Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-08-30 / 1175. szám

XXXI. évi. 1175. SZ. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— F Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1934. auguszf. 30 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé­nyek megállapodás szerint. á hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. OROVA ZS1GMOND tir. a törvényhatósági bizottság tagja: \ Őszbe sárgul Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda« aég, társadalom és művészet terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA végzetesebb súllyal nehezedik reánk mint maga a háború; minden erőnk összefogására van szükség; meg kell tálalnunk egymás kezet, hogy élő lánc gyanánt kovácsoljuk össze a nemzeti egységet. — Megkapott a „Magyar Jövő" képviselőjének sza­va, amelyből fiatalos erő, de egy­ben panasz, kétségbeesés is ütkö­zött ki; úgy hatot rám, mint Petőfi jajkiáltása a magyar éjszakában. Az ifjú kor maga friss energiát képvisel; de a duzzadó életerőnek szüksége van az idősebbek bölcs mérsékletére és irányító tapaszta­lataira; a nemzeti összefogás tör­vénye reájuk is áll; eredmény csak közös munkájukból várható. Csak vállvetetit munkával lehet az or­szág uj korszakát: — a megújhodás korszakát kivívni. E célból általános revízióra van szükség. Revízióra kifelé, ame­lyet Gömbös Gyula kormánypoliti­kája hirdet; e nélkül nem lehet szó megújhodásról. De revízióra van szükség befelé is, belső politikai, közgazda- sági életünk egész vonalán; revízió aló kell] venni a pártkere- teket, amelyeket) nem lehet régi, im­már értéktelen jelszavak szerint el­határolni; revízió alá kell venni po­litikai és gazdasági életünk belső tartalmát és eszközeit, mert a meg­újhodást csak igv lehet elképzelni. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 11» Batthyány u. 63. Telefoni 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4-6>ig. s a forrás tisztítható. Most a „Pasaréti Egyesület"-ben indult mozgalom oly irányban, hogy e tengerszem-szerű tó vizének fel­használásával strandfürdőt létesítenek a Hű­vösvölgyben, a Pasarét köze­lében es Kozma Jenő dr. orszgy. képvise­lő a közeljövő egyik sürgősen meg­oldandó kérdés gyanánt tűzte ki a strand fürdő létesítését, fölkérte Pá­vai Vajnát, hogy annak létesitését a maga részéről ellenőrizze és elő­segítse. A helyszíni szemlét a pasa­réti bizottság már junius végén el végezte és szintén javasolja a strand fürdő sürgős felépítését. Rendkívül fontos kérdése ez a Hüvösvölgynek. a lomb .vége a szabadságnak, hazajönnek pihenten) a vezérek, kezdődik a, munka, amely tjilajdoiiképen á nagy kánikulá­ban sem] szünetelt, mert az életnek nincs módja pgy pillanatra sem raegállani, szüntelenül igényli az alkotást. Akik itthon maradtak, többszörösen voltak kénytelenek dolgozni, mert a nya­ralók munkája is a nyakukba szakadt. Nem volt okuk panaszkodásra, polgártár­saink a nyár folyamán sok-sok kérelmet és sérelmet jutattak el hozzánk, amiket továbbítottunk illetékes helyre, a leg­több esetben nem eredmény nélkül. Ez a szegény III. kerüet nem maradt el a város többi kerületei mögött, min­dig akadt, aki tanáccsal, aki követelés­sel, aki jóindulatú figyelmeztetéssel kere­sett fel. A hatóságok nem zárkóznak el az életrevaló indítványok elől, sőt gyak­ran iniciálnak is. A nyáron elhangzott miniszteri ajak­ról a szemrehányás az óbudai hídépítés elmaradása miatt és megtörtént az intéz­kedés ezen közérdekű és immár halaszt­hatatlan közmunka előkészületének hatá­lyosabb tempójú megindítására. Sok óbu­dai, minden egyes óbudai közéleti férfiú részéről száll az elismerés és a köszönet szava Fabinyi Tihamér kereskedelem­ügyi miniszter felé, aki évtizedes mulasz­tások pótlásával szerez dicsőséget nevé­nek az óbudai hid megépítésével. Talán a végleges városszabályozási ter­vek is elkészülnek rövid időn belül és le­hetővé válik a III. kerületben az építke­zés a bontási kötelezettség egyidejű vál­lalása nélkül. A Császárfürdő környékének a barakk épület lebontása által való megtiszittásu, a Lukácsfürdő melletti őstó rendezése, a homok és közrakodó eltávolítása a Mar­épület lebontása által való megtisztítása, helyiérdekű vasúti vonalnak a Dunapart­ról való kitelepítése olyan’ égető problé­mák. a melyeknek a megvalósítását so­káig halogatni mar nem lehet. A Kavics-utcának felső részét feltől töt ték azizal, hogy odarakták a kiásott földtömegeket, de az alsó részét meg­hagyták gödörnek úgy, hogy a budai hegy­vidéknek ezt a fürdőpolitikai szempont­ból oly nagy fontosságú részét a legsür­gősebben rendezni kell, mert ez a vidék mai rendezetlenségében eleven kiáuoszó a városrendezés és átépítés klasszikus mu­lasztásainak igazolására. Megint elmúlt egy nyár és a Római- part villamosközlekedés nélkül maradt: az autóbuszközlekedésről azonban el kell ismerni, hogy pillanatnyilag kielégíti az igényeket, míg a vasútépítés végleges vo­nal vezetésének kérdése el nem dől. A Római partról az Aquincumi állomáshoz vezető autóbuszvonalat sürgősen meg kell hosszabbítani az óbudai köztemetőig. A Stadion-ügy is megérett a döntés­re, talán a bakonyi minisztertanács már állást foglalt és kijelölte a legmegfelelőbb helyet. Az óbudai Dunapart kiépítésének munkálatai szépen haladnak előre, a Zsigmond utcai torok kisegítésérte pedig megépült a part mentén a kövezett út, mely a Margithíd alatt folytatódik a Mar­git rakpartban. Mire lehullanak az elsárgult levelek, életre kapnak a problémák, amelyek kö­zül csak egy néhányat vetettem papírra és fokozott erővel döngetjük a kapukat, hogy megnyíljék az évtizedek óta elha­nyagolt III. kerület részére is az életnek és a fejlődésnek a lehetősége, azé a fej­lődésé, amelynek első hírnöke semmi- esetre sem lehet a kerület területének megcsonkítása. Erről azonban majd leg­közelebb beszélünk. Állandó a panasz, hogy a budai hegyvidék vízhiányban szenved és hiába hirdeti Pávai J ajna Ferenc dr. nagynevű geológusunk, hogy ez a hep'vvdék rengeteg karsztvizt rejt magában, mely bányákat! áraszt el és ems forrásokban tör elő a völgyek­ben, — ezt a régen hirdetett tévhi­tet megváltoztatni nem tudtuk ed­dig. Most kiderült, hogy a hegyvi­dék tetején, a Völgy-utcában, a Hűvös­völgy csaknem legmagasavo részén e*" tengerszem szerű kis tó van, a Völgy-utca 31 számú villa kertjé­ben. Erről! a titokzatos tóról mintegy 100 esztendeje tudnak a Völgy-ut­caiak, de senki sem vette komolyan, Aközelmultban három cserkészfiú bennrekedt a solymári barlangban. El­fogyott a világításuk és a szakadékokkal gazdag barlangban egy lépést se mertek tenni a napvilág felé. Hiába indult meg azonnal a kutató munka az eltűntek ke­resésére, a mentés csak akkor vett ko­moly fordulatot, mikor a dr. Vigyázó Já­nos elnöklete alatt működő turistaszövet­ségi Barlang Bizottság szakértő turistái érkeztek a barlanghoz. A bennszorultakat megmentették, azon­ban ez az eset is bizonyítja, hogy az ilyen sokjáratú, rengeteg elágazású, ne­hezen járható barlang tervszerű feltárása nem hiábavaló. Addig is azonban, míg ez megtörténik, vannak teendők, amelyeket a természet minden barátjának tudnia kell. Sebős Károly, aki a Barlangkutatók részéről a mentést irányította (később az ő kutató csoportja találta meg a fiukat) a következőkre hívja fel a figyelmet. Bármilyen barlangi balesettel kapcso-i latban elsősorban a M. Turista Szöv. Bar­langbizottságának elnöke, Vigyázó János dr. ügyvéd értesítendő. (IV. Szerb u. 2. tel.: 84—2—13) ő minden időben eltudja érni a legkiválóbb barlangkutatókat, akik azonnal a helyszínre indulnak. A Bar­langbizottság tervszerűen térképezte tte Magyarország barlangjait s (a különböző emeletekről, ágazatokról készült felméré­sei alapján egyedül képes a tervszerű kutatást elvégezni. ' Természetes azonban, hogl^ a mentő- szolgálat ily módon való megszervezése még nem minden. A Buda-környéki bar­langok, csakúgy mint hegyvidékünk egyéb látnivalói természeti kincsek, ame­lyek mindig vonzanak érdeklődőket. Az igazi tennivaló, a látványosság szempont­jából értékes barlangok feltárása, utak. építése, villany bevezetése stb. Nálunk ál­talában fölösleges kiadásnak tekintik azoknak a természeti szépségeknek fel­tárását, amelyek a föld alatt vannak. (Nem csak barlangokra, hanem megannyi ásványi és más értékre is gondolunk.) Speciálisan a budai barlangok kihaszná­lási lehetőségeire példa a szép pálvölgyi barlang feltárt része. Megjegyezhetjük azt is, kevé9 ami ott történt, nagyon kis költséggel sokkal több látványosságot tár­hatnánk fel. Ha lenne, aki elhiszi, hogy a barlangokat is be kell állítani az ide­genforgalmi érdeklődés fényterébe. Ter­mészetesen nálunk a propaganda^ jelen­tőségét még mindig nagyon alábecsü­lik, ami aztán a jelen állapotok oktalan megmerevítéséhez vezet. Sürgős szükség volna az ugyancsak csepköves szemlőhegyi barlang megnyi­tására és felszerelésére. A gyönyörű bar­langot 1930-ban tárta fel és térképezte az Egyet Turista Egyesület, azonban a te- lek tulajdonos érthetetlen magatartása következtében még ma sem áll a közön­ség rendelkezésére. A ferenchegyi bar­langot a főváros már megnyitotta, de a modern követelmények talán csak a pal- völgyi barlang egyes termeiben jelent­keznek. Pedig a barlangok megnyitása hasznos, feltétlenül jövedelmező, hisz kellő propagandával a vasárnaponként szabadba özönlők százai és ezrei keres­nék fel ezeket a különös varázsú termé­szeti szépségeket. Egy példa, ha nem is Buda-környé- kéről. Az Aggteleki barlangban nincs vil­lany, nincsenek utak. Évi látogatóinak száma kb, 500. A barlang cseh megszál­lott területi része (u. n. Hosszú úszói bari) évi 10,000 látogatót számlál. Képzelhető, mit jelent ez pénzben, mikor a belépő­díj ott 5 P.-n felül van. A Buda-környéki barlangok kisebbek, de csepkő-szépségeik nem közönségesek. Kellő és nagyon jelentéktelen befektetés­sel mind értékes, idegenforgalmi ténye zők lehetnek. Ehheiz azonban szükség van megfelelő kultúrára és okos propagan­dára. Buda szépségei nem arra valók, hogy csak balesetekkel kapcsolatban sze­repeltessék, hanem arra is, hogy megis­merjük és megszeressük őket. Magyar József Strandfürdőt kap a Hűvösvölgy — A Völgy utcai tengerszem — pedi-- körülbelül 170 négyszögmétei) terjedelmű és néhány méter mély. A villa és a tó most Hecskó János dr. tulajdona, aki 26 év óta figyeli. A legforróbb nyáron sem fogy a vi­ze. A tó iránt érdeklődött Pávai Váj­ná Ferenc dr. is és a tulajdonos hozzájárulásával leapasztotta a víz tükrét 30 milliméterrel. Pontos meg- fio^’elések szerint a forrás az első naoon 19550 liter vízzel gyarapítót ta a tó vizét, fontos, hogy 100 év óta hull a vízbe a szomszédos fák lombja, omlik bele a part, s így vas­tag iszap réteg borítja a forrást, a mely kitisztítva talán ötszörösét ad­na, azaz naponként 100 ezer liter vizet. A tó közvetlen közelében van az ördögárok s így 2—3 méter mély csatornával vize egészen levezethető Érdekes vendégek egész sora látogatta meg fennállása óta a székesfőváros Kenyérgyárat, amely intézmény nehéz időkben, válságos esetekben mindig kitünően megállotta helyét. így a gyöngyösi tűzvész alkalmával már másnap öl vagon kenyér érkezett a kenyér nél­kül maradt városba. A belgrádi for­radalomszerű sztrájk "idején kenyér nélkül maradt a főváros lakossága is, de már másnap gyorsvonat szál­lította Belgrádba a több vagont ki­tevő kenyér-rakományt. Tanulmá­nyozták a gyárat a nyugati nagy városok is: köztük Bécs, de itt jár­tak a drezdai és müncheni polgár- mesterek, valamint a svájci pékmes­terek küldöttsége is. Többször jár­tak itt a lengyelek. Vendége volt a gyárnak az egzotikus világ egyik polgármestere Jáva szigetéről, ta­nulmányozták ezt a kenyérgyárat mindazok, akik a magyar gyárak közélelmezését intézik, de sűrűn Iá togatják a különböző népművelési társaságok és bizottságok s így gyakran járnak ott Purébl Győz5 tanácsnok vezetésével a közgazda- sági egyetem hallgatói. A népiskolai iskolaorvosi tanfolyam hallgatói Rigler, Bexheft és Andriska tanár jk vezetésével látogatták a gyárat, mintahogy ott jártak a debreceni sütőipar tanfolyam hallgatói. A ke­nyérgyárat jellemzi az a rendkívüli tisztaság és rend, amely a külföldi látogatókat is meglepte s ha itthon gyakran szidjuk is a kenyérgyárat, kifelé mégis elismerést aratnunk minden alkalommal, amikor idege­nek jártak itt. A szénaláz Érdekesen világítja meg a r. alábbi levél az eddig ritka,-------különös, de mind nagyobb------- arányokban jelentkező szé­naláz rohamos terjedését és — az ellene való védekezést. A le velet Írja: MASIREVICH GYÖRGY kormánytőtanácsos, ny. m. kir. államvasuti U. igazgató, aki öt hetet töltött Pontresi- nában (Felsőengadin), mint szénalázban slzenvedő beteg. A szénaláz oly szervezeti hajla­mosság okából támadt betegség, a- melyet eddig gyógyítani nem lehet, jóllehet 60-70 gyógyszert és gyógy­módot ajánlanak ennek leküzdése­re. Németországban egyesületet ala­kítottak az e betegségben szenve­dők. Ennek 2000 tagja van. A világ­háború óta 600.000-re szökött fel a betegek száma csak Németország­ban. A német „Heufieberbund“-nak 20 évig voltam tagja. Évente juni us hóban, amikor nálunk^ a virág­zás következtében a levegő teli van himporral, — amely a betegséget kiváltja — Helgolandba utaztam, ahol a tiszta tengeri levegőben el­kerültem volt a bajt. Ha azonban Schleswig-Holstein szárazföldje fe­lől fújt a szél, mégis pollusos (hini- poros) lett a levegő a szigeten. Azért 1925. év óta Pontresinába megyek, a Bernina-hegytömb lábánál, 1803 m. magasságban fekvő, szép Svájci klimatikus gyógyhelyre. Ez ideális eldorádója a túlérzékeny nyálka­hártyákkal biró embereknek. Itt a levegő a gleccserek tövében kris­tálytiszta. Pontresinába május hó végén érkeznek a szénalázban szen­vedő vendégek és julius hó elejéig maradnak ott, amikor e magasság­ban is beáll a virágzás. Évek óta fáradoztunk azon, hogy Pontresinában, svájci egyesület ala­kuljon az odajáró páciensekből. Az idén ez végre sikerült. A tagok szá­mos kedvezményben részesülnek és jó tanácsokkal látják el őket, a- mellett, hogy társadalmi kapcsolato­A budai idegenforgalom ■ ■ JL 9 n m Pfiiiilf tAniíPvnio ■ lwlijv£UJw ■ — Budakor nyéki barlangok — BECSEY ANTAL: Tilíakoznom kellett kedő, realitásokon felépült cselek­vés pr ograimmj ával. És hiszem, hogy ennek a munkának minden budai társaskörünk aktiv részese lesz. Ezekkel a gondolatokkal köszön­tőm az új otthonában a Kelenföldi Társaskört és a benne tömörült pol­gárságot — és üdvözöltem Petracsek Lajos barátomat név ünnepén, aki­nek megjelenése szintén politikát jelent. Benárd .Ágoston dr. névestéjén, a- hová elsősorban az iránta való nagy­rabecsülésem vezényelt és ahol töb­ben voltunk olyanok, akik más utón járunk, közkívánatra, de az illuszt­ris ünnepel,tnek magas szárnyalásét beszédének hatása alatt rámutattam hogy volt idő, amikor mint ellenfe­lek állottak szemközt a politikai élet küzdőterén, de fegyvereik min­dig loyálisak voltak. Közéleti pá­lyafutásuk a magyar glóbuson más más irányban haladt, de még is ta­lálkoznunk kellett, mert az irány­tűnk közös volt: — a Szent Istoáni magyarság gondolata Ma ő is az erők egyesítésének pa­rancsát tekinti vezérelvnek, mert ma gazdasági háború folyik, amely a legutóbbi napokban történt kétszeri felszólalásomban az ellen a nagyon téves és hibás felfogás ellen, hogy a társaskörök nem alkalmasak a politizálásra. Nyíltan bevallom, hogy meggyőződésemet a Társas­köröknek s igy a Kelenföldi Társas­körnek belső tartalmában a községi­politika és általában politika kell hogy megfelelő helyet találjon. El­végre a társaskör mint a környék intelligens és dogozó polgárságának egyik gyűjtőhelye, nem helyezked- hetik ara a kényelmes álláspontra, hogy a politikai élet megnyilatko­zásaival egyáltalában nem törődik mert ez lenne .a legveszedelmesebb politika: a közömbösség struccpoli­tikája. A régi példaszó azt mondja, hogy „cogito, ergo sum“; gondolko­dom, tehát vagyok; — ami recip- rok értelemben azt is jelenti, hogy aki nem gondolkodik, az nem szá­mit. Csak az a polgárság jöhet szá­mításba a közérdekű problémák te­rületén, amelyik törődik a sorsá­val, gondolatokat termel és bírálatot gyakorol, és viszont elvesztette min­den jogát a panaszkodásra is, ha akár kényelemszeretetből, akár kis­hitűségből elzárkózik polgári jogai­nak és kötelességeinek gyakorlása elől. A községi politikai élet látóhatára ma elég zavaros. Zavarosak a párt- keretek; homályosak a rugók, ame­lyek különböző pártszervező moz­galmat indítottak és tartanak fenn állandó feszültségeket; borús és za­varos a törvényhatósági élet és az autonómia látóhatára is. Polgártár­saink pedig joggal elvárják azoktól akiket a közbizalom vezetőikké tett, hogy mindezen problémák ok és okozati összefüggéseit megvilágítsák a polgárság törekvéseinek irányt szabjanak és célokat tűzzenek ki. Őszintén bevallom, hogy sem én, se ittlevő bizottsági tagtársaim magunk sem nagyunk .abban a helyzetben, hogy a polgárság ez elemi és két­ségtelenül jogosult kérdéseire meg- n vágtató választ adhassunk. De egvet le kell szögeznem; — Meg­győződésem, hogy a közélet jelen­legi körülményei akár a pártok ta­gozódása, akár a kitűzött célok és feladatok, akár azok eszközei és módszerei szempontjából egvaránt megértek arra, hogy revízió alá vé­tessenek: — és áz uj idők szellemé­hez idomuljanak. Reálpolitikát kell követnünk; a mely nem téved üres jelszavak ha­mis vágányára. Ma hangosak a ber­kek a racionálás jelszavától. Ha kö­zelről vesszük szemügyre, semmi egyébb mint üres szappanbuborék, minden belső tartalom nélkül. Mert közigazgatásunk és üzemének ra- cionálását olyképen értelmezni, hogy emberfeleslegeket termeljünk, és fe­lesleges embereket tegyünk a racio­nálás jelszavával kényért elenné, — egyszerűen képtelenség. Mert ezt nem lehet, de nem is szabd megcsi­nálnunk. Minden racionálás végcélja az ember; és nincs létjogosultsága semmiféle köztevékenységnek, mely ezt szemelől téveszti. Az én racio- nálásom a több ember, a sok-ember elvén épül fel; nem emberfeleslegeket ter­melni; hanem minél több ember kenyerét bizto­sítani ; — ez az én racionálásom alaptétele. És így vagyunk közéletünk sok • egyéb problémájával is. Szanálni akarunk. És tesszük ezt olyképen. hogy elvesszük az iparostól a köz­munkát, a tisztviselőnek redukáljuk a fizetését, tehát lefokozzuk vásár­lóerejét, szqval légüres térben aka­runk életet teremteni, — szanálni És sehol vagy csak elvétve akad egy-egy termelő, alkotó gondolat, amely árván, vérszegényen vergő­dik a nagy ürességben. Meggyőződésem, hogy hamar el fog következni az áz időpont, a- mely a közvélemény kényszerítő hatása alatt pártok, célok és eszkö­zök új átcsoportosítására fog ve­zetni; a napi és személyi politika kicsinyes szempontjain felülemel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom