E vállalkozásuk anyagi része kellően biztosítva volna és csak erkölcsi támogatást remélnek külö­nösen a m. kir. Balatoni Intéző Bizottság részéről annál inkább, mert Zalaegerszeg városának érde­mes polgármestere, Czobor Mátyás dr. oda hívná őket, bár ők inkább a „Balaton kis fővárosában“ telepednének meg, ahogyan Lendl dr. írásaiban Keszthelyt nevezte el. A Dunántúli Közművelődési Egyesület 14rén a Dajka-féle vendéglőben (Krisztina-körút 13) közgyűlésre jött össze. Sziklay János kormány­főtanácsos, elnök, Gegus Dániel ny. fők.-h. alel- nök, Rákossy Gyula dr. főtitkár, Viraág Béla szerkesztő igazgatósági tag és még néhányan jöttek össze. Alapszabályszerűleg nem lehetett a közgyűlést megtartani, ezért e hó 22-én ugyanazon a helyen megtartja közgyűlését az egyesület A közgyűlés a szokásos tárgysorozatát hirdeti. Utána barátságos vacsora, amelyen szívesen lát vendége­ket az egyesület Április hó 18-án Újpesten a Köz­művelődési körben (Árpád-u. 66) hangversenyt rendez alapja javára az egyesület, amelynek Pro­gramm ján Komlóssy Emma, Karácsonyi Margit énekesnők, Varga Juci és Hajós Imre művészek, Sziklay János író, elnök és Gegus Dániel ny. fők.- h. író és Darázs Gábor zongoraművész szerepelnek. Az új viteldijak ügyében a főváros üzem­politikai bizottsága legutóbbi ülésén Patz Sándor­nak, a BSzKRt forgalmi igazgatójának jelentését hallgatta meg. Patz igazgató ismertette a villamos- viteldíjak kialakulását, a kisszakaszrendszer ered­ményeit és a tervbevett új tarifareformot. Az Orsz. Postás Zene és Kultúr Egye­sület április hó 18-án, szombaton este 8 órai kezdettel, a Postás Otthon dísztermében (VT., Benczur-utca 27.). Koncz Dezső író, zeneszerző művészi rendezésében írói munkásságának 15 éves jubileuma alkalmából, művészi magyar-estet rendez a fővárosi művészgárda legkitűnőbb tag­jainak közreműködésével. Belépődíj nines. Ven­dégeket szívesen lát az elnökség. i,

Next

/
Oldalképek
Tartalom