Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-12-03 / 1239. szám

1W*. december 3. Budai Nanló A budai tanács már 70 év előtt elhatározta az állandó szinház felépítéséi 1866. december 9-én jelenti az egykori krónikás: „A budai tanácsban csakugyan elővették a nép­színház ügyét és a főpolgármester indítványára bizottmányt állítottak össze, mely javaslatot készít a népszínház megnyitása végett, hogy abban állan­dóan magyar előadások tarttaf has sónak." Akkor már játszott Budán Molnár György tár- sutata a danaparti színházban, amely a mostani kereskedelmi minisztérium helyén állott. A kalandos életű direktor színháza később megbukott, az állan­dó budai szinház azonban — mint ismeretes — még mindig probléma, amely talán — teljes hetven Az Alagút közlekedéséről Igen tisztólt Szer készítő Űrt A polgároknak abba. aiz osztályába tartozom, akik nem jármaik jól rúgózott gépkocsikon, sőt autóbuszon is csak ritkán. Utóm a Krisztinái-térről az Alagúton át ve­zet. Naponként gyönyörködhetem az Alagút fé- wt9611 ra&y°&® csempézésében, de bizony, vall­juk be, naponként bosszankodom is. Nemcsak a kocsiút maradt ugyanolyan széliéig mint volt, de a gyalogjáró sem szélesedett egyetlen cen Himléterrel sem. Az ember szinte beleszédül a nagy forgatagba. Egyetlen vigyázatlan lépéí 09 menthetetlenül vége van a< szerencsétlen npk. Sehol korlát, lánc vagy valami, ami a le lökéstől, a lecsúszástól megvédene a járókelő kát. Most a Lánchídon megyek át. Mint őis budai jól! tudoml, hogy a hidiaik'on minidig a jobboldal,! jáidát kell használni, éppenúgy mint az Alag- * ban is. Ez nagyon helyes, miért csak így lát­ja az ember, a szembemjövő kocsikat. De aki ezt nem tudja, gyakran tér rá a helytelen jár­dára és akkor ki van téve annak, hogy az időnkint ellenőrző rendőr felírja, ég amint hal. lom, büntetést is fizethet. Nem volna-e egysze­rűbb, ha az. Alagút bejáratánál és a hidakon jól láthaltő figyelmeztető táblákat alkalmaz­nának’ az alig észrevehető kis táblácskák he­lyett? A feliratban nem is kellene ai közieimlert drákói „tilos“, elég volna jól lálluattó betűk­kel: Budára, Pestre. Végül még egyelt. Budapest olyan nagy vá­ros, olyan élénk már gyalogos forgalma, hogy helyénvaló volna., ha a gyalogjáróik is bizo­nyos szabályokhoz alkalmazkodnának. Itt csak két dolgot említek meg. A legtöbb gyalogjá­rónak' fogalma sincsen airról, hogy a fölösle­ges összeütökzéseket elkerülheti, iha mindég balikéz felé tér ki és a járdán is baloldalon halad. Vannak még egyéb bajok is, de meg vagyok győződve, hogy. nem egy panasz meghallga­tásra találna, ha a közlekedési rendőrség mia- gaisabbramgu vezetői időnként nagyobb gya­logsétákat tennének a. városban. Hazafias üdvözlettel: Egy gyalogjáró budai 100.000 fontot meghaladó összeget hagytak egyptomi vendégeink Magyarországon llj módszerek a keleti idegenforgalomban EGYESÜLETI ELET Szendy Károly ésThordai Lajos ünnep­lése a Budai Polgári Lövészegyletben A Budai Polgári Lövészegylet tiszteletbeli tag­jává választotta Szendg Károly polgármestert, Thor- day Lajos II. kerületi tanácsnok-elöljárót és Had­nagy Domokos tábornok, országgyűlési képviselőt. Az immár kétszáznegyven éve fennálló Budai Polgári Lövészegylet kétszáz terítékes bankettet ren­dezett az u] tiszteletbeli tagok tiszteletére, akiket az egylet nevében Kozma Jenő elnök üdvözölt. Thor dal Lajos és Hadnagy Domokos keresetlen szavak­kal köszönték meg úgy a maguk, mint a másirányu elfoglaltsága miatt meg nem jelent Szendy Károly polgármester nevében a tiszteletbeli tagságot. A Budai Katolikus Nőszövetség gyűlése. A Budai Katolikus Nőszövetség az Actio Catholica ez idei munkaprogramjának alapján sorozatos gyű­léseket tart. A legutóbbi gyűlésen Ziboleii Endre, az Actio Catholica budapesti szervezetének egyik szakosztályi alelnöke, Molnár László esperes-plé­bános, Eckermann Mária tartottak beszédet. A leg- közlebbi gyűlés december 9-én les*. A Budai Polgári Kaszinóban lesz a techni­kusok Mikulás-estje. A Hungária Magyar Tech­nikusok Egyesületének XV. Hunnia csoportja de­cember 6-án, vasárnap fél 9-kor rendezi hagyo­mányos Mikulás-estjét a Polgári Kaszinó (I., Krisztina tér 11 összes helyiségeiben. Vlíágkedvelők Egyesülete szobanövény és kis­kert ápolási tanfolyamot tart. December 3-án, csü­törtökön d. u. fél 5 órakor az egyesület helyiségé­ben Vili., Eszterházy-u. 4. sz. alatt „Karácsonyi virágok' címen Schneider József kertészeti felügyelő tart élőadást. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Felvilágosítással szolgál a központi iroda: VI., Podmaniczky-u. 29. II. 9. (Telefon: 1—163------53.) Budt-Aüsőváros-Sóífiirdő környéke Égve-' sülét választmányi ülést tartott, amelyen ren­geteg panaisz vetődött fel a tagok részéről. Ezeket a pama,'izok'at Mikola Géza d#7ügv- vezető elnök a Budai Napló oiás helyén tárra a nyilvánosság elé. A választmányi ülés többi tárgya volt vitéz Tan ka Tibor dr. p. ü. tit­kár és R iái f f Dsitván kiér. mérnök együttes javaslata a XI. kér. Török Ignác utcai ;vMÄV aluljáró létesítése és a Horthy Miklós úti életveszélyesen szűk MÁV aluljáró (kiszélesí­tése tárgyában. Ezenkívül még több közér­dekű felszólalás és indítvány hangzott el, me­lyeket a választmány magáévá tett s ame­lyekről más alkalommal -emlékezünk mieg. A csaknem teljes számiban megjelent választ­mány tagjai az ttlég után barátságos beszél­getésben éjféhitánig maradtak együtt. A leg- közelebbi választmányi ülés decemberben, i december 16-án pedig ismeretterjesztő A Budai Napló idegenforgalmunk keleti vonat­kozásai körül úttörő munkát végzett a magyar sajtóban. Már hosszú évek óta igyekszik bizonyító anyagot gyűjteni a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek adataiból, hogy a reális lehetőségek útját kijelölhesse. Meglepő nagy változások történtek a keleti kapcsolatokban. Az ottomán császárság bukása mélyreható reformokat hozott. Az óriási hatású kaflifa-impérium, amelynek utolsó megtestesítője II. Abdul Hamid volt, megszűnt. ;A szultán és a kalifa már nem ugyanegy személy. A szakadás négy kalifa-igénylést és megosztó hatalmat teremtett és ezt minden vonatkozásba'n figyelembe kell már vennünk. _ De a muzulmán világ különböző részeiben éb­redezni kezdett az érdeklődés Gül baba távoli „szenthelye iránt s amit tiz éve csak álmodozók ábrándjának véltek, a valóság útjára került. A Budai Napló akciójával összefüggésben egy fan­tasztának tartott mohamedán pap, Durics Husszein Hilmi Julián barátra emlékeztető hittel indult Ke­letre, hogy Magyarország felé terelje a figyelmet. Első utján olyan összeget sikerült gyűjtenie, amit hihetetlennek tartottak, — Gül baba budai mecset­jének és türbéjének rendbehozására, valamint mo­hamedán iskola és szálló építésére. Megindult az akció hindu területen is, miután ezeknek a soroknak az írója annakidején Rabindra­nath Tagore-t meghivatta Budapestre s az előkelő és dúsgazdag költő Balatonfüreden nyerte vissza egészségét. Maharadzsák egész sora jött ide és en­nek fontosságát most csak egyetlen prózai adattal jellemezzük: a kapurthalai maharadzsa harminc­négyezer pengőt hagyott a Dunapalotában. Egyptom is modern propaganda színhelye lett. A Magyar-Egyptomi Kereskedelmi rt. ifj. vitéz Horthy Miklós és Páthy László egyptomi főkonzul vezetése alatt nagy munkát végzett s 1935-ben már 325.000 font értékű kivitelünk volt Egypomba. Megalakult a kairói Hungypt Travel Bureau is, dr. Magurányi Jenő igazgatásával és tavaly már i31 személyt hozott ide 2251 napra. Ezenkívül 79.500 pengőért adott el pengőcsekket, ami további 250 személy budapesti tartózkodását jelenti. További 1300 személy úgy jött ide, hogy a kairói irodának csak információs szolgálatát vette igénybe. Ez az a vagyonos réteg, amelynek igényeit a jegyfüzet nem elégíti ki s amelyet nem a pengőcsekk vonz ide. 1936 nyarán duplájára nőtt az egyptomi ven­dégek száma. Érdemes kiemelni az egyptomi köz­élet néhány kiválóságát: Hussein Sabry pasa, Alexandria kormányzója, az anyakirálynő fivére, Mohamed Tahir pasa, az egyptomi Kir. Autó és Aero Klub elnöke, Youssouf Kemal herceg, a kir. család tagja, vadásztársaságával, Osman Moharrem pasa, közlekedésügyi miniszter családjával, Abdul Hamid Soliman pasa, v. miniszter és szenátor, Abdel Wahab pasa, v. pénzügyminiszter, dr. Hafez Afifix pasa, Egyptom v. londoni követe, Hussein Sirry pasa, közmunkaügyi államtitkár, Teufik Doss pasa, v. közlekedésügyi miniszter, Saleh Enan pasa, v. államtitkár. Morcos Simaikap pasa, az arab Mu­zeum igazgatója, dr. Ahmed Mahat, a képviselőház elnöke, Hassan Nabih El Masri bej, a főrendiház alelnöke, Hussein Said bej, az alexandriai Állami Villamosvasutak vezérigazgatója; az egyptomi saj­tófejedelmek közül: Gabriel Takla pasa, az „AI Ahram” tulajdonosa, Choucri Zaidan, az „Al Hilal„ kiadóvállalat tulajdonosa, valamint sok orvos, mérnök, ügyvéd, egyetemi tanár, a köz- és magán­élet számos előkelősége, nagyrészt családjaikkal; továbbá Re ne Cattaoiu bej, a Societé Kom-Ombo (egyptomi cukor-trust) vezérigazgatója, Pierre Ca- neri, kiváló francia ügyvéd, aki Magyarországról cikksorozatot irt, Marc Nahman, a Societé Oriental de Publicity francia lapcsoport üv. Igazgatója, aki Magyarországról szintén cikkeket írt. Az egyptomiak szezonját az az ünnepi vacsora fejezte be Magyarországon, amelyet ifj. Horthy Miklós és Páthy Ernő adtak a Budapesten kúrát folytató Saad Zaghloul pasáné, Egyptom Kossuth Lajosának özvegye tiszteletére a Dunapalota szál­lóban; itt Egyptom budapesti követén kívül a ma­gyar kormány képviselői, valamint a Budapesten időző egyptomiak közül is számos előkelőség jelent meg. A Hungypt rendezte az Interparlamentáris Unió ülésére jött 12 tagú egyptomi delegáció utazását és tartózkodását is. Közülük többen hetekig, egyesek hónapokig maradtak a margitszigeti Palatínus-szál­lóban Mindez persze erős propaganda eredménye volt. Nagyon sok prospektust helyeztek el kint az utazási irodákban; az egyptomi államvasutak leg­fontosabb állomásain 50 magyar plakátot is. Rádió­előadást tartottak Magyarországról, bemutatták a Hungária-filmet a legnagyobb mozikban, erre a célra Ízléses reklámanyagot nyomtattak és az elő­adások alatt szétosztottak. Liszt-hangversenyt ren­deztek, az Americain Express helyiségében magyar fiókokat alapítottak, a sajtót állandóan ellátták magyar anyaggal, képekkel is, magyar zenepavillont építettek a kairói Zserbó előkelő kertjében magyar díszítésekkel és plakátokkal, nagy „V1S1TEZ LA HONGRIE" föürással, tokaji bor és barackpálinka árusításával. A kairói Waggon Lits kirakatában el­helyezték a Buda fürdőváros forgó diorámáját. Ezenkívül is még sokágú propagandát fejtettek ki. Alapos számítás szerint az egyptomiak több, minf százezer fontot hagytak Magyarországon. 1937-re még intenzivebb munkásságot fejtenek ki, ami fókép budai területet fog alimentálni. Tábori Kornél les kanyarodásban folyik dél felé. A dombok köve­tik ezt a bosszú ivet, miközben pompás, de nem to­lakodó hátteret adnak a távoli síkságon elterülő Pestnek. Nyári éjszakán még könnyebb ezt a csoportosí­tást fölfedezni. A dombok, amelyeket fekete vagy biborkék árnyak borítanak, telis tele vannak miri- ádnyi kis arany- és ezüst lámpákkal. A langyos le­vegő azt az Illúziót kelti, mintha táncolnának a lám­pák, lengenének és remegnének, szinte egy ritmus­ban a halk cigányzenével, amely az asztalok között szólal meg. Ha a hold is fölkelt, a dombok látható egységben tömörülnek a folyóval és a várossal. Yeath mondata jut az ember eszébe: „az égbolt lep­le arany és ezüst fénnyel van kiiumezve,„ Ha az ember tekintete fölfelé száll, nem kelt csa­lódást, hogy helyenkint távoli csöndesen pislogó vil­lanykörték helyettesítik a még csöndesebb és még távolibb csillagok ragyogását-. A Duna, amely nappal szürke vagy zöld, most végre megkapta legendás kék színék Tiszta, de sö­tét ez a kék, kivéve ott, ahol a partok s a hidak lámpái arany-ragyogást vetnek tükrére. Végig a kor­zón, a pesti oldal divatos kávéházainak fénye szinte vakító, amelyet csak helyenkint tör mtg agy las­san haladó szikrázó vörös fény — villamoskocsi reklámja. De ez nem rontja a kilátás örömét. Az árnyak s a kivilágítás egyszerűsítik Pest to­pográfiáját s az ember könnyen fölfedezheti a pa­lotákat és hoteleket a város közelebbi részén, a par­lament elkülönített tornyait és kupoláját. A domboldal levegője friss, meggyorsítja a -vér­keringést s minden érzékszervet ébreniart. Az em­ber egyszerre észreveszi, begy a ballás s a látás, kö­zött ritka és élvezetes egyenlőtlenség van. A messze távol valóban illúziónak tűnik, ügyesen rendezett drámai perspektívában. Az az érzése támad az em­bernek, hogy ha kinyújtaná kezét, maroknyi tsü- lagfényt, árnyékot és villanyragyogást markolhatna [fel, hogy lassan pergesse le őket ujjai között. S bár a szemed becsap, füled megmondja, hogy a folyó messze alattad fekszik, Pest városa s a dom­bok még messzebb. Ha közel lennének, hallani le­hetne a tömegek zümmögését és moraját. De ha az ember elhallgat és csöndben marad a dombon, oly csendre felel, amely messze a Vár mögé terjed el, — olyan csendre, amely borzongató és tökéletes s amely fenségesen ömlik el az egész völgy fölött, mint a nyugalom menyezétje, mint a régi komor hallgatagság áldása, s amelyet csak ér- zékekentúli tehetség vehet észre és mondhat el T(/Z££Ó^/^MGOT BtIDÁN LEGJOBBAN — LEGOLCSÓBBAN TORMA ÜZLETEIBEN # I. ACAGLT-VTC/t 4. I. GECCÉRTHEGY-U- X. Tel.; 1-552-78 The silence of Buda Irta: JOHN BROPHY Múlt számunkban közöltük John Brophy hires angol regényíró és kritikus, az „Ilonka speaks of Hungary” szerzőjének remek budai tanulmányát. Mórt a szubjektív költői szépségű második budai részt tárjuk a Budai Napló közönsége elé Tábory György gondos fordításában, az illusztris szerző en- gedelmével: * A Várban éjjel a legfőbb épületeket, a Halász- bástyát, a Koronázó templomot, a királyi palotát, továbbá a Citadellát és Szent Gellért szobrát ki­világítják. így szinte felemelkednek és ragyogó fe­hérségben lépnek elő a budai dombok szürkés-kék árnyékából. Úgyszólván a Duna fölé hajolnak s az emberben azt az elragadó benyomást keltik, ha va­csorázni vagy kávéházba megy, hogy gyermekkora meseországának varázsos dombjai végre megvalósul­tak. S ez a benyomás nem tűnik el, ha az ember át­vág az egyik hídon és a lényegében megváltozott Budát éjszaka is meglátogatja. A meseország, amint minden egyéb álom, el szokott tűnni, ha az ember közelébe ér, de Budával más a helyzet: a mese­érzés megmarad, mert visszhangzó léptekkel a ra­gyogás. az árnyékok és a holdfény világában jár az ember, amely szinte csak fiatal szerelmesek számára teremtődött. Néhány szerelmes bolyong az árnyékok által Őr­zött utcákon, amelyeknek kőfalai még a legforróbb nyári estén is hűvösséggel fogadják őket. A budai domboldalak és a Margitsziget romjai kedvenc he­lyeik. Úgy viselkednek, ahogy szerelmesekhez illik; — bájos tartózkodással egymásbakarolva, összehaj­tott fejjel a sötét paloták falai mellett sétálgatnak, vagy a gesztenyék alatt. A félig elfeledett múlt ide­alizált szerelmesei, akik Budán most már csak mint kísértetek jelenhetnének meg. Ha valaki kihallgatná suttogásukat, kétségtelenül olyan prózai dolgokat hallana, mint „megélhetés, lakásbér és a jövendő após-anyós csökönyössége . De ez a gondolat hadd elégitse ki cinizmusunkat — egyébként azonban — náaxük ókot úgy, ahogy van­nak: távoli, karcsú sziluettek, amelyik egymáshoz bújva haladnak az árnyékban s egy-egy uccalámpa fényében megcsillan szerelmes szemük, ajkuk, amelyen elmúlt vagy elkövetkező csókok titkos ál­ma remeg. Tisztességből és rokonszenvböl nem kémkedünk tovább a szerelmesek után. Így sétálva, vagy taxin haladjunk tovább a Ferenc József-hid felé vezető ut magasabb kanyarodóin; itt el kell tölteni húsz-har­minc percet — magányosan — s a Dunán át Pestet illik figyelni. Ez a látvány megváltozott a hold, a csillagok s a villanyfény miatt. Ha az ember úgy találja, hogy a képzeletet nem rontja el egy jó va­csora és cigánymuzsikára támad romantikus kedve, elmegy a Kioszk-étterembe, amely magasan fönt, a domboldalon van. Elvből lenézem azt az írót, aki „kifejezhetetlen szépségűét emleget. Nincs az az élmény, amelyet tökéletesen ki lehetne fejezni szóval, de azt hiszem olyan iró, aki folyton határozatlan jelzőket használ, mint kifejezhetetlen, vagy érthetetlen vagy titokzatos — nem érti a mesterségét. Amit nyelvének keretem belül nem tud kifejezni, azt jobb, ha nem is említi. S mégis — most, amikor szembenáütam azzal a föladattal, hogy körvonalazzam a budai dombokról nyitó éjszakai kilátás fizikai jellemzőit — még pe­dig oly hangulatban, amely talán a legprózaibb meg­figyelőt is megindította volna — úgy éreztem, hogy ette nem vagyok képes. Akár temperamentumos és impresszionista támadást indítok tele forró kifeje­zésekkel, akár nyugodt és hűvös maradok, emléke­zetemet csak a lényegesekre központosítva, érzem, hogy a vizuális és érzésbeli élmények kicsúsznak minden általam ismert szó keretébőL Nem ^karok azonban csak festői, de határozat­lan és általános jelzőkre szorítkozni. Ezért körvona­las vázlatot készítek s az olvasó fantáziájára bízom a többit. De legjobb, ha maga megy el és nézi meg Budát. Emlékeznek talán, hogy előbb elmondtam: mi­lyen meredeken lejtenek a dombok a Dunához, amely elegáns és karesá hidjai kőié aseritva, síé­ZINHAZ A Kisfalud! ~szin ház legutóbb a Házas tát című Vaszary-vígjátékot hozta színre. A férj és feleség Szerepében a házastársak hangulatváltozását mű­vészi játékkal hozták ki Károlyi István és Bőlcs- földy Sári. Az udvarló zongoraművész drámai sze­repében is kiváló alakítást adott äz előnyösen is­mert operett-bonviván, Galettá Ferenc. A mellék­alakokat adók közül különösen Zilahy Pál (Her­mann) és Földváry Sándor (a trafikos kis szere­pében) tűntek ki. A darab ügyes rendezése Galel- ia Ferenc érdeme. Dr. P. 0. ogocxxxxxxxxxyxxxxxxxxxxxxxxxxx» Kisfaludy Szinház lll.( Óbuda( lejet>u, 111. és Punp Imre u. 86« December 4-toi üeItiuiIeriTi^be3w5 Rév,ész Vilma a Városi Szinház primadonná­ján« felléptével: Botrány a képviselCházban (Tisztelt hát) Vádnál László és Márkus Alfréd kitűnő táncot operettje. főszereplők: Fáskerty Mária, Lantos Magda, Pálfy Mariska, Károly István, Érckövi László, Sarlgy Imre, Békéssy József, Sós Mihály. _|Nagy igyekezettel készülnek színházaink a karácsonyi bemutatókra. Aa igazgatói szobák­ban nagy a versengés a szerepek kiosztása te­kintetében. ízelítőül közöljük a zene újdonság ok menetrendjét. Az Operaház Jacobi: Sybill o. operettjét mu­tatja be az angol-amerikai átdolgozásban A címszerepet Walter Rózsira osztották. A Városi Színház Zerkovitz Béla 30 éves ae- neszerzői jubileuma alkalmából a jubiláns „Hullló falevél" c. operettjét mutatja be Homthy Hamun, Fejes Teri szereplésével. A Kamara Szinház Kulinyi Ernő „U r i- láoy szobát keres" c. zenés vígjátéki­val kedveskedik. Hosszú szünet után Zilahy Irént látjuk viszoat a színpadon. A Művész Szinház Ernőd Tamás — Be­natzky uj danabját mutat ja be a .primadonna- szerepbem Rökk Marikával Zenés darabra készül a Bethlen-téri Szinház is és szó van róla. hogy egy alkalmi érdekcso­port ai Király színházat óhajtja kibérelni, hogy ott szintén karácsonyra operettet mutassam-be. A Magyar Szinház szintén zemési játékkal ké­szül ai karácsonyra. Csat hó Kálmán „Kék táska“ c. regényét dramatizálta színpadra. Az uj vígjátékban fog bemutatkozni a Magyar Szinház közönségének Kiss Manyi az egyik fé­szer epben. Hogy a sok produkció közül melyik darab sikere fogja elvinni a pálmát, azt ma még lehetetlen megjósolni Mindenesetre mindegyik színház vezetősége nagy optimizmussal tekint a bemutatásra kerülő darabok sikere alá. Np. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom