Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-02-09 / 1187. szám

Budai Napló 1935. február 9. PEZSGŐFÜRDŐ GYÓGYFÜRDŐ VIZGYÓGYIMTÉZET Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. nak a kommerciális szellemnek az útjait járja, amelyre egyrészt hivatott is, más­részt amelyhez megfelelő felkészültséggel is' rendelkezik; Évekkel ezelőtt már feldobtam ezt a kérdést, amikor ajánlottam, hogy az Idegenforgalmi Hivatalt kiállí- tást-rendező szervvé is fejlesszék. Példaképen a berlini mintára hivatkozom. Fremdenverkehr und Ausstellung­samt Stadt Berlin. Azóta a probléma még időszerűbb lett. Tehát az Idegenforgalmi Hivatal feküd­jön neki ennek a munkának, amely végre a programúihoz vezet. Miután pedig ebbeli munkáját összhang­ba kell hoznia a dolgok természeténél fogva a vidékkel is, építse ki idevonatko­zó összeköttetéseit, hogy a munka egysé­ges és az eredmény biztos legyen. Mert ma még helytálló a főherceg mondása, hogy „idegenforgalmunk gyer­mekcipőben jár“. Majd a kellő akarat megszüli a kellő programmot 1 Székelyfonó vagy Walhalla ? Az elmúlt héten újította fel Bartók Béla „Fából faragott királyfi“ című pan­tomimjével Kodály Zoltán „Székelyfonó“- ját a m. kir. Operaház. Jövünk hazafelé, Budára és jönnek velünk mások is: bu­daiak. Megszólal mellettem egy úr. (Talán az Y. fizetési osztályból). A feleségének mondja: — Na, ez a Székelyfonó megint jó vi­tatémája lesz a zenei nagy fej üeknek. — Miért, hisz egész szép volt, — így az asszony. — Hát kérlek az én gyomrom nem tudja bevenni ezt a Kodály-hodály zenét, — harsogja férjuram. i|— De kérlek, hisz Gyurinak is tet- í azik. — 'Szerencse, hogy Gyurinak nincsen hallásai — Eddig a párbeszéd. Ha ezzel az úrral négyszemközt találkoznék, azt mondanám neki: — Kedves Uram! ön magyarul beszélt, tehát nyilván magyarnak vallja magát; ön operalátogató, tehát nyilván szereti a zenét. Már pedig Operánknak olyan da­rabja, mely tisztán magyúr és tisztán ze­ne csak egy van és ez a: Székelyfonó. Nagyon szomorúnak találom, hogy ön magyar ember létére így vélekedik sa- J ját faji zenéjéről. Látott ön már német embert, aki nyilvános helyen így beszélt volna Wagnerről? Pedig . . . Minden egyes ütem, amelyet ön a Szé­kelyfonóban hallott: színtiszta erdélyi magyar népi zene, eredeti népdalok. Bar­tók és Kodály gyűjtötte őket e század elején. Nemrég jelent meg Bartóknak egyik tanulmánya, amelyben azt bizonyítja a magyar és szomszéd népek zenéjében ta­lálható némely hasonlóságról, hogy ezek a rokonelemek a magyarból kerültek a szomszédnépek zenéjébe, pl. az oláhbal Kell Önnek nagyszerűbb magyar propa- gandaf Többet ér ez mint harminckilenc revíziós vezércikk! ^Ugyanezt a témát ismertette tavaly előadás keretében Kodály Zoltán és bár a magyar igazság fontossága megkövetelte volna, hogy az egész világ hallja, a rádió mégsem közvetítette „mfisortorlódás“ cí­men. Érdekes, hogy ugyanekkor egy orosz balalajka zenekar cincosrott a mik­rofonba! Nemcsak az aranyáért, szenéért, sójá­ért és egyéb gazdasági termékéért kell nekünk Erdély, de elsősorban azért, mert ott magyarul dalolnak az ajkak, — mert ott az évszázadokon át apáról fiúra szál­lott népdalkincs a napnál fényesebben hirdeti a magyar igazságot. És pont ez a népdalkincs nem fér az ön gyomrába; de Puccini, Lehár, Wagner, és Brodszky, az igen! Nem csodálnám, ha ön történetesen gyomorbajos lenne ezekután. Viszont az is igaz, hogy ön minderről nem tehet. Mert, ha ifjúkorában zenét HÍREK A Budai Dalárda mánciusban rendezi ez­redik hangversenyét. A kiváló együttes mely 79 éves múlt után is a magyar kórusművészet vezető pozíciójában mn- •adt, Szegő Sándor karigazgató távozá­sa után a zseniális fiatal Á d á m Jenő kipróbált vezetésével készül a neveze­tes jubileumra. A jubileumi hangverseny harmadik kiemelkedő állomása lesz a dalárda uj renaissanceának, az a m s - erdami és londoni világsikerek után. Az új Szilágyi Erzsébet leányliceumot mégis felépítik. Most kiírták a nyilvános tervpályázatot, mely április 6-án _ jár le. Az első pályaművet 3500, a másodikat 2000.— a harmadikat 1500. pengővel ju­talmazzák. Az uj épületet a Mészáros és Koronaőr utcák sarkán építik fel és az építkezés még tavasszal megkezdődik. A Rómaipart lakói bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy S z e n d y Károly polgármester magáévá tette a környék problémáit és megfelelő megoldást keres, hogy a Nánási út kiépítése, később pe­dig azon villamosvasút létesítése ügyébeu javaslatot tegyen. Addig is megfelelő au­tóbusz forgalommal kívánja a közlekedés ügyét megoldani. A Vármegyék és Városok Orsz. Men­tőegyesülete gyönyörű székházat rende­zett be Budán a Lánchíd utca 19. számú házbau. Az egyesület, amely a fővároson kívüli balesetek első segítségnyújtását szervezte meg 1926 óta közel 2 millió pengő értékben 93 metőautót, egy motor- hajót és egy motorcsónakot szerzett be. Eddig 56.847 esetben nyújtott első segít-J séget és sok betegszállítást bonyolított] le. Éry Márton dr. ügyv. alelnök és Ko­vács János igazgató főorvos mutatták be az új székházat a sajtó képviselőinek. A budapesti tisztiorvosok kifogásolják az üzlethelyiségeknek lakás céljára való bérbeadását. Hosszú gyakorlat mutatja, hogy a háztulajdonosok szívesen adják bérbe az igénybe nem vett bolthelyisé­geket szegénysorsú, de fizetőképes polgá­roknak. E szokás ellen lépnek fel a ható­sági orvosok a kér. elöljáróságok utján, ami egészségügyi szempontból talán he­lyes is. Mindenesetre gondoskodni kelle­ne arról, hogy megfelelőszámu kislakás álljon rendelkezésre a legszerényebb pol­gári igények számára. Embervédelmi Bizottságot alakított a főváros, S z e n d y Károly polgármester kívánságára. A bizottság fővédnökének a Kormányzónét kérték föl, aki a meghívást elfogadta. Az Embervédelmi Bizottság havonkint az elöljáróságok és társadalmi szervek bevonásával közös munkaértekezleten fogja eljárását és munkásságát ismertetni, lehetővé téve a cülönböző karitatív szervek régóta szük­séges harmóniáját. A budakörnyéki csendőrörsök kitűnő íatósági szervek a rendcsinálás szempont- iából és tőlünk igazán ne várja senki, íogy egynémely adott esetből kifolyólag nunkájukat nehezítsük. Az igazság ked- réért azonban itt is meg kell állapítani aptársunk: a „Reggeli Újság“ hírét, a- nely szerint éjszaka háromkor tévedés­mi vasraverve állítottak elő a derék olymári csendőrök egy tüdőbeteg fiatal- mbert, akit másnap 39-fokos lázzal, tü- lővérzéssel szállítottak haza. Valószinű- eg egynémely bocsánatkérések között, ízzel kapcsolatban föll kell említenünk, íogy ugyanazon a környékről a túlbuzgó :akastollasok B. E. jónevű festőművészt, ikleveles műépítészt valószínű elfogadha- ó ok nélkül, ugyancsak vasraverve ki­értek be fényes délelőtt a Vármegyehá- ;ára, Budapestre. — Nem vagyunk túlsá­gos barátai az analógiáknak, de hallót- unk arról is, hogy a budai hegyekben l turisták is tanúi olykor némely kelle- uetlenségeknek. Nagyon időszerű volna, la az illetékes kerületi parancsnokságok lyen esetek után alaposan megbüntetnék is áthelyeznék túlbuzgó és hivatalos ha­ntommal visszaélő alárendeltjeiket. Gyász. Esterházy és kapuvári Odor mre dr. ny. magy. kir. posta és távirda őigazgató a hadiékítmény es Ferenc Jó- ;sef rend lovagja elhunyt. A megboldo­gultban a budai társadalmi élet előkelő agját vesztette el, aki nemes sziVével aindenki szeret étét kivívta. Gyászolják: z Odor, Dér, Rácsay, Voit és Czacher saládok. B.H.V. Víg esték ÓBUDÁN Az újjáalakított, fővárosi nívójú Ktfzponti-kávéházban, III., Fűtér Nagyszerű konyhai RADIOS BÉLA j az zenekara KOCZE UNTUL külföldről visszatért zsnakaréval egész té­len naponta 6UNDEL-GELLERT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL uTUKoiKiisi navi a pangóért tanulhat a KOZMB-lskoláhan, II. Iskola-u. 27 A balatonfüredi világhírű gyógyfür­dőt január 1-én saját kezelésébe vette vissza a fürdőtulajdonos Rend. Ez alka­lomból töb újítást vezettek be, vízzel a Siske forrás látja el most az épületeket. Az egész üzemet nemcsak gyógykezelésre szoruló betegek, hanem üdülésre vágyó nyaralók részére is megnyitják az uj sze­zonban. A Nemzetközi Vásárnak az utolsó tíz év alatt 11.940 kiállítója és 4,463.000 (köz­tük 118.580^ külföldi) látogatója volt. 75 milliónyi létrejött üzletből- 25 millió az idegenforgalomra esett. A vásár tíz év alatt 2.5 millió munkanapot biztosított a magyar iparnak. A vásár rendezési költ­ségei a decennium alatt mindössze 5,374.661 jpengőt tettek ki. — Ezek a szá­mok világosan mutatják, milyen fontos szerepet tölt be az évről évre megrende­zett vásár sovány gazdasági életünkben. Felfordul a világi Sárvári András úr úgy is mint feltaláló, azon „tisztelettel­jes kéréssel“ volt bátor „n. b. közkedvelt“ lapunkat felkeresni, hogy „találmánya né­mi lényegéi n. b. olvasóinkkal megis­mertessük. — Némi lényegre áttérve si­etve közöljük olvasóinkkal, hogy a világ­rend aeszedelemben forog, ha a tizen­kettedik óra 59-ik percében nem vesszük tudomásul, hogy pár év alatt Sárvári úr hajlandó alagutat fúrni Európa és Ameri­ka között bagatell költséggel. Módjában van olyan vonatot is készíteni, ami cca 1000 kilométeres sebességgel néhány óra alatt eléri Amerikát Természetesen _ a Budai Napló összes munkatársai és előfi­zetői (tiszteletpéldányosok nem!) az első kéjutazásra szabad jegyet kapnak. Kisik­lás akkor is kicsukva, ha véletlenül köz­ben egy sín eltörik. — De ne tessék azt gondolni, hogy csak ilyen távoli problé­mák foglalkoztatják Sárvári András felta­lálót. mdpilléreket is jutányosán szállít a filléres kor igényei szerint. Alig pár pengő költséggel meg lehetne építeni az Óbudai hidat, amelynek építésére ugylát- szik úgyis Sárvári feltaláló úr találmánya, az egyetlen megoldás. — Mélységesen kö­szönjük Sárvári András feltaláló úr szi­ves kitüntetését és nem fogunk megfe­ledkezni róla, hogy Sirius csillagjóssal együtt a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai sorába ajánljuk. LÁTOGATÁS... Itt járt a házban és fölszaladt egy percre, mert ő az öreg budai polgár fia, az öreg kárpitosé, akit ismerünk és szeretünk, akiről rég hallottuk, él- e, hal-e? Dalol-e még? Hát följött most és árad belőle a szó, mert nagy csa­ládja van és eddig munkanélkül volt. Hanem a jó Isten megkönyörült rajta és bejutott egy temetkezésihez, — I gondolom — ügynöknek; dehát ez is két pengő fix és jutalék! Egyáltalán micsoda főnyeremény, hiszen eddig két pengő se volt és állás sem, pedig talán nem is a két pengő a fontos, hanem hogy van valahol, hogy tartozik vala­kihez ebben a nagy idegenségben! AI ruhája egy rongy, de azért: most már legalább valahogy egyenesbe jutott és talán pénzbeszedő lesz egyszer, érett­ségivel, hét gyerekkel, asszonnyal és tenger nyomorúsággal. Úristen! pénz­beszedő, napi háromötvenért, akkor rúgják ki amikor akarják, de ő opti­mista és már megy is, mert a gyere­kek éhesek és a mai két pengőt csak most adta oda a titkár ur. A drága, aranyszívű titkár ur, aki akkor is utalványoz, ha nem csinál boltot, pe­dig most ugyancsak kevés ember biz­tosítja magát halál esetére. Valahogy a halál már megoldásnak számit in­kább, mint balesetnek és alig véde­kezik ma valaki ellene. És hallgatjuk a hangját, végigharcolta a háborút és megmutatja a gyerekek fényképét; pedig ma a gyerek majdnem bűn és ha kilakoltatják, mert nem tud fizet­ni, hát az uj háziúr első kérdése van- e gyerek? Hét! Szentséges Ég, akkor nem adok lakást, tönkreteszik a ker­tet és ordítanak. Sajnálom jóember, házfelügyelő se lehet, hogyan gondol­ja, hét gyerekkel, de már menjen is mert rendőrt hivol^ És ő megy, görön­gyös, gyilkos életútakon és boldog, hogy a hét kis Istenakaratát nem ta­gadta le és örül, hogy nagy gondja van, mert ember, mert magyar, mert az utána következő nemzedékben a faját erősíti . . . .-És nézem ezt az embert és valahogy belül nagy kese­rűség szorítja a torkomat. Kiáltani szeretnék utána, ember, állj meg, I hogy megöleljelek. Megmutassam neki a szívemet, hogy lesímitsam a redőt gondos homlokáról: — ember, te sze­gény, szenvedő, megrugdalt ember, te újra ideloptad ebbe a telefonos, rá­diós, rossz hírekkel elárasztott szobá­ba a magasabb rendű élet, az Isten törvényének hitét. Ember, a te csúnya arcod ennek a magyarságnak minden ereje és a te optimizmusod a mi ima­könyvünk. Csókold meg helyettem aj hét kis magyart és amikor elfogy a két pengő, amikor síró hangok kérnek még egy kis kényért, meséld el nekik az Isten költőjének nagy reménysé­gét: „lesz még egyszer ünnep a vilá­gon“ és akkor bennük dicsőül meg az ezeréves nagyböjt, hét szép gyermek hétszeres vigasságában. Baumgartner Alajosnak, a Werbőczy István reálgimnázium aranyszívű néhai tanárának emlékére február 16.-án, este 8 órakor a Krisztina téri Zöldfa vendéglő különtermében emlékvacsöra lesz, ame­lyen ünnepi beszédet Prém Lóránd dr., az OTT főtitkára mond. A kiváló peda­gógus volt tanítványait és tisztelőit szí­vesen látja a Volt Növendékek Köre. A főváros pénzügyi bizottságában Kozma Jenő dr. tiltakozott az ellen, hogy a tisztviselők természetbeni járan­dóságait elvonják. Ilovszky János hasonló értelemben szolalt fel. Fölépítik Pusztaszert! A délvidéki me­nekültekből, akik most nagyobb részt a fehérsastéri polgári iskolában vannak el­helyezve, vitéz Endre László dr. gödöllői főszolgabíró mintaközséget óhajt szervez­ni és erre megoldásul ajánlja Pusztaszer újjáépítését. Pusztaszerhez különben is közel van a trianoni határ és ilyen minta­telepnek felbecsülhetetlen propagatív jel­lege volna. A terület ma a Pallavicini hitbizományhoz tartozik. A nemzeti cél érdekében talán nagyon olcsón, vagy in­gyen is megszerezhető. — Endre László dr. elgondolása eddig a legjobb megoldás a menekültek számara. Egyetlenegy esetben találkozott II. Rá­kóczi Ferenc vezérlő fejedelem az ellene harcoló császári seregek vitéz fővezéré­vel, gróf Pálffy Jánossal Vaja községben, a Vay család ősi kastélyában 1711 évi ja­nuár hó 31-én. Romhány óta folytatott a két ellenfél béketárgyalásokat, mert az eldöntetlen romhányi csatát a kurucok is, a császáriak is győzelemnek hirdették és Felsőmagyarország fővárosában Kas­sán éppúgy tartottak nagy katonai pom­pával Tedeumot, mint a német birodalom fővárosában Bécsben. A békekötés érde­kében gróf Károlyi Sándor találkozást közvetített a fejedelem és a császári fő­| MEGNYÍLT « MaralHiW mellen BUDÁN j SZFIFFERT SÄÄÄ K A VÉ HÁ Z | mint CAFÉ RESTAVUAN1 ♦ >♦»♦♦♦♦»♦♦♦• ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦< vezér között. Vaján, a kastély előtt várta a fejedelmet gróf Pálffy János és megkez dődött egy négynapos tanácskozás, mely­nek folyamán Pálffy Rákóczinak oly le­velét kérte a császárhoz, melyben a fe­jedelem jószágainak és birtokainak biz­tosítását kéri. II. Rákóczi Ferenc azonban oly levelet írt az uralkodónak, melyben az alkotmány visszaállítására és a vallás- szabadság biztosítására helyezte a fő- sulyt. Ennek a levélnek a tárgyalását a császár bécsi nagytanácsa aként folytatta le, hogy a császár elnöklésével megtartott ülésre, 1711 február 14-ére Magyarországnak nagytanácsbeli képvise­lőit: Magyarország nádorát és a magyar kancellárt meg sem hívták, vawis egy­szerűen kirekesztették az ülésből. A Baross Szövetség XVI. évi rendes közgyűlését február 10-én este fél 7 órai kezdettel rendezi a pesti Vigadóban, amelyen Hóman Bálint dr. miniszter Sztranyavszky Sándor dr. ny. államtitkár, orszgy. képviselő, Szendy Károly a fővá­ros polgármestere, Légrády Ottó dr. fő- szerkesztő, Király Kálmán tanácsnok, és Petrovácz Gyula korm. főtanácsos veszik át a levelező tagságról szóló díszokmányo­kat. Az ülést követő estebéden József Fe­renc kir. herceg, Fabinyi Tihamér dr. miniszter, Sipőcz Jenő és Szendy Károly, valamint Almássy László a képviselőház elnöke mondanak beszédet. A Budavári Róm. Katii. Egyházközség Lampel Vilmos egyházközségi elnök ki­váló főrendezésében február 3-án a vári leánygimnáziumban kulturestét rendezett, amelynek műsora méltó folytatása az ed­digi sikereknek. Ének, zene és magán­szamokkal komoly művészettel működtek közre: Ritter Irén, Köri Erzsébet, Várhe­lyi Antal, Lettner Vilmos, Pólyák Mici, Oberhäuser Ica, L. Knapp Mária, Pesz- necker Károly, Tóth László, Kulich Jenő, Balogh János és Sipos László. A 158. sz. Árpád cserkészcsapat tiszti­kara február 2.-án rendezte hagyományos jótékonycélú táncestélyét herceg Ester­házy László légfőbb védnöksége alatt, a III. kerületi Korona Vigadóban. A bál si­kere érdekében tevékenyen közreműköd­tek: Hanser László, Hanzély Jenő, Kopf Károly. Az estélyt, számos előkelőség megjelenése után, a „Tizenkettő, tizenhá­rom. ..“ kezdetű csárdással nyitották meg. Családias estjeinek sorozatában e hó 7-én este Petracsek Lajos dr. orszgy. kép­viselőt ünnepelte a Budai Iparosok és Ke­reskedők Köre. A budai társegyesülete­ket Grenyó Bertalan, Korányi Márton és Hubert Vilmos elnökök képviselték. Részt vettek az estén Hoor-Tempis Móric, Gegus Dániel, Husszein Hilmi, Kovácsék Ferenc, Farkas János, Jany Árpád, Kollár Gábor és sokan mások. Az üdvözlésekre válaszolva Petracsek jLejos dr. kétszer is felszólalt, kifejtve értékes meglátásait, valamint gazdasági nézeteit. Érdekes fej­tegetéseit nagy figyelemmel és tapssal honorálta a két termet zsúfolásig megtöl­tő budai közönség. Az Országos Balneologiai Egyesület 40-ik kongresszusát és közgyűlését ápri­lis hóban rendezi meg Budapesten. Rész­vételre és előadásokra előzetes jelentke­zéseket elfogad Frank Miklós főtitkár: I. Attila körút 19. Gyász. Drucker Leó az óbudai Köz­ponti Kávéház közismert tulajdonosa, a magyar kávésipar élet agilis fiatal tagja, 39 éves korában váratlanul elhunyt. Budapest idegenforgalma az elmúlt esztendőben 70.5 millió pengő volt. A bu­dai oldalon 835 ingatlan 18,280.350 pengő vételárral cserélt gazdát. A viszonyok ör­vendetes javulásának jele, hogy az 1933- as év kisebb pénzforgalmat jelentő, de nagyobbszámu objektumaival szemben 1934-ik év kisebb házforgalma, 20 millió­val többet juttatott az eladóknak. A Buda Alsóváros Egyesület e hó 6.-án hívta össze ezidei első választmányi ülé­sét, amelynek első tárgyú a l4.-i közgpű- lés előkészítése volt, második és fontos tárgya pedig Göinöri- Győző ügyveze­tő elnök lemondása, amelyet élénk tiltakozással fogadtak, de mivel Gömöri Győző — betegségére való hivatkozással — elhatározása mellett megmaradt,' a köz­gyűlésen részleges tisztújítás is lesz. A további tárgysorozat fontosabb közérde­kű ügyekről szólt: Á Bártfai utcát a Sár­bogárdi úttal salakozott gyalogjáróval kössék össze; töltsék fel és építsék ki a rossz útakat; létesítsenek a Mohorai út tengelyében, a vasúti töltés alatt vasúti alúljárót és rendezzék a Fehérvári úti HÉV és a 41-es villamosközlekedés ügyét. Az ülést dr. Mikola Géza alelnök ve­zette. Felszólaltak; Szigethy Lajos főtit­kár és vitéz Zilahy Balogh Gyula fő­jegyző. Nagy Sido gyűlésre jöttek össze Nagy- ídan, az 1650-ik évben a különb-különb nemzető sidók, mert hogy el kellett vol­na dönteni: a megígért Messiás megszü­letett volna, vagy hogy nem? És néme­W t FÜRDŐKÁD, kályha ■ ”■ mosdó stb. szabott áron HUBERT, Liszt Ferenc-tér 4 Telefonszám: 22—2—67' lyek nem átallották mondani, hogy meg­született és az vagy Jézus, vagy Illés lett volna. A cronicák most nagy viharokról rabbi, — az ki ígyen szólott, — püspök akarna lenni? Hát leszavazta őtet a nagy többség, pedig föl sem vetették a bizalmi kérdést. Azonban a nagy „Sidó gyűlés­nek“ hamar bé fellegzett, mert 10-ik Intze pápa hat barátot kzldött az Sidó agyak megvilágosítására, mire azok nagy-gyorsan eliramodtak. így végződött vala az 1-ső és ut-só nagy Sidó, vagy Rabbinus kon- cilium. Terítés — zsúrnapján — Gundel Károly könyvéből A vendéglátás művészein — Nem is kell külön hangsúlyoznom azt, hogy az asztal igazán szép), csak egyöntetű terítés esetén lehet. Egyforma mintájú, az abrosz az asztalkendővel, egy készletből való az ezüstnemű, egyfajta a porcellán s egyazon tipusu a többfajta pohár. E használati tárgyakból ne rak­junk túlsókat az asztalra. Tányérból egy laposat s rajta, ha levest adunk, a csé­sze alját. Ha tányérba adunk levest, egy lapos tányért azért terítsünk a| asztal he­lyes _ képe kedvéért. Ilyenkor a tálalón kimért levest egy másik lapos tányérra helyezve tesszük a vendég elé, miután az eredetileg terítettet leszedtük. Az evőeszközökre ugyanez áll. A maxi­mum egy pár nagy és egy pár halevő­eszköz s ha levest adunk, leveskanál, a terítéktől jobbra-balra (természetesen a kanál jobboldalon) elhelyezve s előtte ke­resztben egy pár kis evőeszköz s 1—2 kis kanál. Pohárból annyifélét rakunk fel, abányfajta italt adunk és ezenfelül min­denesetre — mondjuk a gyengébbek ked­véért — vizes poharat is. Nem előírás a pohárfajtákat az italok felszolgálásának sorrendjében felteríteni. Inkább magassá­gukra Jegyünk tekintettel, a jobboldalról történő betöltésre gondolva, nehogy egy magasabb poháron a palack nyakával átnyúlva legyünk kénytelenek egy ala­csonyabb pohárba tölteni. A feldöntés ve­szélyét is kiküszöböljük ezzel, amelynek szomorú következményeire csak lúdbőrös háttal tudok gondolni. Sót, bapriKút tegyünk minden teríték mellé, vagy kettő-kettő közé. Nehezebb kérdés a fogpiszkálóé! Nem vitás, hogy a fogaknak piszkálása, akár­csak orrunk kifúvása, az asztalnál nem Ízléses. De ízléstelenségnek mértéke fő­kép attól függ, ki hogyan végzi ezt a né­ha elkerülhetetlen műveletet. Fogpiszká- lóra sok embernek szüksége van s ha van benne annvi tapintat, hogv a^. usztalbon- tást bevárja használatával, nem vétünk az etikett ellen, ha a szükséges eszközt terítéke árnyékában, kis papirhüvelyben rendelkezésére adjuk. A kézmosó maradt csak meg az asztalnál végzett tisztálko­dásból, mely azonban —, ha rákot adunk vagy gyümölcsöt — elmaradhatatlan szük­séges rossz. Kétségtelen, hogy használata sokkal kevésbé kelthet a legkényesebb ízlésűeknél is visszatetszést vagy ellen­érzést, mint a szépnemnek a legújabban felkapott szokása, a rúzsnak és púderpa­macsnak használatával a terített asztal mellett. Nem tudom mát szólnának nagy­apáink, akiknek az asztalnál való szájöb­lítését ma gúnyolódva emlegetjük, ha késő leányunokájukat levesevés után lát­hatnák, amint kis tükörbe nézve, rúzs­pálcikával reparálja ajka pírján esett de­fektust vagy akár kárminpiros ajklenyo­matukat (v. ö. ujjlenyomat) a levesescsé- sze pereme alatt. A hölgyek ne használjanak erős illatú parfümöket, ha asztalhoz készülnek. Van eset, hogy a legfinomabb, de túlzottan használt illatszer a legnemesebb asztali örömök elrontója. Ne felejtsük, hogy ugyanez áll az asz­talnál használt virágdíszre is. Virág és pedig élővirág nélkül ne terítsünk asztalt. Olyan az, mint a to'lldíszétől megfosztott madár. Ne használjunk sem erős illatú virágot, sem könnyen hervadót, mely a vacsora végére lankadtságával az elmú­lásra, a pusztulásra emlékeztet, ha csak tudat alatt is. Nem hallgathatom el, hogy az asztal vágott virágokkal való díszítésének is vannak jogos ellenzői. Télidejen, ha elfogyott az őszi lomb, fenyőgalyat alkalmazhatunk. Kora tavasz- szal melegvízben kihajtott fűzfa-barka segíthet át a virágtalan időszakon. Nagyon szép asztaldísz a gyümölcs is. Gyümölcséréstől kezdve — de legfőképen ősszel szines lombbal vegyítve, nagyon mutatósán és színesen lehet a középen elhelyezett gyümölcsgarmadával ^ az asz­talt díszíteni, egy-egy színes virágot tűz­ve közbe, a mezei virágokból, búzavi­rággal, margarétával, árvalányhajjal ás búzakalásszal. KAKASKAPU SÖRÖZŐ II., PÁLFFY-TÉR 4. SZ. Családi menü P 1,60 Nagymenű P 1.20 Ebédet házhoz szállít 1 MEGNYÍLT fiai L-BI KB A S Ö R|ö Z Ő-ÉTTEREM 1 1 " bU 1 A BUDAI MARGIT-HIDFÖ | Művésziesen megte | konyha. — Polgári 5 zei NÉL. ♦ II., MARGIT-KRT. 2. ♦ TEL.: 57-6-05. jj rvezett termek. — Magyar, francia | sörök. — Menürendszer. — Hangulatos <jj »e. — 10 °/« borravaló. tanul!: Heller, Chován, Czerny Cramer zongora-gyakorlatokat játszott, ha pedig hegedűs volt: Kayseren, Blochon, Danclan keresztül szívta magába a német cseh ze­ne szellemét. Vagyis zeneileg on nemet anyanyelvű, hogy is értené meg egyszer­re a súlyos, vaskos, de annal tartalma­sabb székely-magyar nyelvet. örvendetes, hogv a fiatal magyar ge­neráció már magyar szellemben nevelke­dik, a kis iskolás gyermekek rajonganak a Kodály-gyermekkarokért és az uj zene­szerző-generáció gondosodni fog uj ma­gyar operatermésről, hogy Wotanok ne- lyett jóképű székely paraszt-alakok vo­nuljanak be a Wallhallából szekelyfono- vá alakított magyar operaszínpadra! (r. e.) W££>JJVÍKÖRT£K£T 220 voltos alig használtakat átcscról- ném 110 voltos körtékre Cim: |., FÉRT OSZKÁR U. 32 b. II. E. 4. SZÁM THEFOH: 61-1-42 ____________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom