Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-02-26 / 1189. szám
»XXII. tu. 1189.il. ELŐFIZETÉS Egy érvre . • 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 ff. Egyesületek, amelyek néki hivatalos lapja, tagjai feláron kapják 1935 tebruár 26 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, i mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- lyek megállapodás szerint. á hirdetés dija mindenkor elftre fizetendő. állandó hirdetőknek nagt tidvizmési Buda érdekeit a várospolitikai közéleti közgazda» sági társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal■ llf Batthyány u. 83. I Telefoni 50-2-96. Hivatalos óráki délután 4—8-ig. BECSEY ANTAL: Kelenföldi kérdésekről A mult évben életbeléptetett úgynevezett szanálási törvény alkalmas arra, hogy úgy indokainál, valamint céljainál fogva riasztó képet fessen a székesfőváros háztartásáról. Ám a dolog nem így áll. Igaz, hogy u székesfőváros háztartása az utóbbi években, állandóan deficittel1 kiizködött és az 1954. évi költségvetés már 10 millió pengőt meghaladó deficittel zárult, ennek oka azonban nem a gazdálkodás módszerében, hanem egyéb, a fővároson kívül álló körülményekben rejlik. A kormánvzat a iázisadó életbeléptetésével, a borfolvasztási adó leszállításával és egyéb fejlesztésre alkalmas adónemekben annyit vont el a főváros háztartásától, hogy a- zok összege többszörösen meghaladja az említett deficitet. Kétségtelen, hogy a székesfővárosnak az üzemekben fekvő kb. fél- milliárdnyi vagyona uincs kellően gyümölcsöztetve; az tízéinek összes hozadéka ugyanis készpénzben és további természetbeni szolgáltatásokban csak 8.5 millió pengő, vagyis a beruházott tőkének 1.7 % -a. De nem lehet ezért csak az üzemeket hibáztatni, mert bár a fővárosi üzemek monopolisztikus jellegüknél fogva kivételes helyzetben vannak, mégis annyi szociális és gazdasági követelmény kíván kielégítést az üzemek részéről, hogy az eredményen nem lehet csodálkozni. Közismerten túldimenzionált személyzet, a tisztviselők és munkások aránylag jobb dotációja, különböző kedvezmények stb. erősen megtépázzák a jövedelmezőséget. Mindezek figyelembevételével érthető, ha a szanálási törvény főleg az üzemek jövedelmezőségének fejlesztésével reméli a székesfőváros pénzügyi helyzetét feljavítani. Azt azonban az autonómia és városvezetés javára teljes objektivitással meg kell állapítani, hogy a székesfőváros kiadásait az 1930-as években jelentkezett gazdasági depresszió óta erőteljesen igyekezett redukálni; ennek tudható ne, hogy 4 év alatt a székesfőváros költség- vetése 209 millió pengőről 153 millió pengőre csökkent, amely a kiadások több mint 30%-os csökkentésének felel meg. A deficit oka tehát nyilván nem a túlköltekezésben, hanem a fent vázolt körülményekben keresendő. A székesfővárosi közigazgatás e- zen tág keretébe illesztette bele a XI. kerület problémáit. Ez a városrész, amely a múlt évben kapott önkormányzatot és nevében is újjászületett, a székesfőváros területileg egyik legnagyobb kerülete, amelynél csak Óbuda és a X. kerület valamivel nagyobb; fekvése, geográfiái helyzete és természeti adottságai pedig sok kivételes jelentőségű probléma megoldására utalják. Érdemes a kerület intelligens polgárságának e problémákhoz közelebb férkőznie és azokra irányító- lag befolynia; mert nem az az egészséges városfejlődés vonala, a- melyet csak a hivatalokban állapítanak meg; a megoldásnak magából az életből kell kisarjadzania. Elismerés illeti Duday Alajost,a kerület első elöljáróját, akinek népszerű személye és közismert ügyszeretete záloga lehet a polgárság ezirányu sikereinek. A Boráros-téri hidat két év múlva átadják a közhasználatnak. Ezzel kapcsolatban a város rendezés egy sereg összefüggő problémája is okvetlenül megoldandó. Nemcsak a hid környékén, ahol végre már nyugvópontra kell hozni az eddigi bizonytalanságokat, hanem a lúd folytatásában meg kell oldani az érdekelt városrész megoldásra váró problémáját: a pályaudvar kérdését, a dobogódombi keserüforrások- hoz fűződő különböző telepitási elgondolásokat, és halaszthatatlanul a HÉV. problémát is, amire nézve a város illetékes tényezői záros határidőre szóló terminust is helyeztek kilátásba. A Szent Gellért-téri HÉV. végállomást azonban meg kell hagynunk jelenlegi helyén mindaddig, amíg az uj hid létesítésével a Pestről átjövő villamos vasút ügye is megérlelődik. Véleményem szerint a HÉV. végállomása a Fehérvári-ut és az uj hídról jövő útvonal találkozása helyén volna létesítendő, ahogyan a Buda-Alsóvárosi Egyesület közgyűlésén is kifejtettem. BUBÍRÓL ÍS A BALATONRÖL mondott nagyhatású beszédet a Felsőháznak február 14-i ülésén RIPKA FERENC dr. ny.. főpolgármester aki bevezető szavaiban az Alföld fásításának kérdéséhez szólt hozzá.- ... Belátom az üzemtervszerüség és a szakszerű kezelés «általános kötelezettségének nagy fontosságát, továbbá a közérdekű erdőtelepítések é9 az Alföld befásításának szükségét. Ez utóbbi rendelkezéshez én csupán egy tiszteletteljes kérést vagyok bátor fűzni. Arra kérem a földmívelesügyi miniszter ur ő nagyméltóságát, hogy a budai hegyvidéknek kopár területeit is, amelyekre az előadó ur a maga nagyszerű beszédjében szintén rámutatott, vegye a befásítás programjába (H e 1 y e s 1 é s.) mert azoknak sivársága szinte állandóan kötelességmulasztással vádol bennünket (U g y vaníTJgy vanl) Meg vagyok róla győződve egyébként, hogy a kiváló magyar erdőmérnöki kar az erdészeti közigazgatás keretében valóra fogja váltani azokat a nemes intenciókat, amelyeket ennek a kiváló törvényjavaslatnak előkészítői kívántak szolgálni. A szükséges természetjáró propagan dóval kapcsolatban hivatkozott Zsitvaj Tibor ny., miniszter beszédére, hozzáfűz ve a maga részért) is, hogy a falu népét és a természet rajongóit közel kell hozni egymáshoz. Uj honfoglalást fürgét: karoljuk fel a mai ország szépségeit s azok közt is első helyen a Balatont. A nemzeti öntudat kötelessége a magyar tenger kultusza. A Balatont a külföld megszerette, de még le kell törni a fürdők néhol tűrhetetlen drágaságát, habár általánosítani itt sem szabad. Szükség van olcsó és jó közlekedésre, elsősorban a budapesti viszonylatban. De a Bécs—Balaton műút is még mindig csak álom. Rossz a balatoni körforgalom, rendszertelen az autóbusz és ritka a hajóközlekedés. Az ivóvíz hiánya is komoly akadálya a telepek kívánatos fejlődésének. Köfeeészségügyi kultúra, megfelelő szállók Kellenek a nagyobb lendülethez. A Balatoni Intézőbizottságnak' biztosítsanak hatáskört, végre is meg kell kezdeni a Balaton kérdésének előkészített, programszerű megoldását. De védjük meg a tómenti tájszépségeket, meghatározva az idegenforgalom komoly szempontjait. A Badacsony-rombolásnak szakadjon vége, Gulács és Tihany szépségei maradjanak meg mocsoktalanul, a lehetőségig megvédve azonban a dolgozó nép és a kőbánya tulajdonosok érdekeit is. — Meg kell mutatnunk, — mondotta, — hogy nagyon trdjuk szeretni ezt a földet és a mi sz^retetünket tetteinkkel igyekszünk a jövő nemzedékek lelkületé- be és szivébe átültetni. Ripka Ferenc dr. felsőházi tag fejtegetéseit élénk he’yesléssel és tapssal fogadta a Felsőház- előkelő testületé. Az utak portalanítása idáig vízzel és olajjal történt. A/, olaj eljárás egyes helyeken kitűnően bevált és hosszú időre feleslegessé tette a locsolást. Most ismét kiírta a főváros a pályázatot 600 ezer négyzetméter portalanítására s a feltételek szerint csak szagtalan anyagokkal lehet pályázni. If r-zolni kell azt is, hogy az alkalmazandó anyagok Magyarországon készülnek és meg keli jelölni a telepet, ahol a kívánt mennyiséget tárolják. Bebizonyosodott, hogy egyes utak olajozás utján való pormegKÖtése nem vált be s ezért idén a „vizűvég“ nevű nátrium silicat oldatot is használják. Hasonló célra kátrányozási is alkalmaznak, ami legutóbb Pécsett jól bevált. Az uj eljárásokkal elsősorban a külső budai utakat I és u teákat püifuianítjak, amelyeknek állandó öntözése nehézkes volna. Bécsi huncutság — Törvényesen védve — A velszi herceg látogatásának napjaiban, a nyugati kultúra 1935-ik dicsőséges esztendejében, idegenforgalmi propagandánk reményteljes pirkadása közben az ember megáll egy-egy papirkereskedés kirakata előtt, rábámul egy képsorozatra, amely állítólag Budapestről készült és valami összeszaladt keserűséggel a tóikéban megkérdezi: — mi ez ? Hosszú idő óta a legelőkelőbb budapesti papirkereskedő cégek levelezőlapokat árusítanak amelyek a legszenienszedettebb valótlansággal, a legrosszindulatúbb hamisítással mutatják be Budapest tájképi szépségfi részeit, kínos egyvelegbe kotyvasztva Budapesten soha nem látott gatyás parasztokat, sátoros cigányokat a főváros mai panorámájával. Munkatársunk: Margittay Rikárd dr. hívta fel a Budai Napló figyelmét ezekre a tendenciózus csemegékre, amelyeket kétségtelen művészi formában egy Jenvay (?) nevű rajzoló munkája nyomán a Nedomansky bécsi rézmetsző cég, úgynevezett szép, szines kiállításban hozott forgalomba, s amelyeknek egy-egy példánya Budapesten 60 fillérbe kerül. Nyilvánvaló, hogy ezek a lapok elsősorban az ittjáró idegenek számára készülnek. Magyar ember látja a valóság és a kép közötti különbséget és talán könnyen napirendre tér a szándékosság fölött. De minket még ma is propagandánk, kiadványaink után ítélnek meg a külföldön és minden jó érdekünk azt diktálja, hogy Budapest nehezen megszerzett világhírnevét ne lehessen elcsúfítani egy még népszínműben is valószínűtlen parasztváros kontúrjainak elültetésével. A sorozatból két képet őrzünk. Az egyik a Hunyadi János út részletét mutatja be háttérben a Halászbástya finom csipkéivel. A járdanélküli, poros budai úton mindnyájunk épülésére lobogó fe- hérneműs, helvretyutyutyus lovas isikoschoik száguldanak, jobboldalt a jó öreg Hunyadi János szobra nézi szomorúan a szüreti mulatságot. Propaganda óhl Mégis csak szerény ibolyaszálak vagyunk mi magyarok, hogy ilyen művészi képecskék lóghatnak kirakatainkban. Nekünk már semmi sem árthat. Mi már semmit se veszünk észre. Nekünk egyáltalán nem fontos, hogy végre egyszer kijelentsük: az ezeréves magyar kultúra és a népszínházi díszletek közt lényeges különbségek vannak és, hogy az ilyen hazug művészi! produkcióra semmi szükségünk nincs. A másik kép körülbelül az Erzsébet- bid helyéről budai „panorámát" nyújt. Látható ezen a királyi Vár hátterével a pesti fövenyre kirakodott sátoros cigánytrupDon kívül a nagy röcsögei majális, ezenkívül pedig Szaharához hasonlító pesti síkság. Hogy Európa legszebb hídja, az Erzsé- bethíd, kimaradt, hoev szabad ezért, Istenem, egy szót is szólni? Hogy a Du- napartot már régen kikövezték s a nagy pesti camparaán azóta egy pár palota is épült, minek ezt fölhánytorgatni? Fogadjuk el, amit a művész mond és essünk hasra azelőtt a modern hajó előtt, amit a Dunára pingált és amin még Kolumbus sem ért volna soha Amerikába A többi képekről nem is beszélünk, a derék tót tutajosokról, akik tudvalevőleg itt a világvárosi forgalmat megteremtették, s akiknek egyedül köszönhető, hogy a velszi herceg tábort ütött a dunamenti pusztán. De azért megkérdezzük, ki az oka annak, hogy ezt a lázító ostoba képeslapsorozatot Budapesten „törvényesen védve“ megjelöléssel lehet forgalombahozni és hajlandók-e az illetékesek tudomásul venni, hogy mérhetetlen erkölcsi kárt jelent a magyar fővárosnak az ilyen „propaganda“? Jenvay úr művészetének és a bécsi furfangosság új jelentkezésének: ennek a képeslapsorozatnnk eltüntetése elsőrendű nemzeti érdek. Bizalommal várjuk, hogy az illetékes hatóságok sürgősen rehabilitálják a meghamisitott magyar kultúrát, rehabilitálva a világhirű főváros tájszépségeit is. Magyar József A főváros költségvetéséről nyilatkozott Szendy Károly polgármester, kijelentve, hogy a belügyminiszteri jóváhagyásnak nincs különösebb akadálya. Hosszú idő óta szó van már beruházási kölcsön felvételéről, amelyet a kormányhatóság valószínűleg engedélyez is. ösz- szegszerűség tekintetében eredetileg |5 millióról volt szó, most azonban a Margit híd kiszélesítésének ügye újabb 5 milliót igényel.' A szükséges 20 millió engő kétharmad részét az OTI és MABI ocsájtják rendelkezésre, további 5 millió pengőt pedig hazai pénzintézetek. A Batthyányi téri vásárcsarnokot mint ismeretes, az OTT sportcélokra kívánta igénybevenni. Szendy Károly polgármester meghallgatva a testnevelési fórum kívánságát, természetesnek találta, hogy az átalakítással járó költségeket — a kérdés ily megoldása esetén — az OTT viselje. Ez a szinte magától értetődő szempont sportkörökben nem talált visszhangra, mert kedvezőbbnek tartották volna, ha a szükséges munkákat a város végezteti el. Egyelőre az a helyzet, hogy a mindkét részről érthető álláspont nem közeledik egymáshoz, ez viszont talán mégis a közönség álláspontját iga- zolja: hagyják meg a vásárcsarnokot mai formájában és Bocsássák azt álllan- dó kertészeti és virágkiállítás céljaira. A Tabán rendezésére külön kölcsönt vesz fel a főváros 7.5 milliós összegben. Ebből a pénzből még tavasszal hozzákezdenek a közművek és utak építéséhez, végrhajtva a szükséges terepegyengető munkákat is. A Rudas fürdő átépítéséhez szükséges 800.000 tengőt az ismert 20 milliós kölcsönből hasítják ki, ugyanebből a kölcsönből fedezik a budai iskola építkezések és az Uj Szent János kórház ui pavilionjainak költségeit. Budának köszönhetik a szerbek és oláhok mai irodalmukat Valamikor, réges-régen a magyar honfoglalás idejében még erősen Küzdött a nyugati egyházzal Bizánc kultúrája. Mikor a nyugati keresztény salzburgi és passaui püspökök hegemóniája megzavarta Szvatopluk merész nagyszláv álmait, a bajor püspökökkel szemben Mihály bizánci császár küldte a mai felsőmagyar- ország területére Method és Cyrill szerzeteseket. akik megérkezésük után szlovén abc-t szerkesztettek és ó-szlovén nyelvre ültették át a Bibliát. Csakhogy Method halála után — 885-ben — Szvatopluk megint maga kereste a kapcsolatot Rómával és az általa szervezett szlovén egyházat megtagadta. Ez a szlovén egyház különben sem volt szláv kultur- eredmény, mert a bizánci egyház fiókjának tekintehető. Az ó-szlovén rítusnak azonban hívei maradtak az inkább bizánci érdekkörhöz tartozó Dunán túl lakó bolgárok közt, a magyar honfoglalás után is. A cirill írás tehát nem szerb, de nem is szláv, hanem bizánci kultureredmény, amely másodlagosan a bolgárok útján jutott a szerbek birtokába. A szerbek, a- kárcsak az oláhok, semmiféle magasabb kultúrának vagy szervezetnek nem voltak részesei, csak olykor, a magyar hódoltságok alkalmával tanulhatták meg a társadalmiasodás egynémely feltételeit. A török hódoltság nem kedvezhetett a szerbek vagy oláhok esetleges művelődésének és Mayarország nyújtotta a szellemi élet' első mankóit is ezeknek a maguk hegyeiből kizavart; ide vendégszeretettel befogadott népeknek. Az oláhok első nemzeti Bibliája 1641 után I. és II. Rákóczi György és Apaffi fejedelmek költségén jelent meg. A szerbek nemzeti irodalma a XIX. század elejéig egy kiadóvállalatot ismert és ez a budai Egyetemi Nyomda volt. Nemzeti nyelvük, helyesírásuk pallérozása itt kezdődött Budán s a román irodalmat a budai nyomda három korrektorának működése indította el. A görög katolikus és görög keleti püspökök valamennyi egyházi kiadványukat itt készíttették, de Sztratimiro- vies István karlócai metropolifa 1813 április 23-án titokban fels.égfolyamodvényt küldött az udvarhoz, kérve, hogy ő is állíthasson nyomdát. Ez már a későbbi nemzetiségi ébredés erőszakos jelentkezése volt, de még a bécsi udvar se merte egy szerb nyomda lehetőségét elképzelni. Tehát Budáról indult el az a kultúra, amelynek latin rokonságát kutatja a bukaresti Cuza, nem szólva a szerb disznópásztorok valószínűleg kínai császárokkal való közeli kapcsolatairól. Éppen e- zért egy kicsit büszkén olvassuk az Egyetemi Nyomda Történetének, Czakó Elemér szerkesztésében megjelent lapjain, hogv ami kevés kultúra mégis letévedt a dicső utódállamokba, az is innen jutott oda, kis napsütésnek az éjszaka sötétjébe. A budai Dunapart rendezésének kérdésével foglalkozott legutóbb a Közmunka Tanács szakbizottsága. Azt tervezik, hogy a budai Lánchídfőt környező útvonalakat fölemelik a Clark Ádám tér színvonalára, a villamossíneket pedig az alsó parton fogják vezetni. Ezzel Kapcsolatban sürgős szükség volna a budai Duna- par villamos pályájának átrendezésére, esetleg végig az alsó-rakparton vezetve, ami a budai Dunakorzó területét megszabadítaná a folytonos csilingeléstől. Halcócszi éve az 1935-ös esztendő. Április 8-án lesz 200 éve annak, liogy a száműzött vezérlőfejedelem: II. Rákóczi Ferencz Rodostóba.i lehunyta szabadságról álmodó szemét. Az önzetlen hazaszeretetnek, mély vallásosságnak, hűségnek és szervezőképességnek ragyogó példáját ünnepli a nemzet az emlékezés öröktüzeivel és az első szent lángot Magyarország Kormányzója vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS gyújtotta meg a magyarság, mai fájdalmas éjszakájában. Elnémult minden kishitűség, fölcsillantak a szemek a Kormányzó szavára s a múlt nagyságában megfürödve, testületek, iskolák, magánosok versengenek a szebb emlékezés dicsőségéért. Részt kért az ünnepségből az ORSZÁGOS RÁKÓCZI SZÖVETSÉG és javasolja, hogy II. Rákóczi Ferencz és Horthy Miklós kormányzó domborművű képmásával Rákóczi pengőket adjon ki az állam, Rákóczi bélyegsorozatot a posta; a Nemzeti Múzeum rendezzen ku- ruczkori kiállítást. Iskoláink és ifjúsági intézményeink Rákóczi ünnepségekkel; a magy. kir. Operaház és Nemzeti Színház pedig korhű alkotásokkal hódoljon a nagy magvar szabadságból emlékének. Aj táv Jenő ny. miniszteri tanácsos ti. v. társelnök, Szabó Sándor dr. ny. főispán elnök és Pálos Ödön szfv. gazdasági főfelügyelő, főtitkár hivatott vezetésével propagálja a hatalmas szervezet, hogy a Rákóczi ünnepség ne csak a történelmi kegyelet, hanem a magyar katona hősiességének is méltó himnusza legyen. Javaslataik szerint a megyék és törvényhatóságok díszközgyűléssel ünnepeljék az évfordulót s ezért a főváros tanácsát is fölkérték, hogy 1935. április 8.-án esetleg néhány nappal előbb az ősi magyar közigazgatás szellemében áldozzon históriánk ragyogó férfiának. Ez az év legyen Rákóczi éve s az 6 élete legyen a nemzet számára a fáklya, amely a sötét éjszakából kivezeti szebb napok hajnalához. Az Alsó-város problémái — Buda-Alsóváros! Egy esület Közgyűlése — Minden nagyváros, elsősorban az or- i szágok székhelyei oly módon fejlődnek, | hogy a népesség gyarapodásával a köz- | igazgatási kerületek külső részei önálló , városrészekké válnak. Ez nem megállás, mert az ilyen külső részekről ismét le- ! válik egy új rész, hogy folytassa a terjeszkedéssel kapcsolatos városi szervezkedést. így jár majd egy-két évtized múlva a székesfőváros legújabb kerülete, a Xl-ik — Kelenföld, új nevén: Szent Imre-város. 1 Fejlődése oly hatalmas méretű, hogy hamar túllépi a vasúti töltést, ahol' máris szervezkednek — egyelőre a mostani keretek között — és a fejlődésnek indult Alsóváros lesz a jövendő kapocs Albertfalva és Budafok között. Ennek a városrésznek éltető szervezete a „Buda-Alsóvárosi Egyesület” rendezte e hó 14.-én ez évi rendes közgyűlését BECSEY ANTAL elnök vezetésével, hogy ünnepelje egyúttal lemondó ügyvezető elnökét, aki az egyesület megalakítója és az alsóvárosi érdekek rendületlen harcosa: GÖMÖRI GYŐZŐ, aki ugyan gyöngélkedése miatt mondott le, de ez nem jelenti azt, mintha 6 a Buda-Alsóvárosi Egyesülettől el akarna távolodni, mert hiszen a közgyűlés Gömö- ri Győzőt örökös tiszteletbeli elnökének megválasztotta. Ez alapon mindig módjában fog állni, hogy továbbra is irányító tevékenységet fejtsen ki. Gömöri Győző kéri tehát jóbarátait és az egyesület ösz- szes tagjait, hogy mindenki továbbra is tartson ki az egyesület mellett, mert az egyesület, különösen a jövőben fontos tényező lesz, tehát mindenkinek jóakaratú közreműködésére az egyesületnek szüksége van. Becsey Antal elnök megnyitó beszédében, amelyet a lap élén közlünk, ismertette az Alsóváros problémáit, — üdvözölte Mikola Gézát házassága 30-ik — Mócsy Lászlót pedig házassága 40-ik évfordulója alkalmából, — Szigethy Lajos igazgatót pedig a Vásárpénztárnál eddig értékes munkában eltöltött 25 éves szolgálata alkalmából, melegen megemlékezve Gömöri Győző alapvető és közhasznú működéséről. A kerület problémáival foglalkozva, azzal fejezte be szavait, hogy az új kerületnek ezekbe a nagyvonalú feladataiba kell beleilleszkednie a Buda-Alsóvárosi Egyesület célkitűzéseinek. Meg kell állapítania, hogy ez az Egyesület 8 esztendős hivatalos fennállását megelőző több évtizedes múltra tekinthet már vissza, amely idő alatt a polgárság egyetértése és erőinek megszervezése csodálatos fejlődést indított meg. Ha meggondoljuk, hogy ott, ahol ma bérpaloták és pompás villatelepek állanak, még másfél évtizeddel ezelőtt szántóföldek voltak, akkor kalapot kell emelnünk annak a polgárságnak szervező munkája előtt, amely ebből a kultnrátlan városrészből egy közművekkel és a nagyvárosi kényelem minden eszközevei ellátott knltnrvárost: Buda-Alsóvárost teremtett meg. Ne felejtsék el azonban az egyesület tagjai, hogy a problémák tárháza egy nagy város légkörében szinte kimeríthetetlen és ha a fentebb vázolt problémák megoldása egymás után valóra válik, ne feledkezzünk meg arról, hogy ez még nem azt jelenti, hogy a tétlenség korszaka következett be. Ellenkezőleg új problémák, új feladatok újszerű követelményeket támasztanak a polgárság kipróbált szervezete: Buda-Alsóvárosi Egyesületével szemben. A lelkes ünneplés után SZIGETHY LAJOS olvasta fel évi jelentését, amely minden évben a közgyűlés kedves eseménye. Most is felölelte a Kelenföld múlt évi életének jelentős mozzanatát, kiemelve Becsey Antal elnök és Gömöry Győző
