Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-03-02 / 1214. szám
Budai Napló 1936 március 2. felelősségre a főváros vezetősége, mert az az adott körülmények között teljes lelkiismereteséggel járt el és szakértőit sem lehet azzal vádolni, hogy köny- nyelműen adták ki az építési engedélyeket. A sok esőzés és néhány év óta túlságosan sok talajnedvesség váltották ki ezt a megindult hegycsuszam- lást, amit előre sem látni, sem pedig előre megakadályozni nem igen lehetett. A mai technikánál: még nincsen olyan felkészültsége, hogy setara induló hegyeket megakadályozzon útjukban. Hegy- csuszamlások éppen a közelmúltban más országokban is megtörténtek, ahol nem egy vagy két házat kellett kilakoltatni, hanem ahol városokat söpört el a föld színéről a nyugalmában megzavart föld és halottak ezrei jelezték haragjának kitörését. Szomorú és katasztrofális a mi jó öreg Várhegyünknek a megmozdulása is, de hat a kiscelli maiga nem bírja el a nagy terhet, erre az építész és építtető uraknak gondolniok kellett volna. A felelősség kérdésének megállapításánál egyszerűen mindent a Városházára kenni es a sajat maguk hibájáért más tenni felelőssé, nem lehet. Hasonló baj fenyegeti a Várhegy keleti oldalait is, ha a hegyoldalba 3—4 emeletes bérházakat építenek. Ez a hegyoldal is mutatja a régi csuszam- lások nyomait. Az apró földszintes házakat bírta. Ha a székesfőváros vezetősége az eddigi szakértői véleménnyel nincsen teljesen megnyugtatva, kérdezzék meg Pávai Vájná Ferencet is, akinek ebben a kérdésben európai szaktekintélye van és aki szívesen rendelkezésére fog állani a fővárosnak, amelynek már oly sokoldalúan tett hasznot. De úgylátszik, hogy a sajtóban felbukkanó és túlzott riasztó híreknek valami Buda ellen irányuló, kiérezhető éle van, mert hiszen a pesti gyárfüstös levegőből mindenki, aki csak teheti, Budára jön át lakni és ez, elismerjük, kellemetlen konkurrencia a Duna-balparti háziuraknak. Megnyugtathatjuk őket, hogy a párcentis hegycsuszamlás miatt nem fog megindulni a budaiak tömeginváziója Pestre át. László Zoltán dr. Óbuda ősisége — Az Árpád-házi királyok otthona — Óbnda középkori egyházairól szól az igazi tudós alaposságával és Buda tiszteletreméltó rögei iránti szeretettel megírt mű, amely BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ DB. a Tudományos Akadémia főkönyvtárosának tollából nemrég hagyta el a sajtót. Mint a szerző előszavában is megjegyzi, Óbudán töltött ifjúsága idején, annak hegyei között járva, gyakran eltűnődött azon, mennyi kérdésre nincs még felelet, amelyek fővárosunk közvetlen környékének történetére vonatkoznak. Lapunk is többször szóvá tette azt, miként lehetséges, hogy a hivatásos régészet oly csekély érdeklődésre méltatja Budának valóban „szentnek" nevezhető földjét, amelyen, közel 2000 éves múltja alatt hazánk történelmének legfontosabb eseményei is játszódtak le! Itt nyugszanak a Honalapító hamvai, e szelíd hajlású hegyek látták a keltákat, a rómaiakat, hunokat, avarokat s végül magyarokat bevonulni, amint, a világtörténelem színpadán egymást váltották fel a Duna e hajlatában! Hiszen az újabb időben örvendetes módon szaporodói ásatások — bárhol is mélyedjen a csákány néhány méterrel a föld alá, máris oly emlékeket hoznak napfényre, amelyről más kultúrországok világlapjai hasábokat írnának! Nálunk még 50 év előtt is az történt, hogy az akkori régészek és hatóságok mulasztása és nemtörődömsége miatt a véletlenül előkerülő romokat is puskaporral robbantották szét s a szertehulló ősi kövekből az óbudai sváb lakosok házat, istállót építettek. Ezért nagyon nehéz ma annak a tudósnak a munkája, aki — a csodaként még megmaradt — szegényes emlékekből akarja rekonstruálni a dicsőséges múlt képét, mert még ma is kísért az az érthetetlen szellem, amely nem könnyíteni, hanem lehetőleg még nehezíteni akarja a levéltári kutatás munkáját! Bártfai Szabó László azonban a fáradhatatlan tudós kitartásával s a minden akadályt legyőző fanatikus kutató lelkesedésével látott hozzá, hogy az általa felfedezett 187 db középkori oklevél alapján, valamint régi térképek egymásra vetítésével megállapítsa, Óbuda melyik helyén állott az a 4 egyház, amely a török mindent elpusztító uralmáig, nagyságával és szépségével az egykorú írók elismerését és bámulatát keltette fel. — A rendkívüli fontosságú térképanyag és minden regénynél érdekesebb okfejtés alapján a könyv kétséget kizáróan állapítja meg, — hol állott az óbudai prépostság híres nagy egyháza, — a Klarisszáknak királyasszonyaink által bőven támogatott kolostora és temploma, — a ferencrendiek egyháza s ami bennünket aktualitása miatt főként érdekel, — az Árpád hamvait rejtő fehéregyház, a legendás Álba Mária. A főváros a Táborhegy szabályozásával kapcsolatban most foglalkozik ismét a Schulek-féle Árpád-emlékmű felállításával, (amelynek emelésével 30 év óta adósunk) s ahogy lapunk 1934 máj. 26-iki számában is szóvátettük azt, e régi terv egyáltalán nem a régészetileg legvalószínűbb temetkezési helyre, azaz a mai Bohn téglagyár melletti területre akarja elhelyezni, őszinte örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy Bártfai Szabó László kutatásai nyomán ugyanazon eredményre jut, vagyis Wekerle László 1886. évi véleményének igazolására, aki a sok különböző nézet elvetésével Legjobb VÖRÖS SALAKOT legjutányosabban szállít tenisz- pályákhoz és kerti utakhoz DELTA VÁLLALAT vezér* ■ képviselete OBLATH IMRE, V., Nádor-utca 15. TELEFON: 25-8-70, 25-8-02. szintén e helyet jelölte meg aa Árpád-emlekmú felállítására s nem azt, ahová a Schulek-féle terv alapján azt elhelyezni óhajtják. Most még van mód változtatásra! Melegen ajánlhatjuk e könyvet — mely Hetényi Imre dr. h. főkapitány áldozatkészségéből történelmi irodalmunk értékes gyarapodását jelenti — nemcsak az Óbuda múltja iránt érdeklődő közönség, de a hivatalos fovarosil vezető urak figyelmébe is! Y“* Különleges tervek merülnek fel csaknem naponkint, amióta Buda divatba jött — Buda rendezésével kapcsolatosan. Így került a nyilvánosság elé a „Szabad színpad“ terve mint olyan, amely boldoggá teszi Budát. Eleinte a hegy északi reszere tervezték, a Tabán fölé, ami még talán valahogy elfogadható terv volt. Most azonban fel a Gel- lért-hegyre tervezik, még pedig a régi kőpor- bánya helyére, amely a Gellért-hegynek legnyugatibb nyúlványa és vele csaknem egyformán magas. Ezt a tervet úgy hozták a nyilvánosság elé, mint valami különös praktikus megoldást, holott éppen ellenkezőleg — a leg- inpraktikusabb elképzelés, hogy oda föl a hegyre, a t ízperc cnkint közlekedő autobusz- szal 4—5 ezer embert lehet fölszállítani. Oda pedig másfajta közlekedést aligha tud teremteni a város. Leáldozásig odatüz a nap és a szintér legnagyobb része nemigen látja tőle a színpadot. Érthetetlen, hogy ilyen lehetetlen terveket miképpen akarnak megvalósítani a tervezők, mert ilyesmire manapság nálunk vállalkozó nem akad. Aki ilyenbe pénzt fektetne bele, az föltétlenül latba veti az összes körülményeket és már az elsőnél, a közlekedésnél megáll. Ahova nem lehet eljutni, oda nem megy a közönség. Ezt a tervet le kell venni a napirendről, mert van Budapesten — főleg Budán — elég és sokkal jobb hely. Különös az is, hogy milyen mesterségesen tartjuk magunkat távol a nagy, a világ- politikát irányító — Japántól. A németeknek köszönhetjük nemzeti pusztulásunkat, de azért egyik legszebb terünk ma is Berlini-tér és egyik legszebb utunk ma is Vilmos csá- szár-út. Ellenben Japán, amely nemzet a maga szentjei sorába állította Körösi Csorna Sándort és politikusai a nagy Ázsia előőrsének tekintik és hirdetik Magyarországot, semmiféle néven nem szerepel utcáink között, de Berlin is törülte a „Budapester-Strasset. Viszonzásul mi is megtehetnénk, hogy a Vilmos császár-utat Tokió-útnak neveznénk el. Ez mindenesetre jó hatást váltana ki Tokióban, mert bizonyítaná, hogy mi kellő tisztelettel vagyunk a Kelet iránt és elismerjük Japán világhatalmát. De tartozunk ezzel ősi hazánknak is, amely ott volt az őskultúra területén, a Csin-nép szomszédságában, H í H~E K VIKAÁG-JUBILEUM A Hollós Mátyás Társaság által 1936 március 10-én a Gellért-szálló termeiben Viraág Béla 50 éves írói és 30 éves szerkesztői jubileuma alkalmával rendezett művészest MŰSORA: 1. Megnyitó beszédet mondja: Dr. Hennyey Vilmos, a Hollós Mátyás Társaság elnöke. 2. Ünnepi beszédet mond: Szilágyi Károly v. nemzet- gyűlési képviselő, igazgató. 3. Ünnepi óda. írta: Gegus Dániel. Elmondja: Gr. Berényi Jánosné, Török Irma, a Nemzeti Színház örökös tagja. 4. Áriák. Énekel: Szalag Hona operaénekesnő; zongorán kíséri Radnay György zeneszerző. 5. Saját szerzeményű dalaiból énekel és zongorán előad: 5. Schack Manka zeneszerző. 6. Viraág Béla költeményeiből szaval: Kazacsayné Lázár Jolán szavalóművésznő, a székesfővárosi népművelődési osztály előadóművésznője. 7. Magyar nóták. Énekli Kom- lóssy Emma, a Népszínház v. művésznője; zongorán kíséri: Rad/nay György zeneszerző. 8. Viraág Béla költeményeit teljes mozdulatművészettel adja elő Viraág Ilonka mozdulatművésznő. Az előadás d. u. 6 órakor kezdődik. Este %9 órakor a Gellért- szálló márványtermében ünnepi vacsora. Ezen Viraág Bélát a sajtó, a társadalmi és a budai egyesületek képviselői köszöntik. MEGHÍVÓ Szívesen látott vendég minden budai polgár, a Budai Napló minden olvasója. Belépődíj nincsen. A társasvacsorán mindenki tetszése szerint étkezhet. „A kirakat jelentősége az idegenforgalomban“ címen tartott előadást Orel Géza dr. főigazgató a Baross Szövetségben a fürdőügyi csoport felkeresésére. Rámutatott arra, hogy az idegenforgalmi szállók, hotelek és fürdők környékén modernizálni kell elsősorban a trafikok és a vegyeskereskedések kirakatait és boltjait. Felhívta a figyelmet arra is, hogy reggel boltnyitás előtt, este boltnyitás után, fel kell frissíteni a kirakatokat. Fejtegette, hogy mik viszik előre a kirakatok fejlesztését: a kirakatversenyek, állandó felügyelt, stb. A trafik üzjetek modernizálásánál az államra hárul a feladat, aki a jogokat kiadja, Rámutat a jeles előadó Berlinnek, Zürichnek, Lau- sannenak, Beesnek szinte patika tiszta trafikjaira. Elgondolásában Orel dr. előadja, hogy milyen módon és eszközzel lehet a Duna Gyöngyét fokozatosan napról-napra szebbé tenni. Ez érdeke az egyénnek, a fővárosnak és a nemzetnek is. Budai Művészek nótaestje. A III. kér. E°yesült Polgári Társaskör művészi csoportja (Budai Művészek) kitűnően sikerült és magas színvonalú magyar nótaestet rendezett a III. kér. Korona-vigadó különtermében szépszámú és előkelő közönség jelenléte mellett Koncz Dezső író, zeneszerző művészeti vezető kiváló rendezésében. A színes műsor keretében megérdemelt nagy sikerrel működtek közre: Andréka Károly ny. főkapitányhelyettes, a társaskör elnöke, dr. Pólya Andor pénzügyi főtanácsos, az est szónokai; Móra László, a kiváló poéta, dr. Borsodyné Novy Panni írók; K. Votisky Alice, Oláh Julia magyar dalénekesnők, Nópessy Lucia operaénekesnő, aranykoszorús magyar dalénekesnő, Iiutyra Viktor aranyokleveles magyar dalénekes, Makádi Horváth László tároga- tóművész és Majtényi-Müller Lea gyermekprimadonna. Kísért: Radios Józsi és cigányzenekara. Az előadást társasvacsora követte, amelyen a közönség a legkitűnőbb hangulatban szórakozott.. Hősök Orgonája. A Balatoni Társaság Irodalmi, Művészeti és Tudományos Egyesület a Tihanyban felállítandó Hősök Orgonája alapja javára 1936 február hó 24-én este fél 9 órai kezdettel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében' orgonahangversenyt rendez, melyen Sehmidt- hauer Lajos, Szakolczay Riegler Ernő és Wehner Géza orgonaművész, zeneművészeti főiskolai tanárok vesznek részt. Háromszáz francia, háromszáz angol diákot hoz Magyarországra nyaralásra a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége ez év nyarán, hogy ezzel lehetőséget nyújtson idegen nyelvtudásuk tökéletesítésére mindazoknak, akik nem utazhatnak külföldre. A külföldi diákok igénylését előjegyzi a MEFHOSZ Utazási és Idegenforgalmi Irodája, IX., Ferenc-körút 38. Telefon 872-74. Igénylési lapok a fenti címen kaphatók. KOTSIS Dl in AM a gyermekfénykép II, Corvln- ERZSÉBET DwUe'l* specialista lór 5. ss. Orvosi előadás. A krisztinavárosi egyházközség cserkészcsapatának rendezésében vasárnap délután az A. C. kulturális szakosztálya az egyházközség kulturházában előadást tartott. Dobók Ferenc dr. főorvos volt az előadó, aki a házassági eugenikáról oktatta ki a nagyszámú közönséget. Ismertette a fajjavítási, illetve fajnemesítés mozgalmainak jellegét és megmagyarázta, hogy milyen nagy szerepe van a mozgalomnak a házasságkötés, a családalapítás és a leszármazol! felnevelése körül. Rámutatott arra is, hogy az Egyház milyen korán eszmélt rá az egészséges házasságok szükségességének tudatára. Már a tridenti zsinat határozatai is tele vannák faj egészségügyi szempontokkal. A külföldön számtalan házassági tanácsadó működik, Magyarországon ezzel a kérdéssel az Országos Szociálpolitikai Intézet tanácsadója foglalkozik. Az illusztris előadó befejezésül hangoztatta annak a szükségességét, hogy a szülők házasság- kötés előtt kérjék ki orvosaik véleményét, mert az átöröklési törvény mai ismeretei alapján nagy valószínűséggel meg tudjuk, már mondani, hogy egészséges vagy beteg utódokat várhatunk-e? Mert, ha egy családnak nemzetségfáját pontosan ismerjük, akkor tudunk az örökölt tulajdonságokra vagy öröklődő értékekre is következtetni. Azért azonban az átöröklés törvényét nem lehet oly egyszerűen alkalmazni, mint a növényvilágban a Mendel-féle szabályt. Az eugenika szabályaira a legnagyobb súlyt a turáni japán nemzet fekteti, ahol minden városban van házassági tanácsadó, Tokióban egymagában 68. Az érdekes előadást a figyelő közönség zajos tapsokkal jutalmazta. Dobák dr. tanulmányait Eugénikai Házassági Tanácsadás címen a Pallas Irodalmi és Nyomdai rt. kiadásában meg is jelentette füzet alakban. BELLEVUE kávéházi helyiségében kávéházi reggelik, feketék, uzsonnák KÁVÉHÁZI ÁRAK Összes napilapok, folyóiratok Kül5n utcai bejárat Az új Boráros-téri híd budai pillérjét elesett tengerészek hősi emlékével díszítik. Az emlékmű egyik oldalán a kormányzó reliefje, a másik oldalán egy tengerészkatona, másik két oldalát pedig csatajelenetek fogják díszíteni. A szobor- bizottság felterjesztést intézett a belügyminiszterhez és az emlékmű céljaira országos gyűjtés engedélyezését kérte. GYERMEMfrPEK Blatiiosnál, II., Fő-iiteald Újabb építkezések Budán. A polgármester a magánépítési ügyosztály előterjesztésére a következő új építkezéseket engedélyezte: Tóth József a Margit-körút 13.541. hrsz. alatt hatemeletes bérházat, gróf Schönbom Weisentheid Kelemenné az Attila-utca 87. szám alatt ötemeletes bérházat, Vatai József a Kapás-utca 45. sz. alatt két darab háromemeletes bérházat. Földszintes családi lakóházak építésére adtak engedélyt: Kohányi Tibor a Viharhegyi-út 8, Győri Pál a Devecseri-út 40.548. hrsz., az Erzsébetvárosi Ingatlanforgalmi rt. az Ilosvay-utca 33. szám alatt. Nehezen hiszi el, hogy mind valóság, amit a magyar fővárosról beszélnek — írja a „Le Locomotiel“ című előkelő jávai folyóirat, amely több képpel illusztrált cikket közöl Budapestről. A cikkíró az elragadtatás hangján; számol be tapasztalatairól. Budapest a legelkényeztetettebb külföldi, igényeit is kielégíti. Gyógyvizeinek páratlan hatásai és a szórakozások változatában is kimeríthetetlen. Hangversenyt rendez a Budai Zeneakadémia tanáraival március hó 2-án, hétfőn este fél 8 órai kezdettel az országúti róm. kát. egyházközség dísztermében (II., Zárda-u. 4. sz.) A műsoron szerepelnek: J. Kaszás Géza, Panrok Auguszta, Hartay (Harnischfeger) Teri, Kereszty Jenő, Hosszú Margit, Koller Alfréd, Effenberger Hona, Fetl Tibor, Szervánszky Judit, Kaszás Géza, Led- vinkat Ferenc. A Bibic-telep rendezését tette szóvá Vályi Lajos dr., bizottsági tag a NÉP fővárosi szervezete út- és csatornaépítési pártszakbizottságánal; legutóbbi ülésén az 1936. évre megállapított útépítési tervvel kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Bibic-telep utcái nincsenek fásítva, úgyhogy amíg a nedves hónapokban minden vízben, úszik, a nyári hónapokban kibírhatatlan a hőség és a por. Rámutatott arra, hogy a Sasadi-út szegélyfásításának a hiánya is tűrhetetlen. Javaslatára elhatározta a szakbizottság, hogy felkéri elnökét ezeknek az állapotoknak a szóvátételére, hogy az illetékes ügyosztály minden évben fokozatosan foglalkozzék az utcák célszerű fásításával. MENYASSZONYI kepeit Biahosnál, Fii-utca 18 Ideiglenes igazgatót állított a polgár- mester a Községi Kenyérgyár élére Rabolt Antal anyagkezelő személyében, aki 18 éve áll az üzem szolgálatában. Kellner Nándor igazgató helyét, aki 65. életévét betöltötte, a kenyérgyári igazgatói állásnak megfelelő szakemberrel a közeli hónapban már betöltik. Magyar Kütjepov>eset? A SA rohamcsapatosok elhurcoltak és kegyetlenül megöltek egy magyar konzulátusi tisztviselőt és egy angol urat — — A budai származású katonatiszt tragédiája — 1934 augusztus elején a nürnbergi magyar r királyi konzulátus irodaigazgatója (Konsulats- I Kanzler) nemes Muchmayer Jenő szkv. őrnagy | feleségével és gyermekeivel, mint minden évben, j néhány napi szabadságra utazott a Garmisch-1 Partenkirchen melletti Farchant-ba. Augusztus 7-én reggel 7 órakor az őrnagy, aki ismert alpinista és zergevadász volt, kirándulásra ment a közeli Notkarspitze-re. Ide sokan járnak sétálni, tehát veszélytelen hegyi kiránduló és érthetetlen volt, hogy a régi budai családból származó Muchmayer többet nem tért vissza. A hegy közel fekszik az osztrák határhoz. Ugyanitt egy előkelő angol úr és egy indiai túrista szintén nyomtalanul eltűntek. A család haladéktalanul jelentette a nürnbergi és müncheni magyar konzulátusok és a berlini kir. magyar követ útján az összes német és osztrák hatóságoknak ezt az esetet. A müncheni magyar konzul mentőexpediciót is küldött Farchant-ba, de az is hiába kutatott, holttestet nem találtak. Aztán gyanús hallgatás volt 1935 júniusáig az egész vonalon. Az angol követség újabb nyomására és a véletlen játéka folytán kezdett aztán a homály oszladozni. De a tanuk oly terror alatt állottak, hogy vallani nem mertek. Egy németországi magyar vendéglős, akinél a magyarok megfordulnak, adta az első nyomot és megnevezte azt a két magyar urat (volt katonatiszteket), akik az elhurcolt őrnagyot még látták a németországi osztrák SA internáló táborok egyikében egy bűzös, nedves pincében leláncolva, két másik idegen úrral (állítólag az angol és indiai turistákkal) együtt. Áz a két volt magyar katonatiszt (Czibók vagy Cibulka és Egyedv Balázs) a német SA formációkban szolgálnak. Ok vallomást tettek és ezeket a vallomásokat eljuttatták a magyar diplomáciai hatóságok a német rendőrséghez a Nümbergfürt-i rendőrigazgatóság útján. Ezekből a vallomásokból kiderül, hogy német területen garázdálkodó felelőtlen osztrák SA csapatok rabolták el őket s aztán agyonkínozva, végleg eltüntették. A .két tanúskodó magyar urat egyszer nagy pénzösszeggel próbálták elhallgattatni, majd pedig halállal fenyegették meg őket, ha va- lanak. De azért vallottak, mert hiszen ők beszéltek az osztrák internáló táborban az elhurcolt őrnagy- gyal s állítólag az angolokkal is. Amikor a felelőtlen németországi osztrák terrorfiuk körül szorult a hurok, éjnek idején összekötözve autóra dobták az őrnagyot és társait s átvitték a közeli osztrák határra, ahol az osztrák határőröknek és titkos SA alakulatoknak adták át őket, akik ott a határon éjnek idején egyszerűen agyonlőtték és elásták. Ennyi állapítható meg a tanúvallomásokból. Eddig egyetlen lépés sem történt Bécs és Berlin részéről, hogy a bűnösöket letartóztassák, megbüntessék és tisztázzák ezt a borzalmas esetet, amely nemcsak a legyilkoltak családját, a diplomáciai világot, de a becsületes közvéleményt is érdekli. Andriska Károly.