Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-04-18 / 1217. szám

Budai Napló 1936 április 18. Neves külföldi vendégek a Magyar Metapszichikai Tudományos Társaság felolvasó ülésein A nyugati kulturállamok szellemi életeben mindnagyobb teret foglal el az az új tudományág, amely metapszichika néven igyekszik kikutatni mindazokat az ismert, de okozatilag rejtelmes lelki jelenségeket, amelyeknek magyarázatával eddig a tudomány adós maradt. A háború után egymásután alakultak Európa metropolisaiban az emberi lelek- buvárló, sőt ezen túl hatolni is akaró kutató tár­saságok, melyek szigorúan tudományos apparátus­sal igyekeztek közelebb férkőzni a problémák meg­oldásához. Fővárosunkban Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár elnöklete alatt működik e Metapszichi- kai Tudományos Társaság, amely rövid fennállása óta is agilis működésével már sok eredményre tekinthet vissza, úgyhogy a külföldi testvérintéz­mények vezetőségeinek figyelmét is felkeltette. Ezt honorálták azzal is, hogy az elmúlt héten egymás­után két híres külföldi metapszichikus tüntette ki a társaság Gellért-szállóbeli üléseit személyes közreműködésével. Március hó 23-án Angelous Tanagras dr. athéni admirális-orvos tartott előadást „A meta- pszichikai kutatás újabb eredményeiről“. Mozgó­fényképekkel illusztrálva mutatta be kísérleteit, melyeket mint az athéni kutatóintézet vezetője haj­tott végre egy Clio nevű női médiummal. E médium hipnotizált állapotban képes volt arra, hogy kezé­nek mozgatása által kilendítse állásából és állandó forgásban tartsa a rögzítetten nyugvó delejtfit, meg tudta állapítani, hogy az elébe rakott fegyve­rek közül melyik szerepelt egy gyilkossagi bűn­ténnyel kapcsolatban és annak személyeit is leírta stb. Igen érdekesek voltak ama közlései is, ame­lyekben a különböző európai metropolisokból Athénbe puszta gondolatátvitel utján „áttelegrá­táit“ képekről számolt be, rajzokban mutatva be a küldő és vevő intelligencia által elgondolt ábrákat, amelyek azonossága minden kétséget ldzart. Már­cius 27-én pedig W. N. Tenhaeff dr. hollandi tu­dós, az utrechti egyetemen a metapszichikai tan­szék első tanára beszélt az általa lefolytatott gon­dolatátviteli kísérletekről, melyek negyven száza­lékban pontosak voltak s így kizárják a „véletlen“ okozta eshetőségeket. A külföldi előadók magas­röptű, német és francia nyelvű előadásait Hennyey Vilmos dr. elnök tolmácsolta a nagyszámban meg­jelent előkelő hallgatóság előtt s bejelentette, hogy sikerült jövő évre Budapest részére biztosítani a nemzetközi Metapszichikai Kongresszus megtartá­sát, ami ismét hathatósan fogja előmozdítani ha­zánk, a nyugati nagy szellemi áramlatokkal való kultúrkapcsolatainak erősödését. A társaság minden pénteken a Bristol-szálló különtermében tart előadásokat és vendeket szí­vesen lát. Az egyesület hivatalos helyisége Toronyi János dr. ügyvezetése mellett Podmaniczky-utca 27. sz. alatt van és folyóiratot is fenntart. Margittay R. dr.) „Nem a hunok ellen emelték a kínai nagy falat!“ — mondja Mészáros Gyula egyetemi tanár — Az Akadémia felolvasó terme az elmúlt pén­teken nevezetes ülés színhelye volt. Az Előázsai Társaság rendezte alakuló közgyűlését gr. Ká­rolyi István elnöklete alatt s azt követőleg első­nek Mészáros Gyula dr. egyetemi tanár, a szegedi egyetem hírneves orientalistája tartotta meg elő­adását „Kik voltak a liánok?“ címmel. A tudós tanár felolvasása folyamán nem kisebb jelentőségű kijelentést tett, mint hogy „ama 200 éves világtör­ténelmi tévedéssel, mely szerint a húnok mongol­tatár fajú népek lettek volna és a 3000 km hosszú kínai falat Kr. e. 250-ben a húnok támadásai ellen emelték volna, szakítani kell“. E rendkívüli fontosságú új tétel meg akarja dönteni ama, 200 év előtt francia történetírók által felállított elméletet, mely szerint a kínai év­könyvek által „hjung-nu“ néven említett vad né­pek, melyek állandó betörésekkel nyugtalanították a Mennyei Birodalom nyugati határait s melyek miatt a 2000 év előtti császárok a „kínai nagy fal“ védművét emelték, a hún nép ősei lettek volna. Mészáros professzor állítását több súlyos érv­vel támasztja alá. Egyik az, hogy a „hjung-nu“ kínai szó csak véletlenül hasonlít a hún névhez, de azzal semmi rokonságban nincs, mert kínai nyelven „hjung-nu“ annyit jelent mint „aljas rabszolga“, mely névvel az akkori kínai történetírók tisztelték meg a határaikba betörő tatár-mongol vad hordád kát. Ezek a mongoloid néptörzsek még ma is ugyanott élnek és feltalálhatok Dél-Ázsia steppéin, míg a finn-ugor népek sohasem ott, hanem Eszak- Oroszországban tanyáztak. De a „hjung-nu“ nép már csak azért sem lehet a húnnal azonos, merti a kínai évkönyvek szerint a „hjung-nu“-k Kr. e. 350 táján még mindig csak az Aral-tó partvidékein tanyáztak, mint legnyugatabbra eső helyen, míg az igazi húnok, kiket Ptolemaios történetíró „ionogur“-oknak nevez, már a Kr. u. 2-ik század- I ban a Boristhenes folyó (a mai Dnjeper) mellett laktak, tehát már egész közel Magyarországhoz és pedig alán és szarmata népek szomszédságában. A legfontosabb érv azonban Mészáros tanár szerint az a felirat, melyet 1934-ben a sze­gedi Nagyszéksós-tanyán talált 1500 éves és fel­tétlenül hiteles hún sírból származó aranycsésze visel. Előkelő hún vitézé volt e csésze, melynek fel­irata azonban — hún írás nem létezvén — görög betűs és pedig a Kaukázusban is Kr. u. 4-ik szá­zadig használatban volt nyugati görög nyelv írás­jeleit mutatja. Az írást könnyen lehet olvasni, de értelme egyik török vagy tatár nyelvben sin­csen, melyen pedig szólnia kellene, ha a húnok, mint eddig gondolták, turk vagy mongol fajú né­pek lennének. Megfejthető azonban ez egyetlen hún nyelvemlék, a kaukázusi ú. n. kartvél nyelvek alapján, melyeknek egy ma is elő törzse a grúz nyelv. Mészáros dr. szerint ó-grúz nyelven a csésze felírta: „Te őt nevezed, mint következőt, Harcsa vitéznek“, ami az aranycsésze tulajdonosának jog­címét volt hivatva igazolni. Feltűnő még az is, hogy a grúz krónikák már a Kr. u. I. században említik nevükön „hunoi“ néven a Kaukázusban, a Gura folyó mellett élő ezen iráni fajú néptörzseket. Mindezek alapján Mészáros professzor ama következtetésre jut, hogy a húnok sem mongolok, sem turkok nem voltak, hanem egy iráni s nem turáni törzs, melynek in­kább Perzsiával lehettek kapcsolatai. E komoly tudományos feltevés erősen rokon Zajthy Ferenc neves India-kutatónk nézetével, aki szintén Perzsia és nem Kína irányában keresi az onogur (magyar és hún) népek őshazáját. Margittay Rikárd dr. A Magyar Általános Takarékpénztárnak két ünnepe volt legutóbb. Ünnepelte népszerű igazgatóját ötven éves szolgálati jubileuma alkalmából: — HALÁSZ MANÓ h. vezérigazgatót és 54-ik közgyűlését hívta össze, amely úgy az ün­nepelt h. vezérigazgató, mint a pénzintézet érde­mes múltját méltatta. Halász Manó m. kir. kormányfőtanácsos, a Magyar Általános Takarékpénztár rt. h. vezérigaz­gatója és igazgatóságának tagja, 1886-ban lépett be a Magyar Általános Takarékpénztár kötele­kébe, mint tisztviselő és az intézet csaknem vala­mennyi osztályában működött. 1903-ban cégvezető, 1906-ban aligazgató, 1908-ban igazgató, 1911-ben ügyvezető igazgató lett. 1927-ben beválasztották a Magyar Általános Takarékpénztár igazgatóságába és 1935-ben helyettes vezérigazgatóvá nevezték ki. A takarékpénztár fővárosi és vidéki fiókjai, vala­mint vidéki penzintezeti affiliációi létesítésének munkálatait ő intézte és irányította azok működé­sét. Több mint 25 évig Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja volt. Ferenc József a Signum Laudis-szal tüntette ki. 1 --------------------------­A Magyar Á ltalános Takarékpénztár rt. igaz­gatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara április 4-én, szombaton este a Gellért-szállóban ünnepelte Halász Manó h. vezérigazgató 50 éves szolgálati jubileumát. Az ünnepeltet először Horváth 'lápot dr., a Magyar Ált. Takarékpénztár elnöke üdvö­zölte, majd Beöthy László dr., a felsőház alelnöke, Ripka Ferenc dr., Budapest székesfőváros ny. fő­polgármestere és Teleki János gróf, a Mateosz elnök-vezérigazgatója, a tisztikar nevében Gergely Gyula igazgató és Turmayer Gyula igazgató, a vidéki fiókok és affiliációk nevében Meskó Béla igazgató, a takarékpénztár érdekkörébe tartozó vállalatok nevében pedig Szende Péter Pál dr., a Magyar Általános Ingatlanbank rt. ügyvezető igaz­gatója üdvözölték az ünnepeltet. KÜLÖNÖS ESET Másfél évtizede már, hogy boldogult Festetics Tasziló herceg közel egyholdnyi kerttérületet, és építőanyagot adományozott a Keszthelyen működő Balatoni Múzeum Egyesületnek, hogy a már rég­óta egybegyüjtött, kincset érő néprajzi, természet­rajzi és történelmi gyűjteményeit megfelelő épü­letben elhelyezhesse. A kultuszkormány és a há­rom erdekelt varmegye (Zala, Somogy, Veszprém), szintúgy Keszthely városa összesen körülbelül 400.000 pengővel segélyezték az építtető egyesü­letet, amely Györgyi Dénes építőművész tervei sze­rint barokk stílusban nagyméretű, szép múzeumi palotát építtetett. Ebben azonban teljesen kimerült az anyagi ereje és a terjedelmes gyűjtemények kellő elhelyezéséről már nem tud gondoskodni. Nagyon érdekesen beszélt erről pénteki borgazda- estjén Lendl Adolf dr., aki négy év óta Keszt­helyen lakik, látva a szegénységgel járó hanyat­lást, azt ajánlotta az egyesületnek — s ennek, ér­dekében több cikket is írt hogy ajánlja fel gyűj­teményeit és hatalmas épületét a kultuszkormány­nak. Ha az állam ilymódon átveszi és államosítja a jobb sorsra érdemes kulturális intézményt, akkor ezt igazán „vidéki minta/múzeum"-má lehet majd kifejleszteni, ahogy a múzeumok főfelügyelősége óhajtaná. Lendl dr. ugyanennek a palotának alsó földszintjébe, hat nagy terembe a „Balatoni Akvárium“ idegenvonzó látványosságát tervezte. A „Balatoni Társaság“ elnöke, vitéz József Ferenc dr. kir. herceg és ügyvezető alelnöke, ízen Izsák Gyula min. tanácsos, e terveket a minden szép újítás iránt fogékony kultuszminiszter ele térj esz tette és Hómon Bálint dr. hajlandónak nyilatko­zott az ezek megvalósításához szükséges 40.000 pengőnyi költséget előteremteni. Zala varmegye uj főispánja, vitéz Tabódy Tibor, értesülvén a nagy- hivatású „Balatoni Múzeum“ szomorú sorsáról, küldöttség élén kérte most a kultuszminisztert, hogy a múzeumot és akváriumot államosítsa. A küldöttségben résztvett Reischl Imre, Keszthely városbírája és Lovassy Sándor dr. muzeumegye- sületi elnök, akinek Keller Oszkár dr. akadémiai tanárral együtt a gyűjtemények megszerzeseben és fenntartásában nagy érdemei vannak. A miniszter kedvező válasza új reményeket ébresztett a keszt­helyiekben. H gáz a háztartásban Általános örömet keletfc az a hivatalos kije­lentés, hogy a gáztarifát nem fenyegeti az emelés veszélye és a gáz ára a regi marad. Ez ázért fon­tos a mai nehéz gazdasági helyzetben, mert a gáz a legtisztább, a leghigiénikusabb és legolcsóbb tü­zelőanyag. A székesfőváros Gázmüveinek vezető­sége minden eszközzel arra törekszik, hogy a fő­város lakossága minél könnyebben megszerezhesse a gáztüzelésadta előnyöket. Ezért rendkívül cse­kély havi díjért bocsát modern háztartási készülé­keket a gázt fogyasztani kívánó közönség rendel­kezésére. A készülék felszerelése darabonként mindössze 1 pengő költséggel jár, ahol pedig a la­kásban még nincs gázvezeték, ott kedvezményeket nyújtanak a Gázművek a készítendő gázvezeték árából. Gázfőző felszerelése esetén 10 pengő, gáz­tűzhely, nagy vízmelegítő (fürdőkályha), kis víz­melegítő és fali fűtőkályha felszerelésénél darabon­bonként 40 pengő értékben. Ha tehát valaki, aki­nek a lakásában nincsen megfelelő gázvezeték és konyhájába gáztűzhelyet, fürdőszobájába pedig nagy vízmelegítőt '(fürdőkályha) és fűtőkályhát kí­ván felszereltetni, a szükséges gázvezetéket 120 pengő erejéig díjtalanul kaphatja meg. A gázmérő felszerelési díja háztartások részére — tekintet nélkül a gázmérő nagyságára — ő pengő. Ha a lakásban a gázmérő és a készülékek már ott van­nak, akkor csak 1 'pengő átírási illetéket kell fi­zetni. ' 1 A háztartásban nélkülözhetetlen kis vízmele­gítő, amely közönséges vízcsap helyébe szerelve használható, egy hónapra mindössze 60 fillérbe kerül. A fali gázfűtőkályha egy hónapra 40 fil­lér, a kisebb háztartások gázfőzőért havi 24 fillért fizetnek. Ezek olyan filléres árak, amelyek bele­illeszkednek a mai gazdasági helyzet szűk kereteibe. A gázcsövek hálózata évről-évre nagyobb, mert a külterületeken, ahol a nyomor a legnagyobb, a Gázművek vezetősége igyekszik olcsó konyhához juttatni a szegényeket. Gazdasági napló — A Gázművek forgalmát csökkentette az enyhe időjárás. A januárban eladott gázmennyi­ség 8.2 millió köbméter volt, vagyis 4 százalékkal kevesebb, mint a decemberi és 6 százalékkal keve­sebb, mint az egy év előtti. A kokszeladás apadása egy hónap alatt 2.5 százalék, egy év alatt 26.3 százalék volt. Januárban összesen 128.6 ezer mé­termázsát adtak el. — A „Hangya" Szövetkezet is bekapcsolódik az idei gyümölcskivitelbe és a szállításokat közvet­lenül maga bonyolítja el. — Baromfiexportunk fokozása céljából Bene­dek Sándor kereskedelmi tanácsos fontos tárgyalá­sokat folytatott Londonban az angol importő­rökkel. — Új fiókot nyitott Budán az Olasz-Magyar Bank a Horthy Miklós körtéren. — A Székesfővárosi Gázművek azzal kísér­letezik, hogy a világítógázt autómotorok hajtására is felhasználja. — A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. nyugdíjalapja faxpapírokat vásárolt. —• A Magyar-Olasz Bank vicinális vasútai megegyeztek a kormánnyal a megváltási járadék leszállítása tekintetében. — Egymillió pengő alaptőkével Duna-Ten- gerhajózási Társaságot alapított az állam. — Százezer adófizetőnek kilenc milliárd pengő vagyona volt — a most megjelent statisz­tika szerint 1935. év végén. — 250 millió pengőt helyezett ki 1935-ben a Pénzintézeti Központ. — Goldberger-nyugdíjpénztár 5000 darab Kereskedelmi Bankrészvényt vett.----Újabb 1000 darab Kőszén-részvényt adott el az Inter venciós Szindikátus. — Új részvénytársaságot alapít a Flóra­gyár. Az alapítandó részvénytársaság összes rész­vényeit a Flóra-gyár részvényesei ingyen kapják. — angol bankrátát változatlanul két száza­lékban állapította meg az Angol Bank most meg­tartott ülésén. — A nagyvallalatok közül a Salgótarjáni Kö- szenbánya Rt. 13.453, a Rimamurány-Salgótarjómi Vasmű Rt. 11.137 és a Magyar Általános Kőszén- bánya Rt. 4290 P-t adományozott a salgótarjáni, illetőleg tatabányai iskolásgyermekek felruházá­sára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hiva­talos lap utján mondott köszönetét a nagyvállala­toknak. — A Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. újabb típusú tűzhelyek gyártását kezdte meg. A tűzhelyek, amelyek úgy fekete, mint zománcozott kivitelben kerülnek a piacra, olcsóbbak lesznek az eddigi típusnál. — A Salgótarjáni Köszénbánya február 19-én tartotta mérlegmegállapító ülését. A 30 pengő név­értékű részvények után az előző évi egy pengővel szemben 1.25 pengő került kifizetésre. a Várhegyi barlang és a Várhegy-oldal csuszamlása „Lekerült a napirendről a várhegyi veszede­lem" címmel az egyik városi újság közleményével kapcsolatban a következők közlését tartom szüksé­gesnek. Igazat adok a közlemény írójának abban, hogy: „könnyelműség a várhegyi alagúthálózat és pince-tömkeleg felderítése előtt teoretikus alapon biztonságról beszélni a Várhegyen“. Azonban a Várhegyi barlang (természetes barlang és nem mes­terséges „alagút- és pincehálózat”) feltárását, ah­hoz értő szakemberek, geológusok és építészek szakvéleményének figyelembe vétele után határozta el a főváros, s nem teoretikus alapon. A feltáráso­kat egy, az illetékes minisztériumok, a főváros, a Magyar Barlangkutató Társulat, stb. delegált szak­embereiből álló bizottság intézi. A fenti bizottság határozatainak mintegy végrehajtó szerve a Ma­gyar Barlangkutató Társulat. A Várhegyi barlang a Dísz-tértől a Levéltárig húzódó, vastag, szilárd mésztufa-rétegben keletkezett s ez a réteg függet­len a Várhegy oldalában csúszó ferde agyagréte­gektől! Ugyancsak szükségesnek tartom megemlí­teni azt is, hogy a Várhegyi barlang egyes üregei­nek betömése csak a múlt század vége felé történt, egy, főleg közbiztonsági szempontból kiadott ren­delet alapján, tehát akkor, amikor már eddig fel­tárt és feltárás alatt levő üregek fölött — kevés ki­vétellel — a mai házak álltak, s így még arról sem lehet szó, hogy az újabb, nagyobb méretű építkezé­sek úgy a barlangot felkereső vendégek, mint a fölötte levő épületekben levők életét, egy. esetleges beszakadás által, veszélyeztetnék. S végül a Ma­gyar Barlangkutató Társulat (amely tényleg a leg­szegényebb tudományos intézmény) valóban nem rendelkezik a feltárásra szükséges anyagiakkal, azonban a feltárás költségeit az illetékes miniszté­riumok és a főváros biztosítják, annál is inkább, mert hiszen a Várhegyi barlang feltárása nemcsak kulturális és idegenforgalmi érdek, hanem lég- és gázvédelmi szempontból is fontos. fS. K.) Meleg nyári napokon vatásáq&s áldás a villamos ventilátor, a villamos hűtőszekrény és a villamos tűzhely Villamos készülékek vásárlása előtt hasznos tanáccsal szolgál az elektromos Az elromlott villamos háztartási ké­szülékeket díjtalanul megvizsgálja az elektromos A villamos készülékek használatáról a villamos sütés-főzésről bemutató és ismertető előadásokat tart az elektromos kiállítás A kiállítás V., Honvéd-u. 22. sz. a. Nyitva: hétköznapokon d. e. 8—2-ig és d. u. I—7-ig ^^ELLEVUE kávéházi helyiségében kávéházi reggelik, feketék, uzsonnák KÁVÉHÁZI ÁRAK összes napilapok, folyóiratok KQ13n utcai bejárat RAVASZ cukrász L, Krisztina-körút 75. Telefon: 50-2-82 ELŐKELŐ CUKRáSZ-SZALON

Next

/
Oldalképek
Tartalom