Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-08-09 / 1174. szám
xxxi. é»t. im. a. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24,— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 ff. Egyesületek, amelyek ncfc hivatalos la-pja, lúgjai féláron kapják Napló 1934. augusztus 9 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. (Hands hirdetőknek nsir k.dviznéar Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda» sáj, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal i II, Batthyány u. 63. Telefoni 50*2-96. Hivatalos óráki délután 4—6-ig. elpazarolt kincsek Mintegy öt-hat évvel ezelőtt, még Bérezel Jenő alpolgármestetsége idején, különböző nagybizottságok, geológus szakértők albizottsága megállapította a városligeti mélyfúrás szükségességét, mert az 1878. évben készült Zsigmondy-f éle mélyfúrás nem bírja tovább is kielégíteni a Széchenyi-fürdő igényeit. A belügyminiszter is magáévá tette ezt az álláspontot és a Széchenyi- fürdőnek csak feltételesen adta meg a gyógyfürdő jelleget s az egyik legfontosabb feltétel az ú jabb mélyfúrás létesítése volt. Mindezek dacára még ma is mesterségesen melegített talajoizzel látják el a Széchenyi strandfürdőt; évi 45.000 pengőt költenek szénre és fertőzik egész nyáron át a kazánok füstjével a Városliget levegőjét. Pedig ebből a szén-megtakaritásbó 1 könnyedén lehetne letörleszteni azt a körülbelül 400.000 pengő beruházási költséget, amelyet e célra a kereskedelmi miniszter közbenjárására a MABI kölcsönképen rendelkezésre bocsájtott. A mai állapot tehát nemcsak fürdőink balneológiái hitelét rontja, hanem ,amellett állandó szénköltségeket okoz és fertőzi fürdőpárosunk levegőjét is; Ennek áz állapotnak megszüntetése pedig pénzbe se kerülne. Mégis elakad a bürokrácia útvesztőiben, ugyanakkor, amikor agilis vjdéki városaink egymás után tárták fel a magyar föld hasonló kincseit: — Szolnok városa mintegy 900 in, mélyfúrást készíttetett új fürdője részére; — Debrecen pedig már a harmadik, egyenkint 1000 m. mélyfúrását készítteti, amelyekből nemcsak hatalmas fürdő-kultúrát teremtett, hanem annyi földgázt is kap, hogy ma-holnap a külföldi szénbehozatal gázgyára számára nél- külözhetőoé válik. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a Budapest környékén végzett kutatások pozitív adataiból csaknem kétségtelen, hogy a 400—500 m. mélységben levő oligocén felett konyhasós vizet is találhatunk. A pestszenterzsébeti 570 m. mélyfúrásból köbméterenkint 13 kg. konyhasót tartalmazó vizet merítenek. Mily hatalmas lendületet adna a székesfőváros fürdőügyének, ha ,a gyógytényezők közé a sósvizet is felpehetné. Ez is szervesen összefügg a városligeti mélyfúrás létesítésével. Hasonló huza-vona tapasztalható a thermál-oizes reuma-kórház ügyében. Évtizedek óta húzódó tanácskozás sok mindeddig eredménytelenségbe fulladtak, mert nálunk mindenből jogesetet konstruálnak és akadályokat, nehézségeket keresnek, ahelyett, hogy azokat erős kézzel, céltudatos akarattal elhárítani igyekeznének. Rá kell mutatnom orra a fontos közgazdasági jelenségre is, amely ezidőszerint szöges ellentétben ^ áll a fürdőváros céljaival. A kormányzat a magyar széngazdaság érdeké: ben jelentékeny kedvezmények árán is igyekszik a hazai szénnek piacot teremteni. A legutóbbi években igen hatalmas eredményt sikerült elérni a köz, ponti fűtések és háztartási tüzelések tekintetében, ahonnét a külföldi tüzelőanyagot sikerült erősen kiszorítani. Á hazai szén e térhódításával szemben azonban fokozódnak azok a panaszok, amelyek a főváros levegője megromlására vezetnek, ■Hazai szeneinknek nagy a szállóhamu és kéntartalma. Budapesten ezidőszerint annyi kén kerül a levegőbe a hazai szenek égéstermékeivel, amennyi csonka országunk egész évi kénbehcfeala- lának lelel meg. Közel 4.000 vágón kén jut a levegőbe ugyanakkor, amikor fürdővárost akarunk csinálni a fővárosból. Egészségügyi hatóságaink évről-év- re megélénkülő figyelmeztetése igazolja, hogy ezen a ponton a hazai szénbányászat érdekei a fürdőváros elemi követelményeivel kerülnek összeütközésbe. Pedig ez a probléma mindkét, egyaránt fontos gazdasági érdek összhangba hozásával igen szépen megoldható; de foglalkozni kell a problémával, közhangulatot kell teremteni és megtörni a bürokrácia közömbösségét. Mindezek és egyéb nagy horderejű problémáink szükségessé teszik, hogy az őszi ni unkaévad előtti időt e problémák előkészítésére erőteljesen kihasználjunk. Ezért helyeslem Szviezsényi Zoltán javaslatát, amelynek értelmében bizottság kiküldésit kérte a „Budapest Fürdőváros Egyesület“ múlt hó 27-én ülésező választmánya elé terjesztett jelentésében, amelyben két hang ütötte még a hallgatóság fülét: — az egyik a jogosult önbizalom hangja; mert Kétségtelen, hogy az Egyesület !10 éves fennállása alatt sok közérdekű problémát érlelt valósággá, —a másik: a panaszkodás afelett, hogy egyes kérdések érthetetlen okokból nem bírják a közömbösséget megtörni. És valóban vannak nagy számmal sürgős problémáink, amelyek a holtpontról el nem ^mozdíthatók és amelyek előtt értetlenül áll az ember. ZFecsey Antal Gyilkol a levegő — A régi hibás csatornák átka. Irta : MASSÁNY ERNŐ dr. ni. kir. főmeteorolósus Mert gyilkol ! Bármily kitűnő gyógyhatásúnk is legyenek a föld mélyéből fakadó források, bármily kiváló orvosi vezérkar irányítsa is azok felhasználásának módját s bárminő kényelemmel berendezett szállók, magánlakások, pihenő és szórakozó helyek álljanak is az üdülők, gyógyulást keresők rendelkezésére, nem találják meg azt, ha nincs tiszta, piszok, por, korom és füst, — de főleg — kellemetlen illatoktól mentes levegő. Ez tönkre tehet mindent. Ha valaki a budai hévvizekben sikerrel gvógyíttatja rheumáját, közben pedig_ Budapestnek mind erősebben füstösödé levegőjétől légzési nehézségekre tesz szert és kapkodó asztmás lélegzet- vételekor a “rosszul épült régi csatornákból miazmás, bűzös levegőt kap, akkor a beteg idő előtt szökik meg ebből a fürdővárosból, hogy annak nem népszerűsítő híve, hanem ellensége lesz, — ellensége, aki tapasztalatból beszél, s ezzel igen könnyen kockára tehetjük a nemzetgazdaságilag oly fontos, fürdőügyet. Ezt még sokszor kell megismételnem a nagy nyilvánosság előtt, nehogy valamikor a meteorológusokat, az időjárás tudományával foglalkozókat érje a vád, akiknek elsősorban kötelessége az illetékes hatóságok és érdekeltségek figyelmet ráirányítani ezekre a bajokra. Éppen városépítési feladatainknál a meteorológiai szempontokat eddig igen-igen sok helyen elhanyagolták, pedig kevés város részesül olyan istenáldásban, mint éppen Buda, amelynek erdőborította hegykoszo- riíja szinte megszűrve juttatja nekünk a legeszményibb tisztaságú s nyugatról jövő páradús légtömegeket. Ezeknek hasznosítására csak az utóbbi néhány évben folyó külső budai kertvárosi út- és házépítésünkben törekedtünk, de az általános városrendezés terén még csak igen halvány körvonalú kísérleteknél tartunk. Pedig, hogy mennyire hely'-1 telenül cselekszünk, erre mutat az ugyancsak kis kultúrájú Románia példája. Ott azt az elvet követik, hogy ami rossz, azt ne engedjük egy helyen halmozódni. Rossznak találták pedig az ipari gócpontok túltengését, mert csak a kommunizmus fészkei s ezért az ipari városok gyártelepeit szétszórták és az államot agrárjellegüvé változtatták. Mellőzve a belpolitikát, valamiképen hasonló elveket kellene vallanunk a város- építési politikában is, s ha már Budapesten közlekedési és egyéb érdekek folytán nem is kerülhetjük el az ipari városnegyedek keletkezését, kötelességünk azt úgy irányítani, hogy legalább ezeknek a gyárnegyedeknek a levegőt fertőző termékeit: — a port, piszkot, kormot és kénes vegyületeket a megfelelő és leggyakoribb légáramlatokkal szórassuk szét. Ma már senki sem tagadhatja, mert hiszen tudománybs kutatások révén bebizonyosodott, hogy Budapest levegője évről-évrc jobban szennyeződik. Ennek következménye például a téli ködök gyakoriságának számarány növekedése, aminek folyománya pedig, hogy a lakások fűtési költségei tiz százalékkal nagyobbak, mert a ködös napokon leglubb is két fokkal ala- . csonyabb Budapest hőmérséklete, .mint a Budapesttől távolabb fekvő s tisztább levegőjű községeké. De szaporodnak a világítás költségei s téli sötét — mert piszkos, ködös — napokon már az ebédet is lámpafénynél költjük el. Fokozzák a sötétséget a szűk utcák is. Az olyan esetnek, mint Budán a Döb- rentei utcában, — tehát a tabáni „fürdővárosban1* előfordult — nem szabadna megtörténnie. Az utcákat szélesíteni kell. már a fokozódó forgalom lebonyolítása érdekében is. i De még egy, a levegőt határtalanul rontó körülményre kell a figyelmet felhívnom. Vannak bizonyos időjárási helyzetek, amelyeknél a levegő feltétlenül magasba, tehát fölfelé irányuló mozgást végez. Ilyen esetek közé tartozik például az, amikor csendes derült nyári napokon a nap zavartalan hőbesúgárzása miatt a talaj rendkívül felmelegszik s ez viszont felhevíti a vele érintkező levegőt. Minél melegebb, annál könnyebb is az említett módon átízott levegő s a magasba száll, hogy helyébe nyomuljon nemcsak a környező tájak hűvösebb levegője, hanem a csatornák hűvös, de bűzös légtömege is. A külső felfelé áramlp levegő a csatornákból a fertelmes bűzt mintegy fel-, illetve kiszívja, ahogy azt csatornany,fásoknál levő villamos megállóknál gyakran érezhetjük. Van egy másik alkalom is, amikor a föld mélyéből feltörő pestises . levegőt észlelhetjük. Ha nyugati, vagy északnyugati szél fuj, akkor ez a Budát koszoruzó hegyek felett áramlik a pesti oldal felé, s igy az innenső hegyoldal bizonyos fokig szélmentes marad. A felettünk elvonuló szél szívó hatást gyakorol az alsóbb légrétegekre, s így a szélmentes területeken felfelétörő légáramlás keletkezik, aminek következteben pedig a csatornák szennyvizeinek betegséget keltő párái a felszínre kenőinek és szinte felszippantja azokat a felsőbb légáramlás. Ez különösen érezhető például a romantikusan szép Zugligetben, ahol a Lugas-át vidékén néha infemális a levegő. Érezhető ez még a távolabb fekvő vidékeken is. Budán, ahol nagyok a szintkülönbségek, erős a csatornák esése — ilyesminek nem szabadna előfordulnia, mert helyes szerkezet és okszerű vonalvezetés esetén a csatornák erősebb vízöblítése nem okozhat műszaki nehézséget. Csak vázlatosan odvfetett néhány példával mutattam reá a Buda s ezzel együtt a fürdőváros levegőjét fertőző, gyilkos veszedelmekre. Azt hiszem a- zonban, hogy ez is elegendő a közfigyelem felkeltésére. Meggyőződésem, hogy, — ha már a dr. József Ferenc kir. herceg lelkes elnöksége és Szviezsé- n y i Zoltán miniszteri tanácsos agilis ügyvezetése alatt álló Budapest Fürdőváros Egyesület a legutóbbi válásztmányi ülésén ilyiránvú felszólalásomat magáévá tette, — meg is találja az utat-modot, hogy hathatós közbenjárásával a fürdő- ügyet, gazdasági érdekeinket és az embert gyilkolni készülő levegő veszedelmét elhárítsa. Megértés nélkül nézi a magyarság azt a küzdelmet, amelyet Né' metország és Ausztria egyesítése ellen folytatnak a világpolitikusok, mert a józan elme, a nemzeti áramlások és a!z egyfajtájú népek egyesülését előmozdító törekvések azt követelik, hogy az egy fajtájú, egy nemzethez tartozó, ugyanazt a nyelvet beszélő népek egyesüljenek, ami biztosítja a kis államok fennmaradását. Nagyon rossz néven vennénk mi magyarok, ha valaki elitélne bennünket azért, mert a velünk egy testvér, velünk egy nyelvet beszélő székelyekkel egyesülni akarunk. Ami jó nekünk, ahhoz másnak a jogát is el kell ismernünk. Elég hiba volt, hogy Ausztriával szóbaálltunk anélkül, hogy követeltük volna a Burgenland visszaadását, mert ha Ausztria egyesül Németországgal, akkor erről a területről örökre le kell mondanunk. Az egyesülésben rejlő előny számunkra az, hogy Bécs, a mesterségesen felfújt világváros elveszti mai jelentőségét, másod- esetleg harmadrangú várossá esik vissza és szolgálja ezzel Budapest világvárosi fejlődé sét, amely város így tényleg a Duna királynője lesz. Nekünk Ausztria sohasem volt jóakarónk és Magyar- országot mindig gyarmatának tekintette, amelynek kedvéért soha semmiféle áldozatot nem hozott. Még azt is megtiltották nekünk, hogy Lengyelország felé vasutakat építsünk. Minden nemzetiséget ellenünk uszítottak és engedték elveszni Bukovinában az ott élő csángó testvéreinket. Ne akarjunk Ausztria sorsának útjában állani! A Rácfürdő megvásárlásit tette szóvá tudósítónk PÁVÁI VÁJNÁ FERENC Dr. főbányatanácsos, főgeológus előtt, aki a vétel fölötti véleményét a következőkben foglalta össze: — A székesfőváros bölcsen határozott, amikor kimondotta, hogy megvásárolja a „ Rác- “ illetve „Szent lmre“-fürdőt. Maga az épület és a fürdő ugyan nem éri meg azt a pénzt, amit fizet érte, — de föltét lenül megéri a pénzt az, hogy ezentúl szabadon furathat a Rudas- és Rácfürdő környékén, ami ellen eddig a Rácfürdő törvényadta jogon tiltakozott. Három ily forrást tártam fel ott a közelmúltban, amelyek mindegyike értékesebb a meglevőknél, de nem apadtak sem a Rudas-, sem a Rácfürdő forrásai. A szabad rendelkezés jogát kellett itt a városnak megváltania. Mi még hozzá fűzzük, hogy ezek után még mindig nem volna helyes, ha Naphegyre terveznének valami „fürdőváros“ féle mesterkélt gyógyfürdő telepet. Jelentős fordulathoz érkezett a nagyjelentőségű óbudai híd megépítésének kérdése. F a b i n y i Tihamér kereskedelemügyi miniszter sürgős átirattal fordult a fővároshoz, amelyből megállapítható, hogy az óbudai hid építésének terve a megvalósulás küszöbén áll. A második uj Dunahid létesítésének előkészítő munkálatait kívánja megkezdeni és ezért a kérdéssel foglalkozó szakértő bizottságot átszervezte. A kereskedelemügyi minisztériumban már meg is kezdődtek az óbudai uj hid építésének előkészítésére vonatkozó tárgyalások. Elsősorban a hid típusának és a környék tereprendezésének kérdésével foglalkoznak. Tilos a IV. emelet I A Közmunkatanács mérnöki albizottsága érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott, amely a Víziváros jövő építkezésére nagy kihatással lesz. Megtörtént, hogy a Mária téren ötemeletes ház építésére kértek engedélyt. A kérelmet elutasította a Közmunkatanács és kimondotta, hogy a jövőben nem ad ki engedélyt a Vízivárosban három emeletesnél magasabb ház építésére azért, hogy a Víziváros építészetileg egységes stílusban épüljön. Európa országátjának, a transzkontinentális autó-út megépítésének gondolatát az angol The Automobile Association vetette fel és annak kiépítését nyolc országon át Londontól—Istambulig tervezi.' Elfogadta ezt 1930-ban az Alliance Internationale de Tourisme konstantinápolyi nagygyűlése is. 1931-ben a szövetség bécsi ülésén megállapította a nyugati szakasz útvonalát: — London—Orchester—Canterbury—Dovert—Calais—Ostende—Bruxelles —Ais—La Chapelle—Köln—Nürnberg— Regtensburg—Passau— Linz—Wien— Győr —Budapest. Budapestről Szegedén át visz az ut tovább: — Budapest—Szeged—Szó- reg — Növi Sad — Beograd— Nis—{Sofia— Edirne—Istambul. Az útvonal hossza 3.112 kilométer s ebből Magyarországra 392 kilométer esik. Az osztrák határtól Budapestig az át az év minden szakában járható és nagy a nemzetközi forgalma s az idegent a határon nem zaklatják. A transzkontinentális út Budapest-Kecskemé- ti szakaszát ez év októberében adják át a közforgalomnak, de folytatólag kiépítik 1935. őszére Szeged-Horgosig, a szerb határig. S. A. Megdöbbentő jelensége a mi közéletünknek az a névsor, amely e napokban jelent meg a napi sajtóban, amelyben közölték az állami kinevezéseket. A névsor túlnyomó része idegen hangzású név akkor, amikor annak viselői bizonyára a legjobb magyarok, és úgy apai mint anyai ágon messzire visszamenően magyar a rokonságuk. A kinevezettek legnagyobb része arra hivatott, hogy rövid időn belül közismertté váljék nevük azoknak az állásoknak a révén, amiket majd elfoglalnak s így azt a látszatot keltjük kifelé, mintha ebben az országban áz idegenek, főleg a németek volnának a kultúra hordozói. Közismert tény, hogy a kis magyar nemzet talán ugyanannyi zsenit termel ki egyedül, mint az egész Nyugat és éppen ezért, hamis színben tüntet fel bennünket ez a sok idegen hangzású név, amin pedig egyszerűen segitene, ha az illetők a családban előforduló egyik magyar rokonuk nevét vennék fel. Ha Petőfi érdemesnek tartotta a Petrovits nevet lefordítani a jóhangzású Petőfire, akkor megtehetné azt az a sok fiatalember is, akinek neve ma még nem közismert és biztositaná ezzel közszereplése számára a magyar belső érték mellett, a magyar külszínt is, Virágklállllás vagy aulógaráss A vájárcsarnokok feleslegessé váltak, mert a háziasszonyok szinte bojkottál- ják őket s így vásárló nélkül az árusító fülkék is egymásután megüresednek. így van ez már évek óta al Batthyány téri vásárcsarnokban, de ugyanez a helyzet ma már az óbudai fedett piacon is. Az előzőt már régen szeretné a főváros hasznosítani más célra s most újra felvetődött a terv, hogy az épületet autóbuszgarázs céljaira (használják fel, mert ilyen célra a tágas épület nagyon alkalmas, úgyszólván alig van szükség átalakításra. A budai oldalon úgyis régen akarnak autobuszgarázst építeni, de nem volt meg az erre való pénz. A budai oldalon közlekedő autóbuszok ma rengeteg üres kocsikilométert kénytelenek futni, amíg indulási helyükre érkeznek. A Batthyányién vásárcsarnokot ^azonban már régebben — állandó virágkiállításnak szánták, ami Buda fürdővároshoz méltóbb megoldás. Gazdag ország — koldus nemzet — Milliók -vesznek kórba — Kétségbeejtő adatokat közölt legutóbb a „Magyarság“ arról a karcagi forrásról, amely hat év előtt, az egész vidéket rémületbe ejtő, rettenetes detonációval tört 75 fokos forró viz kíséretében elő, fölvetve a 30 méteres vas fúrótornyot is, — napi százezer köbméter gázt szolgáltatva. A kitörés után ezzel a világraszóló gázforrással nem törődött senki, a csövek elhomokosodtak, eldugultak s így a gázmennyiség is rohamosan csökkent és az is felhasználatlanul oszlik el a levegőben. Ma már csak 3—4000 köbméter gáz száll a levegőbe, de ez is megbecsülhetetlen eredmény és fokozható is. Hat év óta nem történt semmi. Ha már Budán, a páratlanul álló thoriumos gyógyforrások, milliókat érő gyógyvize túlnyomó részben felhasználatlanul ömlik a Dunába, — ha már okvetlenül alagu- takat kell építeni, szigeteket vásárolni, kutakat építeni, ahelyett, hogy e költségek kis részével megfúrnánk a budai hegyeket és felhasználnánk az ott rengeteg meny- nyiségben felhalmozott Kristálytiszta forrásvizeket, — legalább azt a 7 millió pengőt takarítsuk meg, a- mit külföldi szénre ad ki a gázgyár és vezessük a felfokozott- gázt Karcagról ide. IHa nem félünk attól, hogy légtámadás esetén szétrobbanják azt az új vezetéket, alagutat, sok kutat, amely Budát vízzel ellátja, —:amit a budai hegyek megfúrásával nyert karsztvíznél biztosan elkerülhetnénk, — ne féltsük akkor a karcagi kutakat és az onnan jövő gázvezetéket sem. De van nekünk Budapest környékén is számos 'helyen földgázunk, amely Szentmiklósón hatalmas lánggal lobogott, — van világraszóló mélyfúró geológus gárdánk, amely ma első a világon és irányítja a kül-
