Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-08-08 / 1201. szám

2 Budai Napló 1935. augusztus 8. NYÁRI CIPÍKÜLÖNLEGESSÉGEK J BELVÁROSI NIVÖJU MODELEK V,-JM^0m‘» telefon: 10—3—92 IOSI fórrá* körüli területre tervezett szikla­kért, amelynek megvalósítása évekre terjedő programmot képez. . . ; — Az évek óta különböző társu­latok által rendezett szabadtéri előadá­sok, különösen a Budapesti Hangverseny Zenekar ezidei szereplése megadják a kí­vánt kulturális programmot is, amely hatásában és hangulatában szervesen il­lik a Szent Margitsziget fürdő és üdülő­helyi jellegéhez és hivatásához. A legilletókesebb nyilatkozat meg­nyugtathat mindenkit, hogy a Margitszi­get továbbra is az marad1 fővárosunk szépségei közt; ami eddig volt. Hangu­lat, báj, romantika, de egyidejűleg Ra- kovszky Iván dr. és hűséges munkatár­sai a városi kultúra minden fontos ténye­zőjét is harmonikus összhangba hozzák a sajátos illatot lehelő dunai paradi-p fsommal. És mikor Buda közönsége hálával gon­dol a sziget nagy jótevőire^ a Palatínus család királyi hercegeire és Rakovszkyl Iván dr. ny. miniszterre, most a Közmun­ka Tanács elnökére, aki nagy szeretettel viseli szivén ennek a csodálatos tündér- kertnek jövő fejlődését, álljunk meg egy pillanatra. Gondoljunk azokra is, akik közvetlen munkásai a sziget szépségei­nek, s akik maguk is minden napjukkal minden munkájukkal a közönség kényel­mét szórakozását pihenését szolgálják. Legelsősorban .gondoljunk szeretettel Dr. Keblovszky Lajos miniszteri tanácsosra, a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. ügy­vezető igazgatójára, aki a maga univer­zális kultúrájával, kifinomult Ízlésével, szerencsés kézzel találja meg mindég azokat az eszközöket, amelyek ezt az egész világon páratlan természeti uniku- most még szebbé varázsolják, s ott még több európai kultúrát teremteni hivatot­tak és ezzel a legkényesebb, legfinyá- sabb külföldi érdeklődését is lekötni és elismerését kivívni képessé teszik. Polcz Géza dr. cégvezető titkár mindig háttérben maradó halk egyénisége is kedves ne­künk, aki a szigeti életben neves Vidor Jó­zef karnaggyal, a Kormányzóné tisztele­tére épített premontrei kápolnában rend­szeresítette a zenés, énekes Istentisztele­teket. Ezek a misék és áj tatosságok nem­csak a szigeti alkalmazottakból létesült dalárda szép teljesítményei, hanem min­denképen méltók a zárdái vissza^onult- ságban élt magyar királyleány: Szent Margit századokon át idecsillogó emléke- i zetéhez is. Maigyar József Sziklay János dr. i Jobb tájékoztatást Az Idegenforgalom hiányai A Közmunkák Tanácsa az újabb évek­ben, leginkább a most épülő vagy rende­zett budai részeken számos uj utcának adott nevet. Ez nagyon is helyes. De az már nem helyes, hogy még a hivatalos személyek egy része sem vesz tudomást, vagy nem vehet tudomást létesítésükről, mert sem újabb térkép, sem újabb utca­névsor nem áll rendelkezésére sem a ha­tósági személyeknek, sem a nagyközön­ségnek. A budapesti nagyközönség, de még a sajtó munkásainak egy jó része is valami értelietetlen közömbösség betegségében szenved, aminek hatása bizony nem csak a helyi polgári forgalomnak okoz kelle­metlenségeket, hanem az idegenforgalom tekintetében egyenesen borzasztó hátrá­nyokkal járhat. bőt mi többi — Vannak egészen újon­nan elnevezett uccák, de még régibb ut­cák is, amelyekről sem rendőr sem villa­moskalauz nem tud felvilágosítást adni a kérdezősködőknek. Mert sajnos, maga a közönség jó része is olyan nemtörődöm­séggel van megverve, hogy egyesek még a szomszéd ucca nevét sem tudják, amint azt' legutóbb tapasztaltam, amikor egy barátomat a szomszéd uecában a szokásos „nem tudom“-mal és „olyan nincs “-csel bocsátották szélnek; szerencsére volt esze hogy egy közeli üzletben tudakozódott, aztán meglepve látta, hogy éppen annak a lakása mögött van a keresett ucca, aki őt nemtudomjával elutasította. Lehetetlennek tartom, szintén a ta­pasztaltak után, hogy Bécsben egy rendőr vagy kocsivezető ne tudjon engem, az az idegent vagy csak járatlant útbaigazí­tani, ami Budpesten lépten-nyomon meg­történik. Mondok hamarjában néhány megdöb­bentő esetet- Rázhatják a fejüket az ille­tékes főemberek. Az Attila- és Miké utca sarkán egy asszony megkérdi az ott álló közlekedési rendőrt: merre van a Pauler-ucca? — Nem tudom . . . Éppen arra megyek és megüti a kérdés a fülemet . . . Hisz itt van az ucca a szemünk előtt! Ott annál a sarokháznál . . . Mentegetőzik, ő még uj ember . . . De hát nem kell az uj em­bert is kellően instruálni annak, aki arra a posztra odaállítják P Más. Alig egy hónapja történt. A lánc- hidi vonalon. Egy vidéki (vagy talán pesti külvárosi) asszony kérdi a kalauzt: ~ A kereskedelmi minisztériumba megyek, hol szálljak le P A kalauz úr azt feleli: Akkor kérem önnek fel kell mennie a várba; tessék a Lánchidnál leszállani, aztán a siklón föl­menni . . . — A pokolba! — kiáltottam közbe. Hisz a kereskedelmi minisztérium itt van a Lánchidnál!. Megint más. A napokban egy 44-es ko­csi kalauza nem tudta megmondani a kér­dezőnek. hogy hol a (Labanc út? . . . El- ámult, hogy éppen a Szép Ilona közelé­ben, a remisek mögött. — Hát akkor ezzel a kocsival a vég­állomásig mehet az az úr P — Persze hogy mehet, sőt Jcell mennie, ha csak át nem száll a zugligeti kocsira. —Mert kérem, — mentegetőzött, — én egy másik remishez tartozom. • — Jó. De akkor, amikor fölrendeiik a 44-es kocsira, talán mégis kioktathat­nák, hogy milyen út vonul el éppen a mostani kocsijának remise mögött!. lltővégre a szegény tájékozatlan ide­gen' nem mind részesülhet abban a vélet­len szerencsében, hogy engem ott talál a kocsin vagy a keresett ucca mentén. Tehát nagyon is kell gondoskodni ar­ról, hogy a meglévő de elavult kézi köny­vekhez, térképekhez (míg az uj megjele­nik), névsorokhoz legalább évenkint egy pótívet adjanak. Ez ugyancsak nem ke­rül sokba. Kapja minden rendőr és minden kalauz ingyen. De célszerű lenne a nagyközönség számára kerületenkint p. o. 10 fillérért skiccszerű tájékoztató térképet adni. Sőt az sem húzná meg a városi pénztárt, ha ilyet legalább minden trafikba, nagyobb kereskedésbe ingyen beadnának. A lemez, a kő megmarad, a következő évben könnyen belerajzolhatják az uj ucca ne­veket is. A közúti vasút megállóhelyein ügyesen vannak beillesztve az illető vo­nalak egy városi térkép részletbe. Ilyen célszerű útbaigazítóval lehetne ellátni a kalauzokat, hogy ne kelljen nekik meg­lepetten rábámulni arra az utasukra, aki abbán á tévhitben fordul hozzájuk bi­zalmával, hogy hiszen a kalauz tudhatja legilletékesebben, hol kell leszállnia az 5 vonalán valamelyik szomszéd ucca elér­hetéséért. — Tehát: jobb tájékoztatást ! helyezte tarisznyájába a majmot. Tógáját félvállra „panyókára“ vetette. Mily szép volt e dudás és mily szomorú, hogy vét­ségünkre már azt is tudjuk, hogy pnnyó- ka e köpönyegről azt! jelenti, hogy Spa­nyolka. Vagyis spanyolinódra ftlva.'lra- vetett. E majmos dudás után signor Dorae- nego Scarron, következetf: a kéménysep­rő. Fekete fiú volt, fején szintén sváj­ci olasz Baretíía, vagyis vajasköcsög for­májú süveg volt, ez azonban, ellentétben fenn nevezett fagy lajtoséval, fekete volt. Általában az egész kéményseprő fekete voll Mondhatnánk koromfekete volt. Gyermeki ésszel nem tudtuk felérni, hogy mitől fekete már korán reggel a kémény­seprő bácsi? Azt értettük, hogy napköz­ben miért fekete, hiszen láttuk, hogyan rúgja le lábáról a szeges papucsot és ho­gyan mászik fel konyhánk óriási ^ szeles kürtőjébe, hátát a falnak vetve, két kéz­zel, két lábbal tolva fel magát a kürtőn. Itt válóban megfeketedhetett a kémény­seprő bácsi, de mért volt fekete már ko­rán reggel, mikor még nem mászott fel a kürtőbe? Unokabátyánk, (huncut diák) egyszer azt mondotta nekünk, szegény kis négyéves budai gyermeknek, hogy a ké­ményseprő bácsi esfte megmosdik és olyan fehér mint a lisztesmolnár, reggel is fe­héren ébred, de szegyei ilyen fehéren kimenni az utcára, tehát koromba mos­óik meg, hogy már korán reggel olyan fekete legyen, mint egy rendes kémény­seprő, vagyis hogy koromfekete legyen. Szerettük volna megkérdezni a kémény­seprő bácsit, hogy igaz-e ez, de nem mer­tük megtenni, öreg dajkánk többizben kijelentette nekünk: elvisz a kéménysep­rő bácsi ha rossz leszel! Ezt ugyan a ké­ményseprő bácsi nem ^ette, de Istenkém, mit lehet tudni? Hátba megteszi? És ok­kor mi lesz? E fekete Signor után tarkaruhás lány­ka következett. Vállán igen kedves ap­ró állatka ült. Mbrmota jennek a neve, né­metül Murmeltier, magyarosan mermofér. E lánvka szintén olasz volt, Savoya vi­dékéről jött és kenyerét egyrészt mór- motáiának táncoktatásával, másrészt csör­gés dobjának verésével; végezetül pedig szerencsemondó planétáknak árusításával szerezte. Ma már tudjuk, hogy e vándor táljá- I nők mind svájci olasz hegyvidékről jöt-l tek: Locarno és Davos vidékéről, sötét, szürke hegyek völgyéből, a Graubünden- bői, honnan a szegénység kergette őket el, hogy szerencsét próbáljanak. Régi vándorműveseink közül a legtöbb svájci olasz volt a régi időkben. Kőfaragók, márványcsiszolók, padtna jrakők, vagyis stukatérosok, ácspallérok, kéményseprők, szalámifőzők, köszörűsök, panagályos pla­nétások, táncmesftterek, kávéfőzőlegények, CSUSZÁIMÉRT BACHMANN-JAZZ SZÁNTÓ GYULA ÉNEKEL Jl közönség kedvelt találkozó helye ___________ esi RSZKA KON RÁD vendéglős fag y lajtosok, perecesek, cukrászok, két­kerekű taligás föidfuvarmányozó bara- bérosok rozsolisfőzők, vándorparfiimösük, parőkacsi nálók, szemüvegköszörüsok és hómérósÖk voltak ők. Valamikor a közép­korban, sőt máig is soraikból kerültek ki a Pápa délceg testőrei, a Svájcerek. őseik építették a régi magyar várakat és kas­télyokat. A szegénység kergette őket ide az áldott magyar Kánaánba, sokan itt maradtak közülük. Ilyen szalámifőző volt a budai Rosconi és a Del Medico család őse. Kéményseprő volt a Devecis del Vecchio családé. Kékfestő az óbudai Fi­nali család. Vándormuzsikus és kávés volt a hires Gobbi család őse. Padmaj- rakó volt a Della Valla és Melocco csa­lád őse. Svájci francia volt Monsieur Ger- baud a cukrász és svájci olasz vándor- optikus^ volt a Calderoni család őse. Sok­nak eltűnt a neve. Buda város levéltárá­ban találunk egy Menegatta nevű csalá­dot. Ez a név annyit jelent, mint Dame- nico fiának, Domenicchionak fia, vagy i* a kicsi Domonkoska. Igen- ám, de ez a név nagyon hasonlított a Mangiagatta névre, mely macskaevőt jelent. Az óla- szokat, tudniillik, azzal vádblják, hogy nem vetik meg a macskapecsenyét. Ez a név viszont németül Katzenbeissert je lent. így történt, hogy Manegetta — Man­giagatta családnév egy szép napon mint Katzenbeisser jelent meg, míg a család nevét az erdélyi tinkovai nemes Maty- kássy-ra magyarosította. így tűnt el a régi tálján elem Budáról, de a svájci „va­jas köcsög, a svájci sipka,“ máig ott van leánykáink fején, kik számos Gelateria Italianaban máig szörpölik az olasz fagy­laltot a keserves budai kánikulában. A kistölcsér, melyből ezt teszik, az olasz Cornetta, vagyis Szarvacska, amiből régi budai kifli szarvas, helyesebben szarvacs neve lett Eltűnt a régi fagyialtosok csen­gője és parányi babatányérja, de még él a Del Medico és a Rosconi csal'J él a svájci sapka. Locarnoban azonban má nem édes fagylaltot kevernek, hanem méregből főtt világpolitikát, melynek ke­serű levét a szegény izzadó európai issza meg. Bndai Vén Hárombék Effendi. Egy elöljáróemléke :Régi budai fagyialtos és más vánáortaliánolí Hanvai Sándor halálának (935 julius 20-án múlt tíz éve. Mint területi elöljáró a kerületi közigazgatás uj módszerét dol­gozta ki Munkásságát a sírjánál rendezett em­lékünnepen DUDAY ALAJOS tanácsnok, elöljáró méltatta kegyeletes szavakkal. Hamvait 1894-ben, 37 éves korában a IV. kerület élére elöljárónak választották meg, egész működése összeforrott azon­ban magával a kerületi ■ elől járósági in­tézménnyel is. Az 1893:XXXIH. t cd az előljárósági törvény előkészítésével és az ezt kisérő szabályrendelettel oly művet teremtett, mely ma is aktuális. Elgondolása megadta a1 kerületi elöl­járónak a módot, hogy orvosi, mérnöki, közélelmezési, állatorvosi, stb. ügyben közérdekű esetben 24 órán belül intéz- 1 "'J 'ss"k. Megszervezte ja kerületi elöl­járók értekezletéti mely vezetése alatt kiváló jogalkalmazó és tanácsadó testü­letté fejlődött. A közigazgatásnak a mindinkább je­lentkező szociális problémákba való be­kapcsolódást is 6 érezte át először, az 1895-ben létrejött VIII. kerületi „Közjó­tékonysági Egyesület“ megalkotásával. A mai szociális szervezet felépítése az ő el­gondolását mélyíti ki. Nem volt a köz- igazgatásnak tere, hol , újszerű ötletet, kiváló megoldást fel ne vetett volna. Ezek közül kiemelendő a szfőv. tisztvise­lők elméleti és gyakorlati továbbképzé­sének kérdése, mely ma szintén aktuális. Mint érdekes jelenségre mutatunk rá ez utóbbi körülményre, hogy miért érlelhe- tődött meg épen egy kerületi elöljáróban ennek szükségessége. A kerületi közigaz­gatás sokoldalúságánál fogva, a kerületi elöljárók tapasztalhatják leginkább, mi­lyen felkészültséggel kell rendelkezniük a kerülethez beosztott munkatársaiknak, hogy a közigazgatás labirintusában pil- lanatonkint felvetődő problémákban meg állják helyüket) és a polgárság bizalmá­nak megfeleljenek. 1915-ig volt Hanvai a kerületi elöljá­rók értekezletének elnöke. 1925-ben be­következett haláláig tudományos téren és a főpolgármester mellett mint szakelőadó, állandó munkása volt a közigazgatásnak. - : A kerületi elöljárók értekezlete Du- day Alajos dr. tanácsnok, elnök vezeté­sével az évfordulón Hanvai sírjához za­rándokolt és koszorút helyezett el azou ezzel a felírással: „Nem kell Rólad em­lékeznünk, hiszen alkotásaidban élünk, melvek időszerűbbek, mint valaha.“ Ez a meggyőződés hatja át a kerületi elöljárókat és mindenkit, mert) ma, az egyszerűsítési reformmozgalmak tűzpróbá- ját is sikerrel állja. Ez mutatta az irányt az előljárósági intézmény modern érte­lemben vett racionális megoldására. A bensőséges emlékünnepély kiemel­kedő pontja volt, mikor Liber Endre al­polgármester a polgármester nevében megkoszorúzta a síremléket. életmód és a mélyebben ható bölcselet, melynek segélyével sok mindent lehet leküzdeni. , A -kisiparos érdeke. Főváros számszé- kenek vezetője:^ Papanek Elemér tűin. tanácsos, jelentésében elismerőleg em- J®*“®** mf* a Kisipari Hitelintézet mű­ködéséről es vezetéséről és hangsúlyozta, hogy ennek az altruista célt szolgáló in­tézménynek feltétlenül alaptőkeemelésre lesz szüksége, hogy a kisipar hiteligé­nyeit fokozott mértékben tudja kielégí­teni. 6 BUDAI VIGAOÚHAL Corvin-tér 5. Tel 53 5 32. KOTSIS ERZSÉBET művészi fényképész. Margit-hid munkái ügyében érdekes nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy fair volt-e a Zsigmondi és Schiffer cégek közti megállapodás, mely szerint a ki­kötött felárról lemondanak, ha a megbí­zást együtesen nyerik el. Ezzel szemben a „Közszállifási Szabályzat“ kimondja, hogy ki kell zárni a pályázatból azokat a vállalkozókat, akik bármily vonatko­zásban megállapodtak. Feiíékdralc, Ijáxturtásl cikkek, illatszerek legolcsóbban PÄTHIII festékház II. SZÉNA-TÉR 7 - T : 56-2-23 Kellemesen szórakozhat NflRDfll kerijjelyiségében II., KUT-UTCA13. SZ. ISZTNIRENDEIÉS TELEFON: 50-4-08. MindenUUfben halászlé ELSŐRENDŰ Z E NE DÉLBEN: Menürendszer SOMAI FÜRDŐ ÓBUDA — AKVINKUM Ké.« « . . i < Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hckte- liter rillMkUr therm álvíz A szentendrei HÉV vasútnak a MPTR háláknak éa an ÚJPESTI átkelő propellernek állomásé MENYASSZONYI képek Billiósnál Fö-u.18 VADASKERT VENDÉGLŐ és CUKRÁSZDA Hűvösvölgyi villamos végállomástól 2 porc JAZZ — TÁNC TEKEPACVA — PANZIÓ Bizonyára még mindnyájunk 'fiilébe cseng az egykori budai fagylaltos taljá- nok csengője, illetőleg ennek budai gyer­mekkori emléke. Oh, igen nagy gyönyörű­ség volt látni e fagyialtost, amint feltűnt az egykori Szentjános utca sarkán. Fején karimátlan, gombaalakú cukrászsüveg gömbölyödött, mint valamely nagy gom­ba. , Szép, rendes kecskeszakália volt mint egy rendes taljánhoz illett 1889-ben. Süvegének nevéről ma már tudjuk, hogy annak neve Bratta, azaz vajaskö­csög. A franciák ezt Barettének mond­ják. Ez az őse a mai úgynevezett svájci sapkának, amelyet az összes budai nagy­mamák, kedves leánykáik és e kedves mamák kedves unokáj, mint süldő leány­kák mindnyájan hordanak vala napjaink­ban. Mondom, jött e tálján, csengőjét rázta és „Fagylalt-Falé!“ kiáltást hallatott. Mi volt ez a Falé? örökre rejtelmes dolog előttem. Nem tudtam rájönni, mit akart mondani ezzel a derék tálján. Jött és fele­melte a fehérre mázolt kétkerekű kordé- lyán csillogó szép fényesre sikárolt há­rom rézfedő egyikét. Ezek ama dobozo­két fedték, melyek a fagylaltbéli gyönyö­rűségeket rejtették. így a „jutti-frutti“ nevezetű gyermeki gyönyört is, mely any- nyit jelent, hogy: minden gyümölcsök fagylalt-levét. Ez igen tarka-barka volt, úgymint piros, sárga, fehér, csokoládc- barna, és kávébarna. „Egyért“ vagyis egy krajcárért egy kis babatányéron adott egy rendes porciót a derék budai Signor. Az ember, már mint a budai gyerek egyszerűen lenyalta a tán vér ká­ról a fagylaltot. A Signor várt, a gondo­san lenyalt tányért beletette a kordélya oldalán lógó bádogedénybe, melyben né­mi víz úszkált, amivel elég tétetett az egykori budai hygiénia szent követelmé­nyeinek. E csengés fagyialtost, ama derék íér- fiu követte, aki a tálján hegylakók szé- leskarimáju hegyes süvegét viselte, nya­kában kerek malaclopó köpenyes veit kerítve, avagy spanyolosán lélvállra csapva. E köpönyeg a római Cívisek egykori tógájának volt utóda, de ama Carbonaro köpenyegeké is, melyeket nagyatyáink a Pilvax kávéház, vagyis a Szabadság és Petőfi Sándor korában vi­seltek. E tálján férfiú lábán csavaros Iábszárvédő ékeskedett. Dudás volt ő. Az ilyennek Pifferajó a neve, ami sípos du­dást jelent E dudás tálján megállóit bu­dai házunk udvarán, tógája alól előhúzta kecskefejű bőrdudáját és — im lásd a csodát — a malaclopó köpönyeg alatt ló­gó tarisznyából egy kis szomorú, ijedten pislogó vézna majmot is előhúzott. Bús volt a majom egyrészt azért, mert noha csak majom volt, mégis gyönyörű veres francia tábornoki zekébe volt öltöztetve. Aranyos vállrojtjai voltak a zekének, a majom viszont félrecsapott veres francia gyalogsági sipkát viselt. Olyat »mint a francia gyalogos közlegények* a Piuo- piuo-k. A majom úgylátsiik azért is bús volt, mert ha már.: tábornok volt. akkor miért viselt közlegényi sipkát? Viszont ha azt viselte, akkor miért volt tábor­nok? Esetleg talán azért búsult, mert a nyakán lánc volt. avagy talán Gibraltár szikláira vágyódott vissza, hol egykor szabad őse bölcsőjét ringatták? E bús ■ majom táncraperdült a tálján dudás nve- kergő muzsikájára. Melódiája örökre fü­lünkbe cseng, és látjuk e tálján göndör fürtjeit, balfülében a nagy fézfülbevalót, a majom markában a kis bádogtányért s a répacsutakot, melyet anyánk, ki a majmolt! igen sajnálta, jutalmul a táncos­nak átnyújtott. Jó anyánk mindig meg­vendégelte a vándorzenészt. „Grazia tanta signora!"— mondá a tálján, zsebrevágta a kapott köménymagos kenyeret s vbsza­A yoghurtról Irta: Herényi János gróf Az utóbbi napokban egyes elárusítók áremelése következtében a közkedvelt yoghurtta terelődött a figyelem, amely tejtermék 1908 ^ óta mindinkább „diva­tossá“ vált tápláléka lett a legszélesebb rétegeknek. Mecsnikoff orosz biológus profeszor tanulmánya szerint a yoghurt- ban nagy mennyiségben előforduló maya gomba, az emberi vastagbélben, a szer­vezetre nézve káros következményekkel működő (állítólag öregséget idő előtt okozó) rothadási gombákat semlegesíti, mintegy legyőzi. y A yoghnrt mint ilyen, nemcsak Bul­gáriában isikért táplálék, hanem Szicíliá­ban is, ahol gioddu vagy mezoradu né­ven szeretik. Szardíniában cieddu, Ame­rikában mazuio, Montenegróban grusa- vina, Bukovinában husianka és Bánát­ban tarhó elnevezés alatt kerül forga­lomba. Ez utóbbi elnevezésből keletke­zett a yogburt hatóanyagának tarhómag neve, melyet nálunk ojtó, ojtómagnak hívnak, tudományosan specializálva pe­dig bacillus bulgaricus-nak. A yoghurt használatának hatása két­féle, az egyik az, hogy a bélhuzam tar­talmának lassú, renyhe elvonulását (du­gulását) megakadályozza, vagyis sietteti az anyagcserét, amihez hozzávehetjük a maya gomba már említett szerepét. A másik hatása pedig a roppant szugesztiv erő, mely a yoghurt élvezőiben él és má­sokra terjedve több és több hívet szerez ennek a tagadhatalanul jó és hasznos de legfőképpen pedig olcsó tápláléknak. Olcsósága és könnyű előállítású követ­keztében éppen az említett országokban terjedt el leginkább a szegények között. Előállítása olyképen történik, hogy a I leölt szopós bárány, borjú ú. n. kisgyom- I rának tartalmát (gyomornedv és szopott tejkeverék), vagy pedig magának a kis- gyomor falának egy kivágott darabkáját körülbelül 45 foknyira lehűlt forralt tejbe tesszük és langyos-meleg helyen aludni hagyjuk. Ez a kezdő előállítási mód, mert ha már van yoghurtunk, ak­kor elégséges, ha egy liter lehűlt (45 fokra) forralt tejbe egy evőkanálnyi yog­hurt ot keverünk és ezt hagyjuk meg­aludni. — Ez volna az említett étel eredeti ké­szítési módja. A modern tejüzemek már specializálják az eljárást és a gyomor­nedves tejtartalomból (vagy kisgyomor,- falból) a többféle tejsavóbaktériumok ’kö­zül kitenyésztik az ú. n. bacillus bulgari- cust, amelyet azután egyedül használnak „ojtónak“ a specializált yoghurthoz, Ez a legjobb hatóanyaga a „gyógyyoghurt- nak”. Lévén a tej a legkényesebb állati ter­mék, szigorúan betartott eljárásokkal és ellenőrzésekkel kell arra ügyelni, hogy a tejbe vagy annak termékeibe (tejszín, tejfel) kerüljön a roppant veszélyes Coli bacillus, amely még a tejszínből készült fagylaltokban (eper, vanilia, mogyoró stb.) is könnyen okozhat végzetes bajo­kat, amint azt ép a pünkösdi ünnepek alatt tapasztaltam egy ismerősömnél. Ha van megbízható anyagunk, akkor a 1 egegyeszerfibben és legolcsóbban a kö­vetkező módon készíthetjük a legzamato­sabb ízű yögburtot : egy liter forralt tel­jes tejét hagyjunk félig lehűlni és ak­kor keverjünk bele (lassan néhány moz­dulattal) egy evőkanálnyi megbízható, friss tejfelt. Tartsuk langyosan meleg helven, míg megalvad. Kétségtelenül igaz, hogy a legjobb vacsora egy köcsög yoghnrt, meg hozzá egy karéj vajaskenyér, de az egészség­hez és a hosszú élethez az említett he­gyilakó népeknél még hozzájárul a J jó. tiszta hegyilevegő, a szerény, puritán Ideális nyári esték Schrápler h“6szkert III.Lajos-u. 27. T.: 57-6-41 Ha / különlegességek Zene — Hangulat Obuda-UJlaki Takarékpénztár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, Dl. LAJOS UTCA Í48 Telefon: 62—4—57 Betéteket elfogad könyvecskékre és ’ folyószámlára a legnagyobb kamatozás mellett. Bölcsőnket folyósít váltóra, folyószámlára, értékpapírokra a legelőnyösebb feltételek mellett O C E V M műszaki kereskedés Telefon: 69—0—10. XI. ker„ Horthy Miklós-út 32. — Autócikkek, Bosch- cikkek. Műszaki cikkek, szerszámok, izzólámpák, SKF-lerakat, gépszíj, csiszolópapir, autó, gőzhenger, gép, dynamo, csont és padlóolajok, ko­csikenőcs, gépzsír, autógumim’. — Házhoz szállítással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom