Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-04-07 / 1163. szám

1934. április 7 mi. fal. 1183. sz. előfizetés Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nek hivatalos lapja, tagjai féláron kajpják Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlés­nél 30 fül. Szövegsor ára 2 P. Ismerttető közlemc- ayek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság Száz millió itthon marad, ha a Dunántúlon nyaralunk — Ausztriából nem jönnek nyaralók se a Balaton melló, sem a Bakonyba — FELELŐS SZERKESZTŐ; VIRAÁG BÉLA Szei*kesztöség és kiadóhivatalt II, Batthyány u. 63. Telefoni 50-2-96. Hivatalos éráki délután 4- 6-ig. Megbocsáthatlan bűnt követünk el az ország és a nemzet ellen, ha folytatjuk azt a szerencsétlen szokást, hogy Ausztriába járunk nyaralni. Talán több mint 100 mil­liót tesz ki az az összeg, amit nyá­ron kivisz a külföldre a nyaraló és gyógyulást kereső közönség. Pedig szebb nyaralóhely, mint a Balaton környéke és a romantikus Bakony alig képzelhető. Közel is fekszik Budapesthez, közlekedése fokozha­tó. De itt van közvetlen közelünk­ben a pilisi hegyvidék, amely ön­ként kínálkozik fel nyaralásra azok­nak, akiket mégis Budapesthez köt sok olyan érdekük, amely megkö­veteli, hogy egy-két órán belül el­érhessék üzletük, vállalkozásuk iro­dáját. De elég távol esik mégis, hogy a nyaraló kikerüljön a fővá- j rosi miliőből és teljesen kiélvezhes-! se a vidék, a hegység, az erdők ad-: ta nyugalmat. Ezt ellen az állandó és tagadha­tatlanul jogosult érvelés az, hogy a magyar vidék nincs berendezked- , ve a nyaraltatásra oly módon, mint Ausztriában, ha sohasem kezdjük meg a magyar falut is ránevelni a nyaraltatásra, akkor ez a nyáron kivitelre kerülő 100 millió, a mi él­hetetlenségünk révén, minden esz­tendőben elvész, ahelyett, hogy a szegény magyar vidéket táplálná és föllendítené. Kozma Jenő dr. orszgy. képvi­selő, Nagy Emil v. miniszter és Rákosi Gyula szerkesztővel az élén a „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ szívesen vállalja a mun­kát, hogy a maga fiókintézetei, iro­dai, iskolai és könyvtárai útján ki­oktassa a Dunántúl józan magyar népét a nyaraló vendég kezelésére. Kioktatná, hogy ez állandó vendég és állandó1 jövedelem marad, ha nem igyekeznek azt a közönséget már az első alkalommal kizsarolni és ezzel elkedvetleníteni. Falun az élet olcsóbb. Ott fötétlenül olcsóbb a tej, a tojás, a méz, a gyümölcs, a virág és — ami fő — a lakás. Sok­kal olcsóbb. A felinél is olcsóbb, mint itt a világvárosban. Ezt látnia és tapasztalnia kell a nyaraló kö­zönségnek. Mért megy most Ausz­triába ? Mert nagyon olcsón él és lakik ott. Az osztrák falusiak daj­kálják a magyar vendéget. Tegye meg a mi népünk is. Az így szer­zett pénzen tegye lakhatóbbá a ki­adott szobát, építsen ,a kertben kedves lugast, rendezze el szépen az udvarát és lássa el olcsón a vendé­gét. Pénz jön a házhoz, évről-évre több pénz jön a faluba. Szépíthe- tők, fásíthatók az utcák, úgy hogy évenkint valami kedves meglepetés^ ben lesz része az újra visszatérő közönségnek. Oktassák ki erre a népet a lel­készek a szószékről, a tanítók a gazdakörökben, a jegyzők a köz­ségházán. Tanulják meg ezt már az iskolás gyerekek. Londonból az unokák is oda­mennek nyaralni Skóciába, ahol már a nagyapjuk is nyaralt. Van ott butoruK is, csónakjuk és sok olyan holmi, ami csak nyáron kell. Nagy szerep vár itt a jegyzőkre, ők kell, hogy megállapítsák, me­lyik ház alkalmas a nyaralásra, me­lyik család, — azokat jegyzékbe kell szedni, kinyomatni csábitó árakkal és elárasztani ezekkel Bu­dapestet. A nagybirtokosnak össze kell fognia a falusi néppel. Séta-utakat. vágni az erdőkben, kiszélesíteni a patakot, az alkalmas helyen, hogy ott1 fürödni lehessen. De meg kell rendszabályozni a vendéglőket, hogy ott is olcsó, tisztességes ellá­tást kaphasson a nyaraló közönség. Konkurrálni kell Ausztriával. Jobbat és olcsóbban adni, mint ott. Megnyerni az odatévedt nyaralót, hogy a jövő esztendőben vissza jöjjön, sőt hozza magával ismerő­seit, Ahogy az osztrákok csinálják. A vasút majd gondját viseli, hogy szombaton filléres vonatok indulja­nak és az itthon maradtak ott tölt­hessek a vasárnapot, — új pénzt hozva a faluba. Ezt a célt szolgálná az alakuló­ban levő „Dunántúli Orsz. Kaszinó“ is és fentartana olyan tájékoztató irodát, amely az érdeklődőknek megadja a kellő felvilágosításokat. Végre is szakítanunk kell azzal az ósdi felfogással, hogy a kaszinó csak kártyázni való helyiség. Ré­gen így volt, — de hol vagyunk ina már ! ■‘-"■Minden megye a saját területén igyekezzen közigazgatási úton is elősegíteni ennek a tervnek a meg­valósítását és ezzel a nemzeti va­A kereskedelmi Miniszter úr i szives figyelmébe ajánljuk azt a közúti közlekedést, amely semmi­féle tekintettel nincsen arra, hogy Buda tulajdonképen mégis csak - gyógyhely, ahol a betegek túlnyomó nagy ré­sze — ivókúrát használ. így aztán hiába fejt ki országos programnak megfelelő tevékeny­séget, ha azt már a kezdetén meg­ölik aprólékos daczosságok. Itt ismét rá kell mutatnunk ar­ra, hogy a fürdőváros fogalma nem abban merül ki, hogy uj városrészt építsünk a lorombolt helyébe és meredek hegyoldalra való kapasz­kodásra kényszerítsük a mankón járó beteget — hanem az, hogy minden intézményünket úgy fej­lesszük, hogy a legmesszebb menő- leg minden módot megadjunk a be­tegnek, hogy a saját anyagi viszo­nyaihoz mérten megtalálja itt a gyógyulás lehetőséget. Ivókúrát egyedül az Erzsébet- hid budai hídfőjénél használhat ma a beteg. Ám lehetetlenné tesszük számára a gyógyforrások megköze­lítését. Mondjuk, hogy a Császár­fürdőben vagy Lukácsban lakik a beteg. Csak a 9-es közúti vasúttal juthat el oda átszállás nélkül. Nagy kerülővel odaviszi az 51-es is. Autóbusszal csak a 14-esen juthat el oda. Jár negyedóránkint. Kelenföld felől nincs oda autóbusz. A Császár- és Lukácsfürdőből szintén nincs oda autóbusz vagy pedig csak három átszállással a Ismét elcserélték a párisi hírla­pok Bukarest nevét — Budapest­tel. Nexh csoda. Olyan nagyon ha­sonlít a két név egymáshoz, mert az oláhok készakarva nem használ­ják a „Bukurescu“ nevet, ahogy ők nevezik otthon Bukarestet, hanem szívesen veszik az összetévesztésí, * Igen érdekes cikket írt a fenti cím alatt Csekey István dr. szege­di egyetemi tanár a Városkultúra egyik legutóbbi számában és evvel a cikkével igen erősen támogatja a „Budai Naplónak“ ebben az irány­ban megindított akcióját. Az én szemeim előtt hazafias cél lebeg — írja Csekey István. Az egész viliágnak tudomására* kelle­ne hozni, hogy kerülni akarjuk an­nak a lehetőségét, hogy bennünket egy olyan országgal tévesszenek össze, amellyel ezt elkerülendőnek tartjuk. . . A Budapest név megle­hetősen újkeletű, hogy ne mond­jam, paroenü nevezet. . . Ennek te­gyon megmentését. A maga adóala­nyait erősíti ezzel és ki tudja, hogy az ott nyaraló, budapestiek között nem akad-e olyan tudós, vagy vál­lalkozó, aki ott felfedezi az áldott föld valamelyes kincsét és ezzel új, téli jövedelemhez juttatja a falu népét. De föltétlenül fejlődne a há­zi^ ipar, mert a nyaraló szívesen vásárolja a magyar, szép, népies vi­seletét. A magyar tőkének külföldre való kiihurcolását megakadályozva, száz féle módon gazdagodhatnék a falu, ha sikerül odacsalogatnia a városok népét. Sok minden féle vi­rág, gyümölcs, zöldség, gomba ke­rülne forgalomba, ha mégismerné a város népe. Most, a nyaralás terveinek szö­vése idején kell ezt a nemzeti nagy kérdést jól megfogni, nem várva a felsőbb hatóságok segítségét, hanem a sok ezeréves magyar teremtő erőt kell kicsiholni ebből a népből, hogy a nagy szegénységbe rohanó vüágon megállhassuk a helyünket. i Viraág Béla Margithídtól. Pedig annak a 9-es autóbusznak mindegy volna, ha akár az Erzsébet, akár a Ferenc József hídon menne át Pestre. Mintha készakarva elgáncsolni akarná a közúti vasút a Minisztei terveit, aki —■ tényleg — hiába igyekszik megvalósítani Buda jövő­jét, szegényedő polgárainak kerese­ti lehetőségét, ha mór egy szerveze­te, üzeme, vállalata a székesfővá­rosnak is kéjMis ennek gáncsot vetni. Hát szabad új relációk megállapí­tásánál teljesen mellőzni a fürdő- ügy nagy elgondolását ? A sokat emlegetett „fürdőváros" készen áll a Szént Gellért fürdőtől a Császár fürdőig, Buda legszebb helyén, a Dunaparton, de ezen a vonalon autóbusz nem jár végig és kétszer kell használni a villa­most és kétszer átszállni az autó­buszon. Rettenetes. Kétségbeejtő. Lehetetlen, hogy a magyar ke­reskedelem és közlekedés Miniszte­re, aki ma a fürdőügy és idegen forgalom jóakaró, buzgó patrónu- sa ezt elnézze. Pestről csak a 8-as és a 14-es autóbusz közlekedik a Döbrentey térre és a Kelenföldre az egyetlen 1-es. A Császár- és Lukácsfürdőhöz, illetve annak közelébe csak a 12-es. Lehet ebből, így valamikor „für­dőváros“ — lehet így idegenforgal­mat teremteni ? D. P. hát nincs semmi kiemelkedőbb tör­ténelmi alapja. Közigazgatási in­tézkedést kisérő mesterséges név­összetétel. . . Az a történelmi di­csőség, amely Buda sok százados múltját övezte, az egyesítés követ­keztében átsugárzott Pestre is, a- mely így mintegy részesévé vált annak a nemes patináid történel­mi múltnak, mely Budát már ré­gen az ország fővárosává emelte, jól érezték ezt a budai polgárok is ___nyíltan kimondták, hogy, az egy esítésnél csakis Buda hoz és ho- zand áldozatot, mivel Buda nem­csak fővárosi cimét, fényes múlt­jának ez egyedüli maradványát, hanem municipális önállóságát is veszitendi, amelv Pestnek szellemi és anyagi túlsúlyánál fogva min­dig biztosítva marad... Buda már régen ősi székhelye volt Magyar- országnak, mikor a szláv nevű Pest még csak jelentéktelen poros falu volt. Buda „ Nibilissima Civitas“ mindig Magyarország fővárosa I volt. A Buda név kétségtelenül Ó- | Budától eredt és ragad a mai Bu­dára. Az újjáépített Buda „Cas­trum Novum Montis Pestiensis“ nevet viselte. Pest tehát voltaké- pen ennek a városrésznek volt a neve és csak később vitetett át a mai baloldali Pestre. IV. Béla te­lepítési idejéből származik Budá­nak (Uj-Buda, akkor Pest) Ofen neve, mely talán a Pest Pecz szó­nak szószerinti fordítása akar len- ni.Az Avarok Pest-nek mondták a vízben álló sziklát. Minden ok amellett szól, hogy Magyarország ősi és dicsőséges történelmi múltú fővárosának neve visszaállitassék és belőle a szláv eredetű, ma az idegen nyelvekben jórészt pestist, (nyavalyát) jelentő toldalék, mely­től az Bukarestéi erősen rokon- hangzásúvá válik, elhagyassák. Főváros nevének megváltoztatása újabban nem szokatlan jelenség... Oslo, Istanbul, Leningrad, Stalin- Abad. (Minden önérzetes nemzet eldobja magától az idegen sallan­gokat, szerk.) Csekey István professzor úr mindenben ugyanazt mondja, amit a Budai Napló hirdet. Fejtegetéseihez a gyengébbek kedvéért csak talán egy gyakoribb és gyakorlatibb példával járulunk hozzá. Pld. egy Széchenyi gróf Füringer-leányt vesz el feleségül. S minthogy a házasságkötés idején a Füringer-familia befolyása igen nagy volt a név megörökítése vé­gett a család felveszi a Széchényi- Füringer klettős nevet. Pedig erre semmi szükség, hiszen a Széchényi nevet nem emeli, legfeljebb elho­mályosítja az egykori sváb lóku- pecz-unoka idegen neve. Az uno­kák rá is eszmélnek erre. Ha vau bennük érzék a nagyság, történe­lem iránt és ha ki tudják magukat vonni a Füringer-familia hagyma­szagának bűvköréből, aligha nihet- jük, hogy egy percig is haboznának abban az irányban, hogy az őseik által felszedett rongyokat dicsősé­ges szép magyar nevükről abban a pillanatban le ne dobják. Hát a tör­ténelmi érzékkel bírónak és szépér- zékünek mondott magyar nép és a főváros népe meddig vár még. Mire kell itt még várni. Ha né­hány megrögzött pesti polgárnak kell a Pest név, hát hívják ma is Pestnek, azt amit régen hívtak an­nak, a mai Belvárost. Az összes ke- I rületek, együtt, vagyis a fővároB neve más nem lehet, mint Buda, vagy — Budavár I Széli Sándor dr. A kerületi választmányok vég­re április 7.-én megkezdhetik mű­ködésükét — négy évi szögreakasz- tás után. Havonta legalább egyszer ülést tartanak, majd az elöljárósá­gon és közreműködnek jótékony célú gyűjtéseknél a segélyezésre szorulókra vonatkozó környezetta­nulmányok felvételénél, figyelem­mel kiséri a népkonyhákat, melege­dőszobákat, a gondozásba adott gyermekek neveltetését, a kerület köztisztasági, közlekedési és közvi­lágítási viszonyait és a közsegély­ben részesülők anyagi és erkölcsi viszonyát. A kerületi választmány javaslatot tesz a kerület költségve­tési tervezete, az uccák, utak és te­rek létesítése és megszüntetése, burkolása, öntözése fásítása ügyé­ben, foglalkozik a közmunkák dol­gával, a kerületi szegények segélye­zésével, az alapítványi és szegény­házi helyek betöltésével. / Eegyen Budapest — — Alég idéjében változtassuk meg főváro­sunk alig őatvan éve f>as&nált u/ nevét — A hajógyári szigeten épül a Stadion A sok mesterkélten beállított Stadion­terv közül, amiket még valami téves tá­volsági adatokkal, nagyon egyodalúan beállított költségvetésekkel is igyekeztek népszerűsíteni, végre az az egyszerű terv győzött — értesülésünk szerint, — ame­lyet a miniszterelnök elejétől fogva, mint legcélszerűbbet, a maga részéről is el­fogadott és — a Nemzeti Stadion a Hajógyári szigeten épül fel. A Margitsziget szépségét elismeri min. den itt járt idegen s így jogos, ha a pár­ját is az idegenforgalom szolgálatába ál­lítjuk. Az új óbudai híd mind a két szi­getet érinti, ami már egymagában is fon­tos körülmény. Ez a sziget elérhető hajóval, HÉV-vel, közúti villamossal, autóbusszal és az esz. tergomi vasúthoz rövid séta vezet, ha nem épülne is külön szárny -vonal, amely megkerülné a gázgyárat. De főelőnye, hogy a hídfő közelében van, sőt külön lejáró szolgálná a közlekedést közvetle­nül a hídról a szigetre. De szükség volt rá, hogy végre ko­moly helyen megállítsák azt a sok hibás kombinációt, tervet, elgondolást, ami a Stadion építése körül felburjánzott. Most, amikor még Újpest és Megyer is fölve­tette a tervet, hogy az úrlovasok ver­senypályáját kell felhasználni a Stadion céljaira, mert a lóversenypályát úgy is tovább kell vinni, mivel körülötte nő a város és ennek a pályának a parcellá­zási tervét, már évek előtt boldogult nagy városrendező építészünk, Palóczy Antal elvégezte, a Károlyi-uradalom ren­delésére. Ott már kész tribünök állanak — mondják — és csak fejleszteni kell a szükséghez mérten. De magának követel­te a Stadiont Budapest minden kerülete. Óbudán még másik két helyre is tervez­ték, — csak éppen a hajógyári sziget nem kellett senkinek, pedig ez az egyetlen el­fogadható hely. Óbudának nem kell sír­nia, mert a pálmát ő viszi el. Azt a dunai ágat az óbudai part és a sziget között különben is újból szabályoz­ni kell, mert a gázgyár ott megakasztotta — valami különleges aggodalom okából — a közlekedést. Talán sikerül ezzel ismét felszínre hozni azt az „elko­tort" szigetet is, amelyen mintegy 40 meleg forrás fakadt. Állítólag a Duna szabályozása követelte ezt az áldozatot. Persze, persze. Lépten- nyomon van a Dunában olyan sziget, amelyen ily tömegesen tör fel a forró gyógyvíz. Igaz, hogy a Dunát akkor sza­bályozták, amikor ennek az országnak és ennek a városnak még nem volt szüksége se fürdőügyre, se idegenforgalomra és az egész fürdőügy azon fordult, hogy hol fakad olyan forrásvíz, amelyik kelleme­sen vegyül a borral. Az volt a jó fürdő az — egészséges magyarnak. A beteg ma­gyar amúgy is külföldre ment. Hátha ez a „gyógycsoda“-sziget is meg­menthető a Stadion elhelyezésével kap­csolatosan. Mindenesetre előnyös, hogy a „Stadion- zavart" végre megoldották, és ez a kér­dés is nyugvópontra jut. Uj tervek A Rudasfürdő átépítése meg­akadt, mert az épület nincs olyan állapotban, hogy új emeletráépítést kibírjon, de különben sem tartják alkalmasnak a helyet szálloda léte­sítésére. Ehelyett a Közmunkata­nács reumakórházzá kivánja átala­kítani a Rudasfürdőt, ami csekély költséggel jár. Feleslegesnek tartja a Közmunkatanács a terület külső rendezését is. Ilyenformán a Rudas modernizálása végleg elesik. A nagyszabású építkezés így kisebb­szerű átalakítássá zsugorodik. A reumakórház átalakítási munkála­tait azonban még a nyáron -megkez­dik, a szükséges költségeket a MABI fogja kölcsönképen a főváros ren­delkezésére bocsátani. Addigra el­készül a gázfűtési berendezés is, úgy, hogy a régi kazánház végre le­bontható. Szerintünk az egész Ru­dast le kell bontani, csak a török kupolát nem, ahol ivókúrát kell be­rendezni és az egész teret világszép parkká kiépíteni. A fürdőt át kell tenni a Rácfürdőbe és azt megfe­lelően átépíteni. A régi tervek, talán még a múlt századból azt mondják, hogy az egész gyógyudvart, ahol most a 5 forrás áll, be kell fedni és ott gyógysétányt létesíteni. Ez is terv, mert ezzel kapcsola­tosan szintén lebontanák a géphá­zat és eltűnne a füstölgő gyárké­mény. Megöli a fürdővárost az elhibázott közlekedés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom