Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-03-10 / 1159. szám

Btidat Hanté f Budán: II., Margit-Mini 8. sz. (Zsigmond-utca I sarok) Telefon ;52-0-36. JUSZT Syula OPTIKAIT FÉNYKÉPÉSZETI SlAKflZLETE PUNKTAL ÉSULTHASlN ÜVEGEK LORGNETTE« látcsövek mérnöki MŰSZEREK SZOLID ARAK?. forróvizzel heverhetnénk, sem magyarnak, sem hollandusnak nem1 okozna fejtörést, hogy mike- pen vegye ki belőle a belefektetett pénzt. , „ , A pesti oldalon egymásután fe­dezzük fel a valódi konyhasós for­rásokat : Pestszenterzsébet, Rákos­palota, Pestújhely, sitb. A legsósabb — literenkint majdnem 12 g!r. Ikbny- h'asó van benne — a pestszenterzse- beti, vitéz Földváry-féle fürdő. Ezek a vizek hivatottak pótolni Erdély híres sósfürdőih A pastszenterzsé- beti sóskút redővonulata Budafok felett a kelenvölgyi Pacsirtahegyen a már említett Dobogó felé _ tart. Van remény arra, hogy nem is na­gyon mélyen — már 2—300 meter mélyen — Kelenvölgy és Budafok között is megkaphatjuk a konyhasós vizet. Alatta lehet melegvíz is. Nem Henne rossz üzlet Kelenvölgy, Albertfalva és Budafoki között egy igazi sósfürdő. Ha a Duna partján | egyetlen, nem is nagyon gazdag, de erős akarású ember meg tudta egy óv alatt a Sósfürdőt csinálni, sokan talán itt is fognak eléggé akarni ah­hoz, hogy Budapest fürdővárosnak legyen egy egészen új gyógy ténye­zője, , az eddig hiányzó konyhasós fürdője: a beteg nők Mekkája. Kelenföldön nagyon büszke le­het a víz, mert ma-holnap Vacrol hozzák ide, pedig tudományosan megállapított tény, hogy a közeli budai hegyek majdnem 130 m. ten- gerszinfeletti magasságig tele vannak jobb ivóvízzel, mint a messziről vezetett, szűrt dunavíz. A Sashegy ezekhez a budai hegyek­hez tartozik s itt emelkedik ki alig egy-két puskalövésre a kelenföldi síkságból, de évek óta nem tudunk annyira menni, hogy egy nyomo­rult 50, vagy 100 méter mély fúrás­sal bizonyítsuk be, hogy tényleg víz van az alatt a Sashegy alatt, — úgy lehet, ki is folyna belőle — amelyiknek rezervoár sasfészkébe Káposztásmegyerről hozzák a Duna vizét. A káposztásmegyeri, Duna alatti vízvezető alagút költsé­gével meg lehetne így egész Buda vízszükségletének kér­dését oldani s még maradna a kelenföldi hőforrás : és sósvíz kutatására is egy-egy fú­rásira valló. ^ | Ha Kelenföld, a hídja mellé meg- j csinálja a gyógyhelyét, a fürdőit és az olcsó ívó- és közszükségleti vizét . is, — példát mutat arra, hogy a tér- : mészeti adottságok felismerésével 1 hogyan múlja felül a főváros' leg- (, fiatalabb kerülete a régieket. Úgy ! legyen! Ezeket adta elő a KELENFÖLDI POL­GÁRI KÖR kultúrestéjén Pávai Vájná Ferenc dr. megcáfolva ezzel az ottani hegyvidék viztelenségéről forgalomba ke­rült híreket. , Tisztázzuk a uf budai kerület nevét! Kelen Hegye, Kelen Völgye és Kelen Földje Régebbi várostörténeti irodal­munk kiírthatatlannak látszó men- de-mondát vitt bele a köztudatba a Kelenföld nevére vonatkozólag. E mende-mondák lényege és magva az, hogy a Kelenföld név a budai németség által Krennfeld-nek neve­zett Lágymányos elmagyarosított neve. Mások a Krainfeld névből — „Krajnaiak Mezeje“ — Ikalandosí- tották a Kelenföld nevét, ismét má­sok a Kronfeld névvel próbálkoz­tak. Újabban az Evlia Cselebi 17. századi utazó útleírása által forga­lomba hozott Kilen Ovaszi elneve­zésből kívánják levezetni a Kelen­föld nevét. A mende-mondák at a pesti és budai mészáros céhek középkori okleveleiről! szoló IkÖny vünkben fog­laltuk össze bőséges bizonyítékokkal arra nézve, hogy a dunaparti kopasz oldalú, sziklás Márgahegy ősi ma­gyar Kelen neve volt a hegy, völgy és mező névadója. E munkánkban bebizonyítottuk, hogy a Kelen, Kalea, Kdtea, Kilim, Kelim, Kilin, Kelin szavak az ösz- szes török-tatár és finn-ugor nyel­vekben egy azonos Tar és Kopasz jelentésüek. A Kelen szó hamar el­veszett a nyelvkincsből. Ez az oka, hogy már Kézai, helyesen Dunake­szi Simeon mester a 13. században sem értette s így elsőnek költötte tudálékos szerzetes krónikás módjá­ra a Kelenhegy, Kelenföld nevéből az „átkelés“ mende-mondáját. Kö­zépkori német krónikások viszont a későbbi „Tabán“ nevét Kelenfeld- nek írják, a Kelen völgye szó néme- tes elírásával. Régi írásainkban Pest parvum seu Kleinfeld, Krein- feld a későbbi Rácváros neve, ami vitathatatlanná teszi, hogy a Kis Pest magyar Kelen Vegye, vagyis Kelen Völgye nevét tájcsolták tajcs formára a budai 1 heutunicus-ok, szlávosan niempei-í, vagyis „néme­tek“. A 15. században pesti Senator Kelemfervldy, vagyis Kelemföldi Pál uram. 1505-ben „Kaién perig“, vagyis „Kelen Hegy“ a későbbi „Gellert“ neve, a budai mészárosok céhládája számadó könyvében. A könyvet Farkas Mester, az Iródiák németül vezeti: a mészáros céh zá­logba veszi Kurta Gyurkó mester­nek a gyertyamártónak kelenhegyi szőllőskertjét. Csáthy Dömötör páter az 1520- asi években szintén nem érti az ak­kor még élő Kelenhegy, Kelenföld, Kelenvölgy nevekben levő Kelen szó értelmét, azt hiszi, hogy annak „kelni, átkelni“ jelentése van és megírja belőle „a Kelenföldön át- lldelének“ mendemondáját. — Ezt Arany János is átvette (Csáthy Dö­mötör páter szójátékot csinált a Ke­len Hegye alatti helynevekből. A Gsiki Hegyek — Cséki Hegyek — nevéből ezt csinálta : „az oséken ők csekének“, Tétény, vagyis) Tétém nevére ezt faragta : „az Tétemen ők temetőnek“. Éra nevére ezt költötte rá : „Érden őlld sokat értének“. A Kelen szóból ezt csinálta : „Az Ke­lennél ők átkelének“. Bennünket eb­ből az érdekel, hogy a Kelen szót ő sem értette, tehát szójátékot csinált. Régebbi várostörténészeink sem ér­tették : a Krennfeld dolgot csinál­ták belőle 1830 táján. Csak az a baj, hogy ők is, utódaik is komolyan vet­ték ezt a badarságot. A „Völgy“ elnevezés (a Kelen hegye és a későbbi Várhegy közötti horpadási neve) sokáig élt. Mivel pe­dig a Kelen szót a német értette, vi­lágos, hogy csinált belőle Krennfeld- et, Kronfeld-et, sőt Kleinfeld-et is, de Krainfeld-et is. Mindennek oka az, hogy a Kis Pest neve latinul kö­zépkori okleveleinkben Pest par­vum : logikus, hogy a Kelen völgye szót a német Klainfeld, Kleiníeld módra írta, annyival is inkább, mi­vel klein: kis: parvum. Evlia Cselebi a magyaroktól hal­lotta 1640. táján a Kelen Földje, azaz Kelen Mezeje nevet. Mivel pe­dig magyarnak nem a tájcs, hanem a török az atyjafia: logikus, hogy a derék müzlim testvér a Kelen-t tö­rökül nem „Krenn“-nek, tormának, hanem török-magyarul Kilen-neK fordította, elsősorban azért, mert azt minden budai török suttyó kö­lyök is úgy mondotta. Kilen ovaszi: törökül a Kelen Mezeje. Hogy ebből Evlia Cselebi tudálékos szómagya- rázós mende-mondái csinál: az az ő dolga. Olyan mende-inondát, amit a 19. század első felének túlontúl bécsi német műveltségbe veszett histori­kusai cselekedtek a „Krennfeld“ mende-mondájával. Mivel pedi 1840-ben illett mindent németbe magyarázni és Budát német város­nak hitte mindenki : logikus, hogy Buda gyönyörű ősi török-tatár nevű hegyére, völgyére és földjére is rá- tájcsollották azt a balogsógot, hogy a Krennfeld-ből a magyar csinálta a Kelenföld nevét. Senki sem mor­dult rá a tokos németekre, mond­ván : Eb ura fakó ! Mivel pedig a Raitzen-Stad'l, vagyis Rácváros ne­ve időlkiözben Tabán lett, a budai mészáros céh okleveleit p©dig 1695- től — mikor is azok Érsekújvárról Budára hozattak — 1896-ig írástudó nem látta, 1898-ban pedig húsz sor­ban elintézte azokat valaki, 1910- ben pedig* csak lemásolták azokat, de velük nem foglalkoztáik: senki­nek nem fájt a feje, hogy a Kalen perig névből fenti egyszerű pa­raszti logikájú magyar értelmet há­mozza ki. Akit ez érdekel, olvassa el a de­rék Céhről szóló könyv idevágó negyven oldalát, összefoglalva a mondottak : 1. ) A Gellért ősi neve Kelen rie­ft ne. 2. ) Az 1270. táján felépült Vár­nál régebbi jobbparti lalklott telep neve, Kis Pest, vagyis Kelen Végye, | azaz Kelen Völgye. Ebből tájcsolta a budai tájcs a Kleinfeld, meg a Krennfeld szót. 5.) A zsombikos marhalegelő ne- ve Kelen Földje, később Lágymá- \ nyos. _ 1 Bevilaqua Borsody Béla dr. Mi gátolja a balatonvidék fejlődését? — Aktuális sirámok — Kaptuk az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő úr ! Minthogy tudom, hogy b. lapja meny­nyire szívlén viseli a Balaton fejlődésének ügyét és mily bátorhangú szószólója e nemzeti kincsünk fellendítésének, bátor vagyok néhány anomáliára rámutatni, mely még az idei saison beállta előtt sür­gősen orvosolandó. Remélem, hogy e so­rok kapcsán az illetékes tényezők figyel­me is ráterelődik az általános panaszt ké­pező jelenségek megszüntetésére. VILLANYÁRAM-BEVEZETÉS Zamárdj-i nyaralómba be akartam ve­zettetni a villanyt. A. siófoki társaság iro­dájában azt a felvilágosítást kaptam, hogy utcámban ém lévén az egyedüli reflek- táns, a legközelebbi fővezetéktől (2—300 méter) nekem kellene az összes szükséges oszlopok felállítási költségét viselni, s ha az utcából később mások is rákapcsolód­nak, úgy azoktól visszakaphatom a pénzt. Természetesen ily feltétel mellett magam is lemondtam a villany bevezetéséről. Ha a társaság csak az aránylagosan reám eső költség fizetését kívánta volna, úgy a vil­lanyt bevezettettem volna, miáltal talán a többiek is kedvet kaptak volna a rákap­csolódásra. így azonban sem én, sem ők nem lesznek villa,nyáramfogyasztok, ha­nem továbbra is az 50 év előtti petróleum­lámpa fogja nyári estéinket — kellemet­lenné tenni. SZOMSZÉDOS FORGALOM TARIFÁI A Balaton zalai partján, Zánkán, mely Zamárditól légvonalban kb. 20 km.-re van, ismerőseim nyaralnak, akiket minden sze­zonban egyszer szoktam meglátogatni, bár töbszörre is hívnak, azonban az utazás a legolcsóbb demokrata módon is (III. oszt. vasút, II. oszt. hajójeggyel) oda-vissza P 6.20-be kerül, míg pld. filléres gyorsvonat Budapestről oda és vissza (kb. 250 km.- nyi út) csupán P 4.50-be kénül! Ez az óriási aránytalanság igen megbénítja a Balaton nyári szomszédos forgalmát és ezért olcsó retour, valamint kombinált vasút- és hajójegyek! rendszeresítésével legalább 50 százalékkal kellene csökken­teni a jelenlegi tarifákat, nehogy Buda­pestről olcsóbban lehessen a Balatonra utazni, mint annak egyik partjáról a má­sikra ! FABÓDÉK ÉPÍTÉSÉNEK TILALMA A Balaton legtöbb fürdőtelepének ké­f ét eléktelenítik az egyes telkeken felál- ított, nem is weekend-házszerfi, hanem mósi CIVÖSZ/tCON VI., Teréz-hőruí I/B. Címre ügyelni I Teleki-téri bódék alakjához hasonló fa. épületek, melyeknek kevésbé tehetős la] kói azokat be s,em bútorozzák rendesen hanem a padlóra vetett szalmazsákokon alszanak, korra és nemre való tekintet nélkül. E fabódés telkeken többnyire per. sze kerítés, kút és klozet sincsen, tehát nemcsak esztétikai és erkölcsi, hanem hi­giénikus és tűzveszélyi szempontok miatt is megszüntetendők. Van ugyan rendel- ikezés, mely tiltja ily fabódéknak lakás céljára való használatát, de ezt akként játszák ki, hogy „szerszámkamrának" je- lentik be a tényleg nyaralóként használt bódét. A jegyzőig és szolgabirói hivata­loknak e visszaélések kiküszöbölésére na­gyobb gondot kellene fordítaniok, mert ez az eljárás is igen hátráltatja a balatoni fürdők rendes kiépülésének lehetőségét. Maradtam igen tisztelt Szerkesztő úri nak fenti soraimnak szeretett Balatonunk fellendítésének érdekében való szives köz- lését kérve, köszönettel és kiváló tiszte­lettel nagyrabecsiilő híve (Aláírás.) Olcsón eladó Mátyáshegyen a Schmidt kastély felett 3442 □ te­lek gyümölcsössel, Köz­vetítők díjazva. Horváth Gyula, VII. Angol u. 31b. 11.25 GYÓGYFÜRDŐ Vlzgyóqylntéset, Külön férfi é* női osztály. A legmodernebb berendezés. Bsakképzail személyzot. FELESLEGES PESTRE UTAZNIA. HA Rádió, gramofon és villany felszerelési cikkekre van szüksége Mindent olcsón és jól beszerezhet SUPER HÉL rádió és villamossági szaküzlet BUDAPEST, II., RETEK UCCA 31. BÉRLET, HITEL, VÉTEL és ELADÁS! S WABHEGYI ZANATORIUM Ideális magaslati gyógyhely. Ideális diétás ellátás. Mérsékelt pausal árak KÚRA, SPORT, SZÓRAKOZÁS Kályhás! Minden szakmabeli - Qgybea forduljon a régi lóhirü céghez VeteM Béres Márton Nehéz a művész élete, élesé a kép és szobor — Téli kiállítás a Műcsarnokban ­Az „Országos Magyar Képzőművészeti Társulat“ immár 75 éve áll fenn. E két emberöltőnél hosszabb idő alatt egyedüli hely volt, mely mindenkor csak az igazi művészet előtt tárta ki kapuit. Itt a kö­zépszerű, a tehetségtelenstég és tudatlanság nem érvényesülhetett. A haladásnak soha­sem állott útjában abban az esetben, ha a keresők, modern irányokat követők, tu­dást, ízlést és művészetet képviseltek, de a tudatlanságot, a mfivészieílenséget, a/, ízléstelenséget, a destrukciót sohasem en­gedte be falai közé. A haladásnak csak azt a Jajtáját támogatta, mely a művészet előbbre vitelét jelentette. Gyárfás Jenő, Szinnyey Merse Pál, Lotz Károly, Olgyay Ferenc, Fadrusz János, Meanyánszky László báró a magyarok közül, Röcklin Arnold, Anchor Michael, Courtens Franz, Gallen Káliéig Akszeli, Simon Lucien, Thaulow Fritz a külföldiek közül egy-egy határkövét jelentették azoknak az újítók­nak, kiket a Társulat elismert, érvényesü­léshez és babérhoz juttatott. Ezek a nevek a műtörténetben is megmaradnak, mert Istentől nyert zsenialitással teremtették az UJ felfogást jelentő, de örökszép alkotá­saikat. Ma különböző egyesületek alakul­tak, melyek a modern haladás jelszava alatt teret engednek a tudatlansággal pá­rosult dilettantizmusnak. Ez hátrányos a magyar művészet szempontjából főként azért, mert a hivatalos szerveink kellő kritika nélkül fogadják el ezeket az egye­sületeket, mint a különböző művészeti fel- fogások ^ képviselőit. Azokat a badarságo- kát, amiket egyik másik festő egyesület tagjai közül egyesek produkálnak bárme­lyik festő játszva megtudná csinálni, ha azt művészeti önérzete és ízlése engedné. De ezek a „modernnek vajmi kis szám­ban tudnának — mondjuk — naturalista irányban jó képet festeni, mert nekik eh­hez nincs meg még a technikai tudásuk sem. A tudatlanságot nem lehet a modern­Almássyné Teleki Éva grófnőnek két ség köpönyege alá rejteni. Amint a köny- nvű zenében megismertük a „.Hulló fale­vél“ dalt, úgy a modern könnyű festészet­ben is meg kellett ismernünk a „Hulló Treskő't“ is,- '*iply Isten kegyelméből egy évi léte után lep&tyoeott az eléktelenített plafonról. A tavalyi tS“"*ft-;jeti tárlaton tapasztalt hatósági támogatás is sok fej- csóválásra adott alkalmat nemcsak a ko­moly művészi, de a műpártoló körökben is. A ponyva nem kaphat soha helyet a mű­vészi irodalomban és ne érvényesüljön a képzőművészeti kiállításokon sem, főként ha az Nemzeti Tárlat. A M. Kir. Opera­házba a zeneileg értéktelen jazz, foxtrolt sohasem kerülhetett előadásra, mert a művészi színvonalra fektették a fősúlyt. A képzőművészeti tárlatoknál is csak ezt a szempontot szabad honorálni és a mo­dernizálok közül — tekintet nélkül arra, van-e állami aranyérme, vagy nincs - csak azok kapjanak helyet, akik tudnak, akik művészek s akik ennélfogva az újabb irányok keresésére és művelésére jogosultak. A tárlaton igen sok szép képet és szob­rot látunk jó elrendezéssel. Művészeinknek áldozatkészsége igazán megható, amit nehéz életküzdelmeik köze­pette hoznak a magyar kultúra, a magyar {bűvészet érdekében. Igen nagy számban küldik be a tárlatokra alkotásaiknak színét,^ javát, jóformán az erkölcsi siker érdekében. Ha a műpártoló közönségben megvolna a magyar művészet fenntartása iránt a kötelessegérzet, mint ahogy meg- van a művészekben, — még a mai viszo- , között is igen sokat tehetnének a művészetért és a művészekért. Nehéz az élet, olcsó a kép és szobor. A gazdag aroképanyag igen nívós. Karlovszky mester három klasszikus ér­tékű alkotása, Merész Gyulának Haupt- mann Gerhardt arcképe, Zombory-Moldo- ván Szőnyi Ottója s Komáromi Kacz En­dre finom ízléssel, nagy tudással készült arckepei, a tárlat vezető értékei. Mihalo- vits. Kukán, Kövesdy mesteri alkotásai mellett különösen szépek Győrffy és Kövér sok festői érzékkel készült színes arcképei. S. Bors Károly Englerth egész­séges, jó képei mellett ki kell emelnünk pasztell arcképét, melyeknél nagyon jó a beállítás és meglepő szép a tónusos össz­hang, az arckifejezés életteljessége. Ko­moly törekvés és tehetség, jellemzi Huber István arcképét. A kompoziriós képek között Merész Gyula „Népboldogítója“ kiemelkedő alko­tása a mesternek. A jellemek megkapó arcképei megjelenítése a komoly elmélye­dés és nagy művészi tudásnak eredménye. Nagy gyönyörűség egy ilyen mestermű szemlélése. Komáromi Kacz Endrének „Az első halálos ítélet aláírása előtt“ cí­mű képe kiváló alkotás, mely nemes egy­szerűséggel, gyönyörű tónusos színekkel, absolut festőiséggel van megfestve, mely miég jeles mesterünknek is egyik legkivá­lóbb _ remeke. Ungváirty Sándor „Corella Mors“-a nagyon jó, a tárlat legértékesebb egyházi tárgyú festménye. Rakssányi Dezső Templom belseje brilliáns mester­mű, mely a nagyon nehéz festői feladatot absolut tudással és nagy művészi érzékkel és ízléssel oldja meg. Ilyet csak Rakssá­nyi tud festeni. Kitűnően sikerült Edvi Illés Ödön „Egyedül“ című hangulatos, tó­nusban nagyon szép kis képe. Áldor, Gaál János, Aradi-Edvy Illés, Romek, Gaál Ferenc, Juszkó, Nagy Vilmos, Pro- bászka igen szépek, kiforrott tudás ered­ményei, díszei a tárlatnak. Visky „Hazafelé“ című képe e nagy te­hetségű mesterünknek egyik legértéke­sebb finom alkotása. M. Coreth Erzsébet grófnő „Iskolás leánya" nem feltűnő, de kitűnő jó kép, melyet csak nagy művészi ízlés és tudással lehet megfesteni. Kálmán Péternek a müncheni festészeti akadémia tanárának „írónője“ nagyszerűen megfes­tett, de kevésbé gusztusos képe. Csóka István nagyon sok tehetséget árul el s az „Unalom" című képe tónusban igen jó, színekben nagyon szép. Ha jobban elmé­lyed s kevesebb manixizmussal dolgozik, tőle még sokat várunk. Krusnyák „Bfin- bánata“^ elrajzolt, Szántó Máriától is szeb­beket láttunk és szebbeket várunk. Pólya Iván nagyon jól megrajzolt, kedves dol­gaihoz csak az a megjegyzésünk, hogyha elhagyná a plakát stílust, tőle még sok igaz értékű festői alkotást kaphatnánk. Kolbe „Szépség zenéjében” nem találtuk meg a szépséget. Kár így elrejteni. Basilides Barna nem tud megszabadulni modorosságának egyoldalúságától. Képei mind úgy néznek ki, mintha egy aquárium zöldes vízén látszanának által. Dobja el ezt a stilus és tónus mankót, bizonyosan jobban fog járni a maga erejéből. Kiézdi Kovács Elemér „Kártyavetőnőjén" az elül levő lány bal combja ugyan hova tarto­zik? A tehetségben nincs hiba, de komo­lyabb munkával jobbat fog alkotni. Réz­mán „Társak" képén a beállítás jó, de a technikában erősödni kell. Döbrentey „Vándoránál" az arányok sántítanak. Kopeczki képe a Parisztokrácia mint fest­mény sem Arisztokrácia. Szépek és jók még Sz. Lám Ilona, Papp Domokos és Szapudi Laendler képei. A tájképek között messze kimagaslik Maróti Major Jenő „Kora tavasz a Balato­non" című pasztellje. Letompított szolid szürke tónusban tartott, nagy művészi íz­léssel és mesteri tudással megfestett mű­remek. Maróti Major legkiemelkedőbb nagyságunk pasztell festőink között s ez­zel a klasszikus, utolérhetetlen örök szép­ségű alkotásával a tárlatnak a legkitű­nőbb darabját adta. Letompitott színei da­cára lenyűgözően színes és absolut értékű rajza a klasszikus értékek közé emeli. Még két műremekében gyönyörködhe­tünk. Az egyik az „Olvadás" című képe, a másik az „őszi napfény," mindegyik a színek szinfóniájában pompázik, amelyek nézésében a gyönyörűségtől betelni nem lehet. Mérő István „Udvar“-a előtt is cso­dálattal állunk meg. Nehéz festői feladat­nak valőrökben dús, költőien szép, szí­nes _ és gyönyörű megoldása. Kárpáthy Jenő „Tavaszi virágzása“ nagy mesterek- reknek ecsetjére való nehéz téma, melyet boszorkányos könnyedséggel oldott meg s olyan színpompát tár elénk, amelynek káprázatával nem tudunk betelni. Edvi Illés Madár, Burghardt Rezső, Háry Gyula, Komáromi Katz Endre, Kövesdy Géza, Mihalovits Miklós, Kiss Kálmán, Barkász Lajos, Kézdi Kovács László, Ál­dor János László képei mind erősségei a tárlatnak, Horváth Béla, Sárdy Brutus, Gaál Ferenc, Dittrich Adolf, Csallóközi Farkas Lőrinc, Baransky E. László, Ki­rályfalvi Kraft László, Pária Erzsi, Rom- bay István, Halasi Horváth István és Dörre Tivadar jól megfestett művészi al­kotásokkal szerepelnek. Boldizsár István „őszi déulután“-ja a paprikás rántottéval telehintett fára emlékeztet. Técsői Bálint Géza „Kurucles téli ködben“ című képe sok igyekezetét árul el. Szatmári Horváth Kálmán hangulatos „Zivatar előttijében kevés a valőr. Fayl Frigyes „Legelésző nyája" brilliáns festő technikával készült fantasztikum. Csabai Wagner Géza „Ha­vas utcája“ igen jó színérzéssel van festve. Gulyás Sándor „A híd" című képét hiébu nézzük, nem tudjuk megfejteni a titkot, hogy miért van odafestve a híd, mikor so patak, se viz nincs az egész képen. A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett plébánia templom belső díszítésére szol­gáló műalkotások vázlatainak bemutatása nem szerencsés gondolat, merít Rakssányi mellé Aba-Novék és Márton Ferenc mellé Szőnyi István képét tenni kíméletlenség. Pásztor János mellett Ohmann Bélának sem szerencsés a helyzete. Egy templom­ban sok 18 művész még a javából is, A kiállító szobrászok közül sajnálattal nélkülözzük Orbán Antalt, akit a Tisza szobor még mindig lekötve tart. De külö­nösen nélkülözzük mi, budaiak Vastagh Györgyöt, Tóth Istvánt és Istók Jánost, kik mind a hárman a budai szobrászmű­vészet büszkeségei. Nagyon jó dolgokat állítottak ki Damkó József, vitéz Székely Károly, Markup Béla, Szamosi Sóós Vil­mos, Gách István, Bory Jenő, Visnyovszky Lajos, Széikelykereszturi Horváth Árpád, Fülöp Elemér, Füredi Richárd, Somló Sári és Farkas Béla. Az építészek közül Thomas Antal, Tóth János és Gregersen Hugó jöttek szép tanulmányokkal. Kedves és szép kis kol­lekcióval szerepelnek az akvarelistak Edvi Illés Ödön, Biczó András, Gy. Takács Béla, Almássy István, Mátrai Vilmos, Neogrády Antal, Nagybányai Nagy Zoltán, Baransky E. László es Lohwag Ernesztin. Végül a tárlatnak kimagasló eseménye­ként említjük fel Márton Ferenc nagy mesterünknek gyönyörű rajzgyűjteme- nyét a Gödöllői világ-jamboreeról. Meg­annyi élmény minden darab. Az egész gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumba való örök megőrzésre. _ _ Zilahi Kiss Janó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom