Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-10-03 / 1203. szám

2 Budai Napló 1935. október 3. !í Rádiói: új Standard, Orion, Eha és Philips typusokat. — Villamos ház- ! tartási cikkeket: főzőt, vasalót stb. — ’ Petroleum íőzöt kályhát. — Csillárt világitó testet. ! Román Vilmos és Társaik«. I ii Margit-körut S. Telefon: 57-6-16. > (Admírál mozgóval szemben) Az elismerés és hála szirmaiból font csokrot RÓZSÁS PAjL szfőv. műszaki tanácsos szép beszéddel nyújtotta át az ünnepeltnek,_ elsősorban Thordai Lajos tanácsnok elöljáró érde­meit méltatva: — „Földi vándorok va­gyunk mindannyian, a völgyből indu­lunk a hegygerincre. Te már elérted a gerincet, pihenés nélkül üzve-hajtva to­vább a közjó szolgálatában. Itt áll az út mentén barátaid szeretetének, munkatár­said nagyrabecsülésének terebélyes, lom­bos fája, jer annak árnyékába s pihenj meg alatta. Mi megígérjük, hogy még fokozottabb erővel fogunk melletted dol­gozni, munkádban támogatni, hogy ezzel irántad érzett igazi hálánkat leróhassuk. A nagyhatású beszéd végigvezette a hallgatóságot az elöljáró egész működé­Az elmúlt csütörtökön rendezte a 111. Egyesült Polgári iKör „fiorgazda Társasága" jólsikerült évadnyitó estjét, amely alkalom­mal a társaskör helyiségeit zsúfolásig meg­töltötték Óbuda polgárságának színe-java. Az első est borgazda tisztségét vállalták: Andréka Károly ny. főkapitány h., elnök, ifi. Gaár Vilmos polg. isk. igazgató, dr. Krum­mer Nándor orvos, Bichler Jenő nyomdatu- ' lajdonos, Kovácshegyi Kálmán vezérigaz­gató és Trausdieníels Frigyes bankfőnök. Az estélyen jelen voltak közül sikerüli iel- jegveznünk: dr. Hanthy Haidefcker János HL kér. elöljáró, Pólya Antal dr. adófel­ügyelő, Szepessy Agostan ny. postahivatali igazgató, vitéz Komárnoky Gyula középisk. igazgató, Beke Mózes, Andor Mihály és Gyalmos János isik. igazgatók, Káldor Gyula főtanácsos, Rózsa Zsigmond dr. ügyvéd, ny. postaigazgató, Téri Miklós dr. orvos, ööv. adjunktus, Szemilö Barna dr. gázgy. orvos, Kunitzer István dr. orvos, Halaman János asztalosárúgyáros, Güntfher Béla háztulajdo­nos, Tatay Boldizsár MÁV főinbéző, Fran- zoso Richard föv. tanító, Fried József keres­kedő, gyöngyöshalászi Takách Gyuláné polg. isk. igazgató és még számosán feleségeikkel együtt. ■ < A felszólalások sorát Szepessy Ágos­ton a Borgazda Társaság elnöke nyitotta meg, aki szeretetteljes szavakkal üdvözölte az est borgazdáit. A nd r é k a Károly bor­gazda társai nevében köszönte meg az üd­vözlést s örömének adott kifejezést, hogy már első alkalommal is ily szép számmal gyűltek össze a társaság tagjai. Orova Zsigmond sziporkázó szellemességgel, válto­zatos fordulatokban gazdag beszédében me­legen aposztrofálta az ötven éves írói jubi­leumához közeledő Viraág Béla főszerkesztőt s szíves szavakkal üdvözölte Szombatin' Nemrégiben volt olvasható, hogy Németországban egyesület alakult, amelynek jelszava; „Fedezzük fel Németországot!” Bizony nálunk sem ártana egy ilyirányú egyesület, mely igyekeznék helyrehozni azt a sok mulasztást, amit az elmúlt évtized alatt a magyar vidékkel szemben el­követtünk. Túl gazdagok voltunk ahoz, hogy minden szépséget és ér­dekességet méltányoljuk és értékel­jük ; pillantásra sem méltatva halad­tunk el mellettük. Most százszorosán kell megbecsülnünk azt, ami még megmaradt s ami még mindig oly sok hogy nem győzzük csodálni, milyen teli kézzel szórja kincseit elénk, ez a szegény, szép ország! A Siófoktól néhány kilóméternyire fekvő Endrőd községben például oly érdekeségek vannak, melyek megfe­lelő feltárása erős idegenforgalmat vonna az ismeretlenségben lappangó kis község felé! A török időkben itt vár volt, amelynek egyik fala a kath. templomba van beépítve, a többi ré­szét széjjelhordták. Az endrődi pasa magyarnyelvű levelei, melyeket a ti­hanyi várkapitányhoz intézett, ma is megvannak a pannonhalmai apátság levéltárában, zsoldjegyzék is maradt, melyben az ott szolgálatot tevő kato­nák fegyverneme és száma is fenn­maradt. A templom előtt kell felha­ladni a Csirke utcán át a 900 éves község további nevezetességéhez, a Dudahegyen levő Barátlyukhoz mely­ben a török elől menekülő magyarság húzta meg magát. Kiderül, hogy a Dudahegy onnan nyerte nevét, hogy itt volt a török parancsnok rendes sétahelye, ahol dudaszóval kísértette magát, a Csirke utca pedig tulajdon­képpen Csirkesz utca, egy török csir- kassziai aga után. sén és lelkes ünnepi taps dübörgőtt fel a szívből fakadó szónoklat után. Thordai Lajos dr. mélyen meghatva köszönte meg munkatársainak s az egy- begyült polgároknak az ünneplést és fi­gyelmes szép szavakkal mondott köszö­netét a vele együtt jubiláló Vezér Ká­roly dr-nak is, aki szerényen háttérbe húzódva mindig értékes és legfőbb támo­gatója volt a köz szolgálatának.­A két fptisztyiselő jubileuma kedves alkalom a Budai Naplónak is, hogy a polgárság nevében megköszönje Thordai elöljárónak az emberszeretet terén kifej­tett és példát mutató működését, — és 'Vezér főjegyzőnek az évtizedes szakadat- datlan építő munkát, amivel Buda társa­dalmának kérdéseit fáradhatatlan kedv­vel, lelkesedése javával mindig példásan és hasznosan szolgálta. M. J. 1 Kálmánt, akit szívesen ünnepeltek. Humo= ros hangon ajánlotta Orova Zsigmond a ke­rület népét dr. Pólya Antal adóíelügyelő szíves jóindulatéba. Pólya Antal dr. elő­adta, hogy az óbudai kerület adózás tekin­tetében a fővárosban első helyen áll, mert az idén 250.000 pengővel több adót fizetett be, mint tavaly. Viraág Béla, mikor szó­lásra emelkedett igen meleg ovációban ré­szesült s a közönség már szülte előlegezte az ünneplést az ötven éves írói munkásságát megérő írónak. Viraág Béla megbatottan kö­szönte meg a spontán fakadó szeretet meg­nyilvánulását s elnézést kért hogy beteg­sége miatt csak nehezen jut szóhoz, de így is szeretettel üdvözölte Óbudát, kedves sze­retettel szorongatták meg kezét. H a n th y iHaidekker János elöljáró sikerült felszóla­lása után gyöngyösihalászi Takách Gyu- iáné beszélt, aki két Perzsiából érkezett ven­dégét hozta el az estére, amelyen egyébként két francia állampolgár is résztvett. Hor­váth Henrik nagy tetszést aratott felszóla­lása után Rózsa Zsigmondné dr. és T a- tai Boldizsár beszélt, majd közkívánatra Szó m b a t,h y Kálmán mondott nagyhatású beszédet, melyben példaképpen állította oda a MI.'kerületben mdgnyilvánuló teljés egy­séget és harmonikus együttműködést, amely kétségtelenül a kerületi polgárság vezetőinek érdeme, akiket viszont Óbuda polgársága mint egy ember követ. A beszédet sokszor megéljenezték. i Az est folyamán még számos felszólalás hangzott el s a társaság a legjobb kedély­hangulatban sokáig maradt együtt. A kitü­nően sikerült est főrendezője Tatay Boldi­zsár főtitkár volt, akinek ezen munkájában hűséges munkatársai és segítői voltak Fnan- zoso Riöhárd és Fried József gazdák és a kör agilis titkára Horváth Lajos. A Barátlyuk felé vezető mély úton érdekes leleteket lehet találni: az út baloldalán hegyes csontok állatnak ki a meredek partból. Bicskával ka­parva a csontok körüli földet, rövide­sen két emberi lábszárcsont kerül elő az agyagtalajból: itt a török idő­ben temető volt s az egész út mentén török sírok egész sorozata van még, a földben föltáratlanul. Az endrédi iskolásgyerekek játékból szokták a sírokat bolygatni s közben rengeteg régi római, török és Habsburg pénzt találnak. Maga a Barátlyuk az út jobboldalán van, a szakadékos út fe­lett körülbelül 20 méter magasság­ban, erdőben van a bejárata a mere­dek hegyoldalon. Nyilasán csak haj­lott derékkel lehet bebújni s akkor egy előcsarnokban találja magát az ember, amelytől jobbra-balra további üregekbe vezető járatok láthatók. Egyszer egy Jámbor nevű tanító be­hatolt lámpa és kötelek segítségével a balodali járatba és abban három kilométert haladva a Zamárditól nyugatra eső szántódi pusztán lyu­kadt ki. Időközben azonban ez az alagút beomlott s ma már járhatat­lan, bár egyes szellőző nyílásai még megvannak. A hagyomány szerint a törökök a lenn húzódó mély útról biz­tatták előbújásra az ott rejtőzőket: „Gyere ki Juli, gyere ki Jancsi aratni megyünk, nem lesz bántódástok.” Az aratás után azonban gáládul legyil­kolták az ígéretükben bízó falusia­kat. Még egy ilyen török barlang van a községtől délkeleti irányban né­hány kilométerre fekvő Likasdomb oldalán is. Azt mondták hogy óit van egy 36 szobából álló barlangrendszer, melynek bejárata fölött IV. Béla ki­rály címere látható s van egy terem, melyben kőből faragott asztalok és székek állanak ... Itt sok ezer hol­das erdőség borítja a 2-30D méter magas hegyoldalakat, melyek hajla­tában frissvízű patak csörgedez, fes­tői kis fahidak vezetnek át rajta s most látjuk, hogy nemcsak a Balaton partja, hanem az onnan jobbra eső vidék is nagyon érdemes a felkere­sésre ! Az erdőrengeteg útvesztőjében csa kaz éppen arravetődő uradalmi vadász segítségével lehetett a barlan­got megtalálni, aki a nekünk látha­tatlan jelek nyomán vezetett annak nyílásához. De bizonyára volt is okuk az odarejtőzőknek arra, hogy ily jól eltakarják a barlanghoz vezető utat. Villamos zseblámpák fényénél le- , hét csaik behatolni az ugyancsak szűk nyílású üregbe, melyben ugyan 30 szobát már nem találni, de megvan még teljes épségben 9 kisebb-na- gyobb helyiség, amelyek egymással búvólyukakkal vannak egybekapcsol­va. Az egyikben csakugyan megvan­nak a fal mellett körös-körül a kő­lócák. de megtaláljuk az egyik na­gyobb üreg fölött, bár ez nem IV. Béláé, hanem mint a lámpák fényé­nél megállapítjuk, egy 1887-ből való magyar cimer, melyet talán az ak­kori látogatók véstek a barlang fa­lába. Az erdész szerint nem tatár és török időkből való a barlang, hanem Patkó Bandi, a hires somogyi betyár és bandájának búvóhelye volt. Min­denesetre, mindkét barlang van olyan érdekes hogy feltárásuk és idegenek részére való megnyitásuk érdemes lenne. Ekkor talán meg lehetne ta­lálni a hagyomány szerinti többi üre­get is, sőt a barlang talajának fel­ásása érdekes leleteket szolgáltatna. . Külföldön ebből már bizonnyal nagy látványosságot csináltak volna! Margittay Rikárd dr. II szeretet jegyében nap-nap után hozza a posta a le­veleket, megható üdvözleteket, ame­lyekben a Budai Napló hűséges tá­bora, a szeretet és a ragaszkodás meleg őszinteségével köszönti Vi­raág Bélát 50 éves írói és újságírói jubileuma alkalmából. Súlyosan beteg főszerkesztőnk ez úton köszöni meg a személye iránt megnyilvánuló meleg elismerést. Amint többször említette, ha Isten segedelme újból erőhöz segíti, ak­kor egyenként válaszol azoknak, akik a jubileumot számon tartva, köszöntő leveleikkel drága zálogát adták egy hosszú közéleti munkás­ság elismeréséhez. Ez alkalommal emlitjük meg azt is, hogy az egyesületek és társa­dalmi alakulatok vezetői között ne­mes célzatú mozgalom indult meg arra nézve, hogy megfelelő ünne­pélyes keretek' közé emeljék Vi­raág Béla jubileumát — november hó folyamán. SZERKESZTŐSÉG Küzdelem a rák ellen Már szóvá tettük ehelyen, hogy 1910. óta a rákbetegségekben való halálesetek száma világszerte a háromszorosra növe­kedett. Ezért mindenfelé fokozatosan felvették a rák elleni küzdelmet, főleg rádium állomások szervezéseivel és a rákbetegek időnkinti ellenőrzésével. Az utóbbi időben Stock, Percy és Lorrand tanárok foglalkoztak a kérdéssel és meg­állapították azt, hogy azon vidékeken észlelni sűrűbben a rákbetegség elterje­déseit, ahol a lakosság golyvában szen­ved. Ez azt mutatja, hogy a jód hiánya egyik tényezője a ráknak. Ezzel kapcso­latban statisztikai tény, hogy sokkal rit­kább a rák ott, ahol a vízben és talaj­ban nagyobb mennyiségű jód van. így Japánban, ahol a jódtartalmú tengeri nö­vényekkel táplálkoznak, feltűnően ritka a rajt megbetegedés. Az Északamerikai Egyesült Államokban 300-szor töob rák­haláleset van, mint Japánban. De köze­lebb fekvő statisztikai adatokat is isme­rünk. Bad-Hallban, a világhírű jódfürdő- ben 5% a rák halálozás, mig az alig egy órányi vasuttávolságra eső Liuzben ez a szám 11%. A rákbetegség magasabb kor­osztályokat támadja meg inkább, főleg azért, mert idősebb korban a pajzsmiri­gyek működése lanyhul, ez az a szerv, amely az emberi testben a jódot szolgál­tatja. A jódfürdőket tehát előnyösen al­kalmazzák a rákbetegségek megelőzésére. Nálunk Hajdúszoboszló ilyen természetű fürdő és kívánatos ennek modlern kifej­lesztése,^ nemcsak az érelmeszesedésben szenvedők számára, hanem megelőzés szemnont jóból azok részére, ahol a csa­ládban rákbetegségre való hajlandóságot észlelnek. H. V. dr. Apró szépséghibák (Nem tagadom, hogy nagyobb problémák foglalkoztatják a (világot, mint laz én apró megfigyeléseim. Az olasz-abesszán háború mellett eltörpüli az a kérdés, amelyről szólni alkarok. De ha az első elemiben a tanító nem hagyja figyelmen kívül a kisfiú hibáját, én sem állhatom meg, hogy ne tegyek szóvá egypár olyan dolgot, amelyen naponként mindenkineik .megakad a szeme. Ha az ember véletlenül elindul a Fery Oszkár utca elején és megy kifelé, az elején Ferry Oszkár két „r“’ betűvel díszük az utcajlző táblákon, de később már az egyik „r” betű eltűnik és r-el szerepel Fery Oszkár a kommunizmus alatt vértanúhalált halt csendőrezredes neve, amint azt az emlékéire elhelyezett emléktábla is helyesen megörö­kíti; Csekélység az egész, majdnem olyan, mint az i betűről hiányzó pont, de valami Törőkbarlangok. a somogyi erdőkben következetesség mégis Jöhet ne abban a jeles férfiúban, akinek hatásköréhez ezek a dol­gok tartoznak. Hasonló tévedésben volt az a valaki is, aki ■ Kinizsi utca tábláit y-al öntette vala, mert minden elemista gyerek úgy tanulja, hogy Kinizsi Pál, a hires török- verő i-vel írta a nevét és y-al írva, majd­nem olyan nevetséges, mintha valaki Rá­kóczi és Petőfi Sándor neveit y-al írná. Nem állítom, de az a gyanúm, hogy a szomszéd­ságában tevő Lónyai utca is helytelenül van i-vel írva, mert a Lónyay grófok y-al írták a nevüket. Üdvözlettel Andriska Károly. NYÁRI CIPÍKÖLÖNLEGESSÉGEK J., . __I____ diosi BELV ÁROSI N1VÖJÜ MODELEK VI • >/b telefon: 10—3—92 SZÁLLODA ÉTTERMEMien minden este és vasárnap délután is JÁVOR SÁNDOR zenekara. Telefon: 60-5-82 A .CSILLAGOS ÉG VÉGTELEN­JÉBE beleálmodott magyar virradat reális programmjáért (harcolt egy életen át BECSE Y ANTAL, aki az álmodok merész fantáziájával és a munkás hivatottá szent alázatával szolgálta egy életen keresztül a városi kultúra mellett a vidék kultúráját. Látta a rengeteg nyo­mort, amely a népbetegségek nyomán fa­kadt, és az embermilliók eüesettségiét, a meg­döbbenés, a részvét adta neki az erőt, hogy kidolgozza a maga munkatervét, amelynek nincsenek parlamenti ambíciói, de amely al­kalmas arra, hogy az .egész magyar köz- egészségügyet, modern alapokra fektesse és visszahódítsa ezt a sínylődő népet az élet­nek, a magyarság létéért való küzdelemnek és a magunk történelmének. Becsey szerint mindössze 22 városban van vízmű, amely összesen 2 millió embert lát el Iható vízzel. Az OTI törvényes kötelessége is, hogy a városokat kölcsönökkel segítse és ezekből a pénzekből támogatva, áldásosabb és fonto­sabb feladat el sem képzelhető, minthogy minden vidéki városban vízmű épüljön. El kell fogadni tehát Becsey tervét, amely egyelőre 6 millió magyar munkáskészséget és egészséget ivóvizét védi s amely tervről szakszerű és értékes cikket írt Bikkaf Dénes dr. a Vállalkozás és Építkezés leg­utóbbi számában, az elismerés fényébe ál­lítva azt a férfit, aki Budáról indult el iga­zán építő és igazán reális programmjásval a véreinkért és a magyarság holnapjáért. KÉT UJ FIUOTTHON épül 400 ezer pengős költséggel a Maroibányi téri volt községi szeretetház helyén s a költsé­gek fedezésére a főváros kezelésében lévő egyik alapítványt használják' fel. SZENT IMRE városrész, illetve a XI. kerület legfontosabb kérdéseiről nyilat­kozott legutóbb Szántay István szfőv. biz. tag, a kelenföldi pályaudvar állomásfő­nöke: — A végleteik kerülete ez. Egy-két helyen, mint a Horthy Miklós (út környékén modern városi kultúra, hatalmas bérpaloták, jó út és jó közlekedés; máshol mindebből semmi. Remélhetően a balatoni új müút és az új repülőtér épülése meghozza a XL ke­rületnek a külső részeken is új utak építését és közmüvekbe való bekapcsolásál; és a közlekedés problémáinak sürgős és radikális megoldását. Pockné I., flttila-u. 10. a Krisztinaváros legelőkelőbb hőlgyfodrőszo Telelőn: 54-9-19. A Kőrös Képszalonban I., MARGIT KÖRÚT 56. sz. alatt a legjobb nevfi festő­művészek és szobrászok alkotásai kedvező részletfizetési felté­telek melleit is a legolcsóbb ár­ban szerezhetők be. KEPKERETEZES. RESTAURÁLÁS, KARNIS KÉSZÍTÉS IRODAI MUNKÁT VÁLLAL intelligens, jómegjelenésű, fia­tal urileány, kereskedelmi érettségit tett, magyar-német — gyors- és gépírónő, a francia nyelvben is jártas, mindenne­mű irodai munkát vállal. Muraközy Lívia, II. Fő u. 40. I. 2. Telefon: 54—9—98. PEZSGŐFÜRDŐ GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÓGYINTÉZET Külön férfi éa női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. Budai elite közönség szűcs m estere WADLERJÓZSEF Budapest, III. Polgár ucca 13. TELEFON. «2—7—65. Régi idők, régi nagyasszonyok Budán ismét áldott élet lobbant ki, amelyről csak a gyászjelentés szűk keretében emlékezhettünk meg. Derült lelkületű, lebilincselő modorú egyéniség volt. Hollósné Liehtenstadt Ernesztin, a nagyaszonyok minta­képe, a ki 92 esztendő korában bekö­vetkezett haláláig meleg érdeklődés­sel kísért minden kulturális és szoci­ális kérdést. Ez az érdeklődés az öregségben is természetes kisugár­zása volt Hollósné lelkületének, kap­csolat azzal a korral, amelynek em­léke is lassan kiveszik a köztudatból. A 70-es s 80-as évek nagy magyar lendülete Budán is elsősorban a ve­zető családok összefogásából terebé­lyesedett élő valósággá. Jellemzi ezt a kort, hogy az emberbaráti téren tevékenykedők semminemű elisme­rést nem vártak, nem kértek, pedig együtt éltek azokkal, akik az ország sorsát intézték. Hollós Jakab mérnök, az észak­keleti vasút későbbi főfelügyelője és felesége, az elsők között volt, minden olyan törekvésben, amely a magyar élet előbbvitelét célozta. Hollósné kü­lönösen közjótékonyságáról volt köz­ismert. Ő létesítette báró Liptay Bé- iánévai a tabáni szegény gyermek­kertet és szép otthonát a nagynevű Hauszmann professzor ingyen ter­vezte. A Tabán rendezésekor került lebontásra. Hollósné volt az, aki Ivánka Imrével együtt életrehívta az első melegedő és levesosztó helyet, Emioh Kornélné Fő tucai házában. Mindezt szívvel, sugallatból tette, ez­rektől áldva, pedig Hollósné, osztrák leány volt, aki 1864-ben jött be Ma­gyarországba, idegen szóval ajkán. De ez a szent magyar föld ezúttal is csodát tett. Hollósné, született Lich- tenstadt Ernesztin két év alatt nem­csak szívében lett magyar, hanem új hazája nyelvét is úgy elsajátította, hogy amikor 1866-ban az olasz had­járat idején férjét Steinbrückbe helyezték •— dacára a kolerajárvány­nak — a vasúti tisztviselő tiatal fe­lesége az átvonuló sebesült magyar katonák leveleit' nemcsak megírta, hanem továbbította is a családoknak. Az az érzés, amely Hollósnét a ma­gyar fajtához kapcsolta a legmaga­sabb kultúrvonatkozásban is meg­mutatta minden szépért rajongó lel­két. A mai operabálok ősét gróf Edelsheim Gyuláné, báró Lipthay Béláné, a mai várszínházban Hollós Jakabnéval együtt rendezte. Ezek voltak híressé vált „Tlhéé dansan- tok.” Hollósné ugyanakkor példás fele­ség is volt, aki özvegységében rajon­gásig szeretett Oszkár fiával a há­ború után, éveken át a Margitszige­ten lakott. Elmenekült a megválto­zott világ elől. Vonzotta a szigetnek a csendje, a misztikum, amely a bol­doggá magasztosult királyleány em­lékezetéből árad szét. De így elvo- nultan is bölcsességbe tisztult szem­lélődéssel figyelte a magyar élet minden olyan vonatkozását, amely a a nemzeti hagyományokból merítette minden szellemi és lelki erejét. Amint többször hangoztatta: a legkedve­sebb lapja Budai Napló és a Fővá­rosi Lapok voltak, amelynek tudvalé­vőén ugyancsak Viraág Béla volt a szerkesztője. Friss sírhantja mellett szeretettel búcsúzunk egyik leghű­ségesebb olvasónktól. Boldo'ga u élt, — Isten szerette! Elaludt. Őrizze ál­mát csendesen a magyar föld. melyet szíve utolsó dobanásáig » ringyaszi szonyók hűségével szeretet* Székely dr. Évadnyitó esi Óbudán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom