Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-04-01 / 1192. szám

XXXII. tf 1.1192. a. ELŐFIZETÉS Egy évre . • 24.— P Negyed évre . 6.— P Egye» szám 410 f. Egyesületek, amelyek nek hivalalos Inpja, tagjai féláron kupjúk 1935 április 1 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. ooiagas sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szőve gsor ára 2 P. Ismertető közlemé- lyek megállapodás szerint \ hirdetés dija mindenkor elére fizetendő. állandó hirdetőknek nbot kedvezmény Bulla érdekeit a várospolitikai közélet, közgazda- •ág, táp.adaiom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Sierkesztftség és kiadóhivatalt It, Batthyány u. 83. Telefon■ SO-2-06. Hivatalon órák: délután 4 6-ig, Változik-e a helyzet a községi politikában? Irta: PETRACSEK LAJOS dr. vikend-telep létesítésére volna fel- . használható s ezzel ezer és ezer csa­ládnak lehet megadni a módot arra, . hogy külföld helyett a főváros köz­vetlen közelében egészséges klima­tikus viszonyok között tölthesse el a nyarat. A Víziváros elavult részei­nek és Óbuda még nem szabályo­zott részeinek új szabályozása eze­ken a területeken módern város létesítésének lehetőségét adja meg. A legközelebbi időben sor kerül a hegyvidék (XII. kerületi) elöl­járóság felállítására és felvetődik újra a Várban elhelyezett I. kér. elöljáróságnak a Krisztinába való áthelyezése. Buda fejlődésének és az idegen- forgalomnak megfelelően megkí­vánt kialakításának útjában van a vízivárosi és tabáni temető. Ezek­nek megszüntetése és parkírozása remélhetőleg ugyancsak hamarosan megoldható és ily módon Buda für­dőváros gondolata a megoldáshoz ■közelebb jut. Fentiekben csak a leglényegesebb problémákat említettem meg. Eze­ken kívül van bőven rendezendő kérdés s szükség van rá, hogy hoz­záértő politikusok segítsenek a problémákat kimunkálni. A feladatok e sokaságát nem le­het egy ember vállaira rakni, de viszont az irányitás kötelezettségét és a felelősséget nem. lehet több párt' között megosztani. A .kétpártrendszernek meg kell szűnnie. A nemzeti egység gondola­tában fel kell olvadni a múltnak, s fel kell adni a külön utakon járás, személyeket talán kiemelő, de a közt talán kevésbbé szolgáló gondolatát. Erős kormányzattal — boldog Budapestet, boldog országban - ragyogó fővárost. a programm. Ennek előfeltételeit az országban már megvalósította a miniszterelnök erős akarata; a fő­városban a polgárságnak meg kell értenie, hogy a kormányzati politika erejében találhatja meg az ország fővárosa a maga boldogulását! tusa lehetséges, amely módokon a megváltozott gazdasági viszonyok­hoz való alkalmazkodásban a vál­ság további elmélyülését meg lehet akadályozni. Buda közönségét kölünösen ér­deklő budai problémák tekinteté­ben a leglényegesebb kérdésnek látnám a tabáni kérdés megoldását. Nemcsak munkaalkalmak szem­pontjából, de egy modern és remél­hetőleg hamarosan világhírre szert tévő fürdőváros létesítése felfo­kozná a főváros idegenforgalmát, de ezenkívül állandó keresetet és jövedelmet juttatna a főváros kö- emelése nemzetgazdasági előnyökön zönségének. Az idegenforgalom felül a fővárosnak is lényeges kere­seti forrást jelentene s örömmel látjuk a törekvést, hogy a bécsi és balatoni országutakat új vonalakon kapcsolják be a főváros közlekedé­sébe. Speciális budai problémaként 1 vetődik fel a Déli-vasút kihelyezé- | sének kérdése. A Déli-vasútnak a j Kelenföldre való kihelyezése az ál­lamvasutaknak \az új pályaudvar megépítésének költségein felül is hasznot hozna. A magam, részéről meggondolandónak tartom, hogy a személypályaudvart, mint Buda-für- dőváros állomást nem volna-e cél­szerű a Gellérthegy alatt lévő alag­út északi torkolatánál felépíteni, hogy így a közönség Buda szivében | szállhasson ki a vonatokból anélkül, hogy a főváros fejlődését ez a meg. oldás zavarná. A fővárosnak telekpolitikáját is élénkebbe kell tenni és a főváros telkeinek felhasználását sürgősen programmba kell venni. A HÉV-vei ! kapcsolatosan a Svábhegyen nagy- I kiterjedésű telkeket kaptunk, mely j telkeknek jórésze a hegyvidéki ' Buda választ! A választási harc első része március 29-én, az ajánlások benyújtásával véget ért a fővárosban is. A Budán beérkezett ajánlások közül A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA 29.000 aláírást nynjtott be. A Keresztény Párt 16.400, a Szabadelvű Párt 7.970, Keresztény Ellenzék 7.514, Nemzeti Szo­cialisták 6.300. és a Szociáldemokrata Párt 8.000 ajánlást szerzett, összesen: 81.370 ajánlást nyújtottak be, ezzel szem­ben a szavazók száma csak 80.588 Budán. Saly Árpád elnök és Bernáth Gusztáv dr. jegyző a választási bizottság nevében hirdetményben tájékoztatják a közönsé­get: MIKOR ÉS HOL KELL SZAVAZNI? A választás ideje április 6 és 7, szom­bat és vasárnap. A szavazás az egyes küldöttségek előtt április 6-án reggel 8 órakor kezdődik és 2 napig tart. Az első napon a küldöttségek munkájukat este 8 órakor megszakítják, második nap reg­gel 8 órakor folytatják és este 8 orakor egész Budapesten befejezik. SZAVAZÓHELYISÉGEK ÉS SZAVAZAT­SZEDŐ KÜLDÖTTSÉGEK: 1. sz. szavazókor helyisége: I. Iskola­tér 1. Reálgimnázium. — 2. I. Attila-u. 103., iskola. — 3. I. Krisztina-tér 4.. Iskola. — 4. 1. Attila-u. 1. Reálgimnázium. — 5. I. Koronaőr-u. 3. polgári iskola. — 6. I. Czakó-u. 6, iskola. — 7. I. Döbren- tei-tér 6., kávéház. — 8. XI. Avar-u. 31a, vendéglő. — 9. XI. Nagyboldogasszony-u. 45, internátus.' — 10. XI. Horthy Miklós­át 27, iskola. — 11. XI. Horthy Miklós-át 28, iskola. — 12. XI. Lenke-út 97—99, is­kola. —■ 13. XI. Budaörsi-út 17, asztalos- műhely. — 14. Kende u. 3. Lammel mű­A szervezkedés nagy munkája hely. — 15. XI. Budafoki-út 10c, üzlet- helyiség. — 16. XI. Bicskei-út 4, alagsori műhely. — 17. XI. Fehérvári-út 8—10, polgári leányiskola. — 18. XI. Tétényi­ét 12—16, Erzsébet sósfürdő. — 19. XI. Kelenföldi út 19, iskola. — 20. XI. Buda­örsi-út 64, üres lakás. — 21. I. Márvány­utca 32, elemi iskola földsz. — 23. I. Ferry Oszkár-utca 40, tanítóképző. — 24. í. Németvölgyi-út 46, ovoda. — 25. I. Diana-utca 4, iskola. — 26. I. Virányos út 9, iskola. — 27. I. Labanc-át 31, iskola. — 28. I. Városmajor-u. 59, iskola. — 29. I. Ráth György-u. 20, internátus. — 30. I. Attila-u. 103, polgári isk. — 31. II. Fő- ’ utca 8, vendéglő. —- 32. II. Toldy F.-u. 9, reáliskola. — 33. II. Szalag-u. 15, iskola — 34. II. Vérmező-út 1—3, BBTE. — 35. II. Donáti-u. 46, gyermekotthon. — 36. II. Jurányí-u. 1—3, iskola. — 37. II. Medve­utca 5, iskola. — 38. II. Fő-utca 68, lev. lövölde. — 39. II. Görgey A. utca, iskola. f — 40. II. Margit körút 19—21, iskola. — 41. II. Margit-örút 2, Gül Baba-söröző. — 42. II. Zárda-u. 2, óvoda. — 43. II. Ke- lety K. utca 37, gimnázium. - 44. 1L j Fillér-utcg. 29, óvoda. — 45. II. Fenyves- utca 1—3, iskola. — 46. II. Pasaréti-u. 25, vendéglő. — 47. III. Lublói-u. 1, iskola. —■ 48. III. Zöldmáli-út 2, iskola. — 49. Ili. Zsigmond-utca 31, Csirszka Konrád ven­déglő. — 50. III. Bécsi-űt 33, iskola. -— 51. III. Bécsi-út 52, volt korcsma. — 52. III. Lajos-utca 71, óvoda. — 53. II. Tem­plom-utca 11, iskola. — 54. III. Timár- utca 13, óvoda. — 55. III. Kiscelli-űt 78, iskola. — 56. III. Vörösvári-u. 19, óvoda. — 57. ül. Kórház-utca 9, polg. iskola. ~■ 58. Raktár-utca 1, iskola. — 59. III. Kór­ház-utca 35, óvoda. — 60. III. Vörösvári- út 53, iskola. — 61. III. Keve-út 41, iskola I — 62. III. Szentendre-űti iskola. A magyar kormány a háború illán először megy küzdelembe a sa­ját pártjával n fővárosban. A há­ború utón egy évtizedig a keresz­tény párt uralta a fővárosi politi­kát és ez a párt támogatta a kor­mányt, később azonban indokolat­lanul ellenzékbe ment. A régebbi kormányoknak a ke­resztény párttal kötött megállapo­dása megakadályozta, hogy a kor­mánynak a fővárosban saját pártja legyen és ezért az „Egységes Köz­ségi Polgári Párt1’, mint községi pán vett részt a legutóbbi ország- gyűlési választásokon. Ez a párt, mint másodrendűnek degradált kormánypárt fokozatosan ^aratóit sikereket és míg első fellépésé alkal­mával a budai szavazatok 9 és fél százalékát érte el, addig az 1931. évi országgyűlési választáson már a szavazatoknak több mint 28 szá­zalékát szerezte meg s ezzel a budai politikában egyenrangni tényezővé vált a keresztény párttal. Amikor a miniszterelnök a Nemzeti Egység Pártját Buda­pesten életre hívta és midőn az „Egységes Községi Polgári Párt“ a Nemzeti Egység Párt­jába beolvadt, nyilvánvaló lett, hogy a kormánynak most már a fővárosban csak egy pártja lehet: a Nemzeti Egység Pártja. Pártja. így a most folyó választás külö­nös jelentőséget kap abból a szem­pontból, hogy a kormány immár saját pártjával kívánja a többséget megszerezni. A milliós metropölisok általában ellenzékiek és így Budapesten is azt láttuk, hogy túlságban volt az ellenzéki politika. Sajnos, a keresz­tény pártot is ellenzékinek kell te­kinteni, mert előfordult ugyan, hogy sajátszerű nomenclaturájuk szerint kívülről támogatták a kor­mányt, ameddig az érdekeik kí­vánták, amikor azonban a népsze­rűtlenséget is kellett volna vállalni, a keresztény párt ismételten ellen­zékbe ment. Természetes tehát, hogy a fővárosnak ellenzéki jellege rá­ütötte bélyegét a főváros közönsé­gének politikai sorsára. A jelenlegi, most megindult választási küzde­lem kétségtelenül rendkívül nehéz viszonyok között folyik le. Magyar- ország külpolitikai helyzete pilla­natnyilag nem látszik a legmeg­nyugtatóbbnak. Gazdasági helyzete nagyon súlyos az évek óta tartó gazdasági világválság miatt. De ép­pen a nehéz viszonyok kívánják azt, hogy erős kormányzati párt létesüljön, csak ilyen szilárd alapon álló kormány tudja elhárítani ki­felé és befelé a nemzet boldogulását hátráltató akadályokat. A most folyó választások kereté­ben a miniszterelnök reformokat ígért, a reformok közül a titkos vá­lasztójog Budapesten már megvaló­sult. A reformprogramul további részei is főleg a vidéket és a mező- gazdasági foglalkozású lakosságot érintik. Kétségtelen azonban, hogy a különböző foglalkozási ágak közötti gazdasági összefüggések nem fogják megengedni, hogy a főváros közön­ségének érdekében is ne hozassanak olyan reformok, amelyek arányla- gosan segítik és megkönnyítik a fő­városi közönség megélhetését is.- A Budapesten kialakuló pártnak lesz tehát hivatása és kötelessége, hogy a magyar kormányt figyel­meztesse azokra a reformokra, amely reformok a fővárosi vonatko­zásban égetőek és a fővárosi kö­zönségnek megélhetése szempontjá­ból szükségesek. A fővárosi politika tekintetében főelvként kívánom kitűzni, hogy a fővárosi politikának hozzá kell si­mulnia az országos politikához. Amennyiben a főváros politikája nem egy vonalban halad az orszá­gos politikával, ha a főváros közön­sége állandóan szembehelyezkednék az ország és kormány érdekeivel, ha a felesleges elenzékiség alapján állana tovább, kétségtelen, hogy en­nek hátrányát csak a főváros és közönsége viselné. Az ország és a Ióváros érdekeinek összeegyezte­tése azonban csak erős fővárosi kormánypárt révén lehetséges. De a fővárosi politikától véleményem szerint távol kell tartani az orszá­gos politikának erősebb hullámve­rését is. A fővárosi politika ugyan­is lényegileg nem más, mint gaz­dálkodás a polgárság udófilléreivel és a főváros adminisztratív vezető­ire és a városi politikusokra leg­elsősorban az a kötelezettség há­rul, hogy a fő város közönségének minél kisebb megterhelésével a közérdek szempontjából a legna­gyobb teljesítményt szolgáltassák. Felesleges tehát a főváros politiká­ját, az adófillérekkel való gazdál­kodásnak menetét világnézeti csa­ták színhelyévé tenni. Ellenben a főváros közönségé­nek az volna az érdeke, hogy a kormányzat figyelme felhivassék azokra a körülményekre, amelyek a főváros polgárságát megélhetésé­ben a legsúlyosabban érintik. A fő­város közönsége a választás során nem zárkózhatik el a valóságos helyzet feltárásától és igyekezni kell a kormányzat segítő kezét megnyerni azokban a kérdések­ben, amelyekben az utóbbi évek alatt a fejlődés menete egészségte­lenül alakult ki. A főváros közönségének jöve­delme a világkrizis során 1929 óta körülbelül a felére csökkent. En­nek ellenére a főváros polgársága '1935-ban, 1934-ben és 1955-ben is évente 68 millió pengővel fizet több adót, mint fizetett 1931-ben és az­előtt a prosperitás boldog éveiben. De károsodás éri a fővárosi pol­gárságot közvetve is, mert a főváros által beszedett adókból a főváros saját céljaira az uj intézkedések következtében 28 millió P-vel ke­vesebbet fordíthat mint amennyit azelőtit fordított és a 28 millió pengős különbözetet a kormányzat más célokra használja fel. De sújtja a főváros közönségét bizonyos bur­kolt fogyasztási adóknak bevezetése is, mint például a tejrendelet, a fa- kartell, a szénárak megállapítása stb. Mindezek a körülmények élén­ken mutatnak arra, hogy mndenek- előtt oly adóreformra van szüksé­günk, amely. adóreformot nemcsak a főváros, de a mezőgazdasági lakos sag érdekében is szükséges és indo­kólt keresztülvinni. Az elszegényedésnek súlyos mérve azt teszi szükségessé, hogy a fővá­ros közönségének sem kellene arány­talanul drágábban élnie, mint a vi­déki közönségnek. Hibásak és el- törlendők volnának azok a vámok, illetékek és adók, melyek a főváros közönségének megélhetését drágít­ják. Szegény ország fővárosa csak olcsó árak mellett tud megélni, tel­jesen indokolatlan tehát, hogy egyes vonatkozásokban a gazdasági viszo­nyokkal nagy ellentétben . magas árakat iparkodnak fenntartani. Né­metország 4 évvel ezelőtt, Lengyel- ország pedig 1934-ben rendelkezé­seket hozol t az olcsó élet megvaló­sítása érdekében. Hasonló intézke­dések Magyarországon is szüksé­gesek, ami egyrészt az ország belső fogyasztását emelné, másrészt a vá­mok csökkentésével az agrárolló szűkítését is eredménvezné. Felülvizsgálat alá kellene venni uz .OTl, a MAB1 biztosítási rendel­kezéseit és azokat az indirekt köz­terheket, amelyeket az öregségi biztosítási ág bevezetése jelent, a rossz gazdasági viszonyok idején szüneteltetni kellene. Minden vonatkozásban az igazságos megoldásokra kell tö­rekedni és igazságos jövedelem- és teherelosztást kell keresztül­vinni. Amikor a magángazdaság nem tud munkát adni, előtérbe lép a kö- zületek kötelessége s így az állam­nak és a fővárosnak törekednie kell minél több munkát létesíteni. Ezenkívül a magángazdaságot is olyan helyzetbe kell hozni, hogy minél több munkaalkalom adódjék, még annak ellenére is, ha a pénz­ügytechnikai szempontok szerint a munkaalkalmak adása nem is volna kívánatos. Elsősorban a házadómentes­ség éis tatarozási kedvezmény megfelelő kiterjesztésére kell a kormányzatnak gondolnia. Az építőipar foglalkoztatása 42 iparágnak ad kenyeret és munkát, ele rajta keresztül százhúszezer ember talál megélhetést, kenyeret. Elő kell mozdítani a családi ház és villa építésének kérdését. A családi otthon a családvédelem legtökéle­tesebb eszköze. Ezért megfelelő köl­csönökkel, de a 600 négyszögöles telekminimumnak 300 négyszögölre való leszállításával is elő kell moz­dítani a polgárság e törekvéseit. Megnyugvással hallottuk, bogy a kormány sürgősen befejezi a Horthy Miklós-bíd építését, hogy még ez év­ben hozzá kezd a Margit-híd kiszé­lesítéséhez és hogy egyidejűleg fo­lyamatba teszi az óbudai híd építé­sének előkészítő munkálatait oly módon, hogy legkésőbb 1938-ban az óbudai híd építése is megkezd­hető. Ezek az intézkedések a köz- gazdasági életbe mozgást és új erőt visznek és módot adnak arra, hogy a gazdasági válság mélypontjáról a felfelé emelkedés meginduljon, A fővárosnak gondoskodnia kell, hogy elavult csatornázási és útbur­kolási szabályrendelete a változott viszonyoknak megfelelően átalakít­tassák és a polgárság megváltozott anyagi helyzetéhez közelebb hozas­sák. A közszolgáltatások olcsóbbí- tása, a közlekedés egységesítése és olcsóbbítása beletartozik abba a gondolatmenetbe, amelyen keresz­tül a nagyobb forgalom megindí­Petracsek Lajos dr., Buda volt or­szággyűlési képviselője, lapunk élén is­merteti azt a ferde helyzetet, amelyben eddig Budapest székesfőváros állott a ma­gyar kormánnyal szemben. Rámutatott az okokra is, amelyekben főszerepe volt a főváros községi politikájának, illetve a vezető párt különös viselkedésének a kormánnyal szemben. A folytonos tyuk- szemrelépés ilyen politikája nem vezet­hetett jóra s ezt áterezte á budai "közön­ség már akkor, amikor tömegesen állott a „Községi Polgári Párt" zászlaja alá. Csakhogy ez sem volt kimondottan kor­mánypárt sl így az adott helyzetekkel ál­landóan meg kellett alkudnia. Félhivatalosan már másfél esztendeje megindult az átszervezés munkája, de azt nem a legszerencsésebben megválasztott kezek. intézték. Az egyes kerületekben. így az I. és II. kerületben lelkes, buzgó ügyvezető elnökök akadtak, akik lanka­datlan munkával nagy eredményeket ér­tek el, de a mozgalom fővezetőit nem fo­gadta a budai közönség teljes bizalom­mal, s így nehéz vált a kerületi vezető­szervezők helyzete. Komoly és nagy sikerrel biztató for­dulat akkor állott be, amikor a kormány ZSITVAY TIBOR > volt minisztert bízta meg a Nemzeti Egy­ség Partjának Budapesten való megszer­vezésevei; őt jelölve ki listavezetőnek, aki viszont PETRACSEK LAJOS dr. v. orszgy. képviselőt kérte fel, hogy a budai szervezkedést iu'í tezze, mint, aki a budai viszonyokkal teljesen tisztában van és bírja már a bu ­PETRACSEK LAJOS dr. Buda volt országgyűlési képvkelője

Next

/
Oldalképek
Tartalom