Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-04-23 / 1165. szám
XXXI. évi. 1185. SZ. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Napló 1934. április 23. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlésnél 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- íyek megállapodás szerint. A hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek mgf kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság A fordított város Unalmas már, hogy állandóan rá kell mulatnunk azokra a fonákságokra, amelyek valami különös rejtelmes uton-módon minden (természetes rendet igyekeznek fejtetőre állítani. Ki tudja hányadszor mutatunk rá, hogy a „fürdőváros“ fogalma is mily zavaros elképzelésben él. A közönség körében is mesterségesen azt a tudatot keltették fel, hogy a fürdőváros tényleg egy uj városrész, amelyről külsőleg is lerí, hogy — íme — ez a fürdőváros ! Valami különös épület tömbnek, vagy csoportnak véli a nagyközönség, amit most fognak fölépíteni. Igaz, hogy senkinek sincs, de nem is lehet fogalma, hogy miféle építkezés lehet az, amiből fürdőváros lesz. Nem győzzük hangoztatni, hogy a fürdőváros csak elméleti fogalom és azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni a betegnek azt, hogy saját anyagi viszonyaihoz mérten a legmesszebb menő módon használhassa ki a meglévő gwgytényezőt. Azt jelenti: — Budán lehetővé kell tenni a legszegényebb embernek is, ha beteg, hogy csodálatos erejű gyógyforrásainkat olcsón, a lehető legnagyobb kényelemben és a város által e célra rendelt segédeszközök igénybevételével — használhassa fel egészsége helyreállítására. Mi az, hogy fürdőváros ? A gyógyforrások közvetlen környéke, ami Budán adva volna, a szépséges Dunaparton, — a Gellért fürdőtől kezdve a Rudas, a Rácz, a Király, a Lukács és a Császár fürdő közötti részen. Ez a világ leggyönyörűbb fürdővárosa és készen is van. Ezt már nem kell fölépíteni. Csak pótolni kell és mostani fonákságait kell jóvátenni. 1 Harminc éve sürgetjük a Duna- part rendezését a Lukács- és Császár-fürdők előtt. ALig kerül valami kis költségbe. Sürgetjük a Margit rakpart rettenetes aszfalt sivatagjának virágos sétánnyá való átalakítását. Költséges munka, de kár volt annak idején a pénzt arra pazarolni, hogy ezt az aszfalt sivatagot megteremtsék. A villamos vasutat ezen a gyógyrakparton végleg be kell szüntetni, vagy az alsó rész fölé helyezni, ami nem valami díszes megoldás. Itt csak autóbuszok járhatnak, még pedig kimondottan — gyógy autóbuszok. Hatalmas nagy kocsik, amelyeket a nehezen járó betegek használhatnák s amelyek csak a Gellért és Császárfürdő Között közlekednek. A Margit sétány mentén majd fölépíti az élelmes vállalkozás azokat a gyógyszállókat, penziókat, szanatóriumokat, amelyekre szükség lesz akkor, amikor tényleg betegek jönnek Budára. Csakhogy ezt fordítva képzelik sokan. Azt a beteget, aki ezeket a du- naparti fürdőket akarja használni, galléron ragadja a fürdőváros „közege“ és megmagyarázza neki. hogy a iürdőváiros a Tabánon van és hiába tiltakozik szegény, hiába bizonyítja, hogy mankón járva, nem tud hegyre mászni, nincs pénze, hogy az ottani lakást megfizethesse és itt akar lakni a fürdője mellett, — nix nutz 1 — neki a Tabanra kell költöznie, ha — meg nem szökik. Azután kirónak rá a vízumtól kezdve különféle bírságokat,^ - - mert hogy Budára mert jönni és itt akarja a pénzét elkölteni. Gyógy "központnak, hívják^ azt Ku’rhausnak, idegenek kaszinójának vagy bárminek, — szebbet-jobbal elképzelni sem lehet a budai Vigadónál. Vagy vegye meg a város a Ka- rátsonyi palotát. Pompás Kurhaus, fürdőközpont ez is. De akkor^ meg kell szereznie a fürdővárost pártfogoló miniszterek utján a Vérmezői is. Ott páratlan szépségű Kur-par- kot kell létesítenie, meleg tóval. Földfuró Pávai Vájná toronymagasságig szökő geyzirt fakasztana ott. De mit építenek akkor a Tabánra ? Villavárost, üdülőhelyet az indiai nábobok számára. így vagyunk egy másik fürdőügyi tényezővel, amely már világszerte megteremtette Buda hírét: a keserűviz kutakkal. Most magánkézen vannak és n tulajdonosok — jogosan — úgy igyekeznek azokból jövedelmet kicsiholni, ahogy lehet. Adják a palackját 1—2 pengőért — bárhol a világon. Ezzel ezek a nagyszerű vizek, amelyek magasan felette állanak az erőszakos karlsbadi vizeknek és a világ minden hashajtó, vértisztitó gyógyvize felett, — ezzel az 1—2 pengővel befejezték gazdasági szereplésüket, — éppen megfordítva, mint ahogy azt Karlsbad csinálja, ahol ingyen adják a vizet, de oda kell utaznia a betegnek és ott hat hétig naponkint átlag 10— 15—20 pengőt költenie. Azon keres a vasút, a szállodás, a vendéglős, a kávés, a kereskedő, a színház, — százféle szolga, pincér, pu- cerájos és a többi és a többi. Amit 14 palack keserű viz elintéz és bejön a céghez 28 pengő, azért Karlsbad kivesz s'zépszerével a beteg zsebéből 6—700 pengőt, holott a vizet ingyen adja. De hát hol vannak azok a keserűvízforrások, illetve kutak? Fogadást ajánlok, hogy ezer pesti ember közül kettő — mond és ird: kettő — nem járt még azok környékén és nem tudja, hogy merre van az őrmező, az örsödi völgy és a Dobogódomb. Közel hozta volna ezeket Pesthez az új boráróstéri dunahid, ha annak tengelyében sugárút épült volna, amit a szigorú Vargha műszaki főtanácsos is elfogadott és az Andrássy útnál mégegyszer oly hosszú sugárút felfutott volna a Dobogó dombira, amelyet a Boráros térről is látna a pesti ember. Ezt a sugárutat is megtörték, nehogy a keserüvizek telepe valafelelös Szerkesztő: VIRAÁG BÉLA hogy gyakorlatilag is kihasználható gyógytényezővé válljon és mint ismert víz, mint már megalapozott ioókura hely — mérhetetlen hasznot hozzon ennek a városnak. A múlt hibáit tetézi a jelen. No, majd a Tabán! Dubonai Pál. Szerkesztőség és kiadóhivatel: II, Batthyány u. 83. Telefons^50>2>96. Hivatalos óráki délután 4—6-ig. Legsürgősebb a kurkomisszió megalakítása EJ sem képzelhető külföldön olyan jelentéktelen falu, ahova néhány idegen jár évente nyaralni, bogy ott a .iurkomisz- szió“ ne alakulna meg. Csak éppen talán Budapest az egyetlen város, amelynek 93 gyógyforrása van, világhírű, ivókúrára al. kalmas keserűvizii, ahol félszázad óta kasért a fürdőváros megteremtése, de kurkomisaziója nincsen. Aki idegenből a kurkomissziónak címez Budapestre levelet, az visszakapja azzal a címkével: — címzett ismeretlen! .Ezt az állapotot talán az hozta, hogy a székesfőváros, mint legnagyobb érdekeltsé- sége a budapesti gyógyforrásoknak szerényen várta, hogy ezt a kurkomissziót valami tudós testületé az orvosoknak, vagy a Tudományos Akadémia alakítják meg, holott mór régen meg kellett volna ezt csinálni a Székesfővárosi Ide- I genforgalmi Hivatal révén. Az egyetlen megoldás, hogy a gyógyfürdőket kezelő ügyosztály sürgős előterjesztést tesz a Tanácshoz a kurkomisz- szió megalakítása ügyében, amelyet mi józan budai polgárok úgy képzelünk, hog'r annak elnöki székiébe ültetik Liber Endre dr. alpolgármesteri. Ennek a gyógybizottságnak az ügyvezető alelnö- ke volna az ügyosztály vezetője Kovács- házy Vilmos, tagjai pedig a mindenkori pénzügyi tanácsnok, most Lamotte Károly, pz elnöki ügyosztály ,vezetője: dorogi Farkas Ákos, továbbá Németh} Károly tanácsnok, a mindenkori tiszti főorvos, Zilahy Dezső az „Idegenforgalmi Hivatal“ igazgatója, ezeken kívül még a Kereskedelmi Minisztérium kiküldöttje, — a közlekedés egyjk vezérférfia, — mint tapasztalt szakemShr pedig 'Bársony Oszkár és p Budapest szépségét gondozó kertészeti igazgató. A bizottságot kiegészíté- né az újságíró gárdának olyan tagja, aki elismert szakember és a szállodák képviselője: Ha a városházán komolyan foglalkoznak a mérhetlen kincsű gyógyforrások kihasználásával és Budát fürdővárossá kívánják fejleszteni, amiben kételkedni senkine'ki sincs joga, akkor ez a gyógy- bizottsóg (kurkomisszió) már május havában megkezdheti működését. búk és az ottani múzeum nagy hatásokat váltanának ki az itt megforduló idegenekben, de addig is meg l^ell jelölni a Bécsi kapu környékén, mégpedig az utca kövezetén Abdul Rahman utolsó budai basa elestének helyét. A szürke tra- chit kőzet között valami vörös kőzettel csillagot kellene kirakni esetleg valamiféle keleties dísszel. Ez az évforduló egész Európát érdekli, mert hisz csak most lepleztük le a 200 spanyol vitéz emlékét, akik Buda bevételekor leltek itt hősi halált. A bástyabeli uj museum aligha jár nagy költséggel s a múzeumnak valamely fiatal tudósa szívesen vállalná annak berendezését. (V. B.) Általános nyugtalanságot vált ki a székesfőváros polgársága körében, hogy az új, nagy hatáskörrel felruházott főpolgármesteri székbe, mint jelölt, oly sok név kerül forgalomba, köztük távol álló egyének nevei és természetesen olyanok is, akik minden főpolgármesteri válság alkalmával mesterséges úton igyekeznek előtérbe jutni. A főpolgármester egyike Magyarország legtöbbet jelentő méltóságainak, mert az ország lakoságának egy hatodát jelenti ez a város és éppen az irányadó, mértékadó egyéniségek zömét. A főváros adminisztrációja ennek a másfélmillió embernek (beleértve a „Nagybudapest“ területén élőket) csaknem azt az adminisztrációt végzi, amit országos arányokban kilenc mi misztérium a megmaradt vármegyék, összesen talán 40 törvényhatóság végez együttvéve. Ezt az adminisztrációt azonban sokkal szigorúbb kritikával kiséri a város lakosága, mint az országos adminisztrációt és a nagy összpontosítás révén komplikáltabb is, mint bármely más adminisztratív intézmény. Kiváló képességű, de föltétlenül egy emberöltőt felölelő és ebben a szolgálatban töltött idő kell hozzá, hogy a vezetőnek kellő áttekintése legyen. Éppen ezért nehéz idegenből hozni új vezetőt és a kormány bölcsességére vall, hogy az eddig felszínre vetett,, máskülönben elég jóhangzású nevek ellenére, Budapest belső adminisztrációjában keresi azt az egyéniséget, aki az átmeneti idő nehézségeivel képes megbirkózni. Elfogulatlanul itélők véleménye szerint Borvendég Ferenc alpolgármester egyike azoknak, akik megfelelő tudással, tapasztalattal és képességgel rendelkeznek e nagy tisztség betöltésére, amit megnyugvással fogadna a nagyközönség már azért is, mert a tervezett reformok, így a polgárság nagy érdekeinek megsértése nélkül vihetők keresztül. Mi legyen Budapest uj neve? Idegenforgalmi érdekesség a föld alatt — Uj múzeum a budai várbástyában — — Tábori Kornél terve — Ezer esztendőnél több idő alatt érdekes emlékek gyűltek össze azokban a földalatti katakombákban, elsősorban a budai Vár földalatti üregeiben, amelyekről „Budai katakombák“ címen rendkívül érdekes közleményeket talál az olvasó mai számunkban Tábori Kornél tollából, amelyek kapcsán ismét aktuálissá vált az idegenforgalom e kitűnőségének egyik régi terve. Ezeket a várbeli katakombákat föltétlenül hozzáférhetővé kell tenni. mégpedig olymódon, hogy azt különös nehézségek nélkül tekinthessék meg az idegenek, de egyben központot is kell ott teremteni mu- zeumszerü kiképzésben. Másfél évtizeddel ezelőtt már javasolta Tábori Kornél, hogy a Halászbástya belső helyiségeit ilyen múzeummá, főleg a régi köoek-tárává alakítsák át. Ebben az esetben hozzá kell kapcsolni a Halászbástya belső helyiségeit is. Ebben a múzeumban nyerjenek elhelyezést — így indítványozta — mindazok az emlékek, amelyek a Várhegy történetére vonatkoznak, amennyiben nem az újabban, ugyancsak a Várhegyen lévő „Had történeti Múzeumban“ kaptak helyet. Főként a törökkori emlékekre gondolunk ebben a kapcsolatban, amelyek részben a Nemzeti Múzeumban, kisrészben pedig a Fővárosi Múzeumban élnek árnyékéletet. Ha itt a Várhegy múzeumában mindezt szemesen felgyűjtenék, akkor ezzel — főként a Nyugatról hozzánk kerülő — idegenek szamara uj, érdekes attrakciót teremthetünk: — gázdaságforgalmi szempontból Budapestre nézve annyiszor hangoztatott „Kelet Kapuja“ kifejezésnek újabb, szép tartalmat adhatunk, mert ezzel talán monumentális bizonyságát is szolgáltatnék annak, hogy Magyarország a történelmi múlt folyamán mennyire ütköző, találkozó pontja volt a Keletnek és Nyugatnak.. A Várhegy épugy volt históriai tanúja Mátyás király olasz rlinasciment o-j ának, mint az iszlám kultuia 17. századi kivirágzásának. Magában a katakomba fogalmában tagadhatatlanul rejlik valami titokzatosság, valami romantikum, ami a látogatót már eleve megkapja. De akik külföldön — (főként Párizs „gyomrára“, a Róma-kül- városi őskeresztény katakombákra és az ugyancsak római Hadrianus- emlék belsejére célozunk — ilyen földalatti üregeket megjártak, megmondhatják, hogy az ilyen katakomba érdekessége önmagában hamarosan kimerül, ha nem kapcsolódik hozzá valamilyen kulturhis- ióriai érdekesség vagy muzeum. A legjellemzőbb és a budai Várhegyhez legközelebb álló példa rá a római Hadrianus-emlék (vagyis Angyalvár), amelynek belsejében kitűnő érzékkel, Róma városának középkori kultúrtörténeti emlékeiből állítottak egybe múzeumot 1911- ben. Azóta ez a gyűjtemény a látnivalókban amúgy sem szegény Rómának egyik legfőbb attrakciója. Budavár visszavételének évfordulóján, 1936-ban ezek a katakomA magyar metropolis nevének kérdése ma már széles körben képezi a megbeszélés és vita tárgyát, mert minden józan polgára ennek a városnak érzi, hogy addig szó sem lehet fürdővárosról, amig magában a város nevében is benne van a „pestis“, — „dögvész“, — németül „Peszt“. Nem hisszük, hogy ebben a városban élnének mérvadó helyen olyan egyének, akik a közmondásos Buda-nak ellenségei volnának, viszont igaz, hogy az a szó „pesti" valami úribb dolgot jelent, mint az a szó, hogy „budai“, de magyar szempontból mégis csak Buda az érték és az a szó Buda, Kelet felé úgy hat, mint a harangszó. Sok elismerésben volt részünk telefonon és alább adjuk azokat az Írásokat, amelyek erre a kérdésre vonatkoznak. Buda vagy Budavár A „Budai Napló“ legutóbbi száma megállapította, a magyar főváros neve lehet! Buda, Budavár vagy Budavára, de semmiesetre se maradjon Budapest. A „Budavára“ névtervezetnek Orosháza és Jánosháza nevekkel való összehasonlítása, illetve ezen nevek analógiájára való képezése azonban nem szerencsés és félreértésen alapszik. Amiért is a Budavára nevet már eleve el kell ejtenünk. A Temesváír, Sárvár, Kolozsvár, Segesvár, Dombóvár, Marosvár (későbbi Csanád), Nádor-Fehérvár, stb. mintájára lehetne képezni a Budavár nevet. A múlt számban közzétett Pe- chavar név helyesen igy hangzik: Pesávár (Pesá-Vár), a „Vár“ szó megfelel a magyar város szó jelentésének, úgy mint a perzsában az „Abad“ szó. Pld. a következő indiai városnevek: Tenis-Vár, Katia- Vár, Segis-Vár, Buda-Vár, Ó-Város — Old-City, továbbá: Hajder-Abad, Ahmed-Abad, Sztálin-Abad, stb. A Budavár név (angolosan Buda- war) egyben indiai név is, amint látjuk és jelentése Ó-Város, Öreg- Város. Sőt az urduban és gudsaráti nyelven beszélő népeknél van ilyen családnév is: Budavári, (angolosan Írva Budawari) ennek jelentése: Budavári (Alt-Stadter), stb. Mindezeknek a rendkívül érdekes hasonlatoknak dacára, amelyek a magyarságnak Indiában való ismertté tétele érdekében 'nagyszerűen felhasználhatók volnának, azt tanácsolom, hogy mégis kövessük a mozgalmat azon a vonalon, amelyen a Budai Napló segítségével olyan nagyszerűen nekiindult, továbbá tartsuk szem előtt a Budapest éllen felhozott sok érv közül azt az érvet is, hogy legyen fővárosunk neve minél rövidebb és minél könnyebben megjegyezhető. És ennek alapján Róma, Páris, Oslo, Berlin, London fővárosnevek rövidségének mintájára egy név mellett maradhatunk csak meg és ez: Buda. Budavár lehetne esetleg a mai Vár helyett az első kelrület külön neve, mint ahogy a IV. kerület neve lehetne a mai Belváros helyett Pestváros. A legdöntőbb érv továbbá az. hogv mi nem akarunk semmi újat sem kreálni. „Budavár“ név kétségtelenül uj lenne, hanem mi folytatni akarjuk a múlt dicsőséges tradícióit és elő akarjuk készíteni, hogy a régi dicsőséges BUDA név a maga teljes dicsőségében ünnepelhesse egykoron a kétézeréves jubileumát, hirdetve a magyar nép és szellem nagyságát minden népeknek. Széli Sándor. \ Budai katakombáit Irta: TÁBORI KORNÉL. — 'Rejtelmes vendég a Várpalotában — Ijesztő furcsa hangok szűrődtek ki egy holdtalan éjszaka a királyi palota istállójából. Horkantak a nemes paripák, I. Ferenc József hires lipizai lovai mind erősebben kezdtek dobogni és valami ismeretien hangú vinnyogás tarkította a növekvő zajt. Már pitymallott, amikor egy istállóim l>e akart menni. De sohasem látott, titokzatos állat ugrott a mellének. A fiú halálos ijedtséggel csapta be az ajtót es felszaladt a felügyelőhöz. Szakadozva dadogta el kalandját, amire az inspektor fegyvert fogott és két embert is beparancsolt áz istállóba. Nagy dorongokkal kikergették onnan az ismeretlen állatot. A felügyelő lelőtte és azután állapították meg, hogy — vidra. A király is érdeklődött iránta és ki vitték Gödöllőre, ahol Ferenc József megtekintette és mivel ritka hatalmas példány volt, ki is tömet- te magának. Honnan került ez a vidra az udvari istállóba? öreg emberek csak suba alatt, halkan mesélték': — Régi, titkos ut vezet föl a földalatti üregekből. Egyszer még