Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-01-19 / 1154. szám

Budaiak Budán vásárolnak KOVtCSEVICS-nél! Frakk ing . . . 9 50 Fengő Kovácsevics Milenko budai fiókja Lf Horthy Miklós ut 39, SZEMÉLYI HÍREK ANNA főhercegnő, József Ferenc fő­herceg neje szerepelt kedvesen, meglepő­en ' szép magyarsággal a Rádióban és K o z m á n‘é T o‘l d y Jolán nyelvnuester- nő nyolcvanadik születésnapján, aki őt a magyar nyelvre oktatta. SZÉCHENYI GYÖRGY gróf orszgy. képviselő mondott nagyarányú beszédet a Budai Kath. Nőszövetség jan. lO.-i köz­gyűlésén. BÁRCZY ISTVÁN dr. v. miniszter és főpolgármester, a!ki maga is a zene mes­tere, a legtökéletesebb magyar népdal- gyűjteményt, ötezer magyar nótát gyűj­tött össze és adja ki most füzetenként. TEMESSY GYŐZÖNÉ afrikai utazását ismertette érdekes előadás keretében a Szabadpolgári Körben. MOLNÁR jLÁSZLó esperes, a felsővizi- városi .Crédő elnöke mondott nagyhatású beszédet a hitvalló férfiaknak jan. 10.-én 1' ELKAY FERENC dr. főjegyzőt, a ra­cionalizálás biztosát a polgármester a ke­zelési szaktanfolyam vezetésével bízta meg. PALÓCZ1 EDGÁR tanárt a „Gyóni Géiza Irodalmi Társaság" beválasztotta rendes tagjai sorába. WLADÁR RÓBERT dr. „Üdvözlégy Mária" című misztériumát a Ferences kulturházban jan. 14.-én mutatták be nagy sikerrel. MEDRICZKY ANDOR dr. tanácsi fo­galmazó január 17.-én a Fansz kaszinójá­ban nagysikerű előadást tartott törökor­szági zarándokútjáról. Schuster János postaigazgató mon­dott értékes beszédet a karitász fejlődé­séről az óbudai kath. egyházközségben. MÁTÉFFT VIKTOR c. prépost, a szik­la-templom lelkésze Prohászka Ottokár­ról beszélt' jan. 15.-én a felsővizivárosi egyházközség Donáti utcai székházában. 150 év előtt, 1782-ben II- József csá- jizár,. a Kalapos király felfüggesztette Pest és Buda városok önállóságát, autó-” nómiáját. Pest város élére Hülff Móric nygallmazott lovasőrnagyot nevezte ki h polgármester helyetteséül, egyebekben Pest vármegye adminisztrátora vezette tovább a két város adminisztrációját 1790-ig. a császár haláláig. A legkisebb városi ügyeikben is a vármegye intézke­dett, a pesti és budai tanács csak ár­nyéktestület volt. Nyolc év múlva, a csá­szár halálakor visszaállott a régi rend. Közlekedési ttr ! Ez is csak Budapesten lehetséges — ahogy egyik lelkes olva­sónk írja — és mosolyt fakaszt az idege­nek ajakán. Aki Budán, a Tabánból el akar jutni a Gellért térre, annak az Er­zsébet hídnál fel kell szállnia egy Pestre menő autóbuszra, ott át kell) szállnia az 1-es számú autóbuszra és a Belváro­son átkocsikázva, a Ferenc József hidon át jönnie vissza Budára, ami talán csak egyedül Budapesten lehetséges. Lehet, hogy aiz autóbuszvállalat nem tartja ér­demesnék, hogy a Gellérthegy alatti Du- naparton végig, amely teljesen lakatiám vidék, autóbuszt járasson, de azért még­is csak meg lehetne oldani azt oly mó­don, hogy minden második 1-es autóbusz az Apponyi térről az Erzsébethidnak ke­rüljön és összekösse a Rudasfürdőt a Gellértfürdővel, — vagy járjon minden második 8-as a Ferenc József hidon át Budára és vissza. Nekünk budaiaknak nagy érdekünk volna, ha olyan autó­buszt kapnánk, amely a Filatorigáttól a Bárftai. utcáig végigfutna egész Budán, összekötve így a Dunapart minden für­dőjét egymással és az itt épült szállo­dákkal. Ez a vonal egyúttal megoldaná az összekötő hidon és vasúti töltésen túl fekvő Alsóváros közlekedési igényeit. — Szívesen közöltük olvasónk levelét és tisztelettel ajánljuk azt a Beszkárt igaz­gatósága figyelmébe. — Ki teheti naggyá Budát? Erre a kérdésre igyekezett válaszolui a Budai Társaskör e hó 14-én rendezett előadóestjén Nemes ' J. György dr., aki mint orvos rendületlenül hirdeti az ivó­kúra nagy gyógyhatúsát, mely egyúttal a ieghathatósabb propaganda eszköz a bu­dai fürdők érdekében. Az előadásában összefoglalt nézeteket minden alakban is­M^rendelhető a székesfővá­rosi Ásványvízüzemnél, I, Gel­lért rakpart 1. Tel.: 53-0-03. plébánia temploma igen szép múltra tekint vissza. Az Árpádok alatt e helyen állott a Szent János lovagok zárdája és egészen bizonyosan a betegápoló ispotálya is, ahol a gyógyító meleg- vizeket a közvetlen szom- S^éd!á,eba’1 sexyen használták. Tehát a fürdőváros egyik őshelye itt volt. A mai templomot 1728-ban kezdték átépíteni. Ugyanis a török hódoltság alatt mecset volt és 1686-ban a császári kamarai igaz­gatóság adta meg az engedélyt az akkor ittlakó „illír nyelvű" római katolikusoknak a török 'mecset katolikus templommá való átépítésére. Az átépítést 1739-ben fejezték be. Eleinte egy főoltár és két melfékoltár (Szent József és Szent Antal )volt a barokk- stilü templomban amelyben a lelkészi te­endőket a bosnyák tartományok Kaipisztrán szentferencrendi szerzetesei végeztéit. A későbbi idők folyamán négy melilékoltárt emeltek a templomban. Az 1810-iki nagy tűzvész emlékére a segítő Szűz Mária-ol- tárt emelték, amely vészes eseményt az ol­tárkép is mutatja. Értékes műkincsnek ve­hető a főoltár nagyszerű képe, mely Szent Katalint, a templom védőszentjét ábrázol­ja. A kép Marastoni Jakab velencei festő­művész alkotása 1850-ből. A templomnak erdekes és értékes XI—XII. századbeli em­léke is van, az Árpád-kori Krisztus. A 40 mertette már a „Budai Napló" olvasói előtt és most is nagy sikert ért el elő­adásával, amit a társasvacsoránál előbb Ajgjier Ottó Ikösznöt meg, üdvözölte a vendégeket, utóbb pedig Ripka Ferenc dr. elnök, szelleme sbeszéd kíséretében. Hoór Tempis Mórit/, dr. szeretettel ünnepelte Petracsek Lajos dr-t, aki felszóllalásában hangsúlyozta, hogy a székesfőváros minden dolgát a polgárságnak kell elin­téznie. A székesfőváros ügyeit ki kell kapcsolni az országos politikából és lehe­tővé tenni, hogy az önmaga élje és in­tézze gazdasági életét. OkoUcsányi Kuthv Dezső az orvosok nevében üdvözölte Ne­mest és szívesen felajánlotta eszméinek általánosítását. Pávai Vájná Ferenc dr. kifejtette, hogy a magyar föld értékes, el­tartja a népét, amelyet azonban meg kell győzni arról, hogy itt nagy értékek van­nak. Ezt addig prédikálja majd, amíg az ige tetté válik. A rudasfürdői fúrások­kal a 15-ik mélyfúrást érte el s az utób­biak a fúrások egész sorát indít ják meg. A budai források még nincsenek kellően kihasználva, de reméli, hogy a megfelelő fórum az itt kínálkozó forrásokat fel fog­ja tárni. Nemes J. György dr. köszöneté után Ripka Ferenc foglalkozott az ifjú­ság kérdésével és különböző eszméket vetett fel ennek megoldására. Oszoly Kálmán üdvözölte Viraág Béla szerkesz­tőt, aki Ripka mellett szolgálta és fel­lendítette a fürdőügyet Budán. Végül Luspay Kálmán az állástalan fiatal taná­rok elhelyezésének kérdésével foglalko­zott, módokat ajánlva e kérdés megoldá­sára. Éltette Ripka Ferenc és Petracsek Lajost gerinces felszólalásukért. FOTÓCIKKEK Zibrinyinél I.. Attila utca 8 A babona lélektana. „A Hegyvidéki Asztaltársaság" Juhász Jenő dr. kor­mányfőtanácsos elnöklete alatt január 12.-én, a Claridge emeleti különtermében rendezte ezidei első tudományos estjét, amelyen Berlényi János gróf előadásában ismertette „A babona lélektana" című munkáját, mely a „Gyakorlati Lélektani és Gyermektanulmányi Társaság" szak­lapjában jelent meg s mint eredeti lé­lektani oknyomozó tanulmány, nagy el­ismerésben részesült. A mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után, a társaság vacsora után is a késő éjjeli óráikig maradt együtt, megbeszélve a feb­ruár l.-ére tervezett családi táncestéi;» részleteit, mely a Mikulás és Szilveszter esték látogatottságából következtetve, igen sikeresnek ígérkezik. FÉNYKÉPEK Blaltosnáí II , Fő utca 18 A „Péntekiek“ borgazdatársasága há­rom kedves estjéről számolunk be most, amelyek mindegyike magasan felül áll a hétköznapi borgazdaestélk nívóján és méltó ahhoz a hagyományos múlthoz, amelv ezt aiz elit-társaságot kiséri. A multévi esték sorát Szlávik Ferenc dr. kormányfőtanácsos estje zárta le, aki mint orvos beszélt a dohányzásról, sok olyan érdekeset mondva, ami megérde­melné. hoey szélesebb körben is ismertté váljék. 1934-ik év estéit Huszka János dr. min. titkár estje nyitotta meg, aki a köz­oktatás egyes kérdéseire világított rá, mintegy tükrét adva a kultuszminiszté­rium e téren való felfogásának. A múlt- heti est Fabinyi Tihamér miniszteré lett volna, aki azonban — rendkívül elfog­laltságára való tekintettel — elcserélte estjét Zilahy Kiss Jenő dr. ny. alpolgár­mesterrel, aki a képzőművészeti irányok­ról mondott szigorú, de igazságos beszé­det, amely általános vitára szolgáltatott alkalmat. Hozzászóltak: Neuschloss Knüsli Kornél, Viraág Béla, Baittrok József dr. Zboray Gyula dr. és Rózsás Pál. Csak­nem minden felszólaló melegen ünnepelte a borgazda estén vendégképen megje­lent festőművészt: raaróthi Major Jenőt. DISZPÁRKOK lesznek a régi budai tenetők: a tabáni, krisztinavárosi és vízi­városi. A fedezetet az öreg sírkövek el­adásából teremti elő a főváros.^ Rengeteg o használt síremlék, amit magánosoknak akarnak eladni. Első házi hangversenyét rendezi a „Budai Zeneakadémia" tanáraival f. évi január 22.-én, hétfőn esti fél 8 órai kez­dettel az egyesület nagytermében (II. Fő utca 30.). A műsoron szerepelnek: Kereszty Jemő, a Budai Zeneakadémia ta­nára, Schubert tanulmányával; Münster László dr. hangvers'enyénekes; Effenber- ger Ilona és a Fetl—Hoffmann—Kaszás— Ledvinka vonósnégyes; Pálffy Mária ope­raénekesnő énekszámai; zongorán kiseri: Kereszty Jenő. E meghívó belépőjegyül is szolgál. Vendégeket szívesen látnak. cm méretű /.íxtombormü, Krisztust a trónon ülve ábrázolja, amint jobb kezét ítéletre emeli. A templomot a kegyur, Budapest székes- főváros 1027-ben rendváltatta. Ekkor ke­rült Kimnadh László freskója a szentély mennyezetére, amely szintén a templom véd- szentjét, Szent Katalint ábrázolja, kereszt­tel a kezében és angyalkáktól körülvéve. A Kapisztrán-ferencesek 1868-ig vezették a plébániát: illír illetve német-magyar nyel­ven, 1868-ban világi papok vették át a plébánia adminisztrálását. Érdekes felemlí­teni, hogy itt élt és halt meg Virág Bene­dek, a nagy pálos keltő, Isten tárogatósa, ki Istenkereső erős, áttüzesedő magyar lei­kével, zengő hangú ódáival még halotti mo­solyában is azt sugározta: — „Nem halunk meg, mi magyarok fel­támadunk.’’ A Magyar Tudományos Akadémia em­léktáblával örökítette meg azt a tabáni házat, hol 1830 január végén a nagy költő meghalt. Úgyszintén itt élt Semmelweis» Ignác, „az anyák megmentője” is. — Má­jusra lebontják az összes régi házakat és nem marad majd hívője a régi templomnak. Eddig is szegény volt az eklézsia de mi lesz ezután?! Gyász. Óbuda -közéletének nemes egyénisége Georgi Sándor ny. főigazgató, az óbudai r. k. egyházközség alelnöke, a pápai érdemkereszt, tulajdonosa, so'k egyesülés vezető tagja meghalt. Nagy részvételével. Borgazdaesték Óbudán. Az óbudai Stadion Bizottság egyik multheti ülésé­nek fárasztó munkáját igyekezett kihe­verni a társaság nagy része, amely az elöljáróságról átvonult a szomszédos Hajógyár ucában lévő „III. kerületi Egys. Polgári Társaskörbe”, ahol már együtt ült a vendégsereg, számos hölgy, Köztük Andréka Károlyné is. Pompás halászlét tálaltak, amit az egyik vendég libamáj­jal toldott mieg. Martin Gyula a kör igaz­gatója üdvözölte a' megjelenteket és Hrivnvák János, Poszvég Rezső, Lendncr Gyula és Pataky Pál borgazdákat, egyút­tal üdvözölte Andrékáné nagyasszonyt, — amit Andréka Károly elnök köszönt meg felesége nevében a vendégek kö­zül üdvözölve Halász Árpád hírlapírót, aki szintén szolgálja Buda érdekeit. Egy­úttal megjegyezte, hogy a borgazdaesté- kte azért rendezik, mert „borban az igaz­ság” és ezt keresi a Társaskör. Utána Hrivnyák János üdvözölte a megjelent I hölgyeket és éltette Andréka Károlyt és Orova Zsigmondot, akik nagy munkát végeznek Óbuda érdekében, — majd Poszvég Rezső szólalt löl a rendkívül szellemes, humoros, beszédben 'köszön­tötte a disznótoros,' 'illetve „haltoros“ vacsorán megnyilatkozó vidám jókedvet, mely az életet teszi kedvessé. Viraág Béla szerkesztő azt a hajnalt köszöntötte, amelyet a Stadion hoz Óbudára. Utana kedves humorral Orova Zsigmond azt a jellemvonását dicsérte a borgazdaesték- nek, hogy nincsen bennük politika. - Martin Gyula jelentette be ezután, hogy február hó 8-án a hölgyek rendeznek borgazdaestét és a hölgyek borgazdák lesznek! Rózsa Zsigmlondné, Antal Ká­rolyné, Sinka Gyuláné, és Poszvég Re- zsőné. — Kedves bejelentést tett ezúton Braun Jenő, aki fölajánlotta, hogy saját költségén festeti a kör számára az el- húnyt Stern József kir. tan, közjegyző arcképét. Befejezésül Martin Gyula meg­köszönte Magasházy Mihálynak ^ Római­partról szállított pompás halászlét, aki azonban a dicsőséget áthárította Ruzicska Ferenc volt századosra, aki a halászlét kiváló stratégiai tudással főzte meg. Lángos-estét rendezett e hó 17.-én, a „Budai Iparosok és Kereskedők Köre", amelyen mintegy százan vettek részt. A lángost Jány Árpád pékmester, alelnök tálaltatja, mintegy jelképül, hogy itt föl­lángol az iparosok és kereskedők rom­lásnak indult Ugye iránt a segítő akarat és szeretet. Az estén Hubert Vilmos üd­vözlése után Petracsek Lajos orszgy. képviselő fejtette ki nézeteit a most föl­vetett fővárosi átalakulásról. Még vissza­térünk a szép estre és az ott elhangzott beszédekre. — CS8LÜDI KEREK Blahosnál II., FŐ u. 18 A Római Part villamosvasutjának épí­tését a Nánási úton tavasszal megkezdik, mert a szükséges telekrészeket az ingat­lantulajdonosok ingyen átengedik a Besz- kártnak. — Budai diákok sikere. Az országos gyorsíróversenyen a középiskolák közül az ország legjobb intézeteinek a buda­pesti ref. é$ a budai III. kér. Árpád­reálgimnázium bizonyultak. Az előbbi in­tézet már évek óta vezet, az utóbbinak gyors előtérbe kerülése pedig dr. Polgár Gy. Ödön tanár érdeme. Gyász, özvegy romhányi M ó s e r SIn­dámé, szül Clemens Anna ny. p. ü. min. főigazgató neje 76 éves korában január hó 13.-án elhunyt. Nagy részvét mellett temették el a farkasréti temetőben e hó 16.-án és 17.-én reggel a szent Anna plé­bániatemplomban volt az engesztelő szentmiseáldozat. Széles körben ismerték és tisztelték és őszintén gyászolják őt a Töpler, Koszmovszky és Weigand csalá- | dók. — Családias estét rendezett a most szer­vezés alatt álló III. kér. Iparos kör, amely valószínűleg „Óbudai Iparoskor" néven indul útjára. Az óbudai „Korona Vigadó" nagyétterme alig tudta befogadni az ér­kezőket, köztük számos hölgyet és a ke­rület vezérembereit, köztük Kricsfalussy Mihály r. ny. államtitkárt, Szügáyi Ká­roly, Piazza Győző és a társegyesületek vezetői, Hubert Vilmos, Grenyó Bertalan és mások. A régi hézagpótló, új Iparos­kor szervezkedését részletesen ismertet­jük legközelebb. A Jó ÖREG KONFLIST feltámasztot­ták a rossz gazdasági viszonyok. Tizen­kilencen kaptak engedélyt a konflisipar gyakorlására és az üres tűzik mellett most újra megjelent az „einspaner". Nincs se rendszáma, se taximérője. Sza­badon lehet alkudni. LORGHONOK Zibrinyinél L, Dttila utca 8 'ráncos tea-délután. A II. Kér. Álta­lános Közjótékonysági Egyesület ja­nuár hó 27-én (szombaton) délután 6 órai kezdettel Buda előkelőségeinek részvétele mellett a „Rajna Park” (Olaszfasor) összes helyiségeiben tánc­cal egybekötött teadélutánt rendez. Uzsonnajegy ára P 2.—, táncosjegy ára P 1.—. Vendégeket szívesen lá­tunk. Székely Est a Zeneakadémián. Molnár Sándor, a közismert székely katonaköl- ió, akinek több verseskötete és megzené­sített dala jelent meg, március 10.-én rendezi — húsz éves irodalmi munkás­ságának évfordulója alkalmával — újabb szerzői székely estjét, amely iránt nagy­fokú érdeklődés mutatkozik. Az ünnepi esten a szerző legújabb 20 hangulatos székely dalát nagy énekművészek adják elő. Különös érdeklődésre tartanak szá­mot a szerző „góbé dalai", melyeket szé­kely tájszólásban irt. Közreműködnek : Palló Imre, Laurisin Lajos, Cselényi Jó­zsef, Ignácz Rózsi, dr. Hosszú Zoltán (Da­ni bá‘), Sala Domokos és egyik legjobb cigányzenekarunk. Nagysikerű szinielőadást rendezett a Szent Ágnesről nevezett kongregáció a Donáti utcai Ikultúrházban. A Budai Szent Imre Collegium saját helyiségében február 3.-án rendezi tánc­estjét. — AZ ÓBUDAI ALAJOS BALT fényes külsőségek között a Korona Vigadóban február 1-én rendezik a Szent Alajos Árvaház javára — dr. vitéz József Fe­renc kir. herceg fővédnökségével. Katholikus bál. A III. kér. egyházköz­ség és kath. kör február 1.-én a kultúr- házban (III. Ürömi u. 60.) bált rendez. Személyjegy 2.— P., táncosjegy (csak elő­vételben) 1.— P. Meghívó igényelhető és belépőjegy kapható az egyházközség iro­dájában (Ürömi u. 60.) d. e. 9—1-ig. Te­lefon: 54—3—71. Jelmezes táncestet rendez a nagy- múltú óbudai Dalkoszorú dalárda a „Korona Vigadóban" január 27-én, ame­lyet kitűnően öszeállított művész hang­verseny előz meg, amelyen a rendező dalárdán kívül a K.T. I. Egressy Dal és önképzőkör, a Gázművek Dal és ön­képzőköre. a III. kér. Törekvés Dalkor és a „Magyar Citerakedvelők Egylete" szerepel. Utána tánc lesz reggelig. A karokat fölváltva: Zöld Károly, Elsner Béla, Rezik Béla és ifj. Toman Ferencné vezénylik. GYÓGYFÜRDŐ Vlxsyógylntézet, Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. mert neves festőművész neygvenegy li­noleum metszetét csoportosította e címen albummá. A lapok időrendi egymásután­ban egy emberélet történetét beséUk el, az általános emberi sorsnak jelenetekre szedett ábrázolásával. Miháltz Pál szép elmélyedéssel oldotta meg feladatát és idealista érzésű müvészlélek beszél hoz­zánk ebben a képes regényben. Kevés eszközzel 'és nagy egyszerűséggel tud Miháltz érdekes, sőt megindító lenni és a famtszetekhez hasonló finomságokat al­kot. Meleghangú ajánlást ír a könyv elé Lyka károly. PESTI VAROSHAZA CÍMMEL György Endre havonként megjelenő, friss és ér­dekes várospolitikai újságot szerkeszt, amelynek nyomdai kiállítása is modern, tetszetős. Eladó m, elcserélem két utcára nyíló II., Toldy Ferenc-utca 24. és Ilona-utca 23. számú házamat 220 öles telekkel, — délnyugati fekvésű, gyü­mölcsben álló, központi fűtéssel bíró vil­lával. Értekezés a helyszínén. Virágok városa lesz Buda világfiirdö — Budai Kertésznek Egyesülete. — Hamar jóvátette hibáját Budapest székes- főváros tanácsa, amelyet a budai kertészek­kel szemben elkövetett, amikor a <szénatári piacon nem jelölt ki számukra helyet és ezzel mintegy elvágta az életerüket. Csak­hogy Budai patrónusa, Kozma Jenő dr. a nyomorúságukban hozzáforduló kertészek panaszának létjogosultságáról meggyőződve és minden befolyását latba vetve, novem­ber hó végére mégis elintézte a kertészek ügyét és ma már ismét ott vannak a széna­téri piacon, színt adva újból a vásárnak. Addig is, amíg megszervezik a budai ker­tészek egyesületét, ezúton mondanak kö­szönetét Kozma Jenő képviselőnek önzetlen fáradozásáéit és a már alig remélt ered­ményért. A budai kertészeknek egyesületbe történő szervezését Mezey Mihály ismert- nevű budai kertész vette kezébe és ma már alig van kertészettel foglalkozó, nemcsak hivatásos kertész, de kertkedvelő és kert­barát, aki ne érdeklődne az uj kertészeti egyesület iránt, mert abban nemcsak hiva­tásos kertészek, hanem mindazok, akik kertjüket szeretik tömörülnek majd, hogy Budát valóságos virágvárossá tegyék. Leg­közelebb hívják össze az érdeklődőket ala­kuló közgyűlésre s az érdeklődök jelentsék be címeiket: Mezey Mihály, I., Tárogató­ul 68. címen, hogy a meghívókat szétküld- hessék. Az egyesület ügyésze Virágh Nán­dor dr. ügyvéd. Megalakulásuk után kül- dcjtségiieg tisztelegnek Kozma Jenőnél és Vájná Ede tanácsnoknál, hogy az irántuk való jóakaratot megköszönjék. Az egyesület programjába vette, hogy Budát elárasztja virággal, amit bizonyára szívesen elősegít és szakszerűen intéz majd Morbitzer Dezső kertészeti igazgató, akinek szintén meg vannak a maga nagy tervei Buda vUágfiir- dőnek virágos kertté való átformálására. Találjon itt a Nyugat több virágot, mint bármely más fürdőhelyen és találja meg itt Egy élet-regénye. Miháltz Pál, aíz is- Kelet a saját gyönyörű virágain kívül azo­kat is amiket Európa és a Nyugat sivár földje termel. A virág talán a legolcsóbb és mégis a legszebb reklám, mindenkinek gyönyörűsé­gére szolgál és föltétlenül jól érzi magát az idegen ott, ahol úgy él, mint a virágos­kertben. Mi míg exotikus virággal is oi tudjuk őket hajolni, mert minden kis téren tudunk apró kis tavat, művészi értékű szökőkuttai állítani, ahol meleg forrásvíz csurog a medencébe és ett pompázik a mintái rózsa és sok mindenféle más délszaki tavi­rózsa. fllláshalmozó polt a budai hóhér Álláshalmozó volt a 130 év előtti budai , hóhér és ezért elcsapták — ahogy ezt a i régi írásokban olvassuk. Buda városától ! kapott háza a mai Mailáth-paloták 'helyén, a Keleti Károly és Bimbó—utca sarkán, az ] akkori zsidótemető nyugati részén állt. Az 1800-as évek legelején a hóhér ! Henthaller József volt, aki nem elégedett j meg nagy hivatalával, hanem még csator- i natisztitást és pecérséget is vállalt. S ez lett a veszte. A város hadnagya, Wurmhör- j ger Adám a hóhérház mögötti szőlőt, még az előbbi hóhértól, Zách János Györgytől megszerezte de azután neon tetszett neki a ; szomszédság, mert förtelmes bűzt terjesz- | tett. Ugyanis a hóhér az elhullott állatokat összegyűjtötte a házában, megnyuzatta azo- I kát, bőrüket pedig eladta, húsúkkal 'kutyá­it táplálta, sőt idegen kutyákat is tartott kosztban. A megmaradt húst és csontokat, ha egy bizonyos mennyiség összegyűlt, a mai Gellért-fürdő-tájára fuvaroztatta, ahol a hóhérlegények a Dunába szórták. Az Or­szágút lakói állandóan panaszkodtak város­részük rossz levegője miatt és az ebből keletkező elégedetlenséget ügyesen felhasz­nálta Wurmhörger. Kivitte, hogy a hóhér­ház melletti 466 négyszögöles rétet eladták neki árverésen 152 forintért, a hóhért pe­dig kötelezték, hogy a nyuzást elhagyott helyen, a Gellérthegy alatti Dunapartan, a házaikon kívül végezze. Henthallert hóhért kellemetlenül érintették ezek az intézkedé­sek, panaszt-panaszra halmozott a város i .................... . ------­RÄV ÄSZ cukrász 1., KriszUna körút 75. Telefon: 50-2-32. ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON TELKEKET CSERÉL A FŐVÁROS az izraelita földművesekkel, átvéve azoknak a felsőrákosi réteken levő 70.600 négy­szögölnyi területét, amelyet négyszög­ölenként 5.50 penőre értékelt. A terület a MIKFE további 15 évre bérbeveszi a fővárostól később megállapítandó felté­telek mellett és a kertészeti iskolát to­vábbra is fentartja. A terület ellenében a főváros az Alkotás ucca és a Menkina János ucca sarkán e^y 2800 négyszög- öles, a Margit körút es a Kelety Károly ucca sarkán egy 170 négyszögöles, a Fü­lér ucca és a Retek ucca sarkán egy 250 négyszögöles telket ad cserébe. Ezeknek a telkeknek az értéke megegyezik a MIKÉFE felsőrákosi telkeinek értékével. Megjelent a „Ház és telek” című köz- gazdasági lap a HATÓÉ (a Húz és Telek- tulajdonosok Országos Egyesületének hi­vatalos lapja Somssich Tihamér grói országos elnök szerkesztésében — aho­gyan ézt az érdekeltek már régen vár­ták — nélkülözhetetlen közérdekű szol­gálatot téve Magyarország ház- és telek- tulajdonosainak, akik eddig hiába sür­gették hasonló jellegű szaklap megindí­tását. A 25.000 példányban megjelenő változatos tartalmú újság előszavát Si- pőoz Jenő polgármester és Somssich Ti­hamér írták. Szende Péter Pál dr. ügy­vezető elnök lendületes programmot ad, a többi rovatok az adóüggyel, a bérlemé­nyek értékesítési lehetőségeivel, a tata­rozása a szavatossági kérdésekkel foglal­koznak. Gyakorlati műszaki tanácsdaója és panaszos ládája is van ennek az élet­revaló újságnak, amely a HATÓÉ tag­jainak és előfizetőinek kívánságaival és közérdekű észrevételeivel mindenkor szí­vesen foglalkozik. A lapban értékes cik­kek jelentek meg ezenkívül: Payr Hu­gó, Nagy Lajos, Bedő Sándor és mások tollából. Az eltűnő Tabán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom