Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-03-09 / 1190. szám

XXXII. éti. 1190. sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . • 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nefc hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáié újság 1935 március 9 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szövegkor ára 2 P. Ismertető köziemé- íyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. tlliniM hirdetőknek nagy kedvazinftftv FELELŐS steRKESCTŐ: I Szerkesztőség és kiadóhivatali II, Batthyány u. B3. V I R A A G BÉLA Telefoni 50-2-96. Hivatalos éráki délután 4-6-ig. SZILAGYI KAROLY: Vizet, jó vizet Budának — Belügyminiszterünknek is figyelmébe — a száz és száz milliós népáradat kiszo­rítja Európa népeit a maguk helyéről és átszorítja őket a tengeren, — áttolva ve- ,lük innen minden erkölcsi züllést, pana­mát és a mai élet minden bűnét, hogy helyet adjon az újonan települő népek­kel együtt azok ősi, romlatlan erkölcsé­nek, nemes életbölcsességének, magasab­ban szárnyaló hitének. Megromlott Európát 1500 év előtt a hunok fenyegették meg, mint az Isten os­tora, — most százszoros erővel jönnek. Ez elől nincs kitérés, — ez a világ rend­je. Addig még tobzódhat az elfajult élet, — apró játékaiban kiélhetik magukat a népek, — próbálkozhatnak a fasizmussal, hitlerkedéssel, — szervezhetnek belső forradalmakat, — alakíthatnak kis és nagy ántántokat, — gyárthatnak orszá­gokat elpusztító ágyúkat, repülőgépeket. — megelőzhetik ezt a népvándorlást kü­lönféle háborúk, — jöhetnék földindulá­sok, tengeráradások, — történhetnek so­ha el nem képzelt események, — ez mind csak előkészíti a nagy pusztulást, amely a tisztultabb jövő számára teremt helyet és alkalmat. És ha reszketve nézi, várja ezt Európa minden népe, — mi magyarok nyugodtan várjuk testvéreinket, mert nagyobb csa­lódás senkit sem ért a „művelt" Nyugat részéről, mint bennünket, akiknek kultú­rája öt-hat ezer esztendővel régibb, mint nyugati szomszédaink textiles, plakátos, külsőleg átmázolt kultúrája. Szomorú tapasztalataink alapján a magyarság vezérei már egy évtized előtt kereshették volna a kapcsolatokat keleti testvéreinkkel, mert a magyarság nagy tömegének ma már szent az a meggyő­ződése, hogy az ellenünk intézett trianoni | csalfa merényletet már régen elintézte volna Japán, ha csak egyszer, egyetlen egyszer csapott volna le öklével a hire# Népszövetség genfi asztalára. Trianoni ellenfeleink diplomáciai bru­talitása, amely a mi húsúnkkal hizlal alantas, kultúrellenes, most kialakuló or­szágokat, — átvilágít Ázsiába is, ahol összeszorított ököllel látjuk a turáni test­vér nép megrontását. A magyarok Istene megsegíti addig ezt a népet, amíg újra itt lesznek a tatárok, akiket — tárt ka­rokkal várunk. DUBONA1 PÁL Választás előtt Áll Ismét Buda! (Sz. K.) Most, hogy a székesfő­városi vízművek élére uj vezérigaz­gató állíttatott, még pedig egy olyan katonaember személyében, aki ed­digi helyén is bebizonyította, hogy érti a dolgát, természetesnek talál­hatja mindenki, ha azok az érde­keltségek, amelyek eddig hiába küz­döttek a vízvezetéki hálózat kiépí­téséért; nemcsak felfigyelnek, de újból kifejezésre juttatják idevágó gondolataikat. Az a sok panasz, ami különösen nyáron a vízszolgáltatás elégtelen­sége dolgában elhangzik, gondolko­dóba kell, hogy ejtse még a felü­letes embert is; felfokozottabban természetesen azokat, akiknek ide­geire és egészségére hat a dolog. Vagy a másik: ezzel majdnem e- gyenlő horderejű kérdés, a vízve­zetékkel még el nem látott, fővá­rosi lakott területeknek a hálózat­ba történő bekapcsolása sem hagy­hatja nyugton azokat, akiknek szi­vén fekszik, hogy ne csak Budapest környéke fejlődjön, hanem maga a székesfőváros. Ha egy pillantást vetünk a három egyesült városnak 1872 óta történt építkezési fejlődé­sének térképére, rögtön szembetű­nik, hogy a székesfőváros környéke szinte nyakára nőtt városunknak. Legfőbb oka ennek persze, az az építkezési és városrendezési szabá­lyozás volt, amely bizonyos építke­zési övezetekben olyan nagyságú telkeket írt elő, amelyeket az a fel­törekvő és takarékos népréteg,' ti­mely vidékről felhozott igényeit és veleszületett természete Folytán is, saját otthonra törekedett, megfizet­ni nem tudott. Természetszerűleg szerepet játszott ezek mellett az a szigorú ellenőrzés is, amellyel Bu­dapesten az építkezéseket kezelték stb. A közlekedési viszonyoknak e- gyes vonalakon — Hév. —való drá­gasága azonban ennek a határain­kon kiviil való fejlődésnek is nem­csak irányt, de határt is szabott, mikor pedig az adó különbségek is lassan-Iassan eltűntek, fővárosunk­ban is megindult azokban az épít­kezési övezetekben a fejlődés, ame­lyekben időközben történt újabb rendelkezések következtében most már kisebb telkeken is meg lehetett oldani a családi ház felépítését, így került a sor a budai hegyvidék ama övezeteire is, amelyek a legu­tóbbi évtizedekig évszázados elha­nyagoltság képét mutatták. Voltak a budai hegyvidéken területek, a- melyeket Mátyás királyunk óta nem érintett szabályozó kéz, bár el kell ismernünk, hogy éppen most em­lített nagy királyunk elhunyta óta, a „magyarok századai“ kevés békés korszakot tüntetnek fel és igy — folytonos háborúság közepette — alig is nyílt mód és alkalom, a bé­kességet megkövetelő alkotó munka elvégzésére. Menekült véreinknek a világhá­ború elvesztése után történt befoga­dása, majd ezt követőleg a tisztvi­selők házépítési kedvének „LÁB“ kölcsönökkel való előmozdítása is elősegítette a külső területek fejlő­dését is anélkül, hogy azokat a vá­ros előzőleg közműveivel ellátta volna. Az élettel azonban mégis va­lamennyire számolni kellett és így keletkeztek a város mindkét felének külsőbb részein uj utak, majd vil­lamos világítás, sőt egyes részeken — Sasad, Pasarét, stb. — még rend­szeres villamos és autóbusz közle­kedés is. Nem tartott azonban lépést a való élet fejlődésével a közmüvek közül a viz és a gáz. Mindkét köz- ■münek hálózatfejlesztése ugyanis lényeges tőkebefektetést igényel — a csöveknek elég magas kartelára miatt is — és sem a kikötött jöve­delmezőségi szavatosság pl. a víz­műveknél, sem pedig a Gázmüvek­nek az a törekvése, Bogy a vezeték csöveit az építkezésekben anyagilag amúgy is kimerült uj tulajdonosok­kal fizettesse meg, nem váltak be és ma ott tartunk, hogy a székcs­főváros lakott területének nagy ré­szé nincs ellátva sem vízvezetékkel, sem gázvezetékkel, sem 'pedig csa­tornázással. Ezek közöt a hiányzó közművek között a lakosságra nézve kétségte­lenül legnagyobb jelentősége a víz­vezetéknek van. Nem csupán ivés-. élelmezés hygiene és öntözés szem­pontjából, hanem azért is, mert en­nek az üzemnek kiterjesztését mind­ezeken kívül tűzrendészed és köz- tisztasági szempontok is indokolják. A székesfőváros törvényhatósága be is látta a hálózat kiterjesztésé­nek szükségességét és 1928-ban a szokottnál lényegesen nagyobb ösz- szeget szavazott meg, különösen a budai hálózat kifejlesztésére, amely a középbudai külső részeken rész­ben keresztül is vitetett, ellenben a legnagyobb hegyvidék — az óbu­dai — legnagyobb részében ma is .nélkülözi ezt a fontos közművet. Mi, a közönség úgy látjuk, hogy még ha az újpesti és Szent Endre- szigeti telepek mind rendben is fog­nak működni és ha a D.una alatt vezetett alagutakkal most már sem­mi baj sem történik, akkor is igény­be kellene venni azt az adottságot, amelyet a Pilis-budai hegyvidéken minden szakértő viszonylag kevés. I költséggel megvalósíthatónak tart: az. ri. n. triasviz — karsztvíz — feltárását és a budai vízvezeték egy részének az ilyen módon feltárt viz- zel történő ellátását. Bár a buda­pesti vízvezeték mostani vize úgy ivási, mint háztartási célokra — rit­ka kivételektől eltekintve — egyi­ke a legjobbaknak, mégis csábitó a gondolat, hogy Budapesten is le­gyen — talán még a bécsi Hoch­quelle vizénél is jobb forrásvíz. Hallottam idevágólag Pávai- Vajna Ferenc m. kir. főbányataná­csosnak egyik előadását, amelyben t ngerszint feletti mintegy 130 mtr mélységből véli feltárhatónak ezt a fogyasztásra feltétlenül alkalmas vizi a jt át, amely, szerinte korlátlan mennyiségben hozható felszinre — hivatkozva itt azokra a víztömegek­re, amelyek olykor-olykor maguk­tól jelentkeznek s amelyek állandó rémei a buda-pilisi, hegyvidéki kő­szénbányáknak. Minden egyébtől eltekintve, már a vízvezetéki tartalék ellátás miatt is fel kellene ezt a fajta forrásvizet tárni, hiszen nem tudjuk, hogy mi­képpen alakul hazánk legközelebbi története, de azt mindenesetre tud­juk, hogy mostani helyzetünkben nem maradhatunk és ezen okok Szélvész, vihar készül, hogy végigsö­pörjön az egész világon. A küszöbön álló nagy változásokat érzi minden: — az ál­lamok, a nemzetek, azok minden régi al­kotása, de érzi egyedenkint is mindenki. Keletről' indul ez a szélvész, mint- aliogy minden világmegmozdulás onnan indult. Onnan származott minden kultú­ra, onnan indult a nagy történelmi múlt­ban minden népvándorlás, amely az általá­nossá vált erkölcstelenedés helyére új, nagyerkölcsű népeket tolt. Az új népvándorlás megindult. Ma még csak előjeleiben rémíti vagy biztat­ja a népeket, — de a kiindulásában, ott távol Keleten, már remeg a föld és meg­magyarázhatatlan izgalom vesz erőt a nyugati embereken. Ahogy a kultúrák vándorolnak kelet­ről nyugatra, és visszatérnek évezredekig tartó körforgás után oda, ahonnan elin­dultak, — úgy követi ezt a népek ván­dorlása. A kultúra sok-sok ezer év előtt megmozdult Kinában, átment i Indiába, onnan Perzsiába, és így tovább Görög­országba, Itáliába, Parisba, Londonba és szemünk láttára kelt át a tengeren, hogy átmenve Amerikába, visszatérjen Japán­ba, Kínába. Japán már felkészült a fogadására és — ha kell — fegyverrel kényszeríti erre Kinát is. Ennek a két népnek kell majd egész Ázsia és kiszorítják onnan a turáni népeket, Oroszországon át — Európába. miatt számolnunk kell olyan meg­próbáltatásokkal is, amelyek szük­ségessé teszik pl. a vízszolgáltatás zavartalanságának szempontjából ennek, az ezt biztosító víztömegnek a feltárását. A nehéz százezrek, amiket a víz­vezetéki célokra szolgáló Duna-ala- gutak fúrására fordítanak, ha nem is egészen feleslegesek, de minden­esetre roppant költségesek. Az eze­ken történő vízszolgáltatás nem ke­vésbé az. Indokolt volna a tizénket- tedik órában megoldani ezt a pénz­ügyileg is fontos kérdést, különösen most, amikor sajnos még mindig le­felé megyünk azon a pénzügyi lej­tőn, amely az 1931 -ik évi bankzár­lattal vette szemünk előtt kezdetét. Mi úgy tudjuk ezt a leckét, hogy a trias vizek feltárása sokkal keve­sebbe kerül az eddig követett rend­szerrel szemben és az üzemben tar­tás is lényegesed kisebb költség­együtthatóval é'hető el itt, mint amannál. Mi, a főváros polgársága tapasz­taltuk azt az idők folyamán — pl. a honalapító Árpád Dunahid, vagy az Attila-park létesítésének kérdé­sénél is, — hogy csupán azok a ter­vek valósulnak ineg, amelyek nem terhelik meg túlságosan a közület 1 I költségvetését. Már pedig mi azt a- karjuk, hogy a fbudai hegyvidék vízvezetéki vizet kapjon. Ezt — n- hogy mi látjuk *— csak úgy kap­hatjuk meg, ha a befektetett költ­ségek arányban állanak a pénzügyi lehetőségekKel. Ezt az arányt mi a forrásvizek feltárásánál látjuk oly- arányunak. amilVet a székesfőváros elbír és amelynek jövedelmezőségét az érintett lakosság biztosíthatja a- nélkiil, hogy elbirhatatlan terheket kelljeu vállára ve^ij^jinejnek most amúgy sem lehet ideje. Minden polgár nemcsak adófi­zető robotosa, hanem többek közt szeme is a köznek. Ott van jó köz- igazgatás, ahol a polgárság nemcsak lát, hanem rész is vesz az ügyek in­tézésében úgy, miként ez pl. Ang­liában is történik. De ha már ná­lunk ez ma kevésbbé van meg, mint volt a közelmúltban is, abból nem az következik, hogy a polgárság mindent hagyjon hivatalos szervei­re, hiszen ezek nagy része úgy oda van rögzítve íróasztala horizontjá­hoz, hogy helyettük is azoknak kell i látni, — a hivatali szobákon kívül persze — akik benne vannak a min­dennapi életben és látják magát a járó, terhét cipelő polgárt is, nem csupán azt, aki a rendesnél jobban megfésülve áll a hivatalos íróasz­talok elé. A mi szemünk igy látja ezt a nagyfontosságu kérdést és emiatt a köz érdekében kötelességünk volt elmondani a fentieket már azért is, hogy a vezetők vigyázzanak, ne­hogy hiba legyen a kréta körül. Oroszország egyengíti ennek a világ- felfordulásnak az útját és déli részein — nemzetileg — már szabadabban lélegze- nek turáni testvéreink, akiket ezelőtt n kancsuka, a ciril betű, az orthodox orosz vallás és-a hivatalos orosz nyelv szorítot­tak igába, de most a szovjet — kivéve a kancsukát — mindenben szabadjára eresz­tette a leigázott népeket és úgy a litvá­nok, mint ukránok, már ősi turáni dalo­kat énekelnek és kapcsolódnak vissza ősi kultúrájukba. A szovjetnek kellett jönnie, hogy a nagy orosz birodalom önmagától hulljon szét, önálló nemzeteket alkotva egyes ré­szeiben, — mintegy világraszóló ország­utat, amelyen át Ázsiából átömlik a tu­ráni nép és elárasztja Európát. A hűn származású turániakat segítik ebben a régi testvérek: — a hun népek: — Japán és Kína. Öntudatlanul áll ennek a bekövetkező világtörténeti ténynek a hatása alatt Európa minden népe. Ma még csak ösz- tönszerűen, lassú ütemben keres új gyar­matokat délen — Afrikában és nyugaton — Amerikában. Sarkalják erre gazdasá­gi és szaporodási körülmények, de né­hány évtized múlva meggyorsul ez az ütem, amikor majd mind erősebb körvo­nalakban kirajzolódik keleten az új nép- vándorlás réme. Ez a keleti nagy megmozdulás fogja eldönteni évezredekre » világ sorsát. Ez Az előzményeket méltóztatik is­merni. Napok óta a napisajtó ennek a kérdésnek szenteb a lapok felét. Mi azonban, akik ennek a dunántúli városrésznek az érdekeit szolgáljuk, talán másképen látjuk itt a helyze­tet, mint a pestiek. A mi kispolgári élettapasztalata­ink . kialakították itt Budán azt a felfogást, hogy jóbarátunk az, aki a mi nagy érdekeinket szolgálja. Mi nem a plakátokat nézzük, nem u pártlapok programmját böngész- szük, nem a választási lobogó szí­neit bámuljuk; — mi előtérbe visz- szük a mi nagy, életbevágó kérdé­seinket, föltárjuk sebeinket, és vár­juk a megváltó szót és tetteket. Nekünk létkérdés a fürdőügy, gyógyforrásaink kellő kihasználása, hogy a pusztuló polgárság ezek ré­vén új életlehetőségekhez jusson. Az ezzel kapcsolatos kérdések kö­zött első helyen áll a VÉRMEZŐ hetven év (óta Vajúdó kérdése. A velünk kapcsolatban élt, de idegen népek szolgálatában állott katonai kormányzatok ebben az ügyben nem engedtek. Nekünk tűrnünk kellett, hogy a virágzásnak, fejlő­désnek indult város közepén, köz­vetlenül a királyi vár szomszédsá- I gában, 20 holdas kaszáló rét ter- I peszkedjen, ahol reggelenkint gya- I korlátoznák a katonák. Ez a húsz | hold a világ legszebb parkjának van i szánva, vízesésekkel, szökő kutak- | kai, mint a fürdőváros délutáni központja. Enélkül nem képzelhető el a fürdőváros. Második nagy városrendező kér­désünk a GELLÉRTHEGY. Párisban külön Eiffel-tomyot épí­tettek, hogy tiszta levegőre juthas­son az, aki vágyik utána. Nekünk a jó Isten adta és idetette a város közepére. Csak feljutni reá nehéz. A múlt század végén nagy viták folytak a városházán, hogy az oda­vezető liftet gőz, viz, vagy villany hajtsa, — de amíg idegen katonai érdekek uralták ezt la várost, szó sem lehetett arról, hogy ezt az erődöt az emberiség gyógyulására engedjék át, holott tövében fakad­nak legjobb gyógyvizeink. Száz éve tengődik Óbuda egyfor­ma sorsban és számos utcáján most is még végig folyik a csatornába való lé. Egyetlen egy kívánsága volna, a DUNAI HID. Csakhogy azt kortesfogásokkal, Ígé­retekkel, frázisokkal fölépíteni nem lehet. Hegyeink szinültig telve állanak pompás KARSZT-YIZZEL, amely elönti a bányákat és patakok­ban folyik a Dunába és nekünk mégis fertőzött újpesti vizet kell in­nunk, aminek kedvéért drága ala­gutakat turkálnak a Duna alatt. És a többi ............. Itt a kész programm. Ki vállalja? Az előzményeket méltóztatik ismerni. Nézzük hát a mostani helyzetet. Budá­nak hat mandátum jut. Ebből a régi kormánypárt, az „Egységes Polgári Párt", umely „polgári" iránya miatt nehány év alati attbylTa ihegérdsödou, hogy’ “kél mandátumot tudott szerezni. Ezt a kettőt föltétlenül megtarthatja a kormány párt­ja,- ha alkalmas jelölteket állít, — de hódíthat is még egyet a megfelelő jelöl­tek révén. Nem. egészen biztos, de kettő­re számíthat a Keresztény Gazdasági Párt is. Marad még két mandátum, amely meg­oszlik a Rassay-féle liberális párt és a szociális pártok között. Természetesen döntő befolyással lesz a választásra, ha Gömbös Gyula mn. elnök és Bethlen István gróf vala­mely listák élére állanak, de patinás név Budán F a b i n y i Tihamér miniszter ne­ve, aki Budáról indult nagyot ívelő poli­tikai pályájára. A végleges kialakulásnál sok függ at­tól, hogy a Buda régi vezéremberei közül kik és hol vállalnak szerepet. Nagy egyé­ni párt ja van Ripka Ferencnek, aki egy­házi téren, a közjótékonyság terén és az árvák ügyének kiváló eredménnyel való felkarolása révén fűzte magához a pol­gárság szerétét és bizalmát. Elhatározása sok budai polgár számára lesz mérvadó. Ez a Krisztina. Harminc esztendő erős munkájával fűzte magához ezer és ezer vállal a Ví­ziváros polgárságát Kozma Jenő, aki végig verekedte e 30 év minden politikai küzdelmét és olyan eredményeket ért el, hogy végre is vezérének vallotta őt a Ví­ziváros keretein is túlmenő budai polgár­ság. A küzködő polgárság között kevés gítő kézzel ne nyúlt volna. Buda polgár­sága pedig hálás és a jót nem felejti el. olyan család van, amelynek sorsába se- Az utolsó évtized magasra emelte Koz­mát. Híveinek száma az életben nagyobb, mint a papíron. Túl a Gellérthegyen közszeretetben áll B e c s e y Antal. Régi, nagyképességű harcosa Budának. Nagyon sokat köszön­het neki a Kelenföld, de jóhangzású, ro­konszenves a neve egész Budán. Kitűnő szónok, pedig — mint mérnök — inkább a tettek embere. Összeköttetései, főleg az iparosság körében —< erősek, de az intelligencia nagy tábora is szívesen vall­ja vezérnek. A fiatalok közül kimagaslik Petra- c s e k Lajos. Kedves, közvetlen modora miatt megszerették Budán. Szívesen vesz részt a polgárság minden összejövetelén, minden megmozdulásában. Szívesen is hallgatják, mert mindig van mondaniva­lója. Gazdasági kérdésekben szaktekin­tély. Kozma Jenő mellett kezdte pályáját és mellette küzdve fejlődött ki azzá, ami ma. Az óbudai hegyvidéken új várost te­remtett Szilágyi Károly, akinek nép­szerűsége Óbudán nagy. Képviselőnek Is beválasztották a Nemzetgyűlésbe. Tiszta- agyú, jóllátó, szépszavú, gyakorlati poli­tikus és szinmagyar érzésű. Sok hálával és a szebb jövő iránt Veresük. as égalfa!

Next

/
Oldalképek
Tartalom