Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-06-15 / 1198. szám

1955. junius l5. Budai Napló 3 nyári cipGkolönlegességek t. , —------ diosí BELVÁROSI NIVÖJU MODELLEK vi., teréz-kömt i/b telefon: 10—3—92 SZEMÉLYI HÍREK HORHY MIKLÓSNÉ, a kormányzó neje az elmúlt héten SZENDY KÁROLY polgármester kíséretében megtekintette a^t a balatoni telepei, amelyen idén több ezer fővárosi iskólásgyermeket nyaral­tatnak. JÓZSEF FERENC dr. királyi herceg meghívására budapestre jön Ibn Saud arab király hasonló nevű fia, aki egész Európát beutazta már. SERÉDI JUSZTINIÁN, bibornok-her- cegprimás 6-án a krisztinavárosi, 7-én pe­dig a városmajori plébánia templomok­ban bérmálta a budai katholikus fiatal­ságot. KOZMA MIKLÓS dr., belügyminiszter gyógyfürdőnek minősítette a pestiszent- erzsébeti jódos gyógyforrást. SIPŐCZ JENŐ dr. 15 éves polgármes­teri működésének emlékére készült mell­szobrát junius 6-án leplezték le nagy ünnepélyességgel a FANSZ székházában. SZENDY KÁROLYNÉT, a polgármes­ter feleségét választotta meg diszclnöké- nek a Yirágkedvelők Egyesülete. SZALAY GÁBOR báró, a posta vezér- igazgatója, Steyskal osztrák postavezér­igazgatót Bécsben meglátogatta. SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN, a Gyógyhe­lyi Bizottság igazgatója, nag*y nyilat­kozatban ismertette a fürdőváros épít­kezési programját az egyik szakfolyó­iratban. JANDA KÁRO|LY eddigi helyettes ve­hetőt nevezték ki a belügyminisztérium városi főosztálya uj vezetőjének. FISCHER JÓZSEF kir. tanácsos épí­tészmérnök társszerkesztésében érdekes Tcözgazdasági tanulmány jelent meg „Mik a legsürgősebb pénzügyi refor­mok?“ címen. S. SCHACK MANKA értékes fiatal zeneköltönk „Székelyringató“ címmel ha­tásos muzsikát irt JÉKEY VILMA hangu­latos versére. GEDÉNYI MIHÁLY, a Főiskolai Vi­lágbajnokságok agilis külügyi főtitkára junius 4-én a budapesti stúdióban érde­kes francianyelvü előadásban ismertette a külföldi szervezetek munkásságát. MIKOLA GÉZA dr., a Kelenföld lel­kes vezére siófoki villájába költözött, ahonnan ősszel tér vissza. SORBÁN IVÁN lett a Külkereskedel­mi Hivatal elnöke. KUNDER ANTALT nevezték ki a Külkereskedelmi Hivatal kormánybiztosá­nak. TILLE GYULA dr-t, az új tabáni plé­bánost pünkösdvasárnap iktatta be hiva­talába nagy ünnepélyességgel MOLNÁR. LÁSZLÓ páipenr kámaíéfe a búthri kérütef esperese. OREL GÉZA dr. tanker, főigazgató, miniszteri biztos volt a szombathelyi fel­sőkereskedelmi iskolában. Ez alkalom- mla a Kereskedelmi Kör meghívására „Az árusítás technikájáról, a kirakatrendezés­ről és a tanonciskolák gyakorlati átala­kításáról“ adott elő, majd a hódmezővá­sárhelyi „Alföldi Hét“ kirakatversenyén a zsűri elnöke volt. RÓNA GYULA dr. orvost választotta meg a Budai Izr. hitközség kuratóriumi elnökének. BLAHO RUDOLF, jeles budai fény­képész üdvözölte Mackensen vezér tá­bornagyot, mint az ezred volt fotogiafu- sa. A vezértábornagy most meleg sorok­kal köszönte meg Blahos figyelmességét. BECSEY ANTAL ÍRJA: „... Ne mondja senki, hogy a rrfarok- nyi magyar népnek nincs más teendője, mint várni mindaddig amíg a nagy nem­zetek válsága megenyhül. A bibliai Dá­vid és a nyerserejű Góliáth mérkőzését is biz öntudatos bátorság és erkölcsi fö­lény döntötte el. Nem azért szálltam be a Nemzeti Egység csónakjába, hogy sa­ját porszemnyi egzisztenciámnak adjak rövidéletű védelmet, hanem hogy néhány alkotó gondolat evezőcsapásával igyekez­zek én is segítségére lenni a kormá­nyosnak. Ne feledkezzék meg aról senki, legyen öreg vagy fiatal, szellemi vagy fizikai munkás, jobb vagy baloldali po­litikus, hogy a mi kis lélekvesztőnk a világ legértékesebb rakományát: — a magyar nemzetet akarja révbe vinni. A' nemzet életerejét egységbe fogni már nem új gondoltat sem külföldön, sem itt: de nem szabad lélek és kritika nélkül lemásolni azt, ami másoknál eredményt hozott. A magyar televény nem alkal­mas tafrtj idegen világok vegetációinak. A mi gazdaságpolitikánknak és módsze­reinknek a magyarság lelkiségéhez kell idomnlniok. De cselekedni kell, külön­ben céltalan az út és ismeretlenek In tá­jak, amelyekre nemzeti hivatásunk ve­zet, és nem lesz válasz a kérdő szóra: Qno vadimus?“ Iskolaszanatóriumot épit a budai hegy­vidéken az Iskolaszanatórium Egyesület, melynek Szentgotthárdon működik első gyógypedagógiai intézete. Az intézményt Budapesten szándékoznak felépíteni és az egyesület vezetősége kérte, hogy a közérdekű cél érdekében a főváros in­gyentelket bocsásson rendelkezésre a svábhegyi csillagvizsgáló intézet közelé­ben. Többezer négyszögölnyi területet kérnek itt e célra kihasítani. Az Iskola- szanatórium Egyesület több mint egy millióra kontemplálta az építkezés költ- , ségeit és az összeget a MABI-kölcsönből kívánja előteremteni. A kérelemmel most foglalkozik a főváros vezetősége és bár annak teljesítése ellen elvi kifogást nem támasztanak), a svábhegyi csillagvizsgáló melletti értékes területet azonban még sem hajlandók odaajándékozni. Van a fővárosnak a budai hegyes-erdős környé­ken több alkalmas területe, melv az is­kolaszanatórium cél jaira megfelelő volna;. Hir szerint a budakeszi határban lévő városi területből a főváros készséggel engedné áít a szükséges ingatlan részt, ha az Iskolaszanatórium Egyesület iga­zolja. hogy az építkezésre szükséges tő­ke felett akár kölcsönszerzés útján, akár más módon rendelkezik. Oralayilás: JSzeratin^.^K Roham u.1 Vízivárosi temető sorsáról Írja a Pes­ti Városháza : A halottnak semmi joga sem volna? S ha már szükségesek a ki­lakoltatások, nincs arra emberségesebb mód, mint ahogy a budai régi temetők halottaival bánnak ? Ahhoz, hogy a ré­gi vízivárosi temetőből üdeséget fakasztó és madárdaltól zengő liget legyen, nem szükséges a temetőt kitakarítani belőle ! Ilyen temetőket a német nagyvárosok je­lentős áldozatokkal létesítenek. A „Wald- Friedhofok“ elisiumi ligetek a prózai nagyváros szélén ahol egy pillanatra megállunk gondolkozni a boldogság és a múlandóság fölött. Magyar könyvnapok sikere Budán is megmozgatta a polgárság érdeklődését és vásárlókedvét és a legrégibb és legjobb budai könyvkereskedők sátoraiban úgy­szólván mindenki vett valami emléket magának, vagy hozzátartozóinak. Külö­nös sikerük volt a klasszikus és modern magyar irodalomból közreadott propa­ganda kiadványoknak, amelyek árukat meghazudtoló szép kiállítással, ■ néhány napra ismét felfokozták a gazdasági ba­jokkal küzdő polgárok rokonszenvét a magyar könyv iránt. Buda középkori hely raj zárói állapí­totta meg Gárdonyi Albert dr. egyik előadásában, hogy a középkori Budát éslzak-déli irányban két hosszú utca szel­je- keresztül. Nevezetesen az Olasz- és Mindszent-utcák, melyek a mai Uri-, Or­szágház- és Tárnok-utcák, melyek a szombati vásár helyéről a Szent György- térre, vagyis a mai Kapisztrán-térről a Disz-térre vezettek és amelyeket a Bol­dogasszony-templomával szemben a Bol- tosok-sora, illetőleg az itteni Piac-tér .osztott két részre. A Szombat-kaputól, il­letőleg a mai Bécsi-kapuitól kiindulva két rövidebb utca haladt észak-déli irányban, nevezetesen a Szent Pál- és Zsidó-u,tcák, illetőleg a mai Fortuna- és Werbőczy-utcákj, amelyek azonban csu­pán a mai Iskola-téren állott domonkos­rendi kolostorig jutottak el. Itt egyesült a két utca és Szent Miklós-utca néven ha­ladt a Boldogasszony templomig, ahol a középkori Buda főútvonalába, a Mind- szent-utcába torkollott; (V középkori Szent György-tértől, illetőleg a mai Dísz­tértől ismét két rövidebb utca indult dél felé, nevezetesen a Szent János- és Szent Zsigmond-utcák, a mai Színház- és Szent György-utcák, melyek a királyi palota előtti térbe torkoltak. Ez a tér nem azo­nos a mai Szent György-térrel, attól dél­re terült el és nem volt külön elneve­zése. Rendőrőrszobát kapott a hegyvidék. Az Orbánhegyi Egyesület a hegyvidék közbiztonságáért folytatott régi, szívós küzdelmét honorálta most siker, amikor az állami rendőrség főkapitánya és a belügyminiszter az érdekeltségek sürgető kívánságára a hegyvidéknek ezen a ré­szén a közbiztonságnak felette szüksé­gessé vált megvalósítása érdekében hoz­zájárultak a rendőrőrszoba felállításához. Az Egyesület közben jöttével meg is ál­lapították már a rendőrőrszoba helyét az Iskolatesvéreknek Orbánhegyi-uti házá­ban. Az Egyesület Antalffy Andor ny. miniszteri tnácsos, elnök utján táv­iratban mondott köszönetét a belügymi­niszternek örvendetes intézkedéséért. FOTÓCIKKEK Zibrinyinél I.. Attila utca 8 Bekerítetlen telkek fontos útvonalak környékén, budai villanegyedekben rég­óta veszélyeztetik a közbiztonságot, el­tekintve attól, hogy a szomszédos ma­gántulajdonosokat is kiteszik a megbíz- liatalan elemek étvágyának. Az egyes kerületek, — nagyon helyesen — szi­gorú rendbírsággal sújtják azokat, akik nem kerítik be ingatlanukat: de meg kell állapítani, hogy mégis sokan van­nak, akik a parcellázás, eladás ürügye alatt továb folytatják a mezőrendőri ki­hágást, minden komoly hatósági beavat­kozás nélkül. Császárfürdő uszodája ntemcsak a nagy versenyeken érdekli a közönséget. Az Irgalmas Rend bőkezűségéből évek óta kitűnő uszodában Buda apraja- nagyja megtalálja a nyár minden ked­ves örömét —■ s a vígan lubickoló tár­saság a legjobb propagandaplakát volna, ha lefotografálva kiragasztanák a hir­detőoszlopokra. És olyan olcsó, olyan nemes az úszás sportja, hqgv ha az em­ber kellemes órákat akar tölteni, másra nem is gondol. —: elmegy a Császárfür­dőbe. A Csaszíba! Ahogy a helybeli srá­cok mondanák. Uj budai repülőtér ügyében komoly bonyodalmak támadtak egyrészt azért, mert a kisajátításért magas árat köve­telnek a telektulajdonosok, másrészt, mert a repülőtér elhelyezése miatt a balato­ni műut tervezett irányáról is le kell mondani. Az új úthoz? 20.000 négyszög­ölnyi területet kell kisajátítani, ami leg­alább is _ 200.000 pengős előre nem lá­tott kiadással terheli a ■ balatoni ut költ­ségeit. Mégis remény yan rá, hogy az ut építését sürgősen megkezdik. Atuszóversenyt rendez Pest-Buda kö­zött, a Parlament vonalában, augusztus 18-án a Magyar Üsző Szövetség. Az ér­dekes és újszerű versenyt Kelemen Kor­nél dr. az Orsz. Testnevelési Tanács el­nökének javaslatára iktatták a Szent István-hét programmjába. Dunaparti kisszakaszok beosztása el­len a polgárok ezrei nagy lapátokkal hintenek borsót a falra, ami közmunká­nak elég hasznos, de erdményesnek alig mondható. A Margit-hhídtól a Batthyány- térig a kisszakasz távolság túl rövid, a Batthvány-tértől a Szebeny Antal-térig — ehhez viszonyítva —■ hosszú. Az igaz­ság az volna, hogy a Margit-köruttól a budai Lánc-hidfőig, onnan az Erzsébet- hidig helyezzék át a kisszakaszhatáro- kat. Ha Óbuda Főterére ki lehet jutni a körúttól két kisszakasszal. méltányos a dunaparti kisszakaszok jobb beosztá­sa is. Budai kirándulóhelyeken ünnep- és vasárnapokon sok tízezer ember fordul meg. aki nem egyformán hive a magán­tulajdonnak, jóizlésnek. polgári fegye- lemnek. Nagvon kedves, ha a hatoság nem avatkozik bele a fölséges- népnek Ünnepi programmjába, de nagyon hely­telen. hogy ezeken a helyeken sehol nem látni, mutatóba sem rendőrt, aki a sorozatosan előforduló incidensek, sok­szor nemzet- és vallásgyalázások, oko­zóit (okunk van rá, hogy miért mond­tuk I) megfelelő társadalmi rendre és il­lemre tanítaná. - , ­Árpád vezér honfoglalását ábrázoló hatalmas d'omborművet -készit a soproni Rákóczi Intézet számára Vörös János szobrászművész. Egyike lesz ez az em­lék Mérey László tábornok nagy elgon­dolásából született . intézeti történelmi szoborcsopor.tozatnakii amely a magyar múlt minden kiemelkedő alakját meg­örökíti. Mérey László ar parancsnoksága alatt működő intézeteit az ezeréves his­tória olyan Pantheonjává avatta, amely­re büszkén nézünk —( kissé irigykedve is — innen Budáról Sopronra, a hűség városára. BAJCSY ZSILINSZKY ENDRE ÍRJA: „... Göring úr Macjkensen budapesti német követ kíséretében ellátogatott Budaörsre és Budakeszire, két olyan sváb községbe, amelynek derék német lakosságát már esztendők óta fűtik és maszlagolják bizonyos pángermán agi­tátorok. El sem tudunk képzelni m!a^ gunknak nagyobb foltú udvariatlansá­got, nemzetközi ildomtaianságot egy sze­gény, százfelől tépdesett nemzet és ál­lam önérzetével és szuverenitásával szem­ben, mint ezt a nyilvánvlón tendenció­zus budaörsi és budakeszi látogatást, amejly német t nemzetiségi, kisebbségi politikai célokra használta ki a magyar­ság úri vendéglátását. És csak a mai szörnyű szellemi, erkölcsi és nemzeti de­kadencia, ta> nemzeti színekbe öltöztetett új labancvilág szolgalelknsége magyaráz­hatja meg, hogy közvéleményünk, és elsősorban az a sokat .emlegetett ifjúság fel nem zúdult ez ellen az inzultus el­len .. 172.000 pengőt spórol meg az új költ­ségvetési évben az államháztartás a gyer­mekvédelmi kiadásokból!. Talán jobb szerette volna a közönség, ha inkább a Margithídnál elajándékozott 300.000 pen­gőt spórolta volna meg; mert pillanat­nyilag még fontosabb a magyarság élete új nemzedékekben, mint egy pár sze­rencsés vállalkozó minden gátat áttörő protekciója. Ahol nem építenek játszó­tereket és gyermekothonokat: ott egy­szer nagyon sok kórházra és börtönre lesz szükség. Érdekes mozgalom foglalkoztatja hosz- szú idő óta Óbuda polgárságát, amely­nek képviseletében az Óbudai Hegyvi­déki Szövetség június 3-i ülésén Palóczi Edgár tanár lapunk más helyén közölt tanulmányában követelte, hogy ezt a • városrészt „Árpádvárosnak“ nevezzék el. Óbudán bérmált június 5-én Serédi Jusztinián dr., Magyarország hercegprí­mása, akit a kerület polgársága nevében Hanthy Haidekker János elöljáró üdvö­zölt meleg szavakkal. A főpásztor foga­dására Bo|tzenhardt János világi elnök és Leiner Mihály adminisztrátor-lelkész vezetésével az egyházközség tanácsa is megjelent, azonban igazán meleg szív­vel örült Óbuda bérmálkozó fiatalsága annak, hogy a hatóságok képviselői élén a kerület népszerű elöljáróját is köré­ben láthatta. Rózsadomb és Vidéke Egyesület ju­nius 15-én délután fél 7 órakor rendezi a Szent Lukácsfürdőben (III., Zsigmond ii. 25.) 41. évi rendes közgyűlését, amely­re József Ferenc dr. kir. herceg fővéd­nök is megígérte eljövetelét. Közgyűlés után Germanus Gyula egyetemi keleti intézet tanára ad elő ,.A mohamedán világ és rózsadombi Gül Baba“ címmel. 8 órakor a Tarján étteremben társasva­csora lesz, amelyen a teríték 2.50 P. — Harrer Ferenc dr. ny. alpolgármester, el­nök és Nádas Béla dr. főtitkár szeretet­tel hívják meg a Rózsadomb ünnepére tagtársaikat és az érdeklődő vendégeket. A társasvacsorán való részvételt junius 12-ig kell bejelenteni a titkárságnál vagy írásban vagy telefonon. (Szemlőhegy u. 25. Telefon: 52—0— 97.) , Térzenét' adott a BSZKRT zenekara a kirándulóközönség szórakoztatására ju­nius 2-án, a svábhegyi fogaskerekű va­sút felső állomásánál. Az, érdekes ujitást nagy örömmel fogadták a kirándulók és a svábhegyiek, akik remélik, hogy a tér­zenét ezután rendszeresíteni fogják. Minden erejét és energiáját Budapest I Fürdőváros eszméjének és a Gellértfür- dőnek szentelte a háború óta Benczúr Gyula dr. egyetemi rk. tanár, aki a bu­dapesti Fürdőváros Egyesület orvosi megalapítója volt. Mint a Gellértfürdő igazgató-főorvosa hosszú időn át a legtel­jesebb megelégedésre működött egészen legutóbb történt felmentéséig s azóta a belgyógyászati rheumatológiai és Buda­pest fiirdőorvosi prakszisát XI., Horthy Miklós-ut 11. alá helyezte át. Rendel csü­törtök kivételével d. u. 4-6-ig. Telefon : 692—98. A sörgyárak történetéhez Buda földhöz kötőit települései a bor­termelés nyomán keletkeztek. A közle­kedésföldrajzi helyzet a borkereskede­lemnek mindig nagy lendületet adott s hogy utóbbi nem maradt kizárólag az átmeneti forgalom területén, annak is­mét a talaj nyújtotta kedvező körül­mény, a szarmata-mészkő kitűnő pincéi Kőbányán és Budafokon, voltak okozoi. A régi „kőbányai“ kőbányák egy ré­sze hatalmas sörgyárakat vonzottak ma­gukhoz azzal, hogy lefejtett mészfalakba elsőrendű és tetszészerinti nagyságú szá­raz pincéket lehetett vágni. A budafoki borpincék ugyanilyen ki­tűnő tulajdonságokkal dicsekedhetnek. Itt is épülj sörgyár, mellette az ország első pezsgőgyárai is ide kerültek. Lehe­tetlen. hogy elkerülje figyelmünket a bornagykereskedelem raktárainak, ä pezsgőbor és sörgyáraknak regionális el­terjedésé városunk területén, minthogy az teljesen összeesik a szarmata-mészkő határaival. Ezen utóbbi ipar és kereske­delem tehát szintén a helyhez és föld­höz kötöttek közé tartozik. j> Kellemesen sxóraltoz0al \ NARDAI ker/^elyiségében BL, KÚT-UTCA 13. SZ. DSZTflLREHŰELÉS TELEFON: 50-4-08. ! Minden Időben f>cilasz 1 é ELSŐRENDŰ ZENE i D ÉLBEN: Menürendszer fíM Beiőttes üvegek, virág­cserepek, játékok, keretezés, üvegezés ------­HOF FMANN üveg-, edény-, porcellán- üzletébe" II, HIDEGKUTI-UT 5. TELEFON: 64-7-98. A Zugligeti és Pasaréti egyesület tagjainak kedvezményi Gellérthegyi villamos-üzemű sikló építésére adott engedélyt 1929-ben a kereskedelmi miniszter a Schoch és Grossmann cégnek. Ezt az engedélyt az előmunkálatok és a súlyos gazdasági helyzet miatt a vállalkozók mindezideig nem tudták felhasználni, a méltánylást érdemlő körülményekre való tekintettel a miniszter minden alkalommal, úgy ez- idén is egy évre meghosszabbította a sikló építési engedélyét. Nász. — Széli Lajos dr. főv. tanácsi fogalmazó és Kollár Alice junius 5-én es­küdtek örök hűséget a Szilágyi Dezső- téri ref. templomban. Tanuk voltak : do­rogi Farkas Ákos tanácsnok és Keil Ló­ránt dr. ügyvéd. Kisfaludy-szinház a múlt héten nagy sikerrel mutatta be a Cirkuszhercegnő c. operettet. A címszerepben Horváth Bös- ke tűnt ki s egy műlovarnő szerepében, különösen táncaival nagyon tetszett Zá- dor Éva. A katonatisztből lett álarcos műlovart Nádor Jenő játszotta avval a kellemes hanggal és művészi játékkal, amivel ezt a szerepet már a Király- színházban is alakította. A közönség mu- lattatásáról Bellák Miklós, Cseh Iván és Szirmai Vilmos bőségesen gondoskodtak. — június 7-től egy hétig Én és a kis- öcsém c. operettet adják. Legutóbb az Én és a kisöcsém c. ope­rett került színre a főszerepben Ferenczy Marikával, aki a nő és fiú kettős szere­pében igen nagy sikert aratott. A jó együttesből még Futó Klári, Jeney Ottó és Tamás Benő, (aki a darabot rendezte) tűnt ki. Junius 14-től, péntektől 4 napon át a Tatárjárás c. operett kerül színre Sarkadi Aladárral; junius 18-tól, keddtől pedig 5 napon át a „Szerencse tánc" c. operett. ______________ Drá gaköveket és tőrön nemes fémet vásárol: SZERHF1H GY. II. Roham u.8 Főiskolai Bajnokságok zömét minden évben pünkösdkor rendezik. Az idei baj­nokságoknak különös súly adott az a tény, hogy az idei bajnoki versenyek, mintegy a világbajnokságok főpróbájá­nak voltak tekinthetők. Az atlétikai baj­nokságokat az idén Pécset rendezték meg. A múlt évben a Peac nyerte a baj­nokságok pontversenyét és a vándordíj védelmét ez idén a hazai környezetben még biztosabban szerezte meg. Á labda­rugó bajnokságok Szegeden voltak a négy tudományegyetem csapatainak rész­vételével. Az uszóbajnokságokon, szom­baton és vasárnap este a fedett uszodá­ban Csik, Székely, Lengyel indulása volt ' szenzáció. LEGOLCSÓBB ŐRÜK! hAushegvi venvégcö 8 3 a s villamos — Vadorzó-utcai megállója - /., HIDEGKUTI-UT 84c. Figyclmis kiszolgálás TÚTH 1ÚZSEF Kitűnő konyha — NAPONTA CIGÁNYZENE. VADASKERT VENDÉGLŐ és CUKRÁSZDA Hűvösvölgyi villamos végállomástól 2 porc JAZZ — T AN C TEKEPACYA — PANZIÓ Építette FÜRDŐ (ARA MUSZTAFA 45 fokos 1556-ban KÁRA budai basa. Budán, II., Fő ucca 84. ss. saéasavas nátront, szénsavas mosást, szénsavas Időmét- I riuraot, maffnástu­nk ot tartalmasé ti ái V v I a készvény, esés, bér- és csont betegségek, fém mérgezés, mér» epe-, méh-, húgyhólyatbántalmak, gyo- morhurut és alhat! pangás silón. Kádfürdők 3 egész napon ét GAafQrdök! férfiaknak regnál 5—1, nőknek hétköznap <L/U. J;7.- Itfoháf Magyar-Finn diákcsere akciót indít középiskolai fiuk és lányok részére a Tu­ráni Társaság. Az akció célja, hogy ki** szélesítse a kapcsolatokat, amelyek a ma­gyarságot a finn nemzethez fűzik. A je­lentkező középiskolai tanulók a f. évi nyári szünidőben egy hónapot Finnor­szágban az ott jelentkező családoknál vendégként töltenek, ennek ellenében finn középiskolai tanulókat a magyar családok ugyancsak egy hónapig vendégül látnak. A résztvevők 190 pengő útiköltséget fi­zetnek. Ebben az összegben a vízumok költsége is benn foglaltatik. A jelentkező elfogadó családoknál a családtagok vala­melyikének németül, franciául, vagy an­golul kell tudnia. Jelentkezni junius 1-ig lehet, Országházbn, a Túrám Társaság­nál. Tavasz a Szent Imre város alján Szép tavaszi délutánon, hétmérföldes csizmát húzva, ódon tavaszi sétára in­dultam az új Szent Imre-város alján, hogy lássam, mi maradt meg abból, amit mint csavargó hajlamú suttyódiák a régi budai Lágymányos színeiből még láttam egykor. 1900 táján. Harmincöt év múlt­jának tavaszi budai Dunapartját róttam. Láttam néhány szál kiütköző nádat a regi Lágymányos közepén, csillogó kis pocsolya közepén. Ez a Lágymányos egykori tocsogóinak utolsó hírmondója. A Budafoki-út 22. számú ház mellett még ütközik a búza, a telket a telkes­gazda felszántotta, valószínűleg az idén utoljára, mert a Híd már épül!! A feltöltött Lágymányosi Tó tized- részére zsugorodott, de még láttam benne az utolsó békát. A Budafoki-út mellett, a tó közepén 1896-ban, a millenáris ki­állítás idején ott volt a híres nyári mu­lató: Konstantinápoly. Még láttam túr- bános, törökfejes palankjai közül a leg­utolsókat. A Budafoki-út egykor római hadiút volt. Az aquincumi légiók bronz- kerekű katonai szekerei erre vágtattak Mohácson, Eszéken, Aquileián át Ró­mába. Római quadrigát nem láttam, de mialatt ilyet kerestem, majdnem elgá­zolt egy Centaur. Elül férfidereka volt, lólábak helyett gumikerekei voltak és a háta mögött egy elrabolt budai hajadon ült. görcsösen kapaszkodott a vadul nye­rítő Centaur nyakába. Azt gondoltam, Juppitcr rabolja el Európát és nem ér­tettem, mire vonatkozik egy arra járó budai kis csibész kiáltása, a^i: benzin­tyúk! benzintyúk! kiáltással fogadta a Centaurt. Ennek jréuyleg benzinszaga volt, de miért „tyúk“? Innen tovább mentem az egykori Palatinus-kert felé. Egykori kalpuoszlo- pait még láttam, de azokról eltűnt a régi felírás: Oh beata soli tudó, oh sola bea- titudo!, vagyis óh boldog egyedüllét és óh egyedüli boldogság!! 1900-ban még lóvontatta paksi dereg­lyéket láttam itt a Dunaparton. Ezek el­tűntek. Helyettük egy ádámcsutkás, ke­szegtermetű, szomorúarcú budai úriem­ber evezett egy csónakban. Kormányá­nál szigorú arcú, igen termetes, kissé bajuszos, szemüveges, bubifrizurás dáma ült, láthatóan az előbb említett szegény, szomorú budai úriember kedves neje őnagysága. Láthatóan nemcsak a csóna­kot kormányozta a budai Duna habjain, hanem a kedves férjeura életbajóját is az élet tengerén. A tisztes családapa evezett, verejtékezett, húzta a lapátot, úgy dolgozott, mint egy ló. Itt van la!! — mondtam, az egykori lőyontatta parti dereglye utóda! Mentem, mendegéltem, de az egykori Promontort seholsem találtam. „Ez hászt so a Pudafog“ mondta egy öreg néni. Hol vannak a derék svábok? — kérdez­tem én, hol van pörge, magyar kalap­juk? zsinóros magyar nadrágjuk? hé- g*yes, magyar birkabor süvegjük? ma­gyar makrapipájuk, hegyesre pödört ba- luszuk? Hol van a lányok rózsaszín szok- l°H b ‘sjnáuoqqnz utjjn^ ‘ufnAü ESPLBNDDE CAFFÉ RESTAURANT Nyári kettős terrasz a Rózsadomb oldalán. TANCTBRRAS2S Sajáttermésa és uradalmi, tisztán kezelt borok Zónareggsll (pörkölt, tokány, gulyás, savanyú- tfldöj piccoló sör és kenyér . . 50 fillér Reggeli kávé tejszínhabbal és süteménnyel 50 fillér Kismenű ..............................t— pengő Nag ymenő..............................t'30 pangd SEB ALD REZSŐ vendéglős

Next

/
Oldalképek
Tartalom