Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-11-28 / 1206. szám
XXXII. 1206. sz. ELŐFIZETÉS Hegyed évre fi.— p Egy évre. . 24.— P Egyes szám 40 f. Egyesületi tagok féláron kapják, •ha az egyesületnek hivatalo s lapja 1395 nov 28 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, x mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 f. Szövegsorára 2P. Ismertető közlemények megállapodás szerint A hirdetés díja mindenkor előre fizetendő. Buda érdekeit a várospolitika, közéiet, közgazda- Felelős szerkesztő: VI R A Á G BÉLA Ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság Főmunkatárs: Szombathy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: I, Maros-utca 23. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig Síiéi& idkéfv Nemsokára újból ünnepet ül ősi Budar i vára, hogy tanúságot tegyen a turáni gondolat átütő ereje és a magyar élniakarás mellett. Budavára, a magyar előidőlc hatalmas kulturális gócpontja, amelynek fénye Keleten a csin-birodalom keleti tengerpartjáig, nyugaton pedig az Atlanti-óceánig verődött, minden időkön át éltető jelképe volt a turánság eszmeköréhez tartozó nemzeteknek. Ez a szent fellegvár sokat szenvedett vészes idő-évezredeken át, de sok örömteljes ünnepet is látott. S amíg ez a kulturális mérföldjelző itt a nyugati és keleti kultúra határmesgyéjén büszkén áll a történelmi géniusz által kijelölt helyén, nem kell a magyar feltámadás fölött kétségbeesnünk. Sajnos, nagy árat fizettünk becsületes, férfias magatartásunkért, elvéreztünk nem egyszer idegen célokért, szembefordultunk a turáni, keleti fajtestvér nemzetekkel. De ne hánytor- gassuk fel egymásnak a múltat s térjünk a jelenre. A székesfőváros közmunkatanácsa újjá építtette az annyi vért látott, híres Bécsi-kaput: Lechfeldi Lechner Jenő műegyetemi tanár tervei szerint. A kapu már készen áll, az utolsó simításokat végzik rajta, hogy rövidesen ünnepélyes keretek között felavassák és Budavárának történelmi emlékeit ismét életre keltsük s ezáltal a főváros idegenforgalmának újabb lökést adjunk. Műemlékeinkkel sok évtizeden át nem törődtünk. így pusztult el a székesfehérvári koronázó bazilika is, így kerültek lomtárba III. Béla királyunk és felesége, antiochiai Anna drága csontjai. így hordták széjjel a mérhetetlen történelmi becsű fehéregyházai (óbudai) templom romjait a budahegyvidéki sváb atyafiak s így bontották le, — Isten tudja miért ? — a Bécsi-kaput is. Azt a Bécsi-kaput, ahol a turáni hős Abdurrahman basa elvérzett janicsárjaival s a jó magyarok nagy véráldozatokkal mentették meg a nyugati keresztény civilizációt. A negyvennyolcas szabadságharc honvédéi is úgy néztek a Bécsi-kapura, mint a magyar nemzet szabadságának zálogára, amelynek birtoklásáért Görgey Artúr egy hónapot töltött vitéz katonáival a bástyák alatt. A világháborúnak és vörös forradalmaknak kellett jönnie, megaláztatásunk legfájdalmasabb korszakának, honszeretetben növekedett városi kornjányzatnak, hogy a magyar történelmi múlt ellen elkövetett hibákat lég- alább részben jóvátegyék. A székesfőváros vezetősége — élén Szendy Károllyal — immár megtesz mindent a még meglévő műemlékeink megmentése érdekében. A nyár elején restaurálták a Margit-körúti Kis-Rókus' melletti várfalat, Budavárának legalsó várövezetét. Vörös terméskövekből formálva régi alakjának tökéletességében áll most már a Bécsikapu, — tömör ívelésben hirdetve a turáni magyar fajta erejét a budai várfalak fölött. A jövő évben 250-ik évfordulója lesz Budavára visszafoglalásának a török nagyszultántól. Abban az évben avatják fel és adják át a forgalomnak az újjáéledt Bécsi-kaput, amely büszkén hirdeti országnak-világnak, hogy él még a magyar és büszkén áll ősi Budavára. László Zoltán dr. így leszünk fürdőország! Az ősi koronázó városnak, Székesfehérvárnak régen van már szénsavas fürdője. Tavaly már ilyen vizű strandfürdőt is csináltak Mátyás Aladár építész tervei szerint. Magas, karcsú boltíveit olyan biztos kézzel formálta meg, mintha a turáni múlt nézne a magyar jövőbe. Jó a hideg szénsavas víz, de a meleg még jóbb, még értékesebb — mondották a fehérváriak. De ki varázsolja a meleg vizet, a karcsú oszlopoktól övezett medencébe? A felelet kézenfekvő volt, mert hiszen Pávai Vájná Ferenc híre nemcsak Székesfehérvárig jutott el. Budai főgeológusunk tervezett is már egy fúrást,, de egy kicsit elszámította magát. O maga büszkélkedik azzal is legjobban, hogy fúrtak és kaptak is szénsavas vizet, de aztán egy öreg palába jutottak. Eleinte nefn mutatkozott eredmény! Nem is fúrt senki sem ilyen kőbe azelőtt, de Pávai Vájná azért se állíttatta le a fúrót. — Bátraké a szerencse!. — szokta mondani és jött a meglepetés: gáz, sósvíz! A maga nemében páratlan mind a kettő. A víz nem szénsavas, hanem sós; a gáz sem szénsavas, hanem egy egész gázgyüjtemény. Minél mélyebbre fúrnak, a víz annál sósabb. Elmarad mögötte Szoboszló, Debrecen, Szeged, Pesterzsébet, mert nemcsak a víz, de a gáztartalom is egyre, emelkedik. Hazánk háromnegyed részének elvesztése az elszakított területek lakosságát és történetét az érdeklődés homlokterébe állította. Mivel ez az érdeklődés különösen a székelységgel szemben jut kifejezésre, ezért indokolt, hogy a székelyek rendi felosztásáról az alábbiakban egyetmást elmondjunk. Az egyes nemes családok között különbséget teszünk a szerint, hogy azok belföldiek vagy külföldiek. A belföldi nemesség nálunk eredete szerint kétféle: magyar és székely nemesség. A magyar nemesség két rendre oszlik. A főnemesrend hercegi, grófi és bárói ranggal. A nemesrend, nemesi ranggal. A székely nemesség három rendre oszlik, ezek: a főnemesrend, primori ranggal. A lófőnemesrend, lófői ranggal és a nemesrend vagy gyalogrend, nemesi ranggal. A székely főnemesek — primőrök — rangja a székely nemesség harmas rendi felosztásán alapszik. (Mátyás király 1473. évi oklevele: Szabó Károly „Székely Oklevéltár“ I. 219—221. Tripartitum III. rész 4. cím. Az 1790—1791. évi erdélyi országgyűlési jegyzőkönyve 460., 542—543. Az erdélyi udvari kancellárnak 435/1943. sz. előterjesztése, amelyet V. Ferdinánd király 1843 január 29-én kelt elhatározásával elfogadott. Dósa Elek „Erdélyhoni jogtudomány“ I. 93. Wenzel Gusztáv „ A magyar magánjog rendszere“ 3. kiad. I. 171. A belügyi, pénzügyi és igazságügyi minisztereknek 10.598/1868. B. M. sz. közös előterjesztése, amelyet I. Ferenc József 1869 II. 16-án kelt elhatározásával elfogadott.) Miként a magyar főnemeseket a 15. század második felében „primores“ (1490. évi te. 1. §) és „proceres“ (1495. évi te. 1. §) néven nevezték, éppen úgy a székely főnemeseket is ebben az időben „primores“-nek (Mátyás király 1473. évi oklevelében: Szabó Károly „Székely Oklevéltár“ I. 219—221) és „proceres“-nek (a székely nemzetgyűlés 1505. évi végzéseiben: Barabás Samu „Székely Oklevéltár“ 220) mondták. Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter „Magyar Történet“ c. műve III. kötetének 137—138. lapjain és Asztalos Miklós egyetemi tanár „A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig“ c. müve 117—118. lapjain foglalt megállapítások szerint a székely tisztviselőarisztokrácia — a magyar fejlődéshez hasonlóan — ugyanazon családok folytonos tisztségviselése révén hamarosan születési arisztokráciává alakult át, mely pontosan fedi a magyar főnemesi osztályt s melynek tagjait primoíoknak nevezték. Ennek az arisztokráciának — miként a magyar arisztokráciának is — születési arisztokráciává való tökéletes fejlődése akkor fejeződött be teljesen, amikor a király az ivadékokra is átszálló székely primori rangot privi- légiális oklevéllel kezdett adományozni. Az első ilyen oklevél 1569-ből ismeretes (Szabó Károly „Székely Oklevéltár“ II. 266). Ezt az arisztokráciát a 16. századtól kezdve a magyar nyelvű hivatalos iratokban és törvényekben „főurak“ (1566: Szabó Károly „Székely Oklevéltár“ II. 195), „főnemesek“ (1571. évi törvény: Szilágyi Sándor „Erdélyi Országgyűlési Emlékek“ II. 504., Szádeczky Lajos „A székely határőrség szervezése“ 653. 1653. évi törvény: Approbata Constitutio III. rész 76. cím 10. cikk, a belügyi, pénzügyi és igazságügyi minisztereknek 10.598/1868. B. M. sz. közös előterjesztése, amelyet I. Ferenc József király 1869 február 16-án kelt elhatározásával elfogadott), „főrend“ (1653. évi törvény: .Approbata Constitutio III. rész 76. cím 4. cikk) és „úrirend“ (1791: Az 1790—1791. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 647) kifejezésekkel nevezik. Minthogy azonban a „primőr“ rangjelzőszó megfelelőbben fejezi ki a Bátraké a szerencse! Üj problémák, nemvárt kincsek! Székesfehérvár, ha elég élelmes lesz, olyan fürdőhelye lesz az országnak, amilyen még nem volt: szénsavas, sós-jódos vize páratlan lesz az egész világon. Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Szeged, a Margitsziget, a Juventus-forrás mind egy-egy diadalmas állomáshelye a magyar fürdő- és gyógyügynek — kincses valósága" a szebb magyar jövőnek. rendi állást és egymagában is kétségtelenné teszi, hogy a vele megjelölt család vagy személy székely főnemes, ezért a közhasználatban és a hivatalos használatban ez vált általánossá. A székely primőrök helyzetét és tekintélyét Bornemisza Pál veszprémi püspök és Werner György királyi tanácsosoknak és királyi biztosoknak 1552-ben I. Ferdinánd magyar királyhoz intézett hivatalos jelentése világítja meg, mely szerint a székely nemesség első Tendjének tagjai mintegy bárók vagy előkelők ( {quasi barones aut patricii), a második rend mintegy lovagrend (quasi equestris ordo) s a harmadik rend szintén nemes (omnes nobiles). {Szabó Károly „Székely Oklevéltár“ II. 100— 101. Az 1790—1791. évi erdélyi országgyűlés [jegyzőkönyve 342.) A primori rang megállapításának primori [oklevél vagy az 1713. évi, illetve ezelőtti időből származó székely rendi jegyzőkönyvek bizonysága szerint a primori rendbe történt felvétel képezi áz alapját. A primőrök címzését illetőleg meg kell Hegyezni, hogy azokat az erdélyi grófokkal és •bárókkal együttesen a 18. században „méltó- 'aégos“ - címmel kezdték illetni. Ennek ay. az alapja, hogy a magyarországi és az erdélyi szokás a főnemeseket méltóságolta, mely címzést az örökös főrendiházi tagsági joggal nem bíró magyar báróknak és grófoknak s rajtuk kívül még azoknak a külföldi főnemeseknek is megadta, akik magyar vagy erdélyi főnemességgel egyáltalában nem bírtak. A primo- rokat illetőleg ez azért indokolt, mert őket már 1552-ben a bárókhoz hasonlóaknak tekintették s mert a primori rendbe az ősi székely nemességnek kizárólag olyan előkelő családai tartoznak, melyeknek elődei ezzel a rendi állással már 1713 előtt valóban bírtak. Ezideig az alábbi családok primori rangja állapíttatott meg hivatalosan: gróf Csikszent- királyi és Krasznahorkai Andrássy, báró Al- torjai Apor, Bágyoni Balogh, Kálnoki és Hod- gyai Bedő, Görgényszentimrei és Sámsondi Berzenczey, gróf Uzoni Bélái, Csikszentmár- toni és Csikdelnei Botskor, Csikszentkirályi Bors, Tompái Bothos, Alsócsemátoni Cseh, Nagyajtai Cserey, Czófalvi Csia, Alsócsemátoni Domokos, báró Vargyasi Daniéi, Makfalvi Dósa, Csikszentsimoni Endes, Patakfalvi Fe- rentzi, Fülei és Maroskoppándi Fosztó, Szombatfalvi Gálffy, Léezfalvi Gyárfás, Sepsiszent- iványi Henter, Imecsfalvi Imecs, Szentábra- hámi Jakabházy, gróf Köröspataki Kálnoky, Uzoni Kuthi, gróf Osdolai Kuun, gróf Szárhegyi Lázár, Küsmödi Marton, gróf Zabolai Mikes, gróf Hídvégi és Bodoki Mikó, gróf Hídvégi és Oltszemi Nemes, báró Lerigyelfalvi Orbán, Tarcsafalvi Pálffy, Csikszentdomokosi Sándor, Csikszentmihályi Sándor, Csikszent- mártoni Szabó, Esztelneki Szacsvay, Rétyi Székely, Ákosfalvi Szilágyi, gróf Nagyertsei és Gelenczei Tholdalagi, Kadiesfalvi Török, Ábránfalvi TJgron, Bágyoni Váró, Dálnoki Veress. A magyar főnemességgel bíró primőr családok nem akkor emeltettek a főrendbe, amikor grófi vagy bárói címet kaptak, mert — mint, primőrök — előbb is a főrend tagjai voltak. Ezek a családok grófi vagy bárói címük elnyerésekor ősi székely főrendiségük mellett a magyar főrendnek is tagjaivá váltak. Hyen- kor a már korábban birt főrendi álláshoz egy másik nemesi szervezet főrendi állása járult, ugyanúgy, mint amikor egy magyar báró külföldi báróságot vagy egy külföldi báró magyar báróságot kapott. Ezért a magyar főnemességgel is bíró primőr családok mindenkor büszkén tekinthetnek azokra az őseikre, akik már a grófság vagy báróság megszerzése előtt is főnemesek, primőrök voltak. A városmajori templomtorony Leszedték már az állványzatot a városmajori templom mellett épült hatalmas toronyról s csak most látni, hogy a modem vasbeton templom nem is az utolsó lépés., volt a merész újítás útján, de talán még csak az utolsóelőtti sem. A templomtól függetlenül épült egymagában álló nagy és masszív haranglábra eddig csak Olaszországban láthattunk példát. Alighanem onnan hozta az ihletet Arkay Bertalan ehhez az új alkotáshoz. Az az érzésünk, hogy a városmajori torony azokat is ki fogja békíteni, akik a templomára idegenkedve néznek. Nagy erővel, hatalmas lendülettel indul az égnek a torony. Nincsen semmi dísze, falát nem barázdálja se párkány, se fríz, nem díszíti se szobor, se festmény. Az egyetlen motívum, amely megélénkíti, az emeletről-emeletre megismétlődő ablakok. Tizennégy ablaksor van rajta alulról fölfelé ugyanennyi emeletnek megfelelően. Szemelőtt látjuk a tervező művész optikai fogását: az ablakokat emeletről- emeletre megkeskenyebbítve valamicskével, amint a torony maga is vékonyodik valamelyest felfelé haladtában. A torony mégsem egészen dísztelen, mert tetejét a művész úgy oldotta meg, hogy kitakarta a falakból az építmény vázát. A három legfelső emelet a vasbetongerendák elmés elhelyezésétől kap érdekes építészeti megformá- zást. A három emelet egymás fölött elhelyezett tartógerendái összekötő vonalukkal keresztet rajzolnak s ez a keresztformáció kétszer ismét, lődik a két emeleten. A torony teteje már szabad, de még nincsen helyén a korlát, amely összefoglaló vonala lesz a szerkezetnek. És nincsenek helyükön a harangok, amelyekkel az építőművésznek dekoratív szándékai vannak s a toronyiéi» vázszerüsqgét igyekszik velük masszívabb hatásúvá tenni. A tornyot az építmény aljából kell megnézni, mert úgy érvényesül legjobban tömegének monumentális ereje és a toronytető áttört hatású, érdekes megoldása. A további terv szerint a tornyot födött árkádsorral kötik össze a templommal és árkáddal fűzik egybe az új templomot a ,jrul- túrház“ -zá változtatott régi templommal is. Egyelőre három harangot helyeznek a toronyba, de tervbe van véve az építésznek az az elgondolása, hogy harangjátékkal szereljék fel a torony tetejét. Húsz-huszonöt kisebb haranggal elragadó szép melódiákat lehetne a magasban kipengetni. Ehhez azonban nem kevesebb, mint 25.000 pengő kellene. Hogy ez milyen sok pénz, akkor válik megfoghatóvá, ha tudjuk, hogy az egész torony megépítése földmunkával együtt nem került többe 45.000 pengőnél. Még ennél is kevesebb lett volna a költség, ha alapozás közben komplikációk nem jelentkeznek a templom és a torony között a föld alatt jó mélyen vonuló beboltozott Ördögárok miatt. A torony méreteiről az alábbi számadatok adnak fogalmat. Az alapja 6.5 X 7.5 méteres négyszög, magassága 60 méter. A torony falai vasbetonból valók s ez anyag természetének megfelelően vékonyak: mindössze 15 centiméter a vastagságuk. A torony- szerkezet vázrendszer. Vasbeton pilléreken nyugszanak az emeletek és a pillérek közeit töltik kh a falak. A torony ugyan elsősorban az Űr nagyságát és a hívek hozzávágyódását hirdető jelkép, de gyakorlati rendeltetése is lesz. Az alsó négy emeletsoron irodahelyiségek lesznek az egyházközség különböző hivatalai számára. A toronyba a tetőig fel lehet menni lépcsőkön a harangokig. Amint elkészül odafönn az alsó terraszt körülzáró korlát, elragadó kilátásban gyönyörködhetnek majd azok, akik nem sajnálják a fölkapaszkodás fáradságát. 16 filléres antobusz-szakaszjegy érvényességét, amelyet a 3/A autóbuszvonalon a Krisztinától- és a Ferenc József-tér között rendszeresítettek, az ezen a vonalon közlekedő valamennyi viszonylatra kiterjesztették. A 2-es, 3-as és 4-es viszonylaton a Krisztina-tér és a Ferenc József-tér, az 5-ös, 9-es, 16-os és 16/A viszonylaton a Ferenc József-tér és Clark Ádám-tér között, végül a 14-es viszonylatban a Clark Ádám-tér és Krisztina-tér közötti vonalrészen érvényes a 16 filléres szakaszjegy. A SZÉKELY FŐREND Irta: dr. vitéz primőr Ákosfalvi Szilágyi László y sfcoei jl
