Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-07-02 / 1199. szám

2 Budai Naplő WS. jafius 2. bősége, hőfoka érték és gyógy hatás te­kintetében sok külföldit is felülmúló^ de fél Mache egységnyi radiumemana-f tiotartalmuk kétségtelenül hátrányba^' van a 25 Maches és 245 billiomod^ gram-»- mos radiumsótartalmú rudasfürdói for­rásokéval szemben. Itt külföldi tudományos várta készül. Ennél ,a legexponáltabb helyet kell ki­jelölnünk. Itt inilligrammok és billiomod- grámmok donliW el az idegenforgalmi millió pengők sorsátl! Nemes Jenő György dr. Nemes dr. érdekes és tudományos szempontokat előnyben részesítő sorai­hoz szükségesnek (Partjuk megjegyezni, hogy a reumakórház megvalósításával kapcsolatban figyelemmel kell^ lenni azokra a kiváló praktikus eredményekre , is, amelyeket a magyar fürdőügy szerve­zetei e téren eddig már elértek. Minde­nekelőtt hűt van a Szent Lukács fürdő .reumakórhááa, mely a legmodernebb igé- nyekkel máris adottság, számtalan ma- íjgyar és külföldi beteg gyógyulásának Tkomöly1 tényezője. Elqpsorban* ezt a ki- 6jvál&* fürdőt kell Iszázszázalékig kihasz­nálni és csak akkor szabad a gyógy- szempoutból talán még értékésebb Gel- lért-forráscsoportot megfelelően haszno­sító, de bizonyára óriási beruházásokat igénylő kórház és kutatóintézet felállí­tására gondolni. A Szent Lukács fürdő reuma-gyógyotthon meglévő nagy értéke Budapest fürdőváros gondolatának s a környék győgytényezőiről sem szabad egészen megfeledkezni, amikor szívün­kön .viseljük a fürdőváros jövőjét. Kü­lönben itt is elv lehet: a több kórház és intézmény sose bai. ha a közönség bi­zalommal keresi fel 'Buda ígyógyerejű, csodálatos hatású fürdőit, amelyeknek várhatóan hatalmas üzeme méltó propa­gandája lesz Kelet és Nyugat ütköző­pontjában sokáig ismeretlenül elhanya­golt szépséges magyar fővárosnak. Közgyűlés a Klotild Szeretetházban —Ripka Ferenc dr. 20 éves elnöki jubileuma ­A Budakeszi-uti gyönyörű fiuárvaház- ban, amelyet a társadalom jótékonysága tart fenn, június 26-án rendezték az egyesület évi rendes közgyűlését. RIPKA FERENC dr. elnök megnyitójában rámutatott, hogy az elmúlt év különleges megpróbáltatásokat hozott az emberbaráti intézetre. A ható­ságok támogatása lényegesen csökkent s ezt. különösen az itt nevelt árvák ruha­ellátása sínylette meg. Mégis hálát kell adni a Mindenhatónak és a jótevőknek, hogy a tartalékok felhasználásából az in­tézet üzemében komolyabb fennakadás nem állott be az utolsó pillanatban min­dig megérkezett a kívánt pillanatnyi se­gítség. SZABÓ ÁRPÁD dr. főtitkár, a Gázgyár igazgatója terjesztet­te elő minden részletre kiterjedő alapos évi jelentését, amelyben megállapította, hogy Ripka Ferenc dr. húsz éve áll a nemes emberbaráti hivatást betöltő inté­zet élén. Nagy lelkesedéssel ünnepelték a tagok a jubiláns elnököt és ezzel kap­csolatban Pakányi Ferenc szkfv. biz. ta­got, aki szintén 20 éve fejt ki áldásos müdést a szeretetház érdekében. S a kö­zönség hangulatának BARÁNSZKY GYULA dr. választmányi tag, kormányfőtanácsos adott hangot lendületesen szárnyaló be­szédében. — Az egyesület 20 évi működése ki­zárólagosan Ripka Ferenc dr. szervező- készségének eredménye. Az ő nagy szive az árvák ügyének gyámolitásában min­dig megtalálta a legrejtettebb erőforrá­sokat is, amelyekkel a holnapokat bizto­sítani lehetett. Forró köszönet illeti ezért a .csöndben végzett nemzetmentő mun­kásságáért, vele együtt hálával kell meg­emlékezni a «többi kiváló hivatást betöltő jubilánsakról elsősorban is Szabó Árpád dr. főtitkárról, és Pakányi Ferenc szkfv. biz. tagról, akik önzetlen főmunkatársai voltak az elnöknek, «továbbá Liptay Já­nos intézeti igazgatóról, a jeles pedagó­gusról. Szüni nem akaró éljenzéssel ünnepel­te a közgyűlés a jubilánsokat és köszö­netét mondtak a nemeslelkű adakozók­nak is, akiknek első sorában a magyar bankvilág és a budai kisiparosok és kis­kereskedők Vezérembere, a gazdasági té­nyezők mellett Hubert Vilmos is minden alkalmat megragadott, hogy gyűjtésével, adományaival az árvák sorsát megjavít­hassa.. A nagyszámú előkelő közönség sorai­ban ott voltak : Hennyey Vilmos dr. ál­lamtitkár, Kapcza Imre igazgató, Szlávik Ferenc dr. főorvos, Hubert Vilmos fém­áru nagykereskedő és Buda számos kivá­ló polgára. Jl dömsöcli 'Pádvár vagy asz eszüstbánya titka Irtat MARGIT!AY RIKArd Or. Úgy hangzik ez a dm, mint valami regényes, kalandos történet, pedig csak­ugyan megvan a valóságban és mint sok más hasonló dolgot, a páratlanul szép budai hegyvidéken, csak ki kellene emel­ni az elhagyatottság dzsungeljából és ne­vezetességgé tenni. Itt van ez 1—2 órá­nyira a Fővárostól és ha art látjuk, — •> mennyire ismeretlen és járatlan ez a fes­tői vidék is, amelynek tájszépsége mesz- sze felülmúlja az agyonreklámozott Ischl, Gastein vagy más idegen földét, úgy csak helyeselni lehet azt a rendelkezést, mely bünteti a külföldre oktalanul tóduló, ha- zafiatlan közönséget Ismerjük a középkori magyar törté­nelem ama mozzanatát, amely szerint I. Béla _ királynak a dömösi Árpádvárnak (a nép száján Pádvárnak) nevezett he­gyén kastélya volt, mely 1063-ban or­szággyűlés tartása közben, összeomlott s őt is romja alá temette. Szt. László ki­rály is itt lakott s innen szokott indulni hadjárataira. Álmos herceg. 1107-ben ha­talmas prépostságot és káptalant alapí­tott Dömösön. Kálmán király, hogy meg­akadályozza Álmos trónralépését, fiával Bélával együtt megvakítatta, sőt pribé­keket küldött ki elfogatásukra. Álmos azonban a templom oltárához kapaszkod­va megmenekült, a hazatérő pribékeket pedig az erdőségben vadállatok tépték szét. Álmos halála után fia, II. (Vak) Bé­la néven mégis király lett s a prépost- ságot dús adományokban részesítette. Ek­kor 59 falu és 761 szolga tartozott apré- posfsághoz, melynek 12 kanonokja volt. A tatárok az egyházat később lerombol­ták. IV. Béla király egy év alatt azt ismét helyreállította s olivetói szer­zeteseket telepítette i(je, kiknek az első apátja, Filipponi Bernardin is itt volt el­temetve és sirja kegyeletei zarándok- hely volt, 1446-ban'Ív. Jenő pápa a Pá­losoknak ajándékozta a prépostságot, mely a török idiok alatt is fennmaradt s csak 1702-ben ment végleg tönkre. — A régi hagyományok szerint a Pád vár alatt Árpád kincse van elásva s mellette lévő mély szakadékban ezüstbánya volt, mely­ről a helyet még ma is Pénzverő árok­nak hívják s itt régebben fegyvereket, ezüst- és rézdarabokat találtak. A dömösi ^hajóállomásról kiindulva, a község temetője mellett, 15 perc járásra, meg is találjuk a prépostság romjait. 4-5 m* maKas vast&g toronyszerű falmarad­vány all csak eperföldek között, de kö­ESPLBHDDE CAFFÉ RESTAURANT Nyári kettős terrasz a Rózsadomb oldalán. TANCTÉRRASZ Sajáltermásd és uradalmi, tisztán kezelt borok ZAltirentli (pBrkBlt, tokány, gulyás, savanyű­tOdőj plccoló sör és kenyér . . 50 fillér Reggeli kávé tejszínhabbal és sOteménnyel 50 fillér Hsinenfi . .........................f,— pengi Nag ymenő.............................1*30 pengi SEB ALD REZSŐ ▼endéjj’ő« rülötte több holdnyi területen a szántó­földiek tele vannak kő- és téglatörmelék­kel, sőt egy gyümölcsös kertben egy ha­talmas pinceaiagut bejárata tátong, mely­nek nyílását szederbokrok takarják el. Az alagút hossza a föld alatt kb. 8-10 m. s a Duna felé vezető végén törmelékkel van eltorlaszolva, honnan háromfelé el­ágazó újabb menetek nyílnak. 30-40 év­vel ezelőtt szőlő alá forgatták itt a ta­lajt, mikor 1 m. mélységben sok faragott kő, emberi csontok, falazott sírboltok (talán ép Filipponi Bernardinóé ?) kerül­tek elő, sőt egy kékzománcos arany ke­hely is, mely jelenleg a Nemzeti Mú­zeumban van. A romokat azonban ismét betakarták, a csont maradványokkal együtt. Érdeklődésemre kiderült, hogy ez_ a gazdaember, ki a kelyhet találta, még ma is él, Dóka Istvánnak bivják, 72 éves jó erőben lévé öregember, ki kész­séggel vállalkozott 2 liter bor ellenében a romok megmutatására. Elmondta, hogy az alagút beomlása előtt oly nagy volt, hogy_ kocsin lehetett bejárni, egy jelen­leg őszi árpával bevetett területen ha­rangot és fából faragott szószéket talál­tak. A harangot a háborúban bolvasztot- ták. (1 ! I), a szószék azonban visszake­rült a földbe s ma is ott van. Megerősíti ezt Kiss Lajos, a plébános tulajdonát ké­B ező föld jelenlegi bérlője is. Az «reg Hókának akkoriban a kehely megtalálá­sáért csak 1 forintot adtak, de bérbe ad­ták neki a földet, melyből egy év alalt 800 forint ára bort termelt ki, ebből vet­te mai házát és földjét. Szerencsét ho­zott neki is az aranykehely, de állítása szerint 1 m mélységben még nagyon sok minden leletet lehetne találni a földben, mely 30-40 év óta már bolygatva nem lett. A templomromoktól nagyszerű kilá­tás nyílik a Duna szorosára s a túlsó ol­dalon levő Szt. Mihály hegy re. Mögöttük a Dobogókő 700 méteres komor homloka sötétlik, jobbról-balról hatalmas hegy­láncok, erdőboritotta vonulatai húzód­nak ; olyan panoráma ez, melynek ked­véért messze földről kellene idezarándo­kolni és csak bűn számba menő nemtö­rődömségnek lehet nevezni, ha a közeli Pestről is csak kevesen látogatják e nagyszerű helyet. Holdszámra menő eper­földek között haladunk ezután tovább Pádhsár felé az öreggel, ki a hosszú és meredek utón korát meghazudtoló fürge­seggel halad elől és tart szóval régi tör­ténetekkel. Ismeri a Pádvár s a Pénzve­rő árok titkát s elmondja, hogy apja fia­tal korában, 70-80 év előtt, ott gyakran látta a „szűrösöket“. Ezek a szűrös lova­sok voltak, kik éjjel jöttek az Alföldről a hegyoldalba, annak oldalán kiemeltek egy vasgyűrűs követ, a barlangba be­mentek és hiába lesték őket társaival, nem tudta megállapítani, hová tűntek, ő követ fuvarozott hajón Tolna megyébe a Dunán, hol szintén tudtak a Pádvári „szűrösökről“, kik ezüst pénzért mentek a hegybe. Az ut melletti 20 méteres sza­kadék mélyén, csobogó patak, a Büdös- forrás csergedez. Ehhez is fűződnek tör­ténetek. Hatalmas ősi bükkfák szegélye­zik annak partjait is és egvik fa ke­resztbe nőtt a szédítő szakadék felett a vízre, mely a völgy mélyén egy sima sziklafalról zuhog alá. Volt a régi idők­ben^ Dömösön két eszelős ember, egy fér­fi és egy nő, a férfit Siskának hívták, 1 az asszonyt! Plumévának (Blum Éva ?). Ezeket mindig ott lehetett látni a szaka­dék táján, a férfi rákuszott a szakadék feletti bükkfa vízszintes törzsére és lá­bait lelógatva lovagolt az alant, zugó szé­dítő mély via fölött, mig az asszony su- rolókefévél sikálta naphosszat a víztől mór amugv is simára1 csiszolt sziklafalat. Mint mondja, mindketten a kincskere­sésbe bolondultak meg. Közben felérünk a Pádvár 487 m ma­gas, hegyes erdőboritotta csúcsára. Bi­zony a Béla, király 900 év előtti várá­ból mar nem sokat látni. A sűrű fák és bokrok alatt némi alapfal és kőlépcső- maradvány van csak meg, továbbá 3 egy­más mellett levő, részben szintén betö- mődött üreg. melyet a „tömlöcök“ néven ismernek. Az észak-Duna felől süvöltő szelek 900 év óta, a romokat teljesen le- döntötték, de kétségtelen, hogy némi ása­tás itt is sok mindent tudna még nap­fényre hozni. A vár "kútjának helye a „laposon“, betömödött állapotban még szintén megvan. A Pádvfártól 1Q> perc alatt lehet elér­ni a Pénzverő árkot, ahol a felhagyott ezüst és rézbánya volt. Itt a szakadékos, mély és széles árok látható, melynek me­redek oldalfalai azonban csakugvan mű­velés nyomait mutatják. Igen fontos vol­na ma, midőn nemes fémbánváink el­vesztek, megkísérelni, hogy e régi legen­dának nincsen-e alapja s a leletek által is valószinűsitett régi bányákat megke­resni. Hátha meg lehetne találni a még ki nem aknázott ezüst- és rézereket ! P Közben azonban erősen besötétedett, sietni kell visszafelé, mert a körülálló sziklaóriások komor árnyéka mindinkább fenyegető homályba borítják a^ tájékot : a Pádvár romjai alá temetett Béla király szelleme kisért... Vájjon meg lehetne-e a csontjait találni ?... Mailátb József gróf ünnepeltetése A Magyar Földhitelintézet felügyelő­bizottsága junius hó 12-én tartott elnök­választóülésén az elnöklő Szász Károly dr. üdvözölte * MAILATH JÓZSEF gróf elnököt, aki 1888-ban, — mint egé­szen fiatal ember — a Magyar Földhitel- intézet felügyelőhizottságának lett a tag­ja és harmincegy esztendeje, hogy az ál­talános bizalom őt az elnöki tisztségre emelte. Fenkölt egyéniségét a kötelesség- teljesítésnek komoly felfogása mellet a kedély aranyos derűje vonja be. Lelke­sen kelt a falusi tűzhelyek védelmére s rendkívül sokat tett a falu népének ér­dekében. A haza önzetlen szolgálatában verejtékkel és vérrel sokat áldozott elő­dök sarja lévén, aki lelkének előkelősé­ge, szivének nemessége naggyá tett^ vol­na akkor is, ha nem selyem bölcsőben, ringatják, mert szereti és műveli ő a tu­dományt, nagybecsű munkái j vannak a politika és a művelődéstörténeti iroda­lom terén, — is 'amikor az orgonáihoz nyúl, szép lelke magaszos dallamokban szárnyal. Befejezésül azt indítványozta, hogy a lélekben mindig az intézetnek élő, és mindig itt is maradó Mailáth Jó­zsef elnöknek művészi képmása, akar festményben, akár szoborban készítessek el tanácsterem számára — amit a fel­ügyelő bizottság egyhangúlag, lelkesen ^Hailátíi József, a nemes gróf Budának is egyik legtiszteltebb, legelőkelőbb pol­gára, aki nagy arányú épikezések, a pa­loták egész sorával uj képet adott a Ró­zsadomb déli lejőjének, megindítva ezzel ennek a vidéknek erőteljes fejlődését. Ciber és Camoííe alpolgármesterek iránt a közgyűlé­sen megnyilatkozott bizalom me/to módon egészítette ki a regi fotiszt- oiseböi kar újraválasztásai, mert a legkiválóbb szakemberek munkás- ságát nem nélkülözheti Budapest polgársága az évek és évtizedek nyomán egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi helyzetben. Megnyug­tató a polgármester és alpolgármes­terek személyének és működésének új felemelése. Ebből a közgyűlési gesztusból világitó fény ességgel lát­ható, hogy nem volt igazuk azok­nak, akik forradalmi újításokat, ki- próbálatlan mozgalmakat vártak et­től a törvényhatóságtól. Liber End­re és Lamotte Károly személyes ér­tékéit nem időszerű ma külön fel­fedezni, mert büszke közkincsei ok a főváros életének. A főváros gaz­dálkodásának hosszú időn át bevált vezérkari tisztjei az ujonan megvá­lasztott régi alpolgármesterek, akik a legméltóbbak, hogy jobb jövő fele vezessék Szendy Karoly elgondolna sai nyomán a megpróbáltatott ma­gyar fővárost. ______ Tör ökkorabeli Víziváros bástyafalai­nak egy része került ismét napvilágra a Pálffy-tér és Fő-utca sarkán most épü­lő 5 emeletes bérpalota alapozási mun­kálatainál. Valamikor itt kórház állott, amelynek kápolnája volt a Nepauer Má­tyás, neves XVIII. századbeli budai épí­tész által emelt kis Flórián-templom. A Flórián laktanya volt mellette, melyben utászok állomásoztak. A földmunkálatok során hatalmas, méteres, faragott pár­kánykőtömböket ásfak ki a földből, ame­lyek az itt volt Karkas kapuhoz tartozó bástyából százmazhatnak. A bástya előtt vizesárok volt, amelynek felhasználásá- ! val a régi Ganz-gyár vízcsatornája tor­kolt a Dunába. Ennek téglaboltozatú ha­talmas falazása most szintén láthatóvá vált és még mindig tele van vízzel. Most persze végleg telehordják földdel, bár kérdés, hogy a budai hegyek felől a régi vízér útja nem fog-e mégis utat törni magának a Dunához az ősi árok mentén? A múlt még sokáig él a föld alatt!... Dr. M. R. Érdekes pörben holott ítéletet a hé-, ten a Kúria. Csorba Ferenc dr. iiy. ál­lamtitkárba fővárostólJ több mint 5000 négyszögölnyi területeit követel vissza. Ez a telek- fi Farkasréti temetőtől délke­letre terül el és az államtitkár szerint Buda ú;j kataszteri (felmérésekor ítévé­désből került a város kezére. A fővárosi ügyészség véleménye ezzel szemben az volt, hogy a kataszteri jegyzetek szerint is a város a telektulajdonos, de különben is 32 év, óta háborítatlanul bírta és hasz­nálta és így azt tulajdonjogilag is elbir­tokolta. A Kúria a város érvelését fo­gadta el és Csorba Ferenc dr.-t kerese­tével elutasította. Ez az új, terület talán segít megérlelni azt az elhatározást, hogy a farkasréti temetőt le kell zárni és mi­előbb áttenni a Kamaraerdő mellé. Zdgon felé _ — V alami Komáromi Jánosról — Buja illatú gyepágyak közt magányos ember sétál a Városmajor frissen locsolt aszfaltszalagján. Csend van, vasárnap reg­geli szent csend. Végtelen, isteni álmok hul­lámain kifeszített fehér vitorlákkal szár­nyal a mesék hajója. Hová, merre vezet9 Kapitánya, a nagy- ' sziyü poéta, a tegnapok ezer könnyel, ezer csillogással keretezett titkaiba ragadja lel­künket, hogy megmutassa nekünk, ami szép volt a mi históriánkból, megmutassa az ál­mok fehér hajójáról azt a csillagot, amely Zágon felé mutat. A magyar múlt zengő szavú ige hirdető je: Komáromi János idelopta közénk történel­münk olimpuszának minden báját, minden fenségét. Maga szegény zempléni családból fakadt a kis magyar földre — halhatatlan­ságra, írásművészetre, örökkévalóságra. Har­mincnyolc kötete (túlnyomórészben regény) Jókai mesemondó gazdagságát, Mikszáth csodálatos humorát szivárványozta szét a fe­ketére borult magyar égbolt csöpp világába. Minden sora gazdagon termékenyítette meg a nemzet küzdelmét, hogy hit fakadjon a kétségbeesésből és reménység a véres áldo­zatok nyomán. Ez a diadalmas írásművészet nem Dosztojevszkij és nem Gorkij tragikus hőseit ültette át a magyar regényírásba, ha­nem a magunk fajtáját: kis problémákon elbukó, mégis mindig rokonszenves típusait rajzolta elénk, tele megbocsátó szívvel, meg­értő testvéri rokonsággal. Típusai múlt idők­re vonatkoztatva is magunk vagyunk: a mi fajtánk, a mi kétségeink, a mi szenvedésünk dadog és didereg minden szavukban, mozdu­latukban, életrebbenésükben. Mindig belebékéltünk a sorsunkba, Ko­máromi alakjai is megbékéltek. Mindig tudtunk áldozatot hozni: Komáro­mi alakjai is vérükből predesztináltak az örök magyar sorsra. — A Zágon felé, Kuruc világ, Esze Tamás, Ordasok és a többi Komáromi-regények mind - ezt a megtörtségében is diadalmas predesztináltságot hirdetik: szóval küzdel­mekkel, tragédiával és mégis folyton új élet­re támadó zseniális művészettel. Nem lehet csodálkozni, hogy ezek a vá- teszi hittel megírt regények a Wotanok vá­rosában, Berlinben, is hetvenezer példányban fogytak el; azon sem lehet csodálkozni, hogy a magyarság a legnagyobbaknak kijáró gló­ria napsugarát fonta Komáromi János hom­loka köré. Büszkén csókoljuk meg a budai élettel összeforrt nagy költő művészetét, a- mellyel a városmajori virágok, fák és han­gulat illatát irodalmi életre támasztolta a tegnapokról írt históriáiban, megterméke­nyítve vele századokra és benne büszke jö­vőre a hitűnket és az életünket. Százötven éves a Lajos utcai elemi iskola Érdekes iskola jubileumot ünnepeltek junius 15-én Újlakon, ahol a jLajos-utcai elemi iskolába délelőtt a környék törzsö­kön polgárcsaládjai gyűltek egybe, hogy az iskola alapításának százötvenedik év­fordulójáról megemlékezzenek. A hatóságokat a minisztériumból Lő- rinczy Szabolcs titkár, Morvay Győző tanker, főigazgató képviselték, a főváros nevében pedig FELKAY FERENC tanácsnok, a közoktatási ügyek népszerű vezetője jelent meg ; ismét tanúságot té­ve arról, hogy a budai művelődés ügyé­nek lelkes szószólója és vezére. SZENTEY KAROLY igazgató ismertette a jubileumon az is­kola történetét. 1785-ben, mint egy osz­tályos elemi iskola alakult az intézet kis újlaki földszintes házában. Ebben az idő­ben az iskolamesternek 267 frt. 44 kr. évi fizetése volt. 1793-ban megnyilit a második osztály és akkor már segédta­nítót is munkába állítottak évi 16 frt. fi­zetéssel. Érdekes, hogy az intézet régi naplóiban ugyanazok a családnevek ol­vashatók, minit a> napjainkban készített feljegyzésekből, ami bizonyítéka annak, hogy Óbuda és Újlak polgársága kevés­sé vett részt a szokásos elköltözési moz­galmakban. A régi jegyzetekből a ma is szereplő családneveket érdekes kie­melni. Eszerint a Knotz, Strobl, Brune- kker, Lindner, Kitzinger, Pfeiffer, Sey- bold, Bacher és Gebhard családok nevei bizonyítják a felső városi rész települé­sének állandóságát. 1798-től 1846-ig Appelhoffel volt az is­kolamester, akinek megkezdett króniká­ját mai napig Írják és folytatják az igaz­gatók. 1846-tól 1877-ig Göth volt a nebu­lók mestere, ő lett később az első városi igazgató is. Göth különben Szönyi Lász­ló dr. fővárosi tanácsjegyző nagyapja. Az iskola történetében fontos változást hozott az 1850-es év, amikor a magyar nyelv használata eltiltatott. Nemzeti nyelvünk csak 10 év múlva lépett ismét igazgató: Lindner KaroTy 1911-ig működött » az ő nevéhez aminek :szép eredménye volt, hogy 18%- ban a lakosag maga kívántai az újlaki tempómban a magyar prédikáció és né­pének bevezetését, 1911-tól I93i-ie n.: Iliig Gyula fojytatta elődje munkássá­gát, a legutóbbi időkben pedig Szentey Karoly pedagógiai és szociális tevékeny- segevel irta be nevét Üjlak régi család- jainak Sjuvébe. Szentey igazgató külön­ben betöltötte szolgálati idejét és a jubi­leum után a jól megérdemelt pihenésre — nyugalomba Tomik A jubileumon melegein ünnepelték a megjelent hatósági képviselőket, volt és jelenlegi tanítókat és a régi növendékek neveben Halamon János mondott né- háiiy kedves szóval köszönetét. Fiatalság és nívó Van a budapesti reform-élgárdának egy lapja, mely sorozatosan azzal tün­teti ki magát, hogy a fiatal magyarság nevében meggondolatlan és rosszindulatú cikkeket közöl. Csak legutóbb adott helyt Kussbach Ferenc dr. pángermán főagitá­tor nyilatkozatának, ami úgylátsizik szin­tén hozzátartozik a reform-magyarság­hoz. Most rádupláz erre a sajtóbaklövésre egy másik balfogással, amikor a magyar közgazdasági élet legkiválóbb szerveze­teinek első sorában küzdő közéleti fér­fiak tevékenységét próbálja .— átlátszó tendenciával és együgyű nagyképűség­gel — bírálgatni. A jeles lap és jeles szerkesztők a magyarságért még soha semmi nagyot nem produkáltak azonkí­vül, hogy a magyarosított nevű főszer­kesztő — valami tévedés folytán — be­csöppent a magyar képviselőházba. Má­sokkal szemben a kritika akkor jogosult, ha a kritikus mögött építő múlt áll, ha azonban csak a hatalom és a lap ntolsó oldalán kiszolgált közgazdasági élet tü­relme, akkor több szerénység, több meg- gondoltság is és több magyarság illenék. Cbudo-Ujlaki Takarékpénztár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, III. LAJOS UTCA 148 Telefon: 62—4—57 Betéteket elfogad könyvecskékre és folyószámlára a legnagyobb . kamatozás mellett. Kölcsönket folyósít váltóra, folyószámlára, értékpapírokra a legelőnyösebb feltételek mellett Megrendelhető a székesfővá­rosi Ásványvízüzemnél, I, Gel- lért rakpart 1. Tel.: 53-0-03. Gondoljon a könyvnapon vett könyvei művészi bekötésére forduljon bizalommal ROSTÁS ISTVÁN EzelAtt: TITTL IIPÓT KÖNYVKÖTŐHÖZ II., FŐ-IITCA 4. ELSŐRANGÚ CIPŐT RÉSZIT FEHÉR ISTVÁN c ipésxmester II., KELETI KtROLT-UICK 31. SZÁM. ROMAI FÜRDŐ ÓBUDA — ■*■■■■ AKVINKUM k«sö '»•'itt Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter rádloakttv thermálvíz A szentendrei HÉV vasúinak eMKI R hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomásé OÍElíM műsgakl keres kedés Telefon: 69—0—10. XL kér., Horthy Miklós-út 32. — Autócikkek, Bosch- cikkek. Műszaki cikkek, szerszámok, izzólámpák, SKF-lerakat, gépszíj, csiszolópapir, autó, gőzhenger, gép, dynamo, csont és padlóolajok, ko­csikenőcs, gépzsír, autógumim- — Házhoz szállítással. CSÁSZÁR KERT BACH MAMII-JAZZ SZÁNTÓ GYULA ÉNEKEL n közönség kedvelt találkozé helye CSIRSZKA KONRÁD vendéglős

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom