Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-10 / 1240. szám

1936. december 10. Budai Nanló ó J n ö r a k, v JAVÍTÁS TARJÁNYI SZAKKÉPZETT ÓRÁS XI» Horthy Mllc.l6a ROrlér 7. WttlIMMIMMMMMMMMOHOi i Megkezdik a Rudas* fürdő épitkezéseit i A fűváros kiírta a pályázatot a Rudasfürdő ka­zánházának és kéményének lebontására. Több, mint egy évtized óta tervezik, hogy ezt, az egész kör­nyéket elcsúfító épületet lebontják, most végre valóra válik a terv: vállalatba adják a lebontást és újévre eltűnik a föld színéről az öreg, kopott ka­zánház és kéménye. A Rudasfürdőnek gáztüzelőre való átalakítása már befejeződött, minélfogva a kazánház már üzemen kivül van. Márciusban megkezdik az ivócsamok kijbővi- tését is. Loggiaszerű fedett sétányt létesítenek, mely a kibővített ivócsarnok előtt kezdődik és négyszög alakban tér oda vissza, magábafoglalva az egyes forrásokat is, amelyeket belekapcsolnak a fedett sétányba. Szó van arról is, hogy esetleg a kazánház helyén uj ivócsamokot építenek. Ennek a költségeire azon­ban egyelőre nincs fedezet. Amint a télnek vége, február végén, vagy március elején, megkezdik az uszoda és az Ásványvizüzem épületének tatarozását is, hogy a Rudasfürdő átépítésével együtt végre európai, a fürdővároshoz méltó legyen a fővárosnak ez a fürdőtelepe. Jtlác Ueiucft éu ttöU U... Nem uj keletű gondja a fővárosnak a Dunai rajtpartok kiépítése. Amikor pedig azt hiszik, hogy mát túl vannak rajta, akkor a város pompás fejlő­dése ismét újat kíván ezen a téren is. Az 1866. évi lapokban ezt olvassuk: „Az alsódunai rakpart ki­építésére még szükséges költség kölcsön utján ez- idő szerint alig lévén eszközölhető, a helytartóság felhatalmazta a városi tanácsot, hogy 170.000 forint erejéig kötelezvényeket bocsásson ki különböző összegekre és ezen kötelezvények készpénz gyanánt adassanak a vállalkozó építőmesternek. Ezen köte­lezvények a rakpart elkészítése után egy évvel leszriek beváltandók.” Mintha csak ma lenne. Mindössze a beváltási terminusok lettek kissé hosszabbak . . . volt elsőrangú mestere. Ketten aapilották a soká hires volt „Magyari testvérek bandáját”. Legendás hirü naturalista muzsikus volt a nagykárolyi Fátyol Károly cigánygordonkás, akit Wagner Richárd is nagyra tartott. A hódmezővá­sárhelyi 'Czutor Béla, általában csak „Béla cigány, az egész Alföld kedvenc művésze volt. A róla szó­ló „Vásárhelyt sétatéren Béla cigány muzsikál kez­detű nóta szövegéi Dankó .Pista írta. A szegedi Balog Károly, Erdélyi Náci (alias Kukac) és Mun- ci Lajos. Országos hirü volt Bokor András, Dombi Marci• a két szatmári prímás: Hiripi és Sugár. (Gvadányi idejében). Benczi Gyula és Járai Elemér, Nyíregyháza és a Sóstó hires cigányai az ungvári Tutyi testvérek, a nyíri pajkos Kandurék úri ci­gánya volt a gőmöri Domby Marci. Sátoraljaújhe­lyen az 1880-as évek hosszú, őszhajú hires prímása volt Mányi Lajos. Bunkó Vince; Matus, a sümegi kaszinó híres öreg prímása. 1870. után Berkes Lajos Pesten; az 1880-as években Badtcs Béla, a pesti Pannónia szálló országoshirű prímása. Az öreg XVI.-ik Bácz Pali, akit' Liszt Ferenc éjsza­kákon át élvezettel hallgatott; 36 fia volt, mind zenész. Hires, kedvelt gavallér cigánya volt Ko­lozsvárnak az oláh megszállásig a ma is élő öreg Csikói. A pesti Spolarits kávéház közkedvelt prí­mása brossai Kozák Gábor, az erdélyi cigányoknak Banda Marcival, Kóczéval, Radios Bélával egyenér­tékű büszkesége, a nemzeti népdalok kitűnő hang­szerelője, a cigányzenészek országos egyesületének elnöke, akit 1926. december 25-én Radics Béla fia 300 cigánnyal kisért ki a temetőbe. Salamon Já­nos a magyar és erdélyi cigányprímások nesztora, (szül. Kolozsvárt 1824-ben, meghalt u. ott 1899-ben) 1848—49-ben tábori zenekar vezető volt az erdélyi 31-es honvéd zászlóaljnál, Bem hadregében. Da­rázs Miska Párisban, H orvát Marci Stockholmban, Kálozdi Jancsi Londonban szereztek babérokat és vagyont. A cigánykirályok közé tartozott Banda Marci, akinek Casals Pablo, a világhírű gordonka művész is lelkes csodálója volt, úgyszintén Kócz.í Antal, akiről Sarazate, a világhírű hegedűművész azt mondta, hogy: „Ez az ember nem is a hegedű­jén játszik, ez maga az éneklő hegedű." Az élők közül Lányi Géza, Pongrácz Lajos, Bácz Laci, So- vánka Sándor. Befejezésül említem még, hogy Nagvmagyaror- szágon mintegy 20.000 cigányzenész muzsikált; a „Bihari zeneiskolában“ ingyen tanítják a tehetséges cigánygyerekeket. A „Prímás szindikátus’ -nak 1930- ban 57 tagja volt, s Budapesten vau a „Ma­gyar cigányok országos egyesülete" Ma Budapesten mintegy 1600 cigányzenész él, amelyből csak mint­egy 400-nak van keresata. Elkószllllek a budai központi pályaudvar tervei Kót év alatt, kétmillió pengős költséggel a Lenke-tér vonaléban, a kelenföldi töltés mentén épül ax uj pályaudvar Nagy örömet keltett, amikor Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a Déli vasutat kitelepítik a Krisztinaváros kö­zepéből. Ez a terv azóta már határozottabb for­mákat öltött. Most a Budai Napló abban a helyzet­ben van, hogy a Délivasut kitelepítésének ter­veit és az uj budai központi pályaudvar kialakítá­sának részleteit mér konkrét formában is ismer­tetheti. Az uj budai központi pályaudvar terveit a Máv műszaki osztálya már elkészítette és felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez, aki a Közmunkata­nácshoz tette át azokat. A Mávnak ugyanis az a terve, hogy Budapest részére két központi pályaudvart lé­tesít, egyet a pesti oldalon, egyet pedig Budán. .. Mindaddig, amíg a fedezetet erre meg nem találják és amíg a tervek teljesen el nem készülnek, a pesti oldal részére a keleti pályaudvar lenne a központi pályaudvar, míg Budán a Délivasut kihelyezésével kapcsolatban már most felépítik a budai központi pályaudvart. A Közmunkatanács csupán kisebb módosításokat talált szükségeseknek a Máv áltuj készitett terve­ken, egyébként pedig elfogadta azokat. Ennélfogva most már rövidesen meg is kezdődhetnek az uj budai központi pályaudvar építkezései. Az uj pályaudvar helyéül a lebontandó vasúti töltés helyén, a Lenke-tér vonalában levő üres tel­keket szemelték ki. amelyeknek nagyrésze a főváros tulajdonában van, úgy hogy telekkisajátításokra alig lesz szükség. Az uj budai pályaudvarba futná­nak be az összes dunántúli vasúti vonalak, igy a trieszti, a bécsi, a gráci és a zágrábi gyors- és sze mélyvonatok. Az átszállást a budai központi pálya­udvarról a pesti központi pályaudvarra motoros vonatokkal oldanák meg, amelyek a két pályaudvar közt közlekednének. Minthogy a pesti központi pályaudvar felépítésének ideje még a messze jövő­ben ködlik, a motorosok a budai pályaudvarról egyelőre a nyugati és a keleti pályudvarra szállíta­nák az átszálló utasokat. Az uj budai központi pályaudvar teljesen mo­dern rendszerű lesz. Körülbelül olyan, mint a ber­lini Friedrich-Strasse Bahnhof, vagy a lipcsei pá­lyaudvar. Aluljárókkal, a modern pályaudvar-épí­tési technika minden vívmányával és kényelmével. A töltés magasságában épül a pályaudvar, amelybe naponta legalább ötven vonatpár fog befutni, az összes személy- és gyorsvonatok, amelyek a Dunán­túlról érkeznek. A kelenföldi pálgaudvar, mint budai rendező és teherpályudvar marad meg és folytatja működését. A kelenföldi állomást külön vágányok kötik majd össze a balparii teherpályaudvarokkal az össze­kötő vasúti hídon át, hogy a teherforgalom ne za- i varja a személyforgalmat. A budai vasútépítési tervek megvalósítása a Máv számítása szerint 6,000.000 pengőbe kerül, amiben az összes költségek bennfog'altatnak. A Máv ugyanis úgy számítja, hogy a főváros a szük­séges telkeket ingyen engedi át, urijog elismerési dij fejében. A tervek szerint két évig tartana az építkezés, ami azt jelenti, hogy, ha 1937. év őszén kezdik meg a munkát, úgy 1939. őszére fejeződnék ez be. Minthogy azonban fontos volna, hogy 1938. augusztusára, amikor óriási tömegek érkez­nek a fővárosba az eukarisztikus kongresszusra, mór készen legyen az uj pályaudvar, lehetséges, hogy már kora tavasszal megkezdik az építkezést és fokozott tempóban siettetik annak befejézését, hogy a kongresszusra már teljesen készen álljon és lebonyolíthassa azt az óriási forgalmat, amelyet akkorra remél a magyar idegenforgalom. Mindaddig, amíg az uj pályudvar fel nem épül, természetesen szó sem lehet a déli pályaudvar le­bontásáról és a vasúti vonal kitelepítéséről. A Déli­vasut mostani területe is a fővárosé és ezért a Máv csak urijog elismerési dijat fizet. A Máv úgy kalku­lálja, hogy ha a főváros visszakapja a délivasuti területet, szívesen fogja ingyen rendelkezésre bo­csátani az uj pályaudvarhoz szükséges leteket. A fővárosra azonban óriási megterhelést jelent az a nagy költség, amellyel a Délivasut területének feí,- töltése járna. Mint ismeretes, a vasút egészen a Gellérthegyi a'agutig lemélyitett vonalon halad, ezt az egész hcUalmas területet fel kell tölteni, hogy a telkek értékesíthetők legyenek és ott uj városrész alakuljon ki. Ha kitelepítették a vasutat, úgy feleslegessé válik az alagút is, amelyet gázv,édelmi őrhellyé alakítanak át, a felszabadult területen épülő városrész számára. A nagy építkezés htamillió pengős költségét a kormány bocsátja a vasút rende’kezésére. Úgy ter­vezik, hogy építési sorsjegyek utján biztosítják ezt az összeget, de az is lehetséges, hogy a MABI-tól. vagy az OTI-tól rövidlejáratú kölcsönt vesznek fel erre a célra. Ugyanis arra számítanak, hogy a Dé­livasut telkeinek értékesítéséből) a fővárosnak annyi haszna lesz, hogy a telkek eladási árából fedezni lehet majd az összes költségeket, a telekértékeme lési adó egymagában fedezni fogja azokat. AKadályolc a rQeuma-hLÓrQász leörül Ismeretes, hogy Szendy Károly polgármester bejelentette a rheuma-kórház megvalósulását. Kö­zölte a nyilvánossággal, hogy a főváros tárgyalá­sokat folytat az Irgalmasok rendjével és ezek a tárgyalások eredményeseknek 'átszanak. Most akadályok merültek fel a rheuma kórház­zal kapcsolatban. Az Irgalmasok ugyan hajlandók felépíteni a kórházat a maguk területén, de azt kívánják, hogy az ne legyen közkórház, hanem magánintézmény, amelynek szanatóriumszerű jellege volna. A fővá­ros viszont ezt nem akarja. A fővárost szociális szempontok vezetik elsősorban ennek az intéz­ménynek létesítésénél, azt kívánja, hogy a kórház belföldi betegeinek legalább 50 százaléka olyan szegény beteg legyen, aki nem tud szanatóriumi árakat fizetni. Már pedig, ha az uj intézmény nem lesz közkórház-jellegű. akkor drága lesz. ami nem célja a fővárosnak. A tárgyalások még nem fejeződtek be, de re­mélhető, hogy végül is eredményesek lesznek. Itt említjük meg, hogy a polgármester által be­jelentett rheuma-kil|tató intézetre vonatkozó tár­gyalások is folynak. Van Bremen, a világhíres rheumakutató és bükéi Pap» Lajos dr., a főváros fürdőinek főigazgatója állandó levelezésben vannak egymással az uj intézmény terveinek pontos kidoN- gozására vonatkozólag. [ Karácsonyi ajándékok legnagyobb választókban y.. VILMOS CSbSZiB ÜT 45 - T.: I-II9 I7 KISS FERENC Illatszer, háztartás, fotoszakilzletben Budán: I. EnJresz Cy- lár 4b. T-: 1-668 22 A sxéKely-Kapu és öds Keleti rokonsága Keöpe Viktor dr. előadása A Magyar Földrajzi Társaság előadóestélyén, december 7-én, a Tiszti Kaszinó dísztermében szép számmal megjelent előkelő közönség előtt élve­zetes előadást tartott Keöpe Viktor dr.. Ismertette a székely-kapu és ház szerkezetét, felépítését. Összehasonlította azokat a keleti tu­ráni népek, a kínai, japán és indiaiak építészeté­vel — .is arra a következtetésre jut, hogy azok mind rokonságban vannak a miénkket. Képekben mulatta be a székely és csángólakta vidék kettősereszű, faragott kapuit. Utána elve­zetett messze Keletre. Egymásután jelentek meg a kínai művészek nagyszerű alkotásai: a ragyogó lakkal bevont hármas kapuk, fölötte a színes ma­jolikával csempézett cifra tető, a porcellán és már­vány kapubejáratok. Mintha csak szemünk előtt keltek volna uj életre a mi árva, kevéssé méltá­nyolt székely-kapuink. De amíg minálunk a sok vérzivataros század az elszegényedéshez, a leegy­szerűsítéshez vezetett — addig odakünn a jóié, a császálrok fámosolygó kegye gazdaggá, fényessé tett mindent. A továbbiakban kimutatta Keöpe Vik­tor a kapcsolatot a japán meg az indiai kapukkal is. Utána áttért a székely és magyar izű ház is­mertetésére. Eredetét éppen úgy, mint a kapuét, ősidőkre vezette vissza. Felfogása szerint az már a hunok és magyaroknak magukkal hozott kincse volt. Másfélezer éve nem volt kapcsolat őseink és a keleti rokonok között, tehát már elválásukkor sajátuknak kellett lennie. A sok üldöztetés ellenére is csak azért tudott megmaradni, mert mélyen benngyökerezett a nép lelkében. A rokonságot el­sősorban a kinaival, a ház azonos felépítésével mutatta ki. A tornác elhelyezése, az oromfalon is körülfutó eresz, mind közös tulajdonság, amelyet mind a székely, mind a csángó, mind a kínai, sőt a japán házon is meg lehet találni. A kapuk és házak csodálatos hasonlóságát első pillantásra nem is érti az ember. De megmagyaráz- hatóvá, érthetővé válik, ha számításba vesszük, hogy a hunok sok évszázadon át laktak a kínaiak szomszédságában. Kínai feljegyzések szerint a Kr. e. VII. században már szoros kapcsolatban voltak. A kettőseresz nem alapvető kelléke ennek az építészeti iránynak, az csak a jólét, a gazdagság, a megkülönböztetés jele úgy nálunk, mint Keleten. Továbbfejlesztése a sokereszes pagodához vezet. Egyik irányát a majolikával, porcellánnal fedett kínai pagodák mutatják, a másik irányt fafelépí­tésben megtaláljuk Sziámbán, de főleg Sörméban. A bőrmai sokereszes, cifrán faragott pagodák a tni faragásunk gazdagsággal tele színes másai. Épüle­teiket annyi disz takarja, hogy a rokonságot szem beöllően csak az egyszerűbb épületeken látjuk. Ugyanezt a gazdag székelyfaragást fedezhetjük fel Északindiában, főleg a Bacsputságban. Ez is hunlakla vidék volt. A. hunok több évszázadon át uralkodtak egész Északindiában. Indiában az anyag is megváltozott, az már nem fa, hanem a legfino­mabb márvány. Itt fejlődött ki a meseszerű, any- nyira csodált dzsén építészet. S mi valóban büsz­kék lehetünk, hogy a világnak talán legszebb épí­tészeti stílusa a mi ősi építészetünkkel rokon. Nem más, mint annak pompában, gazdagságban nevel­kedett gyönyörű hajtása. Keöpe Viktor előadása folyamán számos ere­deti képpel alátámasztva nemcsak azt bizonyította, hogy megvan az eredeti székely-magyar építészeti stüusunk, hanem azt is, hogy ennek tovább-fej- lesztéséhez megvan a szükséges széles, szüárd alap. Már a hazánkban feltalálható sokféle motívum kincsesháza elégséges ahhoz, hogy pompás, igaz magyar építészetet fejlesszünk. De ezenkívül is bármikor segítségül hívhatjuk a minden lehetősé­get felölelő, kimeríthetetlen rokoni kapcsolatokat Kínából, Indiából. Azért megbocsáthatatlan vétek, hogy sajátunkat, lelkűnktől távolálló, idegen stüusok kedvéért eny- nyire elhanyagoljuk. Elsősorban az állami és vá­rosi hatóságoknak kellene nemcsak minden köz­épületet magyar stílusban felépíteniük, de egyes városrészekben azt mindenkire kötelezővé is kellene tenni. Magyaros építészetünk felvirágoztatásának tehát nincs akadálya. Könnyűszerrel fejleszthetjük azt a legmagasabb tökélyre — csak igaz magyar szív, szeretet és lelkesedés kell hozzá I Az Országos Gárdonyi Társaság december 10-én délután 5 órakor, a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Clubjában, VIL Erzsébet- körut 43. felolvasó ülést tart. A felolvasó ülés mű­sora: A könyvek karácsonya. Megnyitó. Tartja: Simon Lajos. Gaál Mózes emlékezete. Tanulmány. Irta és felolvassa: Móra László. Versek. Irta és felolvassa: dr. Tarczay Gizella. Dalok. Sásdyné Schack Manka saját szerzeményeiből ad elő. Jászai Mari. Irta és felolvassa: Vághy Panna színművész­nő. Költemények. Irta és felolvassa: Zalai Fodor Gyula. Beszéljünk a Halászó macska uccájáról. Értekezés. Irta és felolvassa: Barbarits Lajos. Teghze-Gerber Miklós, Társaságunk tagjának dalai. Énekli: Cselényi József. Zárószó. EGYESÜLETI ELET A Budai Iparasok és Kereskedők Körének családi estje Fényesen sikerült a Budai Iparosok és Keres­kedők Körének legutóbbi családi estélye. A kör helyisége alig tudta befogadni a vendégeket és a kör tagjait. A vendégek között ott láttuk dr. Hennyei Vilmos államtitkárt, Kapcza Imre osztály- főnököt, Grenyó Bertalant, a II. kér. Iparoskor el­nökét, Piazza Viktor szkfv. biz. tagot, a Budai Napló szerkesztőit és másokat. Az estélyt Hubert VUmos hálafohásza nyitotta meg a Kormányzó fényes római fogadtatása alkal­mából, majd Gegus Dániel tartotta meg nagy ér­deklődést kiváltó előadását Amit a céhek mesél­nek” cimen, amelyet a Budai Napló már közölt. Hozzászóltak: Kapcza Imre, Pásztélyi VUmos és Hubert VUmos, akik melegen üdvözölték az Uluszt- ris előadót. Fábián József lelkes szavakkal üdvö­zölte a megjelent vendégeket, különösen a Budai Napló szerkesztőit, akik először jelentek meg a körben. — Az estén a borgazda tisztet Fábián József. Hubert Vilmos és Ravasz László elnökök látták el. Ravasz László zárószavai után cigányzene mel­lett hajnalig tartó tánc következett. I. VIROBG ILONA .„.«TÄ'Ui n„ MARGIT KÖBÖT Ma. TELEFON» !-***-». Nagy Lajos dr. előadása & Hl- kér. Egye­sült Polgári Társaskörbem Nagy Lajos dr. egye­temi m. tanár a Fővárosi Régészeti és Ásatási In­tézet igazgatója a III. kér. Egyesült Polgári Tár­saskör helyiségében november 26-án tartotta meg vetített képekkel kisért előadását a római vízior­gonáról. A rekonstruált orgonát Mengay Emil szó­laltatta meg Littasy György operaénekes énekki sérete meUett. A nagyszámú és előkelő hallgató­ság lelkes tapssal honorálta a kiváló előadó tudóst. A Virágkedvelők Egyesülete szobanövény és kiskertápolási tanfolyamot tart. December. 10-én, csütörtökön d. u. fél 5 órakor az egyesület helyi­ségében VIII. Eszterházy-u. 4. sz. alatt „örökzöld cserjék" cimen Füredi Jenő tart előadást. Minden érdek'ödót szívesen látnak. Felvilágosítással szol­gál a központi iroda: VI. Podmaniczky-u. 29. IL 9. (Telefon: 1-163-53.) PHILIPS RÁDIÓT hol vásároljunk ==BUDÁN_ U fin ft phl hat. tag. villanyszerelést és alszakl véli. VHUU mi -------------CSIlláRO*------------­XI. , Horthy M at 21. T. : 2-*80 86 XI.. Horthy M. at 64 „Márvány“ RADIO I. MÁRVÁNY UTCA 21. TELEFON, 1—522—95 I m£TP.OI/ Margit - Korul 50 5». I IIIW A WVIV csiliéti tusiét tnitowi

Next

/
Oldalképek
Tartalom