Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-03-09 / 1190. szám

Budai Napló 1935. március 9. TAVASZI cipőkülönlegességeink elHésaeUlíek DIOSI cipőszalon VI., Jeréx-Rörúi 1/b. BURAIAKNAK ÁRENGEDMÉNY! valú reménykedéssel öleli magához a bu­dai polgárság Pávai V a j n a Ferencet. Nem politikus, de Buda nagy jövőjét ta­lán csak annyiból érdekli, ami a gazda­sági élettel, a magyar jövővel összefügg és az, hogy mint képviselő nagy forrás- gazdasági céljait jobban tudná szolgálni. De a neve ma már zászló és híveinek szá­ma seregszámba megy. Itt .van Lendl Adolf, aki ugyan el­költözött Keszthelyre, de bárhová költö­zik, mégis csak budai marad. Egyszerű modora, a jóbarátok és tisztelők nagy tá­borát fűzi hozzá. Lehet, hogy lemondott a politizálásról. Ma jó nevek inég: Hennyey Vilmos, Hoór-Tempis Móritz, Morvay Zsigmond. Oszoly Kálmán, Széplaky György, André- ka Károly, Orova Zsigmond, Hubert Vil­mos, Juhász Jenő, Zeöke Gyula, Lugma- yer József. Ezek a polgári elgondolás hívei, — el­tekintve azoktól, akiknek jóhangzású ne­vük van Budán, de távol állanak ma a politikától. 8 Kiegészíti ezt a névsort Wolff Ká­roly és C s i 11 é r‘y András, a Kér. Gaz­dasági Párt két Budáért szívósan küzdő vezérének a neve, továbbá a Vár patró- nusa, Lampel Vilmos és a nagyagilitá- sá Cs el én y i Pál, akik a keresztény irányzat révén szereztek nagy tábort a budai konzervatív polgárság körében. Különben minden pártnak van egy-két kimagasló alakja, akiket szívesen hallgat a polgárság, de ezek a táborok már nem olyan erősek. Uj emberek itt nehezen boldogulnak és nagyon jócsengésű, nagymultú nevek legyenek, akik után a budai polgárság elindulna. Láttuk agközelmúltban, hogy nem tudtak megfelelő tábort toborozni. A választás eredménye tehát azon for­dul, hogy hat-nyolc ember, merrefelé for­dul, hová áll, mert a budai polgárok sze­me azokat kiséri és azokat követi. Talán már a holnap megadja a választ az itt fölvetett kérdésekre. Exredik hangversenyéi rendeste a Budai "Dalárda nagy Ünnepséggel Mindig boldog büszkeség^ számiunkra; megemlékezni a budai művészét és kul­túra ünnepeiről, de valahogy még inkább büszkeségünk, ha beszámolhatunk arról az egyesületről, amely nevével is világ­hírt hozott Budának. A Budáig Dalárda hét évtizede nemcsak múltba néző pilla­natállomás, hanem az egész magyar ze­nei élet és dalkultúra emlékezetes évfor­dulója is. Akik 1855-ben, az elnyomatás éjszakáién dalolni mertek: egy boldo­gabb Magyarország hitét zengtek szivük­kel s a Medve utcai „Fácán“ vendéglő németajkú kórusa nagyon hamar a ma­gyar ének első és legnagyszerűbb együt­tese lett. Az 1864 decemberében formai­lag is megalakult „Ofner Sängerhort“ már egy évvel később nevét magyarra cseréli és a „Budai Dalárda“ elindul az úton, amelyen babért babérra halmoz hetven év alatt. Az évtizedek káprázatosán csillogó és komoly előkészületekkel megmunkált mű­vészi sikereit méltatta a hangversenyt követő társasvacsorán RIPKA FERENC dr. udv. tanácsos, ny. főpolgármester, a dalárda fáradhatatlan elnöke. Hála, szeretet, a legmagasabb művészi mnnka megbecsülése övezi a magyarság kórusművészetének legrégibb és legfon­tosabb egyesületét és a március 4-én, hétfőn rendezett ezredik hangversenyre a társadalmi élet minden kitűnősége el­jött, hogy meghódoljon karének-kultú­ránk világhírű reprezentánsa előtt. A kor­mányzó, a. királyi hercegek megjelenése avatta országos ünneppé ezt a díszhang­versenyt, amelynek közönségében ott lát­tuk a pápai nunciussal Serédi Jusztinján bibornok 'hercegprilmással, IRott Nándor püspökkel az élén a főpapságot, Kozma Jenő dr.» Liber Endre, Petracsek Lajos dr. vezetésével pedig városi és politikai életünk minden számottevő kitűnőségét. Művészi életünk sok képviselője közt fel­tűnt Kodály Zoltán és Bárdos Lajos ne­mes profilja. Díszegyenruhában jött el a legutóbbi külföldi sikerek mestere, a Da­lárda volt karnagya: Szeghő Sándor. Ádám Jenő zeneakadémiai tanár, a je­lenlegi karnagy vezetése alatt sorakozott fel zsúfolt terem pódiumán a kórus s a rengeteg frakk pompás látványt nyújtott a szikrázó lámpák százainak ömlő fé­nyességében. Imádságos lélekkel csendült fel a Himnusz, valami szinte emberfe­lettien ívelt crescendoval és mint hatal­mas orgona hangját verték vissza a falak: — „Megbűnhödte már e nép. . .“ És kö­vetkezett az a capella kórusművészet hal­hatatlan mesterének, Palestrinának him­nusza, Herz Mihály, Litassy György és ifj. Veres Endre felejthetetlen szóló-ter- zettjével. Ez a szám a következő J. Handl négy motettájával a karéneklés legfel­sőbb színvonalát mutatta. A harmadik motettát előadó kis kórus külön is él­mény volt, de az egész dalárda a fegyel­mezettségnek, dinamikai kifejezőképessé- gének, a dirigens elgondolását vetítő­készségének minden műsorszámban adta tanú jelét. Az új olasz zeneköltészetet Veneziani „Leggenda Italica"-ja képvi­selte reánk talán különösen liató, de Itá­lia vidékeinek forró hangulatát tökéle­tesen bemutató hatásokban. Székelyhidy F. és Witkovsky E. tenor s baritonszólója volt az előadóművészét aranykoronáján a gyémánt. Schmidthauer Lajos orgonaművész J. S. Bach: D-dur preludium és fugáját adta elő, a díszterem hatalmas orgonáján. Szédületes manuál és pedáltechnikája, minden színházi hatástól mentes komoly tónusválasztása értékes változatosságot nyújtott e szép kórusszámok közt. Szünet után a vezénylő Ádám Jenő, Petőfi „Falu végén kurta kocsma“ és két somogyi népdalt feldolgozó kórusai mu­tatták meg igazán, hogy amilyen szug- gesztív erejű karmester, ugyanolyan al­kotó szerző is, aki a modern zene forma­nyelvén tősgyökeres magyar hangulatot szór szét gazdag kézzel. Basilides Mária, aki a. beteg Palló Imre dr. elmaradt Szá­mai helyett lépett pódiumra, a kollegiali­tás lelki előkelőségein kívül, Bartók és Kodály dalainak nagyvonalú előadásával szerezte meg a közönség hódolatát. Utána a Dalárda befejező három száma közül fő le? Kodály kórusra, dobra és trombi­tára írt katonadala ért el tomboló sikert. Kaminsky, bécsi zenefőigazgató: A kato­na c. hatszólamú kara fúvós zenekari kí­sérettel egészen különös, kellemes izgal­mat keltett a nézőtéren. A szivek, lelkek várát a Budai Dalár­da ismét meghódította ezen a forró estén, ami elsősorban Ádám Jenő művészi érde­me, de érdeme mindazoknak, akik szi­vükkel, énekükkel, szervező készségükkel a „Budai Dalárda“ színvonalát a múltban biztosították és a jövőre garantálják. Kö­szönet és hála nekik: a magyar dal ezer ünnepe az ő lelkes, becsületes, művészi munkájuknak elévülhetetlen érdeme. Ezek­re az érdemekre, a „Budai Dalárda“ ní­vójára büszke Buda és a magyarság. Hangverseny után az egész társaság, a Budai Dalárda tagjai, csaknem kivétel nélkül,^ átvonultak a közeli Fészek-Club nagy éttermébe, amely csaknem szűknek bizonyult. Vacsora után Ripka Ferenc dr. elnök nagyszabású beszédben méltatta a dalárda múltját, az itthon és a külföldön aratott nagy sikereket, amelyek a magyar nemzet iránti rokonszenvet keltették fel, — meghajtotta zászlót Szeg hő Sán­dor karnagy előtt, aki ennek mestere volt és ünnepelte Ádám Jenő mostani karna­gyot, akinek az 1000-ik siker köszönhető. Szatmáry Károly főtitkár, Ádám Jenő karnagy, Baránszky Gyula dr. és Petra- csek Lajos dr. orszgy. képviselő felszó­lalása után a dalárda énekével ért véget a feledhetetlen, szép est. Magyar József Meghalt a török vályogház —éljen az üveg palota! A francia királyság idejében volt divatban, hogy a király elhunytát mindjárt az út király éltetése mel­lett adták hírül a népnek, mondván: „Le roi est mórt, vive le roi!“ Mint- ahogy mostanában a Margit-körúton azt látjuk, hogy egyik igen öreg földszintes ház miként tűnik el a csákányozok bontó csapásai alatt, hogy helyet adjon, — értesülésünk szerint — Buda egyik legmoder­nebb 7 emeletes üvegfalú palotájá­nak. De álljunk csak meg egy perc­re ez öreg ^ ház romjai előtt, mert volt valami, ami kedvesen külön­böztette meg ezt a Margit-körút 55. sz. kis házat a többi vén társától, melyeket a csákány még eddig megkímélt. Bizonyara mindannyi­unknak feltűnt a ház oromzatán látható Mária-relief, amelynek a- zonban már csak kontúrjai látszot­tak,a annyira befedték az évszáza­dok alatt rárétegződött vakolatbo­rítások és festések. Mert csakugyan évszázados patina borította e re­liefet, mely a földgömbön álló Ma­donnát ábázolta, lábainál 3 angyal- feijel. A bontás alkalmával kide­rüli^ hogy a házat 270 év előtt épí­tették, még a törökök budai uralma alatt és pedig tiszta vályogból, a- mely azonban oly kemény volt, hogy magától még ma sem omlott volna össze. A reliefet is meg akar­ták menteni a múzeum számára, de kiderült, hogy ez is csak agyagva­kolatból készült, amely a hosszú idő alatt 42 cm. vastagságot ért el, úgyhogy magától levált a falról és izzé-porrá törött. Figyelmes szemlé­lés mellett e Madonna-relief sok ha­sonlóságot mutatott Murillo: „Mária mennybemenetele“ c. híres képé­vel, s mivel e világhírű festő 1617- től 1682-ig élt, nincs kizárva, hogy A török kiűzetése után 1686-ban, a ház új tulajdonosa, aki talán piktor is . lehetett, talán egy bugyogós tö­rök kép helyébe e kép mintájára illesztette háza falára a Maria-re­liefet. őszre már állni fog e ház helyén — mint első Budapesten - az új üvegfalú, központi fűtéses. forgóablakos, loggias palota, de azért bánatosan szögezzük le, hogy nem várt hirtelenséggel, máról-hol­napra tűnnek el nyomtalanul a re­gényes múltnak emlékei. (M. R.) Az uj kormány Miniszterelnök és honvédelmi minisz­ter: Gömbös Gyula. Külügyminiszter: Ká­nya Kálmán. Belügyminiszter: Koznia Miklós. Pénzügyminiszter: Fabinyi Tiha­mér. Kereskedelmi miniszter: Bornemissza Géza. Földmívelésügyi miniszter: Darányi Kálmán. Vallás és közoktatásügyi minisz­ter: Hómaji Bálint. Igazságügyminiszter: Lázár Andor. Belügyi államtitkár: Preszly Elemer. Pénzügyi államtitkár: Temesváry Imre. Kereskedelemügyi ál lám titkár: W inch kiér István. Igazságügyi államtitkár: Antal István. Fürdőügynökségeket állít fel a Kur- komisszió Varsóban, 'Stockholmban. Lon­donban és más külföldi nagyvárosokban. Az ügynökségek feladata Budapest fürdő­város-jellegének propagálása és erre a célra 390 pengős árban kedvezményes jegy füzeteket árusítanak. Már eddig is élénk érdeklődés nyílatkoott meg a bu­dai gyógyfürdők iránt és tavasszal len­gyel és olasz orvos-csoportokon kívül százötven amerikai orvos is ide irányítja tanulmányútját. Budapestre jön Van Bre­men a nemetközi reumabizottság elnöke aki az itt létesítendő Nemzetközi Reuma­intézet lehetőségeit kívánja tanulmányoz­ni. A Kurkomissió egyébként a közeljö­vőben a Vigadó térre költözik, a meg­szűnt Pilseni sörcsarnok helyére. Uj he­lyiségében, hét hatalmas kirakatablaká­val állandó kiállítása lesz Budapest für­dőinek és forrásainak. A városi vámok ügyét revízió alá ve­szik, mert az eddig fennállott 14 kategó­ria sok kényelmetlenséget okozott a gya­korlatban. Idáig a 200 kg áru után pl. ugyanannyi vámot kellett fizetni, mintha 1000 kg árut hoztak volna be. A nagy súly kategóriák helyett most kisebb csoporto­kat állapítottak meg és igy bizonyos áru­cikkeknél o 1 c s ó b b o d á‘s várható. A budavidéki őszibarack feleslegének nagy része a téli hónapokban a legelő­kelőbb angol, svéd, lengyel és más kül­földi hotelek asztalait díszítette. Ez a szép siker komoly érdeme a termelők­nek, de érdeme a Gazdálkodók Egyesüle­te különböző helyi csoportjainak is, a- , melyek minden alkalmat megragadtak, hogy a magyar gyümölcs megfelelő ke- , zelésére és .nemesítésére oktassák a gaz­dákat. Szükség van ebben az irányban még nagyobb propagandára, mert hogy csak egyet említsünk, a londoni piac tíz­szer annyit is átvett volna gyümölcsfajtá­inkból, mint amennyit feleslegünkből ex­portálhattunk. Pest városáról a legutóbbi időkig hir­dették a németek, hogy az ő alapításuk. Budára ezt már nehezen foghatták volna, mert Akvinkumban a rómaikori építmé­nyek tanúsága jó pár évszázaddal meg­előzi Wotán kemény koponyájú nemze­tét. Nagy Lajos árcheológus nemrég a pesti oldalról is kimutatta, hogy a ger­mán történetírás alaposan téved, amikor itt német városkultúra nyomait keresi. Az eskütéri ásatásoknál előkerült egy toronysisak, amelynek kötési összetétele (habarcs anyaga) ugyanaz, mint a Ró- maifürdő-környéki épületeknél. Pest te­hát római alapítás. De az Árpádkorban sem a németeknek, hanem az izmaeli­táknak jutott itt városépítő szerep. Azok pedig mohamedán vallású, volgai bolgár települők voltak, ők teremtettek meg itt a kereskedelmi életet, amiből nyilván kö­vetkezik, hogy a német alapítás föltevé­se — hóbort. A Budáról érkező nagykörúti villa­moskocsikat a Beszkárt új terve szerint, a Berlini téren vissza akarták fordítani a Lipót körút felé. Ez a megoldás sem­miesetre se volt szerencsés elgondolás, mert a jó közlekedés célja az, hogy nagy távolságokat, lehetőleg rövid idő alatt: tehát a legkevesebb átszállással, lehessen áthidalni. A Közmunka Tanács magáévá tette a közönség részéről megnyilatkozó felszólalásokat és a Beszkárt igazgatósá­gát új közlekedési tervek elkészítésére szólította fel. A velszi herceg látogatásának emléké­re a Kereskedelmi és Iparkamara elisme­rő leveleket küld azoknak a kereskedők­nek, szállodásoknak, iparosoknak és ven­déglősöknek, akiknek elsősorban köszön­hető, hogy Chester grófja jól érezte ma­gát körünkben. A budai fürdőkön kívül megérdemlik ezt a kitüntetést a Palatínus Hotel, Kis Royal és Kakuk éttermek tu­lajdonosai, akik világvárosi színvonalú, kedves estéket tudtak szerezni a herceg­nek. Nagy propagandát jelentett munkás­ságuk és figyelmük Budának, Budapest­nek és az országnak. ^ Hubay Jenő: A milói Venus. Nagy mű­vészi és társadalmi eseményszámba ment Hubay Jenő dr. legújabb egyfelvonásos operájának „A milói Vénus“-nak bemuta­tója. Elismerésreméltó az a fiatalos tett­erő, amely Hubay Jenő legutolsó parti­túrájában is kifejezésre jut. A modern zenekari eszközöket művészi ökonómiá­val ^ízlésesen állítja az operát átható kettős alapeszme: az emberi hiúság per- sziflázsa és a magasbatörő ideálizmus szolgálatába. A szöveget Góth Sándor és Farkas Imre Írták d'Assas színműve után amely legendaszerű magyarázatát adja a világhírű remekmű csonkaságának: Praxiteles maga zúzta szét a szobor kar­jait. Az ötletes librettóra szervesen fo­nódnak a zenei témák, szénen sikerült a kórusok hangulatkifejező funkciója, a- mely sok elevenséget visz az előadásba. ♦ f I ♦ 1 Márkus László főrendező monumentális elgondolásból fakadt rendezése, Fleischer Antal lendületes vezénylése az elő­adás szilárd pillérei. Kitűnőek u sze­replők: Halmos János, Tutsek Piroska. Dobav Lívia, Maleczky Oszkár, Palló Imre dr. Ney Dávid, Kóréh Endre. A be­mutatón a szerzőt az összes szereplőkkel együtt melegen ünnepeltek. V. M. cir. A pesti Benbuldás asztaltársaság e hó 2-án rendezett naggyűlésén^ diszelnöknek megválasztotta Feier Jenő igazgató in­dítványára szombathelyi Posch Antalt. A tekintélyrombolás ellen tiltakozó nagygyűlést hívott össze a „Budai Társaskör“ el­nöksége, amelyen mintegy 25. egyilmussal kapcsolatot fenntartó egyesület es társas­kör képviselői jelentek meg, köztük a Bu­dai Polgári Kör, Budai Club, a 111. kér Polgári Társaskör, Pasaréti Egyesület, Budai Polg. Lövészegylet, Budnhegyvidc- ki Társaskör, Pénteki Borgazda Társaság, az 1. és a 11. kér. Iparoskor, Hegyvidéki Polgári Lövészegyesület, Farkasvölgy és Környéke, Virányos Kútvölgyi Egyesület, Budai Fotball Club, Mártonhegyi Egyesü­let, Budai Sport Egylet, Budai Iparosok és Kereskedők Köre, Németvölgyi Egye­sület és még mintegy tíz-tizenöt asztal- társaság és szakegyesület. Megjelentek ott: Kozma Jenő, Ziegler Géza, Morvay Zsigmond, Husszein Hilmi, Lugmayer József, Baránszky Gyula, Széplaki Ta- bakovits György, Janernik Nándor és szá­mos előkelő polgár Budán lesz. A naggyülést, amelynek tagjai telje­sen betöltötték a társaskör nagytermét RIPKA FERENC dr. udv. tanácsos, ny főpolgármester, mint elnök nyitotta meg üdvözölve testvéri meleg szóval Buda egyesületeinek képvi­selőit, akik a nemzeti méltóság érdeké­ben tiltakoznak a tekintélyrombolás el­len. Budán melegen ápoljuk a hagyomá­nyokat, tiszteljük a tekintélyeket és poli­tikamentesen tiltakozunk azok lerombo­lása ellen. A reform bár elmaradt, dohos köröknek nevez minket, pedig ablakaink nyitva állanak a napfény számára és csak kórokozó bacillusok ellen védekezünk, nehogy megfertőzzék közéletünket. Beth­len Itvsán grófot, a Társaskör elnökét, aki felemelte ezt a porbatiport nemzetet, támadták szokatlan durvasággal. Gömbös Gyula miniszterelnökkel összefogva igye­kezett a mai helyzetet megoldani, így bűn az ilyen tekintély lebecsülése. Indít­ványozza, hogy levélben biztosítsák Beth­len Istvánt a budai társadalom bizalmá­ról. _ ..........., ______________ A le vél felolvasását éljenzéssel fogad­ták az egybegyűltek és az egyes társas­körök és egyesületek nevében kiilön-kii- lön járultak hozzá: Hoor-Tempis Móritz dr., Zboray Gyula dr., Kovács Alajos, Hubert Vilmos, Grenyo Bertalan, Erdei Henrik. Pyber Ignácz, Martin Gyula', Ko­rányi Márton és befejezésül Petracsek Lajos dr. orszgy. képviselőt, aki meleg hangon méltatta Bethlen érdemeit. Azzal az üzenettel fejezte be szavait: Bethlen István ne hagyd magad! Ripka Ferenc meleg szóval köszönte meg ezeket a szolidáris megnyilatkozá­sokat és a budai erkölcsök ápolására hiv- fel az egybegyűlteket — reksztette be a naggyülést, amelyet népes társasvacsora követett. GYERMEKKÉPP Blahosnál II , Ffi u 18 Szegénysorsu tanulói felsegélyezésére a marcibányitéri elemi iskola március 9-én, délután 5 órakor vidám délutánt rendez, amelyen kedves játékok és kis jelenetek szórakoztatják a közönséget. A műsor ára 1 pengő. Az elnöki ügyosztály mellé rendelt sakbizottság február 12-i ülésén Horony- Pálffy Aurél h. tanácsi főjegyző ismer­tette a tárgysorozatot, amelyben szó volt arról, hogy a XIV. kerület sorszámát XII- re, viszont a XII. kerület sorszámát XIV- változtassák meg. Harrer Ferenc ellenzé­se után a javaslatnak ezt a részét elej- tteétk. Gyász. Rajkai Keömle'y Nándor ny. min. tan., a várbeli Credo elnöke, aki hosszú időn át vezető szerepet vál­lalt a budai egyesületi életben, hosszas szenvedés után, 77 éves korában elhunyt. Mély tisztelettel értesíti Sirius mester a mi budai csillagjósunk és idődoktorunk a budapesti sajtó olvasóit, hogy március 14.-ig kevés szép idő lesz várható. Egyes helyeken eső és hó fog esni, máshol vi­szont nem. 8.-a körül néhány szép napra van kilátás, de a dátum nem biztos, 10., 11., 12., 13. a legkritikusabb négy napnak ígérkezik; a tévedés jogát mindenesetre fenntartva. A márciusi zivatarnak külö­nös hatása nem lesz, tavasz felé az idő kitavasziasodik. Nyáron meleg lesz, ősszel hűvös és télen hideg. Jobb időre van ki­látás, ha az emberek leveszik a kabátju­kat és ha megint fölveszik, akkor rosz- szabbra. Egyáltalán, semmi sem biztos, csak az adóemelés és a halál. A Kisfaludy-Színház Óbudán nagy si­kerrel hozta színre a „Muzsikusok“ című énekes vígjátékot. Az előadás legnagyobb meglepetése Alszeghy Lajos volt, aki a részeges muzsikust még az eredeti Ma­gyar Színházi alakításnál is jobban ját­szotta. Lilla Mária a muzsikusok gazda- asszonyának szerepében volt nagyon ked­ves. Szántó Klári beugrásával a vasárnap esti előadást ügyesen mentette meg. Á másik két muzsikust Madarász László és Pillér Ferenc, az ószerest Basa. György, a detektívet Németh Jenő alakította ha­tásosan. Magyar történet c. köteteivel összefog­laló könyvsorozatot adott ki az elmúlt é- vekben az Egyetemi nyomda Hóman Bálint és Szekfű Gyula szerkesztésében. A első kiadás az utolsó példányig elfo­gyott, éppen ezért most olcsóbb kiadást adnak közre, hogy a művelt közönség kevésbbé tehetős rétegei is hozzájuthassa­6' s°ka* vitatott műhöz. Az első ki­adós óta felszínre került újabb kutató sok eredményeit is ismerteti az uj kia- das, amely pehelykönnyű papíron, félbőr. kötésű öt kötetben jelenik meg. Az uj kiadás busy ét körül kerül ki a sajtó alól, ára az eredeti 40 pengővel szemben most 78 pengő és 4 pengős részletekben fizet­hető. Akik március hó 15-ig megrendelé­süket beküldik, 70 pengőért kapják meg az öt kötetet. A mű a Egyetemi Nyomda könyvesboltjában rendelhető meg. A Pesti Városháza legszebb folyóira­taink között is kitűnik azzal az átfogó, patinás szellemiméi, amelyet György End­re szerkesztése jelent. A lap tartalma, cikkei és képei mindig a legmodernebb városfejlődési szempontokat szolgálják, beszámolva egyúttal a főváros akcióinak, munkásságának fázisairól. Várostörténeti visszaemlékezései a legjobb szakírók tol­lából ismertetik a magyar főváros múltját. Irredenta előadást rendezett a római­fürdő telepi elemi iskola tantestülete és ifjúsága a III. Keve utca 41. sz. alatti iskolában, február 24-én délután 4 óra­kor. A műsorban egy kisleány üdvözlőt mondott, „Álmodnak a magyar babák“ c. kis jelenetet mutattak be a növendékek. Vegyeskari népdal feldolgozásokat éne­kelt az énekkar. „Vendégvárás“ és „Vicus- ka tündérbrszágban“ jelenetek után egy el­sőosztályos kisfiú búcsúzott a közönség­től. A Hiszekegy; és Himnusz szép kere­tébe illesztett ifjúsági előadás a gyer­mekszíveknek az ezeréves Haza iránti hűségét bizonyítja. MEMYSSSZOHYI képefe Blahösnáí FO-u.18 A Duna és a budai hegyvidék szere­péről beszélt P r é'm Lóránd dr., az OTT főtitkára, a Baross Szövetség legutóbbi idegenforgalmi előadásán, amelyen J ó- zsef Ferenc kir. herceg elnökölt. Prém dr. a főiskolai világbajnokságok speciá­lis idegenforgalmi attrakciójának tekinti Buda szépségeit és bizonyosra veszi, hogv az ideözönlő sportemberek lelkes hívei és propagálói lesznek tájszépségeinknek. Óbuda érdekében emelt szót a főváros közgyűlésén Vörösvári Miklós dr. Felszó­lalásában kifogásolta, hogy Óbudán évek óta egyetlen építési engedélyt sem adtak ki és az egész városrészben csak egyetlen utcára vonatkozott az adókedvezmény. Óbuda szabályozási tervei még mindig nem készültek el, ennek sürgős elkészí­tése a legelső feladat, amely után az épít­kezés végre Óbudán is megindulhat. A Rákóczi Szövetség L, XII. kerületi fiókegyesületei 12.-én Bozzai Imre ven­déglőjében (Attila utca 39.) taggyűlésre jönnek össze. OLEUM MŰSZAKI KERESKEDÉS Telefon: 69-0-10. — XI. kér., Horthy Miklós-út 32, — Autó­cikkek, Bosch cikkek. Műszak! cikkek, szerszámok, Izzólám­pák, SKF lerakat, gépszíj, csi­szolópapír, autó. gozhenger, gép, dynamo, csont és padló­olajok, kocsikenőcs, gépzslr, autógumi. Házhoz szállítással. 1935. V. 3—11. KAKASKAPU SÖRÖZŐ II., PÁLFFY-TÉR 4. SZ. Családi menü P 1,60 Nagymenű P 1.20 Ebédet házhoz szállít Vig esték Óbudán Az újjáalakított, fővárosi nívójú Központí-kávéházban, III., Főtér Nagyszerű konyhai RADICS BÉLA jazzenekara KOCZE ANTAL külföldről visszatért zenekarával egész té­len naponta GUNDEL-GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL Éhgyomorral naponta igyék egy pohár .vizet ' í MEGNYÍLT a Mamlt-hld mellen ß U D A N } ; | SZFIFFFRT K.Á VIÉ. HÁZ i ! mint CAFÉ UESTAVRANT j Márkus László főrendező monumentális nak e sokat vitatott műhöz. Az első ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom