Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)
1935-02-02 / 1186. szám
2 í Budai Napló 1935. február 2, KAKASKAPU SÖRÖZŐ II., PÁLFFY-TÉR 4. SZ. Családi menu P 1,60 Nagymenű P 1.20 Ebédet házhoz szállít magyarságot mutasson magunknak és a külföldieknek. Merjjink hát akarni, merjünk hát szembeszállni a konvencionális programmokkal, merjük elhinni, hogy nemcsak többet várnak tőlünk, mint amennyit máshol is látnak, hanem mi ezt a többet meg is adhatjuk. Ezt a többet, ezt a magyarságot, ezt - a mi szivünket programúinak hisszük és Remseij György gyönyörű elgondolásával az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Magyar József Ezt az. intézkedést az. Egyesült Államok j munkáslakosságának a nyomorúságig fo- ! kozódó elszegényedése váltotta ki. A genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal is köriratban szólította fel a Népszövetség tagállamait, hogy a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkozzanak. A bajok átmeneti megoldását elősegítő intézkedést több állam tett. Ezek : közmunkák szaporítása, telepítési akciók, pénzsegélyek megállapítása, biztosítás a munkanélküliség esetére, szegénygondozás, riienedékhazépítkezések, élelmiszersegélyek, az iskolaköteles kor felemelése, a foglalkozási életkor kezdő időpontjának kitolása, a főiskolába lépő ifjúság szelektálása, a férjes nők alkalmazásának megszüntetése, házassági segélyek, stb. Az előadó szerint a heti munkaidő lecsökkentése nem tartóztatható fel. A kérdés megoldásával a társadalom minden rétegének foglalkoznia kell: ezért is a társadalmi mozgalom1 biztosítása érdekében a kérdést minél szélesebb rétegben kell megismertetni. íüénk tetszés kisérte végig az előadást és nagyon kedvesen ünnepelték az előadót már a társasvacsora előtt, az asztalnál pedig elsőnek Becscy Antal elnök köszöntötte az előadót és méltatta előadását. Utána Petracsek Lajos dr. országgyűlési képviselő, az ő kiváló gazdasági képzettségéből kifolyólag számos érdekes és szakszerű megjegyzést tett, sok tekintetben cáfolva és helyreigazítva a Társadalombiztosító Intézetben uralkodó véleményeket és szokássá vált eljárásokat, amit élénk érdeklődéssel kísért a nagyszámú társaság, A felszólalók sorát Székely Vladimir fejezte be az ő kedves humorával, megadva ezzel a hangulatot a további egyűttmaradáshoz. A kolduskérdés — Thordai Lajos tanácsnok elöljáró előadása a Pasaréti Egyesületben— j-I beteg társadalom — Barla-Szabó József előadása a Kelenföldi Társaskörben — A társadalom minden kenyéradó rétegét, de főleg az iparosokat erősen nyomja az „Országos Társadalombiztosító" és a „Magánalkalmazottak Biztosító Intézet e“ súlyos adója, amely talán nincs is arányban a közönség mai teherbíró képességével. Nagy szolgálatot tesz ezeknek az intézményeknek, de szolgálja a köz- , nyugalmat is, aki okos szóval tud rávilágítani erre a kérdésre és megértetni a te- _ hérviselőkkel, hogy nagy nemzeti és felebaráti szolgálatot tesznek vele, még ha nehéz áldozatokba kerül is. Ezt a kérdést világította meg élvezetes előadásban BARLA SZABÓ JÓZSEF dr. egyetemi tanár, az Országos Társadalom- |j biztosító Intézet igazgatója a Kelenföldi -Társasakor előadóestjén, január 50-án. A előadó elsősorban a világszerte jelentkező gazdasági bajok okairól emlékezett meg. Az alapokokat szolgáltatják a1 munka minőségének és elosztásának megváltozása, ezenkívül a munkavállalók feltűnő megszaporodása. A bajok részletes okai közt első helyen áll az ipar gépesítésének állandó fejlesztése, aztán az emberi munkaerő végsőkig való kihasználása (racionalizálás), a nők és fiatalkorúak olcsóbb munkaerejének túlzott arányban való igénybevétele. A világ minden nemzete keresi a bajok gyógyítását s ezekkel hivatalosan a népszövetségnek igen jól bevált intézménye: a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal is állandóan foglalkozik. A leggyökeresebb intézkedéseket az Egyesült Államok léptették életbe, ahol általánosan bevezetett már a 40 órás munkahét akként, hogy a munkások órabére általában nem változott. Itt az egyes államok odáig mentek, hogy az üzemekbe beállítható gépek számát is pontosan meghatározták. Az élet mindennapi keserűségét 'fokozó, szinte égető kérdéssel foglalkozott legutóbbi előadóestjén, január hó 30.-án a .^Pasaréti Egyesület“ és előadónak meghívta THORDAI LAJOS tanácsnok-elöljárót, aki már huzamosabb ideje foglalkozik ezzel a kérdéssel, megoldásokat is talált és már is annyira fejlesztette ezt a kérdést, hogy jogtalanul kolduló egyének közül ma már alig egy- kettőt kell a rendőrség elé állítani naponkint, holott néhány héttel ezelőtt még mindennap 30—40 került a rendőrkapitányságra. Az előadóestét KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő, mint elnök nyitotta meg és bevezette az illusztris előadó témáját. A KOLDUS-PROBLÉMÁT meg kell oldani, hogy a kerület polgárságát a koldusok szemérmetlen tolakodásától megmentsük. A koldusoknak legtöbbje nem is kerületi lakó, nagyrésze vidéki is, nagyon sok nincs is rászorulva, csak notórius munkakerülő. A kerületben ezidőszerint 2100 családban 4900 szegény egyént tartunk nyilván, akik csak hatósági segélyezés mellett tudják megélhetésüket biztosítani. Ezeket részint havi, részint rögtöni segélyekben részesítjük, ezenkívül tej, kenyér, hentesáru, és ebédjegyeket, valamint tüzelőszer utalványokat kapnak. A kerületben ezidőszerint hét szeretetotthon van, ahol a különféle egyházközségek támogatásával összesen 92, az élet küzdelmében elesett embertársunk nyer teljes ellátást A főváros nehezen bírja te terheket, azért most már a társadalomra hárul az a feladat, hogy a valóban rászoruló ínségeseknek a megélhetése lehetővé tétessék. A kerületben 38 koldusnak van a rendőrségtől koldulási engedélye, mégis százszámra van ajtóról-ajtóra járó koldus. A koldulást megakadályozhatjuk, ha azoknak, akiknek koldulási igazolványuk van, teljes ellátásáról gondoskodunk. Aki ezt elősegíti, az megszabadul attól, hogy az utcán és a lakásán állandóan a koldusok zaklassák, mert így a koldusok teljes ellátásáról gondoskodhat az elöljáróság és a hatósági segélyben részesülőket is hathatósabban támogathatja. A koldulási engedéllyel bírókat szeretetotthonokban kívánom elhelyezni» akik pedig családosak» azokat a lakbérrel, valamint tej, hentes és ebédjegyekkel segítem s erre 770 pengőre volna havonta szükségem. Elszegényedett kispolgárokkal van itt dolgunk, akiket egy-két pengő segéllyel nem lehet elintézni, hanem a kerület vöröskereszt választmányával együtt közösen középosztály-otthont létesítünk» egyelőre körülbelül 26—30 személyre, ahol ilyen elszegényedett kispolgárok vagy pedig nyugdíjas kistisztviselők nyugdíjuk fejében ellátást kapnának és ezen középosztály-otthon-megteremtésével megoldást nyerne a középosztály-konyha felállítása is, ahol egyelőre 200 elszegényedett kispolgár jutna díjtalan, ízletes, tápláló házi koszthoz. Ez a konyha már is a megvalósulás előtt áll és rövidesen meg is nyílik a Batthyány-téren. Ennek fenntartá- I sa, 200 személyt számítva, havonta körülbelül 400 P-be kerülne. Tehát összesen havi 2500—3000 P-re van szükség. Azok, akik a koldus-alamizsnát a kér. elöljáróságon megváltják, kapnak egy zöld hatósági cédulát és arra kérem azokat, hogy semmifele koldusnak sem az utcán, sem a lakásban ne adjanak semmit, hanem utasítsák őket az elöljáróságra, ahol n szegényekről gondoskodnak, mert ha a | koldusok azt fogják tapasztalni, bogy u I hatósági zöld cédula ellenére is kapnak alamizsnát, akkor soha meg nem tudunk a koldusoktól szabadulni. A kerületet a koldusoktól meg keli szabadítani. A koldusokat egyelőre 4 koldus-ellenőrrel ellenőriztetem, akik 25 százalékos rokkantak és e munkájukért fokozottabb segélyben részesülnek. Azonkívül 4 polgári ruhás rendőr is ellenőrzi a koldusokat és ha tiltott kolduláson érik, haladéktalanul a rendőrkapitányság elé állítják. A kerület minden egyes házába és lakójának küldtem ismertető körlevelet és megajánlási ívet és ez reklamálható a házmesternél. E felhívásnak már is vau szép eredménye, mert a mai napig havi 1121 pengő megajánlás történt. De a koldusok is eltűntek máról-holnapra a figyelmeztetés után —- 39 koldus-előállítás történt a rendőrkapitányságon, azóta naponta csak 2—3 van. Végül arra kérte a figyelmesen hallgató közönséget, hogy propagálják ezt fu ©CXE)O0OOOO0©O(D0G©OOOOOO0OÖ®Q®O0O®OOOO0OOOOOOO0O®Q®®®®®©QQoc I mbomvjít eÜL-BABA S Ö R|Ö Z O-feTTEREM | I || BUDAI MARGIT-HIDFÖNÉL. ♦ II., MARGIT-KRT. 2. ♦ TEL.: 57-6-05. I I Művésziesen megtervezett termek. — Magyar, francia S I konyha. - Polgári sörök. - Menürendszer. - Hangulatos 8 § zene. — 10 7„ borravaló. 0 §0GGOQGKDGOOOOGO<DGOC)O0O00GGe)O00©0O000OOO00O00O000O00©Q000©© ügyet az ismerőseik körében is a nagyobb eredmény érdekében. Az előadónak lelkes üuneplésben volt része és Kozma Jenő is hálás szóval mondott köszönetét, kiemelve azt, hogy végtelenül örülne, ha a mai rossz gazdasági viszonyok súlya alatt nyögő minden társadalmi réteg — Orvosok, ügyvédek, művészek, kereskedők és iparosok megtalálnák a maguk Thordai Lajosukat. De külön figyelmébe ajánlotta azt a rettenetes csekkostromot, amivel most posta útján árasztanak el mindenkit, különböző jótékony és másféle célok érdekében. Élénk vita tárgyát képezte azután az előadás, amelyhez elsősorban Bayer Antal törv. hat. biz. tag szólott hozzá, az előadó figyelmébe ajánlva a kereskedőket, akik a legerősebben vannak kitéve a koldusok zaklatásának. Hozzászóltak még Faller Mihály ny. Beszkárt- igazgató, Szász Dezső és Halász Manó bankigazgatók. Az előadáson számos hölgy is részt vett, úgyszintén az estét befejező társasvacsorán. HÍREK A nagy üzemek egyesítése most végleg lekerült a napirendről. Illetékes helyen belátták, hogy a fúzió nem jelentene lényegesebb megtakarításokat és csak egynéhány szerényfizetésű alkalmazott foglalkoztatását tenné fölöslegessé. Most már egy hivatalos tényező sem foglalkozik n gáz- és elektromosmüvek fúziójával, ezzel a Borvendég-féle terv végleg elintézést nyert. A kelenföldi pályaudvar környékének rendezése hosszú idő óta késik. Most végre a MÁV és a rendőrség részvételével helyszíni szemle volt, amelyen a pályaudvarhoz irányuló forgalom érdekében a villamos megállóhelyek áthelyezését határozták el. A pályaudvar előtti kis kertek eltávolításával az úttestet kiszélesítik és annak megfelelő burkolását is tervbe vették. Az igazi megoldás azonban az volna, ha a kelenföldi elavult állomás helyére modern pályaudvart építenének, megfelelő épületekkel, megszüntetve azt a vidéki „indóház“-jelleget. amely csöppet sein világvárosi formában fogadja Budapest kapujában az idegeneket, A Hegyvidéki Asztaltársaság tervezi a „Claridge" étterem megvásárlását. Ezt a kérdést beszélték meg a Hoffmann vendég) ..en a február l-én rendezett összejövetelen, A csődbejutott Claridge megvásárlásával a hegyvidék kulturélete Uj lendületet, nyerhet és sor kerülhet a régóta tervezett hegyvidéki kaszinó elhelyezésére is. Uj tanácsnokok. Uj beosztást kapnak a főváros vezető pozícióiban lévő kiváló főtisztviselői, akik közül BÓDY LÁSZLÓ dr. tanácsnok a főváros háztartásának régi szakértője teljes joggal veszi át a pénzügyi osztály vezetését. Évtizedet meghaladó, ügyosztályon belül töltött munkássága komoly garancia, hogy a 1 amottr Károly távozásával megüresedett pozícióba ismét a legkitűnőbb ember került. KELKAY FERENC dr. a közgazdasági ügyosztály élén szerezte meg a város vezérkarának és polgárságának őszinte bizalmát. Most a tanügyi osztályt veszi át. Nagy képességeivel, kitűnő érzékével mindenképen hivatott a főváros nemzetnevelő munkájának legfőbb irányítására. báró BABARCZY ISTVÁN dr. Kelkay tanácsnok közvetlen elődje volt a közoktatásügyi osztályban. Ismételten bebizonyította, hogy kiváló főtisztviselő minden resszortban és sokirányú képességei jogosítják fel Budapest közlekedés- ügyének központi irányítására. UlCCAN YKOUTÉKEI 220 voltos alig használtakat Útcserélném 110 voltos körtékre Cím: I, FERY OSZKÍR U. 32 b. II. E. 4. SZÍM TELEFON: 81-1-41 __________________. Az uj lakbér-szabályrendelet májusban lép életbe. A főváros szociálpolitikai és jogügyi osztálya a miniszteri rendelkezések értelmében elkészítette javaslatát, amely bizonyára nagy vitákra ad még alkalmat. Sem a lakók érdekeltségei, sem a háztulajdonosok nem hajlandók álláspontjukból engedni, pedig a főváros, a rendőrség és a bíróság ügyvezetése egyaránt megkívánja a liftpénzek, házmesteri és segédházfelügyelői járulékok kérdésének sürgős rendezését. Gyász. Dános László kormányfőtanácsos, a Fehér és Dános cég zseniális vezetőtagja 50 éves korában hirtelen elhunyt. A temetésen Becsey Antal mondott mindenkit megindító gyászbeszédet. MENYASSZONYI képek Blahosnál F0-u18 Uj kör-helyiséget rendezett be a „Kelenföldi Polgári Kör“, még pedig a Horthy Miklós út 29. szám alatt, ahová a Sós-fürdőből költözött át. Az új, 4 szobából álló helyiséget február hó 5-án avatják fel. A kör most nagyszabású program- mot dolgozott ki. Minden hét keddjén a kör hölgyeinek vezetésével tea-estét, minden szombaton kulturális összejövetelt rendeznek. Az iparos szervezeeket is kibővítik. Vívó-, nyelv-, és zenei szakosztályt is szerveznek. Báráth Lajos építészmérnök vette kezébe, az átszervezést, hogy Így szolgálhasson a polgári kör Ke- leuföldön a városi politikát és kultur- életet, 0 föld és a csillagok világa 6rúl Barényi János előadássorozata Budán volt, Budán van és Budán lesz a csillagvizsgáló IIL Földünk pusztulása. Az előbbi előadás végén felmerült az a kérdés, hogy mily módon keletkezett a kömlőben levő égitest felületén a szerves élet és honnan jött annak csírája az imént még izzóan forró égitestre, a- mikor a gyakorlati tapasztalatok szerint 120 fok Celcius mellett minden csira és őslény megsemmisül, amint azt a sebészetben az ú. n. sterilizálás (csirátlanítás 120 fokos gőzben) bizonyltja. A kísérletek ugyan bebizonyították, hogy vannak olyan baktériumok, melyek 300 C fokig főzhetők anélkül, hogy elpusztulnának, mások pedig kibírják a 250 C fok hideget, de mégis csak kérdés, marad az, hogy hogyan jutottak annak idején a földre? Azt is tudjuk, hogy a magasabbrendű lények s azoknak egyes szervei nem egyebek, mint megszámlálhatatlan sejtekből álló és határozott rendeltetésű, sajátságos tulajdonságú sejt- köztársaságok (látás, hallás, szaglás, agy, stb.) Az is bizonyos, hogy a sejt önmagában véve szinte örökéletünek mondható, de a szerv s a szervek összetételéből alakult test már csak kedvező életkörülmények között tud fennmaradni és szaporodni. Mentül bonyolultabb a test ösz- szetétele, annál kényesebb (akár a gépezet). Megkapjuk a magyarázatot ezekre a nehéz kérdésekre is. Ha az embernek nem is sikerül soha rakéta-repülővel idegen égitestekre jutnia, a természet gondoskodott arról, hogy az égitestek közötti „közlekedés“ biztosíttassék egyes parányi élőlények részére, még pedig a fénysugár szédületes gyorsaságával és erejével. A fénynyomás hatása alatt, a fénysugár hátán utaznak és szóródnak szét ezek a láthatatlan élőlények, hogy aztán a földünkön vendégszerepeljenek. Innen a magyarázata annak, hogy olykor egészen új és ösmeretlen tüneti betegségek kezdenek terjedni az emberek között, vagy rég nem tapasztalt betegségek felújulnak. A közlekedés gyorsasága, a fénysugár gyorsaságával egyenlő, vagyis másodpercenkint 500 ezer kilométer. Ennek a tetszetős teóriának segítségével megérthetjük, hogy a kihülőben levő földfelületen egyszerre csak megjelent a szerves élet, amelyből aztán a természet koronája, az ember fejlődött azzá, ami. A végtelen világűr szédületes színpadán történő események színváltozásainak tekinthetjük azokat a különböző fejlődési fokokat, melyek az égitestek keletkezése és elmúlása között váltakoznak. Az időtartam, amelyben az egyes fázisok lefolynak, mérhetetlen és az a néhány évezredes emberi művelődés (kultúra), a- melyre a történelem szemüvegén át pillanthatunk múltúnkra, a mindenség szem-, pontjából jelentéktelen csekélység. És mégis ebben a csekélységben lelhetjük meg a nagy csodát, — azt a képességet, mely a teremtmény koronájában, az emberben lakózik, hogy t. i. meglátja és elméje erejével felfogja nemcsak a körülötte történő eseményeket, hanem a végtelen messzeségben rejtőző titkokat is. A széles látókör és nagy mélységű értelem nem minden agyban székel, sőt ez a kivételesek, adománya. A nagy többség, jóllehet ma már iskolázottsága kielégítőnek mondható, azért mégis sok esetben az érthetetlen titokzatosság felé sandít és a csillagos égboltot holmi szépséges díszletnek tekinti, melynek rendkívüli eseményei azonnal felébresztik benne az ösmeretlentől való félelem (babona) szorongató érzését. — Egy üstökös megjelenése az égiekre tereli figyelmét, majd előtérbe tódulnak a mindennapi élet küzdelmei közepette már-már elfelejtett régi dolgok: a vízözön, a jégkorszak s a hajdani elsülyedt Atlantisz. . . és sok-sok millió ember szívszorongva várja a világ végét. Lássuk tehát) mi ebben a tudományos érték és mi is az a beígért világ vége ? Minthogy a világmindenség szempontjából is egyetlen való igazság az a mondás, hogy semmi sem tart örökké, vagyis helyesebben: a változás az egyetlen örökkévaló, örökkétartó folyamat, — földünknek is egyszer vége lesz. Mielőtt azonban ez a vég bekövetkeznék, egyéb rész" leges katasztrófák is fenyegetnek bennünket. Ilyen veszély lehet a nagytömegű meteorhullás. Égitestek kisebb-nagyobb részei bolyongónak a világűrben, földünk vonzóereje magához ragadja őket, a kisebb darabok a levegőréteg súrlódása következtében izzóvá válnak és szétporladnak. A nagyobb darabok földünkre hullanak és nagy szolgálatot tesznek a tudománynak, mert ezekből állapították meg a vegyészek, hogy az égitestek anyagstruktúrája azonos a föld alkatrészeivel. (92 elem s most állítólag a 93., de még nincs döntően bebizonyítva.) Az ú. n. robbanó tűzgolyók is meteorok. A legnagyobb vasmeteor Délafrikában esett a földre (Grootfonteinnál) és súlya 50 ezer kilógramm. A legnagyobb meteortömeg, mely egy helyre esett. Lengyel- országban, Pultusknál tisztelte meg földünket, 1868-ban és még nagyobb Szibériában, feneketlen mélységbe fúródva és maga körül elpusztítva minden emberi, állati és növényi életet, ez utóbbi egy akkora (erUletep, mint egy magyar vármegye. Ezektől az égi kobakkpppaptásoktól eltekintve, melyek egyike (vagy egy holdesés) pusztította el a hajdani Atlantisz világrészt, mely Afrika és Amerika között húzódott kelet-nyugat irányában, — olykor-olykor még a földrengés is okozhat nagyobb veszélyt, ámbár a föld dísze, az ember sem rest és elméje erejéből igyekszik a pusztítás terén tekintélyes rekordokat teremteni, amint azt a világháború bebizonyította. A világháború utáni tudományos elmélyedés hovatovább kezdi megfigyelni az égitestek állásának hatását a földre és horoszkópszerú beállítással igyekeznek egyesek a földrengés bekövetkezését előre „megjósolni*, ami az utóbbi japán és indiai földrengéseknél feltűnően sikerült js. Sőt, még tovább mennek ezen a téren és földünk meteorológiai viszonyait is ebből vélik jóelőye megállapíthatni. (Asztrometeorológia.) Mindenesetre van valami a dologban s ha elgondolom, hogy 40 évvel ezelőtt a hivatásos meteorológusok 60%-os biztonsággal jósolták meg a következő 24 óra helyi időjárását s ma már 95% megbízhatósággal adják le időjárásjelentéseiket, akkor mindenkinek kötelessége megkülönböztetett nagy tiszteletet érezni egy ilyen szerénymodorü, ösmeretlenül kutató természetbúvár önzetlen munkálkodása iránt, aki többet használ az emberiségnek, mint sok nagyszájú és népszerű politikus, végeredményben üres locsogásával. Az elkerülhetetlen veszély, mely földünket fenyegeti — igaz, hogy csak sok millió esztendő múlva, amikor a háborúskodó emberiség már rég kiciánozta magát — abban a fényesképű, néma vándorban lakozik, akit derült éjszakákon szerelmesek bámulnak, költők megénel kelnek. A ragyásfelületű holdban kell keresnünk végzetünket. Amint már tudjuk, a végtelen világűr nem üres térség, hanem azt az ú. n. kozmikus éter tölti be. Bármennyire könnyű fajsúlyú, roppant híg anyag ez a világéter, a benne keringő égitestek mégis csak ellenállásra találnak. A földünk körül futó hold, nem marad mindig egyenlő távolságban, hanem spirális vonalban éppen úgy, mint a peremiétől megkezdett gramqfónlemez, közelebb és közelebb kerül a földhöz. Természetesen, évezredek múlnak el, mjg ez a közeledés mér mérésekkel kimutatható. Holdunk jelenlegi távolság^ földünk, tői 385.z80 kilóméter és 27 nap, 7 óra 43 perc, 1) máspdperc alatt futja körül földünket. Ebben $z adottságban okozza vonzóerejénél fogva a tenger apályát és dagályát, Néhány évmillió múlva a hold már csak 200.000 kilométernyi távolságra lesz földünktől és keringési ideje (holdnap = hónap) már csak 10 nap lesz. Hörbiger elmélete szerint, akkor már a dagály az egyenlítő táján tízszerte magasabbra emeli a tenger vizét, minek következtében a két földteke vizei az egyenlítő felé húzódnak. A vizszegénnyé vált féltekéken akkor már az éghajlat s vele a vegetáció, szóval a szerves élet is megváltozik. (Véleményem szerinj akkor pusztul ki lassanként az emberiség és az állatvilág.) Amikor a hold már csak 76.536 kilométer távolságra lesz a földtől, akkor már csak 1 nap alatt futja körül földünket és vonzóereje ötszázszorta nagyobb lesz, mint ma. Elképesztően szörnyű dolgok történnek akkor már a földön. A vizek magassága az egyenlítő körül a sztratoszférán túl terjed és a- kilyukasztott levegőrétegen át behatol a világ —270 Celsius fok hidege. Uj jégkorszak kezdődik a mostani mérsékelt égövek helyén; az egyenlítő körül pedig a földnél most már háromszorta gyorsabban futó hold elképzelhetetlen vizierőket hoz mozgásba, melyek hegyet, földet és mindent, ami a földön volt, irtózatos összevisszaságba kever, míg legvégül földünk magába vonzza a holdat és annak tömegével egyesül. A mégnövekedett földön a vizek, lassanként lecsillapodnak, új szilárd földrészek, hegységek alakulnak és csodálatosképen újra keződik a vegetáció és megjelenik az ember, hogy ismét felvegye a küzdelmet a természet erejével. Kezdődik minden élőiről, a föld pedig elrabolja a Naptól a legközelebbi bolygót, a Marsot, mely 6745 kilométeres átmérőjével és kér. kis holdjával átveszi földünk körül a régi, beszippantott hold szerepét, nagy örömére az eljövendő szerelmeseknek ős költőknek, akik majd föko.zott mértékben gyönyörködhetnek az éjszaka nagyképű, néma vándorában, amint két kis, keringő pajtásával végigsiklik a csillagos égbjoljon. De nehogy az öröm hosszirányúit; gyökeret verhessen, a születéssel újra j kezdődik az elmúlás és végeredményben az éltető Nap is magához ragadja a Földet, a már ismert módon, hogy felfrissített hőfokával új életet sugározzon magakörül. (Folyt, köv.) —4*__
