Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-04-12 / 1193. szám
XXXII. évt. 1193. sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 ff. Egyesületek, amelyek nék hivatalos lapja, tagjai féláron kapják 1935 április 12 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor éra 2 P. Ismertető köziemé lyek megállapodás szerint. K hirdetés dija mindenkor • l&p* fizetendő. tusaié Mréstéknek nagy kndyiimény Buda érdekeit a várospolitikai közéleti közgazda* ságf társadalom és művészet terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadéhivatali II, Batthyány u. 83. telefon i 80*2*98. Hivatalos érák i délután 4— 6-ig. Választoítunk Buda ismét elrendezte a maga közéleli viszonyait oly módon, a- nugy azt minden józan budai polgár előre elgondolta. Buda hivatalnok város s így a kormány biztosan számíthatott azok szavazatára, - Buda keresztény jellegű s így az ezen az alapon megszervezett párt szintén tudta, hogy itt Budán a szavazatokban oly eltérés nem lesz, a- mely megrontja a párt helyzetét. A fennmaradó szavazatok a liberális elem és a munkásság között oszlanak meg s így azoknak jut égy-egy mandátum. Így is történt. Igaz, hogy Zsitvay Tibor tekintélyére, Petraesek Lajos agilitására volt szükség, hogy a Nemzeti Egység Pártja megtarthassa a múltban bírt két mandátumot, mert a listán csak ez a pozitív két egyéniség szerepelt. Nem mintha a többi nem volna érték, mert lehet budai érték, lehet gazdasági érték, de volt köztük országos érték. Sajnálják Budán, hogv Zsitvay Tibor a kecskeméti mandátumot tartotta meg és lemond Budán, ahol a polgárság benne látta Darányi utódát. A többiek csak Ígéretek s mi hisszük itt Budán, hogy beválnak. A Rassay-iistát föltétlenül Apponyi György gróf mentette meg. A Keresztény párt két vezéréről mindenki tudta, hogy mandátumuk biztos, sőt sokan a tábor szaporodását várták. Talán ott is az erőszakolt lista okozta, hogy ez be nem következett. A szocialista párt előre összeszámolta szavazatait és csak nagyon csekély volt az eltérés — a párt rovására. Megdöbbentően furcsa az eredmény, ha Budapest kialakulását összehasonlítjuk akármelyik európui nagyvároséval. A mi fővárosunk területe sokkal nagyobb mint Berliné, vagy Párisé, de mégis meglepően kevesebb a tere és aránytalanul nagyobb a részenkint való zsúfoltsága. Nálunk sehol sincs olyan gyönyörű tér, mint az Elisée előtt, a Tuilleriáknál, vagy a Place de Concorde, pedig a magyar főváros területe- több mint háromszor akkora és Párisnak a fortificationok óriási gátat szabtak. Mégis napos, igen széles boulevardokat tudtak vágni, közte a szabályozás olyan remekművét, mint a Boulevard Hausmann. Nálunk még az olyan bájos kis tereket is beépítették, mint a Sebestyén tér, ahol a régi városháza nemes sziluetje állt. Valaha a Szerviták háztömbjének helyén, többi közt az általuk eladott nagy telken is, ahol most a főposta áll, füves térség volt. Félszázad alatt több mint harminc teret épített be a spekuláció. Viszont szép középületek oktalanul szűk utcákba kerültek, vagy legalább olyanba, ahol nem érvényesülnek. Szokássá vált, hogy a fővárostól kívánjanak ingyen telket az állami középületek számára is és feltűnő, hogy az ilyen épületek tulnyomórésze mellék utcákba került. A Központi Városháza szép barok- humlokznta, Martinelli jeles müve egyáltalán nem érvényesül a szinte rátehén- kedő postapalota miatt és ötvennél több ilyen épület listáját készítettük cl. Idegen szakértőknek feltűnik, hogy u Dunaparton milyen kevés a középület, pedig a széles folyam partjain érvényesülnének a legimpozánsabban. A Királyi Vár, a Parlament és az Akadémia palotáin kívül alig látunk inpozáns középületet. Törik a fejüket azon, hogy a korzó táján mikép hozzák rendbe a^város képét. Annak idején gróf Széchenyi István, sőt már előtte József nádor „szépészeti bizottmánya" úgy tervezte, hogy a Mária Valéria utca előtt semmiféle házsor ne legyen a Dunáig. Mennyivel szélesebb és tetszetősebb volna a Dunapart ott az Eötvös és Petőfi szobrok közt, ha a spekuláció el nem kalmárkodja ezt a részt. Szinte humoros az Elevátor rövid tör ténete. Először a Tömő térre, amely most a Kossuth Lajos tér egyik része, akarták építeni, jó messzire a viztől. Már alapoztak, amikor kiderült, hogy a dunai hajó forgalommal milyen távoli a kapcsolata. Földszintig rakták már a tömérdek téglát, de itt még szerencsére idejében közbeléptek és az Elevátort átvitték mai helyére. Több viccet csak a pesti hidakkal csináltak, amelyekének az a főtulajdonságuk, hogy hegynek futnak. De csak a bölcs Széchenyinek jutott eszébe, hogy az alagúttal jól megoldja a problémát. A pestiek azt mesélték, hogy a Boráros-té- ri hid építése azért késik, mert nem találtak hegyet, amelynek nekivezessék. Hasonló anekdoták támadtak akkor, amikor a kedves régi kis várbeli házak, Az egységes párt tábora föltétlenül gyarapodott volna, ha kellő szervezettel indul a harcnak, de voltak kerületek, ahol közvetlenül a választási mozgalom megindulásakor állították fel a szervezés — kereteit. A két év óta folyó kísérlet sok olyan szervezőt vitt a párt élére, aki nem tudott Budán hatást kiváltani. A reform-nemzedék mindenhol alkalmas lehetett a szervezés lendületének emelésére, csak éppen —i Budán nem. Mi vagyunk az öregiek városa, a konzervatív város, és nagyon megnézzük alulról, felülről és minden oldalról a felénk dobott újdonságot. A reform-nemzedék programmja nagyon bizonytalan formák közt mozog ma még. Inkább csak rombol, mint épít, Maga a Nemzeti Egység sem lehet állandó munkaprogramm, meri csak alap, amelyen az új, az eljövendő Magyarországot kell és lehet fölépíteni ! DUBONA1 PÁL * A választás eredménye: Nemzeti Egység Pártja 20.007 Kér. Gazdasági Párt 22.870 Szociáldemokrata Párt 9.903 Liberális Pórt 9.561 Érvénytelen szavazat 2.509 összesen: 64.850 Buda képviselői ezek szerint: Zsitvay Tibor dr., Petracsek Lajos dr. Wolff Károly' dr., Csilléry András dr. Kéthly Anna, Apponyi György gróf. elé kezdtek építkezni, és az otromba bérkaszárnyák elvették a pesti kilátást a Hunyady úton és másutt is. A Porzsolt bérházak tömbje az Ilona és Hunfalviutca közt s még annyi hasonló építkezés nemcsak a Vároldalban, hanem fönt a Várban is majdnem tönkretette a környék esztétikáját. Különösen az 1896-os ezredévi kiállítás előtt kezdtek nyakra főre úgy építkezni, hogy jóvá sem tehető vétek sort követtek el. Ha meggondoljuk, hogy ötven évvel ezelőtt a „Chicagó"-ban még nem volt ház s Buda és Pest egyesülésekor a Teréz körúton túl kifelé javarészt csak bolgár kertészet virult és illatozott, akkor bámulhatunk rajta, hogy ott és a többi nagy szabad területen minő hebehurgyamódon engedtek utat — a fejlődésnek. Megengedték azt is, hogy a város északi részén épüljenek nagy gyárak és alakuljon ki a „bűzös“ övezet, hogy a budai hegyek és a Duna tiszta jó levegője helyett fojtó füst és bűzös korom árassza el a Váci út felől Budapest legnépesebb részeit. Budának igen fontos helyeit ugyanígy rontották el hosszú évtizedekre. Jól megmondta Jeszenszky Sándor, hogy a bérházak körül is csak frivol játék folyt a hírhedté vált 133 és 151 paragrafusokkal. Nem szólva az uj Madách-sugárútról, hatalmas prograramot állíthatunk össze az expiáló építészet körül. És amíg végre nem hajtják, legalább arra kéne ügyelni, hogy a külföldieknek mit és hogyan mutatunk meg. (Ezután következett az előadásnak az a vetitőképes része, amely szemléltétől! tárta fel, hogy mit és hogyan nem szabad az idegennek megmutatni és azt, hogy mi képen tilos fotografálni.) A külföldi sajtó ma már rendszeresen közöl Budapestről ismertetést, de még furcsa tévedések is jelennek meg. Egyik amerikai képeslap úgy mutatja be Savoyai Jenő szobrát, hogy abban n történelmi pillanatban ábrázolja, amikor a herceg lovastól a Dunába ugrik. Kiderült, hogy az író hallott egyet-mást Sándor Móricról, aki a házából — a mai miniszterelnökségi palotából — tényleg lépcsőn lovagolt le a Dunáig. Aztán olvasott valamit Szent Gellértről s összekeverte a három alakot. Így született meg a szenzáció a lovastól Dunába ugró hercegről. Ismertette az előadó azokat a műemlékeket és szobrokat, amelyek valóban megérdemlik, hogy a külföldiek lássák. Kiemelte Liber Endre egészen kitűnő uj könyvét, amely Budapest szobrairól szól s nagyon megérdemelné, hogy több külföldi nyelven is'kiadják. Viszont ma már londoni és más nagy utazási irodák tesznek ajánlatot Budapest, amely divatba jött, 1933-ban már egyedül Angliából 11 különvonat jön. Franciaországból 5, Itáliából 6, Németországból 14 különvonat és sok más társasutazás szervezése folyik. (Most részletes kimutatás következett arról, hogy autón, hajón, repülőgépen és vonaton, honnan-hányan jönnek.) Budapesten 98 szálló van 4748 ággyal, ami nem valami sok, ha megfontoljuk, hogy nálunk magánlakásban aránylag kevés rendes kiadoszoba van erre a célra. Amellett a szállóhelyek 30 százaléka álandó hónapos bérlőé. Münchenben 7500 szállóhely van 12.000 szobával. A Balatonnál 250 kisebb-nagyobb pensio és szálló 750 ággyal. A budapesti szállodások súlyos ádozatot hoztak és két jele» szakember is belepusztult abba, hogy modernizálta hotelét 7-800.000 P költ séggel. De most már ott tartunk, hogv alkalmasint gondoskodni kell uj, modern férőhelyekről. Anélkül, hogy keresnék • hol Van még egy kis pesti tér, amelyet be lehet építeni. Szerencsére már nem is beszélnek arról a tervről, hogy az Er- zsébet-tér közelében "és a lebontott piarista-gimnázium telkén nagyszállót építsenek. Amikor a Széchenyi-fürdőből kijövő betegek a télen és ősszel szeles, nagy térségen, aránylag messzire gyalogosak és szállónak nyoma sincs, ráadásul pedig kőszénnel melegítik a fürdővizet, mialatt Budán naponta 50.000 hektoliter meleg gyógyvíz folyik a Dunába használat nélkül. Á Rudas-fürdő átépítésére 800 ezer pengőt tartottak szükségesnek, az újabb belügyminiszteri leirat 1.325.000 pengőről szól es most úgy látszik, hogy időnek előtte kiépitik, noha közbe a Szent Imre-fürdő megvásárlása és az egész tabáni átrendezés merőben uj helyzetet és kívánalmakat teremt. Aki mostanában az óbudai főtértől nem messze fekvő református templom előtt jár, annak érdekes látványban van része. A templom előtt elvezető Calvin utca fel van szakítva, az utca két oldalán hatalmas földrakások állanak s lenn a mélyben egy pompázatos középkori templom falai és oszlopai ejtik bámulatba a szemlélőt. Valóban Ó- bu^a ősi szent földjét csak néhány centiméterre kell ^megbolygatni és máris ontja a dicső magyar múlt valaha oly káprázatos szépségű emlékeit. Még a háború előtt történt, 1908- ban, hogy az 1785-ben épült óbudai református templom mellé uj paro- chiát építettek, melynek alapozásánál kiderült, hogy a föld alatt hatalmas falmaradványok állanak. A régi l’elegyzésekből tudták ugyan, hogy 150 év előtt magát a templomot is e helyt talált régi faragott kövekből építették-fel, majdnem teljes egészében, különösen pedig az északi templom falat, de később ez feledésbe ment s a közbejött világháború elterelte a figyelmet az u- jabb leletekről is. Múlt év őszén a- zonban Lux Kálmán dr. műépítész és Nagy Lajos dr., az akvinkumi muzeum igazgatójának figyelme ismét e rommaradványok felé fordult, próbaképen felásták a temlom előtti utcarészt és íme, csodálatos dolgok kerültek napvilágra! Régi írásokból megállapítható, hogy Árpád-házi királyaink alatt a középkorban három különösen nevezetes egyháza volt Óbudának, a- mely akkor királyi székhely volt, mivel a mai várbeli Buda akkor még kisebb szerepet játszott. Éspedig a Szt. Péterről elnevezett o- budai prépostság és káptalan, amelyet — Turóczi krónikája szerint — maga Szent István alapított 1022 táján, Kean bolgár fejedelem legyő- zetése után nyert hadizsákmányból 11. Géza építtette fel a templomot, s azt 1150-ben szentelte fel Márton egri püspök. — 1212-ben II. Endre kiváltságlevelet adott a prépostság- nak, amelynek alapján uradalmának határa u Császárfürdőtől nyugatra egész a Pilis-hegységig terjedi onnan pedig a Dunáig, tehát igen gazdag donatioban volt része. Nagy Lajos nejétől Erzsébettől, Szilágyi Erzsébettől, valamint Zsigmond király feleségétől is számos adományban részesült, aki egyébként is az óbudai királynői várban szeretett leginkább lakni, amely a mai Határ- és Viador utca által határolt köralaku háztömb alapjain állott. A káptalan mint hiteles hely a jogtörténetben is fontos szerepet játszott, min Capitulium Ecelesiae Budensis. A török uralom alatt azonban elpusztult s 1648-ban névleg is beolvadt az esztergomi érsekségbe. Az óbudai prépostsági templom fekvésének pontos helye éppenugy nem volt megállapítható, mint az Ismerik a gegment ? — Kérdezte a/, előadó. — Ötleteket ad, főképen Hollywoodban a filmekhez. Aféle mazsolákat helyez el, néha döntő sikerű ideákat is. A Gellért-heggyel és környékével összefüggő tervek, a régi Udvlelde, Walhalla, Pantheon, Hőstorony projektumai és másutt is egész csomó furcsasággal a régi ritmust juttatják eszünkbe : Droben am Dach, da sitzt ein Greis Der sich nicht zu helfen weiss Helyette fiatalos, modern gegmen a- kadna Pesten is, az építészet és idegen- forgalom 'kapcsolataiban is. Amíg (jobbat nem találnak, talán érdemes volna legalább a következő szerény indítványokkal foglalkozni. . Hisszük, hogy az idegenforgalom mai irányitói támogatni fogják az építészeket modern céljaik ügyében, amelyekre legközelebb rámutatnak. A Kereskedelmi Minisztérium uj Vili. Szakosztálya már igazán nivós, újszerű plakátokról, prospektusokról és egyébb propagandaanyagról gondoskodott, külföfdi akciói is modern koncepciókat mutatnak s a mezőkövesdi Vendégház, a halasi Csipkeház, a hortobágyi, bugaci és kalocsai fogadóhelyiségek igazolják, hogy az apróbb tennivalókra is ügyel. A „Főváros Idegenforgalmi Hivatala“ ugyancsak nagyon messzeható terveket valósit meg (az előadó részletezte is működését). A „Gyógyhelyi Bizottság“ pedig külföldi orvosok százainak meghivása és széleskörű más akciók útján ismerteti világszerte Budapestet. (V. B.) 1301-ben keletkezett Assisi szent Fe- renc-rendiek templomáé, mely szintén „Óbuda északi határán állott“ s 1526-ig — míg szerzetesei a török elől menekülve, el nem hagyták — mint a rendi káptalanok tartására kijelölt hely, szintén jelentős szerepet játszott. Végül a Szent Ferenc- rendi apácáknak, a Klarisszáknak volt Óbudán a Boldogságos Szűzről elnevezett. Nagy Lajos neje, Erzsébet királyné pénzéi! 1334-ben épüli művészi kivitelű temploma, amelynek csodálatos ékességeit Zsigmond király 1391-ben nem győzte eléggé magasztalni. A török közeledtének hírére azonban az itt tartózkodó apácák is elmenekültek Pozsonyba s a templom szintén rombadőlt. A Calvin utcai ásatások azt teszik valószínűvé, hogy az óbudai prépostság árpádkori középkori templomának falai rejtőznek e helyen a föld alatt. Napfényre kerültek már: — a templom félkör alakú absisa — sok hófehér kőből faragott oszlop, — talicskaszámra apró leletek, nyilvégek, sarkantyúk, pénzek, kőoszlopfejek és mint egyedülálló unikum: egy a szent ostya sütésére szolgáló téglasütőkemence kerek boltozata. A romok legnagyobb része azonban még ma is épen a tempóm alatt fekszik, mert annak építésekor a rági falakat használtak fel — általános akkori szokás szerint — fundamentumul. Minthogy 150 év óta az óbudai református gyülekezet hívőinek száma 300-ról 7500-ra emelkedett, az egyház éppen a templom megna- gyobbitásának kérdésével foglalkozik, amely kérdést azonban addig nem lehet eldönteni, amíg a főváros az ásatások további folytatása ügyében nem határoz. A tél folyaA lefolyt választási küzdelem alatt az új irányzat új embereket vetett felszínre, akik, mint társadalmi és a szakmájuknak díszére váló értékek, már régebben bírták a polgárság rokonszenvét, de nem vettek részt élénkebben a közélet mozgalmaiban. A háború utáni években a kormány nagy súlyt helyezett a fővárosra és átengedte a teret a Kér. Községi Pártnak. így a fővárosi polgárságnak csak egy kis hányada állott a kormánypolitika mögé. E tekintetben különösen Budán volt nehéz a helyzet, ahol a Keresztény Párt uralma megdönthetetlennek látszott. Megtörte ezt a hitet az „Egységes Polgári Párt“ megalakumán a munkálatok szüneteltek .» — úgy értesülünk — folytatják azokat és kívánatos csak az volna, hogy középkori műemlékekben oly szegény Budánk e hatalmas kiterjedésű ősi egyháza feltárásával új, általános érdeklődést keltő nevezetesség birtokába jusson. Margittay Rikárd dr. Huszonegymillió pengős fővárosi kölcsönről nyilatkozott Szendy Karoly polgármester, A Margithíd kiszélesítésére 5 millió pengőt fordítanak, uj autóbuszokra 1 és fél milliót, az egyetem tüdőbeteg osztályát 800.000 pengős költséggel léte- % sítik, az Ujszentjános kórház fülészeti és nőgyógyászati pavillonját 600.000 pengőből építik fel. Tabán rendezésére és parkírozására 1.375.000 pengőt fordítanak. A Rudasfürdő újjáépítése és kibővítése 1.325.000 pengőbe kerül. 130.000 pengőből iskola.:at építenek: a római XII és XIII. kerületi elöljáróságok felállítására pedig 500.000 pengőt irányoztak elő. A 21 mii lió pengős kölcsön első részletét, 4 milliót szeptemberben veszi igénybe a polgármester. Érdekes megoldást találtak Frankfurt városában arra, hogy a műemlékekként kezelt sok évszázados házak megtartsák legapróbb részletekig régi külsejüket és ezzel Frankfurt különleges , jellegét. E napokban tért vissza német- országi körútjáról | BAJÁN GYULA a Fővárosi Közlöny szerkesztője aki Frankfurtban külön tanulmányozta azt a kérdést, amely nálunk sehogy sem1 tud kellő megoldást találni, holott a vár föltétlenül megköveteli, hogy annak minden érdemes és műemlékként bemutatható épületrésze megmenttessék. A Műemlékek Országos Bizottsága egy szerűen kijelölte azokat u házakat, amelyeknek gyakran csak egy harmadrésze hátul az udvrban műemlék, a többi pedig agyag tákolmány, mit az 1686-i ostrom után tákoltak össze hirtelen, így .toldva meg a megmaradt régi házrészt. Frnkfurtbah hatvan épitész, iparmű vési. szobrász és festő állott össze, kaptak •« várostól egy házat, ott berendezkedtek és ők keresik állandóan a külső restaurálásra szoruló házakat, oly beosztással, hogy húsz ember egy hétig az irodában dolgozik, ugyanakkor másik húsz ember a házakat restaurálja állványokon és létrákon, harmadik húsz emberből álló csoport pedig gyűjt e célra anyagot : meszet, téglát, követ, homokot, festéket, pénzt és zsindelyt^ azoktól, akiknek házai előbb-utóbb művészi restaurálásra kerülnek. Egy hét múlva változik a rend és az első csoport dolgozik kint a harmadik csoport pedig tervez az első pedig gyűjti az anyagot és keresi a restaurálásra szoruló régi házakat. Így nagyon olcsón jut a restauráláshoz a háztulajdonos, Frankfurt városa sem költ rá pénzt és hatvan jobb sorsra érdemes ember jól megél ebből. Óbnda szabályozási tervei elkészültek s a Városi Újság szerint a Szentendrei út mentén a Pacsirtamező-utca főútvonala lesz a városrésznek. A Bécsi út és Lajos utca szabályozásán kívül kiépül a dunaparti út. Az új híd torkolatában a Vörösvári út és a Kiscelli út folytatása kapcsolódik. A tölcsérformájú téren hatalmas középületet akarnak elhelyezni. Ezentúl Óbudán is szabadon lehet építkezni a szabályozási tervek szerint. A tervek egyenlőre csak a Filatórigáttól a belső részek felé eső területekre vonatkoznak és remélhető, hogy az építkezés az eddig mostohasorsú Óbudán még u nyár folyamán megindul. lása, Bethlen István gróf szózatára a most Gömbös Gyula a Nemzeti Egység megteremtését szolgáló megmozdulása. Töretlen akurású embereket állított a pártszervezkedés szolgálatába s a párt- szervezetek elnökei közül különösen SZILAGYI FERENC végzett a II. kerületben emberfölötti munkát. Házról-házra járt és gyűjtötte a híveket a Nemzeti Egység Pártja számára. Minden gondolatát, tettét átfűti a nemzeti egység gondolata s az ezzel kapcsolatos politikába vetett hite. Igazolja ezt az a sok tartalmas beszéd is, amelyet Budán a választók előtt elmondott. Szilágyi Ferenc mögött lelkesedéssel sorakozik a II. kerületi polgárság tekintélyes része, amely úgyszólván a saját filléreiből teremtette meg a Szász Károly utcai párthelyiséget, ahol kultúrális szempontból is igen figyelemreméltó tevékenység- folyik. Érdekes egyéniség, kitűnő szónok a /.2 furcsaságok városa — Uf Budapest és idegenforgalom. -+■ Készlet TÁBORI KORNÉL előadásából. D prépostsági templom romiainál — Pompás alapépítményeit most ássák ki — Uf emberele, uf
