Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-11-28 / 1206. szám

1935, november 28. Személyi hírek SZENDY KÁROLY polgármester elvállalta íi budapesti cserkészkerület díszelnökségét és ki­jelentette, hogy mivel nagyraértékeli a magyar I cserkészek munkáját, a díszelnöki méltóságon ki-' vül dolgozó-cserkész is kíván lenni. REMÉNYI SCHNELLER LAJOS ország- gyűlési képviselőnek, az Altruista Bank vezérigaz­gatójának a pénzügyi élet terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányzó a II. oszt. magyar ér­demkeresztet adományozta. SZENTE MIKLÓS nyug. székesfővárosi ta­nácsnoknak, a volt III. kerületi elöljárónak, a kor­mányzó a magyar királyi kormányfőtanácsosi cí­met adományozta négy évtizedes közszolgálata alatt kifejtett odaadó és buzgó tevékenysége elismeré­séül. OREL GÉZA dr. főigazgatót, a jeles köz- gazdasági írót, hazánk legrégibb kereskedelmi ala­kulata, a győri Lloyd tiszteletbeli tagjává válasz-) tóttá azzal az indokolással, hogy az eladás lélek­tanának szinte egyedüli művelője tudományos té­ren Magyarországon. ZLINSZKY LÁSZLÓNAK, a Budapest Szé­kesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. ny. vezér­igazgató-helyettesének a kormányzó a m. kir. kor­mányfőtanácsosi címet adományozta. MARTONFFY MÁRIUSZ tanácsjegyzőnek az. Elektromos Művek igazgatójává való kinevezé­sét az állami felügyeleti hatóság jóváhagyta s en­nek folytán a fővárostól az Elektromos Művek stá­tusába került. FRIDRICH LAJOS műszaki főtanácsos a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben nagy értékű előadást tartott a budavári koronázó főtemplom (Mátyás-templom) folyamatban lévő restaurálá­sáról. DOMONY MÓRIC dr. min. tanácsost, a Ma­gyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt.♦vezér- igazgatóját nyugalomba vonulása alkalmával a kor­mányzó a II. osztályú érdemkereszttel tüntette ki. POSCH GYULA dr.-ral, a Pénzintézeti Köz­pont vezérigazgatójával akarják betölteni a Pénz­ügyi Szindikátus alelnöki állását. ■ KOMLÓS PÁLNÁK, az Angol-Magyar Bank ügyvezető-igazgatój ának negyedszázados szolgálati jubileumát ünnepelte a bank vezetősége és tiszt­viselői kara. OETL-PÁLFFY DÉNES országgyűlési kép­viselőt a Magyar Acélárugyárt Rt. igazgatósága a vezérigazgatói teendők vezetésével megbízta. KÁLLAY RUDOLF, a Magyar Általános. Hitelbank ügyvezető-igazgatójának a kormányzó a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. BOGSCH GYULÁNAK, a Futura Rt igaz­gatójának a kormányzó a m. kir. gazdasági fő­tanácsosi címet adományozta. DÉSCHÁN ACHILL dr. miniszteri tanácsost, a Pénzintézeti Központ vezérigazgató-helyettesét, a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal igazgatóját -&Z igazgatói tisztsége alól saját kérelmére felmen­tették és MAKRA ZOLTÁN dr. pénzügyminiszteri miniszteri tanácsost a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal vezetésével megbízták. A kormányzó Dé- schán Achill dr.-nak a II. osztályú magyar érdem­keresztet adományozta. FEY ŐRNAGY volt német szövetségi minisz­tert beválasztották a Dunagőzhajózási Társaság igazgatóságának tagjai közé és nyomban a társa­ság elnökévé választották meg., Terv a Várbazár átalakítására Budapest fürdőváros kiépítésének' pro­gramújában előkelő helyet kapott a Várbazár átalakításának terve. Az ötlet Lichtmann Győző volt fővárosi főmérnöké, aki rámutatott arra, hogy a Budapestre látogató idegenek fő­képpen fedett sétányt és kurszalont nélkülöz­nek, pedig ezt a kívánságukat könnyűszerrel teljesíteni lehetne, ha Ybl Miklósnak gyönyörű alkotását, a Várbazárt fedett sétánnyá alakíta­nák át. A Várbazárt, amely 55 évvel ezelőtt épült, előbb-utóbb úgyis alaposan tatarozni kell. A számítások szerint csupán a nedvesség elleni szigetelés 210.000 pengőbe kerülne, a külső ta­tarozás pedig további 80.000 pengőbe. Célsze­rűbb tehát, ha ezeket a költségeket mindjárt arra használják fel, hogy a Várbazárt fedett sétánnyá alakítanák át. A Budai Kioszk épületét kurszalonná le­hetne átalakítani. Ez az épület valamikor a ki­rályi vár vízmütelepe volt. Hatalmas pincéje van s ebben a pincében a kurszalon fűtőberen­dezését állíthatnák fel. A számítások szerint 600.000 pengőbe ke­rülnének ezek az átalakítások, s Budapesten lenne a világ egyik legszebb ivócsarnoka és kolonnádja, amely a világ egyik leghosszabb fedett sétánya lenne. Budai Napló HÍREK A folytonos érdeklődés meleg hangjá­ban Buda egész társadalmának szíve dob­ban Viraág Béla felé, aki komoly kezelést igénylő betegséggel fekszik ismét a Korá­nyi-klinikán. Egy hosszú élet munkássága és legutóbb a családi gyász viselték meg főszerkesztőnk egészségét, de a kezelő­orvosok véleménye szerint minden remény megvan arra, hogy Viraág Béla szívós fi­zikuma megbirkózik ezúttal is a betegség­gel és rövidesen visszakerül árvánmaradt íróasztalához, ahonnan a betűk erdejéből annyi életté valósult elgondolás sugárzott — ősz főszerkesztőnk tolla útján — Buda életébe. Sipőcz Jenő főpolgármestert meleg ünneplésben részesítették névünnepe alkalmán ból. Az üdvözlések során megjelentek a főpol­gármesteri hivatal tisztviselői kara, Szendy Károly polgármester, Liber Endre és Lamotte Károly alpolgármesterek, valamint az egész tanácsnoki kar és kifejezték jókívánságaikat a főpolgármester előtt. A kerületi elöljárók után a FANSz küldöttségét fogadta Sipőcz Jenő. TJsetty Béla a NÉP székesfővárosi szervezeté­nek népes küldöttségét vezette a főpolgármes­ter elé, aki az üdvözlő szavakra meghatottan válaszolt és hangoztatta, hogy rendkívül fon­tosnak tartja, hogy a két kormányzópárt a fő­városban megtalálja azt a harmóniát, amely a békés alkotómunka biztosítéka. Az üdvözlé­sek során testületileg fejezték ki jókívánságai­kat a főpolgármester előtt a városházi újság­írók, akiknek nevében Kelemen Géza biztosí­totta Sipőcz Jenőt a sajtó változatlan nagyra­becsüléséről. Duday Alajos dr. szfőv. tanácsnokot, a XI. kér. közszeretetben álló elöljáróját a Szent Adalbert egyházközség — a nyáron elhúnyt nagy­érdemű Mátrai Antal helyébe —világi elnökévé nagy lelkesedéssel választotta meg. Duday Alajos dr. a tisztséget elfogadta és november hó 22-én mutat­kozott be az Egyházközség közgyűlése előtt. Mindgyakrabban jelennek meg i külföldi sajtóban cikkek Budapest szépségei ről. Legutóbb Svédország egyik legtekmtélye-; sebb és legelterjedtebb lapja, a „Göteborgé Handelsoch S j örfarts-Tidning“ emlékezett meg Budapest Fürdővárosról. Megállapítja a svéd cikkíró, aki a Gyógyhelyi Bizottság és a budapesti idegenforgalmi rovatvezetők szindi­kátusa meghívására látogatott el hozzánk, hogy „Budapest a legtökéletesebb város, amely gyógyérejü forrásaival, elegáns szállodáival és csodás természeti fekvésével magában egyesíti mindazt, ami naggyá, széppé és vonzóvá teszi egy modem nagyváros életét. A beteg gyógyu­lást, az üdülő nyugalmat és szórakozást, a tu­rista a legérdekesebb látványosságokat találja Budapesten, Európa kétségtelenül legszebb fővárosában, Magyarország ünnepi fényárban úszó, vendégszerető metropolisában. Különös találkozása az események nek, hogy a Hollós Mátyás Társaság három országosnevű író tagjának esik egybe a jubi leuma. Viraág Béla író és újságírói munkássá­gának ötévtizedes jelentőségével ismételten foglalkoztunk. Jubileumának visszhangja már ott él Buda minden polgárának a szívében, ott él a társadalmi alakulatok azon elhatározá­sában, amely szerint lapunk ősz főszerkesztő­jének jubileumát egész Buda ünnepévé avat­ják. De örömmel számolunk be azokról a lel­kes ünnepeltetésekíől is, amelyekben Sziklay Jánost részesítik, aki 60 esztendő óta meleg­szívű, eleven tollú harcosa a magyar parnasz- szusnak. A jubilánsok között legfiatalabb a Hollós Mátyás Társaság katona-poétája, Vályi Nagy Géza. Az ő írói munkássága mögött is 25 esztendő van már, könnyzivataros határkö­vei a trianoni végzetnek, amelynek golgotás fájdalmát és a magyar föltámadásban való hitet senki szebben meg nem énekelte. Ünnepre készül a Hollós Mátyás Társa­ság — a jubileumok gazdagon sugárzó ünne­pére. Azok a jegyzőkönyvi lapok, amelyekén a legközelebbi ülésen megörökítik a jubiláló há­rom író érdemét, aranylapjai lesznek a társa­ság évkönyveinek. Szerzői estjét rendezte Domokos Géza dr., a Szt Imre Szanatórium Egyesület főorvosa, f. hó 17-én a Zeneakadémia nagytermében. Szebb­nél szebb nótákat hallottunk kitűnő művészek elő­adásában a 150 tagú cigányzenekar kísérete mel­lett. A jólsikerült hangsersenyen legnagyobb tap­sot Gesztes Gabriella énekművesznő aratta. Eddig csak mint kitűnő tanárnőt ismertük, de nagy nye­resége a hangversenydobogónak is. A hangver­senyt, melyet Szentiványi Kálmán konferálása tett változatossá, TJsetty Béla orszgy. képviselő beve­zető előadása nyitotta meg. (—) Budai Klub fennállásának 10-ik év­fordulóját azzal ünnepelte meg, hogy a Margit- körút 48. szám alatti új helyiségeit felavatta. Az ünnepi vacsora első felszólalója Harrer Ferenc dr. elnök volt, aki magasszámyaláSú beszédben méltatta a Budai Klub jelentőségét. Bárczy István dr: ny. igazságügyminiszter, díszelnök, Hegedűs Miklós dr. ügyvezető alel­nök, Orbók József dr. főtitkár, Vadász Mihály alelnök, m. kir. kormányfőtanácsos, Wolf Jenő m. kir. kormányfőtanácsos, Bicskei Jenő mű­szaki főtanácsos, Spanyol Sándor Hév. igaz­gató felszólalása után még a késő éjféli órák­ban Is együtt maradt a lelkes hangulatú társa­ság, ünnepelve a tízéves jubileumot. Budai Társaskör Viraág Bélát, lapunk főszerkesztőjét legutóbbi közgyűlésén választmányi tagnak választotta meg.­Budai művészek közreműködésével zártkörű magyar estét rendez november 30-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Nemzeti Egység III. kerületi táborának művészi cso­portja a Korona-Vigadó különtermében. Far­kas Imre dr. ny. min. tanácsos, a népszerű író és zeneszerző tartja a megnyitó előadást. A magyar dalirodalom régi és legújabb gyöngy­szemei kerülnek előadásra. A szebbnél-szebb magyar dalok műsorát Sánék Péter tilinkó- müvész előadása, Szabó Margit előadóművész- nő tréfás jelenetei tarkítják. Belépődíj nincs! Budai zenebarátok egyesülete védnök­sége alatt álló Budapesti Szimíónikus Zenekar is­mét megkezdte hangversenyeit a Budai Vigadóban. A múlt szezonban 45 hangversenyt adott a zene­kar s az idén 8 bérleti hangversenyt hirdet a Budai Vigadóban. A Budai Zenebarát Egyesület évi tag­sági díja 20 pengő, a tagsági igazolvány a 8 bér­leti hangversenyre díjmentes belépőjegyül szolgál. Autós idegen Bécs felől a Hidegkúti-1 úton épülő új országúton érkezik a fővárosba, mert a bécsi országút budapesti betorkolását szebb környezetbe helyezik át. Az óbudai átvezetés ugyanis az egész környék sivársága, a téglagyárak gödrei, a környék apró házacskái miatt nem al­kalmas arra, hogy az autón érkező idegenek kelle­mes benyomást szerezzenek, amikor a főváros ha­tárát átlépik. Azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a bécsi országutat Pilisvörösvámál tereljék el mai irányától, Solymár községen át Pesthidegkútig ve­zessék és ott kapcsolják be a Hidegkúti-útba. Ez az útvonal olyan területeken halad át, amelyek inár az első percben a legkellemesebb és leggyönyö­rűbb benyomást keltik a hozzánk- érkező idege­nekben. A jövő év tavaszán meg is kezdik a nagy­szabású új útépítést. A fővárosnak negyedmillió pengő kiadást jelent ez a munka, de bizonyos, rhogy a növekvő idegenforgalom megéri ezt az ál­dozatot. Eltávolítják az utcákról a bódékat és az ordító reklámtáblákat. A belügyminiszter locsolás helyett elrendelte az utcák éjszakai mosását. Kü­lön úttestek épülnek a kerékpárosok számára, a villamos vágányokat pedig az úttest közepére he­lyezik át. Mindezt a főváros fejlődő autóforgalma teszi szükségessé. Apponyi grófnő boltjáról hírt adtunk már november 2-iki számunkban, közölvén, hogy a Vár egyik legelőkelőbb házában, néhai gróf Ap­ponyi Albert palotájában P. A. J. jelzéssel üzletet nyitott leánya, gróf Pálffy Ferencné, Apponyi Júlia. Ez a hír nemcsak a magyar, hanem az. egész világsajtót bejárta és nagy feltűnést keltett a ma­gyar társadalom minden rétegében, akik közül szá­mosán keresték fel bevásárlás céljából az Apponyi- palotát. Rövidesen olyan nagyszabású lett az új üzlet forgalma, hogy üzlet-áttelepítésre kellett gon­dolni. November 25-től kezdve Apponyi Júlia grófnő üzletét a Váczi-utca 11/B számú házba helyezte át, ahol nagyszámú és a társadalom min­den rétegét felölelő bevásárló-közönségét könnyeb­ben és közvetlenebbül szolgálhatja ki. Budai Izraelita Hitközség november 24-én tartotta in eg a Lágymányos-Kelenföldi Templom alapkőletételi ünnepségét a XI. kerület Lenke-út és Zsombolya-utca sarkán épülő templom színhelyén. A gyufa feltalálásának százéves évfor­dulóját a jövő évben rendezi az I. kér. Iparoskor. Korányi Márton elnök kezdeményezésére a Nem­zetközi Technikus Kongresszussal kapcsolatban ren­dezik a centennárium ünnepét az osztrákokkal is közösen. Irinyi János mint fiatalember a bécsi mű­egyetemen találta fel a gyufát. Ezért kereste meg az osztrák kirmányt is az „Irinyi János Társaság". Az osztrák kereskedelemügyi miniszter a legna­gyobb lelkesedéssel vállalkozott a bécsi ünnepség megrendezésére. Az ő elgondolása, hogy a rende­zendő technikai kongresszust úgy intézzék, hogy a külföldi vendégek Budapestre jöjjenek és viszont a magyarok az Irinyi-ünnepségre Bécsbe utazza­nak. Az „Irinyi János Szoboralap Bizottság“ arra kérte a kormányokat, hogy utasítsák a gyufakar- tellt, hogy az 1936. évben forgalomba kerülő gyufadobozokra a mostani felírások helyett Irinyi­ről megemlékező címkét ragasszon. A százéves for­dulóm vonatkozó postabélyegek forgalombahozata- lát is tervezik. A gyufát mint kultúreszközt soha­sem tudja kiszorítani az öngyújtó, amint az auto­mobilok miatt sem tűnik el a ló a föld színéről. minden este és vasárnap délután is RÁTZ VALY énekel a Jávor zenekar kísérete mellett Utca már van elnevezve a nagy feltalálóról Budán, a Fehérvári- és Budafoki-út között. Időszerű volna, ha szobrot is kapna Irinyi János. A Döbrentei- teret gondoljuk a legalkalmasabbnak a szobor el­helyezésére, amennyiben ő maga sokat és szívesen járt Budára. Államsorsjegyek árának befizetését kéri a Székesfővárosi M. Kir. Pénziigyigazgatóság. Felkéri az igen tisztelt közönséget, hogy a elmükre küldött állami sorsjegyeket, ha megtartani kíván­ják, a küldött postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával azok árát mielőbb fizessék be. Akik a részükre küldött sorsjegyeket nem kívánják megtartani, szíveskedjenek a küldött portójnentes küldésre jogosító visszboríték felhasználásával visszaküldeni ahhoz, akitől kapták. Az állami sors­játék jótékony célt szolgál. Akik a megtartani nem kívánt birtokukban lévő sorsjegyet vissza nem kül­dik, a jótékony célt károsítják meg. A sorsjegyek visszaküldése díjtalan. Öt miniszter jelent meg a Városi Mér­nökök Országos Szövetségének tízéves jubileumi közgyűlésén. A mérnökegylet székházában lefolyt közgyűlésen Berzenczey Domokos elnöki megnyitó­jában, Bánóczy Béla főtitkár jelentésében a szö­vetség tízéves működéséről emlékeztek meg. Pap Ferenc vízmű-vezérigazgató javaslatára a vidéki városok vízzel való ellátásának előmozdítását vették tervbe. Bánóczy Béla műszaki tanácsos, Viola Rezső dr. műszaki főtanácsos és Karfner János műszaki tanácsos tettek érdekes indítványokat. A közgyűlést százterítékes ünnepi vacsora követte. Országos iparos-évkönyv jelenik meg Dobsa László dr., az Ipartestületek Orsz. Közp. igazgatójának szerkesztésében ez év folyamán. Az ipartestületi intézmény félszázados jubüeuma al­kalmából megjelenő mű gazdag tartalmával fel­öleli mindazokat a tudnivalókat, amelyek az ipa­rosnak könnyen áttekinthető tájékozást nyújtanak az ipartörvény, ipari közigazgatás, testületi élet, hitel, közszállítások, társadalombiztosítás, adózás, tanonc- és segédügy stb. terén. Ismerteti az ipar­ügyi minisztérium szervezetét, az érdekképviseletek és ipartestületek címtárát. A minden iparosnak nél­külözhetetlen kiadvány naptárt, vásárjegyzéket és ipari szakcímtárt is tartalmaz. Megrendelhető a szerkesztőségnél: Budapest, VII., Erzsébet-körút 9. íVélivasút fcávéház (túl. özv. Donreich Árminné, I, Alkotás-u. 7/b.) Kellemes hangulatú uzsonnák, elsőrendű vacsorák. Kitűnő konyha. Szolid polgári árak A budai úri közönség találkozóhelye ICedvezrciényes színházjegyek kaphatók II, Corvin-tér 7 Telefon: 67-3-62 Dohány tőzsde FOTÓCIKKEK Zibrinylnél 1„ Bttila-utca 8 * I Megkétszereződött két év alatt a hul­lámfürdői illetve pezsgőfürdő látogatóinak a száma és megkétszereződött a bevétele is a fő­városnak. A hullámfürdő már kifizette magát és már jelentős hasznot is produkál. Európai neveze­tesség lett és a külföldiek előszeretettel keresik fel a Gellért-fürdőnek ezt a különleges látványos­I ságit. Rózsadombi 11-es autóbusz november 11-től kezdve reggel 7—9, délben 12—3 és este 6— 8 óráig jár a Mechwart-tértől a jelenlegi útvona­lon, de azután folytatólag a Zárda-utca sarkáig, onnan a Margit-körút, Török-utca találkozásánál lévő új végállomásig. A kéthónapi próbaidőre új megállóhelyeket létesítettek. Gyász. Székelyudvarhelyi Szenti Bálint ny* miniszteri tanácsos, a Tabáni Egyházközség lörökös tb. elnöke elhúnyt. Óbuda építkezése. Friedländer Jenő, az Óbuda-Ujlaki Takarékpénztár ügyvezető igazga­tója értékes tanulmányt adott ki, amely azzal a kérdéssel foglalkozik — hogyan indulhat meg Óbuda építkezése? Erre a célra elsősorban a ma­gyar közjogban jólismert telekadóslevél intézmé­nyének felelevenítését javasolja. Ezen az alapon mindazok, akik tehermentes építőtelekkel s az építkezési költség 30—40 százalékával rendelkez­nek, banktőke igénybevételével kockázatmentesen építkezhetnek. Az építkezés terveit az Óbuda- Ujlaki Takarékpénztár készítteti el és az építke­zés lebonyolítását és kivitelét szintén az intézet építésze intézné. Lépések történtek abban az irányban is, hogy az új építkezésekre Óbuda bel­területén nagyobb adómentesség legyen elérhető. Hatalmas filmstúdiót építenek Budapes­ten angol tőke részvételével. Ifj. vitéz Horthy Miklós, a Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi Rt. igazgatója hajtotta végre Londonban a nagysza­bású tranzakciót. Az ember tragédiája filmváltoza­tát készítik el. Gyógyfürdőinket tanulmányozta Buda­pesten a svéd orvosszövetség főtitkára. Szerinte a magyar főváros nem kelti kórházváros benyomá­sát, sőt a Duna partján a legmeseszerübb világ­város Budapest, amelyet természetadta és kultu­rális szépségei miatt is érdemes ffelkeresniük az üdülésre szoruló idegeneknek. A magyar úri barátság minden szépért, nemesért lelkesülő hangulatában folyt le a Hegy­vidéki Társaság első őszi ősze jövetele, amelyet az „Öreg diófa“ vendéglőben november 14-én este az aktuális kérdések megbeszélése végett rendezett meg a vezetőség. Pores István dr. elnök a nála megszokott kedves közvetlenséggel köszöntötte az egyesület megjelent tagjait és ama reményének adott kifejezést, hogy az a lelkes összefogás, amely annak idején az egyesületet életre hívta, a jövőben is kútiorrása lesz minden olyan törekvésnek, amely a hegyvidék fejlődésének a céljait szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom