Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-01-28 / 1185. szám

\ Budai Napló Í935. január 28. ♦ MEONVtt t 1 MOTlt'hl11 ”*lle,t ^ U D Á N ♦ í SXE.IFFE.nT dezett modern.^ kényelmes, kAvéhAz I i mini CAFÉ. RF&TAVRANl \ ösmertté válna a publikum körében és csak az olyan orvosokat keresne fel. I akik hívei a íumőgyogymodeJpak. Miután a publikum bizalma a termeszét gyogy- erejében mindig nagy volt, hamarnyert ügyük volna az orvosoknak. A furdoK gyógyértékének hire hamar elterjedne és ha az eredményt kifogástalan statisz- tikai adatok igazolják, azokat, joggal lehet külföldön is ösmertetiu és ak­kor a külföldiek is idejönnek. Budapest minden más fürdőhellyel szemben óriási előnyben van, mert itt a beteg minden kor kiváló orvosi, klinikai szaktekinte- lvekkel konzultálhat és ha szükséges, itt mindenkor operációban is részesülhet. Hogy tehát Budapest fürdőit külföl­diek látogassák, ahhoz legelőször publi­kálni kell saját eredményeinket, mert az orvosi tudományban csak a kli­nikai statisztikának van hitele. Sajnos, ezzel még nem értünk el min­dent, mivel számos olyan fürdő van, mely hasonló eredményeket tudna fel­mutatni, mint Budapest. Ezért az akvi­zíció és propaganda dolga, hogy külföldi orvosok betegeiket ide es ne máshová küldjék. Itt különösen hangsúlyozni keik hogy miután mindenkor a beteg életéről van szó, az nem ad semmiféle propagandára, reklámra, hanem csak annak az orvosnak tanácsára, aki őt vizsgálta és akiben bí­zik. Ha meg is van, vagy meg is lenne külföldön Budapestnek, mint gyógyfürdő­nek a hírneve, az nagyon sok körül­ménytől függ, hogy külföldi orvos ide be­teget küldjön. KeÚ, hogy bizalma legyen nemcsak a fürdőhöz, hanem elsősorban a fürdőorvoshoz. Betegéről, hogy úgy mondjam — tőkéjéről van szó. Ha már fürdőbe küldi, ő viseli a felelősséget aj kúra eredményéért és kell, hogy garan-l ciája legyen, hogy a beteg hozzá1 vissza is kerüL sohasem küld orvos fürdőbe be­teget bizonytalanra, orvosi ajánlás nél­kül. Csak KézbőLkézbe adhatja betegét. Ezért kell, hogy a budapesti orvost hírneve, tehát tudományos munkás­sága révén ismerje, vagy pedig sze­mélyes ismeretség révén. Természetesen nagy előnyben van az a fürdőorvos, akit személy szerint és jő orvosi nevéről ismernek. Vezető nagyka­pacitások bizony elvárják, hogy az or­vos náluk be is mutatkozzék és a fürdő- orvos; — ha költséges és fáradságos is — kell, hogy meghozza ezt az áldozatot. Az irodalmi munkásság, személyes ösmeret- ség is csak előlegezett bizalmat jelent. Hogy ez maradandó érték lesz-e, csak at­tól függ, hogy az otthonába visszatért beteg me£ lehetett-e elégedve a fürdők eredményevei és meg volt-e elégedve a fürdőorvosával. Szóval: nem. éppen egyszerű dolog a fürdővendéget megszerezni és meg is tar- - tani. De a megelégedett fürdővendég a fürdőnek és az orvosnak leglelkesebb hi­ve,partfogója, ajánlója lesz. Tehát meg kell teremteni a kapcso­latot a budapesti orvosaknak a kül­földi orvosokkal. Sok magyar orvosnak biztos egziszten­ciát nyújtana a külföldi páciensek itteni gyógykezelése. Egészen uj fürdő- orvosi nemzedéket kell felnevelni. De hogyan nevelődjék ez a fürdőorvo­si nemzedék? Ha Magyarországnak nemzeti érdeke a gazdasági akadémia létezése éppen úgy érdeke a fővárosnak, az országnak, hogy az orvosok a fürdőgyógyászati tudomá­nyokra kitaniitassanak éspedig külön erre a célra szolgáló intézetekben. Min- , den nevesebb fürdőnek van balneológiái intézete, de ezek csak a források kutatá­sát, vegyelemzését végzik és további cél­juk a fürdők hatásainak megfigyelése. Hasonló intézet az Institnt für Rheuma­forschung Berlinben. A moorfürdőkre vo­natkozó kutatásokat egyetemi intézetek végzik, mint a frankfurti női klinika kapcsolatban Pyrmont-fürdővel. A balneo­lógiának tanszéke még NémetországbanJ sincs, csak magántanári képesítés alapjánl adják elő és hallgatása sok helyen nem is kötelező. Vannak egyes fürdőhelyeken korházak, alapítványi intézetek, amelyek­nek célja a balneológiái tudományok fej­lesztése. Németországban kitünően szer­kesztett balneológiái folyóirat is van, abol minden kérdésről szaktekintélyek tollából jejennek meg közlemények egyes intézetekről, klinikákról, vagy fürdőkről. Az évente egyszer Berlinben vagy más helyen ülésező német balneológiái kon­gresszus épp úgy a magyar Balneológiái Egyesület, különböző balneológiái kérdé­sekről számos szaktekintély közreműkö­désével tudományos előadásokat és vitá­kat rendez. A fürdőorvos tudását tehát f°k helyen gyarapíthatja, de orvosokat fürdőorvosokká sehol ki nem képeznek. A tervezett reumakórház felállítását nem tartom szerencsés gondolatnak. A kórház- nak nincs klinikai jellege. Nagyon is egy bántalomra szorítkoznék s a kórházban köztudat - szerint csak súlyos betegeket gyógyítanak. A fürdőkórház sem szeren­csés elnevezés. A tanítás és tudományok művelése klinikák és akadémiák feladata. Balneológiái klinika vagy akadémia lehet novum, de itt Budapesten nagy jelentősége volna. Vezetésére kiváló szaktekintélyt kel­lene meghívni. Semmi sem emelné job­ban a külföldi orvosok előtt Budapestnek mint fürdővárosnak tekintélyét, mint az a. tény, hogy itt a balneológiát balneoló­giái klinikán, vagy akadémián tanítják és a magyar orvosok igazi balneoló­giái kiképzésben részesülnek. A balneológia fejlesztéséből Magyar- ország ki is vette a részét, mert épp Than Károly, a nagy kémikus volt az, aki alapvető kutatásokat végzett a für. dőtani tudományokban. A balneológia az ő kémiai megállapításain épült fel. A magyar orvosokat mindeddig nem érde­kelte a fürdőügy. Ez mind másként lesz. ha a fiatal or- vosnemzedék balneológiái oktatásban részesül és tudatára jön annak, hogy I gyógyítható és hibás Budapestnek olyan I beállítása, hogy itt csak reumás betege­ket kezeljenek, amikor hasonló források más bántalmak: gyomor, bél, máj, epe­hólyag, női bántalmak, anygeseremegbete- gedések gyógykezelésére is alkalmasak. Hogy egyes fürdőhelyek specializálód­nak, annak csak gyakorlati jelentősége van. De épp a balneológus gyógyító-mű­vészete abban rejlik, hogy fürdővei meg ivókúrával a szervezetet befolyásolni és a bántalmakat gyógyítani tudja. Valóbán sok hely gyógyértékét nem is annyira a források adják meg, mint inkább _ u gyógykúrákkal foglalkozó orvosok. Lát jiík ezt pl. a Lahmann-intézeteknél. Miután tehát Budapestnek megvan az adottsága, hogy komoly fürdőhellyé vál­jon, csakugyan Vflágfürdővé is fejlődhet, ha balneológus orvosi nemzedéket nevel és ezek n balneológusok meg­teremtik a kapcsolatot a világ minden táján az orvosokkal. ' Nem lehet háborút nyerni képzett hadsereg nélkül. Hogyan akarna Buda. pest fürdőváröss$-öIfenni, ha katonái nin- senek a hadjárat megindításához. A pro­paganda feladata csak olyan, mint a tü­zérségé. Előkészíti a harcteret, de a' csati sorsa a közelharcban dől el és ennek J békés katonái azr orvosok, akiknek tudá­sukkal, hírnevükkel lépésről-lépésre kell tért hódítaniok, hogy a világfürdő célját elérjék. Nemzetmenfő kötelesség: A pajzstetii elleni védekezés Valóságos veszedelem homúlyosíí- ja el a világhírű magyar gyümölcs- termelést. Egy apró élősdi: a kali- orniai pajzstetű (Aspidiotus perni­ciosus Comst) fenyegeti nemcsak iáinkat, kertjeinket, hanem külke­reskedelmi mérlegünk aktivitását [ is. Szerencsére a kiváló magyar növényvédelmi szolgálat hosszú évek kisérleteivel sikeresen szállt harcba gyümölcstermelésünk apró ellensé­gével és a Földmívelésügyi Minisz­térium a budapesti és a vidéki ha­tóságokkal karöltve, mindent elkö­vet, hogy gátat állítson a veszede­lemnek. Még KÁLLAY MIKLÓS dr. v. földmívelésügyi miniszter 85.000/1954.—VII. 3. F. M. számú rendeletével sietett legutóbb a ko­moly bajba jutott gyümölcsterme­lés érdekeit megóvni s a sokszoro­sított végrehajtási utasítást FELKAY FERENC dr. tanácsnok, a főváros gazdasági érdekeinek hű őre megküldte mindazoknak a ma­gánosoknak és egyesületeknek, akik­nek fásításai és faiskolái vannak és elsősorban alkalmasak a vesze­delem terjedésének megakadályo­zására. A teljes másolatban szétküldött miniszteri rendelet hivatkozik az előző rendeletek végrehajtása so­rán tett észleletekre, a védekezést célzó tudományos kutatásokra, a- mely szerint : —- „Ha a pajzstetűfertozés le­küzdése terén még nem is értük el a teljes és mindenképen meg­felelő eredményeket, mégis le­szögezhető ama tény, hogy a fertőzés továbbterjedésének jó­részt sikerült gátat vetni és an­nak lehetősége is fennforog, hogy erélyes rendszabályok maradéktalan végrehajtása út­ján sikerül nemcsak a tovább- fertőzést teljesen megakadá­lyozni, hanem a meglévő fertő­zéseket is a minimumra csök­kenteni.“ 'Nagyon szigorú intézkedéseket sorol fel a rendelet, amelyek az élő- fáforgalomból kizárják mindazokat a telepeket és faiskolákat, amelyek a növényvédelmi szolgálat álltai elő­írt intézkedéseket nem tartják be. Sokszor tájékozatlanságból, vagy felületességből mód adódott, hogy a fertőzött telepekről a pajzstetűt széthurcolják, ami tiszta telepek megfertőzését vonta maga után. Éppen ezért mindenüti, ahol 1. pajzstetű előfordul, 9 ezért zárlat van; 2. előfordult, de a zárlatot fel­oldották; 3. nem fordult elő, de 50 mé­teres körzetben (egyéb fásí­tásban) a fertőzést megálla­pították; a pajzstetűvel tényleg fertőzött ter- mesztvénvek megsemmisítése után egy téli (mészkénlé) és három ú. n. nyári (nikotinos) permetezést kell elvégezni. A. permetezéseket a növényvédel­mi szolgalat által rendelkezésre bo­csátott permetező anyag, gépek és irányító szakközegek segédletével kell végrehajtani. A permetezés végrehajtásához szükséges egyéb segédeszközö­ket és anyagokat, valamint munkaerőket es szállítási esz­közöket a szakközeg utasítása szerinti mennyiségben és idő­ben a telep (fásítás, gyümöl­csös) tulajdonosa (bérlője, ke­zelője) köteles kiállítani. A telep fertőtlenítéséhez szükséges védőanyagoknak területre kiszámí­tott kétharmad költségét a rendel­kezésre bocsájtott csekklapon előre kell a minisztériumi Növényvédel­mi Iroda „Fi; jelű 18.555 számú cisekkszámIájára befizetni. A rendelet végrehajtási utasításu háromféle (A, B, C) mintát csatol a telep (fásítás, stb.) tulajdonosa ré­szére, amelyből a megfelelőt — a rendelkezés kézbesítésétől számított 10 napon belül — kell az illetékes elsőfokú hatóságnak elküldeni. Akik a rendelkezések pontjait nem tart­ják be, azokat a termelésből és ér­tékesítésből kizárják. Buda gyümölcsösei pompás ter­mésükről századok óta voltak ne­vezetesek. A gondos budai gazdák sok fáradozással és' szeretettel véd­ték meg a budai gyümölcsök jó hír­nevét. Most, amikor a gyümölcsér­tékesítés nemcsak kértészkedést, ha­nem hasznothajtó értékesítést is je­lent, meg kell hallani mindenkinek Kállay miniszter és Felkay tanács­nok védekezésre hívó szavát. Meg kell tisztítani telepeinket a kalifor­niai pajzstetű' megújuló veszedel­métől, hogy a magunk, a főváros és a nemzet vérkeringését és gazda­sági gyarapodását segítsük elő az undok élősdiek elpusztításával. A népszerű uj polgármester: Szendy Károly már kiírta a pályázatot az uj bu­dai vízmű építését bevezető vízszállító csatorna elkészítésére^ A nagyméretű csö­vet a Duna alatt helyezik el és a szent, endrel sziget tíz kútjának vizét — nap kb. 30 ezer köbínétert, később 100 ezret is, — fogja Budára szállítani. A csatorna hossza 300 méter, az építkezés költsége pedig 520 ezer pengő. A pályázat február 1-én jár le s az építési munkák még feb­ruár hóban megindulnak. — Az uj Duna nlagutakat is megtekintették a fővárosi főtisztviselők Szendy Károly polgármester vezetésével. Az alagútból 100 méter már teljesen elkészült. A polgármester, aki maga is leszállt az aknába, meg volt elé­gedve a munka haladásával. Az autóbuszpark fejlesztése és a vona­lak kiépítése régi kívánsága Buda közönsé­gének. Még mindig sóik fontos budai útvo­nalnak nincsen megfelelő közlekedése. Úgy értesültünk azonban, hogy a közlekedési ügyosztály tárgyalást folytat a Ganz gyárral együttműködő lAl.lanti Gépgyárral, hogy a jól bevált Benz-Mercedes típusból megfelelő zárná kocsit készítsen el. Az említett sea- ! dalom különösen a budai hegyijáratokon vált be és az új kocsik elsősorban ezeket :i jogos budai igényeket fogják kdei évi t.-ni. „A pesti magyarságra kár szót veszte­getni“ — mondja Szinnyei József egyete. mi professzor, a kiváló nyelvész. Első­sorban a német hatást kifogásolja, de hi­báztatja az írókat is, hogy .kevés ötlet­ei segítenek a nyelvkincs szükségletein. ?edig a ma-’var nép számos idegen szó helyett talált megfelelőt. Az automobilt robogónak: a röntgenezést megsugarazés- nak: az őraingát pedig sétálónak neve­zi. Az ébresztőóra új neve: serkentő; a gyufáé pedig: villantó. — Nagyon idején sürgeti a kiváló nyelvész, hogy gondos­kodjunk tőről metszett magyar szavakról, amelyeket örökségül hagyhatunk a kö­vetkező nemzedéknek, de kutassuk át a múlt nyelvmaradványait az egyes vidéke­ken. ahol sok ős szó él még ma is. A metapsychikai társaság, Hennyev Vilmos dr. elnökletével a Gellért-szálló- han felolvasó ülést rendezett. Békefiné saját okkult élményeiből adott elő. amit vita követett. A család védelme tárgyában harma­dik előadását rendezte az Actio Catho- lica egyházközségi kultúrális szakosztá­lya január 20-án, vasárnap délután 5 órakor az egyházközség dísztermiében. A műsoron szerepeltek : az egyházközség ének- és zenekarán kívül: E. Rádv Elza operaénekesnő, Strecke Ernő liittanárnak előadása: „A gvermek a családban“; — Edvi Illés István operaénekes, — C. Baán Jolán szavalóművésznő. Az egri főkáptalan monori erdőparcel­lázása igen nagy érdeklődést keltett Bu­dán is. A társasági élet számos kitünősé- scee szándékozik megtelepedni a gyönyö­rű vidéken. Most „Erdőnyaralói Hírek“ címmel külön njaég tájékoztatja a, z deklődőket a telep keletkezéséről f ia tani felépítéséről és építési víszonfe&zi" Cikket írtak az első számba: Manch** Mariska, Majer István dr. egvet. adjUncn tus, Lázár Szilárd dr. festőművész-tanár Boczouádi Szabó Imre szerkesztő, pj ’ pan Jenő dr. főorvos, Vargha Klára és Szabó Ilonka operai tagok és Rpstoványi György. A lapot ifj- Komjáthy Kázmér szerkeszti kitűnően. Szerkesztősége: Bu­dapesten a-(Kecskeméti u. 19. sz. alatt van. Az öltözködés kódexe címen ügyes cs hasznos kis útmutatót szerkesztett a divat és elegáncia hívei számára Mangold Béla Kolos, a budapesti férfidivat vezérkari főnöke. Megtudjuk a kis könyv­ből, milyen alkalomra milyen ruhát, ka­lapot, nyakkendőt, inget, stb. visel a jó- megjelenésű úr. A kiadvány komoly gonddal minden öltözködési problémát megold. Legföljebb azt a kérdést hagyja nyitva: jó, jó, de miből ?. : : Napló fegyxeteJc — 25 német turistavonat érkezik 1935- ben Budapestre.- A Beszkárt hivatalos közlönye többszáz alkalmazott nevét közli akik legutóbb névmagyarosítási kérelemmel fordultak a belügyminiszterhez. — A trolleybuszt az elmúlt évben kö­zel félmillió utas vette igénybe. — Egyelőre csak négy tanácsnoki ál­last töltenek be. Az ötödiket csak ké­sőbbi hetekben kívánja betölteni a pol­gármester. —1 Több mint 600.000 pengőbe került az OT1 - választás. Az előirányzott 450.000 pengőt még 200.000 pengővel „kerekí­tették ki;',. — Nem változtatják meg az autóbu. szók színét. A próbafestések juttatták erre az elhatározásra a Beszkárt igazga­tóságát. — Mióta olcsóbb lett a bor, erősen szaporodik a balesetek száma —- a Besz- kárt mpgállpítása szerint. — Szigorított alkoholrazziákat rendez­nek a fővárosi gépkocsivezetők között. — Kék-könyvet adott ki a Közmunka Tanács az óbudai új hídról. Budapestnek ez a leghosszabb hídja egyforma hídívekre tagozódik a tervek szerint. — A kórházak dologi kiadásait 12.6 /á-kaj csökkentik, de még így is 600.000 pengő deficitet irányoznak elő. — Feltűnően sok köszönő levelet kap “ Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala külföldről a több nyelven kiadott naptár ottani kedves fogadtatásáról. — Versenytárgyalást hirdetnek az ujak portalanítására. Amennyiben az olajgyárak nem adnak megfelelő ajánlatot a főváros más módon gondoskodik anyag­szükségletéről. — A gerineelf érdül ésben szenvedő 5000 fővárosi tanuló részére gyógytorna- tanfolyamot nyitottak. — Az elmúlt hónapban a főváros 5.066,000 pengő értékű közmunkát és közszállítást adott vállalatba. Suifa m HÍREK Az óbudai híd ügyében a kereskedel­mi minisztériumban értekezlet volt, ahol elfogadták a Közmunka Tanács javaslatát, amely szerint a híd nem fogja érinteni a Margitszigetet." A_ Nagyasszonyunk Sziklatemplom Bi­zottsága fennállásának 10 éves jubileu­mát ünnepelte január 22-én. Ezzel kap­csolatban a bizottság beszámolt munkás­ságáról, a templom- és zárda építéséről es a Pálosok hazahozataláról. A bizott­ság munkásságát most megszüntette, kö­szönetét mondva József Ferenc kir. herceg. Mészáros János érseki hely- nők és^ különösen Pfeiffer ‘Gyula min. tanácsosoknak és P. Przedzicky Pius rendig generális elnöknek kiválóan érté­kes és lelkes munkásságukért. Száz telket ajánlott fel a főváros a múlt évben a Vitézi Rendnek. A megej­tett szemle során a budai telkek egy ré­sze nem bizonyult házépítésre alkalmas­nak; éppen ezért Budán csak 20, Pesten pedig 80 uj telket jelöltek ki. A legújabb tervek szerint az egy lakásos kertes há­zak építését tavasszal feltétlenül elkezdik. A rák elleni >n küzdelemben szerepet vállalt az Orsz. Közegészségügyi Egyesü­let is, január 29.-i tudományos ülésén Kisfaludy Pál, Kubányi Endre és Bűben Iván ismertetik a kérdést. Az ülés a Közegészségtani Intézetben, január 29.-én este 6 órakor lesz. A Magyar Külügyi Társaság V. Markó utca 18—-20 sz. alatti helyiségében uj an­golnyelvi „filléres kezaő“ tanfolyamot rendez. A négyhónapos kurzus beiratási dija 8 P. Tandíj nincs. Beiratkozni janu­ár 30-tól február 4-ig délután 5—8 óra közt lehet ugyanott. Külföldi sajtó-árjegyzéket bocsájtott közre az IBUSZ. A gondos, több havi mun­kával elkészített 'füzet beszámol a világ va­lamennyi számottevő lapjának előfizetési árairól. A jegyzék után érdeklődők díjtalanul kapják meg a kiadványt, iha az íBUSZ-hoz (V., Kádár uboa 4.) fordulnak kérésükkel. A budai Kapucinus Atyák plébánia- templomában január 30-án egyházi hang­versenyt rendeznek, amelyet a Rádió is közvetít. Közreműködnek: Koudela Géza dr. egyet, egyházzenei igazgató, Wenin- ger Ernő karnagy vezényletével a kórus, a pesti teológusok gregoriánokkal. Orgo­naműveket játszik: Szakolczai-Riegler Ernő zeneakadémiai tanár. A nagyszabású est megrendezése Veremund plébános érdeme. A budai vár sorsába az 1800-as évek elején még József nádor sem tudott bele­szólni, mert az katonai uralom alatt volt. Eire csak sokkal későbben a Közmunkák Tanácsa vállalkozott, amely már kezdet­től szabályozni kivánta a várat. Igaz, hogy mindaddig, amíg nem sikerült megszün­tetnie a vár erőd-jellegét, csak a vár külső perifériás részére korlátozta mun­kásságát. Ez a magyarázata annak is, hogy József nádor miért nem szervezett budai Szépítő Bizottságot és ezért nem készült Budán „épitési szabályzat.“ A vár volt akkoriban „minden“, itt volt csak kultúra, ideszorult mindaz, ami csak va­laminek is számított s ezért a külvárosok építkezésével senki sem törődött, azok élték a maguk szűk, falusias ösztönös éle­tét. De azért valami kis hatása mégis volt a pesti Szépítő Bizottságnak Budára. A lelkiismeretes budai polgárok az épi­tési engedély kérésükhöz 1810 körül homlokzatrajzot is mellékeltek, ahogy azt Pesten megkívánták. De mikor látták, hogy azzal senki sem törődik, azt a ha­tóság nem kívánja, — ők is leszoktak róla. Ez az oka annak, hogy a 120 éves házak legnagyobb része ma már megérett a lebontásra. Hajóhidat már a törökök építettek -Buda és Pest között, Buda elfoglalása után s azon kelt át a török sereg. Ez a híd 1686-ig állt fenn, de elpusztult Buda visszafoglalása alkalmával. Az ujjépités idejében 1735-ig a két testvérváros között kompon jártak. 1736-ban repülőhidat ké­szítenek, ezt azonban csak nyáron lehet használni s télen, napokon át nem volt közlekedés. De ha a Duna befagyott, akkor az arra kijelölt helyen megindul­tak a csilingelő szánok s újra helyreállt Buda és Pest között az érintkezés, mely Budáról a mai Rudasfürdő irányából in­dult, Az első hajóhíd 1767-ben épült, ív alakban, körülbelül 47 hajóból. De nem felelt meg a kivánalmaknak és ezért 1788-ban a hidat elbontották és 43 hajó­ból megépítették az első tulajdonképe­ni erős hidat, amely a Nagyhíd utca (a mai Deák Ferenc utca) és Várkert irá­nyában egyenesen haladt. A hidat árén- dába adták, amelynek egyrészét a királyi kincstár, másik részét Buda és Pest vá­rosa kapta. A hidat tetszetős színre fes­tették és éjjel az akkori fogalmakhoz képest erősen világították. Hajók, kötelek, csavarok segítségével nyitottak utat a napnak bizonyos órájában az átkelő ha­jók számára. Ez a híd 1850-ig állt fenn, amikor a Lánchidat megnyitották. Tulaj­donképen a Lánchíd alapkövét 1842 au­gusztus 24-én tették le. Áz ünnepélyes megnyitás pedig 1849 nov. 20án volt. A Margitbidat 1872-ben, az alsó összekötő vasúti hidat 1873, az esztergomi vasúti hi­dat 1890-ben, a Ferenc József hidat 1894, az Erzsébet hidat i897-ben, a Margitszigeti szárnyhidat 1900-ban kezdték építeni. Mária királynő és Zsigmond is részi vett Szent László szobrának leleplezésén 1390-ben, amit a híres „kolozsváriak“ al­kottak. Evlia Cselebi szerint a szobor értéke felért Rum tartomány adójával és a szultánnak is nagyon megtetszett. Ötszáz évnél idősebb terv Budapest megfelelő rendezése s az akkor külön­álló Buda és Pest híddal való összekötése- Történelmi tény, hogy Zsigmond király (meghalt 1437-ben) a budai királyi vér építése után a pesti oldalon vár-jellegű hídfőt építtetett, mert az volt a szándé­ka, hogy a két várat állandó híddal kö­ti össze, amely Traján hidrát is felülmúl­ta volna. E hídfőt látta Fülöp burgundi herceg követe: Bertrandon de Iá Brogu- íre, de megírja a híd tervet a XVL-bati újból Heltai Gáspár s a külföldön, is tud­nak ’róla, ahogy azt Brown Ede angol orvosi 1673rban megjelent utteiró köny­vében is említi. Zsigmond tervét Mátyás király fejlesztette tovább. Szabályozási terve az volt, hogy, Budavárából a leg­művészibb királyi székhelyet formálja, a Vár aljában szabályos és „modern“ vá­rosrészt létesítsen, Pestet rendezze, ren­des várfalakkal vegye körül s a két vá­rost állandó híddal kösse össze. Ezzel a tervvel amelyet rajzban megmutatott Hal­tainak (a nevezetes erdélyi nyomdász és történetírónak.) Bradarics István II. La­jos király kancellárja írása szerint Mátyás király első helyén áll, mint kö­zépkori elgondolója Budapestnek, a ma­gyar nemzet nagy és szép fővárosának. Heltai (meghalt 1575-ben) különben maga is látta a pesti oldalon a faragott kövek­ből temérdek főfalakkal, nagy töltéssel, boltokkal (boltozat) tervezett hid hatal­mas fundamentumait, amelyekről érdekes szavait idézve .........nem tudja minden emb er, micsoda és mit akart evvel elindí­tani.“ De sajnos ma sem tudja minden ember Budapest városrendezésének leg­első tervét s a török kiűzése utáni oszt­rák „gondoskodás“ következményének gondolja. RAVASZ cukrász I.» Krisztina körút 75. Telefon: 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON Víg esték ÓBUDÁN Az újjáalakító! L fővárosi nívójú Küzpontf-kAvéházban, lll.a Főtér Nagyszerű konyhai RADICS B É L A jaz z e n e k a r a | minden orvos létérdeke a velejáró foglalkozás. I Elmúlt az az idő, amikor a fürdóorvost I csak másodrendű orvosnak tartották. A I német, osztrák és cseh fürdőhelyeken I nagyszámú egyetemi tanár, titkos és I egészségügyi tanácsos folytat fürdőorvosi I gyakorlatot. A balneológia nemcsak ige a I fontos orvosi tudományág, hanem sokol. I dalubb is, mint bármi más. Felöleli a I kémiát, fizikát, geológiát, klimatológiát, I hidrológiát, a fizikális gyógymódokat és I a fürdőorvosnak jártasnak kell lenni az I összes kémiai, mikroszkópiái, laborató- I riumi eljárásokban. Foglalkoznia kell 1 I anyagcserevizsgálatokkal, elektrokardio- j I graph-fal, röntgennel. A tulajdonképeni I c I balneológia a források, gyógyvizek, für- I j dók ismeretének tana és ennek gyakor- / lati alkalmazása — egyes betegségcso- s portoknál — nagyon sokoldalú képzett- b séget kíván meg. s Általában mondhatni, hogy minden t fürdőnemmel számos egyéb bántalom is e

Next

/
Oldalképek
Tartalom