Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-03-21 / 1191. szám
Budai Napló 1935. március 21. BUDAI öYERMEKRUHAHÁZ XI., HORTHY MIKLÓS ~ UT 23. ALATT ME.GNY1ET! Speciális gycrmekrußa üzlet. Habi kelengyék, telöltök, leány és tturv&ák nagy választékban. ros s azok a maguk építészeti stílusában építették volna fel nyaralóikat, olyan különleges városrészt teremtve itt, amely különleges életet is hozott volna, de föltétlenül érdekelt volna minden európai világjárót és exotikus látványa volna ma a fürdővárosnak. A mostani nagy pénztelenségben leghelyesebbnek véljük Szencly Károly polgármester elgondolását, mely szerint a kiegyengetett területet parkírozzák és bevárják a külföldi vállalkozók által itt tervezett gyógyszállók, vagy fürdők építésére vonatkozó ajánlatokat. Úgy tudjuk, hogy ily irányu megkeresés már több is érkezett a fővároshoz. Érdekes, hogy azért a Tabán kérdése állandóan izgatja azokat, akik szeretik Budát. Legutóbb Kenedy Géza. a nagy múltú publicista tisztelte meg lapunkat azal, hogy a Tabán kérdését ennek hasábjain fejtegesse. Az ő elgondolása, hogy ide építsük a „Nemzeti Stadiont" a régi görög városok mintájára, amely gondolatot Kaffka építész a maga elgondolása szerint egy7 szabadtéri színházzal vél helyettesíteni, ahogy azt Bethlen Margit grófnő is. melegen pártolja a „Pesti Hirlap’ -ban megjelent együk cikkében. Szerintünk mind a kétp terv azon malik, hogy a tabáni tel kéknek túlságosan nagy az értéke s igy a város aligha engedi azt át ilyen célokra. Bethlen Margit grófnő fölveti azt az eszmét is, amely szintén kedves eszméje a Búd ai| Naplónak, hogy a Gellérthegytől kiinduló parksávot kell építenünk, amely idekapcsolná a Vérmezőn ésl Városmajoron át a budai hegyvidéket. Az illusztris írónő ezt egy hetven méter széles Avenue-szerü hatalmas útvonallal véli megoldhatni, amely a Rácfürdőtől kiindulva a Széna térig vezetne. Ez a terv az egész Krisztinaváros átalakítását vonná magaután és rendkívüli nagy költséggel volna csak keresztülvihető, ha csak nem azt a tervünket valósítanák meg, hogy az Attila körutat és az Attila utcát szélesítenék ki ilyen hatalmas sugáruttá, amit azonban nehezít a talaj emelkedése és lejtése. Minden esetre örvendetes, hogy Budának e nagy kérdései foglalkoztatják ma kiválóságainkat s így remélhető, hogy7 az újjáépülő Buda méltó lesz azokhoz a kincsekhez, amiket gyógyvizeiben a magáénak mond ez a város. Március ünnepe Budán a hagyományokhoz híven csaknem minden egyesület, társaskör, asztal- társaság, iskolák és társasintézmények Unnepies keretek között emlékeztek meg hazafias^ kegyelettel a szabadságharcot megelőző március 15-ikéről. BUDAI TÁRSASKÖR nagy közönség előtt R i p k a Ferenc elnök nyitotta meg lelkes szóval az ünnepet és Petracse‘k Lajos dr. v. orszgy. képviselő mondott lelkes ünnepi beszédet. KELENFÖLDI TÁRSASKÖR közgyűlését követő társasvacsorán ülték meg március ünnepét, ahol Früstök Kató szavalta el Kiss Menyhért egyik lelkes költeményét és Petracsek Lajos mondotta el az ünnepi szózatát, összehasonlítva a múlt század elejét e század elejével. Utána Kovács József tábornok mondotta el poétikus beszédét, a nemzeti szellem egységét emelve ki, mint a jövő biztosítékát. BUDA ALSÓVÁROSI EGYESÜLET idén is megünnepelte március idusát s a nagyszámú közönség előtt a Hiszekegy után Mikola Géza dr. alelnök hangsúlyozta megnyitójában az igazi lelkes nemzeti összefogás szükségét. M ó c s y László ny. 7 tanítóképzőintézeti igazgató mélyreható ünnepi beszédében a márciusi tanulságokkal foglalkozott, leszögezve a jogok és kötelességek egyensúlyát, amely a helyes öncéluság útján vezérli Kelet népét. Ä meleg ünnepléssel fogadott beszédeket Sz i ge thy Lajps igazgató konferálta lm emelkedett szavakkal, majd Mikola Géza dr. „Márciusi szózatát1' F r ü s t ö k Kató adta elő nemes művészettel. I v a- n i t s Mihály hegedűn játszott, Puskás József és Nevitzky József 48-as tárgyú költeményeket szavalt. A műsort, a- melynek minden számát tüntető taps fogadta, a Himnusz eléneklése zárta be. A gyönyörűen sikerült márciusi ünnepség után a tagok és a közönség társasvacsoiához ültek, amelyen u kerület vezető polgárai vettek reszt, köztük az előadókon kívül: Petrucsek Lajos dr., Sziklay János dr., Gömöri Győző, Ulmer Ágoston dr., Súnczi József, Szántay István. Sinkő Pál, Bajcsy Lajos, Lantos Béla dr.. Kis- perjéssy Károly, Früstök Tivadar, ífj. Háringáts Károly, Richter Ferenc, Ban- helyi Ferenc, Szírt Miklós, id. Schopp János, Vidosfalvy Gyula és mások, részben feleségeikkel és családjukkal egyiit-- PÉNTEKI BORGAZDATÁRSASÁG zártkörű összejövetelén a „Szabadság ünnepét“ Fekete Géza igazgató méltatta, aki párhuzamot vont a szabadságharc után következő elnyomatás és Magyarország trianoni keresztje közt. A lelkes emlékezést a társaság tagjai nagy figyelemmel hallgatták s fiz előadó^ fáradságos szép munkáját szívből jövő tapssal honorálták. HEGYVIDÉKI ASZTALTÁRSASÁG márciusi ünnepén nemzeti ébredésünk rugóit ismertette rendkívül élvezetes előadásában vitéz Juhász Jenő dr. gazdasági főtanácsos. A liberális ébredés es a nemzeti különállás gondolata 1848-ban parancsoló szükség volt, azóta azonbun már valóság lett. A r^i jelszavak helyett az olasz és német társadalmak már új világnézetet produkáltak. Nekünk is szükségünk van megújult életfelfogásra és ha pillanatnyilag szegények vagyunk is: gondoljuk meg, hogy a bethlehemi jászolhoz először nem a királyokat, hanem a szegény pásztorokat vezette a csillag. Mi is a csillagot keressük, mert különben eltévedünk a vándorúton. Az értékes előadást nagyszámú közönség hallgatta végig, amelynek sorában ott láttuk á kerület képviselőjelöltjét : Pet racsek Lajos dr-t is. GYERMEKKÉPEK Blahosnál II , Fű u. 18. yooooonooooooooooo Az irodalmi társaságok szövetségbe tömörültek, amely alakuló ülését márc. 9-én rendezte Simon Lajos a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnökének ügyvezetésével. A budai „Hollós Mátyás Tár- saság'-ot Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár, a főtanács elnöke képviselte, akit az uj társaság megválasztott társelnökének. A megejtett választások szerint a Szövetség elnöke P r e s z 1 y Elemér dr, belügyi államtitkár,, Ügyv. áléinők Simon Lajos polg. isk. igazgató, alel- nökök: F. Szabó Géza, Leopold Antal dr. prelátus, Vándor .Iván irő, balásfalvi Kiss Endre dr. kecskeméti polgármester és mások. A szövetségben az Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi Társaságok képviselői nem foglalnak helyet. Márcinsi ünnepet rendezett a jugoszláv menekült-tábor iskolája e hó 17-én. Furcsa és mégis megkapó volt, amikor ezek a hazájuk-vesztett apróságok ünnepelték a magyar szabadság felvirradásának napját, különös volt elszerbesített nyelvükről hallani a „Talpra magyart“ és szomorú volt hallani a szülők aggódását, hogy „bár felejtené el a fiam ezt a szép verset, meg a magyar himnuszt mert ha visszamennénk — amit valamennyien szent hittel remélnek — és eltalálja mondani ott. jaj mi vár ránk.“ Tanítónőjük érthető egyszerű szavakban ecsetelte a magyar múltat, de amikor lelkesítő beszédében a jelenhez ért, zokogásba csuklott a hangja és sírtak vele a sorsüldözött gyermekek és szüleik. Az ünnep rendezésével két fiatal tanítónő: Zartler Edit és Faludi Erzsébet szerzett érdemet hősiesen küzdve a járványok által fertőzött iskolában, a szerb pedagógia népbutitó tevékenységével. _ A magyar szabadság ünnepén vetített képes előadást rendezett a III. kér. Keve utcai iskola tantesetülete és ifjúsága, a- melynek keretében kis elemisták és é- nekkar működtek közre, szép számokkal. A III. kér. kath. kör március 14.-i közgyűlésén új tisztikart választott, amelynek tagjai: — díszelnökök: somorjai br- Lukachich Géza, Szokolay Antal és Andréka Károly; — vüági elnök: Gáldy Béla; — egyházi elnök: Pálfi Lajos dr. — egyházi alelnökök: Leiner Mihály, Borbás Sándor és Tóth József; — társelnökök: Morvay Győző dr., Reisinger Gyula, Lopos 'Gyula, PadáiVyi Andor, Haidekker János dr. — ügyvezető alelnök: Brunekker Lajos; — alelnökök: Kereszthegyi I. Ágoston, Oderszky Ferenc, Semptey Károly, Král Ferenc, Káposz- tássy Géza, Gergelyi Ernő dr., id. Reisz Péter, Olgyai István dr. és Hazay Árpád dr. — igazgató: Polgár Gy. Ödön dr. — főtitkár: Wilier József dr. — titkárok: ifj. Temesi István és Hanser László; — jegyzők: Rankó Jenő és Pelz Vilmos; — pénztáros: ifj. Reisz Péter; — ellenőrök: Borbély Béla és Palla Ferenc; — szám- vizsgálók: Bacher Antal, Stachmann Alajos és Mészáros János; — háznagy: Haff- ner Béla; — helyettese: Bernátn Lajos; — könyvtáros: Reisz Mihály; — ügyész: Kuncze Lajos dr. — vigalmi bizottság elnöke: Várnai Vilmos. — Választmányi tagok: Ackermann János, vitéz Bátorffy Vilmos, Dörre Sándor, Dinka Ferenc, Dangai Róbert, Held János, Hanser József, Katzer József, Kuszenda Gyula, Ké- kessy Imre, Kaszap Béla dr„ Láng Lipót, Molitorisz Gyula, Németh Béla, Németh János, Németh Alajos, Pászthy Ferenc, Petróczy János, Piazza Győző, Reisinger Gyula dr., id. Szaitz Elemér, Szedlák Rezső dr. és Neravits Antal. Fogynak, pusztulnak és eltűnnek nemzeti életünk színpadáról a régi, törzsökös magyar családok. Viszi őket a természet kérlelhetetlen parancsa, mely végezetül előbb-utóbb pontot tesz egy ősi név után. Ebben ugyan a magyarok kivételes kegyeltjei a sorsnak, mert nálunk még van nehány. 7—800 eves csokid. r ran- ciaországban átlag három évszázadon át virágzott egy történelmi név. Manapság az elszegényedés és egy belügyminiszteri rendelet veszélyezteti leginkább a múltat, amelyből1, hála Istennek. mindinkább kivesz a hagyományos vétkes köny- nyehnűség. Ma már a régi nevek viselői igen komoly állásokban és tekintélyes szakképzettséggel vonják magukra a figyelmet, különösképen excellálnak a pozitív tudományok terén, ami a régi, országos és helyiérdekű politikával ugyancsak ellentétes foglalkozás. Az 1886. Vili. törvénycikk elrendelte a főrendiházi tagságra jogosult családok neveinek hivatalos közzétételét és az u n. családi könyvek vezetését, amelyekbe a születés. halálozás és a házasság eseményeit pontosan és hivatalos ellenőrzés mellett bejegyezték. Az ilyen családok leszármazottjainak manapság könnyű a nemesség igazolása. Ezeknek nem kell a belügyminiszteri igazoló végzés, mert a ..Magyar országgyűlés főrendiháza igazolta hitelesen a leszármazását. Nem így van ez a magyar nemesi családok neveivel, akiknek a régi időkben is csak akkor tűnt ki nemesi voltuk, ha családi nevük elé az előnevet, vagy a „nemes jelzőt Írták. Sokan hiúságból visszaélték ezekkel az előnevekkel a régi hangzású nevük elé nemesi előnevet biggyesztettek s ez után valahogyan belekerült a keresztevélbe stb. Ma mór csak belügyminiszterileg elösmert nemességet lehet keresztlevélbe, ..házassági, , születési, stb. anyakönyvi kivonüroan feltüntetni. — Ez eddig rendben volna, de mit tegyen az olyan, akinek leszármazását igazoló okiratai — mondjuk, — megszállott területen vannak, és akivel az történik meg, mint a múlt héten egy konkrét esetben, hogy t. i. a pozsonyi dóm plébánia hivatal arról értesíti a személyesen érdeklődő ügyvédet, hogy az 1777 évből való anyakönyveket, „mint felesleges régiségeket“ a csehek elvitték a Plébániáról és ösmeretlen helyen eldugták. Nem találják azokat se a városházán, se a megyeházán, se a többi hatóságnál. így szeretnék a csehek a régi családok aktáit eltüntetni, mert ők ma arra büszkék, hogy valamennyien parasztoktól származnak, miután a régi cseh nemesi úricsaládokat a Habsburgok a feliérhegyi-ütközet után (1620) kiirtatták. Vagy pedig mit csináljon az olyan kétségtelenül valódi, magyar nemesi ivadék, akinek nincs 3—4 száz pengője a genealógus részére, aki a kutató munkát végzi, amint azt például egy ősmagyar név viselőjénél tapasztaltuk, amikor orvosi diplomájában úgy írták a nevét és még hozzá előnév nélkül. Még egy két nemzedék és senki se veszi le erről az ősmagyarról az idegen származást. Ezernyi hibán, hiányon és mulasztáson szeretnénk segíteni amikor a Magyar Nemesi Családok Országos Egyesülete a Belügyminisztérium közreműködésével s annak ellenőrzése mellett meg akarja honosítani a Magyar Nemesi Családok Anyakönyvét. Ezért kell most tömörülni minden magyar nemzetes családnak Egyesületünk kötelékében, hogy egyesült erővel keresztül vigyük a kitűzött célt. Budapest, 1935. március havában. Hazafias üdvözlettel: Gróf Berényi János ügyvezető elnök. Családi összejövetel. A nógrádmegyei Karancsberényből származik az ország egyik legrégibb törzsökös magyar családja, a Berényi grófi nemzetség, melynek ma már csak egyetlen élő sarja vau János, aki a Budai Napló munkatársa. A Karancsberényi templomban őrzik a család legrégibb síremlékét, a XIII. században élt Lóránt sírkövét. A családi levéltárban több mint tízezer darab középkori okmány és ennél sokszorta több újkori tanúskodik a család hajdani nagyságáról. A legrégibb ösmert ősök magukat a „szent király“ katonáinak nevezték és a XVII—XVIII. században is több magasrangú katona tagja szerepelt az akkori háborús időkben. — A család nagyságát és óriási birtokait nem haza- fiatlan magaviseletének köszönhette, hanem a higgadt gondolkodású és józanul spekuláló Berényi György bárónak 1601-, 1670) aki korának legnagyobb aranypénz kölcsönzője volt. Ebben a tevékenységében átvette a hajdani Fuggerek, majd a Thurzók működését és a család rövidesen 12 vármegyében volt közel 200.000 holdon birtokos. — Berényi György báró második feleségével, Esterházy Zsófiával indítja virágzásnak a családot, mely házasságok és leszármazottak révén összeköttetésbe került a Rákóczi, Zrínyi, Báthory családdal és később a Cóburg-Ko- háryakkal, a Liechtenstein és Rohan családdal. — A külföldön élő idegen csalá- | dók különös kegyelettel ápolják ezt a Berényi köteléket és az idén nyáron Magyarországra jönnek az egyetlen és utolsó Berényi látogatására. A kedves eszme felvetője Liechtenstein Gabriella hercegnő Berényi gróf unokahuga, aki férjével Kesselstatt gróffal és két gyönyörű gyermekével jön a Rajnavidékről Budapestre. Részt vesz az összejövetelen több magyar családon kívül a bajorországi Prev- sing grófi család is. Egy esztendő a XI. kerület történetéből — Hz elöljáróság érdekes jelentéséből--------------— — - * MEG NYÍLT a MarglHild mell«» BUDÁN« SZ.EIFFFR T dezttt modern, kényeim—, K.AVFHÁZ mini CAFÉ. RES Az elöljáróság fennállásának most volt egy éve és ez alkalommal a kerület közönsége részéről tapasztalt érdeklődés indította arra, hogy beszámoljon a kerület egy éves életének több mozzanatáról. Ezekből az adatokból közöljük az alábbiakat. Az 1934 március hó 1-én megalakult XI. kerület területe 3.018.24 hektár. Csak a harmadik és tizedik kerület nagyobb. Az új kerületben 190 utca és o tér van. A Szent Gellért hegy környéke még a főváros központjához tartozik, viszont a kamaraerdei és gazdagréti vidékek egész beépítetlen külterület jellegével bírnak. Gyógyfürdői, kivált a Gellért, sokoldalúságával: hullám-, pezsgő- és thermálfürdői; a Rudas hasonló sokoldalúságával: thermál fürdői, fedett- uszodája, ivókúra-csarhloka, rádiumos forrásával és ligetszerü adottságú strandjával, amely | körülmények felsorolása képet nyújt arról, hogy e területen a természet világjeilentőségű fürdőváros kialakulásának lehetőségét adta. Kiválik a kerület nevelő tanintézetei révén úgy a székesfővárosi, valamint ja szerzetesrendi tanintézcrtei^el Az új kerület lakosságának száma (55.652) és nagy területe miatt népsűrűsége messze alatta marad a főváros legtöbb kerületének, de hagy fejlődést ígér az új Dunahíd bekapcsolódása. Az új kerületben egy éves fennállása alatt 571 házasságot kötöttek; 120- an születtek; és 291-en haltak meg a kerületben. Szűlőintézete nincs és hiányzanak a kerületben a kórházak is, azért születnek és halnak meg itt oly kevesen. Az általános egészségügyi állapot főképpen a még mindig nagyszámú ellát- tatlan szegények gyakoribb megbetegedései sulyosbbitjúk. Az elmúlt évben 3846 új szegény beteget kezeltek a kerület orvosai — tüdőbeteggondozó intézetében 2300 volt az uj betegek száma, i— 748 fertőző megbetegedés is volt. A kerületnek három orvosi körzetbe osztott iskoláiban az egészségi állapot megfelelő. A kerület nagyrészén lassan előre haladó csatornázás miatt még számos lakott terület közegészség- ügyi állapota i kifogásolható (pöcegöd- rös árnyékszékek, kutak, stb.) 144 árnyékszék, pöcegödör csatorna és — 85 istálló vizsgálat.) A kerület lakosságának az élelmiszer ellátását a kerületben levő nagyszámú őstermellőkön kívül egy élelmiszerpiac és 456 nyílt élelmiszerüzlet végzi. A nyílt 'élelmiszerpiac látogatottságát, jelentőségét 'központi elhelyezése is elősegíti, amely nagymértékben csökkentené tervbevett áthelyezése, de azért szükszég volna az Alsóváros nyugati részén új piacra. Az új 142 élelmiszer- üzlet bizonyítja a kerület nagymértékű fejlődését. Az élelmiszer kellő .ellenőrzését a megvizsgált élelmiszerek 25 százalékos kifogásoltsága igazolja. A kerület állatállománya (521 ló, 403 szarvasmarha, 196 sertés, 51 kecske és 1900 eb) és mindössze veszetség 4, sertéspestis 2 és baromfikolera 2 esetben fordult elő. A kiadott iparjogosítván(yok száma 423 volt. Ipari szempontból 40 gyári üzemet számlálhatunk össze. Fejljődést mutat fel a Franck, Felten és Guilleaume, Hydroxigén, Goldberger, stb. gyárak. Uj alakulat a Trés és még 16 új ipartelep. Kiadtak az első évben 191 építési engedélyt, viszont használhatási engedélyt új épületekre és átalakításokra 357-et. Kő- és aszfaltutak, gyalogutak fenntartása, 32 útvonalon 5057 fm. szegély, 1155.53 ma gyalogút, 16.581.75 négyszögméter kocsiút fektetés vagy javítás; ösz- szesen 78 vállalkozó útján. 24 útvonalon történt teljes ágyazás 37.834.55 ms területen 3210 köbméter anyag felhasználásával, továbbá 12.100 négyszögméter gyalogút salakozása és javítása, valamint 1020 fm. vízlevezető árok ásatása. ínség- munkások alkalmazásával: 7000 folyóméteren folyt útépítő munka. A Kis- gellérthegyi kőbánya 4.914.25 ma murvát termelt ki. A XI. kerületben nyilvántartott (6— 13 éves) összes tankötelesek száma 6586 volt. A bciratkozáselmulasztása miatt 93 szülő ellen indult kihúgási eljárás. A kerület népjóléti osztályának gondozása alatt 1460 család áll (5800 lélek- szám) és állandó havisegélyben 58 öreg munkaképtelen részesül, míg a többiek I állandó ebédjegy, élelmiszerjegy, a tél folyamán ruhanemű és tüzelő segélyben, esetenként pedig pénzsegélyben részesültek. A vallásfelekezetek által fenntartott szeretetotthonainak száma is szaporodott eggyel, s így 5-re emelkedett. A legnagyobb szociális feladat volt az oly sok panaszra alkalmat adó úgynevezett „Jeruzsálem telep“1 megszüntetése, aminek során 106 bodélakót telepítettünk út. A kerület másik teljsen elhanyagolt rész a Lenke úti állami lakótelep, mely egyik részének megszüntetése az elöljáróság legközelebbi feladata. Az új korúiéra) 'elő j írósága központi elhelyezésének köszönhető, hogy a kö- közigazgatásilag iktatott ügydarabok száma az első évben már 22.510 volt, azonkívül 11.494 hatósági és vagyoni (szegénységi) és 494 hatósági orvosi' bizonyítványt adott ki az elöljáróság. 2657 kihúgási eljárás indult meg az első évben, ezek közül közegészségügyi 205, ipari kihágás 384, mezőrendőri 347, erdőreudőri 208, ebkihágás 224, tanonciskolái 146, iskolalátogatási 220, egyéb 923 (házalás, hirdetés, záróra túllépés, péktermények korai kihordása, korai szüret elés). Nem egészen kielégítő a közönség kiszolgálása az elöljáróság épületében az. egyes helyiségeknek elégtelensége miatt. Nincsen megfelelő anyakönyvi hivatal és házasságkötési terem. A betegek számára u vizsgálatra alkalmatlan és magas II. emeleten elhelyezett tisztiorvosi osztály. Kívánatos volna az is, hogy az adófelügyelőség is az elöljáróság épületében, a rendőrség pedig u közelében nyerne elhelyezést. A kerület életének fenti megnyilvánulásai igazolják azt, hogy mennyire szükséges volt ennek az új közigazgatási egységnek a felállítása. A Magyar Cserkészleány mozgalom 15-ik évi közgyűlését rendezte márc. 10- én az Akadémián. József Ferenc dr. kir. herceg és Anna kir. hercegasszony fővédnökök is résztvettek a mozgalom szép ünnepségén, amelyen Lindenmayer Antónia orsz. elnök mondotta el beszámolóját. A kir. hercegi pár aranyból készített „Turul" emlékjelvényt kapott a mozgalom elnökségétől, majd tárcái Felicidesz Román a kormány, Boross dr. a főváros, Papp Antal pedig a m. cserkész szöv. üdvözletét tolmácsolta. A leánycserkészet- nek ma már 6000 tagja van, amint József Ferenc dr. kir. herceg nagyvonalú záróbeszédében megemlítette. Árvagyermekek érdekében küzd közel hat évtizede a Klotiild Szeretetház, amely most felhívással fordul a közönséghez azzal a kéréssel, hogy minél többen segítség tagságukkal az egyesület nemes gyermekvédelmi hivatását. Ripka Ferenc dr. udvari tanácsos, ny. főpolgármester, egyesületi elnök írja körlevelében ; „Az egyesület nem, riad 1 visz- sza a nehézségektől, de küzdelme csak úgy eredményes, ha minden tag más tagok gyűjtésével is hathatósan támogatja az árvák ügyét. Buda közönsége mindig megértette a szociális kötelességek hívó szavát és bizonyára meghallja ■ most is száz árva gyermek segélykiálltásút." A belépés feltételeiről készséggel nyújt felvilágosítást az igazgatóság: I. Budakeszi út 8. Telefon: 64-2-21. A budai Margit körúton lebontották a 270 éves török vályogházat — címmel a Budai Naplóból Margittay Rikárd dr. munkatársunk cikkét ismerteti a „Magyarság" márc. 14-iki száma, amely kedvesen foglalkozik a Kékgolyóról közölt cikkünkkel is. Ha az egyetemes magyar sajtó gyakrabban érdeklődne igy Buda múltja, szépségei és jövője iránt, talán már nem volna falrahányt borsó mindaz, amit ennek a városnak érdekében irtunk. TAVASZI cipőkülönlegességeink elkésstllíelc DIOSI cipőszalon VI., Teréz-körút 1/b. B URAIAKN AK. Arengepményi OLEUM MŰSZAKI KERESKEDÉS Telefon : 69-0-10. — XI. kér., Horthy Miklós-út 32, — Autó- cikkek, Bosch cikkek. Műszak! cikkek, szerszámok, izzólámpák, SK.F lerakat, gépszíj, csiszolópapír, autó, gőzhenger, gép. dynamo, csont és padlóolajok, kocslkenőca, gépaslr, autógumi. Házhoz szállítással. 1933. V. 3—11. N.V. (Budapesti Nemzetközi Vásár) KAKASKAPU SÖRÖZŐ II., PALFFY-TÉR 4. SZ. Családi menü P 1,60 Nagymenű P 1.20 Ebédet házhoz szállít NEMZETES Családok V1AGYAR NEMESI CSALADOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Szerkeszti : gróf BERÉNYI JANOS a sífimxeies Családok anyakönyve