Budai Napló, 1935 (32. évfolyam, 1183-1208. szám)

1935-01-06 / 1183. szám

XXXIkto^ljÖ^sz. előfizetés Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám -40 f. Egyesületek, amelyek útik hivatalos lapja, tagjai félúton kapják Buda érdekeit a sárospolitika, közélet, közgazda- ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság ÜSS3 Napló 1935 januir 6 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm ouiagas sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. ismertető közlemé- lyek megállapodás szerint. A. hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. Illandó birdttőkuk n«m ksdvaiménv FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatali II, Batthyány u. 63. Telefoni 50-2-96. Hivatalos éráki délután 4- 6-ig. L Minden magyarnak boldogabb uf esxíendöí! Váratlanul úgy fordult, hogy a székesfőváros élére azok kerültek, akik a múltban is igazolták hiva- tottságukat és akiktől sokat vár a nagy bizonytalanságban élő polgár­ság. Tagadhatatlanul a legfontosabb szerepe van Budapest gazdasági életében a fürdőügynek és avval kapcsolatosan az idegenforgalom­nak. Gyógyvizünk van bőséggel, talán sehol a világon ily sokféle- alakban. E kérdés művelésére, szol­gálatára alakult és alakított ténye­zők működésének köre azonban eddig még nem bontakozott ki. Ma az a látszat, hogy azok munkája — plakát-tervezésekben, propaganda- füzetek szerkesztésében merül majd ki. amit pompásan intéz ma már a Kovácsházy Vilmos tanácsnok ve­zetése alatt álló ügyosztály, az oda­tartozó Idegenforgalmi Hivatal és technikájában a külfölddel ver­senyző házinyomda. Az új embereket itt várják az új feladatok. A Királyhágón-túli bocskoros saj­tó. lepocskondiázta Budapest külső képét, mert egyenrangúnak véli ezt a várost a maga balkáni főváro­saival. Azok feltörekvő irama, meg­lepő szaporodása, hamarosan meg­közelíti majd a magyar metropolist, amely kicsinyes megokolással ke­rülte eddig a vele összenőtt váro­sok és községek bekapcsolását, ami erősem túlemelné a másfélmillió la­koson, sőt elérheti a két milliót is. Ez imponálna a külföldinek és nemcsak a Nyugat, de a Kelet fi­gyelmét is módfelett felkeltené iránta, — ebben a városban látva Kelet-Európa központi vezető vi­lágvárosát. A város régi vezérei ezt nem értették meg, nem érezték ki. de a mai politikai helyzet, a kiala­kulásban levő országok viszonyai ráirányítják, rákényszerítik erre az új, nagy feladatra az új emberek gondolatvilágát. A zavaros viszonyok között rossz szokássá vált a nyaralás, üdülés a külföldön, elsősorban Ausztriában. A statisztikai adatok szerint, az évenkint külföldre vitt pénz meg­haladja a 120 milliót. Felét buda­pesti polgárok viszik külföldre, holott itt van a budai hegyvidék és a Dunántúl, amely minden te­kintetben tudná nyújtani — talán jutányosabban — azt, amit a kül­föld nyújthat, csak megszervezni kellene ezt a kérdést. Ha csak a ki­vitt összeg felét, hatvan milliót tu­dunk itthon tartani, óriási szolgá­latot teszünk a budai oldalnak és a vele kapcsolatos Dunántúlnak. A Balaton, a Velenczei tó, a Vértes, Mecsek és sok más, szépségekben dúsgazdag vidék gyarapodnék et­től a jólétben. Nem hisszük, hogy Budapest ve- zérférfiai ne foglalkoztak volna evvel a kérdéssel, aminek oly nagy jelentőséget tulajdonít Fabinyi Ti­hamér miniszter is, aki elismerten gyakorlati ember. De a fontos kérdések közé tarto­zik Budapest környékének 30—40 kilométer körzetben való átalakítá­sa, elsősorban a futóhomoknak ter­mő humusszá való átalakítása. Egyrészt Budapestet kell ettől a portól megmenteni, de megművel­ve, ez a futó homokos talaj olcsó élelemmel látná el a fővárost, ami kenyérhez juttatna sokezer csalá­dot. Berlin 13 év alatt megváltoz­tatta sivatagos környékét. Ma egész­séges, portalan és zöldségben, hal­ban; baromfiban bővelkedő varos. Nem csinált egyebet, mint csator­náinak ürülékét trágyaképen hasz­nálta a futó lisztes homok megkö­tésére. Érdemes feladat új emberek szá­rmára. t Budán egész városrészek tesped- nek, -belső területek — mutatják a Tabán, a Víziváros, Óbuda egyes részei, az elhanyagolt Szépvölgy, a déli medence, — amelyeknek meg­van a létjogosultságuk, hivatásuk, fekvésük a megfelelő fejlődéshez és polgárai, a ház- és telektulajdo­nosok mégis az órára kiszámítható, biztos pusztulás előtt állanak. Ezek megmentése talán a leg­szebb, a legnemesebb feladata az új korszakot megalkotni hivatott új embereknek. DUBONAÍ PÁL A Városmajor környékén mind élén- kebb az érdeklődés az iránt, hogy meg­van u lehetőség arra, mely szerint ez a park, amely ma már — csak kis részek híján — modern parkká alakult át és idegeneket is megkapó szép részletekben bővelkedik, gazdagítható-e földtani rété- geződése révén gyógyerejű forrásokkal, atni jelentőségben emelné ezt a sétányt, értékben pedig a parkot övező házakat. Január folyamán értekezletre gyűlnek majd az érdekelt háztulajdonosok és va­lószínűleg egyesületté alakulnak, amely­nek legfőbb célja e vidék gazdasági föl­lendülésének előmozdítása volna. Lehet­séges, hogy a polgárságnak ilyen moz­galma egész más irányba tereli azt a kusza elgondolást, amelyet sokan á für­dőváros szóval kapcsolatosan félreérte­nek és félremagyaráznak. Uj érdekeltség* 1 van alakulóban Bu­dán, amely esetleg párttá alakul át, mert erös u hite azoknak, akik ezt az érde­keltséget igyekeznek összetoborozni an­nak a nagy célnak az érdekében, hogy a Víziváros elhanyagolt részét új életre keltsék, — bogy mint városi párt, amely fölkarolná az ilyen budai elhanyagolt részek gazdasági kérdéseit, hamarább tudna boldogulni a Városházán, esetleg a képviselőházban is. A Budai Napló legutóbb megjeleát „Az elátkozott város­rész“ című cikke alapján mintegy 26-an gyűltek össze az érdekelt háztulajdono­sok s elhatározták, hogy érdekeltséggé alakulnak át. amely igyekszik az összes érdekelteket megnyerni s így megerő­södve pártot alakítani, nem annyira po­litikai, mint városgazdasági alapon, meg­keresve azokat a városi és országgyűlési képviselőket, akik érdekeiket fölkarol­nák. Ebben az elmaradt városrészben, a- hol minden ház mái derékig áll az adó­tartozások hullámaiban, vagy az adó ró­ván nőtt adósságokban, — a sürgős segít­ség ma száz és száz családot mentene meg a végleges pusztulástól. Az új ér­dekeltség küldöttsége megkereste lapun­kat, hogy ezt az ügyet tegyük a magun­kévá, mint ahogy kezdeményeztük is, és igyekezzünk megoldást keresni azok ré­vén, akiknek a kérdés rokonszenves, mert úgy látják, hogy a Városházán is ».megvan ennek a pátronusa, Szendy Károly dr. polgármester személyében, akit a szervezkedés befejeztével küldött ségileg keresnek fel, hogy szerencsétlen helyzetük megoldásához kérjék az ő hat­hatós támogatását. — Az új alakulás leg­közelebbi értekezlete a II. kér. Iparoskor nagytermében lesz és meghívókat külde­nek szét. A tűzfalak rakpartja éppen az a része a dunai rakodópditnak, amely a tulaj­donkénem fürdőváros nagy sétánya vol­na. ha a Margit-rakpart aszfaltját föl­szednék és ezt az örökké üresen álló közlekedésmentes nagy utat parkíroz­nák. Akár a Lánchidről, akár a Margit hídról nézi az ember a budai vár aljá­nak ezt a csipkés peremét, mind a két oldalról tűzfalak csúfítják annak látóké­pét. Államnak, városnak itt kellene egy kicsit segítenie az érdekelt telektulajdo­nosokon és különféle kedvezmények ré­ven fölébreszteni hajlandóságokat, hogy régi ócska házaikat építsék át. De mó­dot kellene keresni, hogy külföldi nagy hoteltulajdonosokat, vagy hotelérdekelt­ségeket nyerjenek meg annak az eszmé­nek. hogy itt, a világfürdőben gyógyszál- lodákat építsenek, j Dunapartra. Ez még világreklámnak is jó, mert ezek a kül­földi hotelérdekeltségek azután gondját viselnék, hogy idegenek kellő számban látogassák a szállodájukat. De föltétle­nül emelné a Margit-rakpart szépségét és ezzel a fürdőváros szépségét is, mert akármilyen furfangosan csavarják is a fürdőváros elgondolását, a tény azt bi­zonyítja, hogy ez a fürdőváros megvan és Buda legszebb részén terül el, a Csá­szárfürdőtől a Cellértfürdőig terjedő du- naparton. A Boráros téri híd budai környékén megélénkült a telekforgalom. Megindult a telkek parcellázása, különösen a Hor­thy Miklós körtéren kívül eső részeken. Több kisebb bank néhányezer négyszög- I öles telektömb parcellázását és eladását l kezdi meg az újév első napjaiban. Pávai Vafna Ferenc löbányaianöcsos, ttgeologus előadása a Baross-SztWetségben: Az uj gyógyforrások mint az idegenforgalom propagandája. Elíékozolí kincsek A háború utáji egy kiránduló csoport­tal Olaszországba és Rómába ment, hogy gyönyörködjék annak műemlékeiben és természeti csodáiban. A gimnáziumi tan­anyag valóságos idegenforgalmi propa­ganda Róma számáig. Ott a Farum Ru- uianuin-on eszmélt rá, hogy nekünk, meg­csonkított, kifosztott magyaroknak ma­gunknak kell olyan nagyszerű dolgokat előteremtenünk, amelyek kedvéért érde­mes az idegeneknek idejönnie. Ezt az al­kalmat is felhasználja, hogy forráskutatások eredményeit, mint idegenforgalmi attrakciókat bemu­tassa. HAJDÚSZOBOSZLÓ Hajdúszoboszló sós, jódos, 74 és 78 fo­kos gyógyvize mellett a fürdő még nincs kiépítve; ott most csak nagyobbszabású. strand készült, s így egész éven át állan­dó fürdőzés nincs. És mégis ebben a vá­rosban. ahol bizonyára tíz év előtt senki sem gondolt arra. hogy idegenek özöttöl- jenek oda, az elmúlt szezonban 151.000 fürdő­jegyet adtak el. A kimutatás szerint ezeket* 2553-ig haj- dttszoboszlóiak, 77%-Gan pedig vidékiek és külföldiek vették igénybe. Egy ilyen alföldi városka soha sem remélhette azt, hogy oda az idege­nek ezrei fognak özönleni. Ez a tény mindenesetre olyan biztató je­lenség, hogy az Alföldön hasonló kuta­tásokat érdemes végezni. A másik DEBRECEN esete 1 Debrecenben még egy kis pata­kocska , sincsen, ahol meg lehetett volna fürdeni. Ki gondolta volna, hogy valaha Debre­cenből gyógy fürdőhely lesz ? Most Deb­recennek nemcsak strandja és népfürdője vau, hanem gyógyfürdője is, amelyre joggal büszke lehet. Debrecen adatai szerint : a fürdő 1952-ben nyílt meg és az idei év októberéig 829.000 fürdője­gyet adtak el. Ebből kiszámítható, hogy a múlt érre kb. 250.000 fürdés esett. A legmeglepőbb, hogy amíg Hajdúszoboszlón vidéki a fii r- dőzők zöme. addig Debrecen fürdőzőinek nagyobb tömegét maga a város adta. Ott az idegenek csak 9%-kal voltak képvi­selve. Hajdúszoboszló nagyon büszke volt gyógy-kútjára s más városok is akartak hasonlót, de a debreceni fürdő megnyi­tása azt a hitet keltette, hogy a nagyobb város el fogja vonni fürdőközönségét. A statisztika az ellenkezőjét bizonyítja. 1951- ben, amikor Hajdúszoboszlón a für­dőt létesítették. 87 ezer fürdőzés volt. 1952- ben 78 ezer, 1933-ban, amikor már Debrecenben is megvolt a fürdő, felug­rott megint 84 ezerre s az idén, amikor Debrecen már teljes pompájában virág­zott. felszökött 151 ezer fölé. Tények bi­zonyítják, hogy a hajduszoboszlói fürdőt nem be­folyásolta a debreceni fürdő. Hasonló eredményeket értek el több he­lyen is az Alfüldön, 6 maga Karcagon, Szolnokon, Szegeden dolgozott. Budapest székesfőváros megbízásából Bánleky Géza központi igazgató és Be­csey Antal közreműködésével a Rudas- fürdőnél három új fúrást vezetett, s ez­zel egy régi babonát döntött meg, mely szerint a régi források közelében semmiféle fúrás vagy mélyépítés nem engedélyezhető, mert ezzel a régi forrá­sokat károsan befolyásolhatják. A Ru- dasfiirdőnél mélyesztett három fúrásnak az a különös eredménye, hogy mind a három fúrás felszálló, ma­gasabb hőmérsékletű és kémiailag is jobb összetételű vizet adott s így bebizonyosodott, hogy ezek nincse­nek szoros összefüggésben a régi forrá­sokkal és nem befolyásolták károsan a Rudas- vagy Rácfürdő forrásait. A három uj kút közül az Attila és Juventus forrá­sok hamar valtak közismertté erősen ké­nes és rádiumos vizük révén. A Rudasfür­dő csak 9 kádban használja most a Ju­ventus vizét és mégis alig egy év alatt közel tízezer fürdőt vettek ott "és a bevétel már is fe­dezte a kút kiképzés és az uj fürdő berendezési költségeit. Amióta az Attila és Juventus forrás vize felszökött, kereken 857 ezer ivókúrát használó beteg kereste fel ezeket a forráso­kat alig egy év alatt, i illéres áron kerül forgalomba a gyógy­víz s mégis 70.000 P-t jövedelmezett... Hogy idegenforgalmi szempontból mit jelentenek ezek a források, azt abból a kimutatásból látjuk, amely szerint Ausz­triából, Németországból, Franciaország­ból, Belgiumból, Svájcból, Romániából, Albániából, Törökországból, Mexikóból, Kanadából, Egyiptomból, Marokkóból, és Japánból voltak fürdővendégei a Juventus forrásnak, amely ha­zánk legrádiumosabb vize s ezek mind huszonegynapos egész karát használtak. Nem valószínű, hogy Budapest többi für­dői ily széleskörű külföldi látogatottság­gal dicsekedhetnének s így idegenfor­galmi .szempontból nagy horderejű ez az eredmény. Zsigmondy Vilmosnak sikerült annak­idején a Margitszigeten és a Városliget­ben értékes gyógyvizeket feltárnia és ta­lán nem utopia, hogy a székesfőváros­környéki geológiai felvételek alapján Bu­dán és Pesten megvan a lehetősége még több hasonló forrás feltárásának, rö­videsen már nem volna szabad, hogy a fővárosban mesterségesen mele­gített vizű fürdőink legyenek. Ha a Juventus és Attila forrásoknak az értékesítése már egy év alatt is ilyen nagyszerű perspektívát nyújtott, akkor ezeknek a fúrásoknak a folytatása szép és hálás feladatként háram­lik azokra, akik ezzel a kérdés­sel foglalkoznak. A székesfőváros közelében 1932-ben a kincstár és a Földtani Intézet közremű­ködésével Pestszenterzsébeten is feltártak egy forrást. Ennek a forrásnak a vize sós. Nem á Budadesten megszokott keserűsós, hanem konyhasós viz. Ez azért fontos, mert Trianon után erdélyi és más kony­hasós fürdőink nagyszerű sorozatát elve­szítettük. A hajduszoboszlói kutak megfúrása előtt Csonkamagynrországon kony­hasós fürdő nem is volt. A pestszenterzsébeti konyhasós víznek li­terenként majdnem 12 gramm a konyha­só tartalma. E sós viz kihasználására vitéz Földváry János, aki nem is gazdag em­ber, máris kád és medence fürdőt épített, ami megbecsülendő a mai viszonyok mel­let, és a lefolyt első évben 19.023 fürdő­vendége volt, azok közül 20% pesterzsé­beti, míg 80%-át; úgy mint Hajdúszobosz­lón, a vidék adja. Balneologiai feladat, hogy ennek a konyhasós víznek gyógyá­szati jelentőségét kellőképpen értékel-, jük. A publikum már az első esztendő­ben felkarolta ezt a fürdőt. Hosszú évek óta felszínen mozog a városligeti második kút fúrásának ügye. Erre azért volna szükség, hogy most ami­kor tudunk e sósvizről Pesterzsébeten, Pestújhelyen. Rákospalotán, és örszent- miklóson, ezt a Városligetben is feltárandó sósvizet a meglévő 74 fokos régi vízzel kombinálva, alkalmazhassák s a Széchenyi fürdő új balneológiái jelentőséget kapjon, ami ma már el nem odázható feladat, mert ezeken az ösvé­nyeken tovább haladva, úgy a főváros­nak, mint a vidéknek olyan természeti kincsek kihasználására nyílik alkalma, amelyek úgy idegenforgalmi, mint üz­leti szempontból — különösen a mai gaz­dasági viszonyok között — nem leki- esmylendők. Rákóozi Ferencz halálának 200 éves évfordulóját üli a nemzet 1955. április 8- án. Az emlékünnep országos jelentőségét a Kormányzó által kezdeményezett lovas- szobor felállítása biztosítja. A különböző nemzeti szervezetek az egész év folya­mán emlékünnepélyekkel és kiadványok­kal hódolnak a nagy fejedelem történel­mi szerepének. Sylva Varescu (Yereczkey Szilvia) néven szerepel az oláhoknál a magyar „Csárdáskirálynő“. Csodálatos, bogy a Csárdáskirálynő című Kálmán-opereti mostanában futó filmváltozatának bírá­lásakor sem a sajtó, sem a közönség nem emelt szót ama botrányos hamisítás ellen, amelyet a német „produceriek a ma­gyarság ellen elkövettek azzal, hogy a nagyvilág előtt (mert hisz e különben ügyes film nemzetközi nézőközönségre számíthat) elrománositotta úgy a sziu- uiagyar ízű Csárdáskirálynő, mint pedig Bonifácz nevű barátjának Cancianu-ra változtatott nevét. Amikor a jobb román elemek, mint pld. Bibescu herceg, vagy Titulescu külügyér idegenben Bibescu ra és Titolesco-ra enyhítik nem éppen széphangzású nevüket, amelyet különben a franciák pld. Titülescü-nek ejtenének, addig e német filmtársaság a színmagyar szereplőket is úgy tünteti fel, mintbu Varescu-nak, vagy Cancianu-nak hívhat­nának egyáltalán magyar embert! Kérd­jük, minek vau a filmoenzuta, Ka ilyet nem vesz észre s miért tűri a magyar­ságnak ilyetén arculcsapását? Ha a né­met Kemp nevű színész nem is tiltako­zott a Cancianu ellen, legalább a magyar Eggerth Mártának nem lett volna szabad tűrnie, hogy őt, mint magyar Csárdás­királynőt, Sylva Varescu-nak csúfolják majd szerte a világon ! (dr. M. R.) A Közmunkatanács koncessziót kapott a polgármestertől a margitszigeti autó- buszjárat üzemére 1957 október 15-ig. Legalább két autóbusznak napi 90 mene­tével kell lebonyolítania a szigeti forgal­mat, a viteldij azonban személyenként és kilométerenként 20 fillérnél több nem lehet A 3-as autóbuszt újévtől a Széna-té­rig járatják. Ezzel kapcsolatban uj sza­kaszt nyitnak, amelyen a viteldij a Krisz- tina-tér—Széna-tér között 24 fillér. Ez a távolság a teljes szakaszdijat nem indo­kolja, mert ugyanez a tár villamoson csak egy kisszakasz . Legalább is tó fil­lérre kell leszállítani a szakaszon a jegy árát, hogy tényleg akadjanak, akik azt igénybe is vehetik. — Változás lép életbe a 19-es autóbusz vonalán is, amely a Királyhágó utca és Böszörményi út sarkától az Orbánhegyi út és Istenhegyi út sarkáig fog közlekedni a Királyhágó utcán és az Orbánhegyi úton át. A vonat megrövidülése folytán ezen a szakaszon csak 6 filléres tantusszál lehet közleked­ni. Az átszállójegyek nem érvényesek .. . De miért nem ? — A 3-as autóbusz vég­állomásának áthelyezését a Délivasút ér­kezési oldaláról a Széna térre nagy el­lenszenvvel fogadták. Nemcsak a Délivasiit környékének lakói, hanem a balatoni fürdőhelyeken rokonaikat látogatók hoz­zá tartozói is úgy vélik, hogy ez az egész intézkedés az autótaxitulajdonosok érde­keit szolgálja. Sajnos, már többször meg­történt, hogy az autóbuszüzem anyagi érdekeit kielégítő autóbuszvonalakat ok nélkül megváltoztatták. A Déli-vasú ton túl ■fekvő, most rohamosan fellendülő kör­nyék érdekében történt • felszólalás arra késztet bennünket is, hogy figyelmeztes­sük az autóbuszüzem veetöségét, hogy a Vérmező-uton áthaladó autóbusz, mely a Krisztinából jön, nem teljesítheti felada­tát, ha legalább föltételesen nem áll meg a Várfok-utca és Vérmező-ut keresztező­désénél fent a dombon, ahol — főleg té­len — nagyon sok volna a leszálló, aki a B.B.T.E. sportklubbá igyekszik, vágy a postapalotába, esetleg a várbei minisz­tériumokba, itt találkozván a 16-ossal. F.z a megálló tehát föltétlenül szükséges volna, mert most le kell utaznia az ille­tőnek a Széna térre, hogy ott szálljon át a 16-osra és így jöjjön ismét'fel a hegy­Uj esztendő, uj emberek, uj feladatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom