Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)
1936-10-29 / 1234. szám
2 Budai Napló 1936 október 29. Budára kell hozni Mátyás király palotájának kicsinyített másá A Budai Napló nyomán az egész fővárosi sajtó megemlékezett arról a pompás munkáról, amellyel vitéz Csia Lajos, az Izabella-utcai felsőkereskedelmi iskola református hitoktatója, Lux Kálmán tervéi alapján fából és kartonpapírosból elkészítette Mátyás király palotájának kicsinyített mását. A remekmű építészeinek most komoly gondjaik vannak. Munkájukkal még el sem készültek teljesen és azt máris a kilakoltatás réme fenyegeti. Ar felsőkereskedelmi iskolában ugyanis nagyon ssmken állanak hely dolgában és nem tudnak a miniatűr palotának helyet adni. Ha sürgős segítséget nem kapnak, - megtörténhetik velük, hogy Mátyás király kicsinyített palotája hajlék nélkül marad. , . , A főváros közoktatási ügyosztálya bizonyaira teljes valójában értékeli az érdekes es ha megfelelően elhelyezik, idegenforgalmi szempontból is vonzóerejű látványosságot es bizonyara gondoskodni fognak méltó és megfelelő elhelyezéséről. Ez az elhelyezés nem történhetik máshol, mint Budán. Elsősorban valamelyik várbeli iskola jöhetne számításba, ahol megfelelő keretben kellene elhelyezni vitéz Csia gyönyörű alkotását. Óbudán régi római temetőt találtak Múlt év márciusában kezdtek hozzá a tabani ásatások munkálataihoz és az azóta eltelt másfél esztendő egyre újabb és újabb meglepetéseket hozott fel szí n re. Pár héttel ezelőtt találtak meg a tavaly felszínre bukkant alagút másik részét: szakértők megállapítása szerint az alagút Mátyás király korából való és Mátyás király várához vezet. A tabáni ásatásokat Nagy Lajos egyetemi magántanár, az aquincumi múzeum igazgatója vezette, ugyancsak az ő felügyelete alatt folynak most már három hét óta a legújabb óbudai ásatások is. Óbudán a Bécsi-út 82. számú ház telkén lévő lucernásban gödröt akart ásafni a telek tulajdonosa. Alig hogy a munkához hozzáfogtak, ertekes leletekre bukkantak, amelyek Nagy Lajos tanár és több kiváló régész megállapítása szerint a Krisztus utáni első századból valók. A szakszerű ásatások folytatása nyomán két héten belül 21 különböző korból származó sírt találtak. Nyilván régi római temető volt ezen a helyen. ■ A napvilágra került sírok közül 13 egetett sír van, ezek elsoszazadbeliek. Ebben a korban ugyanis a rómaiak halottaikat egy gödörbe tették, fadarabokat helyeztek rájuk, meggyujiották a fát és így égették el a halottakat, koporsó nélküL A kiépített, kőből faragott sírgödrök is ezeknek a ároknak az első századból való eredete mellett bizonyítanak. A 13 égetett 'síron kívül 8 darab Hadrianus, illetve Trajánus császár idejéből való koporsót talaltak. A koporsókban kések, bordarabok, üveggyöngyök és faékszerek voltak. Találtak azonkívül korsókat, mécseket és apró bögreféléket is. A Trajánus-kora- beli sírok sírkövébe babérkoszorúk vannak vésve. A legújabb óbudai ásatások leleteit az Aquincumi múzeumba szállították. A gazdagon előforduló leletekre való tekintettel a munkálatok serényen folynak tovább. Mit tanuljunk az olasz fürdőktől ? írta : dr. Nemes J. György A királyi olasz fürdők közül a sósjódos fürdőiről híres (Salsomaggiore és az olasz Karlsbad, Mon- tecatini igazgatóságainak meghívására egy hetet töltöttünk, magyar orvosok csoportja, nevezett fürdőkön, miközben alkalmunk nyílott a kénes Tabta- not is megtekinteni, hogy a Riviera egyéb fürdőtelepeiről ne is beszéljünk. Alkalmam volt Monteeatiniben d. József Fe renc kir. herceg úr őfensége véleményét is hallani, aki a bőkezű olasz fürdőkultúra. építményeinek csodálata mellett sem győzte a budapesti gyógyfürdők kiválóságát és az itthoni atmoszféra finomságát dicsérni. Mert ez lesz rövid beszámolómnak merituma is. Ami itthon nálunk megvan, az szép, az finom: de roppant kevés. Én magam e lap hasábjain mar sokat cikkeztem az orvosi propaganda hiányosságairól, legsürgősebb feladatként említvén a forráshatást kutató, illetve reumakutató intézet felállításának szükségét. Kérdem: hol van az a világfürdő, melynek oszlopos ivócsarnokai, kollonádjai, kurszalónja, zenepavillonja és legeslegelől szállóinak és penzióinak ágyezrei ne várnák az idegeneket, a betegeket? Kis és nagy hotelok, albergok és „easa jli -curák“ egymás hegyén-hátán. Pompás fürdőépületek és kaszinók éreztetik a vendéggel, hogy fürdőhelyen van. Igaz, egy milliós metropolis mégsem tipikus fürdőhely, de ami hiányzik még, az pótolható, mert viszont rendelkezik egy világváros amott hiányzó egyéb adottságaival. Hiányzik egy ragyogó ivókúra-csarnok (á la „Tetucció“ Monte- catiniben). A város egyik végére indul meg a zarándoklat poharakkal minden reggel. Az állami ivócsarnokba ! beléptidíjjal mennek^ a szegények máshol isznak. Pompás kutakból és keverő márványasztaloknál színpompás ruhás leánykák szolgálják a gyógyvizeket ezernyi kúrázónak. Szól a, zene, sétálnak a csarnokban és a park ágyai között a kúrázók és — bocsánat — de az illemhely is olyan modern nagyüzem, hogy a mosolyt elfojtá a csodálkozás moraja e felett az áldozatkészség felett, amely e létesítményhez az anyagi hozzájárulást adta Salso- maggioreban, ahol a leggyönyörűbb olasz nők gyógyulnak, egy „Berzieri" nevű olyan fürdőpalota áll, melyhez fogható talán csak ,a 'mi Vigadónk modern kivitelben. Belcpiidíjakkal, .drága fürdő- jegyekkel operálnak ugyan, de az előkelő idegennek ez imponál, lnhalatoriumok, duchok,- kezelesek a legtökéletesebbek. Ezen igazi fürdőletesitmenyek körút a szállók és kisebb-nagyobb penziók szazai. Távolabb aztán egy-egy intézmény fúrdokorhazai, de olyan beosztással, bogy o mi Kudasunk 9 kadas rádiumfürdöire gondolván, elszorul a szívunk,.- A Salsomaggiorei fürdökórházban magában 80 fürdőszoba épült! . , . ,, , jpisani tanár Milánóból ott tartózkodik Monte- eatinibon és a Kísérleti Intézetet vezeti, amely a tudományos feldolgozásokat végzi. ^ ^ . Egy fürdőhely léte vagy nemléte a vendegek elhelyezésének lehetőségeitől függ. Az nem lehet, hogy a külföldieket Budapesten garniszállodákban és kétes penziókban „unterbringolják“. Az sem lehetséges, hogy előkelő szállóinkban ne tehessen gyógyvízben fürödni. Igaz, hogy a salsoi Hotel des Thermesben egy odavezetett sosfürdoert 18, egy szénsavas fürdőért 38 lírát is elkérnek, de a külföldi ilyen helyeken nem néz a pénzre,, csak szokásos fürdőkényelmére. Maradná a fürdőknek is publikum, csak megértenék a magyar orvosok és a fürdők egymást. Mi tehát a teendő? Központi irányítással egyetlen átfogó fejlesztési programmba kezdeni/ A Kozma—Johan-éra olyan dicséretes egészségügyi alkotásokhoz juttatta az országot, hogy nyilatkozataikból kiindulva fel lehet tételeznünk, hogy ha ők veszik kezükbe a fürdőügyet és o fürdőügyet mint közegészségügyi akciót fogják fel, amely a aemzetgazdaság egészséges vérkeringésbe hozatalát is jelenti: akkor az meg is lesz. Tört olaszságommal felszólaltam egy helyen is viszonzásul hozzánk, a thermák másik metropo- isába invitáltam olasz kollégáinkat, akiknek a trianoni béke ellen küzdő Mussoliniról is néhány elkes magasztaló szót mondottam. Tudják, hogy reliink igazságtalanság történt és azt is tudják, rogy Budapest szép város, fürdői vannak és szép lói. Építsük ki olasz példára mielőbb fürdőváro- iunlcat, hogy elégedett külföldieket-láthassunk ven- légül, akik Budapesten keresztül érzik meg trianoni itkunkat és lesznek velünk együtt magyar irre- lentákká. TOMCSÚMYI GÉPLElRÚ-, SOKSZOROSÍTÓ- ÉS FORDÍTÓIRODA, II, MBRGIÍ-KŰRŰT 69. I.: 1-522-68. j 26 fftzöhelyen 16.400 szegény ember kaphat -Budán meleg ebédet Teljesen felkészült a főváros szociálpolitikai ügyosztálya a téli étkeztetési akcióra B Svábhegyi Iskolaszanatórium Vasárnap délelőtt ünnepi külsőségek között avatták fel a Svábhegyi Iskolaszanatóriumot és annak szabadlevegős iskoláját. Az Iskolaszanatórium felavatási ünnepségét Zichy János gróf elnök nyitotta meg. Vitéz nagybányai Horthy Miklósné, a kormányzó felesége, Auguszta főhercegasszony, József főherceg, az országgyűlés felső- és alsóházának képviselői, a főváros, a vármegyék, a tudományos intézmények kiküldöttei, a társadalmi élet számos előkelősége vettek részt a nagyarányú avatóünnepségen. A főváros nevében Felkay tanácsnok fejezte ki köszönetét az iskolaszanatórium egyesület vezetőségének, hogy a fővárost ilyen értékes intézménnyel gazdagította. Az új szanatórium valóban, európai méretekkel mérve is, pompás. Csillogóan tiszta kétemeletes főépülete kizárólag a gyermekek és az őket gondozó orvosi testület, tanári kar és ápolószemélyzet lakóhelyéül szolgál. A földszint főbejárata tágas hallba nyűik. A földszinten vannak elhelyezve a rendelők, az első "emeleten "célszerű tagolásban több háló- és fürdőszoba van és a gyönyörűen berendezett nappali, amelynek ablakai és .üvegajtaja nyitott teraszra nyílik. Itt, a világ egyik legszebb küátólitelyén és a déli- oldalra nyíló másik teraszon végzik a gyermekek szabadlégi fekvőkúrájukat. A hálószobák nem intemá- tus jellegűek, hanem kevés ággyal felszerelt osaládias hálók. A szanatórium száz ágyra van berendezve és ezzel kapcsolatos szabadlevegős, iskolája száz .fiú- növendék részére. Az iskolaszanatóriumba középiskolái tanulókat vesznek fel, az I—VTTT. osztályig, betegségre hajlamos, vagy gyenge szervezetű, vérszegény gyermekeket, fertőzött betegek egyáltalán nem nyerhetnek elhelyezést. Az oktatást külön tanári kar végzi, Korpás Ferenc főigazgató felügyeletével. A növendékek vizsgáikat is az iskolaszanatóriumban teszik le, miniszteri bizottság előtt. A betegségre hajlamos, vérszegény, fejlődésben elmaradt, vagy lábadozó gyermekek a leggondosabb orvosi kezelésben részesülnek. A szabadlevegős iskolát Jánszlcy Béla és Szi/vessy Tibor budapesti műépítészek tervezték. Az ötholdas, gyönyörű területet Kolecsányi Kálmán tervei alapján parkozták. Elsőrendű munkál Jutányos áron készít VALI GÁBOR Első budai címtáblafestészete II, lekela-u. 1B. Telefon hivő; 1-568-63 A tél küszöbén a főváros szociálpolitikai ügyosztálya rendkívüli erővel dolgozik, hogy megfeleljen azoknak a feladatoknak, amelyek ilyenkor reá hárulnak. Az ügyosztály ugyan az egész esztendőben állandóan nagy munkát végez, az igazi „szezonja“ azonban most kezdődik, amikor a reánk váró téli időben emberek tízezreinek egyedüli gondozó atyja a főváros. Teljesen felkészülve várja a főváros a. telek Hiszen soha egyetlen pillanatra sem áll meg a nagy szociális munka, mégis már most is napról-napra emelkedik azoknak a száma, akik a fővároshoz fordulnak a téli ínség elől. A budai oldalon 23 hatósági főzőhely működik, karöltve a 3 felekezeti főzőhellyel, amelyekeh összesen 550 felnőtt és gyermek kap meleg, ételt. Ezzel szemben a fővárosi 23 főzőhelyen 15.850 ember kaphat kitűnő ebédet, vagyis összesen 16.400 ember. A budai oldalon lévő hatósági főzőhelyék az alábbi helyeken működnek: Legutóbb szót emeltünk a budai kísértetek érdekében. Követeltük, hogy a budai Vár ódon his- tóriás kísérteiéinek bndaiságát mélyítsük el, tudatosítsuk és értékeljük: Bástyásítsuk és centralizáljuk őket. Alábbiakban újabb adalékkal szolgálunk a budai kísértetügyhöz, jelen soraink azonban már a budai kísértetek felmérhetetlen idegenforgalmi jelentőségét emelendik ki! Felesleges bizonyítanunk, hogy mit jelentene Buda számára a budai kísérteteknek az idegenforgalmi propaganda szolgálatába való beállítása. Mióta Oscar Wilde megírta az „A baskervillei kísértettjét, azóta csak azokon a helyeken van idegenforgalom, melyeken van valami régi vár, rom, kincs és benne kísértet. Az Idegent ez elbűvöli. Feltétlenül szükséges, hogy mi, budaiak sürgősen felállítsuk a Budai Kísértetügyi Központot, vagy talán jobb lenne valami jól dotált Kísértet- forgalmi Tanács felállítása. Potom négy-ötszázezer pengő szubvencióval egész rendes Budai Kísértet-Propagandát lehetne csinálni. Mi sem kellene egyéb hozzá, mint tíz Igazgatósági Tag. (Vezérigazgatónak a közismert stb., kiváló stb., híres stb. Budai Hárombék Effendit ajánlom. Azt hiszem évi hatvanezerért esetleg vállalná a dolgot, ötven pengő azonnali Előleg mellett.) Esetleg egykézi Monopóliumot is lehetne csinálni a Budai Kísértetekből, úgy mint a Zabhegy Bt. és a Savanyú Uborkalé Rt. bevált Monopóliumát. Félős azonban, hogy e terv némi ellenkezést váltana ki mindenbe belekontrabontoskodó ellenzéki köreinkben. Jobb ma egy túzok,, mint, holnap egy, veréb, maradjunk csak a jó, öreg Kísértetügyi Tanácsnál. Ezek után lássuk a Seres Szamarat, mely elsőrangú I., Városmajor-u. 59, I., Fery Oszkár-u. 15, 1., Attila-u. 103, L, Labanc-út 31, I., Hidegkúti-út 83, I., Diana-út 4, I., Zugligeti-út 61,,I., Krisz- tina-tér 4, II., Görgey Arthur-u. >16, II., Medve-u. 20 (felekezeti), II., Marcibányi-tér 5, II., Bat- tliyány-u. 8, III., Örömi-út 64, III., Kiscelli-út 80, 111., Raktár-u. 1, III., Vörösváry-u. 93, III., Zichy- u. 9 (felekezeti), III., Szentendrei-út 8180.- hrsz., 111., Keve-u. 41, III., Bécsi-út 2194/43., XI., Érdi- út 2, XI., Verpeléti-út 4—6 (felekezeti), XI., Váli- iít 1, XI., Horthy Miklós-út 141, XI., Sopron-út 50, II., Batthyány-tér 7. Itt említjük meg, hogy a két budai anya- és csecsemővédő intézetben, a Bécsi-útiban és a Lenke-' úti intézetben 48, illetve 30 csecsemő, 65—40 kisded (1—3 éves) és 12, illetve 8 anya talál jóságos, meleg otthont. A 15 budai óvodás gyermekotthonban 869 gyermekről gondoskodnak reggeli 7 órától esti 6 óráig, azonkívül pedig több helyen van élelmiszerelosztó is. budai helyiszínné, Couleur locálé-lí fejleszthető ki kellő propagandával. • 1689-ben nagy polgári per folyt le Tekintetes Buda Városa Városbírája előtt. A budai kincstári Serfőzőház beperelte az egyik budai vendégfogadóst, Arany Cethal uramat holmi néhány száz tallérért sertartozás fejében. Arany Cethal uram kijelentette, hogy szép cégér nevű serkorcsmája egy lyukas fityinggel nem tartozik a Sorháznak, mert ő „még a Seres Szamár áltál megivott sert is megfizette a Serháznak". Seres Szamár? Hogy ez mi, arról hallgat a budai Tanácsi Protocollum. A magyar serfőzés históriájáról szóló munkámban megmagyaráztam ezt. Alábbiakban újból megmagyarázom. Seres Szamár: jókedvű, selyma, szamárfejű kísértet. Kizárólag sereskoresmákba veszi bele magát.. Nappal al- Rzilc, ejjel kísért. Ruhája: polgári. Feje: szamári. Éjszakára egy vederben sert kell készíteni a számara. Ezt ő éjfélkor szelíden felvedeli és .békén távozik. De jaj a setkoresmárosnak, ha ezt szűkmarkúságból elmulasztja! A Seres Szamár mint kísértet rettentő bosszút áll. Kinyitja a sereshordók csapját, elfolyik a ser. Megfúrja a hordót, megveszek$zik a ser. Megpenészesíti, megdoiho- sítja a bort. Kóbori, macskák • számára nyitva hagyja a kolbászoskamrát, betöri a pinceablakot, szóval ilyen gaz dolgokat csinál. Vannak egyesek akik vakmerőén azt állítják, hogy mindebből egy árva szó sem igaz,, de hát az átkos kritika és a ronto-bonto Destrukció, a kételkedés mindenütt felüti a fejét. Az illetők azt mondják, hogy ez csupa merő babona és hogy a Seres Szamarat a A budai Seres Szamár anno 1689 Irta: Beviiaqua Borsody Béla lusta és figyelmetlen csaposlegények találták ki. Nyitva hagyják a csapot és a Seres Szamárra fogják rá a dolgot. Tény és való dolog, hitgy a ser apadását a Seres Szamárnak tulajdonították eleink. Ezt az úgynevezett apadó-pénzt a Serház a korcsmáro- sokra hárította, ezek viszont a Serházra. Ide vonatkozik a szóbanlevő hiteles budai törvényszéki kereset. Ami a Seres Szamarat illeti, ez ott van Shakespeare Szentivá/néji áZóm-jában is. Zuboly, a takács- mester liajnalban szamárfej jel ébred fel Szent Iván éjszakáján, mely tudvalevőleg gaz koboldok, manók, gnómok és elfek nyüzsgésével teljes. Gaál József ,JPeleskei nó tárius “-úban Hopfen uram, a pesti serfőző Serházában is ott. jár, 1838-ban a serházi pincében a Seres Szamár. Hópfen uram fogvacogva megy el a Zrini/i-kávéházba, a kísértettől féL Ott olvashatjuk ezt a Peleskei nótáriusban, tehát bizonyos, hogy Seres Szamár van, illetőleg hogy Pestbudán 1838-ban még volt. Budáról bizonyára azért ment át Pestre, mert itt kritizálták. Lám, lám, éz a destrukció hatása! Ha azonban 1689-ben volt Budán Seres Szamár, akkor bizonyára van ma is. Meg kell keresni, jól kell tartani serrel. Éjfélkor az Ibusz autokarjai ezernyi idegent hozhatnának a budai nyári vendéglőkbe. Éjfélkor megkondulna az óra és megjelenne a Seres Szamár! Az idegenek odalennének a gyönyörtől. Ilyet még Shakespeare és Wilde sem írt, mondhatná á Cicerone. A Seres Szamár fellendíthetné budai idegenforgalmunkat. Utcát nevezhetnénk el róla, kaphatna emléktáblát is, szobrot is. (Csak oroszlánt ne tegyenek rá. Oroszlános szobor elég van Pestbudán.) Csak Szamaras nincs. így' kellene tömöríteni összes budai kísérte- teinket. A Tabánban volt egy dandárra való. Személyesen ismertük a Sánta Szabólegényt. Ez szép ördögrúhában járt és egy vén kapualatti mángorlóban lakott. Ismertük a Svéd Kapitányt is, ez veres orrú, szálfa termetű kísértet volt és egy tabáni száraz tótban lakott. Krúdy Gyula is tudott és sokszor írt róluk. Mindezek megszervezését a szólbaá- levő Kísértetügyi Tanács megcsinálhatná. A Tabán régi jó, öreg kísérteteiről legközelebb írunk. A Svábhegyen, vagy a Sashegyen kell elhelyezni az új tüdőbeteg klinikát A Pázmány Péter Tudományegyetem jubileuma alkalmából a székesfőváros 800.000 pengős alapítványt tett tüdőbeteggondozó klinika létesítésére. Ebben az ügyben most indultak meg a tárgyalások a főváros és az egyetem vezetősége között és hír szerint az új klinika a meglévők mellett elterülő fűvészkertben akarják felépíteni. Fölmerült az a természetes gondolat, hogy az új klinika a Svábhegyre, vagy a Sai> hegyre kerüljön. Ennek a megoldásnak a tudományegyetem vezetői között ellenzői akadtak. Azzal érvelnek, hogy ez a távoli hely felborítaná az orvostanhallgatók órarendjét. Nagyon szerényen és halkán meg kell jegyeznünk, hogy egy tüdőbeteggondozó klinika elhelyezésénél az első szempont mégis csak a betegek gyógyítása. Már pedig a Svábhegy és a Sashegy levegője már egymagában is olyan gyógyiényező, amely jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a klinika megfeleljen a hivatásának. Mi teljesen méltányoljuk az órarend fontosságát, de nem veheti tőlünk senki sem rossznéven, ha azt állítjuk, hogy a betegek gyógyítása mégis csak fontosabb, mint az órarend. Reméljük, hogy ugyanilyen álláspontot foglal el a főváros is, amely nem csak azért adott 800.000 pengőt, hogy az órarendet semmi se zavarja, hanem elsősorban azért, hogy, ott gyógyítsanak. 1618 egykorú írás Budavár visszafoglalásáról a Fővárosi Könyvtár gyűjteményében Az. Évkönyv bevezető részében Enyv.vári Jenő, a könyvtár igazgatója ismerteti a könyvtár 1935. évi működésének adatait. A könyvtár olvasói az elmúlt évben 1,133.026 kötetet forgattak meg. A könyvtárigazgató a könyvtár súlyát és jelentőséget a magyar szellemi és kulturális életben a hivatalos statisztika alapján mutatja ki és egyszersmind helyzetképet is nyújt. A könyvtár könyvbeszerzési hitelének évek óta tartó lemorzsolódása miatt álig képes nívóját biztosítani, hiszen a könyvtár főereje a könyvanyag rendszeres fejlesztésében rejlik. E súlyos anyagi helyzet a fiókkönyvtárak anyagának utánpótlásánál és fejlesztésénél mind erősebben érezteti hatását, nem is szólva arról, hogy a szanálási időszakban nem létesült egy új fiókkönyvtár sem. A Fővárosi Könyvtár Évkönyvében ünnepli Budapest két nagy közéleti eseményét: Budavár 1686. évi visszafoglálásmak és Liszt Ferenc halálának jubiláns évfordulóit. Mindkét alkalomra a könyvtár nagy bibliográfiai munkát jelentetett meg. „Buda visszafoglalásának egykori irodalma -ban az 1683—1718-ig megjelent, a felszabadítás előkészületeit, tényét és jelentőségét tárgyaló művek, röpiratok és újságok vannak időrendben összefoglalva. Az összegyűjtött munkák szama: 1618. A bibliográfiához készült tanulmány Buda elfoglalásának és visszavételének európai jelentőségét mutatja ki és ez utóbbival kapcsolatban a keresztény szolidaritás XVII. századi kialakulásának vázolását is megkísérli.. Szent Gellért-pezsgőfürdő GYÓGYFÜRDŐ VlZGYÓGYINTÉZET Külön férfi- és nöiosztuly. A legmodernebb berendezés
