Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-10-13 / 1178. szám

2 Burial lapld BEOuvJl Í934. október I5f HOCZE HM külföldről visszatért zenekarával egész té­len naponta GUNOEL-GELLERT I ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL o iikvfeá rá, amikor itt, ebben a Társaskör­ben, 10 évvel ezelőtt Bethlen István gróf bontotta ki a polgári egység zászlaját- Erre a zászlóra Ripka Ferenc jelszava volt 'felírva: — béke és a munka — arra buzdítva a polgárságot, hogy — vissza állítva a lelkek békéjét a nemzeti célok szolgálatára egységben tömörítve erőit, — lásson a nemzetépitő munkához. Ma ugyanezektől a jelszavaktól visszhangzik az ország, igazolva a 10 év előtt kibontott zászló .igazságait. Az eltelt 10 esztendő sok kérdésre kí­vánna választ. Miért kellett Ripka Fe­rencnek ott hagyni a pozícióját akkor, amikor a közvélemény és a pártok bizal­mát bírta? Talán a fiatalság érvényesülé­sének volt útjába? Ám jó; de akkor mi­ért' kellett a helyébe került fiatal ener­giának — alig másfél évi működés után — szintén távoznia, hogy helyét megint ta­pasztaltabb idősebb főpolgármesternek engedje át­Avagy talán tárgyi okok tették a vál­tozást szükségessé? ígen. A fővárost kell szanálni, mert deficites a költségvetése? Deficites költségvetései már a régi idők­ben is voltak a fővárosnak; a mai defici­tet^ pedig nem az önkormányzat hibája szülte, hanem az a pénzügyi politika, a- mcly a forgalmiadó részesedés, a bor fo­gyasztási adó csökkentése és az állam kór­házi tartozásainak részbeni elengedése Ci- I mén okozott 10 milliót meghaladó jövede­lem csökkenést. És hol késik a kilátásba helyezett szanálás? Nem a deficitben van I a baj, aminthogy nem lokális problémai megoldásáról van szó, hanem csak mély­reható gazdasági és pénzügyi reformok utján lehet a deficitet, — mint a bajok egyik ‘tünetét — megszüntetni. Elvégre senki sem pótolhatatlan; még­is le kell szögeznie azt a tényt, hogy Rip­ka távozása óta a város igazgatás problé­mái nyugvópontra jutni nem tudtak; a próbálgatások és kilátástalan kísérletezé­sek idejét éljük- Mi, akik mint Buda pol­gárai értetlen szemlélői vagyunk az ese­ményeknek, csak annyit látunk, hogy ve­zéreink száműzve, autonómiánk béklyóba verve vergődik a bizonytalanság hullá­main. De ne feledkezzék meg róla a ha­talom, hogy az önrendelkezési jogától meg­fosztott, lelki szolgaságba kergetett pol­gárság nem tudja lerázni Trianon bilin­cseit. És csak olyan polgárság vívhatja ki történelmi igazságait, amely tud emlékez­ni és nem tud felejteni. Ripka Ferenc^ válságosán nehéz idők­ben súlyos felelősséggel terhelten becsü­lettel megállta helyét és híven teljesítet­te kötelességeit a polgársággal; főváros­sal és nemzetével szemben. Az itt egybegyült polgárság tanúságot kíván tenni arról, hogy ezt nem felejtet­te el és nem fogja neki elfelejteni soha! Nagy tetszéssel kisérte MASSÁNY ERNŐ DR. szellemes felszólalását, aki mint meteoro­lógus a világűr isteni rendjével bizonyí­totta, hogy itt a földön is az egyedüli mozgató erő • az a szeretet, amellyel egy­más iránt vagyunk s amelynek egyik apostola Ripka Ferenc­HUBERT VILMOS a Budai Iparosok és Kereskedők köre ügyv. elnöke tolmácsolta ezután meleg szavak kíséretében a budai iparosok és kereskedők üdvözletét. A háznagy ezután felolvasta KOZMA JENŐ DR. országgyűlési képviselő, pártelnök levelét, amelyben sajnálattal fejezi ki, hogy betegsége miatt nem vehet részt Ripka Ferenc ünnepeltetésében, aidt sze­retettel üdvözöl. Általános csend és figyelem fogadta a meghatottan, szinte könnyes szemekkel szólásra emelkedő RIPKA FERENCET, aki megilletődve köszönte meg azt a meleg baráti ragaszkodást, mely vele szemben Ferenc napján megnyilatkozott A ferences asztal méretei és külsőségei változhattak esztendők folyamán, de a szellem,^ mely azt áthozatta s melynek ere­je a hűség — mindig a régi maradt. Ez hozta össze a barátok nagy tömegeit most is, amikor nem nyújthat nekik mást ő sem, mint hűséget- A tehetetlen és demagóg akarnokság állandóan környékezi a budai polgárságnak ezt a legszebb erényét. Uj világot Ígérnek és uj utakra csalogatnak de ha számonkérésre kerül a sor, csak a •réginek tökéletlen folytatását látjuk- A jelen voltak lelkes ünneplése között em­lékezett Bethlen Istvánnak 10 év előtt e körben elhangzott szavaira, amelyekkel óva intett a szekta fiúsoktól. Rámutat arra a romboló aknamunkára, amely tervsze­rűen ócsárolja a fővárost, amelynek 15 évi fejlődéséről e napokban a legnagyobb I ismeréssel szólt a miniszterelnök- Eb­ben a «jnéltán érdekelt alkotó munkában nagy része van annak a községi politiká­nak, mely innen indult el, s amelynek Programm ja a béke és a munka. A fő­város ócsárlasára azért van egyeseknek szüksége, hogy a fogadatlan prókátorok indokolni próbálják a tájékozatlanok előtt fellépésük szükségét. Arra kéri a polgár­ságot. utasítsa vissza azokat a politikai betörési kísérleteket, amelyekkel akár elő- | kelő akár nem előkelő idegenek, meg a- k árják zavarni régi kipróbált útirányun­kat Mi, akik ismerjük ennek a varosnak minden kövét, milliónyi népének minden ügyét-baját, akiket ide köt a múlt, jelen és a jövő, nem fogjuk átadni helyünket a politikai szerencsevadászoknak- A mi régi otthonunkat, tűzhelyünket, amelyet lisztes polgári munkával és kereszténylel- külottel akarunk tovább is szolgálni, ön­érzetesen meg fogjuk védeni. Az eltapo- sástól való fenyegetés pedig csak fokozza ellenállásunkat úgy, mint 1919-ben, mikor a templomunkat lőtték s egyik barátunk ott vérzett el a templom ajtóban. Hűsé­get cs kitartást kér a polgárságtól. A társaság állva ünnepelte az elnököt és későn éjféle tán oszlott szét­U| élet Inda déli szálén — 3 Bihictelen mint kertváros —- B Kormányzót UnnepeSte a KelenfiH A városfejlesztést leghathatósabban szolgálja a polgárság ösztönös megmozdu­lása amely minden hivatalos irányítás nélkül lepi el néha az elhagyott terület1 - két és szerény keretű telepítésen kezdve, rövid időn uj városrészeket alakit. Ez tör­tént a kelenföldi állomáson túl és innen azon a területen, amelynek vizenyős ta­laja nem is látszik alkalmasnak a telepí­tésre. Az ott építkezők és odaköltözött polgárok, akik talán olcsón jutottak a tel­keikhez. néhány éven át keservesen szo1- gálták meg azt a vágyukat, hogy saját ott­honukba költözzenek, mert ezeken a ned­ves réteken valósággal úgy közlekedtek, mint a bibié madarak, zsobmékról-zsom- békra és tréfásan „Bibictelepnek” is ne- | vezték el ezt a területet. — A gyerekek nyakig sárosán érkeztek vissza az iskolá­ból és távol esett innen minden városi kultúra: a villany, a gáz, a telefon, a ren­dőr, a járható út és az iható víz. A telep azért fejlődött és ma már több mint száz család lakja, követelvén polgári jo.'ait S z e n d y Károly alpolgálmester, aki nyi­tott szemmel nézi a várost, megértette ha­mar az innen szálló panaszokat és igye­kezett számukra utat építeni, ezzel kap­csolatosan rendőrt, telefonállomást, s más cg-yébb szükségletek beállítását is elren­delte. Ez a terület a győri vasúti főútvonal mentén fekszik, a keserűvizterület szom­szédságában és fontos, hogy a vasúton •' r- kező idegen már itt is lásson u magyar fővároshoz méltó kultúrát. A kcserűviz telepek nem maradhatnak meg ju; álla­potukban, mert rendkívül fontos kérdés, hogy ott ivócsarnokok és sétányon-, épül­jenek, mert ha a világon valamit tudnak mán Budapest gyógyvizeiről, akkor első­sorban ezt a keserűviznek köszönhetjük­A telepen a közelmúltban uj egyesülőt alakult, hogy az ott lakók érdekeit szol­gálja és a múlt vasárnap rendezte e/ az uj KELENFÖLDI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS GAZDASÁGI EGYESÜLET rendes közgyűlését. A Nemzeti Munkahét alkalmából szintén ünnepeim óhajtotta Horthy Miklós kormányzó őfőmel lóságát aki éppen ennek az egyesületnek műkö­dési területén lépte át a magyar sereg élén a főváros határát. Az első rendes közgyűlést Mikola Gé­za dr. ny. postaigazgató nyitotta meg, vá­zolva a nevezetes nap nemzeti fontosságát és fölkérte dr. Sziklay Jánost a neves írót és hírlapírót, hogy ünnepi megnyitó beszédjét mondja el. A Hiszekegy elének- lése után Sziklay János dr- méltatta a Kormányzó óriási nehézségek között di­csőén teljesített küldetését, amit a nagy­számú közönség, mely nem is fért el a te­remben nagy lelkesedéssel fogadott s a Kormányzó háromszoros éltetése után el­énekelte a Himnuszt. A közgyűlés ezután áttért a napi rend­re és diszelnökének nlegválasztolta Dudav Alajos dr.-t a XI. kerület tanácsnok elöl­járóját, aki eddig is szeretettel támogatta az egyesület törekvéseit, a. közmunkák te­rén. Majd megválasztotta egyhangúlag a végleges tisztikart és választmányt, mely a következőképen alakult: elnök: Mikola Géza dr. ny. postaigazgató, — ügyv. el­nök-igazgató: Bálihelyi Ferenc szkfv. ta­nár, — társelnökök: Sziklay János dr. ni. kin. korm* főtanácsos, író es Izsépy Béla a Ferenc József intézet tanára — alelnö- kök: Ábel István, Barits Ferenc, Kovács Géza dr. Szarka László, és Wagner János, — titkárok: Gon da Béla, Ravasz Istváa. Csényi Antal dr. és Páré j László dr- — jegyzők: Bereg Tivadar és Ravasz Ferenc, — pénztáros Bereg Pál. — ellenőr: Weiler József, — ügyészek: Gáldonyi Béla dr. és Csányi István dr. ügyvédek. — műszaki­tanácsosok: nagyszenüniklósi Lippner Ká- rolv. Orosz György- építészmérnökök: Rózsa Sándor építőmester, háznagy: vitéz Mátlié András, A számvizsgálóbizottság tagjai: Pázmánd Sándor, Gömöri Kornél. Szalay József. ösikv^Báíi-nt, és Schul La­jos. Ezenkívül 45 választmányi tagot vá­lasztottak és végül, mint tiszteletbeli ta­gokat vették fel: Mottl János ‘kerületi főfelügyelőt és Kanta Jenő kerületi mér­nököt. A közgyűlés lelkes hangulatban oszlott Szét hizva a város jóakaratában, -amely ezt a legújabb telepet kiséri. melynek ne­vet KELENFÖLD KERTVÁROS névben kérik megállapítani a Közmunkák Tanácsától­Serlegavató OOGO0OOOOO00OGOOOOOOOGOOOO0O A HIRES TOLL Mö és JANCSI CIGÁNYZENEKARA MINDEN ESTE A MODERNÜL ÁTALAKÍTOTT «ési HHDIK kAvéhAzbmi muzsikál 00O0O00©G00OfüOQO0OG0000ÖG000 "csIszArfürdí NŐI ISZAPFÜRDŐIÉ I megnagyobbítva és modernül átala­kítva, valamint az újonnan létesített IVÓKÚT a nagy gyógyudvar ivócsarnokában egész napon át a közönség rendelkezésére áll. s rendezett október hó 15-án este fél 8 óra­kor a Budagyöngye vendéglő nagytermé­ben O s z o 1 v Kálmán törvh. bizottsági tag elnöklete alatt BUDAITEGYVIDÉKl POLGÁRI LÖVÉSZ EGYESÜLET P e r c ze I Béla alapitó elnök emlékére, A serleget Nagy Jenő alelnök ajándékoz­ta. Az egyesület védnökei: Kozma Jenő dr v. Hadnagy Domokos tábornok, vitéz Ratkóczy Bódog ezredes, v. Barcsay Ádám ezredes, v. Holly Jenő ezredes, DeLmár Valter, Petracsek Lajos dr. Schmaderer Viktor dr. és v. Budaházy Mihály. Köz­reműködtek a „Zugligeti Erdei Viszhang Dalkör.“ Az esten Helmeczy Dezső üdvözölte a vendégeket, — Oszoly Kálmán pedig fel­avatta ünneplő szóval a hatalmas ezüst serleget, kegyelettel adózva Perczel Béla emlékének, aki mint az egyesület elnöke hervadhatatlan érdemeket szerzett. Az ál­tala vetett magból kelt gyümölcsöt élvezi most az ifjúság. Kifejtette az Egyesület programmját és felhívta az ifjúságot, hogy saját erejében bízva haladjon — csak elő­re. A serleget elsősorban a Kormányzó úr őfőméltósága egészségére ürítette, az­után Kozma Jenő dr. és Petracsek Lajos képviselő, majd Schmaderer Viktor ta­nácsnok-elöljáró és végűi az áldozatkész serleg adományozó, — Nagy Jenő éksze­rész alelnök egészségére, átnyújtva neki az egyesület köszöneté és hálája jeléül az uj egyesületi aranyérmet. A lelkesedés csillapultával az egyesület kapitánya át­vette a serleget s a dalárda elénekelte a „Hiszekegy"-et. Ezután Nagy Jenő kö­szönte meg az elismerő szavakat, holott nem várt dicséretet, mert a serleget az ifjúság buzdítására szánta Majd KOZMA JENŐ DR­országgyűlési képviselő a Budai Polgári Lövész Egyesület főlövészmesterét kérték szólásra, aki megbetegedése óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. Nagy el­ismeréssel emelte ki Oszoly elnök műkö­dését és köszöntötte a hölgyeket, külön megemlékezve a jelenlévő özvegyéről és régi barátja, fegyvertársáról P y b e r Ignácról. Petracsek Lajos dr. orsz. gy. képviselő lelkes szóval utal a sport fontosságára nemzetvédelmi szempontból és éltette az egyesületet. Geiger Gyula a Virányos Kútvölgyi Egyesület elnöke névnapja al­kalmából köszöntötte Oszoly Kálmánt és átnyújtotta neki az aranyplakettet. Pybcr Ignácz köszönő szavai után'megemlékezett Perczel Béláról, üdvözölte özvegyét — s az ünnepet Zsadányi főrendező hálás kö­szönő záróbeszédé fejezte be. F U X O Gl’MMIHARISN YA Kt)LÖNlECESS£GEK EGtSZSÉGtlGYl CIKKEK SZAKtZIETE H V M G M M ÍM í. J1CK.OTÁS-U. 1/a (Vérmezővel szemben) un c°yéb jól indokolt esetei is, melyek összeegyez let hét ők a tön ti elvvel. Elsősorban az ünnepségek: eljegy­zés, esküvő, évfordulók és hason­lók. Vannak érdekvacsorók is, amikor nemcsak a konyhában „főznek“, de az asztalnál is! Hol családi ügyben, hol üzleti ügyben, hol egyebekben! A kérdés a mi szempontunkból azon fordul meg, milyen súly esik az alkalomra, vagy az érdekre (nem kell azért rosszra gondolni!) és milyen fontosságot tulajdonítunk ezen kívül és felül a vendégeknek nyújtandó lelki és főkép testi ja­vaknak? Érthetőbben: mennyiben marad a vendéglátásnak gerince az asztal öröme, vagy szárnyalja túl fontosságban egyéb tekintet? Hiszen vannak vendéglátó alkal­mak, amikor az ' evés-ivás „nem fontos“, fő, hogy „együtt legyünk!“ Ilyenkor sem lehet azonban mind­egy, hogyan fogadjuk a vendéget: amit adunk, hogyan adjuk elébe; hogyan gondoskodunk róla. Ezek azok az esetek, amikor a házigaz­dának vagy háziasszonynak a rá­termettsége, a hivatott sága érvé­nyesül. vagy nemlegesen jelentke­zik. Nem is az dönti el az ütközetet, hogy mit adunk, hanem az: hogyan adjuk! Nem az anyag értékes volta teszi jóvá, nagyon jóvá az ételt, ha­nem az elkészítés, a felszolgálás gondossága és sikerült volta. Bi­zony mondom: inkább adok vendé­gemnek egy igazán jól elkészített ízben, illatban tökéletes borjúpör­költet. mint egy rosszul sütött fá­cánpecsenyét. — I1 IUKOVITS J. KÖV1zvezfai^ ATTIL/t-U. Yl^VtZETEK TELEFON: 53-0-69 B vendéglátás művészete — Részlet Gundel Károly érdekes könyvéből ­Nem mindegy, miért hívunk ven­déget ? Manapság — senki ne vessen rám követ őszinteségemért — de az ese­tek javában a vendéglátás oka, ürügye, hogy ne mondjam kifogá­sa: — „mert revanssal tartozunk!“ Hát bizony ez az különös eset már a „muszáj“-kategóriába tarto­zik s mint ilyen, „nem az én ese­tem“. Ne azért hívjunk vendégeket, mert mi is meg voltunk híva Muta­tós Menyhértéknél vagy Szives Szilárdéknál, hanem hívjuk meg őket azért, mert jól akarjuk érezni magunkat a társaságukban s az a szivünk őszinte óhajtása, hogy ők is jól érezzék magukat nálunk. Egy pár órára szebbé, kellemesebbé, él­vezetesebbé akarjuk tenni az éle­tüket: örömet akarunk okozni ne­kik! Ez a 1‘art pour 1‘art! De vannak a vendéglátásnak 1| gyógymódok I a reuma ellen bükéi P1P LAJOS dr. a lukács- fiirdö főorvosának előadása Ez idén tizedszer gyűltek össze asz or­vosok Balatonfüreden, hogy meghallgas­sák az előadásokat. Az előadók sorában szerepeltek ez idén Korányi Sándor báró, Kétlv László báró, Ángyán János, Vere- bély Tibor, Tóth István, Vámossy Zoltán, Bakay Lajos, Rusjznyák István, Lénárt Zoltán. Nenber Ernő, Richter Hugó, Be­nedek László, Hainiss Elemér, Illyés Gé­za, Frigyesi József, Bókav Zoltán egye­temi rendes tanárok. Budai szempontból élrdekes és fontos bilkei PAP LAJOS dr. egyetemi m. tanár, a Vöröskereszt-kórház és a Lukácsfürdő főorvosa előadása: „ÚJABB GYÓGYELJÁRASOK A REUMÁSBETEGSÉGEK KEZELÉSÉNÉL". A kísérleti orvostudomány; mélyreható klinikai megfigyelések sora az utóbbi évekbeli lehetővé tette a reumás megbe­tegedések alaposabb megismerélsét. Ko­rai helyes diagnózisból fakad az idején alkalmazott helyes gyógykezelés. Nagyon különböző fertőzések, ezek toxinjai, kü­lönböző fehérje-bomlási termékek, belső szekréciós mirigyek káros hormonjai, kóros anyagcsere-termékek útján kelet­keznek. Kialakulásukban nagy Szerepe van a túlterhelésnek is, a túlizott munká­nak, a túlzott táplálkozásnak, éppúgy, mint a hiányos táplálkozásnak és a rossz egészségügyi viszonyoknak. De mindezek a tényezők a rettegett „megfázással“ együtt csak másodrangú szerepet játsza­nak. Az igazi kórokozó mindig valami­lyen infekció, vagy olyan méreg, amelyet a szervezet maga termel, és amellyel szemben túlérzékenységi állapotba jut. Ezt a kórokot meg kell találnunk és meg kell szüntetnünk. Ha. elérhető: fogban, mandulában, epehólyagban, vakbélben, stb., akkor azt föltétlenül el kell távolí­tani. A bélből származó bajok gyógysze­rekkel, magas beöntésekkel, főként bél­fürdőkkel jól befolyásolhatók. Ha a gócok mélyebben feküsznek és el nem érhetők, mint például a garatban, nyak-erek men­tén, legújabban nagy reményekre jogo­sít az ultra-rövidhullámú kezelés. Ez ja­vítja a •néTkeringést, csökkenti a gyulla­dást, a fájdalmat. A reumásnak mondott betegségek legnagyobbrésize az izom- csúz, az idegzsába rendszerint nem ártat­lan, múló fájdalmasság, hanem az ilven tünetek mögött sokszor mélyreható kóros folyamatok, leggyakrabban nehezen gyó­gyuló izületi megbetegedések rejlenek. Át kell menni a köztudatba, hogy a kró­nikus izületi megbetegedéseket éveken át, állandóan és rendszeresen kell kezel­ni. Fontosak a fürdőkúrák, de a gyógy­szeres kezelés az injekciós kúrákat nem pótolhatja. Újabban — úgylátszik — bi- izonyos aranysókban megtaláltuk azt a gyógyszert, amely éveken át adagolva, a legsúlyosabb Ízület gyulladásokat kedve­zően befolyásolja és idejtén adva, gyógyu­lást is hozhat. A siker azonban csak ak­kor jön meg, ha krónikus reumatizmus- ban szenvedők egész életmódját megvál­toztatjuk, szervezetét állandóan fiatalít. juk, regeneráljuk. Az ország minden részéből összegyűlt orvosok és ■ professzorok rendkívül mele­gen nyilvánították tetszésüket és háláju­kat is az előadásért, amely nemcsak az igen képzett ifjú tudósítók a megnyitói! kozasa volt, hanem kivételesen jó éli arloé is, akit élvezettel hallgatott v%ir a tarsasag. (T. R.) MEGNYÍLT 0. Kovács »s DROGISTA iLLRTSZERTáRR ÉS HflZTfiRTÁSI ÜZLETE Budapest, !., Krisztina körút 89. EBÉD Kétszemélyes négyfogásos 1 50 P a HALBRECHT-konyhából II., Tégla-u. 3. Díjtalan szállítás. Saját éthordó. Ön szép de még szebb _________ pgraman lesz, ha özv. ILLYÉS SÁNDORNÉ HÖLGY Ét URIFODfláSZ Üzletét lútogatja II. VERMEZÜ UT 14. széni VÁRFOK UíCA SAROK TELEFON: 50 -2-17 Tartós on do Iái ás géppel és gép nélkül. Festés, szőkítés. Egyéni trlxurák modell után. 10 százalék engedmény, ha hivatkozik a Budai Naplóra Őbuda»Ujlűki Takarékpénztár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, III. LAJOS UTCA 148 Telefon: 62—í—5? Betéteket elfogad könyvecskékre és folyószámlára a legnagyobb kamatozás mellett. Kölcsönket folyósít váltóra, folyószámlára, értékpapírokra a legelőnyösebb feltételek mellett senefced^elö Buda A' budaiak általában zenekedvelő embc- berek, sőt jó muzsikusok is. És már rég­óta. Hisz Budán sokkal előbb voltak jó zenekurok, mint Pesten. A lebontott Ta­bán és a Víziváros régi viskói sokat mesél­hetnének ériről. Idővel azonban kiesett a hegemónia a budaiak kézéből. A nagy ze­nekari hangversenyek színtere Pest lett Budának lassankint már valamire való zenekara sem akadt. Nagyszerű ötlete volt tehát a „Budai Zenekedvelők Egyesü- leté“-nek, hogy az újonnan alakult „Buda­pesti Szinfónikus Zenekar“ a budai Viga­dóban rendezett hangverseny-ciklusát. Ez­zel Buda zenei fejlődésének jelentős állo­másához érkezett el. A bemutatkozó hang­verseny egyébként páratlan siker jegyé­ben folyt Je. A fiatalok zenekara fényesen állta a tűzprobát, kitüntető eredménnyel ■ vizsgázott karnagyuk: — Sámy Zoltán is. A műsor minden egyes száma növelte n nagyszámú közönség lelkesedését. Doh- nányi Hiwigaricájával és Bartók Magyar parasztdalaival különösen remekelt a zene- kar. Az est koronája a Psalmus Hungari- cus volt. Ez a mű, melyet Kodály Buda és Pest 'egyesítésének 50. évfordulójára írt. végre Budán is felcsendült. Ez a mű, mely a napokban osztrák földön és magyar nyelven fogja hirdetni a modern-ősmagvai zenekultúrát, mely a világ zenekultúrájá­nak egyik legnagyobb hegycsúcsa - végre már a budaiaké is. Hangsúlyozva emeljük ki hogy ezen a koronán Rosier Endre nagyszerű tenorszóiója volt a gyé­mánt. Rossa Ernő 1 TOROK. A. |g| I H ÉS TÁRSA BANKHÁZ RT. | B Budapest, IV., Szervita-tér 3. I a m. kir. osztélysorsjáték fűárusitói. H Kísérelje meg szerencséjét és I vásároljon osztálysorsjegyet I TÖRÖKNÉL! 1 I Elérhető legnagyobb nyeremény I 500.000 I PENGŐ I Nyereményhurás október 20-án fi kezdődik. >. I Az I. osztályú sorsjegyek ára: 9 ■ Egész sorsjegy: Fél sorsjegy: Negyed sorsjegy: I I P 24 __ P 12__ P 6.— I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom