Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-04-01 / 1192. szám

1935. április 1. Budai Napló 3 PEZSGŐFÜRDŐ GYÓGVFÜRŰÖ VIZGYÚGYINTÉZET Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett szemé’ yzet. SZEMÉLYI HÍREK JÓZSEF FERENC dr. kir. herceget, 40-ik születésnapja alkalmából forró sze­retettel ünnepelte a magyar társadalom és nagy arányokban méltatta a főhercegi családnak a magyarság iránt megnyilvá­rni ott szeleteiét. S1PŐCZ JENŐ dr. főpolgármestert me­legen ünnepelték a Saskörben, ahol is­mét nagy lelkesedéssel választottuk meg elnöknek. A Magyar Sakkszövetség pedig nagysikerű műsoros estét rendezett tisz­teletére 15 éves /vezetői jubileuma al­kalmából. USETTY BÉLA dr., a Bszkrt. elnöke kijelentette, hogy a szükséges valószínű utasforgalom esetében megépítik a Római parti villamost, amire vonatkozóan a HÉV belső szakaszain állandóan folynak az adatgyűjtő utasszámlálások. PÁVÁI VÁJNÁ FERENC dr., a nagy­nevű geológus e hó 24—25-én Bécsben járt, hogy tanulmányozza az ottani új hatalmas gázkitörést. E hó 30-án pedig Székesfehérvárra utazott, hogy ott kitűz­ze a fúrás helyét és szénsavas víz után kutasson. CSORDÁS ELEMÉR dr. tisztifőorvost a belügyminiszter az Országos Közegész­ségügyi Tanács rendes tagjának nevezte ki. OROVA ZSIGMOND dr. egységespárti képviselőielölt gége tályoggal fekszik a Grünwald-szanatóriumban, ahol megopc- rálta Réti Aurél dr. főtanácsos és így rö­vid időn belül gyógyultan hagyhatja el a szanatóriumot. PORZSOLT BÉLA alól nők-vezérigaz­gató két hét óta betegen fekszik a laká­sán gyomorbajjal. . KAPY BÉLA dr. dunántúli evangélikus püspök március 28-án a nagy német ének- szerzőről: Gerhardt Pálról mondott em­lékbeszédet a kelenföldi evang. templom böjti sorozatában. GEGUS DÁNIEL ny, főkapi'tány- helyettes a Gyóni Géza Társaság április 3-i délutánján saját verseiből ad elő. KUNCZE LAJOS nagy érdeklődés mel­lett szólalt fel a kér. tanügyi bizottság március 29-én az óbudai kultárházban rendezett ülésén. NAGY FERENC törvényhatósági biz. tagot a Saskör ügyvezető elnökét a kor­mányzó kormányfőtanácsosnak nevezte ki és tiszteletére április 4-én este 8 órakor a Tiszti Kaszinóban társasvacso­rát rendeznek. PAIKERT ALAJOS nyug. államtitkár mondott nagyhatású ünnepi beszédet a Turáni Társaság március 26-iki jubil- leunii Kalevala ünnepségén. MANNINGER VILMOS dr. főorvos, egyetemi tanár lessz az új fővárosi rár duunkórkáz igazgatója. OSZOLY KÁLMÁN székesfővárosi biz. tag állapota rosszabbodott és még mindig orvosi kezelés alatt áll. KONSTANTIN ARNAUDOFF, a Nem­zeti Szöy. Magyar Bolgár Bizottságának tagja április 2-án 6 órakor a Géza-utcai díszteremben „A bolgár keleti egyház'* címmel ad elő. Vendégeket szívesen lát­nak. GUNDEL KÁROLY a Gellért-szálló éttermeinek bérlőjének szerződését Ko- vácsházy Vilmos tanácsnok javaslatára 2 évre meghosszabbít ja a főváros, különös tekintettel azokra az érdemekre, amelye­ket a bérlő az idegenforgalom terén szerzett. • KULCSÁR RICHARD, az Attilá­it yomda Rt. igazgatója Balatonkenesén üdül. RAVASZ cukrász 1., Krisztina körút 75. Telefon t 6Ck2-32. ELŐKELŐ CUUBJÍSZ SZALON SIPÖCZ JENŐ DR. Budapest székesfőváros főpolgármestere 15 éve áll a parancsnoki hídon. Talán volt idő, amikor a polgárság még nem is­merte teljes mértekben rendkívüli képes­ségeit, de a munka harcaiban tanultuk igazán megbecsülni invenciós közéleti tehetsegét. A szív, a melegség, a rend­kívüli időkben kifejlett szociális érzék, ezenkívül a főváros gazdasági és kulturá­lis érdekeinek buzgó szolgálata jelölik munásságának hekövetkezett eredményeit. Nemcsak mint polgármester, hanem miut ember is méltónak bizonyult a legna­gyobb tiszteletre és bizalomra. A hosszá, valóban kiváló működést emelte ki a kor­mányzói kegy Sipőcz Jenő dr. főpolgár­mesteri kinevezésével. KÉT JUBILEUM meleg ünnepsége rugvogott fel a múlt napokban a városházán. Rosta János dr. tanácsnok nagy érdemeit és 25 éves fel­törő pályafutását múlt számunkban is­mertettük és most meg kell emlékeznünk arról a másik kiváló férfiúról is, aki ve­le együtt kezdte közéleti működését. FELKAY FERENC dr. negyedszázados szolgálati jubileuma ben­sőséges ünnep mindazok számára, akik a közért való munkát becsülni tudják. A főpolgármester hozzáintézett leveléből idézzük: „Példaszerű köztisztviselő vol­tál, nemes gondolkozásu személyeddel és ernyedetlen munkásságoddal a székesfő­város tisztviselőtársadalmának értékét emelted, n magad ügykörében pedig hoz­zájárultál ahhoz, hogy a fővárosi köz- igazgatás az uj idők fokozott igényeit kielégíthette.,, A szeretet minden oldal­ról körülfonja nemes egyéniségét, amely hozzánött Budapest és a polgárság min­den ünnepéhez és hétköznapjához. IJj légikikötőt terveznek Budapest szá- niára az illetékes hatóságok, mert a Má­tyásföldi repülőtér a korszerű igényeket napról-napra kevésbbé elégíti ki. Az ál­lam és főváros közösen építi meg az új légikikötőt, amelynek létesítésével kap­csolatban az óbudai Rómaipart, Csepel, Tétény határa és Albertfalva is szerepelt. Legvalószínűbb, hogy Albertfalva köze­lében, a budai oldalon valósul meg a rég­óta szükségletet jelentő terv, ami a Gel- lért tértől pár perces közelségbe hozza a repülőteret. Nagy jelentősége van en­nek a megoldásnak azért is, mert a kö­zeli Duna hidroplánok kikötésére is al- kalmas. Az új repülőtér megvalósítása rövid idő kérdése és remélhető, hogy Budapest világvárosi légikikötőjével megfelelően illeszkedik az aviatika világ- hálózatába. Gellért-szálló terasza valóban világ­városi közönség találkozó helye volt min­dig. Gundel Károly gondoskodott róla, hogy a hullámfürdő mellett igazi mon­dáin hangulatot teremtsen s erre a han­gulatra mindnyájan büszkék lehetünk. Sajnos, most el akarják tiltani a zenét a terraszou, pedig muzsika nélkül nincs hangula és az a fáradság, amivel Gundel Károly Budának ezt az elegáns találkozó helyét idegenforgalmi értékké einelte, el­veszti minden varázsát. Budai Dalárda április 5-én este fél ? 1 órakor Márvány-utca 32. szám alatti fel­sőkereskedelmi iskola tantermében ren­dezi LXX. évi rendes közgyűlését, amelyre a tagokat Ripka Ferenc dr. udvari taná­csos, elnök és Szatmáry Károly főtitkár meghívják. Az ülés tárgysorozatán a je­lentések tudomásulvétele után a költség- vetés, dicsérő oklevelek kiosztása, tiszti­kar megválasztása és esetleges indítvá­nyok szerepelnek. Lenke út és Fehérvári út sarkára helyezik át azt a piacot, amely eddig a Fehérvári úti BEAC sportpálya mellett volt. OQ00OO00O00GXD0000O00GOO0000O0OO000O0O0O0C Az úri közönség találkozóhelye GÜL-B9B9 SŰROZÖ-ÉTTEREM A BUDAI MARGIT-HIDFŰIIÉL. ♦ II., MAR6II-KRT. 2. ♦ TEL.: 57-6-05. Művésziesen megtervezett termek. — Magyar, francia konyha. — Polgári sörök. — Menürendszer. — Hangulatos \ § zene. — 10 °/0 borravaló. éXDOOOOOOOGGGXDOOOOOGGQOGOOOOGGOOOOOOOOOOOOCDOOOOOOOOOOOOGGOO Kelenföldi Társaskör Becsey Antalné vezetésével működő Női Választmánya április 1-én a kör helyiségében (IX. Horthy Miklós-út I5d) teadélutánt rendez délután 5 órai kezdettel, amelyen jóté­kony célra fizetendő 1 P-ért uzsonnát kapnak és bridgezhetnek a résztvevők. Az agilis háziasszonyok névsora: Becsey Antalné, dr. Barla Szabó Józsefné, Gigler Jenőné, Goldberger Sándorné, dr. Mi- kola Gézané és dr. Lantos Béláné. Döbrentei tér közelében a terepegyen- getési munkák során Traián császár kora­beli sajtolt téglákat találtak. A kútfő bi­zonysága szerint a császárnak Aqinkum- ban és környékén öt téglából épített, megerősített tábora volt s a most har­madfél méter mélységben feltárt tabáni alapépítmények bizonyítják, hogy a tá­bor kiterjedése szinte az egész Buda területére kiterjedt. Az ásatásokat, amely­nek keretében 20 métert már föltártak, tovább folytatják. Rózsadomb és Vidéke Egyesület vá­lasztmánya ismételten foglalkozott a lap­jainkon is tárgyalt 11-es autóbuszjárat Zárda-utcai meghosszabításával, amely maga után vonná a kétirányú forgalom beveztését. Hasonlóképen időszerű kér­dés a Rózsadombnak üdülőhelyé nyilvá­nítása s a közbiztonság és közvilágítás I megszervezése Budának ez értékes ré- I szén. készítés, javítás, karbantartás REDŐNY NRPELLENZfl szakszerű, olcsó készítése és javítása FŰRSTNEI LáSZló gépészmérnök redőny karbantartási vállalata II.. BOTTHYÍNY-U. 12. TEL: 56-6-81. UJ li.€»ii£o€flaLl&$ Teremtsünk, műnknélkAlmukat. — Az építőmesterek mozgalma. — ... Közkutak álltak azelőtt a kevésbbé be­épült útvonalakon, főleg Buda külső ré­szein. Ezek a kutak pár év alatt mint a kámfor, úgy eltűntek. Pedig nálunk áL latvédő egyesület is működik, amely leg­utóbb még az Erzsébet-téri verebek gauno-pottyantásait és az operai galam­bok hasonló tevékenységét is védelmébe vette. Kár, hogy arra senki nem gondol ebben a nagyvárosban, hogy szegény igáslovakat most csak nagyon kevés he; lyen lehet útközben megitatni. Annyi hasznot mindenesetre jelentenek a lovak is, mint a verebek, sőt talán még arra is hivatkozhatnánk, hogy a tájjáró em­berek is megszomjaznak olykor-olykor. Ezeknek a közkutaknak eltüntetése sen­kinek sem lehet komoly érdeke. Talán még menthető, ami megmaradt. Míg a Kárpátok bérceit a magyar élet uralta. Felvidéken és Erdélyben a hév­források és az ásványvizek olyan nagy számban és változatos formában állottak rendelkezésre, hogy a világ egyetlen ál­lama sem versenyezhetett velünk. Ma az új honfoglalás küszöbén szabad-e, le­het-e a föld gyomrában hagyni azokat a kincseket, amelyek a Teremtő jóvoltából azért dübörögnek a lábunk alatt, hogy a magyar jövő és megerősödés szent cél­jait szolgálják. Ez a gondolatkör vezette PÁVAI VÁJNÁ FERENC DR.-t azon az előadásán, amelyben a Gellért­hegy körüli hévforrásokat ismertette. A lelkes közönség, amely a budapesti épí­tőmesterek Irányi utcai székházénak a dísztermét március 21-én este megtöltötte, mindvégig feszült figyelemmel hallgatta Pávai Vajnát, aki a nála megszokott köz­vetlenségei és a reális témakör ellenére is lebilincselő módon mutatott rá azokra a termális értékekre, melyek a Gellért­hegy körül nemcsak a főváros, de az egész országra nézve nemzetgazdasági szempontból valóságos kincseket jelen­tenek. Pávai Vájná kegyeletes szavakkal em­lékezett meg Zsigmondy Vilmosról, aki a margitszigeti és a mai Széchenyi fürdő hévforrásait tárta fel. Ez a visszaemléke­zés egyúttal alkalom volt annak a meg­állapítására is, hogy az előbb említett hőforrások feltárása óta 60 esztendő telt el és ha történtek is újabb fúrási pró­bálkozások, csak meddő kísérletezéseknek bizonyultak. Mikor az illusztris előadó az új honfoglalásról kezdett beszélni, a hallgatóság zúgó tapssal köszöntötte Pávai Vajnát, aki nemcsak az akarások, de a pozitív tudás és a tettek embere is Tizenöt év munkásságáról számolt be, azokról a kutatásokról és fúrásokról, amelyeket a háború után a csonka ország­ban végzett. A föltárás időbeli sorrend­jében mutatott rá a hajduszoboszlói, sze gedi, szolnoki, karcagi és debreceni fú­rásokra, valamint a pestszenterzsébeti sós-jódos gyógyvízre, de egyúttal hang súlyozta azt is, hogy fürdőügyi és nem zetgazdasági szempontokból mit jelent az, hogy az elrabolt fürdők helyett amazok­kal gyógyhatásaikban is versenyző új fürdők keletkezhettek. Előadása további során ismertette a Gellérthegy tövében fakasztott újabb gyógyforrásokat is, és hathatós érvekkel bizonyította, hogy az eddigi geológiai tanulmányok alapján Buda és a Dunától keletre eső kb. 30 km körzetben lévő terület az, amely geológiai felépítése és szerkezete alapján újab hév­források feltárására alkalmas. Ezen a területen nemcsak új hévforrások, hanem PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. földgázkutak megnyitása is kecsegtet. Bizonyság erre nézve az őrszentmiklósi gázkút is, amelyet ezelőtt 20 évvel vé­letlenül nyitottak meg, azután megfeled keztek róla, eldugult és csak egy pár hó­nappal előbb fedezte fel ismét Pávai Vájná. Most a szabadba ömlik az. Isten áldása, amellyel az elmúlt őszön téglát égettek, a télen át pedig egy csomó sze­gény munkáscsalád otthonát fűtötte, ebéd­jét főzte. De ugyancsak őrszentmikló- son, Rákospalotán és Pestszenterzsébeten a sós-jódos vizeknek a feltárása lehetővé teszi, hogy a városligeti Széchenyi für­dőnek a jövő fúrásaival kapcsolatban egészen új hézagpótló balneológiái jelen­tőséget lehessen adni. Az előadó felhívta a hallgatóság fi­gyelmét ara is. hogy a Rudas fürdő mel­lett áltála feltárt újabb három forrás még nem jelenteti azt, hogy a budai oldalon lépten-nyomon minden forrás kutatás eredményes lehet, amint sajnos, az Alföl­dön sem minden ezer méteres fúrás hozott hajduszoboszlói gázos-forró vizet, ahogy azt más szakértők gondolták. A legelső teendő az volna, hogy a fő városnak a már ismeretes balneológiái kincseit kombinálni kellene Budának az egész világon közismert keserúvizeivel Csak egy pár újabb kutat kellene Kelen- földön fúrni, s a keserűvizet, kénes, rá diumos, konyhasós, jódos meleg források­kal lehetne keverni, a különböző beteg­ségeknek megfelelően:. És ha így lesz, mint ahogy így kell lennie, akkor any- nyiféle betegséget győz le majd a budai ivókúra, mint ahány féle új hőforrás föl tárásának a reménységét csillogtatta meg Pávai Vájná a hallgatóság előtt. És* Buda lesz az a hely, amely nemcsak ver­senyre kel Karlsbaddal, hanem itthou tartja azt a rengeteg pénzt is, amelyet betegeink oda és más külföldi gyógyító helyekre visznek. Az uj Juventus forrás rádiumtartalmú, mint Gastein vize. A barackfavi rágós budai hegyek tövében Kelenföld, mint ivókúra helye, különbnek Ígérkezik Karlsbadnál. Buda kénes, rádiu- mos termái, Pest konyhasós, jódos vizei együtt adják majd a sokféle gyógyvizű Budapestet, amely földgázzal is rendelke­zik, de főváros és gyárváros ellenére is füstnélküli fürdőváros lehet a jövőben és kell is, hogy az legyen. A közönség lelkes éljenzéssel és tapssal köszönte meg Pávai Vájná Ferenc dr. lebilincselő előadását. E sorok írója elgondolkozva a hallot­tak fölött, gyalog indult a langyos tavaszi estén haza, Budara. Az útvonal mindkét oldalán a házak falain választási plaká tok színeskednek. Csupa biztatás! Uj hangi Reformpolitikai Hátha igaz? Hát­ha igaz, hogy eljön Pávai Vájnának ideje is, amikor minden akarás, minden tudás az út magyar honfoglalás jegyében indul majd el a szebb jövő felé. Rétyi Székely Miklós dr. olyan szegény és elaggott él Budapesten, akiket már felvettek az otthonokba, de csak papíron. Ha ezeket elhelyezhetik, a zsegénynézi ápoltak száma 1330-ra a men- hel-yi férőhelyek száma pedig 1400-ra emelkednék. A kiadások fedezésére 252 ezer pengő póthitelre volna szükség. A család szemefénye a gyermek s még a legszegényebb ember is igyekszik szé­pen járatni gyermekeit. Horthy Miklós- út 23. alatt most nyílt meg az új Budai Gyermekruhaház, ahol mindenféle gyer­mekruházati cikk jól és olcsón szerez­hető be. Utolajozásra kiirt versenytárgyalást megsemmisítik, mert a Köztisztasági Hi­vatal véleménye szerint a benyújtott árak elfogadhatatlanul magasak. A pá­lyázó cégek több mint 40 %-al emelték a tavalyi olajárakat, ami nem áll arány­ban a nyersanyagok áralakulásaival. Ép­pen ezért rövid határidőre új pályázatot írnak ki. Gyász. — Neuschloss-Knüsli Kornél dr. építészmérnöknek a Siesta szanató­riumban március 26-án, 71 éves korában bekövetkezett halála gyászbaboritotia Budát. Munkássága, közszereteben álló egyénisége elsősorban ebben a városrész­ben volt közismert, de a Lendl Adolf dr. elgondolása szerint épített állatkerttel va­lóban nagy nevet szerzett magának s a magyar műépítészeinek. Sok budai épü­let között a Bethlen-udvart is ő tervezte. Tevékenysége a társadalmi és emberba­ráti intézmények vezetésében is érvényre jutott, 30 év óta volt presbiteri a budai református egyházközségnek és egyik megalapítója a Mentőegyesületnek. Budá­ért való lelkesedése elismerésein válasz­totta tagjai sorába a Hollós Mátyás Tár­saság, amelynek a legutóbbi időkig min­den nagy tervét közreműködésével támo­gatta. Március 29-én Haypál Béla búcsúz­tatta a Farkasréti-temetőben. Felesége és fi'ai: Neschloss-Knüsji Kon rád 9r. és Neschloss-Knüsli Péter dr. (Cleveland) orvosok gyászolják, de a részvétben Buda nagy családja is osztozik. Szépvölgyi dűlőben 67.000 négyszög- öles erdőterületet vásárol Ruzicska Páltól a főváros. A tulajdonos négyszög- ölenkint mindössze 2 pengőt kér a terü­letért. amely fővárosi tulajdonban Iqvő erdők közé van beékelve és Így megszer­zése elsőrendű városgazdasági érdek. A vásár kérdése végső fokon az illetékes szakbizottságtól függ, amely bizonyára megfontolja a természetjáró közönség igazi érdekeit. Csatornajárulékok ügyében elren­delte a polgármester, hogy a kivetett ösz- seegek behajtásáról rövid időn belül gondoskodni kell. De ide kell írni, hogy a telek és villatulajdonosok nagyobb ré­sze anyagi helyzete miatt méltánylást és díjmérséklést érdemel. Úgy értesü­lünk, ezeknek a fontos polgári szempon­toknak honorálását maga polgármester kezdeményezte az illetékes minisztéri­umnál. Buda polgárságának legértéke­sebb, legrégibb rétegeinek óhaja a mél­tányos döntés. Kútvölgyi úti panaszokról hallunk. A főváros nagyon helyes érzékkel meg­építtette Budának ezt a páratlan szép­ségű autóútját, amelynek utolsó szaka­szát a régi Vízivárosi temetőn belül ta­valy nyitották meg. Az első nyár óta a burkolat feltörött, ami nem építési bitíá ugyan, de ami minden autó után hatal­mas porfelhőt jelent. Autók pedig má­sodpercenként robognak a kitűnő utón. Az n résztvevők nagy része sohasem volt olyan helyzetben, mint amilyenbe az utóbbi időben |utottaU. A kereseti lehetőségek minden társadalmi osztályban csökkent* k, de ilyen nehéz időben is 10—20 Hllír terhet elbír naponta, aki okos és vesz egy osztálysorsjegyet, miáltal megszerzi a reménységet, amely buzdít, serkent egy |obb IttvO és bOldOQIlláS leié. Mindenkit érhet szerencse MIÉRT NE ŰNI IS T Itt nincs protekció, nincs kiváltság, se rang, se kor, se érdem, hanem csak a véletlen szerencse dönti el, hogy melyik sors|egyszám nyer I Nemcsak nálunk t hanem Európában alig van ember, akinek ne volna sors|egye 1 N sorsieevek hivatalos tra: egász 24 pengő, lél 12 pengő, negyed 6 pengő, nyolcad 3 pengő az összes tőárualtdhnál. A húzások április 13-án kezdődnek! Az Uj Szent János kórházat a fölötte lévő villákkal ilyenkor ellepi a fehér por, amit nem írhatunk az egészségügy ja­vára. Nem hisszük, hogy a Köztisztasági Hivatal ne akarna ezen a lehetetlen álla­poton változtatni. Sürgősen javítani, vagy olajozni kell a Kútvölgyi és a szerpentin utat,, amíg pedig ez megtörténik, sűrű locsolásai is segíteni lehet a bajon. Útépítési programmjában április első napjaiban több munkát kezd el a főváros Budán. Megépítik a Hegyalja útnak a Csend utca és a Nagy boldogasszony útja közti szakaszát, mely a Naphegy és Krisztinaváros forgalmába kapcsolja be a Gellérthegy déli lejtőjének közleke­dését. A 460 méteres út építési költsége 120.000 pengő. A . .Németvölgyi utat a Sasadi úttal kötik össze 500 méteres mu- kadám burkolat létesítésével. Építési költsége 50.000 pengő. A Kelenföldi üt egyik szakaszát a Horthy Miklós út és Etele tér közt ugyancsak rendezik s a 320 méteres új út költségeire 35.000 pen­gőt irányoztak elő. A BEAC pályán ren­dezendő főiskolai világbajnokságok miatt 63.000 pengős költséggel a pályához ve­zető Lenke útnak • u Fehérvári és Ber­csényi utak közti részét is sürgősen meg­építik. Hegyvidéki Asztaltársaság lüktető erővel kíván részt venni a közügyek in­tézésében. összejövetelein sok aktivitás­sal foglalkozik a budai társadalom kér­déseivel, legutóbbi 22-ki, Hoffinann-féle „öreg diófában“ rendezett hangulatos estjén Konkoly Thege Pál keresk. aka­démiai tanár üdvözölte vitéz Rátvav Imre tábornokot, abból az alkalomból, nogy a Nemzeti Egység Pártja népszerű szemé­lyére bízta a hegyvidéki kerület elnöki tisztiét. A komoly programmot a kitűnő vendéglőben eltöltött néhány kedélyes óra követte, amelyen a vezetők és polgá­rok, mint nagy család maradtak fehér asztal mellett. Gáziámadások ellen ajánlja a Magyar­ság a nagytétényi óriási pincék bizton­ságát: úgyszintén akadnak más tájak la­kossága számára is elég alkalmas ilyes boros meg söröspince rejtekek. Az is mi­előbb megoldandó, hogy kinek-kinek osz- szuk be, melyik pince legyen az ő leg­alkalmasabb rejtekhelye. Mert van, aki a kadarkát szereti, másik a furmintot, sőt akadhat olyan is, aki csak is az asszúbor- ban lel gáztámadás ellen kellő erkölcsi- megerősítést. Jó lesz hát a pincéket mi­előbb beosztani, aztán megkezdeni a gáz­védelmi gyakorlatokat mint öntudatos polgárokhoz illik. A nők bízvást elma­radhatnak e gyakorlatokról, hiszen egy­részt úgy sem tételezhető fel, hogy a gáztámadások a nők ellen irányuljanak, másrészt meg ha komoly baj lesz, egy- egy nőt csak mindenki menthet ma gátiak. Addig is fődolog, hoey a férfiak szorgalmasan gyakoroljanak, mihelyt egy kis szabadidő akad, minden napszak­ban, hiszen bármikor jöhet egy-egy ilyen gyalázatos támadás. Persze, volnának hi­szen olyanok is, akiknek nincsen ínyére az ilyen sűrű, esetleg féléjszakányi gáz­védelmi pincei gyakorlatozás, de a ha­diérdek minden kis házi ügynél előbbre- való, ezt az asszonynak is meg kell érte­ni. BÜDflí YÍGflTúHúr"círviHTérrTeT 53-5-32. K0TSIS ERZSÉBET művészi FÉNYKÉPÉSZ. Főváros tavaszi gondiáról a szegény­gondozás uj feladatéiról ír a „Nemzeti Újság“: 12 ezer olyan gyermeket írtak össze a főváros iskoláiban, akiknek fel­tétlen szükségük volna nyári üdülésre. Tízezer gyermek a fővárosi akció kere­tében elhelyezhető, míg a többiről a ka­ritativ szervek gondoskodnak. Szendy Károly polgármester állandóan foglalko­zik a szeretetotthonok kibővítésével. 800 Budai apró Qolini Egy valamikor megírandó Budai Fur­csa Lexikon számára szolgáljanak az alábbi budai apró holmik. Aprók ezek, holmi kis csip-csup semmiségek, de ta­lán kedvesek azok számára, akiknek Bu da kedves. A PEST-BUDAI KRINOLIN. Krinolin: vastag hosszú kolbász, mely ecettel jeles étel és budai hentesmeste­reknél kapható. Olyan, mint a henger- alakú francia párna, mely lószőrrel va­gyon tömve. Ennek neve Crinoline. E/. adta a krinolin-kolbász és a csípő táján lószórrel tömött egyébként abroncsos szoknya, a krinolin nevét is, mely az 1850-es években volt divat. Abroncsai halcsontból, vagyis cethalszálkából, néha vékony nádból készültek. Nagyanyáink hordták. A faabroncsokról szólt az aláb­bi pest-budai gúu.yvers. Pest-Budában mi a hír? Fán terem a krinolin I Ne rínátok leányok: Lesz krinolin szoknyátok! BUDABA‘-BÉCSBE‘ ÉS BUDÁN­BUDABAN Régi budai ungvar gyermek mondó­ké. mellyel a károgó varjú madarat szo­kás csúfolni. Kár, kár, Varga Páll Várjál nekem kis csizmát 1 Tudom hol lakik apád! Budába‘-Bécsbe‘, Lukas kemencébe! Budában? Miért nem Budán? Miért mondjuk azt, hogy Debrecenben és nem Debrecenen és miért mondjuk azt, hogy Győrött, Kolozsvárott és miért nem azt, hogy Veszprémett? Miért mondják Győ­rött, hogy „Győrré megyek“, nem pedig azt, hogy „Győrbe megyek." Mi jobb, nyáron vagy nyárban? „Péter és Pál a naptárban jól meg férnek együtt nyár­ban.“ Nem tudjuk melyik jobb: Budában vagy Budán. Arany János szerint: „Iza­JOOGOQQGOOQ RUHÖK II.FÖ-U. 57, Tel. 55-3-85 Mérték szerint olcsón, Ízlésesen készülnek, át­alakítások, fordítások jutányos áron. Ruhakar­bantartás teljesen garan­tálva 2 öltöny P 2.50 EUő Budapesti Ruhakarban- tartási Vállalat 00O000O0000O000OO00000OOOG00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom