Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-11-19 / 1237. szám

1»36., povember 19. Budai Napló Xsak az óbudai aranyhegyi réten || épülhet fel a Nemzeti Stadion 1 Q | r.i .:s^l í •»*>! »*■ i • 11 Négymillió pengőbe kerülne itt a Stadion felépítése Hanthy-Haidekker János elöljáró ismerteti az óbudai megoldás páratlan előnyeit • OUHtt iu> :• Újak'.11 • .« 4 ‘ ' *J,s ' ÄSfeiä M!.V' Az a mozgalom, amely célul tűzte ki, hogy a Nemied Stadion Óbudán épüljön fel, nagy lépéssel jutotit iStnét előbbre. Az óbudai Nemzeti Stadion Bizottság, atnelynek élén Botzenhaidt János dr. kormányfőtanácsos, örökös törvényhatósági bizott­ságid tag, fejt ki. lankadatlan tevékenységet, album- ban- fiog^sdta- össze, a Stadion érdekében eddig ki­fejtett' munkásságának eredményét és ismerteti jö-1 vendő terveit, ezúttal már a 9t«dlon költségeinek gondos és számsze­rű mérlegelésével. A. könyv a. napokban Hagyta el a sajtót, és a Budai Naplódnak módjában áll, hogy az abban fel­sorakoztatott uj szempontokkal megismertesse ol­vasóit* A Stadion Óbudán való elhelyezésének gondo- latátt i'92&tben vetette fel az Országos Közegészség' ügyi Egyesület gyűlésén Buday Gyula testnevelési tan&rf. aki: a Nemzeti Stadion helyéül az Arany­hegytől: délre, a város felé. eső kaszás-dűlői rétet jelöltéi, meg. A- gyűlés. ezt az elgondolást egyhcnr gúlag tette magáévá. Négy évvel később már ott szerepel ez a terv a Szent Gellért szállóban rende­zett -városrendezési, kiállításon is. 193i-ben bekap- csolómh a ^mozgalomba Buda lelkes rajongója, Jó­zsefi'FerenaMr.- királyi herceg és az ő fővédnöksége és Qerlóczy Zsigmond egyetemi tanár elnöklése alatt,1 megtartott nagyszabású értekezlet az aranyhegyi megoidé*, mellett foglalt állast »; ■ <. . egészségi- és-.sport, szempontból egyaránt ezt tartva legmegftiel&bbnék. Ebben a nagy vitában, amely egyhangú állásfoglalással végződött, résztvett La mottp-- JiáíQly alpolgármester is. Első helyre.- tette a felmerült tervek közül az óbuekfcrdranyhegyi, megoldást a Magyar Mérnök és Építész Bgyfeii továbbá a Budapest Fürdőváros Egyesület is. Ennek helyességét hangoztatta a par­lamentben egy, -.interpellációra adott válaszában Hőnübi..Bá)nt, kultuszminiszter, a főváros törvény- hatósági bizottságában pedig Vörősváry Miklós dr. KuxKte Lajós dr. és Or óva Zsigmond dr. bizottsági tagok, szólaltak fel több Ízben is amellett, hogy a Nemzetj Stadiont Óbudán építsék fel. Ilyen, előzmények után hívta össze ez év júliu­sában Ratzenhardt János elnök azt a nagygyűlést, amelyen megjelent és. fétszólalt József Ferenc ki­rályi herceg is. Aü'A JStRŰtont — mondotta többek között a ki­rályi herceg — egyésült erővel ott kell felépíteni, ahol legalkalmasabb) erre 'a hely. Különböző he- lyekrőlvolt szó- Megnéztem az összeseket, megnéz tem az Aranyhegyet is. Ez a hely rendkívül alkal­masnak látszk és igen fok szempont szól mellette. Hosszú, beható' Vita' iridült meg, amelyben részt vett^Mf Afdfrfin 0yitiá,df. Réthly Antal, dr. Aujeszkg LásZfá, Bacsó Nándori dr. Scheff (Dabis) László, LuEdeMth &ézo altábornagy, dr. vitéz Benárd Agos- lorí^-éf. iPetracsek Lajos, dr. Hütfti Károly, dr. Miktós Ferenc, dr. Nagy Bmil, Rotter Lajos, Ger- lóczjf ZHginond'- dr., Nagy Lajos dr.. Pólya Antal és Aüdréket Károly. Eteket a felszólalásokat gyűjtötte egybe és adta ki most könyvalakban az óbudai Nemzeti Stadion Bizőttéág, azokkal a, hozzászólásokkal együtt, me­lyek étiben aki Óbudára annyira- fontos, kérdésben ujaBtftm. hangzottak,, el. Ezek közé tartozik első- sorburfí dri Hantiig-Haidekker János elöljáró véle­ményé, amely.bizonyára, kellő súllyal esik mérleg­be átmágyi kérdés eldöntésénél • .nős örömömre szolgál, hogy a tudósok, a sport és szakemberek épen az aranyhegyi megoldás ajáblják, mint legmegfelelőbbet és leggazdaságo sabbat. Meg vagyok győződve, hogy a Nemzeti Sta -diómnak Óbudán való felépítése a III; kerület fej 'lődésére soha nem remélt óriási hatással lesz éi ennek a nagy városrésznek a jól megérdemelt fej­lődését siettetni fogja Dr. Pólya Antal pénzügyi főtanácsos III. kerü­leti adófelügyelő nagy szakértelemmel állapítja meg, hogy ­I az aranyhegyi megoldás építési költsége lé­nyegesen olcsóbb, mint bárhol másutt, 'mert a drágább vasbeton felszini-építés helyett be- 'ásott Stadionnal kell itt számolni. De a telekár is Hegkevesebb, egy huszadrésze annak, mint például I Lágymányoson, a Népligetben, a Vizafogónál, vagy I másutt. Ez a különbözet már a telekárban is mil­liókat jelent. Azonfelül nagy költséget okozna min­denütt a töltési és építési anyag odaszállítása. De ami a legfontosabb: korlátlan terjedelemben áll ■ rendelkezésre a terület. A sport elleni bűn — hangsúlyozza Pólya An­tal — indokolatlan pazarlás lenne más helyen épí­tendő stadionra óriási összeget áldozni akkor, amikor hetvenöt milliós deficittel számol a pénz­ügyminiszter és annyira nincs pénz a városnál Hogy emelni kell a víz, a villany és a villamos árát és csökkenteni keli az alkalmazottak járandó­ságait. Pénzügyi, egészségügyi, terjedelmi, sport- szerűség!, meterológiai, szépészeti, törté- ■Velmi' biztonsági, gyakorlati, méltányossá­gi és közlekedési szempontból is a Stadion csak az Aranyhegyen épülhet fel! Megszólaltatja még a- Stadion Bizottság a maga igaza mellett Pávay Vájná főbányatanácsos, fő­geológust és Gsáktornyay Lajos sportorvost is. Az­után részletes tervek alapján a kővetkező költség- vetést dolgozta ki: Telkek megszerzése 750.000, földmunka, vasbe­ton alapozás, hármas tribün, úszómedence, mellék- tribünök 1,850.000, talajvíz elvezetés, alagcsövezés, csatornázás, belső útépítés, vízvezeték, kerítés, ker- tesités 900.000, bevezető utak 320.000 és közcsatorna a Dunáig 280.000 pengő. Összesen 4,100.000 pengő. Jövedelmező közlekedési befektetések: a MÁV. esztergomi vonala óbudai állomásának kibővítése 200.000, HÉV-számyvonal kiépítése a Stadionig 350.000, a BESZKÁRT Bécsi-uti vonalának kiépi tése 1,300.000, a Stadiontól Óbuda fejlődésével kapcsolatosan szükségessé váló útépítési költségek 2-220.000 pengő. A Stadion költségeinek végösszege te­hát 8,170.000 pengő. Hangoztatják a Stadion megépítésének sürgős- ségét is. Ez azonban indokolatlan. 1940-ben Japán. 1944-ban Finnország rendezi meg az Olimpiászt, sürgősségről tehát nem lehet szó. Annál inkább a hely mielőbbi kijelölésé­ről, nehogy- az más célra beépüljön és a te­rületet később drágán kelljen kisajátítani, esetleges költséges lebontásokat végezni. A hely kiválasztásánál nem a mai állapot alapján kell dönteni, hanem számolni kell azzal, hogy ami­kor- az olimpiász megrendezése szempontjából Ma­gyarország szóba kerül, már minden valószínűség szerint készen lesz az óbudai hid is, továbbá a köz­lekedési hálózat megreformálása. * Kedden délben népes óbudai küldöttség kereste fel Steady Károly polgármestert, Hogy kérje a Sta dionnak Óbudán való felépítését A küldöttségben az összes városházi pártok képviselői resztvettek. Ott volt Andréka Károly, Botzenhardt János, Hüttl Károly dr., Martin Miklós ny. iskolaigazgató, Mik iós Ferenc dr., Orova Zsigmond dr., Pólga Antal adófelügyelő, Toperczer Akosné és Vörösváry Mik ?lós. A küldöttség kifejtette a polgármester előtt azokat a megdönthetetlen adatokat, melyek az ó- budai megoldást parancsolják. Szendy polgármester válaszálban elismerte az érvek helyességét, hang­súlyozta azonban, hogy a kérdés megoldása első­sorban az OTT hatáskörébe tartozik. De — fűzte hozzá — ha a telektulajdonosok telekmegajánlások révén rendelkezésre bocsátják a Stadion elhelyezésére alkalmas földeket, úgy te­hát, hogy azokat a fővárosnak ne kelljen megvá­sárolni, akkor lehet a kérdéssel foglalkozni. Honthy, Haidekker János dr., III. kerületi elöljáró a követkéz őket mondja: —1 A' Magyar Némzéti Stadion felépítése nem aeti szempontból oly Hagy jelentőségű, hogy annak meffqhláSállál kizárólagos törekvés csak az lehet, hogy annak, ott és oly módon kell felépülnie, hogy mélftjáp' 'képviselhesse a magas színvonalon álló nemzeu sportot és magyar kultúrát. A feladat süt gős 'Is' iáőizerŰ'; Es ha . mát megfelélő pénzügyi fe d«zet hiányában a gyakorlati végrehajtást nem lebef megcsinálni, akkor legalább a hely tekintetében kell az elvi elhatározásának mielőbb létrejönnie. — A József Ferenc királyi herceg elnöklete alatt' Óbudán megtartott Stadion gyűlésen szakom berek, sportemberek és tudósok a legkülönbözőbb szempontból1 tárgyalták a Stadion ügyét és kimu­tatták, bogy a Nemzeti Stadion elhelyezésére ki­szemelt területek közül'ügy fekvése, mint levegője, valamint a sportszerűség és i közlekedés szem­pontjából Is a legmegfelelőbb az aranyhegyi megoldás. Az Aranyhegy páratlan szépségű környezete kü­lönösen kitűnő hatást fog kiváltani az olimpiász látogatására Ideérkező idegeneknél. Az aranyhegyi megoldásnál - emellett az összes sportok számára a követelményeknek megfelelő megoldást biztosít­hatjuk. — Tekintve, hogy ez a megoldás az egész or­szág (-érdekűit szolgálja, mindé« tárgyilagos- tényező a döntésinél cka& ar óbudai megoldás mellett foglalhat állást. — Nekem, mint a III. kerület elöljárójának, külö­Leúnyaink uf ottßona, a Szilágyi Erxsébet-leánygimnáxium Irta: Keőpe Viktor dr. ft budavári koraaéió főtemplom hangversanye Szolnokon A Szolnoki Kát. Nöszövetség meghívására a bu­davári koronázó főtemplom 110 tagú ének és zene­kara Sugár Viktor kormányfőtanácsos vezényleté­vel kitünően sikerült hangversenyt rendezett a szol­noki szegény gyermekek felsegélyezésére. A hang­verseny a színházban volt, amelyet erre az alka­lomra megtöltött Szolnok város szine-java. Estélyi- ruhás hölgyek, ünnepi és egyenruhás urak jöttek össze, hogy ruha és cipő jusson a szegény didergő’ gyermekeknek. Ennek a gondolatnak jegyében üdvözölte Levág Gyula dr. szolnoki h. polgármester a hang verseny zó ének és zenekart. Ezt célozta Koudela Géza beszéd­je is, aki arról beszélt az ő kedves közvetlen mo­dorában, hogyan kell zenét hallgatni, hogy a zene ne csak szórakozás, hanem a szív nemesítése és az télét tartalma legyen. A műsoron ének és zenekari müvek és szólószá.- mok szerepeltek, amelyeknek előadói voltak: Senyéi Szabó Ilonka egy Rossini-áriával, Thury Gizella Antalffy Vilmos Ave Máriájával, Lenhardt Aranka kari szólókkal, Malky Győző és Lacsá István Boldogasszony anyánk előadáséval" és Mezey Zsig­mond Mozart-áriákkal. Mélységes hatást keltett P. Szabó Polykárp ferences plébánosnak ének és nagy­zenekarra irt Tu es Petrus-a, a mű szerzőjét 20 éves papi jubileuma alkalmából is melegen ünne­pelt a közönség. Kemény László tanár nagy sikert aratott Gyula deák Liszt-költeményének elszavalá- sávaL A műsor legkiemelkedőbb száma Liszt- Eszter­gomi miséje volt, amelyet tökéletes interpretálás­sal adott elő a kiváló együttes Sugár Viktor biztos kezű, nyugodt vezényletével. A vidéki városban szo­katlanul nagyszabású hangverseny megrendezése P. Szabó Polykárp ■ érdeme. Kovács György dr- fárás- birósúgi elnök. Ünneplése A Budai Ügyvédek Egyesülete a Budai Bírák, Közjegyzők és Ügyészek társaságával karöltve no­vember 11-én, szerdán este a krisztinatéri Zöldfa end égi őben társasvacsorát rendezett, amelyen Ko­vács György dr. járásbirósági elnököt ünnepelték abból az alkalomból, bog}’ a kúriai bíró címet nyerte él. A társasvacsorán megjelent a bírák és közjegy­zők számos kitűnősége mellett a budai ügyvédtár­sadalom legtekintélyesebb része is. Száznál többen vettek részt a vacsorán és írták alá az ünnepednek átadott emléklapot Az ünnepi pohárköszöntőt Kozma Jenő dr., a Budai Ügyvédek Egyesületének elnöke mondotta. Felszólalt még Pajor Rezső dr. társelnök, Gerlóczy Endre dr., az Ügyvédi Kamara másodelnöke, Zbo rag Gyula dr. ügyvéd, Fodor Antal dr. királyi köz­jegyző és több más szónok is. Az ünnepelt meg- hatottan mondott köszönetét és a budai bírák és ügyvédek harmonikus együttműködésének további megerősödésére ürítette poharát. A társaság ezután a legjobb hangulatban a késő éjszakai órákig má­radt együtt. (N. B. dr.) A Krisztina-város bárok templománál pár, ha nem is régi, de patinás ház mellett elhaladva, már messziről feltűnik az uj Szilággi Erzsébet leány gimnázium palotája. Hatalmas, tömbalakja, élénk piros tégláfalaival, fehéren ragyogó ablaksoraival mint az uj élet, az uj jövő tekint le hozzánk. Széles kapuján belépve, az épület tágas előcsar nokában vagyok. Nagy, fekete oszlopok támasztják alá a hófehér mennyezetet. Ez nemcsak gyülekező hely, de ruhatára is az intézetnek. Fehér vasfoga- son. függnek a kabátok, osztályok szerint elkülö nitve. Széles, kényelmes lépcsőn haladok felfelé. Ez is világos, egész külső fala üveg. A folyosók tágasak, világosak. Az ember szinte érzi, hogy a tervezésnél milyen szerető gonddal foglalkoztak és vitték diadalra a modern higiénia három követel­ményét. Mindenfelé levegő, világosság és napsugár Barátom, az intézet tanéra, büszkén mutatja az abflaksoros nagy, világos tantermeket. Hasznos és érdekes újításokat is láttam. Nemcsak minden ki vánalomnak megfelelő fizikai és vegytani előadó termek vannak, de azokat úgy szerelték -fel, hogy mindegyik tanuló egyszerűbb kísérleteket, vagy ké­miai . gyakorlatokat asztalánál is végezhet. Pompás a rajzterein is. Homlokfala végig üveg. Es milyen csodás képet tár elénk: a történelmi emlékekkel teli Vár pompás látképét. Gyönyörködve nézem a kor minden igényének megfelelő nagyszerű iskolát. Jóleső büszkeséggel szemlélem az eleven, nyüzsgő lánysereget, a jövő honleányait, akiknek lelkén át kell, hogy újraéb­redjen ragyogó, boldog Nagymagyarországunk. Nézem és csodálatosképpen szivem nem tud az­zal a lelkesedéssel átmelegedni, azzal a gyönyörrel megtelni, ami minden igaz magyart el kellene, hogy öntsön. Mintha valami hiányoznék. Hiányzik valami és nem tudom, hogy mi. Tekintetem ismét végigfut a ragyogóan fehér falakon, a széles levegős folyosó­kon, a matrózruhás l&nyseregen — mig észre nem 'eszem, hogy mi is bánt. ­Fájó ürességet érzek, ürességet, amely a szívig hat. Ne gondolja senkise, hogy nem tudom, hogy a csupasz falakra képek, metszetek, rajzok kerül­nek. Érzem, tudom, hogy a magyar történelem fen­séges jelenetei itt is meg fognak elevenedni, hiszen anélkül magyar iskola el sem képzelhető. A magyar női lélek virágoskertjének, színes álmainak, a sokféle pompás szövésnek, hímzésnek, varrottasnak bizo­nyára itt is meglesznek a méltó képviselői. Ez mind meglesz — és mégis csak érzem a fájó ürtl A nagyszerű iskolát bátran mutogathatjuk min­denkinek, bármelyik külföldinek is. Az mind csak elismeréssel, dicsérettel fog róla nyilatkozni. Ezt a nagy költséggel felépített gyönyörű intézetet nyu­godtan el lehetne tollú a világ bármelyik nemzet­közi tájára, az mindenüvé beleillenék. Es mégis ... A nemzetközi, modern, higiénikus iskolának nagyszerű alkotása ez a palota, de nem magyar. Hiába van itt fény, levegő, napsütés: a fény, a le­begő, a napsütés nem magyar! De a matrózbluzba bujtatott lánykák sem elevenítik meg a magyar gondolatot, a magyar lelket, a magyar érzést, mint ahogy ez a pompás épület sem. Mért nem lehetett ezt az iskolát, mint a lélek fejlődésének melegágyát itt Magyarországon ma gyár ízben felépíteni. Miért kell annak nemzetközi, értésné/küli, állag palotának lenni? Miért nem tud­juk mi, magyarok sokezeréves kultúránk színes hajtásait érvényre juttatni? Miért nem tudjuk mi annyira szeretni. a sajátunkat idehaza, mint az olá­hok az összeszedett stílusukat Erdélyben, ahol gom- bamódra nőnek az oláhos izü házak? Milyen szép lett volna, ha a magyar ruhás lány­káink szép székelyes kapun lépnek be a magyaros izt, magyar lelket, magyar érzést és szeretetet visz szatükröző iskolába. Ha a tanárok nehéz munkáját ebben a hazafias irányban minden oszlop, minden fal, minden könyöklő és lépcsőkorlát is elősegítené Azt senkise higyje, hogy modern, nagy épületet nem lehet megoldani magyaros ízben. Azt csak azok mondhatják, akik a kis székelykapunál, vagy magyar kertesháznál nagyobbat nem láttak. Mert igenis lehet a mi hazai stílusunkban bármilyen nagyszabásút is alkotni. Hogy csak egyet mondjak, méütozfassanak megtekinteni a Baár-Madas gyö­nyörű lányiskolát a János kórházzal szemben. A magyarosságot mindenütt érvényre lehet jut­tatni. Csak szív, szeretet és lelkesedés kell hozzá t Olvassa Balassa József kitünően szerkesztett lapját a PÉNZVILÁGOT Mi újság a városházán? A Hév. igazgatósága megkezdte o környék- forgalmi szakért ekezdeteket, ,mely|: knek célja. Budapest-környék idegenforgalmi szervezeté­nek uj kiépítése. Az értekezletre természete­sen az érdekelt környékbeli községeket is be­vonják'. így az első alkalommal a Csepel—rác­kevei vonal községei vettek részt a kömy ék- forgalmi szakértekezleten, melyen Perezel György vezérigazgató elnökölt. A főváros idegenforgalmi fényképpályázata az idén is magy sikerrel jjájrt, llíl pályázó 1100 feBvételidl vett részt Kovácsházi Vilmos tanácsnok elnöklésével döntött a zsűri a di­jak odaítéléséről. A 400 pengős első dijat Haar Ferenc: Kilátás a Bazilikából a 250 P-ős má­sodik dijat Boór Dezső Istenhegyi-út kilátás­sal, a 150 pengős harmadik dijat Thiring Lász­lói Esős idő című képe nyerte Odaítélésre került még két 100 pengős és több 80, 50, 50 pengős dij. A Magyar Városok Országos Szövetsége de­cember 10-én tartja közgyűlését Szendy Ká­roly, Budapest polgármesterének elnöklésével. A közgyűlés tárgysorozatán több érdlekes pro- pléma. kerül ntagtáTgyalásra. így a napiren­den szerepel a városrendezési törvényjavasiat is. A polgármester egy két évvel ezelőtt ki­adott rendeletében úgy intékedett, hogy oly esetekben, amikor csatornázási és útburkolási járulékok fizetési meghagyásai a feleknek' nem kézbesíthetők, a járulékok telekkönyvileg biz­tosíttassanak. Ebben az ügyben a polgármes­ter most újabb rendeletet adott ki melyben ezt hatályon kívül helyezi. A főváros érdekeit szolgáló előzetes ranghelvbiztosításra vonatko­zó intézkedés hatályon kívüli helyezése szük­ségessé teszi a kézbesítésekkel évekig tartó kí­sérletezéseknek kiküszöbölését. A polgármester felhívja a számvtevőség figyelmét arra. hogy a fizetési meghagyásokkal mindenkor a vonatko­zó szolgálati utasítások értelmében járjon él és az utasításokban foglalt határidőket pontosan tartsa be, mert így az előzetes ranghelybiz- tosdtás szükségessége ritkán vagy alig fog elő­fordulni. TÜZ.E.CÖAHYAGO T niTDÁN LEGJOBBAN — LEGOLCSÓBBAK TORMA ÜZLETEIBEN I. ACAGUT- UTCA 4. f. GECCÉRTItEGV-U- 1, Tel.: 1-552-7$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom