Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-01-31 / 1155. szám

Büdat Napit 1934. január jj Budán: II., Margit-kifrut 6. $z. {Zsigmond - utca sarok • Telefon ;5íZ-0-36. JUSZT GYULA OPTIKAIes FÉNYKÉPÉSZETI SlAK ÜZLETE PUNKTAL «S.UI.TRAS IN ÜVEGEK UORONETTEK látcsövek mérnöki műszerek SZOLID ARAK? óra 25 perckor induló gyors, amely Komáromba délelőtt 11 óra 6 perc­kor érkezik, már déli 12 óra 42 perc­kor fut be Pest keleti pályaudva­rába, míg a komárom-almásfuzitő- keuyérmező-major-óbudai személy­vonat csak délután 2 óra 27 perókor érkezik Óbudára, időben tehát Óbuda 1 óra 45 perccel hátrányo­sabb helyzetiben volna. A komárom-óbudai időbeni hát­rány azonban nagyrészt csökkent­hető. A bécsi gyors délelőtt 11 óra 6 perckor érkezik Komáromba, in­nen ' azonban a komárom-obudai személyvonat csak délelőtt 11 óra 43 pereikor indul; így 37 perc esik az átszállására, holott erre a célra 2 perc is elégséges, Az 4 óra 45 percre rúgó hátrányból tehát eles­hetne 35 perc és a hátrány 1 óra 10 percre csökkenhetne. A komá­rom-kenyérméző-maiori vonatsza­kasz hossza csak 50 Kan, mégis azon a személyvonat menetideje 1 óra 25 perc, illetve 85 perc, vagyis, át­lag óránként 35.3 Km a vonat tel­jesítménye, de csak azért, mert a rövid 50 Km-es úton Komárom ás kenyérmező közt 13 szór áll meg ki- seb-nagyobb állomásokon és megál­lóhelyeken. Ezt az 50 Km-es utat egy „filléres gyors“ 65 perc alatt könnyen megtehetné. Kenyérmezőn 3 percig áll a személyvonat, a ke­nyérmező-óbudai 37 Km-es uta't pedig 1 óra 16 perc alatt teszi meg, holott pl. a délután 5 óra 35 perökor induló es'ztergom-budapesti sze­mélyvonat ugyanezt az ultlat 1 óra 8 perc alatt futja meg, vagyis 8 perccel rövidebb idő alatt; egy „fil­léres gyors“ tehát az időbeni hát­rányt legalább ítbvábbi 10 perccel, illetve most már 40 percre csök­kenthetné. Végeredményben tehát az óbudai 1 óra 45 perces hátrány 40 percre csökkenthető. A 40 perces hátránnyal szemben áll a 25 Km-rel rövidebb út, az ol­csóbb menetjegy és az az óráisi előny, hogy a Nemzeti Stadion köz­vetlen környéke vasúton közvet­lenül érhető el Bécsből és Grazból, továbbá a Dunántúl nyugati részé­nek fontosabb városaiból (Eszter­gom, Komárom. Győr, Mapvaróvár, Sopron. Pápa. Szombathely, Kő­szeg.) Az óbudai Nemzeti Stadion ter­vének megvalósulásával a komá­rom-óbudai vasúti vonal jelentősége is emelkedni fog. És ha már egyszer a Nemzeti Stadion révén megtört Óbudánál a jég, Buda északi fürdő- csoportjának közlekedési központba is könnyebben és gyorsabban való­sul meg Buda-Császárfürdő kör­nyékén. Christian Rezső >li*. flz eltűnő Tabán bajdanijovagja Még áll a Hadnagy utca 14. számú, emeletes, magaspadlású, határozottan csi­nos, érdekes és igen jókarban levő, régi ház, —'de a horganyból készült házszá- mot már leszedette a takarékos város, mielőtt ennek az „értéknek“ illetéktelen beavatkozásra lába kelne. Élettelenül meredeznek a régi abla­kok a szűk utcára, mögöttük a néma csend ütött tanyát, pedig valamikor az örömteli élet, az örökös szerelmi ka­landvágy nagymestere lakott ebben a házban. Óvatosan tovasürranó fehérnép alákjai bontakoznak ki az estszürkület­ben, lopva pillantanak fel az ablakra, mely mögött, imbolygó gyertyafényben, idestova mozog egy férfialak és szedi magára, nagy gonddal és hozzáértéssel a finom, öltözet-darabokat, majd felcsatol­va kardját, fejére teszi a kis háromszög­letű kalapot. . . még egy pillantás a tü­körbe. . . és Giovanni Giacomo Casano­va nobile die Seingalt (1725—1798) el­hagyja a tabáni házat. Az iróember előtt nem a kalandjai miatt nevezetes ez a világhfrességfi, nyughatatlan lélek, hanem sajátkezűié;; irt emlékiratai révén, mely munka a memoir-irodalom remeke. Eredeti nyel­ven és terjedelemben olvastam ezt a mű­vet és ebben írja le, hogy a fürdő (Rác) közvetlen közelében lakott, melyet nap­pal hazsnált, hogy kezdődő podegráját gyógyittassa. ,Este aztán, javíthatatlan mulatozók módjára, nem a szobáját őriz­te, hanem víg társaságba ment, vacsoráz­ni szép hölgyekkel, majd új, meg új ka­landokat hajszolni. Egyszer a Pestre ve­zető hajóhídon nagy verekedésbe keve­redett, féltékeny férjek leselkedtek rá és saját bevallása szerint, némileg hely­ben is hagyták. Oly kevés különleges mutatnivalónk van, hogy némi jóakarattal az ilyen em­léket is meg kellene őriznünk és ha már igaz az, hogy egy-két tabáni házat meg kellene hagyni eredeti állapotában, ak­kor ez a csinos és tipikusan budai ház nagyon alkalmas volna a muzeális meg­őrzésre. A Szent Imre fürdő is terjeszkedhet­ne, mert közte van még a 12. számú há­zacska, mely teljesen érdektelen. Az illetékesek gondoljanak erre, mi­előtt még a csákány belevág a régi fal- 6a. gróf Berényi János GYÓGYFÜRDŐ Vlzgyógy Intézet, Külön (élű és női osztály. A legmodernebb berendezés. •aakképiatt mmélymL Az „őrszem“ cimű katonai szaklapot és annak érdemes szerkesztőjét Sgardelli Caesar m. kir. határőr alezredest ünnep­ük most, a lap 30 éves jubileumán. Ez az érdemes katonai folyóirat egy emberöltő óta az ősi magyar szellem, a hazafias ön- feláldozás és a bajtársi együttérzés ápo­lására mindent elkövetett es célját el is érte. Igen nagy érdeme, hogy a művelt magyar továbbszolgáló altisztikar sorai­ból pompás Írógárdát választott ki, akik­nek érdekes cikkei az őrszem egyetlen számából sem hiányoznak. Cserkészünnep. A „Budai Ref. Egy­ház 304-es Körösi Csorna Sándor“ cser­készcsapata január 21.-én, vasárnap dél­után, a Szalag utcai iskola nagytermé­ben igen szépen sikerült ünnepélyt ren- | dezett. Haypál Béla lelkész a szervező testület elnöke mondott megnyitó beszé­det. Majd Károly István tanár és Boros András joghallgató cserkészcsapattisztek vezetésével az ifjúság műsorszámokat adott elő. Végül Mirtse Árpád hitoktató cserkészparancsnok záró beszédet mon­dott. FÉNYKÉPEK Blahosnál II , Fű utca 18 Kossuti) budai fogsúgáról mondott el nemrégen ismeretlen részle­teket Markó Árpád őrnagy a Magyar Történelmi Társulatban. Kossuthot, a bé­csi kormány rendeletére 1837. május 4.-én éjjel letartóztatták, mert a „Törvényha­tósági Tudósítások“ című, megalkuvást nem ismerő lapjját, többszörös betiltás ellenére is kiadta. Magyarország akkori főparancsnoka, báró jL e d e r e r Ignác lovassági taoornok parancsára gróf Z e d- w i t z Vilmos kapitány Eötvös József ügyész társaságában Kossuthot a Zugliget mai „Istenszem" nyaralójában elfogta és a Bécsikapu-tér mellett fekvő József-ka­szárnyába kisérte. Fogságának egész ide­jét itt töltötte, mint a katonaság foglya. A budai főhadparancsnokság erre vonat­kozó iratait eddig a bécsi Kriegsarchiv , őrizte. Most azonban azok már a had- : történelmi levéltár birtokában vannak. Markó őrnagy ez, eddig hozzáférhetetlen okmányok alapján ismertette azokat az utasításokat és intézkedéseket, melyeket a budai várparancsnokság a ! Kossuth­tal való bánásmód tekintetében kiadott. I Tolmácsul a fogoly mellé Sebes Károly térparancsnoksági főhadnagyot osztották be, akinek feladata volt Kossuth egész levelezését ellenőrizni és minden levelé­ről másolatot készíteni. Ennek köszön­hetjük, hogy az iratok közül több olyan levél kerül nyilvánosságra, amelyeket Lederer és Beöthy causarum director ve­szélyes, vagy lázongó tartalmuk miatt nem továbbított. Fogsága egyhangú nap­jait Kossuth irodalmi tanulmányokkal töltötte, angolul és franciául olvasott és német munkákat forditgatott magyarra. A könyveket, egy német újságot, az „All­gemeine Zeitung“-ot a várparancsnokság vásárolta be részére és minden feljegy­zését, Sebes főhadnagy gondos átolvasás után továbbhfthatta csak a főparancs­noksághoz. A főhadparancsnokság iratai­ból kitűnik, hogy milyen nagy fontossá­got tulajdonítottak Kossuth személyének és hogy minden reávonatkozó kérdésben előzőleg kikérték a mindenható Metter­nich kancall&r döntését is, II legöregebb budai egyesület ünnepe ^ Díj és érem kioszlás a Budai Lövöldében Hozma Jenő borestjén Magyarország egyik legrégibb egyesü- ] lése, a Budai Polgári Lövészegyesülel rendezte e hó 25.-én este társasestjét, amelyen az elnök-főlövészmester, KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselő volt a borgazda. Kedves nagy társaság gyűlt össze, hogy bizonyítsa Buda e ve- zérférfia iránt érzett hálás szeretetét és tiszteletét és bizonyítsa egyúttal, hogy a Lövészegyesület egyike azoknak a pol­gári alakulatoknak, amelyek kétszáz év­nél hosszabb életében következhetnek be hanyatlások a polgárság változó sor­sával kapcsolatosan, de a lüktető életerőt csak ébreszteni kell, hogy ismét és újból föllendüljön. A mai nehéz viszonyok között szinte szokatlan, meleg. ■ családias, vidám han­gulat áramlott a Lövölde nagytermében, amit erősen szolgált az a körülmény is, hogy politikáról egyáltalában nem volt szó. A díjkiosztással kapcsolatos társas­estén megjelentek többek között: Haiuiss Győző altábornagy, Hadnagy Domokos tábornok, Kölbig Ferenc h. államtitkár. Csorna Kálmán árvaszéki elnök. Lamottc Károly, Schara Béla tanácsnokok, Reme­te Viktor tan. jegyző, Tordai Lajos fő­jegyző, Rózsás Pál műsz. főtanácsos, Mór- i vay Zsigmond ny. főispán, lovag Sternád István vezérigazgató, Ráthonyi Zoltán ny. állatkerti igazgató, Lugmayer József kor­mányfőtanácsos, Elekes Domokos dr. ügyvéd, Győzsy Géza főtanácsos, Klein György főmérnök, Benedek Mihály dr. tűzoltó főtiszt, Jelenek Antal főlövész- mester, Palágyi Ernő gyáros, Bittner Já­nos felsőházi tag, Kendressy Kálmán fő­titkár, Szilágyi Virgil főtitkár, H. László Elemér főpénztáros, Buda Jenő gazda. A társasvacsora során Ráthonyi Zoltán, az Állatkert ny. igazgatója, mint a társa­ság egyik szeniorja, az egyesületnek 40 év óta tagja köszöntötte melegen az el­nököt, dr. Kozma Jenőt, amit lelkes ová­ciókkal kisért az egész társaság. Ezt az üdvözlést megköszönő beszédében Kozma Jenő dr. hangsúlyozta, hogy ebben a tár­saságban nem d^yat a szónoklás s Így ő is rövidre fogva szavait, köszöntötte a megtjlelení hölgyeket, akiknek jelenléte megteremti a jókedvet, a derültséget és a boldogságot, ő is ifjúnak érzi itt ma­gát. ahol még táncra is perdül szívesen Az egyesület további fejlődésére emelve poharát és a hölgyeket éltetve, fejezte be szavait. A díjak és érmek kiosztására került ezután a sor és mindenkihez volt Koz­mának egy kedves, elismerő szava. A há­zibajnokságok nyertesei a következők : — miniatűr házibajnokok: Tarics Tibor (nagyarany), Beregi István (nagyezüst). Schalleger A. (kisezüst), — hadifegyver házibajnoka: Tarics Tibor (n. a.). Beregi István (n. e.), Tettey Emil (k. e.). — pisz- tolyházibajnokság: Abaffy Sándor (n. :»-), Jakab Árpád (n. e.), Szilágyi Virgil dr. (n. bronz), másodosztály: Tarics Tibor (k. a.), harmadosztály: Mészáros Lóránd (n. b.), — egységes táblán házibajnokok: Beregi István (n. a.), Bensterien Ralph (n. e.), Jármay János (k. e.), másodikosz­tály: Vratarics György (k. e.). harmadik oszt.: Bordás István (n. b.), — futóvad táblán: Szilágyi Virgil dr. (n. a.), Jármay János (n. e.), Buday László (k. e.), — hölgy házibajnokság: Szelényi Márta (n. a.), Bordás Jutka (k. e.), — háziverse­nyek (hölgyek): Tarics Kató (k. e.). Ha­raszti Sári (n. b.). — Keresztes Vilmos, Galambos László, Duronelli László dr., Haraszti János, vitéz Szentpétery Béla, Bartha László, Mészáros László, Strausz Gyula és Bencze József végeztek első helyen. Az érmek és díjak kiosztása után táncolni kívánt az ifjúság és csakhamar félretolták az asztalokat, hogy helyet ad­janak a táncoló pároknak. A megjelent hölgyek között voltak: László Elemérné, Beregi Istvánná, Gábriel Aladárné, Palá­gyi Ernőné, Dankó Istvánná, Zuna Bélé­ire, — Hadnagy Babsi, Tóth Vera, Harasz­ti Julia. Kölbig Babi, Lengyel Erzsi, Tóth Emmi, Czelláth Márta, Kubányi Piroska. Schmidt Paula. Becsuk Ibolya, Füringh Margit, Keleti Magda, és sokan mások. Későn éjfél után ért véget a legvidámabb hangulatban a szép e9t. Külön szervezkednek a budai kertészek mert mások a talaj- és éghajlati viszo­nyok Budán, másként kell termelni és a budai piacoknak is más a szükséglete. Hiányos volna Buda gazdasági berendez­kedése, ha nem jelentkezne a budai ker­tészet külön gazdasági egységként. A' budai kertészek mindig közvetlen, ked­ves kapcsolatban voltak vevőikkel és munkaadóikkal és ezt a jóviszonyt 'kíván­ják 'tovább ápolni, azért kéri az új ker­tészeti egyesület a kertészet barátainak, virágkedvelőknek, kertészkedőknek és kereskedőknek a szives támogatását. Az egyesület feladatául tűzte ki, hogy ker­tészeti szakkérdésekben minden tagnak díjmentesen áll rendelkezésére felvilágo­sításokkal, azoknál olcsóbban vállalja a munkát és a virágok árából is tesz szá­mukra engedményt. Felhívja az egyesü­let azokat a kertészeket is, akik eddig még nem csatlakoztak, hogy lépjenek be mielőbb és hozzák magukkal segéderői­ket is, hogy az egyesületben is együtt dolgozhassanak tovább. A „Budai Kerté­szek Egyesülete" figyelemmel kiséri ál­talában a termelést és gondosan ügyel rá, hogy azt megjavítsa. Ezért küzd a kontárok ellen és mindazok ellen, akik silány áruval árasztják el a piacot. A termelés és értékesítés terén segítséget várnak az egyesülettől a kertészek, mert az egyik főcélja az egyesületnek1, hogy olcsóbbá tegye a termelést, fokozva egy­úttal a budai kertészek versenyképessé­gét, aminek révén nemcsak megtarthat­ják mostani piacaikat, hanem idegen, sőt külföldi piacokat is szerezhetnek. A Bu­dai Kertészek Egyesületét az itteni ker­tésztársadalom központjává akarják ten­ni, hogy a társadalomban is érvényesül­hessenek. Az évi tagdíj 6 pengő. A belé­pési nyilatkozatok — M e z e y Mihály kertészete címére küldendők: I. Tároga­tó út 70. SZEMÜVEGEK Zibrinyinél I., Attila utca 8 Két szabályozási terve is van Óbudá­nak, de a valóságban egy sincsen s ez megbénitja ott teljesen az életet. Az egyik terv szerint a híd óbudai feljáró­ja a keskeny Kiscelli utcába torkolt volna. A hid tervezése során újabban a hídtengelyt a meghosszabbított Vö­rösvári utcába akarják vezetni. E terv megvalósulása esetén újabb kisajátítá­sokra van szükség, ami jelentős költ­ségeket okoz. Ugyanakkor azonban felszabadulnak és értékesíthetők lesz­nek azok az óbudai telkek, amelyeket a főváros és a Közmunkatanács a Kis­celli ut környékén már régebben kisa­játított, abban a reményben, hogy a hídtengely ebbe az irányba fog kerül­ni. A kisajátításokra ilyenformán meg lenne a fedezet. A főváros meg is sür­geti a kereskedefoii minisztériumban a végleges döntést, hogy ezáltal Óbuda szabályozása likvidálható kgyen. Azon­ban Óbudának a szabályozásokhoz kü­lön hozzászólása van, mert a lakosság fe’tétlenül parkokat kíván, megfelelő levezető utakat a Dunához, a Dunapart sürgős kiépítését és a 2000 éves város­részhez méltó történelmi jelleg bizto­sítását. Az „Uj Gazdaság“ című laptársunkat, amely Magyarország magasabbrendű gaz­dasági és kulturális érdekeit hűségesen és kiválóan szolgálja, negyedszázados jubileumán meleg szeretettel köszöntjük. A Hegyvidéki Asztaltársaság február hó 1.-én, csütörtökön este 9 órakor, u Claridge Éttermek (I. kér. Böszörményi út 28.) összes helyiségeiben rendezi tánc­estélyét. Belépődíj nincs. Ruhatár szemé- lyenkint í P. 50 fill-, táncosoknak 1 P. A rendezőség ‘télén állanak :vitéz dr. Ju­hász Jenő elnök; dr. Schweitzer Brúnó háznagy és Szászy Kovách Ernő gazda. Köszönet. A II. kér. testnevelési bi­zottság december hó 20.-án rendezte le­vente karácsonyi ünnepét. A Székesfővá­ros, de különösen a II. kerület áldozat­kész társadalmának nagylelkű adomá­nyai alapján 90 fő árva és szegény sorsú II. kér. levente részesült karácsonyi jutalomban. A II. kerület testnevelési bi­zottságához juttatott adományokért a II. kerület levente intézménye és a megju­talmazott, jszegénysorsú leventék nevé­ben, hálás köszönetét mondunk. Adomá­nyaikkal hozzájárulni szívesek voltak az alábbiak: 6 drb. férfiszövet véget ado­mányozott: Karl Pölking „U. V. A. K.” magyar posztógyár Rt. igazgatója. 30.— P.-t adományozott : Ganz és Tsa. Rl 25.— P.: György Lajos. 10.— P.: Rudas Gyula, özv. Koller Józsefné, Klein Fe­renc, Kállay Rudolf, Schaffer Antal, Kozma Miklós, dr. Wolfner János, Szire Rudolf. 5.— P.: Mackó Dezső főokt.. Ta­kács Mihály, Viser Vilmos, Méhn Antal épitész, hg. Hohenlohe Ferenc, „Steaua’ magyar kőolaj Rt., Constant vezér­igazgató, Müller Albert, özv. dr. Frő- lich Róbertné, John Rudolf, Liszka Károly, Stromszky Sándor, Sáros Al­fréd, Páros László, Kepei és Balkán yi gyógyszertár, Dunkel Károly vezérigazg., Meczner Sebestyén, Tamfissy Zs. és Má­ria, dr. Simonyi-Semadam Sándor, dr. Szabó János ny. min. tan., Minkue Imre, Magyar Lajos, Bíró Jenő, dr, Kozma Je­ÓBUDA — AKVINKUM FÜRDŐ Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hoklo- liter rádloakttv Ihermálvfz A szentendrei Hf. V vasútnak a MF I R hajóknak 4e az ÚJPESTI átkelti propellernek állomásé nő, Szkalák Károly. Váncza lés Tsa. ve­gyészeti gyúr. Adományoztak még: Ru­bin János, Széli Jenő, Arányi Lajos, dr. Ugrón Gábor, Schaffer Ferenc, Bodnár Jenő, Hauer Ferenc, dr. Székely Arthur, dr. Emmer Kornélné, Szalay István, Pár- niczky Elemér, Katona József, Kovaltsik Ilona, Havas Ernő oki. ép. mérnök, özv. Koller Józsefné, Géczy Pál, Szinnay Oli­vér, Claus Ignácné, Nemzeti Sport szer­kesztősége, Pozsgay Erzsébet, Poppen Henrik. Hajdú Hugó igazg., Deák Sándor, Váradi Györgynél dr. Varga István, Un­ger Endre, Szemes Jenő, Brandt György, dr. Knopp Ferenc, Erdei Dezső bankig. Poll Gyula. Felsner Henrik, Kosch Ele­mér, Halász Elek, Kirchlechner Imre, Kotsis József, EUinger Gyula, vitéz Rá­day Aladár, dr. Perczel Géza, Lindner Leó, Ferenczy Endre, Ei-nyei Tibor, Mi hailovits Kornél ny. alispán, Furtkoviis Béla, Sztehlo Kornél, Pagani Frigyes, Müller Albert, Vaskó Endre, Schuld, Pé­ter, Hail József, Ketzer Miksa, Ratkov- szky Ferenc igazg., Kutnevszky Oszkár, özv. Rózsa Kórolyné, Lykauf Ödön, dr. Cséry István, Berhos Ferenc, Harsán yi Jenőné, Szilas Nándor, Molende János, Gárdos János, Győri Textilművek Rt., Genoli Gusztáv, Erdélyi A. János, Ádáiu Liliké, Zimka Gergely sütöde, Krause cipőgyár, Ádáin-étterem, Ádám Ottmár, Kluber Ferenc fuvaros, Cserna István fodrászm., dr. Hubay Jenő, Hahn Endre, Asbóth Oszkár, Diamant Károly, Hámos Róbert, Horváth Kálmán, Rátkai Ferenc sütőm., Hoffer H„ Wild Gyula, Neumann Béla sütőm., -Reimaitn Márton, Fttljer Zsigmond, László Bernat Pál, Szécsi La­jos, Deffert Gáspár, Makrai Teofil, br. Petrichevich-Horváth Emil ny. altgy.. Hankó Erzsébet, Szegő Zsigmond, Fejér Ernő, Horváth-Szép Edith, Hoepfner Gui- dó, Pásthy K.-né tbk. neje, Eckermann Mária, Deutsch Emil, Udvardy Ferenc szds„ özv. Sprung Jánosné, Tichy Géza Máv-főf elüg.yelő; Tabakovics N., Zaka­riás István, Schlott Dezső ezds., Bodníi Dezső, Haich Károly, Kabakovits .Rezső városbíró, Münich Aladar, Ruzitska sü­töde, Kreutzer Ágoston, Schweickhardt O., Hoffmann Ferenc sütöde, Répássy Miklós, Bloch Gusztáv, Antóczy fűszeres. Müller Elek, Frank Viktor. Schönwälder Béla. Kapcza Imre, Sziklai Zsigmond. Borbáth Gerő, Heuduck Antal, özv. Se­bestyén Józsefné, özv. Kocsy Jánosné, ' • Tölgyessy M. főoktató és családja, Lu- dasi Viktor, Korádi Sándor, Kavács Ar­nold, Kesztler |Árpád, Lányi Zsigmond, Blahos Rudolf, dr. Petrák Jenő, Nagy Imre László, Sebő Jánosné, Ladányi Béla Buda felszabadulása kétszázadik évfordulóját ötven évvel ezelőtt a főváros fényes keretek között ünnepelte, ami harmincezer frt-ba ke­rült. Ráth Károly volt a főpolgármes­ter, Kammermayer Károly a polgár- mester, akiknek vezetésével nagysza­bású történelmi kiállítást rendeztek, ha­talmas és érdekes anyaggal, amelyek kizárólag az ostrom és a török hódolt­ság emlékeit karolta fel. A kiállításról, amelynek Mailáth Béla volt a rende­zője, gazdag tudományos kalauzt is ad­tak ki, amely ma is pótolhatatlan tor- rásmüként szolgál. Kinyomtatta a xo- város Buda visszafoglalásának részle­tes monográfiáját. A nagyszabású mü megírását Károlyi Árpádra bíztak, aki a rendelkezésre álló történelmi anya­got teljesen feldolgozta. Az évfordulóra emlékérmet is veretett a főváros. Az érem elkészítését és tervezését a. Scharff bécsi vésnökre bízta a fovaro» vezetősége.'Az emlékpénzből ma már alig maradt néhány darab. Az ostrom emlékére emléktáblát állítottak. Ez ma is látható, a Kapisztrán-téri, helyőrségi templom falán. A leleptezes országos ünnepséggel történt. A ...» 2 ténelmi évfordulót megörökítendő, az akkori tanács megbízta Benczúr Gyu­lát, fesse meg egy monumentgs k npn Buda visszafoglalását, lflszwie díjul 24.000 forintot ajánlottak fel a művésznek. A grandiózus munka elké­szült és a hatalmas vászon ma a Fő városi Képtár egyik legnagyobb büw­k6Az ünnepségeket díszközgyűlés, ün- neni kózebéd, népünnepélyek stb egé­szítették ki. A rendezést egy solriagu vegyes bizottság irányította, amely köízarvülés a képzőművészeti bizottság Äar történelmi ámulat tag­ból alakult. A bizottság elnöke Gerlóczy tt e __i _ 1^/vlmávnYiaafar volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom