Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-12-06 / 1181. szám

XXM.M.lttl.a. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes azAm 40 f. Egyesületek, amelyek nme hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló 1934 december 6 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlés­nél 30 fiit. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé­nyek megállapodás szerint. \ hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó hirdetőknél) nan kedvezni!! \ Buda érdekeit a wéroepolitikaj közélet) közgazda* ■ág, társadalom éa művészet terén «Olgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatalt II, Batthyány u. 83. Telefoni 50-2*96. Hivatalos érák: délután 4— 6*ig. Befejeztetett... Valahogy mintha & polgári gon­dolatot detruniizálták volna itt Bu-1 (lapesten; azaz Pesten, az Akadé­mia utcában, 11934 december hó 4- én este- Lehet, hogy túlélte magát,' — lehet, hogy túlságosan kispolgári volt és így nem vélték alkalmasnak, hogy a sötét, nagyon' sötét felhők­kel terhelt magyar égboltozat kitör­ni készülő égi háborúj|ai ellen meg tudja védeni vezető helyen ezt a kétségek közt vergődő népet. De lehet, hogy ezf is föl kellett áldoznunk az egységre törekvő nemzet áldozati oltárán. Akik ezt vallották és ebbein a hitükben hoz­ták meg ezt az áldozatot, — becsü­letes hazafiak. Ne mondhassa sen- i ki, i hogy i a magyar székváros népe nem tudott lemondani az uralom­ról, szerzett jogairól, tíz. éves mun­kája gyümölcséről. Mindent a hazáért ! Ez (nem azt jelenni, hogy( ez a polgári elgondolás, mely egy évti­zednél hosszabb idő óta vezette böl­csen e világváros ügyeit, választot­tal . ki a legjobbakat a város tiszti- tkara élére, — lemondott arról, hogy ezt a polgári gondolatot, alkalmas időben újból vezéreszmévé avassa. Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy most >ai küszöbön álló élet-ha- lálharc idejére leszereljem minden I belső harcot, még az elvi harcokat i is és mindent alárendeljen a turáni i nagy magvar eszmének, amely negyedül aahait hivattattSágot ai ma- gyár nemzetnek a további küzde- ) lemre, létre, fennmaradásra és . egyesíteni tudjál a különböző hitért <élő, más nemzetbelinek közénk sad­fiait _ agy nemzetté. A gonoszul végződött világhébo- í rú után bekövetkezett zavarost vi- szonvokból, vallási harcokból, ül­dözésekből, a gyakorlati élet félre- ismeréséből keletkezett zűrzavarból csak ai polgári gondolatnak egység­re serkentő, egyenlőséget hirdető, békés munkát jelentő uralomra ju­tása tudta ezt a várost kivezetni, fenntartani, új virágzásnak indíta­ni, mert aliatpelve, nemzeti és ma- . gyár. volt. Ma előtérbe kell, hogy kerüljön az a nagy erőnk, amely férfias, lo- vagias bátorsággal tud szembeszáll­ni a reánk támadó, létünket fenye­gető idegenekkel, — az a vitézi fe­gyelem, amely évezredek óta biztos pajzsai volt e nemzetnek, képesítve azt arra is, hogy az egész világgal szembeszállyial, ősi jussát érvénye­sítve, — új hazát teremtsen itt ma­gának. . . Minden .áldozat kevés, hogy ezt ai hazát megvédjük, megtartsuk és elbitorolt részéit visszaszerezzük. DUBONAI PÁL »■ : Az „Egységes Községi Polgári Párt" *e hó 4-én estére értekezletre hívta a . pélt vezető .tagjait az akadémiautcai párt- / körbe, ahol KOZMA JENŐ dr. . pártelnök bejelentette, hogy az ország belső egy-1 ségének gyarapítása érdekében a párt megszünteti önállóságát és a miniszterel­nök úr felhívásának hazafias kötelesség­f el engedve, testületileg belép a Nemzeti Igységes Pártba és tíz év alatt kiépített szervezeteit a Nemzeti Egység. Pártjának bocsátja rendelkezésére. Jó példával előljárva, lemondott mind-f azon tisztségekről, amellyel a polgárság: bizalma megtisztelte, hogy ezzel is szol­gálja a haza, a. város érdekeit. A kevés kivétellel megjelent, a párt t kötelékébe tartozó országgyűlési és vá­rosi-képviselők ezt. az indítványt, a le- „ mondás 'keserűsége nélkül elfogadták és ,, a nagy : elhatározás szülte, mindinkább i halkuló, csendesedő érzelmek hatása alatti aláírták a központi1 új pártba való belépésük nyilatkozatát. Befejeztetett. . . A Pest-Budai Lánchidat 1849. novem­ber 20-án adták át a nyilvánosságnak. Akkor bizonyára nagy örömet okozott ez | lépés. Egy pillanatra azonban eszünk­be jut: mi lett volna, ha a bid még jó időre elmarad és Budán valami erősebb gazdasági központ alakul ki, mint Pesten. Akkor ma bizonyára itt volna a fővánosi élet minden fontos ütőere és nem kelle­ne azon elmélkednünk: Hova tűnt el Bu­da régi dicsősége A Keletérti Józseí Ferenc főherceg a „baaiss szövetség ' lüegcruoraaimi es lur- uougyi csoporttá elöauasan ineguyiiooesze- üet inonuott. Tiz éve lolyiK laiiKaaatlanul a Kuzuetem az ktegeniorgatom novetoeaese ér­dekében — mondotta — és ma már a Für-' (lováros és idegemiorgalom gonuolataDan élünk, küzdünk és dolgozunk. Magyarország­nak legiontosabb, hogy az északt népek es fajok, a skandinávfélsziget reumás belegel lacözönöljenek Budapestre. De ide kell irá­nyítani a Kelet országainak, népeinek ügyei­mét is, melyek értékes dolgokat találnak nálunk; a gyógyfürdőkön kívül, rokonnem- zetet és legnagyobb szentjeik egyikét s sír­helyét. — A királyi herceg megnyitóját szűnni nem akaró lelkesedéssel köszönte meg az előkelő közönség. latot megtestesítő tervet dolgozzak ki. Mvnaeii esetre erdemes jogidí- liuzm e különös eszmevei, mert nem- vsán tiUiso díszt jetent, danem u uei- sejeüen KiaiaiaUu nacuimas terem is Látványossággá jejtesztneio es atitai- mas nagy nemzeti ünnepele rendest- sere, pa-mheonszerü kereioen. ME.GK.OUOMA ZZAK a Gellérthegyet'. A legújabb elgondo­lás szerint, mert a magyar nemzet rettenetes küzdelmének e néma t nujat, ennek a különlegesen fővá­rosi hegynek tetejét \mégis be kell va­lamiképpen fejezni. Ma olyan mint az embertörzs egészen a gallérig, de fej nélkül. A Hollós Mátyás társaság legutóbbi ülésén /merült fel az a gon­dolat, hogy a magyar nemzeti egy ség -szent szimbólumát a magyar szent koronát kell ott ha­talmas arányokban megalkotni; A 8—Jf emeletes házmagasságot el­érő korona vánkosszerű vörös már­ványalapon állana és minden drága­köve egy-egy ablakát képezné, a ko­rona belsejében kialakuló óriási te­remnék, amely sokszínű ablakokat nappal az a napsugár, este a villany világítaná meg a korona pontos mását adva színben is, tetején a fényben ragyogó, meg­dőlt kereszttel megkapó látványos­ságot szolgáltatva az idegenforgalom számára, egyúttal hatalmas arányokban eszményesítve a magyarság egységét. az elgondolás oly különös, oly eredeti hogy érdemes volna államnak-város- nak pályázatot hirdetni a tervezők számára, mert a -Hollós Mátyás Tár­saság csak szűkébb körű bizottságot: Medgyaszay István műépítészt, Istók János szobrászt és Unghváry Sán­dort kérte fél, hogy e szép gondo­Hoilós Mátyás Társaság legutóbbi értekezleten a karnagy ue- terjesztette a közgyűlés ele terjesz­tendő új tagok névsorát, akiknek jelölését az értekezlet egy­hangúlag elfogadta. Megvitatás tar­gyáva tették a Gellérthegy végleges betetőzésére fölvetett tervet, amely­ről más helyen számolunk be. Elha­tározta az értekezlet, hogy a Társa­ság illusztris tagját Sysoiezsényi Zoltánt átiratban üdvözli, abból az alka­lomból, hogy a curkommisszió ügyvezető igazgatójának nevezték ki és a lengyel államfő rendkívüli ki­tüntetésben részesítette. Ezzel kap­csolatban Hennyey Vilmos dr. elnök fölvetette több Városmajor környéki villatulajdonos oly irányú óhaját, hogy a Városmajor környező ház­és oillaiulajdonosok egyesü­letbe- tömörüljenek és e védett pärk fúrások eszközlését tegyék lenetové, Pávái Vájná Ferenc dr. xogeológűsf kérve föl ez irányú terv kidolgozására,—amelynek alap­ján itt új gyógyfürdő épülne, méltó keretet találva a mindinkább szépülő parkban és az kit környező villaszerű épületekben. Elhatározta az értekez­let, hogy ennek a tervnek előkészí­tésére fölkéri a Társaság tagjait: — Hubert Vilmos, aki mint érdekelt fél és Buda egyik nagytekintélyű pol­gára hívatva volna e terv megvalósí­tására és az új egyesület irányítá­sára. Pávai Vájná Ferenc mar az ér­tekezleten kijelentette, hogy szívesen áll az új egyesület rendelkezésére. Ezzel ismét szaporodnánakBuda für­dői. Az ülést értékes vita fejezte be a Gellérthegy megkoronázására vo­natkozó terv felett, 'amellyel külön foglalkozunk. zsef OTI igazsató-iöorvos, dr. Betracsek La­jos orsz. képviselő, galanthai Clock Tivadar ny. tábornok, Duday Alajos tanácsnok-elöl­járó, Dorner Gyula ,ny. min, tanácsos. — Ügyvezető elnök: Kovács József ny. tábor­nok. —- Igazgató: Pécsi Albert dr. tanár — Helyettesek: Szau-erwald Géza zenetanár, Nemes Jenő dr. orvos. — Gondnok: Kurta- pataky Pál festőművész. — Főtitkár: bft- lenfalvi Paál Ákos (festőművész. — Titkár Villányi András zeneszerző. — Pénztáros: Bányainé, Kerényi Mária énekművésznő. - - Ellenőr: -harangláb! Nemes József festőmű­vész. — Szakosztály elnökök: dr. Baktay Ervin (Tudomány, szépirodalom), Pécsi- Pllch Dezső (Képzőművészet), Plán Jenő zenetanár (Értek, zene). Lakatos Artúr festő, iparrajz-tanár. (Iparművészet). — Számvizs­gálóbizottság tagjai: Ainbrúzy Ágoston dr. lörv. bíró, Barkóczy Ferenc dr. p. Q. tiszt­viselő, Lefkovich Alfréd magántisztviselő. — Póttagok: Welvardt Zoltán oki. mérnök, 1 Lestyán Béla iparrajz-tanár. — A választ­mány még nem teljes, s így legközelebb kö­zöljük annak névsorát. A névsort lelkes -taps kíséretében egy­hangúlag elfogadták. Beosey Antal ezután át is adta az elnöki széket Kállay Tibornak, akit melegen üdvö­zölt, mint a kultúra és nemzeti eszme hiva­tott vezérét. KÁLLAY TIBOR ny. pénzügyminiszter bevezető beszédében annak az örömének adott kifejezést, hogy most ismét azokkal dolgozik, akikkel tíz év előtt is dolgozott már. Utalt arra, bogy a magyar, nagy, lelki tulajdonságokat kell kifejleszteni, mert ez hozhatja meg a Dunavölgy helyzetének és ezzel együtt a magyar nemzet létérdekei­nek a rendezését. Ezt a kulturális egyesü­letet ia nagyszámban ideköltözött írók, mű­vészek tudósok, tanárok belső óhaja szülte és ennek jövendő hivatását méltatva veszi ál az elnökségeit. Az ovác.ó csillapultával már az első fel­Fejlődés Kelen földién — A legmagyarabb városrész: Kelenföld — Megalakult a Kelenföldi Kulturegylet — Szinte hihetetlennek látszik, hogy valami adminisztratív beosztás, — valamely népességben gyarapodó vá­rosrész Önálló kerületté való -kialakí­tása oly fejlesztő erővel hasson, mint ahogy azt bizonyítja a XI. kerület nek, a Kelenföldnek társadalmi és gazdasági fellendülése. A Gellérthegy déli lejtőjének foly­tatásaiképpen, egészséges sík terüle­ten épült fel 40 év alatt ez a város­rész és ma már számottevő része Bu­dapestnek és természetadta területe Buda gyáriparának, melyet északról át kell helyezni délre, hogy füstmen­tessé tegyük a fürdővárost. Ez ön­kénytelenül magával hozza az ilyen területek gyors fejlődését és ma már a Fehérvári út, a Horthy Miklós út és a Lenke út olyan hatalmas útvo­nalak, modern épületekei, hogy cso­dálkozással tölti el azokat, akik rit­kán fordulnak meg ezen a vidéken. A főváros társadalmának egy része szívesen költözött át a most már Szent Imréről elnevezett új kerületbe, amelynek még az a szerencséje is volt, hogy olyan lelkes ember került az élére, elöljárónak, — mint Duday Alajos tanácsnok. Mint valami új kertben, amely elhanyagolt területen épült, de gondos kertész keze alá ke­rült, ma már csupa virág, rendezett utak jelzik, hogy itt új élet fejlődik. Ennek egyik hatalmas megnyilatkozása volt e hó 2-án vasárnap az a társadalmi megmozdulás, amely KELENFÖLDI KULTÜREGYESÜLET elmen egy táborba gyűjtötte azokat a kul- túrembereket: szobrászok, festők, tudósok, szólalás érdekes és a városrész szépségét szolgáló tervet vetett fel, amikor Steiner József azt indít­ványozta, hogy tűzzön ki az egyesület di­jat azok számára, akik a város szépségét szolgálják virággal, széppé téve a íelvirágozott ablakok révén ezt a városrészt, megjutalmazva azo­kat a házfelügyelőket is, akik a bérházak sivár udvarait virágos ker­tekké Igyekeznek átvarázsolni. E célra 1U0 -pengőt ajánlott lel a maga ré­széről, amit hálás lelkesedéssel fogadott az egybegyülfc társaság és külön meg is kö­szönt az elnök, felhívva a -társaságot, hogy a jó példát kövesse és bizonyítja ennek az egyesületnek a nagy létjogosultságát, hogy az elnök szava rögtön visszhangra Is lelt és úgy Petracsek Lajos országgyűlési kép­viselő -és Hoór Tomp is Móritz dr. egyetemi tanár szintén felajánlottak e célra száz-száz pengőt. A mind lelkesebbé váló hangulat arra késztette Gömöri Győző igazgatót, az Alsó­város Egyesület elnökét, 'hogy a Hazai Ál­talános Biztosítótársaságot, mint alapítóta­got jelentse be és kösznetet mondotta Ke­lenföldi Társaskörnek, hogy helyiségeit az új kuUúregyesületn-ek rendelkezésére bo­csátja, méltatva -e téren Becsey Antal ér­demeit. Külön üdvözölte a „civilek” nevé­ben, akik sem tudósok, sem művészek a mozgalom telkes megindítóját KOVÁCS JÓZSEF tábornokot, mint a „civilek” vezérét, aki ezt a polgári nagy alakulást oly lelkes munkával létre­hozta. A jó példátkövetve Schwarz Samu a Fő­városi Tejüzem igazgatója szintén alapítók sorába lépett. A -délutánig is elhúzódó ülést lelkes han­gulatban, lelkes szóval rekész-fetle be Kál­lay Tibor elnök. UJ fürdőiéi epek Audán — A Zugliget keresi régi kénes fürdőjét — — Érdekes ügyek a Zugligeti Egyesület ülésén — tanárok és az ottani társadalomnak mind­azon tagjait, akik a kultúra szolgálatában állanak. Becsey Antal, Kovács József ny. tá­bornok, Pécsi-Pilch Dezső festőművész és főiskolai tanár előzetes szervezkedő mun­kája, mintegy 400 alírást gyűjtött azok kö­rében, akik az új egyesületet szívesen tá­mogatják és ezek jöttek össze vasárnap, hogy a Kelenföldi Társaskörben véglegesen megalakítsák ezt az új budai kultúregyesü- letet. Kovács József tábornok nyitotta meg az alakuló közgyűlést és kifejtve a célokat föl­kérte .Becsey Antalt, hogy az elnöki tisztet az alakulás ideiére vegye át. BECSEY ANTAL szívesen tett eleget a kérelemnek és üdvö­zölve a mozgalmat, (felajánlotta a kör helyi­ségét a magyar kultúra új őrségének. A lelkes szózat után Kovács József ify- tábornok ismertette az alapszabályokat, amelyek elfogadása után Beosey Antal az egyesületet megalakultnak Jelen­tette ki és köszönetéit mondott úgy Kovács József­nek, mint Pécsi-Pilch tanárnak, akik szívós­lelkes munkával lehetővé tették az egyesü­let megalakulását. Egyúttal kimentette Kr-á- tochwil Károly altábornagy, Závodszky Zol­tán, Arató Gyula, -Barla Szabó József dr. és Duday Alajos tanácsnok-elöljáró elmaradá­sát. Ezután Pécsi-Pilch Dezső felolvasta a je­lölőbizottság jelentését, melynek alapján •egyhangúlag elfogadták a tisztikar és vá­lasztmányra vonatkozó alábbi jelölést. Elnök: Kállay Tibor ny. miniszter, orszgy. képv. — Társelnökök: Becsey Antal kor- mányfötanácsos, Székely Vladfmir ny. rend­őrfőkapitány-helyettes, dr. Barla-Szabó Jó­Uj életet öntött a tévesen fürdő- - városnak mondott elgondolásba a Kurkomisszió megalakulása és az új fürdőügyi törvény, amely üdülőhellyé avatta a Zugligetet. A budai hegyvidék egyik romantikus része ez, amely nemcsak mint üdülő­hely, mint a főváros nyaralóhelye, de száz évvel ezelőtt, mint Buda egyik jelentős forró kénes fürdője szolgálta már a fürdőügyet és a mai Szarvas vendéglő helyén 60 vendégszobával rendelkező fürdőte­lep állott. Hogy, pusztult el, hová ve­szett el forrása, ma nehezen megál­lapítható, de Budapest történetírói majd kikutatják ezt is. Tény, hogy erőshatású, forró fürdője volt s en­nek újbóli föltárása képezi ma a zug­ligeti társadalom egyik jelentős óhaját, mert ennek révén fürdőhellyé emel­kednék, szaporítva fürdőink számát olyan helyen, ahol a környezet méltó a fürdőhöz. Ez volt tulajdonképpen az alapja a Zugligeti Egyesület november hó 24-én összehívott értekezletén kifej­lődött eszmecserének, mert ennek ré­vén változnának a hegyvidék e ré­szén az adózás, építkezés, átrendezés és közlekedési viszonyok, ami egy nagy lépéssel közelebb hozná a Zug­ligetet a fővároshoz. Manninger Vilmos dr. gyengélkedése meg­gátolta öt ezen az értekezleten való részvé­telben s így öszoly Kálmán ügyvezető elnök vezette a tárgyalást, be­számolva az elmúlt hónapban végzett teen­dőkről, amely jelentés a Zugliget életének valóságos tükre. Az elnök azzal nyitotta meg az ülést, hogy kimentette Manninger Vilmost, azután pedig az elhunyt főpolgármestert búcsúztatta el, amit állva hallgatott végig a társaság és elhatározta, hogy özvegy éhez.részvéttávirá- tot intéz, Úgyszintén dr. Huszár Elemér, plé­bánoshoz Is, aki édesanyját temette el és részvétét nyilvánította Klóze. Róbert tag- társnak, városi bizottsági tagnak, akinek édesanyja 'hunyt-el 91 éves korában. A tárgysorozat megkezdése előtt, üdvö­zölte Glősz Lajos kerületi mérnököt, aki az egyesület minden kérelmét sürgősen Intézi el és azzál a kérelemmel fordul ez alkalom­mal is (hozzá, hogy a „Hegyvidéki Lövészegyesület" lövö­terülctét ötven méterre szélesítsék ki, hogy így az előirt versenyeket ott Is meg­rendezhetik. A jelentés elsó pontja a Kútvölgyi út volt, melynek középső szakasza nem tud kiépülni, néhány háztulajdonos megokolt tartózkodása miatt, akikkel azonban megállapodást kell létesítenie a fővárosnak. Utalt Oszoly Kál­mán arra a vitás helyzetre is, hogy a Szarvas Gábor úton álló templom előtt nincsen megfelelő tér, ahol az .ünnepi felvonulásodat, lebonyolíthat­nák. Fölemlítette, továbbá, hogy a 22-es autóbusz a Virányos és Szarvas Gábor úton közlekedne, ha ez utóbbi utat kiszélesítenék, pedig így megfelelő autóbuszközlekedéshez jutna a Zugliget. Kozma Jenő hathatós közbenjárására már végeztek is próbautakat és bejárások is tör­téntek, hogy a közlekedés révén fellendítsék a Zugliget felső részét, a Fácán környékét. Szükséges volna, hogy a Virányos üt jár­dáját megcsinálják, és méltányolta, az, érte­kezlet Rados Gusztáv előterjesztését; Ijogy a Manréza megközelíthetése ügyében el­járva,, salakkal tették járhatóvá az utat a Szarvasig. Bejelentette még Oszoly, hogy a város most erélyesen irtatja az utak mentén a dudvát és vad cserjéket és Sohuller tanácsnok elrendelte, hogy a zugligeti iskolában is állítsanak fel főzökqpy- liát a Szegény gyermekek elláitására. Beje­lentette, hogy Ambrus Manó, Szádeczky Fe­renc és Hunyady Ferenccel együtt tervet készítenek a Zugliget szabályo­zásiról. Az értekezlet folyamán Etele Ferenc, dr. kérte, hogy a földszintes családi villák köz­vetlen közelében ne engedélyezzenek több­emeletes bérvillákat, mert ezek elzárják előlük a levegőt és a napoL Dr. Lejttjényi László, Komlós Sándor és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom