Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-11-15 / 1205. szám
1935. november 15. Budai Napló 3 d m ? a m rr « a VI, teréz-körut t/b losi ciposzalonhan telefon: 10-3-92 belvárosi nivójú modellek ily bizonytalanságban hagyni nem lehet, mert a Balaton évről-évre nagyobb földterületeket nyel el és sok helyen már nem csak a parti telkeket, de az azok mellett elhúzódó közutakat is elmosta a víz! A jelenlegi nagy munkanélküliségben kapóra jönne a Balatonpart szélének fixírozása a telekkönyvi térkép alapján olymódon, hogy e ma sekély vízben fekvő határt a zalai part vörös homokköveiből épített gáttal megjelölnék,- a Balaton szélét körös-körül 200 km-es betonsétánnyal körülvennék s ezáltal a parti telektulajdonosoknak a villaépítésre lehetőséget adnának, a víz további terjedését megakadályoznák s last but not least egy olyan, európai viszonylatban is grandiózus kilátó- utat létesítenének, mely az idegenek további százezreit vonzaná ide, mert ilyesmihez hasonlót a világon nem lehetne látni. Honnan vesszük azonban hozzá a pénzt! Erre azt felelem, hogy nem is kellene hozzá közpénz, hanem elég volna, ha a 200 km hosszú Bálatonpart ingatlantulajdonosai a viz szélétől számított 200— 300 m távolságig telkeik négyszögöle után 20 fillért adnának e célra progresszív kulcs szerint. Egy c célból hozott „Balatonszabályozó törvény" alapján ilymódon össze lehetne hozni azt a sok millió pengős összeget, mely e célra bőven elegendő volna és a munkanélküli föld- és egyéb munkások ezreit évekig tudná foglalkoztatni. A Balatonpart telektulajdonosai e csekély járulékot meg sem éreznék, viszont biztonságuk s telkeik értékemelkedése által bőven kárpótolva lennének. Természetesen legelsősorban azokat a partokat kellene A szép, a nagy Magyarország miniszterelnökének, Széli Kálmánnak alkotása, de később átadta a harminc millió magyar nagy álmodójának: — Rákosi Jenőnek. Mit akartak ők ezzel az egyesülettel! Társadalmi megmunkálását a Dunántúl kultúrájának, magyarságának, jövendőjének. Évtizedekre kiterjedt munkássággal népkönyvtárakat, óvodákat állítottak fel a Dunántúl községeiben, az utóbbiakat a nemzetiségig idegen nyelvű, főleg sváb nép közé, hogy a magyar nyelv csen-j gése váltsa fel a jövő generációban a magyar hon- polgár idegen nyelvű beszédét. Mint minden magyar intézmény, a világégés! alatt ez a dunántúli kultúregyesület is elnémult,! hosszú, néma tespedésbe süllyedt, nagyszerű alkotói üs kihaltak. A tűz kialudt, de nem a parázs.: Most, hogy a trianoni Magyarországra rászakadt az újjáépítés nagy feladata, a parázsból megpróbáljuk újra fellobbantani a tüzet, amelyre soha nagyobb szükség nem volt, mint mostan. A Dunántúl hálás talaja különben is a kultúrának. Történelmi emlékekben dús, népe szorgalmas és fogékony, ragyogó városai, mint Veszprém, Szombathely, Győr, Székesfehérvár, Pécs és a többi, mind alkalmas gócpontjai az elhagyatottabb községek és az azok magyar népének a megmunkálására. Magyar a nép, jóérzésű, becsületes, jó hazafi, de nyelvében nagyon sok helyen idegen. Abban a nyelvben, amelyről így szól a költő: „Élet, halál, bú s kedvre megnyer, Igéiben bűbáj lakik, Behat, mint a kétélű fegyver, Mind a velők oszlásáig.“ A nemrég lefolyt bakonyi hét keretében hangos életjelt adott magáról Veszprémben a Dunántúli Közművelődési Egyesület. Díszközgyűlést ott rendezte, este pedig ragyogó hangversennyel vonta magához a Dunántúl közönségét. A díszközgyűlésnek legkiemelkedőbb s maradandó emlékű pontja volt, — cikkem is azért született meg, hogy ez a teljesítmény, ez a megragadó Milyen lesz az új Rudaslíírdő ? Hültl Dezső műegyetemi tanár már elkészítette az új Rudasfürdő terveit. Külön fürdőegység lesz az új Rudas. A Tabánban a Szent Imre fürdő környékén mindazt fel lehet építeni, amit a közönség fürdőváros címen elgondol, a Rudasfürdő körül azonban a terjeszkedésnek nagyobb lehetősége nem nyílik. Legfeljebb arról lehet szó, hogy idővel a Rudas- és a Gellértfürdő között a Duna- partot valami különös gyógysétánnyá építik át. A Rudas mostani épületére emeletet építenek, de az épület magassága még így is alatta marad a mostani épület tetőgerincének. Azt az átjárót, amely az úszócsamok és a fürdő között van, beépítik és ott lesz az új Rudas előcsarnoka. A bejárat csarnokának fedele széttolható üvegtető lesz. Az úszócsamok is szétnyitható üvegtetőt kap. A fürdőt már ma is fokozott számban keresik fel a betegek, főleg a Juventus-fürdők miatt. A jelenlegi 9 kabint 22-re egészítik ki. A gőzfürdőben 7 különböző hőfokú medence lesz, azonkívül előfürdő, zuhanyozó és két kisebb iszapfürdő, egyik a férfiak, másik a nők számára. Kényelmes pihenőhelyiséget is kap a fürdő. A miűemlék- számba menő évszázados törökfürdő-épület változatlanul megmarad, — és lerombolják meg azt a falat is, amely a Gellérthegy felől a járókelők elől a kupoláig eltakarja ezt a keleti jellegű fürdőt. A gyógyszálló szobáit az I. és IL emeleten helyezik el. <63 szoba lesz az új Rudasfürdőben, 1 és 2 ágyas szobák, mindegyik külön előtérrel és toaletthelyiséggel. Legtöbbjének külön fürdőszobája is lesz. A szálló bejáratát a Gellérthegy felőli oldalra tervezte Hültl. Az új Rudas kimondottan gyógyszállónak épül és nem szórakozó vendégek számára. Az I. emeleten elektroterápiái intézetet állítanak. A földszinten a hidfelóli oldalon helyezik el a vendéglőt és a konyhákat. A Hunmegerősíteni, hol már fürdőtelepek vannak s csak azután a még lakatlan partokat. Ilyenek azonban már nem sokáig lesznek, mert aki pl. a somogyi déli parton végigutazik, már ma is azt látja, hogy a vülasorok gyöngyfüzérei úgyszólván megszakítás nélkül folynak egymásba s a fürdőhelyek idővel teljesen összeépülnek, mert már mindenütt újabb és újabb parcellázó vállalatok árusítják a Balaton- partot ott is, ahol eddig a földbirtokos papság vagy főúri földbirtokos idegenkedett Balatonpartjának árubabocsátásától. Feltétlen állami feladat a Balatonpart ekkép való szabályozása, mert hiába akarná a telektulajdonos vagy egész fürdőtelep is saját partját külön megerősíteni; ha mellette e munka nem folytatódik, úgy a víz oldalról és hátulról támad neki az élűiről már biztosított teleknek, — amint ez több helyen szintén lehet látni — s idővel „szigetté“ alakítja a védett telket. Ka/rafiáth Jenő kultuszminisztersége korában már megindultak e partszabályozás munkálatai, Kenésén már meg is van a szép töltés, ez azonban nem elég, itt körös-körül sürgősen meg kell építeni, a már állítólag meg is levő tervek szerint a Balatonpart körüli védgátat. Úgy a magyar földmunkásszövetségnek, kő- és cementiparüzemeknek a balatonparti parcellázó vállalatokkal (Égisz, Magyar-Holland Bank, Parkváros rt. stb.) együttesen kellene összefogni a parti telektulajdonosokkal e Balatonszabályozó törvény mielőbbi létrehozásában, mert innen datálódnék a balatoni fürdőhelyek igazi felvirágzása, ami nemcsak nekik, de az egész országnak egyik legfontosabb pénzkereseti lehetősége lesz! kép feledésbe ne menjen, — amikor a dobogóra felvonult huszonnégy magyarruhás, óvodás apróság, Városlőd svábnyelvű községének óvodás gyerekei s pompás magyar nyelven magyar verseket szavaltak, magyar dalokat énekeltek s magyar játékokat adtak elő. Bájosak voltak ezek a szép, tiszta, jól ápolt falusi apróságok, mélyen megha- tóak, amikor ajkaikon megzendült a magyar nyelv. Nekem bizony a könny kicsordult a szememből erre a jelenetre. De mély és nagy hatást tett a közönségre is, amelynek sorai élén ott volt a Dunántúl kiváló püspöke, Rótt Nándor is, aki ma a Dunántúl kulturális életének legkiemelkedőbb oszlopa. Főispán, alispán, polgármester s mind, aki ott volt, szeretettel ünnepelte a kis sváb gyerekek magyar nyelvben való előhaladását s kis versekben, kis nótákban megnyilatkozó magyarságát. De ünnepelte — és méltán — a Dunántúli Közművelődési Egyesületet is, amelynek értékes munkásságát egyszerre kivetítette ez a bájos gyermekprodukció. A bakonyi hetet egy miniszter, Kánya Kálmán külügyminiszter nyitotta meg s eljött a mi közgyűlésünkre is. Mielőtt a városlődi gyerekekre került a sor, eltávozott. Pedig jó lett volna, ha látja s bereferálja a kormánynak az egyesület kulturális és hazafias munkásságát. Nagyon szerettem volna ott látni a kultuszminisztérium képviseltjét, de nem láttam. Fellépésnek, kezdetnek elég, meg voltunk vele elégedve. Ezen az úton fog tovább haladni a Dunántúli Közművelődési Egyesület s azt hiszem, jó úton halad. Köszönöm a Budai Naplónak, hogy mindezek elmondására — főleg ilyen idejétmúltan — nekem helyet és alkalmat adott. Ennek a nagyrabecsült lapnak a szerkesztője többször ütött meg már olyan hangot, hogy a Dunántúl megmunkálását, vele természetesen a Balatonét is, kössük össze Budával —i Dunántúli Kaszinó, stb. — csoportosulván a nagymultú Budai Napló tervei körüL A gondolat jó, beállók s a magam részéről szívesen istápolóm. Talán mindkettőnek haszna lesz belőle. gária ivócsamok pavilionját lebontják és helyére mintegy háromszor akkora új csarnok kerül. A Hungária-forrás új ivócsamokát zárt, fedQtt ívó- csarnok köti majd össze a Juventus-forrással, amely szintén zárt ivócsarnókot kap. Ezáltal lehetővé válik, hogy az ivókúrát használók rossz időben is sétálhatnak. A fürdő Duna felőli oldalán az úttestet parkká' alakítják. Hültl tanár a kész terveket már átadta a polgármesternek, aki intézkedett, hogy az építési munkákat munka- nemenkint írják ki és így az új Rudasfürdő építkezésénél több vállalkozó jusson munkához. A betegségei* egéssz sora így: az epekőbetegség és epehólyagbán- talom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizonyos esetei, vérpangás a hasban és különösen a májban, kösz- vény, vesemedence betegségek, alkati kövérség stb. eseteiben a Hunyadi János keserűvíz biztosan megszünteti a székrekedést, szabályozza a bélműködést, azt nemre és korra való tekintet nélkül mindenki kiváló eredménnyel használhatja. Az orvosok ezrei írják elő betegeiknek és a betegek tízezrei írnak róla elismerő nyilatkozatot. Andréka ünneplése Az óbudai vigadó hatalmas termét színültig megtöltötte a III. kerület közönsége, amely Andréka Károly ny. főkapitányhelyettesben buzgó vezérembert kapott. A III. kerületi Egységes Polgári Egyesület elnöki székében sok könnyet szárított fel nehéz sorba jutott polgártársai szemében és kemény harcot vívott a kerület érdekében a városházán. A jótékonyság terén pedig neje érdemelte ki Óbuda nagyasszonya címet áldásos működésével. Károly napot .megülni gyűlt össze a közön- _ ség társasvacsora keretében és a megjelenteket I Or óva Zsigmond dr. üdvözölte. Azután Zsitvay I Tibor dr. ny. miniszter, pártelnök mondott meleghangú beszédet, amelyet lelkes éljenzés kisért. Petracsek Lajos dr. országgy. képviselő szép gondolatok, okos tervek kíséretében méltatta Andréka működését. Majd Pózéi István orsz. képviselő a déli választókerület • nevében, Reisinger Gyula ny. főigazgató „Sarlós Boldogasszony egyházközség“, Kövich Gyula dr. a III. kér. Keresztény Társaskör, vitéz Komámoky Gyula isk. igazgató az Orsz. Frontharcos Szövetség III. kerületi főcsoportja, Rózsa Zsigmondné a N. E. P. női tábora nevében üdvözölték az ünnepeltet. Az ünneplő közönség kívánságára a vendégek közül szurdai Szúr day Róbert dr. orsz. képv. a nagyiparosok üdvözletét tolmácsolta, Harrer Ferenc dr. pedig a IL kerület üdvözletét tette le az ünnepelt elé. Pólya Antal a „Római fürdő“, Juhász Jenő dr. szkfőv. biz. tag az I. kerületi hegyvidék nevében üdvözölte Andrékát. A társas- | vacsora közben az óbudai „Dalkoszorú” dalegylet szórakoztatta a közönséget és az elnök Tóth Ferenc igazgató üdvözölte, Zöld Károly karnagy pedig az ez alkalomra írott „Üdvözlő“ dalát énekeltette el a dalárdával. Az üdvözlőbeszédeket Andréka Károly nagyszabású beszédben köszönte meg, amely felölelte Óbuda minden függő kérdését és nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség, gyakran megszakítva azt rokonszenves lelkes tüntetéssel. A társaság zajos ovációkkal tüntetett Zsitvay Tibor dr. mellett, amikor a díszelnökké történt megválasztását dokumentáló díszoklevelet nyújtotta át neki ünnepélyesen. Az okmány Marcinkech Győző nagytehetségű művész rajza. A sikerült estét, mely későn éjfélután ért véget, Éder Ernő, a Gázművek osztályfőnöke rendezte. (a. k.) amikor a halál helyreigazit... Mosolygó őszi napfény ült a Városmajor fáin, amikor a szomszédos Maros-utca egyik házában ki- lobbant a mi nagyasszonyunk fehér, szép élete. Ez a halál fájdalmas közelről érintette a Budai Napló szerkesztőségét, hiszen Viraág Béla ötven esztendőn át hűséges élettársa költözött el a mindennapokból . az örökkévalóságba. Megállt az írógép, elhalkult a kattogása s mi, akik annyiszor adtunk hírt fájdalmas halálokról, most a magunk munkájának lélekzetelállító csendjében közelről láttuk a könyörtelen Halált. Az őszi napfény azért tovább ragyogott, az élet tempója sem állt meg a fájdalmunk mellett, de amikor ezek a fekete betűk ismét Buda életének eseményeit vetítik az ősi városban; a szerkesztők és írók törvénybe nem iktatott nagy erkölcsi felelősségével kell helyreigazítanunk azt a hírt, amelyet írtunk s amely oly nagyon fájt a boldogabb életre költözött, halkszavú budai nagyasszonynak. A Budai Napló egyik számában — egyik építész-előfizetőnk levele alapján — kritika jelent meg a városmajori templom és torony építkezéséről, amely toronyra a múlt vasárnap tűzték fel a keresztet és amely alkotás sokkal többet mutat befejezésében, mint elindulásában. A lap megjelenése után a boldogult kedvetlenül jött a szerkesztőségbe, ahová oly ritkán nyitott be: — Miért bántják az Isten házát t Miért kell nekünk haragban lenni a városmajori Templommait Én nem akarom ezt, mert azt szeretném, hogy halálom esetén a Városmajor ősz plébánosa: — Kriegs Au .Emil temessen el!... . . . és el is temette. Magunk sem hittük, hogy olyan hamar sor kerül erre a könnyes aktusra, amilyen megdöbbentően kitépte közülünk a gyász a nagyasszonyt. Es ez a még ma is oly friss ravatal, az őszirózsák gyertyafényes csendjében kisimultán pihenő drága halott megérdemli, hogy — összetett kézzel reáemlékezve — vonjuk vissza a kifogásolt kritikát, amely tálán kritika volt a művészet magasabb szemszögéből, de méltatlan volt a végtelen akaratú Isten hajlékához és ahhoz a férfiúhoz, aki lelke ezüsthegedűjével, forró imájával búcsúztatta mindnyájunk kedves halottját, a kinyitott sír és az örglc élet kapujában. (M. J.) Kedvezményes színházjegyek kaphatók II, Corvin-tér 7 Telefon: 67 3 - 62 Dohány tőzsde Nefelejcset küldök sírhalmodra — Ibolykának — Mért hull el a virág, mért hull el a rózsa, Mért hajtja le fejét, fehér koporsóbal Mért rontja a vihar a virágos kertet, Melyben az örömnek pillangói keltek f Tegnap még bimbósan bókoltak az ágak, Rózsa súgott titkot fehér gyöngyvirágnak. Csalogányok ajkán dalók tüze gyulladt, — S a sók fehér őszi-rózsát Mért kötözik, minek fonják Ma sírodra mirtuskoszorúnakt Ifjú lány szívében a hit lángja égett — Méltóbb hely nem őrzött soha — Isten — Téged. Angyalok a lelkét liliomból szőtték, Napsugaras kertben mért nem hagytad itt mégt Gyermekszívek kertjén ültetgetett, oltott, 8 kinyíltak szavára a kis léléklombok, Mintha tavasz jöttén enyhe kikeletre Fagyos burkát földre rázva A patakzó napsugárba’ Fölpattan a vadrózsafa kelyhe. — I Mért hull el a virág, mért hull el a rózsa, Mért hajtja ma fejét fehér koporsóba“? Tegnap még bimbósan bókoltak az ágak? S rózsa súgott titkot fehér gyöngyvirágnakf Ma... egy könnytől ázott virágos halomra Ráhullik a remény hervadozó lombja. Küldök egy virágot. Az emlékezetnek: Nefelejcsnek kék virágát őrizzék ők sírod álmát, Hiszen őket Te is úgy szeretted. pápai Tóth Géza. Kettős névnapot ült az „Óbudai Hegyvidéki Szövetség“ Ünnepelték Szilágyi Károlyt és Galánthai Glock Tivadar elnököket Hatalmas társaság gyűlt össze e hó 8-án a Császárfürdő nagy éttermében, túlnyomóan' az „Óbudai Hegyvidéki Szövetség“ tagjai, de számos vendég is, akiket Huszenda Gyula háznagy üdvözölt. A társasvacsora keretében az első felköszöntőt Szilágyi Károly mondotta, meleg szóval üdvözölve ezt a családi kört és annak élén Glock Tivadar tábornok elnököt névünnepe alkalmából, aki viszont Szilágyi Károlyt üdvözölte Károly napján, a régi vezért, akinek hervadhatatlan érdemei vannak úgy a hegyvidék, valamint az elesett Óbuda felvirágoztatása és fejlesztése körüL Majd Szervey György, a kör fáradhatatlan főtitkára köszöntötte a két harcos elnököt és méltatta Szilágyi negyed- százados elnökségét. De köszöntötte egyúttal az ő munkájukat önzetlenül szolgáló Viraág Belát, a Budai Napló szerkesztőjét, aki ötven éve dolgozik a hirlapírás terén és ebből 30 évet szentelt Budának. A tagok lelkes ovációja közt köszönte ezt meg lapunk szerkesztője és éltette a hegyvidék és j Óbuda vezető egyéniségeit, akik közül Lugmaycr József dr. komi. főtanácsos méltatta a múlt eredményes munkáját, kijelentve, hogy azért nem csatlakozott egy politikai párthoz sem, mert nem akarta alárendelni Óbuda fejlődését pártszempontoknak. Hanthy-Haidecker János elöljáró, aki szíwel- lélekkel szolgálja e városrész fejlődését, lelkes éljenzés közt jelentette ki, hogy megszerette néhány év alatt Óbudát, ismeri a hiányokat és hibákat és igyekszik segíteni. Közkívánatra felszólalt ezután Pávai Vájná Ferenc dr. főbányatanácsos, bejelentve az új honfoglalást a föld alatt Megvan győződve, hogy eredményes fúrások eszközölhetők Óbuda felsőmedencéjében, ahol gyógyvizek és energiaforrások tárhatók feL De a hegyvidék telve van nagyszerű ivóvízzel (karsztvízzel), amelynek feltárása felszabadítaná Óbudát a pesti víz alóL A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bre- zovsky Emil dr. a hegyvidék szerelmesét, — Vö- rösváry Miklós dr. bizottsági tagot köszöntötte, aki minden jó ügynek ajtót tár a Városházán. De éltette Szervei Gyöigy főtitkárt is, aki 25 éve küzd emyedetlenül a szövetség nagy érdekeinek szolgálatában. Végül üdvözölte Herez eg József főmérnököt a városrész érdekében kifejtett buzgó munkáért. Bartos Dezső az összes városi biz. tagoknak mondott köszönetét, mire — Vörösváry Miklós dr. köszönetét mondott Brezovskynak, akit mint buzgó bizottsági tagot tanult meg tisztelni. Azután rámutatott arra, hogy 1700 óta Óbudán lakik csalódja, e így nem pártszempontból szolgálja Óbuda közügyét. A politikát ki kell kapcsolni, ahogy Szilágyi Károly is tette, nagy munkát végezve Óbuda érdekében. Éjféli elé járt már az idő, amikor Szilágyi Károly felolvasta a gödöllőiek verses köszöntőjére küldött verses válaszát, nagy derűt keltve. Szervey György köszöneté után Borbás János gyűjtött a karácsonyi gyermekfelruházás pénzalap javára és későn éjfélután oszlott szét a kedves est közönsége. A Dunántúli Közművelődési Egyesület nemzetközi hivatása írta: GEGUS DÁNIEL.
