Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-12-20 / 1182. szám

Budai Napló 1934. december 20. »ezsgőfürdő YÓGVFÜROÖ YIZGYÚGYIHTÉZET Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Izakképzett személyzet. j szeretet-otthont száz ággyal létesít a |os Budán, amelyben gyógyíthatatlan *ek és tehetetlen agg ok nyernek elite­st. Az új otthon .a Lövőház utcai volt gium Maríanuui épületében létesül, az st a Ferences barátok fogják ellátni, látásért a főváros napi 1.15 pengőt fizet dnek. A szociális célú új intézményt a lányzó nejéről nevezik el. ílszerüen rendezte be a Visontai Szülö­tt. rózsadombi borkimérését a Buday 6 utca 10 számú többszáz évies ház {pincéjében, ahol ezeket a közkedvelt át igazán olcsó áron vásárolhatják a os, tisztán kezelt, nemes fajborok ba­jnagyaros ruhaviselet gondolata Budá- ult ki és bizonyosan örömére szolgál ik, hogy ma már országos jelentőségű, bér 5-én és 7-én a Városi Színházban ■ ik be a tervező művészeik szebbnél- alkotásait, amelyek mind ,a népies mii- I sajátos szépségeinek újabb változa- jlentik. örvendetes az is, hogy a moz­iján a Közoktatásügyi Minisztérium és testöv,áros tanácsa alá tartozó intéze­tsz sora részt vett. A legtöbb iskola nos formaruhát vezet be, ami bizo- I hatással lesz a felnőttek ruhavisele- S, de a magyaros divat formái, vona- Jyes igényeket is kielégítenek. Remény 5, hogy az estélyi ruhákat is magya- llegü róhák váltják fel. Nem a légie­sebb ugyan a külső forma, mégis sok I van a magyaros öltözködési mozga- zép sikerében. A mozgalom önzetlen vezetői Spolairidi László, a m. kir. áll. riskola igazgatója és Somody Pál szer- . A bemutatókon közreműködtek: jfy Margot, Utry Anna, Uray Margit, {Gizella, Zoltán Magda, J. Viraág Ilus, Imre, (Kubányi György, Albert Fe- ávészek. baba söröző. Csütörtöktől kezdve söröző étteremmel lesz gazdagabb os budai része. A Margithíd budai nél, Margit körút 2. alatt ekkor meg a GUl-Baba söröző étterem, francia konyha. Menürendszer, ilék borravaló. Hangultos zene. sz. H1 a v á t s Gyuláné szül. Va­léria ny. kúriai bíró özvegye e hó í éves korában elhunyt, 13-án te­tt budakeszi-i temető halottas- Gyászolják a Vaczula, Szlávik, Elekes, Ráner, Alth és Grozai tk. Zakopanéba, a lengyel Tátra legszebb téli sporthelyére rendez 12 napos si-túrát a Magyar Reform Szövetség Ifjúsági Csoporttá amelynél a .részvételű díj 129 pengő. Két csoport indul: az első 1935. január 19.-én, a második pedig január 28.-án. Jelentkezni és közelebbi felvilágosítást kiérni lehet V., Mérleg utca 4. Telefon 88—0—77. Munkanélküli segély címén idén 250.000 pengőt oszt szét a főváros. Liber Endre al­polgármester indítványára a szociálpolitikai bizottság elhatározta az összeg kiutalását. Fedezetül az inségjárulék-bevételeket jelöl­ték meg. , BUDAPEST SZOBRAI Ciber Endre alpolgdrmesíer új Könyve Hatalmas kötettel ajándékozta meg Bu­dapest míiértő közönségét Liber Endre al­polgármester. Senki nem gondolta volna, hogy nagy 'hivatali elfoglaltsága mellett annyira el tud mélyedni művészettörténeti és művészetfilozófiái problémákba, mint amennyire ez a gondos kiállítású, nagy elő­tanulmányokat igénylő kötet mutatja. A Bu­dapest szobrairól és emléktábláiról írott mű, sokkal több, mint művészettörténeti tanul­mány: forrásmuika, amelyben a főváros múlt évtizedeinek egész szívverése benne lüktet. A bevezető rész általános szempon­tokat tárgyal nagyvonalú elmélyedéssel. Látszik, (hogy a szerzőnek nem pillanatnyi műkedvelése, hanem egy igényes élet sok­sok kutatásával, átélésével alkotott véle­ménye a művészet társadalomalakító prob­lémáiról. A nagyváros életét nemcsak a benne élő nemzedékek arculata, felfogasa tükrözi, (hanem mindazok a műalkotások is, amelyek a város külső képét meghatároz­zák. Budapest Szobrairól és emléktábláiról már nagyon sokat hallottunk, jót is rosszat is, sajnos inkább rosszat, mint jót. Ilyen sze­retettel, a megszületés körülményeinek ilyen lelkes kutatásával megírt tanulmányt azonban még nem láttunk. Liber Endrénekl személyes ügy minden műemlék, amely a városfejlődés egyes fázisaiban létrejött. Szinte magunk is ott csüngünk szeretettel az alkotások megszületésének pillanatában és! lelkes hívei leszünk egy-egy művészi létei sltménynek akkor is, ha a művészeti kritika később nem igazolja a lelkesedést. A köny második része külön-külön foglalkozik az egyes alkotásokkal. Ez a rész alaposságával, szempontjaival külön érték, amelyet a vá­rostörténet minden kutatója örömmel forgat. Meg kell emlékeznünk még a kitűnő szerző főmunkatársiról Pacher Béla dr.-ról, aki ala-1 pos tárgyismeretével segített a rengeteg adat összehordásában. Bizonyos, hogy ez a mű egyik legnagyszerűbb kiadványa lesz hosszú időre Budapest székesfővárosnak; GYERMEHKtPEM Blahosnál II , Fő u. 18 Előszeretettel látogatta mindig a Kriszti­naváros úri közönsége a jónevű Pozsonyi éttermet amelyet nemrégiben Török József, az étterem tíz éven át volt főpimcére vett át s vezet tovább az eddigi szolid szellem­ben. A gáztávfütés kérdése legutóbb ismét foglalkoztatta az illetékeseket. Szendy ..Ká­roly polgármester vette kezébe az ügyet aki azonban még elvben sem tudott nyilat­kozni a hiányos ajánlatot tevő Gálocsy és Koller vállalkozók által kért elökoncesszid tekintetében. Éppen ezért az alpolgármester felszólította az ajánlattevőket, hogy a gáz­távfűtés megvalósítására szükséges anyagi feltételeket sürgősen közöljék az ügyosztál­lyal. Ugyancsak jelöljék meg: — hol, mikor és milyen anyagi befektetéssel tudnák meg­valósítani a tervüket és mik azok az elő­nyök, amelyekre a főváros számíthat. Esze­rint most már kizárólag az ajánlattevőkön fordul, hogy a kérdés megoldását tervükkel közelebb segítsék a megvalósuláshoz. Az ásványvíz-adórendelet megjelent és így 1934. december 1-től kezdve .Budapest területén csak olyan bel- vagy , külföldi gyógyvizet, illetve szikvizet szabad forga­lomba hozni, amely a Budapesti Központi Gyógyhelyi Bizottság által kibocsátott 1 fil­lér értéket képviselő zárjeggyel van ellátva. Az egyik panasz 'Szerint a BART beszüntette a 23-as járatot. iDe panasz van az autóbusz­vállalat ellen is, amely állandóan változ­tatja az állcmásokát. Sok ilyen apró panasz keseríti ott az emberek életét és ennek or­voslását sürgették Kovács Alajos tanár, al- elnök, dr. Hecsikó János, Zeke Aurél és a bu­dai hegyvidék lelkes bajvívója Oszoly Kál- mán. Drágaköveket és törött nemes fémet vásárol: SZERBFIM GY. I. Roham u. 8 ' Nagyszabású társasvacsorát rendezeti e hó 3-án a „Nemzeti Egység“ fővárosi szervezetének II. kér. csoportja a Budai Vigadó összes termeiben, amelyen a Ví­ziváros több száz főnyi polgársága jelent meg, hogy bizonyítsa a Nemzeti Egység mellett huzafias kitartását. Megjelentek a vacsorán v. Tbódy Tibor, Gáspardy „lemér, Tóth Péter dr. országgyűlési képviselők, vitéz Benárd Ágoston nv. mi­niszter, Krics fal ussy Mihály ny. állam­titkár, Eerry Tibor miniszterelnökségi o.-tanácsos, Girardy Tibor, és Nikelstky Zoltán törvényhatósági biz. tagokon ki­vid a II. kér. társadalmának számottevő tagja. A megnyitó beszédet Sz. Szilágy- i Ferenc, a kér. szervezésének vezetője mondotta, lendületes szóval méltatva a. Víziváros polgárságát, amely hazafias érzése révén kiveti u miniszterelnök , ál­tál kibontott zászlót. _v. Tabódy Tilor országgyűlési képviselő nagyhatású lö­szödében méltatta Magyarország minisz­terelnökének eddig végzett céltudatos lés a nemzet érdekeit szolgáló, rendkívüli munkásságát, — viszont Gaspárdy U e - mér orszgy. képviselő és Petámek József biz. tag ni közéleti tisztaságot sürgették nz egész vonalon, v. dr. Benárd Ágoston és dr. Hívért Dezső a magyar reviíió szükségét, —- Demjén Károly munkástest­vér pedig a magyar munkás kötelességeit a nemzet és a haza iránt hangoztatták lelkes beszédeikben. A sikerült ünne­pélyt a Himnusszul fejezték be. Műsoros estét rendezett e hó 15-éniaz „Óbudai Egyesült Polgári Társaskör”, mély­nek műsorán'Szerepelt S. Szalay Ilona hafg- wrsenyénekésnö, iDelkin Guidó operaéne­kes és Frey Emil gitárművész és budai mű­kedvelők értékes .kis csoportja, pompás lan- gulatba ringatva a társaságot. Az est műso­rát legközelebb méltatjuk, mint, az óbudai társadalom értékes kultúrális megmozdulá­sát. A műsort megelőzőleg Viraág Béla la­punk szerkesztője a magyar ősiségről sorolt fel néhány érdekes adatot és védte meg a turáni nagy gondolatot azokkal a naiv tá­madásokkal szemben, amelyek ezt az egyet­len, átfogó, magyar, szent eszmét, naiv tu­datlansággal támadják. A Buda-Hegyvidéki Társaskör e hó 1-én tartotta választmányi üléséi Oszoly Kálmán szkfvi. törvény.hat. biz. tag elnöklete alatt, amely népes ülésen a budai .hegyvidék és fő­leg a Hűvösvölgy érdekei kerültek szóba. , P0SNHL BUDÁN MINDENKI BOLDOG \ÉLIKETtTBÉN ESTÉNKÉNT ... , . . ._ GJOBB ZENÉT HALLGATJA III., LflJOS'lltCfl 46. É I Ötvenéves jubileumát ünnepelte a II. kér. Ponty utcai „tiunialvy János" Felsőkereske­delmi isitola e no 2-án délelőtt a Bu­dai Vigadóban. Az ünnepséget meg­előzőleg a regi es jelenlegi növendé­kek három egyház templomában vet­tek reszt haiaadó Istentiszteleten, majd 10 órakor átvonultak a Budai Vigadó nagytermébe, ahol fényes keretek között emlékeztek meg az iskola félszázados múltjáról. Beveze­tésül a „Nemzeti Hiszekegy”-et adta elő az iskola 60 tagú zene. és ének­kara, Ungnváry Antal tanár vezeté­sével, majd Auffenberg János, az in­tézet jelenlegi igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Az iskola 50 éves múltjára vetett visszapillantást Sásdy-Schack Béla udvari tanácsos, a kereskedelmi iskolák ny. kir. fő­igazgatója. Határtalan lelkesedéssel fogadta a termet teljesen megtöltő közönség Hézser Aurél dr. egyet, ma­gántanárnak, a kiváló földrajztudós­nak, — ki az intézet tanára — ünnepi beszédét. Utána az iskola volt növen­déke Kepes Ferenc szavalta el „IJj honfoglalás” cím-.- költeményét, majd kegyeletesea erntekezett meg a volt tanárokról Böttkös Bálint községi fő­jegyző. Az ifjúság lelkesedését, Sze- gedy László IV. éves növendék vitte bele az ünnepi hangulatba, amit lel­kes szóval emelt, Lengyel Zsolt ál­lamtitkár, aki a közoktatásügyi mi­nisztérium nevében üdvözölte a jubi­láló iskolát. Utána általános tetszés- nyilvánítás közepette báró Babarczy István dr. a szkfv. közoktatásügyi ügyosztályának népszerű új tanács­noka emelkedett szólásra, rámutatva arra a nemzeti értékre, amelyet a ke­reskedelmi iskolák tevékenysége je­lent. Majd Szakáll Zsigmond kir. fő­igazgató kérte az ég áldását az inté­zet további munkásságára. Végül a díszemelvényen ülő régi tanárok, ta­nítványok és előkelőségek — akik között ott láttuk — Thordai Lajost, a n. kerület elöljáróját is — intéztek meleghangú üdvözlő szavakat a meg­jelentekhez. — A művészi módon elő­adott „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” és a Himnusz hangjai után a sokterítékes társasebédnél, fehér asztalnál idézték fel a régi nö­vendékek közös emlékeiket. Az ünnepet társasvacsora követte a Vigadóban, amelyen mintegy 250-en vet­tek részt. Az iskolatársak szövetsége ne­vében K a p c z ai Imre méltatta az iskola jelentőségét és Schack Béla v. főigaz­gató a kereskedelmi nevelés fontosságát, köszöntve a tanári kart. LÁTVÁNYOSSÁG A MAGYAR STÍLUSBAN ÁTALAKÍTOTT BALTA (HAKLI) söröző és 'vendéglő Vár, Tárnok, ti. 20 Speciális BALTA vacsorák Halkülönlegességek Házi disznótor. — Menürendszer Polgári árak 1 Társaságoknak külön termek. Tulajdonos: Helcz József és neje Standard­rádiók kaphatók (részletre is) IV., Ferenciek-tere 2. „R” árjegyzék ingyen. ifj. DÓKA MÁTYÁS REGATTA HAIÚÉPITÖ Az összes hazai és számos külföldi egyesület állandó szállítója. — Épít mindennemű verseny és turahajót. Javításokat a legazakszetübben végez. III., Lajos ucca 121. Tel. 62-6-17 QOOQOO00000000000000000000O0 A 25 ÉVES I GÜTTMANN ÁRMIN § ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ ÜZLET UJ HELYISÉGE 8 XI., HORTHY MIKLÓS-UT 37. 0O00O0000000000000000000000© Férfi és női divatcikkek« rövid­áruk olcoón, nagy választókban ZŰNYI DIVATHÁZBAN II.. BIMBÚ-UTCA 1-3. (Statisztika mellett) s I SCHUSTER LAJOS X elektrotechnikus-műszerész O önt. eng. villanyszerelő | II., FÖ-VTCA 58. OOOQOOQBaOOCOOOOOOOOOOOBQOCfi | MARGIT-KONYH A ® XI., LÁGYMÁNYOSI-UTCA 5. és II., OSTROM-UTCA 29. 3 Kitűnő házikoszt * 2 személyes házikoszt 1*20 P. házhoz szállítva .eoeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee VÉRMEZŐ KÁVÉZÓ-ÉTKEZŐ I.« KRISZTIN A-KÖRUT 73 Elsőrendű házikonyha 2 SZEMÉLYES MENÜ 120 PENGŐ. Külön Bflliárd terem LEGSZEBB MEGLEPETÉS A VIRÁG Gellért Virágház ból XI. HORTHY MIKLÓS-UT 11 13. MENYASSZONYI képek Blaltosnál Fö-u 1 irités művészete ízlel Gundel Károly könyvébűl — i késről is kell egyet-mást mondanom. !. rítékek ne legyenek túlközel egy- , de túhnessze sem. Legyen közöttük >v|ely, hogy mindenki kényelmesen ül- . ehessen és a felszolgáló a tállal el- |- ét személy között anélkül, hogy a ihat zavarná, vagy pláne a tál {mely - jen tálba,nsiilt ételeknél igen forró) 'szód ruhájához vagy fedetlen, karjá- nessen. Másrészt a túlságos távolság ’frvalaha az udvari ebédeknél dívott edélyesség rovására megy és szinte enné teszi, bogy kettőnél többen foly­jak beszélgetést, túlhangos beszéd A legkisebb távolság 65 cm., a lég­ii 90 om. lehet a terítékek között. Imit szazad vége felé Angliából ter- terítetlen asztal divatja. Nem is vált '■s csak próbálkozás maradt, t, hogy a konzervativizmus szól belö- , - én a legszebbnek, a legihigiéniku- k a .rég megszokott lendamaszt asz­ít tartom, nem la- selymet, melynek »asztalon nem kellemes, sem az ultra- I mintáikkal föstött, nyugtalan rajzú .asztalneműt, melyet legújabban Né- Ipágban kísérelnek meg divatossá Sím beszélve a pamutárúról, melynek jolyha bozzátapad a sötét ruhához. Az W «zy puha nemez vagy vastag posz- ó alátéttel (mely éppen csak az asz- lát fedje s arról le ne lógjon) szép, I vasalt lenabrosz rajta egy kis — sínes kézimunka (futó vagy miliő) 9 fül nagy, de nem is túlkicslny asz- 1p (65X65 cm), melyet nem szabad p és keményre vasalni, nehogy tér- jvagy ölünket csúszkáló pályának te- ftaindenkor az asztal legszebb dísze. Imikor, még csak nem is régen, kü- omány volt a szervleMák formálása. Páva, legyező, papucs, tulipán, püspöksü- v.eg voltak a legnépszerűbb formák. Nem csodálom, hogy a> higiénia iránti érzék növe­kedésével ez a szokás abbamaradt. Igazán nem volt gusztusos egy ilyen, idegen kezek által, össze-vissza fogdosott, hajtogatott, tördelt és nyomkodott, összegyürött kendőt az ajkhoz érinteni. Ma már egyszerűen va­salt állapotában'legfeljebb í—2-szer össze­hajtogatva tesszük a szerviettát a balkéz ügyébe, esetleg a kenyeret, a menükártyát vagy a névjegyeket 'helyezzük reá. A székekeket, lehetőleg kényelmeseket (hiszen többórás ülésről van szó), úgy vá­lasszuk meg, hogy se túlalacsonyak, se túl- maaasak ne fegyenek. A szék magasságának az asztaléval arányosnak kell lennie, mert az aránytalanság a kényelmesség rovására vezet s ennek hiánya viszont nyugtalanná tesz és feszélyez, sokszor anélkül, hogy ész­revennünk a tulajdonkénem okot. Figyeljünk aTra is> h°sy a székeket úgy helyezzük az asztal köré, hogy asztalláb ne legyen az asztal mellett ülő útjában s zavarja mozgá­sát. Ugyanez okból az abroszt ne engedjük a földig csüngni, ment a fütött helyiségben, de még nyáron a szabadban sincs senkinek szüksége térdmelegítő takaróra. Ha vendé­geink között a közepeséi alacsonyabb ter­metű akadna, tegyünk alacsony Iábzsámolyt j. se az asztal alá. Különösen idősebb dámáknál indokolt ez a figyelem. Bs most lássunk a terítéshez, nem is keil mondanám, hogy az asztal szép, csak egy­etű terítés mellett lehet. Egyforma min- i az asztalkendővel egy kész­etbdl való az ezüstnemfl, egyfajta a porcel­lán s egyazon típusú a többfajta pohár. E aszn ati tárgyakból ne rakjunk túlsókat az asztalra. Tányérból egy laposat -s rajta, ha levest adunk, a csésze alját. Ha tányérban adunk levest, egy lapbs tányért azért terít­sünk az aszta! helyes képe kedvéért. Ilyen­kor a tálalón kimért levest egy másik lapos tányérrá helyezve tesszük a vendég .elé, mi­után az eredetileg terítettet leszedtük. Le­gyen gondunk ilyenkor arra is, hogy a forró levestől — mert ugy-e forrónak kell lennie? — ez az alsó tányér is átmelegszik és így, ha hideg előétel következne utána., az elront­hatná annak élvezetét. Ezért nie sajnáljuk a fáradságot ezt a levessel leszedetni és aszerint, amint kívánatos, meleg, vagy hideg tányért felrakatni helyébe. Az evőeszközökre, ugyanez áll. A maxi­mum egy .pár nagy és egy pár halevőesz­köz s ha levest adunk, leveskanál a teríték­től jobbra balra (természetesen a kanál jobboldalon) elhelyezve s előtte keresztben egy pár kis evőeszköz s 1—2 kis kanál. Ne többet ennél, nehogy a „proccolás” gyanú­jába essünk s emellett túlzsúfoljuk az asz­tal lapját. A poharak tekintetében más a helyzet. Pohárból annyi félét rakjunk fel, ahány fajta italt adunk és ezenfelül minden­esetre — mondjuk a gyengébbek kedvéért — vizespoharat is. Nem előírás a pohár-faj­tákat az italok felszolgálásának sorrendié­ben (elteríteni. Inkább magasságukra le­gyünk tekintettel, a jobboldalról való betöl­tésre gondolva, nehogy egy magasabb pohá­ron a palack nyakával átnyúlva Jegyünk kénytelenek egy alacsonyabb pohárba töl­teni. A feldiöntés veszélyét is kiküszöböljük ezzel, melynek szomorú következményeire csak lúdbőrös háttal tudok gondolni. Vigyáz­zunk azonban, nehogy a szobalány egy fajtá­val több poharat terítsen, elcsábíthatván po­hárszékünk gazdagságától, mint ahány féle italt feladunk. Az ilyen üresen maradt pohár asztalbon,táskor úgy fest, mint egy bevál­tatlan váltó. Sót, paprikát tegyünk minden teríték mellé, vagy kettő-kettő közé. Nehezebb kérdés a fogpiszkálőé! Nem vi­tás, hogy a fogaknak pfezkálása, akárcsak orrunk kifúvása, az asztalnál nem Ízléses. De ízléstelenségének mértéke főként alttól függ, ki hogyan végzi ezt a néha elkerülhe­tetlen műveletet. Fogpfezkálóra sok ember­nek szüksége van s ha van, benne annyi ta­pintat, hogy az asztalbont'ást bevárja hasz­nálatával, nem vétünk az «tikett ellen, ha a szükséges eszközt terítéke árnyékában, kis papír,hüvelyben rendelkezésére adjuk. Ha ilyenkor kételyeink támadnának, gondoljunk apáink idejére, miikor szájöblítök — rince- bouche-ok — voltak használatosak, langyos illatosított vízzel s egy citromszeletkével. A kézmosó maradt csak meg az asztalnál vég­zett tisztálkodásból, mely azonban — ha rá­kot adunk, vagy gyümölcsöt — elmaradha­tatlan szükséges rossz. Kétségtelen, hogy használata sokkal kevésbbé kelthet a leg­kényesebb Ízlésünknél is visszatetszést vagy ellenérzést, mint a szépnenunek a legújabban felkapott szokása, a rúzsnak s púderpamacs­nak használatával a terített asztal mellett. Nem tudom mit szólnának nagyapáink, akik­nek az asztalnál való szájöblítését ma gú­nyolódva emlegetjük, ha késő feányun,okú­jukat .levesevés után láthatnák, amint kis tükörbe nézve, rúzspálcikával reparálja ajka pírján esett defektust vagy akár kárminpdros ajklenyomatukat (v. ö. ujjlenyomat) a leve- sescsésze p ereme alatt. . Ha már a kozmetikánál tartunk, egyben legyen szabad hölgyeinket a fehér asztal barátainak és az étkezés híveinek nevében megkérnem arra, ne használjanak erős illatú parfőmöket, ih.a asztalhoz készülnek. Van eset, hogy ,a legfinomabb, de túlzottan hasz­nált illatszer a legnemesebb asztali örömök elrontója, mert kétségtelen, hogy van étel, amelyhez nem ülik a, „Fleurs de la Cote d’Azur” vagy a „Chypre du Parnasse” Illat­felhője. És ha illatokról van szó, ne felejt­sük, hogy ugyanaz áll az asztalnál használt virágdíszre is. Virág és pedig élő virág nél­kül ne terítsünk asztalt. Olyan az, mint a telidfezétől megfosztott madár. Ne használ­junk sem erős illatú virágot, sem könnyen hervadót, mely vacsora végével lankadtsá- gával az elmúlásra, a pusztulásra emlékez­tet, ha csak tudat alatt is. Nem hallgathatom el, hogy az asztal vá­gott virágokkal való díszítésének Is vannak ellenzői. Túlérzékeny vagy finomkodó let.ui emberek, akik véteknek tartják a virágnak tőről való lemetszését, mert annak is van lelke, az is él. Az ember szívesen vallja ön­magát a teremtés koronájának, öt, az ö örö­mét, gyönyörűségét szolgálja minden! Az üvegházban tartott s ott hervadó virág azonban olyan, mint a véka alá rejtett gyer­tyaszál. Arra termett, azért teremtette jó kedvében az Isten, hogy a teremtés koroná­jának gyönyörűségére szolgáljon. Lehet-e méltóbb helye, mint egy szép dáma keblén vagy terített asztalon? Ne legyen a virág­dísz oly magasságban, hogy a szemben ülök ne láthassák egymást. Vagy egészen ala­csony legyen, vagy pedig olyan magas, hogy a szembenülők ne láthassák egymást. Vagy egészen alacsony legyen, vagy pedig olyan magas, hosszúnyakú vázában legyen elhelyezve, hogy mintegy ernyőként borítsa az asztalt s a virácsokor alatt lehessen sza­bad átlátásunk. Télidején, ha elfogyott az őszi lomb, mely őszi virágokkal tarkítva igen hangulatos dí­sze lehet asztalunknak, fenyőgalyat alkal­mazhatunk. Mikulás tálán piros szalag csok­rocskákkal, karácsony,tájt angyalhajjal dí­szítve. Kora tavasszal melegvízben kihal öl­tött fűzfa-barka segíthet ált a virágtalan idő­szakon. Nagyon szép asztaldísz a gyümölcs is. Gyümöloséréstől .kezdve — de legfőképei ősszel színes lombbal vegyítve, nagyon mu­tatósán és színesen lehet a középen elhe­lyezett gyümölcsgarmadával az asztalt dí­szíteni, egy-egy színes virágot fűzve közbe. A virágdíszt különben alkalmazhatjuk a gyii- möJcskosaiakra is, különösen,, ha jellegzete­sen egyszínű virágdíszünk van az asztalon és akkor is, ha a gyümölcsöt nem helyezzük az asztalra —amii manapság nemigen szoká­sos, kivéve a font-említett esetet. Nyáridöben nagyon hatásos a mezei vi­rágokból összeállított, magyaros virágdísz pipaccsal, búzavirággal, margarétával, árva- lányhajjal és búzakalásszal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom