Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-05-02 / 1195. szám

XXXII. évi. 1195. SZ. előfizetés Egy cvre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. pgyesiileU'lc, amelyek uek hivatalos lapja, tagjai feláron kapják Budai Napló 1935. május 2. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm m-tigas sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szövegsor ára 2 I*. Ismertető köziemé ivek megáilapod ás szerint A. hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. (Uliodó hlrdatfiknek nagy kiévizméflv Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatali l| Maros utca 23. Telefoni 50-2-96. Hivatalos óráki délután 4- 6-ig. Ilj választás előtt Az országgv íílesi választások körül folyt harcokban kifáradt közönséget elég váratlanul érte a községi választás és maguk a pártok is elég kelletlenül láttak a szervezkedéshez, piacra dobva az előző harcok folyamán már előre kialakult vá­rosi listákat, ahol nagyrészt azok helyez­kedtek el, akik az országgyűlési választá­sokon nem jutottak megfelelő szerephez. Minden pártnak maradtak a körzeti és másfajta vezérekkel szemben úgyneve­zett „erkölcsi adósságai" az-előbbi vá­lasztásról és talán többen várják előző munkájuk honorálását, mint ahányan el­helyezhetők. A múlt hét végén azután jelentkezett minden jogos és minden kép­zelt igény, amely követelte a pártvezetö- ségektől. hogy megfelelő helyen kerüljön a listára .A harmadik hely már orrfin- lorgatúst váltott ki, — a negyedik és a/, utána következők pedig valóságos ellen­zéki hangulatba vitték a jelentkezőket. Természetes, hogy mint minden csoda, n csodálkozás is csak néhány napig tar­tott és ma már sokan beletörődtqjc abba, hogy a listán való szereplésük nem je­lent egyúttal városi mandátumot. Főleg azért nem, mert a párt legfelsőbb veze­tősége új embereket hozott a listákra: íuég pedig a jó helyekre. Sok helyen ez erős ellenzést váltott ki, elsősorban a- zoknál, akik ismerik a budai polgárság konzervatív felfogását. m Budán vannak polgári tekintélyek, a- melyek .évtizedek alatt emelkedtek és a polgárság is úgy vélekedik, hogy ezek­nek a közéleti szereplése föltétlenül ér­tékes és megválasztásuk csak a polgár ság elimerésének volna méltányos kifeje­zése. Az iparos- és kereskedőiérsada 1 om hálával ■tartozik Hubert Vilmosnak, mert a különböző nehézségekkel küzdő iparosok és kereskedők minden ügyét lel­kesen felkaovlta és megtet tni indent, megszerezte mindazok hozzájárulását és pártfojtását, akik ezekben az iígyekbe i sikert jelentettek. Az elhanyagolt hegyvidék érdekében az északi részen Szilágyi Károly, mint az Óbudai Hegyvidéki Szövetség el­nöke fejtett ki rendkívüli munkásságot és folytatott elkeseredett harcot a hegy­vidék érdekeit sértő téglagyárak gazdál­kodása ellen/ Délen Szibinkits S z e m- I a k v György, mint a Budapesti Gazdál­kodók Tgyesülctének elnöke tett sokat és végzett érdemes munkát a gyümölcs- termelés érdekében, éppen úgy rászol­gálva a polgárság elismerésére, mint északon Szilágyi Károly. Ezek az urak nem a politikáóbl éltek, hanem társadalmi és gazdasági tevékeny­séget folytattak, inkább kerülve, mint keresve a politikai szereplést. Gazdaságilag Italán \Piá v(a i Via j n a Ferenc dr. főbányatanácsos, főgeológus- nak köszönhet legtöbbet Buda, mert sok természetadta kincsét tárta fel és muta­tott rá tudományos alapon is azokra a tényezőkre, mint a karsztvíz, amely vég­legesen megoldaná Buda vízellátásának kérdését, — továbbá a különféle gyógy­források feltárása* amelyekkel szaporí­totta Buda gyógyítóerejű értékeinek a számát. Társadalmi tevékenységük révén első­sorban jL ii. g m a y e r József, aki Szilá­gyi Károlynak lelkes segítőtársa, — Bár­dos György, mint a Budai Ingatlantu­lajdonosok Egyesületének rendkívül agi­lis elnöke, — Nádas Béla dr., a Ró­zsadomb és Vidéke Egyesület főtitkára, ennek a természetadta nyaralóhelynek a fejlesztése érdekében kifejtett munkássá­gával, — Pénzes Mihály dr.. aki a kéz- mű iparosság anyagi érdekeit szolgáló szervezkedéssel, — Buda déli részén az alsóvárosban Göraör i Győző és újab­ban — Mikola Géza dr., aki a Fehér­vári út környéke és a „Bibiételep" érde­keit szolgálja nagy arányokban, de sze rep vár még a következőkre is: Zeöke Antal v. orszgy. képv., Fischer Jó­zsef építész, kir. tanácsos. Vadász Mi­hály dr. kormányfőtanácsos, Pásztó-} 1 y i Vilmos, Koch Gyula szintén bírják a polgárság rokonszenvét és bizalmát és méltók, hogy a Városházán Buda polgár­ságát képviseljék, — azok, akik — ha nem is keresik, — de bizonyára szívesen fogadnák n polgárság bizalmának meg­nyilatkozását. A PÁRTURALOM azonban kénytelen sok mindenféle kö­rülménnyel leszámolni és néha a párt érdekében mellőzni a hivatottabbakat. hogy éppen a párt uralmát mentse meg továbbra is. . A „Nemzeti Egység Pártja", amely tu­lajdonkénen n régi „Egységes Községi Párt“ folytatása, kiegészítve a Tabódy- Benárd által felállított szervezettel, a- melyhez csatlakoztatták a frontharcoso­kat és a hadirokkantak szervezetét, kénytelen számolni ezekkel a tényezők­kel és számukra elfogadható helyeket biztosítani a listán. A múlt számban már rámutattunk ar­ra, hogy a Nemzeti Egység Pártját Zsit- vay Tibor, Petracsek Lajos dr. és Becsey Antal vezérlik, a központból. A kerületekben pedig: — Óbudán And- r é k a Károly, Orova Zsigmond dr. ^ és Sárközi Sándor dr.* vagy Komár- n o k y Gyula, H a 1 a m a n János, Z b o- ray Sándor dr. ügyvéd, Szarvas Gé­za dr. ügyvéd, Szendrei Zsigmond, a Bcszkárt állomásfőnöke, Kovács he- g y i Kálmán és P h i 11 i p p Kálmán dr. tanár; — a 11. kerületben Harrer Fe­renc dr., Szilágyi Ferenc dr., aki mö­gött rendületlen bizalommal sorakozik a Víziváros polgárságának nagy része, a- niely a közügyek és a kerület egyik hi­vatott vezetőjét látja benne, — továbbá G r c 11 y ó Bertalan és Pénzes Mihály dr. Ügyvéd, II i V,e r t Dezső, Kenye­res Endre dr., Gurszky Ernő dr.; - az I. kerület listái még sehogysem ala­kultak ki. Köztiidoniás szerint a listát maga Zsitvay Tibor vezeti. A listán lesz Tóth Gábor, mint az iparosok cs kereskedők jelöltje, és talán Petra­csek Lajos dr. is indul. Itt jelölik Do­mokos^ Tibor nőt, valószínű leg H e n c z Lajost és Rátkay tábornokot is. — A XI. kerületben Becsey Antal, S z á 11- t a v István és Kovács József tábornok, p c h w arcz Samu vezérigazgató, M i- ketz Karoly igazgató és Somody Pál. a párt értékes titkára; — a XII. kerüle­tet _ Petracsek La jós dr1. vezeti, kö­veti Juhász Jenő dr. valószínűleg, itt különféle listák vannak forgalomban, n- melyek várják a felsőbb jóváhagyást, így az egyik szerint Ports István dr.. a másik szerint pedig Vitányi Bői 1 dr. miniszteri tanácsos.- , A Szabadelvű párt talán R a s s a y Károllyal, talán. A p p o n y i Györggyel indul a kerületben, de tudtunkkal min­den kerületben állítanak listát. Nagy érdeklődéssel várják Ripka I Ferenc szervezkedését, aki Knebel Miklós dr. plébánossal menne együtt n ' lista élén. ha eh ez meg ion a Rómában tartózkodó hercegprímás beleegyezése. \ pártszervezetet adják Ripka Ferenc sze­mélyes hívei és barátai az I. kerületben és az egyházközség tagjai, akik a szava­zók háromnegyed részét képviselik. A Ripka-párt föltétlenül sikerrel veszi fel a harcot, de csak az I. kerületben állít listát és maga Ripka ejtette el a tervet, hogy más kerületben, Budán állítsanak jelölteket. Amennyiben a hercegprímás eltitaná a papságot a politikai szerepléstől, a mi ni a Ripka-párt elkészült, változás áll be. I A listán valószínűleg indul C a va 11 i e r ' József dr. szerkesztő, Halwa Sándor mint iparos-kereskedő jelölt feltétlenül jó he­lyen Indul, csak a Knébel helyét töltik be a budai közélet egyik kiválóságával. A pártiroda a Karátsonyi palotában van (I. Krisztina-körút 121). Telefon: 509-37. Az 1. kerületet kivéve, minden kerü­letben^ szervezkedik Kozma Jenő dr. régi tábora, mely — értesülésünk szerint — a hegyvidéken O s z o 1 y Kálmánt vin­né második helyre, de itt szerepelne O r p h a n. ü d é s János és N a g y,ő s z,i Ferenc. A többi budai kerület listája most van kialakulóban. Kozma Jenőnek oly nagyszámban lekötelezettje nemcsak a IL kerület, de egész Buda, sőt Pest pol­gári társadalmának nagy része, hogy előreláthatólag eredményesnek ígérkezik szervezkedése, mely a régi községi pol­gári pártot támasztja fel. mint közép­pártot. Nem valószínű, hogy ezeken kívül más párt is indulna Budán, mar csak azért sem, mert nem lesz módjában az ezer bolettát megszerezni, amely az indulás­hoz szükséges. — A BUDAI IPAROSOK több ízben tanácskoztak az alakítandó Iparospárt“ ügyében és mindannyiszoi a pesti iparos érdekeltségek is képvisel­tették magukat. Az első alkalommal a Ií. kerületi Iparoskörben találkoztak, ahol G r e n y ó Bertalan építőiparos elnökölt, de megállapodás nem jött létre. Kifo­gásolták, hogy a nagyvállalkozók igye­keznek érvényesülni. A második tanácskozás az I. kerületi lpuroskörben volt Korányi Márton el­nöklésével. Határozatot itt sem hoztak. Megnehezítette azok helyzetét, kik ajánlot­ták, hogy a NEP-hez csatlakozzon az ipa­rosság, az egyik jelenlevő kézműiparos kijelentése, az egyik városi jelölttel kap­csolatosan, hogy tiltakozik az ellen, mi szerint nagyvállalkozók kerüljenek, illet­ve képviseltessék magukat a varos köz­gyűlésén a kis és kézműiparosok rová­sára. Elmondotta, hogy 1918-ban lent szolgált a háború alatt Boszniában és ott a munkás élelmezés körül különös visz- sza élést jelentettek be. amely szerint egy budapesti vállalkozó cég 15.000 munkást élelmezett, holott csak 5000 munkás volt. A fölös 10.000 adagot továbbították Dal­máciába és ott értékesítette nagy haszon­nal a nagyvállalkozó eég. Néhány vasúti mérnököt megbüntettek, elcsaptak, a cég­ből pedig kénytelenek voltak törülni az egyik cégtárs nevét. Most az egyik jelölt révén ez a cég befolyáshoz juthat a vá­rosházán, ami a kisiparosságnak nem lehet célja, ahogy azt a reformnemzedék hivatalos lapja is megírta. A gyűlés itt is erdeményteleinil oszlott szét, ami azt bizonyítja, hogy a kézműiparosság még nincs kellően megszervezve s így a vá­rosi választások alatt aligha juthat szó­hoz és mégkevésbbé érvényesüléshez. Ahogy lapzártakor értesülünk a NÉP hivatalos listáját Budán az alábbi felál­lítás szerint tervezik: I. kerület: — vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök, Bornemissza Géza keresk. miniszter, dr. Somogyi Béla ügy­véd, dr. Pályi Gyula ügyvéd. Tóth Gá­bor kereskedő, dr. Nyulászi Alajos jog­tanácsos, Munkó Rezső tanácsos. II. ke­rület:— Zsitvay Tibor clr. ny. minisz­ter, Harrer Ferenc ny. alpolgármester, Tarkócz Endre, Szilágyi Ferenc tanácsos, Fluck Apdrás pénzű, titkár, Juhász Ödön pénzű titkár, Grenyó Bertalan kőműves­mester. III. kerület: — Zsitvay Tibor dr. ny. miniszter, Andrék.i Károly, Orova Zsigmond dr. ügyvéd, Sárközy Sándor dr. közjegyző, vitéz Komúr.oky Gyula tanár, Zaj/on Sándor tanár, Halmanu Sándor iparos. XI. kerület : - Becsey Antal, Szánta y István Máv. állomás főnök, Vályi Lajos dr. ügyvéd, Nag\ István dr. min. titkár, Boer Lajos dr. ügyvéd, Olckvárv Jenő építőmester. Schwer ez Samu igaz­gató. XII. kerület: — Petracsek Lajos dr. orszgy. képv., vitéz Barezy-Barczen Gá­bor rt. igazgató, vitéz Juhász Jenő dr. ügyvéd, Demel Aladár dr. ügyvéd, Tóthy János titkár, Döröghy Antal tanácsos, Petrovicz Ferenc dr. főorvos. Szegni 1935. IV. 24. „Úgy érzem, nein vagyok pártember és azt akarom, hogy a/, egész nemzet egy táborban legyen!“ — mondotta GÖMBÖS GYULA miniszterelnök szegedi beszédében. Politikai életünkben talán szokatlan az ilyen őszinteség, ta­lán vannak, akik a legilletékesebb meg­nyilatkozáshoz is rosszmájú megjegyzé­seket fűznek, de lehetetlen letagadni a magyarság összekovácsolásának azt a fa­natikus hitét, amely Gömbös Gyulát ve­zérli nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is. Mi nem tudunk vitatkozni a vitatko­zókkal, mi nem keresünk támadási felü­leteket egy minden politikai vonatkozás­ra kiterjedő szónoklat mondatai között, hanem csak csodálattal és mebecsűlésscl tudunk nézni arra a férfiúra, aki meré- j szén, bátran szembeszállt — fenyegető j kétségbeesés, nemzeti összeroppanás ide- jén — a lemondással; aki rácsókolta lel- ! ke szép tüzet a magyarság ravatalára, hogy ujia élni, akarni, merni tudjunk. Ha Gömbös Gyula jelentené a meggon­dolatlanságot, akkor is, feltétlenül rohan­nánk vele a harcmezőre, mert a hivatás őszinte hite diadalmasabb zászló mint a megalkuvások fekete kalózlobogója. De nekünk a magyar miniszterelnök lendü­lete — programmos Ígérete a jövőnek is. Vannak a nemzet életében dolgok, szük­ségletek, amelyek megvalósításán nem szabad töprengeni, amelyeket meg kell csinálni minden áron, akkor is, ha bele­pusztulunk! Telepítés, ifjúságpolitika, a fronthősök megbecsülése, az elzüllött magyar középosztály feltámasztásával, a magyar ipar ügye, mezőgazdaságunk pia­cainak^ megszervezése a történelmi foly­tonosságot garantálják és jobb belőlük valamit megcsinálni, azonnal és talán rosszul, mint jól — később vagy soha. A szegedi beszéd hangja a feltámadás ha­rangszava. Messzehangzó harang: itt Bu­dán is sokan hallják, vezérek es tábor s u virradat pásztortüzeinél harcos álmodo­zók fanatikus serege köszönti Gömbös HGyulát, aki egyszer a nemzeti hadsereg­gel, most pedig a nemzeti programmal jött a főváros felé. Buda kinyitja szívét és tavaszi pompában várja és segíti az építő munkát hirdető magyar Húsvét szent hajnalát. Jl ICC. halneologiai Kongresszus Április 26.-án nyitották meg a Gellért- Szállóban a negyvenedik Balneológiái Kongresszust. Bánlaky Géza a fővárosi gyógyfürdők központi igazgatója elnöki bevezetőjében értékes képét adta Buda- pest-fürdőváros kialakulásának. Az igaz­gatótanács felkérésére SZENDY KAROLY dr. polgármester fürdőügyi intézményeink jövőjéről beszélt. — Gyógyforrásaink. — mondotta — bátran felvehetik a versenyt a külföldi világfürdők termálvizeivel. Fővárosunk predesztinálva van, hogy a reumnkutatás nemzetközi centruma legyén. A Széche­nyi fürdő mellett újabb mélyfúrás re­ményt nyújt, hogy különleges gyógyér- tékű iódos, konyhasós vizet nyerünk. A Tabánban most kezdett kutatómunka be­fejezése után lesz szó a reuma kórház el­helyezéséről, úgy, hogy a magyar vállal­kozás és külföldi tőke is szerepet kapjon. Frank Miklós dr. főorvos olvasta fel a titkári jelentést, ismertetve az Egye­sület 45 éves eseménydús múltját. Tausz Béla dr. 1934. évi fürdőveudég forgalmunkat, Fel bér Lipót ásványvíz­fogyasztásunkat ismertette értékes sta­tisztikai oszlopokban. Az első nap délutánján Vámossy Zol­tán dr. egyetemi tanár mondott megnyi­tót, Papp Lajos pedig Dalmady Zoltán dr.-ról szép emlékbeszédet. Szabó Imre dr. a gyógykurák pszichikus tényezőit is­mertette a szakközönség előtt. Szombaton a Királyi Orvosegyesület­ben folytatódtak a tanácskozások, itt Barla-Szabó József dr. a fürdőterápia és társadalombiztosítás lehetőségeit ismer­tette érdekesen. Nemes Jenő dr. a budai hév vizek és keserű vizek keverését szol­gáló szellemes készülékét mutatta be. En­nél a pontnál Vámossy professzor nem­csak a budai hévvizek kéntartalmút, ha­nem a keserűvizek (szerintetalajvizek) értékét is kétségbe vonta, amivel kapcso­latban a gyógyító ásványvizek érdekelt­ségei — mint értesülünk — nyilatkozatra készülnek. A kiváló professzor-elnök már nem egy kitűnő fürdőorvos kedvét vette el, (talán csak nem szerencsésen fogalma­zott) felszólalásaival. Az ilyen legilleté­kesebb nyilatkozatok alkalmasak fürdő- kulturánk megtámadására. Reméljük, Vámossy professzornak alkalma nyílik az Orvosszövetség vasárnapi közgyűlésén félreérthető szavait helyreigazítani. A Balneológiái Kongresszus eredmé­nyes tanácskozásain a magyar fürdőügy sok előkelő harcosa és vezére szólt a tárgyalt kérdésekhez. Idegenek — nálunk — A Kurkomlsszló helységavaló ünnepe ötven év neliéz küzdelmei ut végre ünnepet ült az „Idegenforga­lom“ nayg eszméje: — megnyíltak a Budapesti Gyógyhelyi Bizottság (C urcomissio) modern helyiségei, Pest városának legforgalmasabb, legélénkebb helyén, megfelelő kül­ső dísszel és meglepő belső beren­dezéssel. Az előkelőségeket, köztük József Ferenc főherceget, leveldi Koznia Miklós belügyminisztert, Sipöcz Je­nő dr. főpolgármestert, Liber Endre alpolgármestert, Némethy Károly v. b. t. tanácsost, Scholtz Kornél és II inclikler István államtitkárokat, Kuvácsházy .Vilmos tanácsnokot, — Szoiezsényi Zoltán dr. ny. min. ta­nácsos, a Gyógyhelyi Bizottság ügyvezető igazgatója fogadta, aki évtizedes lankadatlan munkával törte az útját a megvalósulás felé ennek a nélkülözhetetlen intéz­ménynek, — fogadta és kalauzolta. Bemutatta mindazt a kincs-számba menő alkotást, amivel a Kurko- misszió a nagyvilág meghódítására indul. E hiányt női ló intézmény meg­alkotásában Szviezsényi Zoltán erős kézzel támogatta József Ferencz főherceg, de sikert csak Kovácshá- zy tanácsnok erélyes és öntudatos munkája és nagy horderejű kérdés kellő fölkarolása révéu ért el. Ott küzdöttek vele Zifahy Dezső, a Szkfőv., Idegenforgalmi Hivatalá­nak igazgatója, Tábori Kornél szer­BLDAI NAPLÓ! | mf elme: L, MBROS-U. 23. magasföldszinf j Telefon a régi: 50-2-96. kesztő és Tausz Béla, a fürdőügy tudósa és lelkes munkása. Ünneplő szóval Budapest főpol­gármestere, Sipöcz Jenő dr. nyitot­ta meg és adta át a forgalomnak a Krukomisszió új pompás helyisé­geit. A bizottság és annak agilis igazgatója már hónapok óta nagy buzgalommal ké­szítették elő ezt a megnyitó ünnepet, megindítva azt a világpropagandát, a- melyről az alábbiakban számolunk be: Háromféle irányban kezdtük meg az akciót Budapest gyógyfürdőinek nemzet­közi elismertetése terén. Éspedig: kiál­lításokon, külföldi fürdőügy nökségek fel­állításával és a külföldi orvosokkal valói kapcsolatok felvétele útján. Ezidőszerint résztveszünk a londoni Davl Mail Ideal Home Exhibition kiállításán, amely a múlt hó 26-án nyílt meg és amely igen nagysikerű volt már azért is, mert Ma­gyarország volt az egyetlen külföldi or­szág, amely erre a kiállításra meghívást kapott. Május 5ién nyílik meg Bécsben az Allgemeine Krankenhaus 200 éves jubi­leuma alkalmából a Nemzetközi Orvos­kongresszussal rendezett egészségügyi ki­állítás. Nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy az ott megforduló külföldi orvosok előtt gyógy értékeinkéit megfelelően be­mutathassuk. Az anyag már elkészült és most von úton Becs felé. Április 12-én nyílt meg Zürichben a „Das Bad von gestern und heute" retro­spektiv fürdőkiállitás. Az eddigi kiállítási részvételek közül e jegmonumentálisabb fürdőanyaggal a brüsszeli világkiállításon fogunk részt- venni, amely tudvalévő, hogy hat hóna­pig marad nyitva és sok millió látoga­tóra számít. A kiállításoknak mindig igen nagy a propagandasikere, mert egy hely­ben nagyon sok ember fordul meg és százezrek előtt tudjuk rögzíteni Buda­pestet, mint fürdőmetropolist. A brüsse- li kiállítás anyagát: Bánlaky Géza és Rimanóczy Gyula építészek rendezték. Készítettünk egy •ötletes forgókorongot, melyet Kóródi György műépítész terve­zett és egy 3 m magas és 3 m széles nagy­méretű plasztikus budapesti fürdőtérke- pet készítettek: Bernkhardt, Gottwald és más fiatal építészek, amely valóságos szenzációja lesz a kiállításnak, mert ösz- szes fürdőinket a térképen kis modelle­ken átvilágítva mutatjuk be. A külföldi ügynökségek közül a Bal­ti Államokban állítottunk fel eddig Ügy­nökséget, Riga székhellyel. Londonban Dean and Dawsoon és Thos. Cook and Son cégekkel kötöttünk a vezérképvise­letre vonatkozóan előnyös megállapodást. A két cég fogja hirdetni az angol világ­lapokban közösen Budapest fürdőit és valamennyi kiadványukban propagan­dát csinálnak Budanestnek. Általunk ki­küldendő orvos Londonban felváltva fog a két irodában Budapest fürdőiről szak­szerű felvilágosításokat kapni, akinek londoni megbízatása 6 hónapig fog szól­ni és ez alatt az idő alatt az angol or­vosokkal is fel fogja venni a kapcsolatot, Stocholmban Lefíler Béla irányítása mellett működik fürdőexpozituránk, igen szép eredménnyel és most van szervezés alatt Amsterdamban és Varsóban a fúr dőügpnökség beszervezése. 1500 válogatott külföldi orvos elmére szétküldöttük a budapesti fürdőket is­mertető; tudományos orvosi brosúrákat, amelyet még néhai Dalmady Zoltán pro­fesszor írt. Az ismertetés mellé mellé­keltünk számukra egy szabadjegyet, mely feljogosítva őket az 1933. év folya­mán, Budapest három elsőrendű gyógy­szállójának (Szent Lukács, Szent Gel- I lért. Szent Magitsziget) 3 napi díjtalan igénybevételére, a fürdők' díjtalan hasz­nálatára és egyúttal 50 százalékos vas­úti kedvezményre, továbbá a határok díjtalan, vízummentes átlépésére. Ezzel a nagyszabású akcióval széles orvosi ré­tegeknek tesszük lehetővé, hogy Buda­pestet megtekinthessék, ha Magyarország közelében járnak, időhöz nem kötve. Csak akkor várhatjuk az orvosoktól, hogy pácienseiknek ajánlják Budapestet, ha elsősorban maguk látták és meggyé ződést szereztek arról, hogy milyen pom- 1 pás gyógykincsek fölött rendeklkezünk. Anapokbn jár nálunk Van Breemen -T professzor, a rheumakutatás elismert hí­rű tudósa, akinek itt Itartózkodása je lentős lépésekkel fogja előbbre vinni a hosszú ideje vajúdó rheumakórház dől gát. Május 5-én olasz orvosok nagyobb csoportja érkezik, május 16-án francia orvosok, augusztus 1-én 100 tagú ameri­kai orvoscsoport, szeptember 5-én a len gyei orvosok tanulmányútja, szeptember —12=101 kezdődik a kbL 600 külföldi orvos résztvételével megtartott Deipnatologia i Kongresszus és ugyancsak szeptember vé­ge felé várjuk az Egyetem 300 éves év­fordulója alkalmából kbl. 100 orvos rész­vételét. Amint látszik az orvosok között ki­fejtendő ír.iniKa is eléggé széles skálája Ezeken k it ul természetesen még sok más mindenféle problémát kell megolda­tnunk. Fokozatosan ki kell egészíteni a képanyagunkat, kiadtuk 8 nyelven 32 oldalas fürdőprospektusunkat, plakáto­kat nyomtattunk, Budapest fürdőváros filmjét elkészítsük és igény bevesszük a modern reklámtechnika minden eszkö­zét, hogy minél nagyobb arányokban hozzuk ki Budapestet, mint a világ leg­érdekesebb és legvonzóbb világmetropo­lisát. Szviezsényi Zoltán dr. felvidéki tiszt­viselő családból származott. 17 éves ko­rában korengedéllyel érettségizett s a pesti egyetemen tanári diplomát szerzett. Már főiskolai hallgató korában élénk részt vett a diákmozgalmakban, elnöke volt a Bölcsész Segítőegyesületnek és | szerkesztője az Egyetemi Lapoknak. Sel­mecbányán működött mint tanár s a meg­szállás alatt a városi tanács nevében ő tárgyalt a csehekkel a fegyverszünetről. 500 egyetemi hallgató segítségével ma­gyar területre mentette Selmecbánya műkincseit, ezért a csehek halálra ítél­ték. Veszedelmek között menekült el Szviezsényi Zoltán Budapestre, ahol ..Ho­gyan veszett el a Felvidék" című köny­vében leleplezte Scotus Viatort. A kom- mün elől Becsbe kellett menekülnie, a- honnan Dvorcsák Győzővel, Bethlen Ist­ván gróf közbenjárására. Varsóba jutnt­iák. Itt Pilsudszky marsall és Ratti nun- cius — a mai pápa állottak a magyar ügy mellé. A vörös forradalom leverése után Szviezsényi a nemzetiségi miniszté­rium pótfőosztályának vezetője lett mi­niszteri tanácsosi ranggal. Az osztály megszűnése után kezdett élénken foglal­kozni Buda balneologiai kincseinek és a fürdőváros gondolatának propagálásával, amelynek ma is exponált vezérharcosa. Mint „Budapest Fürdőváros .Egyesület ér­demes igazgatóját hívták meg a Gyógy­helyi Bizottság élére." SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom