Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)
1934-03-17 / 1160. szám
mi. M. <160. a. előfizetés Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nék hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1934. március 17 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1- mm. magas sor egyszeri köziér-1 aél 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- íyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendtt. állandó hlrdetöknsk sin ksOvnatar Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda* ság, társadalom és művészet terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatalí II, Batthyány u. 8?. Telefone 50-2-96. Hivatalos óráki délután 4- 6-ig. A fordított város öreg ember vagyok, aki lassan búcsúzik az élettől és ettől az íróasztaltól, ahol harminc év alatt megtanultam szeretni Budát. Volt ebben része a szánalomnak is. Három évtizeddel ezelőtt még nem állott annyira a várospolitika tengelyében Buda, mint ma. Várospolitikusok azelőtt is laktak Budán, de uzok inkább pesti városatyák voltak. Nem akarok kegyeletet sérteni, nem sorolok fel neveket. A budai várospolitikát is ki kellett fejleszteni, megtanulni és divatba hozni. Amikor 1894-ben Óbudán építette hálózatát a Telefon-Hírmondó, mint annak igazgató-szerkesztője részt vettem az úgynevezett műtan- rendőri bejárásokon és megismerkedtem egy rendkívül rokonszenves mérnökkel, akit Fock Edének ismert 1 meg utóbb előnyösen a város. Fia- I tulok voltunk, összebarátkoztunk és ! ezl^a barátságot újítottam meg vele, I amikor a Budai Naplót megindítót- j tani. Sokszor még délután 4 órakor is együtt ültünk az irodájában és beszélgettünk elhagyott Buda sok sivárságáról. Sok szó esett Pestről is. Már akkor mondottam, hogy szeretném megélni a Rókus kórház lebontását. Sajnos, még ma is mondom. Pedig volt idő, amikor maga Ferenc József, a császár-király is úgy vélekedett a város* urai előtt, hogy ezt az ócska vacakot el kell hordatni a Kerepesi útról. Az út neve megváltozott, de a képe nem. Távlati képét rettenetesen zavarja ez az „ócska vacak“. Valami ügyes festőnek meg kellene festeni a Rákóczi út látképét — a Rókus nélkül. Mérhetetlenül .s7-ép, .világvárosi-látképet adna. Talán éz hatna. Ha elnézem Budán azt a sok szép látképet nyújtó utcát, mint amilyen a Csalogány utca, föl a Retek utcán. akár.a Svábhegy tetejére, — vagy az Attila utcát a Retek utcától a Gellérthegyig, — az egész Budán a Dunával párhuzamosan végig futó Lajos, Zsigmond, Fő utca, Döbrentei utca és Fehérvári utat, — Szentendrétől-Budafokig — a hegyekbevivő Kavics utca és Szépvölgyi utcát, amely egy új Hűvösvölgyet nyitna meg, — mindig eszembe jut a Rókus kórház, nemcsak azért, mert a régiek város- rendezése beteg volt, hanem inkább, hogy, mentsem a Városházát. Mert ha Pesten a legfőbb útvonalat nem tudták hatvan év óta rendezni, — mit akarunk akkor mi itt Budán ? Fürdővárost! Jó. Csakhogy ezt is fordítva csináljuk. A legtöbb ember, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, abban a téves hitben él, hogy ezt szószerint kell venni, és a fürdőváros valami mesterségesen összekombinált épület- csoportból áll. Nem tudja azt, hogy a fürdővároshoz gyógyforrások kellenek és — nem építkezési tervek és pályázatok — hanem egy társadalmi organizáció, amely megadja a gyógyulást kereső betegnek mindazt a kényelmet, kedvezményt és lehetőséget, hogy áz ő viszonyaihoz mérten Kereshessen és találjon itt gyógvulást. Punktum. Sok vitára adott alkalmat Kozma Jenő bölcs elgondolása, amit legutóbb fejtett ki e lap élén, mely szerint a fürdőváros megvan, csak tökéletesíteni kell. Buda fürdőváros kezdődik a Császár-fürdőnél és a Lukács-, Király-, Rácz- és Rudas*-fürdőn át, a Duna mentén vonul a Gellértfürdő- ig. Buda leggyönyörűbb részén, a Dunaparton. Itt vannak a gyógyforrások, a fürdők, itt van a város. Ezi csak ki kell fejleszteni. Ehhez a kész fürdő és városhoz hozzá kell csatolni a Gellérthegyet, mint magaslati üdülősétányt, — a Rózsadombot, mint villavárost. A Duna partján gyógyszállodákat építeni, parkírozni a sivár Margit rakpartot, a Gellérthegy alját, — fölépíteni a szükséges kórházakat (de nem a Rókus külsejével) és ■*— készen van a fürdőváros. Csakhogy akkor nem volnánk „fordított“ város. Mi azt a reumás beteget föltétlenül arra akarjuk kényszeríteni, hogy az elég meredek Naphegyre járjon fel, mert a betegnek illik az odaépített fürdővárosban laknia. Mi a betegeket nem a világhírű magyar orvosi karnak akarjuk átadni, hanem a fürdőváros mindenható igazgatóságának. Mi nem azon vagyunk, hogy mindenféle gyakorlati intézkedéssel kedvessé tegyük a betegnek az ittlétét, a gyógyulást, hanem mindenféle bürokratikus kényszerek alá rendeljük, amiknek a gyógyuláshoz semmi közük .sincsen. A Hollós Mátyás Társaság, ahol minden érdek nélkül foglalkoznak behatóan a fürdőüggyel, — 8—10 év előtt azt kérte a fővárostól, hogy az építési szabályrendeletet módosítsa Budán oly módon, hogy még a két szobás lakásokat is úgy építsék, hogy egy szoba kiadható legyen. Ez módot adna a betegnek, hogy ott vegyen lakást, ahol viszonyai azt megengedik, — nem mindenki lakhat szállodában —' de módot adott volna a polgárságnak ez a rendszer, hogy szeretettel foglalkozzék ezzel az üggyel, mert hasznára van. Erre még választ sem kapott a Társaság, pedig hét fordítva ület volna csnálni ezt is. (V. B.j Kövezd meg!.. Kövezd meg!... — Merénylet a 30 éves házadémentesség ellen. — — Budán megszűnik az építkezés! — felmenni, arra képtelenek volnának. A Kavics utcai érdekeltek közül ezután még többen felszólaltak és valamennyien siralmas állapotokat lestettek a vidékről. Elismerés. Bárdos György dr. elnök meleg szavakban emlékezett meg ezután a Ili. kerületből távozó Wagner Levente főmérnökről, aki hosszú időn keresztül a kerületben nagyértékű munkát végzett. A polgárság legnagyobb elismerése és hálája kisérte őt újabb munkássága helyére. Az értekezlet Szél Jenő indítványéra elhatározta, hogy Wagner Leventét üdvözlik és* elismerésük kifejezését, a polgármesterrel is közük. A Kavics utca és körnvékének rendezése ügyében pedig memorandumot szerkesztenek, amit .küldöttségileg juttatnák el az illetékes tényezőkhöz, kérve a sürgős beavatkozást. Önállósította magát a magyar görög-keleti Egymás (Kiküldött tudósítónktól.) Már-már a tető peremére lép az alvajáró — a sínylődő magyar gaz- I daság. Szeme még mindig csukva, | . . . még egy lépés ... és menthetetlenül lezuhan a tátongó mélységbe. S ebbe a rettenetes, már elbirha- tatlan feszültségbe, ebbe a küzködő — százezrek kétségbeesésétől — a robbanásig terhes légkörbe, belesivít egy brutálisan önző érdekeket védő háztulajdonos - testület elbizakodottan követelőző és parancsoló hangja : — Kövezd meg ! Kövezd meg ! A kő nem azért van, hogy azzal agyonüssük a mindennapi kenyeret adó, a tömegeket tápláló szociális elgondolást. ,Á. kő. azért adatott, hogy építkezzünk vele. Felháborító jelenség, hogy egy ortodox kapitalista egyesület százezernyi tagjának intenzivebb vagyonosodása érdekében sokszáz hatalmas bérpalotát birtokoló bankok támogatásával, — követelni merészelje a kormánytól az újonnan épülő házak adómentességének megtagadását — a munkának halálra ítélését. A házépítés 36 iparágnak ad foglalkozást és nyújt megélhetést. A mindennapi kenyérért reszkető iparosok tízezreinek és azok családtagjainak biztosítja szerény létét. A bádogosok ipartestületének közgyűlésén már megszólalt a holnap rettenetes bizonytalanságától és gondjától reszkető kétségbeesés. Mintha a nyomor, az éhség esdeklő, majd óvó és figyelmeztető szava hallatszott volna. Az életet, a mindennapi kenyeret adó házadómentességet megkövezni nem lehet. A történelem sokezeréves színpadján fellépő, alakító és hódító, majd a rokon népekbe beolvadó turáni ősi nép bástyás"városának, Holló® Mátyás Magyarországa világhírű fővárosának, a mi drága Budánknak élnie és fejlődnie — Budának épülnie kell. Az utóbbi időkben hosszú évtizedekig volt kénytelen a hamupipőke megtűrt, mellőzött, mostoha, keserves szerepét betölteni, játszani. A most már hatalmas fejlődés előtt álló Budától, páratlan gyógyforrásai révén az idegenjárás leendő világközpontjától, nem engedhetjük elrabolni a 50 éves házadómentességet. gg Amellett Buda, az ősrégi céhvá- r ros, hosszú évszázadokon át a kézművesek városa e-r óv ó vára volt. Viszont a Keletről jövő sorozatos támadások folyamán, a hazafias, a városához hűen ragaszkodó kisiparosság, a céheknek kijelölt bástyafalakon mindig derekasan meg is védelmezte világverő Attila büszke sas- fészkét. Nekünk nem fáj az egészségtelen nemzetközi kapitalizmus üszkösödésnek induló bűzös, sorvasztó fekélye. Minden rokonszenvünk, gondunk, gondolatunk, az élni akaró budai kisÍDaros társadalmáé és az Ínséges nagytömegeké. I Kövezel meg, Kövezd meg ! Ordította a félrevezetett és felbujtott nép a szociális elgondolásaiban oly fenséges Nazaréti felé. Mi pedig azt kiáltjuk oda a szociális gondolat kapzsi, áruló Judásainak : — „Téglát hordjatok és obuluszaitokat adjátok áz építkezésekhez !“ Építeni, építeni, mindig és folyton csak építeni! Tatardy Gergely Szentes, márc. 15. Meglepetésszerűen összehívták a komor szentesi görög székesegyházba március idusára a görög-keleti vallást követő magyarok nemzeti zsinatját, amely ezer év előtt ülésezett utoljára a Vezérek idejében, Hierotheus püspök alatt, 950 körül. Azóta sok víz folyt le a Dunán és Tiszán, míg a magyar keleti ősegyház jogait lassan románok, szer- bek, görögök, macedónok javára megnyirbálták, a magyar liturgikus nyelvet elsikkasztották, a magyar papokat román és szerb püspökök joghatósága alá rendelték, akik lassan, de biztosan tizezerszámra elnemzetlenitették magyar híveiket, amit az utóbbi száz év statisztikája szomorúan igazol. Ezentúl nem Goszpodi pomiluj !, hanem : Isten irgalmazz ! hangzik maid a magyar orthodox hívők imádkozó ajkairól és megszűnik áz a magyar törvényeinkkel (1439:VII., decretum illyri- cum; 1895:XLIII; 1868:IX.). a szent canonokkal,. az Apostolok utasításaival (Szent Fáinak Tiiuotheúshoz írt levele), az orthodox jogszokásokkal ellenkező gyakorlat, hogy magyarok nekik idegen nyelven imádkozzanak. A szentesi görög-keleti nemzeti zsinat önállósította a magyar orthodox egyházat és azt függetlenné tette szerbektől é.s románoktól, külön eparchiát alkotott, kötelezővé tette a teljes magyar liturgiát az egész vonalon és megválasztotta saját magyar orthodox püspökét, saját szent szinódussal és vikáriussal. A zsinat, amelyen 17.000 magyar orthodox hívő lelki szükségleteiről' és egyházkormányzatáról intézkedtek, teljes egyetértéssel s egyhangúlag hozta meg határozatait. Az önálló magyar egyház,' mély hitbéli egységben marad az ökuméni pátriárkával és csak őt ismeri el egyháza fejének, teljesen függetlenítette magát az ipeki szerb pátriárkától és a budai szerb püspöktől, amihez jogot adnak nemcsak az levangéliom szavai, az Apostolok írásai, a magyar törvények, hanem a görög orthodox vallás jogszokásai is, amelyek a liturgiát a hívők anyanyelvén kötelezőleg írják elő. A zsinat közfelkiáltással első magyar orthodox püspökké a szentesi görög plébánost, Németh István főesperest választotta meg, aki püspöki székét nvomban el is foglalta. A zsinat hódoló jelentést küldött a -Kormányzónak, a. kűnstauijnápol-yL ökuméni pátriárkának, a minisztereknek és a többi egyházaknak. Általános görög-keleti órthödox magyar püspöki helynök dr. Russ- kó János budai főespereS. budapesti orthodox plébános lett. A zsinat és határozatai nemcsak a magyar határokon belül, * de ít külföldön is nagy feltűnést és érdeklődést keltettek. László Zoltán dr. sürgős megadását követelték a Budai Ingatlantulajdonosok is, de követelték Egyesületük értekezletén az épikezések sürgős megindítását és a Császár-fürdő környékének! rendezését. Minden szóba került a „Budai Ingatlantula jdonosok Epyesülete“ rendkívül népes értekezletén, vasárnap délelőtt, a Budai Klub nagytermében. ahol ! BÁRDOS GYÖRGY dr. elnök, Buda érdekeinek e kiváló harcosa vázolta az értekezlet célját. Az építkezések sürgős megindítása érdekében nem halasztható tovább a 30 éves adómentesség azonnali meghosszabbítása. A múlt évben megkezdett építkezések befejezése után a fővárosban úgyszólván megszűnik az építkezés, ami katasztrofális hatású az amúgy is súlyos helyzetben levő ipar és kereskedelemre. Ezután a Császárfiirdő környékének rendezését sürgette. Rámutatott arra, hogy egyenesen kétségbeejtő ott a helyzet. Üdülni vágyó betegek képtelenek megközelíteni a Rózsadombot, mert a Kavics utca nem használható. A Dunapart pedig a rendezetlenség sivár képét mutatja. A Császár fürdő HÉV állomásának megszűnése nem várhat tovább ma- gára. "" • Kovatsek Ferenc, a Kőművesmesterek Egyesületének elnöke szólalt fel ezután az építkezések sürgős megindítása érdekében. Bejelentette, hogy 18.-án országos építőipari nagygyűlés lesz a Vigadóban, melyen kérte az ingatlantulajdonosok részvételét is. Grenyó Bertalan. Já- ritz András, dr. Beregi Endre szóltak még az építkezés ügyében. Ezt támogatja Szél Jenő, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója is, aki a munkanélküliség kérdésével is foglalkozott és hibáztatta a félreértett statisztikai adatokból levont helytelen következtetéseket. A Zsigmond tér rendezése. Kaszás József dr. v. kerületi orvos nagyarányú akciót indított a Zsigmond tér környékének rendezése érdekében. Az ottani lakosság és az ingatlantulajdonosok örömmel üdvözölték akcióját, mert eddig a vidéken semmi sejn történt. A szörnyű utca. Varadi József a Kavics utca megépítésének problémájával foglalkozott. Az itteni villatulajdonosok már hosszú idő óta várják, hogy járható utat kapjanak, de eddig csak Ígérethez jutottak. Kemény Lajos a Kavics utcai ingatlantulajdonosok panaszainak adott hangot. 3—4 méter mély szakadékokkal van tele az utca, ahol összegyűl a szennyvíz és a levegő a Császár fürdő közvetlen közelében kibírhatatlan. Azonkívül az úton kocsival felmenni nem lehet és ha a mentőknek vagy tűzoltóknak kellene oda Látványosság lesz a Természettudományi Muzeum a Lágymányoson — Lendl Adolf terve — Igen tisztelt Szerkesztő Barátom! Elvezettel olvastam a Budai Napló legutóbbi vezércikkét, melyben Becsey Antal magas szárnyalással és hivatásos írói készséggel fejti ki gondolatait a Kelenföld-Lágymá- nyos, a főváros legújabb, XI. kerülete jelenéről és jövőjéről. Ennek a legújabban kifejlődött városrésznek ügye Budának egyik legfontosabb kérdése és így érdemes volna, hogy most, amikor Becsey Antal oly sok szakértelemmel és művészi érzékkel kezdeményezte és szóbahozta, napirenden tartsa azt a „Budai Napló addig, amig a kérdést minden oldaláról alaposan meg nem vitatták és az illetékes tényezők beható figyelmét reá nem irányították. Becsey cikke rámutat arra, hogy elsősorban legaktuálisabb most az ott épülő új híd környékének, nevezetesen a Műegyetem alatt elterülő Lágymányosnak problémája. Akik a kérdéssel előzőén foglalkoztak, mindannyian azon voltak, hogy erre a helyre a magyar főváros díszére szolgáló, valami monumentálisát kell létesíteni. Korán elhunyt kultuszminiszterünk gróf Klebelsberg Kunó az 1926-ban megtartott természettudományi kongresszus után azt írta, hogy a „lágymányosi pocsolyának'- el Kell tűnnie és az így nyert széles j területet tudományos intézmények j létesítésére kell felhasználni. „Buda- i pest karakterét“ — úgymond — ,.a Duna adja meg. Budapest dunai város és ezért legnagyobb építészeti alkotásainknak keresniük kell a kapcsolatot a széles folyammal a jövőben is, ahogyan ez a parlament, az akadémia, a királyi várpalota, a vámház, a műegyetem beállításánál történt. Nem hiába akarta Széchenyi István a Nemzeti Színházat is kivinni a Duna partjára.“ Már most “ bármennyire lelkesedem is Becsey - elgondolásaiért, abban nem értek vele együtt,' hogy ezen a ptotninetts helyen „akciós vásárokat ' kélléné rendezni. Régen Palóczy Antal tanár „állanló kiállítási terület“ címén' rajzolta bele ezt a nádast a főváros térképébe1 ék ezen a néven ismerik' most is az újabb városrendező mérnökök. Ezt a nagy területet felerészben még a Duna átszivárgó vize borítja'lés'a Duna mentén az összekötő vasüt töltéséig terjed. Mocsaras volta miatt — szerencsére' —' még nem építették be házsorokkal és csak'a Boráros téri Horthy Miklós híd építésévéi1 kapcsolatban folytatták erősébb tempóval a feltöltést. Érthető, ho^ az új kerület szóvivő Térfiai nagyszabású' intézmény betelepítését óhajtják erre a helyre. Az állandó kiállítás kérdése Ti jáb- ban háttérbe szorult és egyidőben'a Stadion idehelvézésére 1 gondoltak. Megfeledkeztek kultuszminiszterünk elgondolásáról, mely a légmegfelelőbb módon gondolta e területét a főváros jövője érdekében felhasználni. Klebelsberg Kunó gróf még 1926. nyarán kón^reksZusra hívta egybe hazánk növés & mértékadó téttné- szettudósait, hogy vélük a túlzsúfolt múzteum'keklééét és 'a tértné- szettudotnánvók térén várakozó legsürgősebb tennivalókat megbeszélje. E kongresszuson egyhangúlag az a vélemény nyilvánult1 meg, hogy a lágvmányosi póösölyá területere a Magyar Természettudományi Múzeumot' kell létesíteni. Ezt a tervet, ezt a gondolatot aztán A 30 éves adómentesség
