Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-03-31 / 1162. szám

1934. március 31 «XI. évf. 1162. sz. előfizetés 24.— P . 6.- P Egy evre . Negyed évre Egyes szám 40 ff. Egyesületek, amelyek neik hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló HIRDETÉSEK Egy hasáb Széles, 1 mm. tniagas sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető köziem d- lyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* •ág, társadalom ás művészet terén azolgélé ujség FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztöeég és kiadóhivatals II, Batthyány u. 6?. Telefons 50-2-96. Hivatalos érék: délután 4—6-ig. Valamikor régen. . . a békevilág egyik boldogabb esztendejében egy északolaszországi út után Buda­pestre be sem kukkantva, atyafi- látogatóba mentem Zilahra. Nagy­károlyban soká kellett a csatlako­zó vonatra várnom és elhatároztam, hogy a rendelkezésemre álló pár Óra alatt alzt csinálom, amit oda­kint: terek, templomok, múzeumok. Az ellentét az olasz szépségek után szívfacsaróén nagy volt a mi hát­rányunkra és éreztem, hogy na­gyon sok Kossuthra és Széchényire volna szükségünk még vagy három emberöltőn keresztül hogy magyar Vidékünk úgy megállítássá a ver­senyben a helyét a külfölddel szem­ben, mint Budapest a világvárosok között. Es mégis, amikor olvasom a kü­lönböző utazási irodák különböző húsvéti úti-programmjait, úgy ér­zem, hogy a tavaszt Budapestünk nem használja ki eléggé idegenfor­galmi szempontból. Mert, hogy ilyenkor van nálunk pl. a gazdasági tenyészállatvásár az csak részben a tavasszal kapcsolatos intézmény és inkább arra vezethető vissza, hogy csonka-hazánknak is fővárosunk a forgalmi gócpontja és így éppen a magyar vidék szempontjából is, a hasonló kiállítások rendezésére ez a legcélszerűbb hely. t Én arra gondolok, hogy az idő­nek tavaszra válását fel kellene használnunk arra, hogy az északi országok utazni vágyóit idecsalo­gassuk a tél börtöne után, a mi köszvény elleni foró fürdőinkhez, a mi múzeumainkhoz, temploma­inkhoz, pompás széltől védett sétá­nyainkhoz, operáinkhoz stb. nem is beszélve elsőrangú éttermeinkről s a rádióból immár világszerte is­mert cigánymuzsikánkról, no meg a jó ízű magyar borról amit világ­teremtése óta minden költő egyene­sen a nőnemű angyalokkal emleget együtt. Azt gondolom, hogyha nincs is olyan attrakciónk mint pl. a „hus- vet Rómában" vagy a „Tavasz éb­redése a Riviérán, de mégis van­nak olyan értékeink (múzeumok, könyvtárak stb. stb.) és olyan lelki­élményekkel felérő intézményeink (forrófürdők, gyógyforrások stb. stb.) amelyek alapot jelenthetnek egy megszervezendő idegenforgalmi propaganda eredményességéhez. Északon is vannak rokonaink pl. a finnek, akik körében még az atyafiságos érzés ápolása is latba jöhet anélkül, hogy nekik pl. nagykárolyi csalódásról kellene pa­naszkodnak. Náluk a magyaror­szági tavaszt eredményesen lehetne propagálni. Hogy kereskedelmi és pénzforgalom szempontjából ez mit jelent, még ha reá mutatunk arra u megélénkült üzleti forgalomra, amit most legutóbb egyedül a mezőgaz­dasági kiállitá s es tenyészállatvá­sár csinál itt. De a húsáéinak Budapesten nemcsak ezt a feladatot kellene je­lentenie számunkra, hanem azt is. hogy minden tavasszal egy lépést előre kellene tennünk a városépítés, a város-szépités terén, de meg azon a vonalon is, hogy az itt való élés ne csak kellemes, de egyben elvisel- hetően olcsó is legyen. Budapesti kereseti mértékkel mérve, itt drága a telefon, a posta, a közlekedés, az autótartás, a szó­rakozás, a sör — ára a békebelinek háromszorosa —, drága a kávé, a tea, — a fáma azt mondja és a sorból nem marad ki a mindennapi kenyér sem —, hogy mindez azért, mert minden kiló es minden liter­árun, de meg minden jegyen is, ak­kora adó- es vámteher terpeszke­dik, mint — viszonylagos mértékkel mérve — az egyiptomi fáraók gú­lái. A tavasz az új tervek, az új munkákra való gyürkőzés ideje. Hogy tudjon takarékoskodni az a polgár, akinek minden zsebében u vám- és adószedő kaparász. Hogy tudjon munkára lendülni az a kar, amelyet a közterhek mázsás súlyú ' kövei húznak vissza. Hogy szület­hessen meg a vállalkozási és mun­kakedv, ha a sokkal rosszabb ke­reskedelmi-, hitel- és forgalmi vi­szonyok közepette több, mint két- szerannyi adót kell egy-cgy polgár­nál- Budapesten fizetnie, mint a bekeben, nem is beszélve arról a te­her többletről, amit az OT1 és a MABI meg egyéb rendkívüli adók jelentenek és amik együttesen ad­jak azt a lelki diszpozíciót, hogy pl. 40 éves cégek főnökei unják meg a „síi,can -t és vonulnak ta­pasztalataikkal vissza, vagy ami még rosszabb, mennek el az örök­kévalóság útjára. Maga a körmeinkre néző Mr. iyler is feljajdul helyettünk, ami- ®önaz a(^ózás túlfeszítettségéről emlékezik meg jelentéseiben és jog­gal borzad el a polgár, ha látja egyenes-adó könyvének 26 kivetési sorát és irtózva észleli, hogy még mindig van két üres sor, amit az adóügyi bürokrácia eddigelé kitöl­tetlenül hagyott. . . A tavasz új feladatokat, új tö­rekvéseket kell, hogy , jelentsen mindazok számára, akik akár a maguk, akár nemzetük jövőjével, törődnek. Végighallgattam a ta­vasszal Hoór-Tempis professzorunk egyik előadását, amely összeha­sonlító kimutatásban tárta elénk azoknak a gépi lóerőknek a számát, amelyek az egyes kultúrnemzetek termelését szolgálják. Adók tekin­tetében mi úgy vagyunk ellátva, mintha azt háromszor annyi lóerő segítené elviselni,- mint amennyi ténylegesen a magyar termelési szolgálja. Consulók, itt valamit tenni kell. mert különben még több üzletajtó zárul be es hiába — az ujonan szü­letett adóalanyok még igen soká élik a tehertől mentes szárnyú pil­langó eleiét, dacára annak, hogy az egy, fejre eső adóösszeg kiszámító ■ sónál a körültekintő statisztikus fok az o fejeiket is számításba ve­szik. A hús vét a háztartásban nem­csak a legszebb ünnepek egyikére való előkészületek sorát jelenti, ha­nem magát a* ünnepet is. A ma­gyar közéletben pedig Deák Ferenc híres húsvéti cikke óta a húsvét va­lahogy új politikai törekvések meg­születését, új bölcseség megszívlelé- sét jelenti. Azoknak kell meglátni a bajo­kat, akik legmagasaubról figyelik a nemzet munkáját, hiszen az ő szem- határuk mégis a legnagyobb körű és azért adunk mi nangoi polgár­társaink panaszának, hogy az ne az okvetetlenkedők és súsárolók ajkai­ról hangozzék el oda felfelé. Ha mi Budapesten új lendületet akarunk, ha azt akarjuk, hogy a vállalkozók szemében megint fel- csillogjon a munkakedv fénye, ak­kor könnyíteni kell az adóterheken és korlátok közé kell szorítani a kartelleket. Annak nagyon érdekes történe­te van, hogy a különböző kartellek acélkörme mért tud három-r.égvsze- res életerőt kiszorítani a jámbor polgár testéből, de a legfőbb oka mégis az, hogy jött ugyan egy nem­zeti felbuzdulás a destrukció által okozott romok eltakarítására, de nem jött megfelelő hitelpolitika arra, hogy a nemzeti szervezkedés gazdasági téren is megtehesse a ma­gáét. A régi bankok az érdekköreikbe tartozó vállalatokat racionalizálták, leépítettek, alimentalták úgy, ahogy érdekeiknek megfelelt, az ezeken kívül állók pedig, ha hitelt akartak — mehettek a sóhivatalhoz. A nemzeti gondolat nem kapta meg a szükséges gazdasági alátá­masztást és így: nem leli honját a hazában. Pedig enélkül nincs magyar fel­támadás ! A tavasz új építkezések kezdete a magángazdaságban. Így kellere lennie a nemzet gazdaságában is. Uj építkezés pedig — és itt nem­csak házakra gondolunk — csupán az észlelt bajok orvoslása után le­het. Megkötöttük az olaszokkal és az osztrákokkal az új hárma-» szövet­séget. Gyönyörű tavaszi vetésnek Ígérkezik, de csak úgy, ha tisztában vagyunk vele, hogy mit akarunk. Az állam szeme: minden polgár szeme. Az állam hangja: a közvéle­mény hangja. Az állam karra: fnin- den polgár karja. Ennek a közvéle­ménynek egy jelentős része a bu­dai polgárság hangja és h í ezt a hangot figyeljük, akkor azt halljuk, hogy itt kívánják az u. n. fiirdópo­litika további folytatásai benne a Tabán felépítésével, valahogy úgy, ahogy Mussolini Róma részével tet­te. Kívánják a nemzeti stadionnak megépítését legalább úgy ahogy Mussolini az örök városban megépí­tette, hogy a sok vonalon nemzetkö­zi viszonylatokban ds diadalira- magyar sport jelenlkezh ?6oCll iX7- j egyik legközelebbi olimpiás/ra. Kí­vánják a Szí. Margitszigettel szem­ben levő budai Dunapart rendezé­sét, a Honalapító Átpaa-hid meg­építését, Árpád vezér sírhelyének végleges megállapítását és a tör­vény útján biztosított emlék fölépí­tését, a nemzetközi autóutat képező Bécsi utat övező hegyvidék itnde- zését, a város egész lakossága ne­vében az u. n. Római part rendezé­sét — hisz ez a part a pestiek egy részének: a nyári orom. Valahol a Margit híd körül állan­dó budai színház építését Ezeknek csupán egy része állami es községi feladat, egy része a magánvállalko­zással oldható meg. Íme ez a budai húsvéti építő Programm váza, ame­lyek külön-külön is szolgálják a vá­ros tökéletesebbé, szebbé tételét és nemcsak munkaalkalmat adnak, hanem jövedelmeket-jelen.enek ré­szint közvetlenül, részint közvetve i A nagy városépítők emléke még akkor is él, amikor a propyieumok már ledőltek. Szeretnők, lia (töm­bös Gyula városépítő vezér len­ne, úgy, mint nagy baratja Rómá­ban. Ez Budának húsvéti kívánsága. Buda nagy ünnepe két év múlva, a visszafoglalás 250. évfordulója alkalmából az „Idegen- forgalmi Szövetség“ javasolja, hogy hivatalos állami és egyházi ünnep­ségeket rendezzenek s bizonyos kül­földi testületeket is htilvjanak meg 1936-ra. Emlékezetes, hogy 1686- ban hatezer brandenburgi és még több más német stb. harcos volt a török védőrséget ostromlók sorában. Egyes német városok és tartomá­nyok szívesen veszik, ha most az emlékünnepségre meghívót kapnak és részben megőrzött régi zászlaik- kai, fegyvereikkel és más emléktár­gyaikkal vonulhatnak föl. Talán si­kerül külön emlékkiállítást rendez­ni, amelyhez a Nemzeti múzeum­ban is meglehetősen gazdag törté­nelmi .anyag (található. Szóba ke­rült, hogy külföldről is kérnek anyagot. így reánknézve különösen értékes unikumok, eredeti följegy­zések, rajzok könyvek és egyébb tárgyak vannak a bolognai Mar- sigli múzeumban. Gróf Marsigli Alajos volt az, aki a sikeres budavári ostrom ha­diterveit készítette. De más vonat­kozásokban is nagyjelentőségű mű­ködést fejtett ki. Közvetlenül az ostrom után igen pontos leírást ké­szített Budaváráról. Például a tö­rök fürdőkről, mérnökileg is per­fekt, hiteles rajzokat csinált. Sen­ki annyira teljes képet nem adott a magyarországi hadműveletekről. De bejárta az egész országot és „Ca- talogus pla'ntorum cirtm Danu- bium“ című jeles munkájában elő­ször adja a magyarországi flóra enumerácíóját. Nagy tudományos gyűjteményében sok a magyar vo­natkozás. Marsigli másolta le a Szé­kelyföldön egy rovásfáról azt a ro­vásírásos naptárszöveget is, ame­lyet dr. Sebestyén Gyula fejtett meg Bolognában. Olaszország részéről megvan a hajlandóság arra, hogy hivatalosan is résztvegyen a budai ünnepsége­ken. Reánknézve nagyobb jelentősé­gű a 250-es évforduló, mint Bécsre nézve az volt, amelyet 1933-ban tartottak. Az egész ország másfél­százados elnyomatásának megszű­nése, a törökuralom vége Európa számos államának figyelmét Buda felé fordította. Tervezik, hogy ha­dijátékokat, carousselt és más ha­sonló látványosságokat is rendez­nek, amelyekbe esetleg az annak idején itt küzdött nemzetbeliek, utódjait is bevonják. ÁrpáiI sírját a Demjén téglagyár környékére helyezi uiabban Garááy Nagy érdeklődés mellett tartotta meg Garády Sándor miniszteri ta­nácsos az „Országos Magyar Ré­gészeti és Művészettörténeti Társu­latnak“ ülésén március 24.-én, d. u. Az óbudai Fehéregyháza és Árpád sírja című előadását amely hivat­va van a 150 éve vajúdó kérdést új és talán végre sikeresebb irány­ba terelni. Az érdekes felolvasáson a székesfőváros képviseletében Né- methy Károly dr. tanácsnok, a szé­kesfőváros régészeti érdeklődésének lelkes támogatója, Pacher Béla dr. és Gárdonyi Albert dr. főleveit^i- ros jelent meg. Ott láttuk Jakubo- Dich Emid dr., Mihalik Sándor dr., Nagy Lajos dr. és régészeti életünk több jeles képviselőjét. — Alföldi András dr. egy. tanár elnökölt. Garády Sándor min. tanácsos előbb összefoglalta a kutatás 150 éves történetét, attól a naptól kezd­ve, hogy Katona István, a híres tör­ténetíró a XVIII. század 80-as éve­iben Nagy Lajos királyunk 1355. évi határjáró oklevelével kezében végigjárta az óbudai hegyeket, de határozott eredményre nem tudott jutni. Majd kimutatta, hogy az Ár­pád-malom, Római fürdő és Csil­laghegyi forráson kívül az Óbuda nyugati részén elhúzódó hegyolda­lon ma is 17 forrás létezik még. Is­mertette Fehér egyházára vonatko­zó bőséges adatainkat 1296-ból, ami­kor külön község volt, amely a veszprémi püspök és káptalan alá tartozott és akkortájt ment át az esztergomi érsekség hatáskörébe. Nem tartozott tehát az óbudai káp­talan alá. Mint külön plébániával rendelkező község, amelyhez a szomszédos Békásmegyer és más községek is tartoztak, Óbuda terü­letének azon a részén kellett feküd­nie, amely közelebb van Békásme­gyerhez. Az esztergomi nagyút Óbuda északi részéből kb. a mai Miklós tér tájékáról indult ki Garády sze­rint s követte a régi római út nyo­mát. A fehéregyházai nagyút pedig a mai Pacsirtamező—Szőlő-utca— Vörösvári- és Bécsi-út lehetett, egé­szen aJDem ián téglagyárig. A sző­lőkből a Fehéregyháza felé vezető nagy út az volt, amely a volt Dem- jén téglagyár északi végéhez közel csatlakozott a régi esztergomi út­hoz, ezért keresi Garády Fehér egy­hazát a Demján téglagyár környé­kén és javasolja, hogy 3 helyei: végeztessenek ásatásokat : a Dem­ján téglagyár környékén, a refor­mátus templom déli oldalán és a Király-dombtól észak-nyugatra. Az utóhatásét helyen azért, mivel Ga­rády 'DmifJi 1600-ból való képe alapján afkirálvi, vagy királynői várat (KiscKároly megöletése he­lye!) a Király-dombtól északnyu­gatra keresi, míg a református tem­plom környékén előkerült nagybe­csű leletekben a káptalani templom maradványait sejti. Végezetül négy pontba foglalva cáfolta az előadó Gatterer nézeteit. A cella trichorát kis méretei és nem keletelő apsisa miatt sem azonosít­hatja Fehéregyházával. Az Egyete­mi Könyvtárban őrzött „budai pol­gár“ XVIII. század elejéről való feljegyzéséiben Gatterer tévesen ol­vasta F ehéregyházat T örökháza helyett, hibázott akkor is, amikor Fehéregyházát a káptalan területé­re helyezi (káptalan és pálosok vi­szálya!) és rámutatott arra, hogy Gatterer az utak elnevezésében is ellentmondásba keveredik. A kérdés természetesen az újabb feltevéssel sincsen végleg eldöntve. De reméljük, hogy Garády Sándor min. tanácsos buzgó és érdekes ku­tatásait, melyek a közelmúltban <« nyéki királyi vadászlak felkutatá­sával oly nagy fontosságú ered­ményre vezettek, most is szerencse fogja koronázni, bár a felkutatan­dó kerület feltárása oly nagy, hogy a véletlen szerencsére kell bízni Árpád sírjának hamari feltalálását. Palóczi Edgár A kelenföldi csodapalota — Természettudományi Muzeum. — Lendl terve — Irta: hennyei HENNYEY VILMOS dr. Lendl Adolf tanár terve szerint a Múzeum területe a Duna mellett, az új Boráros téri hídtól és e híd­hoz vezető új úttól az i s^zckötő vasúti hídig, illetve a vasúti tölté­sig nyúlna el, a Dunával párhuza­mos vonalon a Budafoki út hatá­rolná. A terület még beépítetlen, ki­sebb részében víz alatt all cs ^el­töltésre vár. A Duna mentén védő- gát vezet, amelyen egy fái kai öve­zett, széles sétakorzó húzódna vé­gig, mint a Műegyetem előtti kor­zó folytatása. Lendl a múzeumot a termé­szettudományok templomának nevezi, mert nemcsak tudományosan ren­dezett száraz gyűjteményeket nyújt, hanem ezeket a képzeleti erőre ha­tó művészi képekkel, diorámákkal és más részletekkel átszőve, vonzó­vá, érdekessé és látvánvossá teszi A látogatót így fokozatosan beveze­ti a természet titkaiba, az nemcsak okul és tanul, hanem a gyűjtemé­nyek szemlélődésében elfogódottan meg-megáll és elgondolko-.va a lá­tottak során, szinte felemelkedik lelkiiletében, áhi- tatos hangulatba a teremtő mindenhatóság csodálatára. A megszokott múzeumi gyűjtemé­nyek elrendezésében olyan újítás ez, mely a tanulást egyrészt élve zetes szórakozással, másrészt szinte vallásos elmélyedéssel tudja páro­sítani. A Dunakorzóra nyíló hatalmas villamos fáklyával ékített bejárat mögött tágas „élőkért“ következik, amelyben művészi csoportokban az emberiség fejlődése alakul ki a Tá­togató szeme előtt. Itt találjuk a cikk végén közölt költői feliratokat A föld hosszú kialakulásának időszakait, a kőzeteket, ásatag csontokat, növényi maradványokat, helyenkint beillesztett művészi dio­rámák, élénken ható látványos ké­pek teszik élvezetessé és egyúttal könnyen felfoghatóvá. 32 ilyen kép egy-egy geológiai korszakot dolgoz fel. A földkéreg első megszilárdulásától az ősgránit, szienit, stb. megmere- désétol kezdve a vulkánikus kitö­rések, a hegységek, vizek és föld­részek keletkezéséig. Atalantis elsülyedése, a mai kor kialakulása képekben Do­hul el szemünk előtt. A dioráma sorozatban minckn kor­szaknak megfelelő állati és növényi formákat látunk. Az elsőket és egy­szerűbbeket, aztán a tökéletesebbe­ket, fejlettebbeket. Megértők a változások folytonosságában a kii­ma és egyéb adottságok hatásával a szervezetek haladó fejlődését. A A husvéí — Budán Irta: SZICAGVI KjtUOCV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom