Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-24 / 1242-1243. szám

ty 1/ (f *wí 34—35. évfolyam % yy K-4»t Karácsonyi kettős szám Budapest, 1936. december 24 1242—43. szám VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI, IDEGENFORGALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ALAPÍTOTTA: VI RAÁG BÉLA SZERKESZTIK LIPPAY GYULA DR. £* OLTY ANTAL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I., KRISZTINA-KÖRUT 113/b. T.: I-502-96 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Karácsony A Budai Napló számára irta : Sipőcst Jenő ár. Budapest Székesfőváros főpolgármestere Még néhány évtized, és a kereszténység kétezredszer üli meg Krisztus boldog, szivet üdítő, lelket örvendeztető estéjét. Azóta minden emberi lélekben él a vágy, hogy ezen az estén fehér asztal terüljön a karácsonyfa alatt, a béke gyertyái vi­lágítsanak az egyszerű vacsorához és a kályha barátságos melegében áhitatos hangulat töltse el a szíveket. Egyszerűség', szerénység, melengető érzések adják az igazi karácsonyt, nem pedig lakmározás és pompa: igy kell ennek lennie, szent a karácsony, minden emberi léleké és ha valaha, akkor ezen az estén mindennek az emberi egyenlőséget kell jelképeznie és minden imádságnak azért kell az ég felé szállnia, hogy ne legyen a földön olyan szegényember, aki ezen az estén is fény, melegség és tápláló étel nélkül maradna. A szerény fehérasztal és a békesség gyertyafénye mellett az emberi jóságnak a meleg szívnek, a tiszta elmének kell uralkodnia. Mert Krisztus urunk eljöve­tele nem azért történt, hogu a törvénytől eltávolitson bennünket, hanem azért, hogy a törvényt betöltse. A tötvény pe­dig nem a betű, hanem a lélek. Krisztus tanítása, hogy a léleknek kell újjászü­letnie és az újjászületettnek kell minden­hol uralkodnia: bennünk az emberekben, a családban és a nemzetben, hogy eljöj­jön. az ő országa. A világ mai válsága az elmék zavara, a lelkek meghasonlása pedig csak az ő országúnak eljövetelé­vel szűnik meg. Az Ur nekünk Megvál­tót, Messiást küldött és az ember a ke­reszt tövében mégis ellenségeskedést, vi­szályt. gyűlölködést merészelt kezdeni.' Hisszük, tudjuk, hogy fel kell eszmél­nie az emberiségnek, meg kell születnie‘ a békének és ikertestvérének, a szeretet­nek. Újjá kell születnie a léleknek, mely meghozza az egyes emberek számára a belső megnyugvást. a családnak a tiszta életet, a nemzetnek pedig az egyetemes nagy eszmékért való küzdelmet. Ma már kezdjük Krisztus útját járni: tud­juk már, hogy annál kisebbek vagyunk, minél önzőbb módon éljük életünket, annál nagyobbak, minél hasznosabban dolgozunk az emberiség és a nemzet számára, minél kevésbé élünk önma gunknak, minél áldozatosabb lélekkel adjuk oda munkánkat és tehetségünket a köznek. Budapest székesfőváros közönsége pél­daadó módon gyakorolja ezeket az eré­nyeket. Ennek a városnak polgársága és munkásságé mindenkor készen állott az egyetemes, nagy nemzeti érdekekért való munkára. Budapest népe krisztusi sze­retettel öleli ma is magához az egész ma­gyar nemzetet és kultúrájának fényével, szociális gondolkodásának eredményei­vel kész örömmel árasztja el az országot, így karácsony estéjén boldog örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy Budapest az egész művelt világon a legbékésebb, legnyugodtabb sziget, amely méltán büszkélkedhetik azzal, hogy ebben a te­kintetben Európa legelső városa. öntudatosan tekinthetünk a békesség gyertyafénye mellett szetény asztalunk mindennapi áldására. A szeretet ünne­pén elmondhatjuk, hogy Magyarország fővárosát az emberszeretet és'az emberi haladás őszinte vágya kormányozza. A Tabán és Buda A Hildái Napló számára irta: Ssendy Károly Budapest Székesfőváros polgármestere Azt hiszem, a budaiak nem vették tőlem rossz néven, hogy annyi készü­lődés és huza-vona után végre erélye­sen leradiroztuk a tabáni viskókat Bu­da egyik legexponáltabb területéről. Célzok ezzel arra, hogy józan megíté­lésem szerint most már senki sem si­ratja vissza azt az egészségtelen tabáni romantikát, amelyet, amíg megvolt, sike­resen használtak ki holdfényes estéi­vel, muskátliaival és kacskaringós utcáival. Adtunk helyette egy más ro­mantikát: a rendezettség, a tisztaság parkírozó és szemetgyönyörködtető zöld kertjét. Levegőt, napfényt, egészséget plántáltunk a régi Tabán dohos, pené­szes omladékai helyébe. Régi lakossága sem sirathatja már egykori szegényes megélhetését és kenyerét. Kaptak tő­lünk emberséges lakást és remélem, hogy azóta megszokták uj helyüket és megteremtették megélhetésük alapfel­tételeit. Ezzel végezve, a budaiak szempont­jából a Tabán múltjával felmerül a kérdés: ezekután mi lesz a Tabánnal? Erre válaszom igen rövid: várunk. Várjuk egyrészt a jobb időket, ame­lyek az idők tanúsága szerint a rossz évek után be szoktak következni. Vár­juk továbbá azokat a terjeszkedési, idegenforgalmi, gyógyhelyi megoldáso­kat, amelyek már nem késhetnek so­káig. A parkírozással a Tabánt előké­szítettük ezekre a végleges megoldá­sokra. A Tabán felkészülve várja a nagyszabású ötletek megoldását. Olyan állapotban van e pillanatban, amelyet nemcsak a szem, a .fővárosi ember ér­zéké és esztétikai élvezete el tud visel­ni, hanem abban a gyakorlati állapot­ban vár tovább a Tabán, amely gya­korlati állapot módot ad arra, hogy ott bármit megvalósíthassunk. Még nem tudjuk, hogy a főváros maga oldja-e meg a Tabán problémáját, vagy pedig a belföldi tőke, esetleg a külföldi tőke. Mindenesetre kívánatos és megnyerő külsőt adtunk a Tabánnak, nemcsak a budaiak iránt érzett szeretetünk alap­ján, hanem Nagy-Budapest jól felfo­gott érdeke alapján is, mert hiszen ez a Belvároshoz oly közelfekvő gyönyö­rű virágos és napos terület a mi sze­münkben ezzel az átmeneti rendezéssel még közelebb került a szivünkhöz. Álgyay Hubert Pál dr. ismerteti a Horthy Miklós-hid budai feljárójával kapcsolatos városrendészeti terveket I Közmunkatanács alelnökinek nyilatkozata a Kelenföld nagy rendezési preblémáírél és az állandé kiállítási tervekről Az uj 'Horthy Miklós hid budai feljá­rójának és a hidkörnyék kialakításának1 ügye döntő fontosságú annak az uj vá­rosrésznek a szempontjából, amely a híd megnyitása után rohamos tempó-, ban fog felépülni a most lakatlan és el­hagyott területen. Különböző tervek és tudósítások jelentek meg arról, milyen lesz a hídfő uj környéke, ezek a tudó­sítások azonban ahelyett, hogy tisztáz­ták volna ezt a rendkívül érdekes vá­rosrendezési kérdést, inkább növelték a zavart. Éppen ezért a Budai Napló ma­gához. Mgyay-Hubert Pál dr.-hoz, a Közmunkatanács alelnökéhez, ennek a kérdésnek legfőbb intézőjéhez, az európai hírű szakértőhöz fordult, aki­nek a rendezés körül döntő hatásköre és szerepe van. Ólgyuy Hubert Pál dr., a Közmunkák Tanácsának alelnöke a következőkben ismertette a hid kör­nyékének rendezési tervét: — Minthogy a Duna hajózható folyó mondta Álgyay-Hubert dr. — a ha­józás követelményeinél fogva a hídnak bizonyos magasságot kell elérnie. Ez hozza magával, hogy a parton nyolc méteres magasságkülönbség mutatkozik a kapcsolatos területekkel szemben, ami lejtős lejárót tesz szükségessé. A tervek nek tehát ezt a 8 méteres magasságot le kell győzniök. — A híddal szemben, annak folytatá­sában 100 méter széles, több részre ta­golt ut vezet majd a tervrajzon látható körtérhez, amely már a normális ma­gasságban terül el. A hídfő mellett jobb­ról és balról kis park lesz, mellettük a Dunapartra vezető feljáró, illetve le­járó utak. Az utat szegélyező épületek számára a házak előtt, elvezető lokális utak vannak, a százméteres útvonal kö­zepén haladnak majd a közforgalmi járművek arra a körtérre, amelynek se­gítségével a giraíoire-rendszerű közleke­dést eloszthatjuk. — Az uj ut a körtéren túl 90 méter szélességben folytatódik, majd később 80 m.-re szűkül, mindenütt parksávvaL — Az úttól északra fekvő terület már rendezve van, legnagyobb részében már be is épült, úgy hogy erről nincs sok mondanivaló. A hídtól és az uj úttól A Horthy Miklós-hid környékének tervrajza. A hid folytatásaként a több részre tagolt 100 méter széles útvonal. A Dunapart déli részén levő 200.000 négyszög­méteres területen lenne az állandó vásár. (A Közmunkatanács tervrajza.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom