Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-06-11 / 1170. szám

XXXI. évi. 1170. sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületei:, amelyek net hivatalos lapja, tagjai féláron kapják 1934. gunius 11. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlés­nél 30 fill, Szövegsor ára 2 P. Ismentető közlemé­nyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. Nagy-Budapesi st magyar főváros jövője Három vidéki színezetű város egyesítéséből ötven év alatt világ­várossá fejlődött Budapest Sokan emlékezünk még, hogy ott, ahol' most fényes körutak futnak, léces fakerítés állott a ragyogó kirakatu boltok helyén. Pest városa a Rókus kórháznál végződött és a Kertész utca és Kerepesi út sarkán, a Pesti 1 lazai fényes palotája helyén, állott nagy keresztig vonult ki a halottat a temetőbe kisérő közönség s ott áldotta meg a pap, mert niagyon messzire esett az új kerepesi teme­lő. Azóta nagyot fordult a világ és hetedik helyre kerültünk Európa világvárosai között. Akkor nemcsak Bécs, de még Pozsony is fölényesen nézte Pest vergődését, aki ma már versenytársuk és átvette Bécs sze­repét a Kelet felé. De hátra van még a legnagyobb lépés. Meg kell teremteni Nagybudapes- tet, hogy egyenrangúvá tegyük ezt a várost Európa vezető nagy váro­saival. Talán gazdaságilag is megsegíte­né Budapestet mai szűkös viszo nyai között, ha hozzácsatolnánk a szomszéd, de Budapesttel már össze­nőtt telepeket, községeket és városo­kat, hogy megalapozzuk Nagybu- dapestet, amelynek új nevét hamar megtanulná az egész világ, rokon­szenves visszhangot keltve a Kele­ten is Magyarország új nagy fővá­rosa: — Budavára. Az új fővárosi törvény nem fog­lalkozik kimondottan ezzel a kér­déssel, de megadja rá a módot, hogy a törvényhozás egy rövid tör­vényben kimondja a szomszédos községek csatlakozását. így Buda­pesthez csatoltatnék Újpest, Rákos­palota, Palotaujhely, Pestújhely. Rákosszentmihály, Mátyásföld, Cin- kota, Sashalom, Kispest, Pestszent- jőrinc, Pestszeniterzsébet, Csepel. Budafok, Albertfalva, Kelenvölgy, Máriaremete, Üröm, Csillaghegy és Békásmegyer. Ez a tizenkilenc köz­ség ma már négyszázezernél több lelket képvisel s azoknak a fele Pes­ten keresi kenyerét, de jövedelmét Budapesten kívül költi el, ezekben a szomszédos községekben, ott fi­zetvén adóját is. Ez az adó pedig Budapestet illeti. E községek bekapcsolása nem új gondolat és két évtized óta kisért i\r agy Budapest terve, melynek meg­valósítását nagyrészt az a téves hit hátráltatta, hogy óriási terheket vállalna a főváros azzal, ha kény­telen volna ezeket a községeket bu­dapesti mérték szerint mért közmű­vekkel ellátni. Ezt a beruházási harminc-negyven esztendőre is be­oszthatja a főváros vezetősége, oly gyűrűalakú beosztással, amelyből mindenki ázit is kiolvashatná, hogy mely esztendőben kerülnek közvet­len közelébe ezek a fokozatosan ki­épített közművek. A beruházás ap­ró lépésben emelkednék és az adó már az első esztendőben teljes égé szében ide folyna be. * Különös módon aktuálissá vált ez a kérdés most, amikor a kormány rendkívüli hatáskörrel felruházd i főpolgármestert állított, Borvendég Ferenc személyében, Budapest elé- pe, azzal, hogy e kiváló képességű és a székesfőváros minden ügyében jártas yezérférfju révén rendezi és megoldja mindazokat a kérdéseket, amelyek megoldást és elintézést ed­dig nem találtak. Az új főpolgár­mester a legapróbb részletekig is­meri Budapest óriási adminisztrá- oiőját, tisztában van annak a múlt­ból örökölt hibáival és látja azokat a formákat, amelyek mellett ez a nagyrahivatott város a jövendő elő­relátható nagy küzdelmeiben meg tudja állani helyét, Általános megnyugvást és bizal­mat kelt az, hogy Borvendég szin- magyar származású. A magyar nem­zetet reprezentáló székesfőváros mnltjában szinte aggasztó tünet volt, hogy annak legfőbb hivataU tisztségeiben idegennevű főintéző tisztviselők ültek, sok téves követ­keztetésre adva alkalmat. Borven­dég Ferenc már külső formákbun is a magyarságot képviseli, szinte feltűnően igazolya a magyar nem­zet és faj veleszületett, évezredeken át megőrzött, világuralomra 'hiva­tott, kiváló képességeit. Viharszülte nehéz idők, sorscsapások mindig kiváltották a nemzet valamely réte­géből azokat a vezéregyéniségeket, akik az elesett nemzeteit felemelni tudták. Debrecent sohasem égette föl a török, pedig főbírói nem vol­tak képzett diplomaták, csak — bölcs magyarok. Baross Gábor ide­jén tizenegy expresszvonat keresz­tezte egymást Budapesten, — Sza- lay Péter világhírre emelte a ma­gyar postát. Mindennek megjött a maga embere. A magyar sorsnak különös fordu­A minap elterjedt az a hír, hogy a Közmunkák Tanácsa a Kossuth Lajos-utcát vissza akarja keresz­telni Hatvani-utcára. Néhány nap múlva megérkezett a cáfolat: a Közmunkák Tanácsa nem foglalko­zott ezzel a gondolattal. A hir csak­ugyan hihetetlenül hangzott, a nyilatkozattal tehát a kérdés el van intézve. Ezzel kapcsolatban az egyik lapban olyan cikk jelent meg, amely a város különböző helyein levő, hasonló hangzású helynevek egységesítése ötletét veti fel. Lehe­tetlennek tartja, hogy a budai Kis Rókus-utca neve megmaradjon, ami­lata. hogy mostj amikor ezt a ma­gyar metropolist az idegen népek kezdik megbecsülni, — izig-vérig magyar egyéniség került e város élére, oly kivételes jogkörrel és kül­detéssel, amely megadja neki a mó­dot, hogy a Budapest fejlődéséhez szükséges nagy lépést megtegye és lehetet len városnevét, — mely a szomszédoknál a pestis gondolatál is felkeltheti —• a maga egyéniségé­hez mérten, rokonszenvesebb névvel cserélje föl. Ösztönös, ianoitikus magyar fan­tázia kell, hogy cl töltse a nagy vál­toztatásokra kiszemelt és hivatott egyéniségek lelkét, hogy minden te­vékenységüket, kijelölt útirányu­kat a magyar nagy nemzeti eszmé­nek szolgálatába állítsák, megala­pozva így a rejtelmes nagy magyar jövendőt. Kemény veretű magyar legyen, aki megteszi, az új irányban azt a nagy lépést, amely megteremti Nagy-Budapesteti és visszaadja ne­ki a Kelet felé Világító ősi nevét: - Budavára! ,1 DUBONAI PÁL kor a Rókus kórház Pesten van. Kifogásolja, hogy az Ország-tér Pesten van, az Oi'szágház-utca pe­dig Budán. Ugyanígy nyilatkozik a pesti és az óbudai Bécsi-út, a Rá­kosmező és a Rákos-utca, a kőbá­nyai serfőzők és a belvárosi Sörház. utca, a belvárosi Só-utca és a fe­rencvárosi Sóház-utca dolgaiban. Igaz, hogy a Rókus kórház mesz- sze van a Kis Rókus-utcától, de halva született dolog lenne a pesti­budai helynevekről letörülni azt a kevés várostörténeti mázt, ami még megmaradt, ama furcsa törekvés dacára, amely egész Európában pá­ratlan és egyedülálló „utcakereszte- lősdi" címén pusztította el a Há­rom Város, Pest, Buda és Óbuda régi utcaneveit. Ezért helyes dolog lenne, ha a Közmunkák Tanácsa megvalósítaná aa a tervét hogy a régi utcákon táblákat helyez el, amelyek az utcanevek históriáját örökítenék meg. Természetesen teljes felülvizs­gálás alá kellene venni a régi utca­nevekről elterjedt mendemondákat, illetőleg mindazt, amit az érdemes néhai Schmall Lajos írogatott össze ezekről. Mert hogy például csak egy apróságot említsünk, Schmall köny. ve nem tudja, hogy a Nádor-utca ősének a Szél-utcának — Wind- gasse -— semmi köze a „Szél“-hez, mert az ntca neve Winde gasse volt, ez pedig — Hajócsigát jelent. Az utca végén volt az ú j Repülőhíd csiga helye, az a csúsztató, amelyen a Repülőhíd és a Hajóhíd ponton­ját kihúzták. Fontosabb dolog lenne, ha a Köz­műn kák Tanácsa néhány régi bu­dai utcanevet úgv örökítene meg, hogy azokra a Tabán helyén állító­lag talán — esetleg — véletlenül fel­épülő új negyed utcáit nevezné el. ilyen a középkori budai Csikszer- utca, a Vadkan-utca, a Cserbokor- utca, Nemesember-utca, Pacsirtás- domb-utca. Buda török emlékeit is megörökíthetné néhány stílusos utcanév. Ha Párisban lehet egy Passage de la Reine d'Hongrie: a Magyar királyné utcája, Budán is lehetne egy Ilidse-utca — Fürdő­utcája, egy Deli-utca, egy Effendi- U'tca. Idegenforgalmi szempontból jó lenne egy Flandriai-utca, egy Lom­bardiai-utca a sok lombardiai és flandriai telepes után. így a Sze- . beay Antal-tér is- visszanyerhetné emlékeit, a „Szarvas tér“ nevét és a város nemzetiségi színei is feltar. kállnának. Bevilaqua Borsody Béla dr. Ohne Pest! Maradhat-e Budapest a székestöváros neve? Berlinből írja egyik ismerősöm, aki többször járt már Budapesten és ottani magyar ismerőseim mondják el neki a Budai Napló egyes közleményeit, hogy ,, . . . nekem is az a hitem, hogy a Buda­pesti! nevet föl kell cserélni, mert önkén­telenül „die Pest“ jut az esjzembe, pedig a ti fővárosotok az életet és az egészsé­get szolgálja gyönyörű fürdőivel. . .“ Fürdőváros, amelynek a nevében ben­ne van a pestis. Furcsa. Maradhat a Duna balpartja Pest-nek, jobbpartja Budának, de tegyük meg ne­vének a felettünk álló ős-magyar várat és legyen az egész város neve — Buda­vára I * A beérkező vitázó, helyeslő és cáfoló levelek közül Boghen György építő­mlér nők leveléből vessjz.Uk ki azt, hogy a székesfővárosnak fürdőváros jellegét kefí. okvetlenül kidomborítani az új elnevezés­ben és azt írja, hogy „ . . . Éppen ezért sem Budavár, sem a Buda név — néze­tem szerint^— nem Szolgálja e kívánt célt, — találóbb: Budafüred. . “ Találóbb, de vidékies izű. Nincs benv ne felszárnyaló fantázia szerintünk. A lap vezető helyén Nagy-Budapestről van szó és felsorolja a cikkíró azt a 19 községet és telepet, mely így Budapest­hez csatoltatnék. Csodálatos név alakul­na ki, ha mindannyi követelné független­sége ellenében, hogy az ő neve, vagy an­nak egy része kerül jön bele a város uj nevébe. Keresztrejtvény fejtegetők meg­kísérelhetnék az így kialakuló nevek megszerkesztését. Hannover sem vette be Altona nevét, amikor egyesültek. Nincs arra szükség. Nekünk megvan a magyar székesfőváros számára ősi nevünk. Ezt 70 év előtt elfe­ledték a pestiek. Ezt jóvá kell tennünk. P. D. 0 „11“-es autóbusz- és a rózsadombi kilátó Azt a gyönyörűséges tájképet, amelyre kilátást nyújt az Erzsébet hídon átjövő s a farkasréti temetőig közlekedő uj, 8-as autóbuszvonal a rajta utazd szemlélőnek, irta le elragadtatással Palóczi Edgar ta­nár kedves budai honfitársam „A 8-as“ címmel, megfogadva, hogy ezentúl, ha ide­gent vezet, először ezt az uj vonalat jár­ja be vele. Minden szavát ugyanoly őszinte elra­gadtatással aláírjuk mi rózsadombiak is. Nem is a féltékenység vagy vetekedés adja most kezünkbe a tollat. Hanem csak az a teljesen önzetlen cél, hogy a Sashegy mellett felhívjuk úgy kedves írótársam­nak, mint mindazoknak — fővárosiaknak, vidékieknek, belföldieknek, külföldieknek — figyelmét, akik fanatikus rajongói cso­dás fekvésű fővárosunknak, a „11-es“ au­tóbusz vonalára is, amely a mi szépsé­ges Rózsadombunkat futja be a budál Sta­tisztika-parktól a Vérho lom-térig és ame­lyen a város szivéből néhány perc alatt néliánV fillérért, hogy ne mondjam : ..Uftpéért“ - elérhető sa-z a Rózsadomb, il­letve -4- a Józsefhegyi kilátó, ahonnét az összes közismert, kilátókkal vetekedő káprázatos panoráma nyilik közvetlen- közeiből, éles kontúrokkal úgy a kormos- füstös városra, mint a lábainknál méltó- ságosan hömpölygő Dunára s az egész bu­dai hep'vkoszorúra CsepeLtől-Szentendré- ig, amely panoráma — különösen nyár­esti kivilágításban — felejthetetlen él­mény a benne gyönyörködőknek. Gond­terhes irodai óráink után üljünk fel te­hát a 11-es autóbuszra, ránduÍjunk ki pár perc alatt pár fillérért hétköznap is lelkünk felüdülésére a kies Rózsadombra, fedezzük fel a szerény „Józsefhegyi-ki­látót“ és vigyünk el oda minden idegent is, hogy örökre megemlegesse a „Duna királynőjének“ páratlan szépségét. Szól ez a buzdítás az Ibusznak is, de szól a fő­város vezetőségének is, mert hiányzik miég a József hegy ormán a megfelelő ki­oszk. Pedig megérdemelné! És a Beszkárt is hirdethetné — csekély élelmességgel — összes villamos és autóbusz kocsijain feltűnően, hogy a „11-es“ autóbuszon a város szivéből pár perc alatt pár fillérért kényelmesen elérhető a legközeelbbi, leg- csodásabb kilátó a „Józsefhegyi-kiláto“ — A „Hévvel a szabadba," vagy „Fogas­kerekűn a Svábhegyre" — reklámhirdetés mintájára: „11-es autóbuszon két tantusz- ért a Józsefhegyi kilátóhoz.“ Nádas Béla dr. A Hatvani-utcától a Kossuth Lajos-utcáig és vissza 11 trianoni évfordulón a Kelenföldi Polgári Kör társasestién felszálait: Kozma Jenő dp. — A kör üdvözölte az uj elöljáróságot — Trianon szomorú évfordulóján, június 4.-én társasestiét rendezte a Sósfürdő ter­meiben a „Kelenföldi Polgári Kör“, ame­lyen a másfél évtizedes nemzeti gyásznak adott kifejezést az ott összegyűlt nagy társaság, — de üdvözölte egyúttal az új Xl-ik kerület új elöljáróságát is. A megjelenteket Fejélr János dr. ügyv. elnök üdvözölte. Az ünnepi beszédet Szacsvay Jó­zsef dr., a Kör ügyésze mondotta, amely­ben rámutatott arra, hogy a trianoni szerződés nem szerződés, mert ellenkezik a jog szellemével, az emberi' igazságosság­gal és nem a méltányosság, hanem a gyűlölködés szülte. Aizé az ország, — mondotta, — akié a föld, már pedig ezt a földet magyar karddal és magyar vérrel szereztük. Utána vitéz Nagy Iván dr. miniszteri titkár, a Külügyi Társaság tagja tartott előadást az elszakított részek^ magyarsá­gáról, a trianoni határon 'túli véreink rettenetes szenvedéseiről. Nagy Iván meg­rázó előadása után Kiss Menyhért dr. író, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja szavalta el gyönyörű irredenta köl­teményét, a „Magyar Miatyánk“-ot, amely úgy hatott abban a megihletett, áhitatos hangulatban, mint a pusztuló magyarság könnyes fohásza. Végül U r a y Margit zongorázott: Balázs, Thegze-Gerber és Fráter-nótákat azzal a művésizi előadó­képességgel, szivbőlfakadó magyar érzés­A műsoros est után iársasvacsora volt az újonnan megszervezett elöljáróság tisz­tikara tiszteletére, ahol ,a|z elöljáróság egész tisztikara D u d a y Alajos dr. elöl­járóval az élén testületileg megjelent. A vacsorán jelen voltak: Kozma Jenő dr., a Kör díszelnöke, számos városi bizott­sági tag, a kerületi hatóságok képviselői, Csiky János, a Goldberger Sám. F. és Fiai rt. igazgatója, Qzeitler Béla, a Felten Guilleaume kábelgyár rt. igazgatója. A Sósfürdő összes termőit zsúfolásig meg­töltő előkelő közönség előtt emelkedett szólásra D e v e c i s Mihály elnök, aki méltatta és megköszönte Szacsvay Jóizsef, Nagy Iván, Kiss Menyhért előadását és Uray Margit nótáit. Ezt az estét azért kapcsolták össze az elöljáróság ünneplé­sével, hogy úgy mutatkozzanak be, abban a szellemben, amelyben élnek, dolgoznak a szebb magyar jövendőért. Végül üdvö­zölte Duday Alajos elöljárót, méltatva szeretetreméltó, közvetlen egyéniségét és kiváló tehetségéit. A taps és éljen csilla­pultával KOZMA JENŐ dr., a Kör díszelnöke szólalt fel. Arról az egyetértésről beszélt, amely egyetér­tés a társadalom összes tényezői között a mai súlyos helyzetben meg kell, hogy legyen. Egy új háború réme kisért. Nyil­vánvalóvá lett a leszerelési konferencia sikertelensége, a népszövetség tehetet­lensége. Előrelátható volt, hogy a fran­ciák nem fogják bevárni azt az időt, Szobrot Madáchnak Budán Szégyen, hogy még nincs szobra Ma­dách Imrének, aki megalkotta a világiro­dalom egyik legnagyobb művét és vitt is­mét magyar nevet az emberi művelődés történetének legnagyobb nevei közé, örök­kévaló emléket emelve ezzel nemzetének. Idegenek keresik a szobrát és mi csak zavartan hallgatunk. Ha eddig elmulasz­tottuk, majd most megcsináljuk. A nagy­világ is most kazd felfigyelni arra, hogy akitől ezt a hatalmas ajándékot kapta, az magyar volt. Annak az országnak a fia, amelytől éppen most vették el mindenét. A Madách szoborbizottság Liber Endre h. polgármesterrel az élén a Budai Napló szerkesztőségének szives segítségé­vel a n agy közönséghez fordul. Pénzt kérünk a Madách szoborra! A legkisebb áldozat is elég. Ha ' mindenki ad, akkor a gazdag ember pengője s a szegény ember kétfillérese bőven össze­adják a szobrot. Mi budaiak járjunk elő jó példával, ment a szobor bizonyára Bu­Fabinyi Tihamér dr. m. kir. kereske­delemügyi miniszternek a Balaton legfon­tosabb problémáiról a rádió útján mon­dott beszédét a Balatonvidék nagy ér­deklődéssel fogadta. A „Balaton miniszte­rének“ vezetésével máris sok történt a vasúti közlekedés javítása, új utaizási kedvezmények, a villamosvilágítási re­form, a fásítás rendszeressége, a nagy áldozatkészséget kívánó vízvezetékek és más jelentékeny fejlesztő-munkálatok ér­dekében, ami komoly reménységet nyújt a jövendőre. Az előadás külön füzetben is megjelenik. A víz-kérdés nyáron mindig elő­térbe nyomói és sok gondot okoz az illetékeseknek. Becsey Antal, egyik legkitűnőbb vízügyi szakértőnk ki­jelentette, bogy a mostani nehézsé. gek ismét igazolják azt a már evek­kel ezelőtt hangoztatott álláspontot, hogy a főváros vízellátásának leg­alább egy részét a Dunától függet­leníteni kellene. Számtalan alkalom­mal mutatott már rá ő is és Pávai- Vajna Ferenc dr. főigeológus is a budai hegyekben rejlő hatalmas karsz!t víz-1ömegekre, amelyeket fel kellene kutatni és amelyek ^ nagy bősége a budai oldal vízszükségletét ki tudná elégítem. A főváros már két évvel ezelőtt bizonyos összeget dán épül. .Mielőtt a gyűjtés hivatalosan megindult volna, csak a szobor gondola­tának puszta hírére is megindultak az adományok Budáról Úgy érezzük, hogy .voltaképpen felesleges a kérő szó és ele­gendő az egyszerű bejelentés, hogy a gyűjtés megindult. ' Aiz Országos Madách Imre Szoborbi­zottság április 7.-én alakult meg, fővéd­nöke: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. A szoborbizottság nevében, annak ügybuzgó főtitkára, Pacher Béla dr. tanácsjegyző kéri, hogy az ado­mányokat legcélszerűbben közvetlenül az „Országos Madách Imre Szoborbizottság" 50.450 sz. postatakarefcpénzfarí folyószám­lájára küldjék be. Kívánatra a szobor- bizottság gyüjtőíveket is rendelkezésre bocsát és azokat az érdeklődőknek postán megküldi. A szoborbizottsághoz intézett levelek a főtitkár hivatalába (Központi Városháza, Közművelődési ügyosztály, I. pav. földszint 5.) küldendők. megszavazott a hegyvidéki karszt­vizek felkutatására és a Földtani Intézetet kérte meg a munkák el­végzésére. A Földtani Intézet hozzá is fogott a kutatásokhoz és már kijelölt egyes alkalmas vízszerző pontokat, de a végleges előterjesz­tés még nem készült el és a kuta­tási munka is meglehetősen lassan halad előre. A rómaipart szabályozásáról írt érde­kes cikket dr. Lugmayer József a „Budai Ingatlan Ujság“-ban, melyben töb­bek között kifejti, hogy az illetékes ha­tóságok elejtették azt a régi tervet, hogy a villaövezetbe tartozó Róma i pántot a kereskedelmi hajózás érdekében kiépít­sék. Ezért az érdekelt parti birtokosok a bérlő csónakházvállalkozókkal 1929 nov. 15-én az 50 öl széles Duna-rakpart tervé­nek elejtését kérték azzal, hogy a közle­kedés résziéire a birtokukat terhelő von- tató út szélesitessék ki annyira, mint a békásmegyeri határban. Ezzel elérhető volna, hogy a székesfővároshoz méltó oly sport- és weekend-telepek létesüljenek, mint a Nemzeti Bank Sportegyesületének telepe és a Békásmegyer határában épült modern higiénikus sporttelepek. Ily sza­bályozás megakadályozná, hogy a székes- főváros illetékes hatóságai a közterület részére leadandó területeket a hozzájuk tartozó Dunaparttal bérbeadják oly vál­lalkozóknak, akik a főváros egyik leg­szebb részén oda nem illő deszka-épüle­tekkel rontják meg a tájkép Szépségét és keleti jellegű bazár szeré életet varázsol­nak az egyedüli vizmenti villatelepre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom