Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-12-24 / 1242-1243. szám
ty 1/ (f *wí 34—35. évfolyam % yy K-4»t Karácsonyi kettős szám Budapest, 1936. december 24 1242—43. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VI RAÁG BÉLA SZERKESZTIK LIPPAY GYULA DR. £* OLTY ANTAL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Karácsony A Budai Napló számára irta : Sipőcst Jenő ár. Budapest Székesfőváros főpolgármestere Még néhány évtized, és a kereszténység kétezredszer üli meg Krisztus boldog, szivet üdítő, lelket örvendeztető estéjét. Azóta minden emberi lélekben él a vágy, hogy ezen az estén fehér asztal terüljön a karácsonyfa alatt, a béke gyertyái világítsanak az egyszerű vacsorához és a kályha barátságos melegében áhitatos hangulat töltse el a szíveket. Egyszerűség', szerénység, melengető érzések adják az igazi karácsonyt, nem pedig lakmározás és pompa: igy kell ennek lennie, szent a karácsony, minden emberi léleké és ha valaha, akkor ezen az estén mindennek az emberi egyenlőséget kell jelképeznie és minden imádságnak azért kell az ég felé szállnia, hogy ne legyen a földön olyan szegényember, aki ezen az estén is fény, melegség és tápláló étel nélkül maradna. A szerény fehérasztal és a békesség gyertyafénye mellett az emberi jóságnak a meleg szívnek, a tiszta elmének kell uralkodnia. Mert Krisztus urunk eljövetele nem azért történt, hogu a törvénytől eltávolitson bennünket, hanem azért, hogy a törvényt betöltse. A tötvény pedig nem a betű, hanem a lélek. Krisztus tanítása, hogy a léleknek kell újjászületnie és az újjászületettnek kell mindenhol uralkodnia: bennünk az emberekben, a családban és a nemzetben, hogy eljöjjön. az ő országa. A világ mai válsága az elmék zavara, a lelkek meghasonlása pedig csak az ő országúnak eljövetelével szűnik meg. Az Ur nekünk Megváltót, Messiást küldött és az ember a kereszt tövében mégis ellenségeskedést, viszályt. gyűlölködést merészelt kezdeni.' Hisszük, tudjuk, hogy fel kell eszmélnie az emberiségnek, meg kell születnie‘ a békének és ikertestvérének, a szeretetnek. Újjá kell születnie a léleknek, mely meghozza az egyes emberek számára a belső megnyugvást. a családnak a tiszta életet, a nemzetnek pedig az egyetemes nagy eszmékért való küzdelmet. Ma már kezdjük Krisztus útját járni: tudjuk már, hogy annál kisebbek vagyunk, minél önzőbb módon éljük életünket, annál nagyobbak, minél hasznosabban dolgozunk az emberiség és a nemzet számára, minél kevésbé élünk önma gunknak, minél áldozatosabb lélekkel adjuk oda munkánkat és tehetségünket a köznek. Budapest székesfőváros közönsége példaadó módon gyakorolja ezeket az erényeket. Ennek a városnak polgársága és munkásságé mindenkor készen állott az egyetemes, nagy nemzeti érdekekért való munkára. Budapest népe krisztusi szeretettel öleli ma is magához az egész magyar nemzetet és kultúrájának fényével, szociális gondolkodásának eredményeivel kész örömmel árasztja el az országot, így karácsony estéjén boldog örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy Budapest az egész művelt világon a legbékésebb, legnyugodtabb sziget, amely méltán büszkélkedhetik azzal, hogy ebben a tekintetben Európa legelső városa. öntudatosan tekinthetünk a békesség gyertyafénye mellett szetény asztalunk mindennapi áldására. A szeretet ünnepén elmondhatjuk, hogy Magyarország fővárosát az emberszeretet és'az emberi haladás őszinte vágya kormányozza. A Tabán és Buda A Hildái Napló számára irta: Ssendy Károly Budapest Székesfőváros polgármestere Azt hiszem, a budaiak nem vették tőlem rossz néven, hogy annyi készülődés és huza-vona után végre erélyesen leradiroztuk a tabáni viskókat Buda egyik legexponáltabb területéről. Célzok ezzel arra, hogy józan megítélésem szerint most már senki sem siratja vissza azt az egészségtelen tabáni romantikát, amelyet, amíg megvolt, sikeresen használtak ki holdfényes estéivel, muskátliaival és kacskaringós utcáival. Adtunk helyette egy más romantikát: a rendezettség, a tisztaság parkírozó és szemetgyönyörködtető zöld kertjét. Levegőt, napfényt, egészséget plántáltunk a régi Tabán dohos, penészes omladékai helyébe. Régi lakossága sem sirathatja már egykori szegényes megélhetését és kenyerét. Kaptak tőlünk emberséges lakást és remélem, hogy azóta megszokták uj helyüket és megteremtették megélhetésük alapfeltételeit. Ezzel végezve, a budaiak szempontjából a Tabán múltjával felmerül a kérdés: ezekután mi lesz a Tabánnal? Erre válaszom igen rövid: várunk. Várjuk egyrészt a jobb időket, amelyek az idők tanúsága szerint a rossz évek után be szoktak következni. Várjuk továbbá azokat a terjeszkedési, idegenforgalmi, gyógyhelyi megoldásokat, amelyek már nem késhetnek sokáig. A parkírozással a Tabánt előkészítettük ezekre a végleges megoldásokra. A Tabán felkészülve várja a nagyszabású ötletek megoldását. Olyan állapotban van e pillanatban, amelyet nemcsak a szem, a .fővárosi ember érzéké és esztétikai élvezete el tud viselni, hanem abban a gyakorlati állapotban vár tovább a Tabán, amely gyakorlati állapot módot ad arra, hogy ott bármit megvalósíthassunk. Még nem tudjuk, hogy a főváros maga oldja-e meg a Tabán problémáját, vagy pedig a belföldi tőke, esetleg a külföldi tőke. Mindenesetre kívánatos és megnyerő külsőt adtunk a Tabánnak, nemcsak a budaiak iránt érzett szeretetünk alapján, hanem Nagy-Budapest jól felfogott érdeke alapján is, mert hiszen ez a Belvároshoz oly közelfekvő gyönyörű virágos és napos terület a mi szemünkben ezzel az átmeneti rendezéssel még közelebb került a szivünkhöz. Álgyay Hubert Pál dr. ismerteti a Horthy Miklós-hid budai feljárójával kapcsolatos városrendészeti terveket I Közmunkatanács alelnökinek nyilatkozata a Kelenföld nagy rendezési preblémáírél és az állandé kiállítási tervekről Az uj 'Horthy Miklós hid budai feljárójának és a hidkörnyék kialakításának1 ügye döntő fontosságú annak az uj városrésznek a szempontjából, amely a híd megnyitása után rohamos tempó-, ban fog felépülni a most lakatlan és elhagyott területen. Különböző tervek és tudósítások jelentek meg arról, milyen lesz a hídfő uj környéke, ezek a tudósítások azonban ahelyett, hogy tisztázták volna ezt a rendkívül érdekes városrendezési kérdést, inkább növelték a zavart. Éppen ezért a Budai Napló magához. Mgyay-Hubert Pál dr.-hoz, a Közmunkatanács alelnökéhez, ennek a kérdésnek legfőbb intézőjéhez, az európai hírű szakértőhöz fordult, akinek a rendezés körül döntő hatásköre és szerepe van. Ólgyuy Hubert Pál dr., a Közmunkák Tanácsának alelnöke a következőkben ismertette a hid környékének rendezési tervét: — Minthogy a Duna hajózható folyó mondta Álgyay-Hubert dr. — a hajózás követelményeinél fogva a hídnak bizonyos magasságot kell elérnie. Ez hozza magával, hogy a parton nyolc méteres magasságkülönbség mutatkozik a kapcsolatos területekkel szemben, ami lejtős lejárót tesz szükségessé. A tervek nek tehát ezt a 8 méteres magasságot le kell győzniök. — A híddal szemben, annak folytatásában 100 méter széles, több részre tagolt ut vezet majd a tervrajzon látható körtérhez, amely már a normális magasságban terül el. A hídfő mellett jobbról és balról kis park lesz, mellettük a Dunapartra vezető feljáró, illetve lejáró utak. Az utat szegélyező épületek számára a házak előtt, elvezető lokális utak vannak, a százméteres útvonal közepén haladnak majd a közforgalmi járművek arra a körtérre, amelynek segítségével a giraíoire-rendszerű közlekedést eloszthatjuk. — Az uj ut a körtéren túl 90 méter szélességben folytatódik, majd később 80 m.-re szűkül, mindenütt parksávvaL — Az úttól északra fekvő terület már rendezve van, legnagyobb részében már be is épült, úgy hogy erről nincs sok mondanivaló. A hídtól és az uj úttól A Horthy Miklós-hid környékének tervrajza. A hid folytatásaként a több részre tagolt 100 méter széles útvonal. A Dunapart déli részén levő 200.000 négyszögméteres területen lenne az állandó vásár. (A Közmunkatanács tervrajza.)
