Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-01-07 / 1107. szám

2 Budát Napló Budapest. 1933, 7. KIRÁLY-FÜRDŐ Ipmttt 1558-Ö3H KASA HUSTAFA Dudál basa, Budán, ll.i Fa-utca 84. íz. « fn(/nO szansava® nátront, izeniiva» lUnUu mes7et» szénsava* klórnátriumot es magnéziumot tartalmazó hóvvlz köszvény, csúz-, bőr- és csontbeteg­ségek, fémmérgezés, máj-,lép-, mén-, húgyhólyagban ta Imák, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: 2=L Jüókúra 1518-ban a híres német asztrológus Stöffler megjósolta, hogy 1524. feb­ruár havában özönvíz fogja elpusztí­tani a világot. Ezen prófécia mély hatást keltett Európa összes népei­ben és a nemtörődömséget óriási mértékben fokozta. A mohács, csata után Szulejmán Szeptember 12-én bevonult ugyan Bu­da várába. 1541-ben Roggendorf tá­bornok akarta a várat Zápolya János özvegyétől Izabellától, I. Ferdinánd számára elhódítani. Áprilisban elfog­lalta a Gellérthegyet és onnét lövette az erődöt. Augusztus elején, amidőn Török Bálint meghozta a török se­gédhadakat, Roggendorf a Gellért­hegyről a császáriak kezén levő Pest­re akart átvonuln; és ezért hidat ve­retett a Dunán. Fráter György ezt megtudta, nagy szénaboglyákat ra­katott a Duna partján és éjjel, midőn Roggendorf az átkelést megkezdette, azokat meggyújtatta és azok fényé­nél a törők hadakkal támadásba in­dult. Állítólag 16-000 osztrák katona veszett a Dunába. Roggendorf sebe­sülten menekült és pár nap múlva Somorján vagy Komáromban meg­halt. A Szent Gellérthegy tetején min­dig állott kereszt, de emellett erődít­ménynek is kellett ott lennie melyet a törökök ostrommal vettek be. Ettől az időtől kezdve számtalan metszet készült és maradt reánk, me­lyek nagyobb része katonai célt szol­gált és az ostromok előkészítését és tanulmányozását volt hivatva meg­könnyíteni. Ezekből bemutatott az előadó sok érdekes képet. 1686-ban kezdődött Budavár ostro­ma és 1686 szeptember 2-án visszavet­tük a töröktől, amit az egész művelt világ örömünnepekkel ülte meg. Számtalan rajz, metszet, kép, leírás és ® és pamphlet örökíti meg ezt az ese­ményt, melyekből többet szintén be- j mutatott az előadó. Nagyszámú emlékérmet is vertek ez alkalommal és Goll Ödön a nem­zeti múzeumi igazgató őre 138 fajtát] 267 alfajjal sorol fel. Az érinek egy- részén jól látható a Gellérthegy is. A török uralom alatt itt épült megy a szépségéről és pompájáról híres Aga fürdő, körülötte a dervisek ko-l lostorai és mellette a szüzek fürdője, melyben a rege szerint az elrabolt lányokat őrizték, mielőtt a budai pa­sák háremeibe szállították őket. a| Sdros fürdő lebontásakor, 30 év előtti sajnos nem lehetett megmenteni a régi, hatszögletű 12 méter átmérőjű kupolacsarnokot, melyet més a törö­kök építettek. . 1687-ben a porosz származású Fink Konrád 2000 aranyért a székesfehér­vári pasa kezére akarta játszani Bu­davárát. Levelét a Fehérvárra kül­dött paraszt csizmájában megtalál­ták, miért is Finknk feje vétetett, a parasztot pedig a Nyárshegyen, ké­sőbb nevén Csúcshegyen Spiessber- gen, karóba húzták. Itt végezték az ilyen executiókat. A kamarai igazgatóság 1689-ben egy üres mecsetet engedett át a Gel­lérthegy alján levő Tabánban a tem­plom építésére, amely talán éppen az a Mária kápolna volt, ahová Szent Geliertet temették. A tabáni egyhá­zat régebben Kelenföld; egyháznak nevezték. A szerb teplomot 1742-beq I kezdték építeni a bevándorolt rácok. I A Sáros fürdőt 1687-ben warthenbergi j Illmer Frigyes Ferdinánd nyerte el adományul, aki 1718-ban a városnak adta el. A fürdő óránkint 40 akó vi­zet szolgáltatott és 1809-ben ismét magánkézen volt a Sagits, később — még 1868-ban is — a Kötbér-család birtokában. A Rudas-fürdőnél volt a városi sörház és még egy városi fo­gadó. A mostani Szent Imre vagyis Rácz-fü rdót 1696-ban babiloni Bergasi Károly nyerte el jutalmul. Örökösei 1774-ben Zagler Márknak adták el. Megjegyzem, hogy a jobbmódú pol­gárság mindig beszervezkedett kato­nai szolgálatra. Fegyverük lándzsa volt és innen ered a Spiessbürger el­nevezés, amivel a rendesen megtele­pedett, vagyonát és övéit védelmezni kész kispolgárt illették. A Tabán mindig sűrű lakosságú volt. 1851-ben 9945 lelket írtak össze. A várból erre nyillott a Zsidó kapu a Tabán felé és ez előtt feküdt a zsi­dó temető. Minden második tabáni házban a Gellérthegy és a Sashegy nedűjét merték ki. Nagyszerű fekvése volt ezeknek: fennt a hegyen szőllők, lent a völgyben a víz és szépen közepeit a bormerés.^ A kilencvenes évek elején a szollök végleg kipusztultak. De végleg eltűntek a tabán; hárfás nők, akik pe­dig még 30—40 év előtt a pesti udva­rokba jártak át énekelni. A Hadnagy-utca 14 számú házban tartózkodott rövid ideig Casanova, a hírhedt szerencselovag, amit részle­tesen tóirt évek előtt a Budai Napló, Szent István halála után a Péter király alatt bevándorolt idegenek nagy befolyásra tettek szert, ami a magyaroknál elégedetlenséget keltett, mely később nyílt lázadássá fokozó­dott Vata vezérlete alatt és vissza­tértek az ősi pogány valláshoz és szo­kásokhoz. Vezérük Vata és társai le- nyiratták hajukat, csak három üstö- köt hagyván abból lelótmi a fejről; ősi szokás szerint lovakat áldozának az Istennek, az áldozat után pedig va­rázslóiktól körülvéve régi módú lak- mározásokban fogyasztották el azt, a mj az áldozatból megmaradt. Ezek- után nekidühödve rárohantak az ide­genből jött papokra, leölék, a templo­mukat feldúlók Gellért, csanádi püs­pök, Székesfehérvárott tartózkodott és a riasztó hírekre Besztrid, Búid és Beneta püspöktársaival Pestfelé in­dult. Pest határában lázongó csapat | kövekkel támadta meg őket. Besztrid és Búid halálos sebeikben nemsokára | kimúltak. Szent Gellértet egy taligá­ra kötözték és alá botsáták a mere­dek hegyen. A hagyomány szerint a szent vérét arról a kőről a Duna vize hét évig nem tudta lemosni. E vérta- nuság óta viseli a hegy Szent Gellért nevét, kit 1083-ban István királlyal és Imre herceggel egyidejűleg avattak szentté. A püspök holttestét előbb a közeli Mária kápolnába, később 1400- ban a veneziai San Donato székes egyházban helyezték el. A Mária kál polna helyét ma már nem lehet meg­állapítani. 1732-ben még említés téte­tik egy Szent Gellért kápolnáról gróf Batthyány Zsigmond esztergomi ér­sek kánoni látogatása alkalmával, de ennek fekvését sem ismerjük. Az Er- zsébet-hid építésekor a budai hídfő­nél Xl-ik századbeli pillérdiszitéseket és igen jól faragott dekorativ része­ket ástak ki. A régi czéhszabályok szerint Szent Gellért oltárát a bor­bélyok és szabók tartották rendben, őt tekintették védszentüknek. Ezután már csak a mohácsi vész ide­jében találtam adatot Szent Gellértre vonatkozólag, midőn a pápai nuncius a pénzverdébe küldte azt az ezüst koporsót, amelyet I -Ferdinánd neje, Anna királyné Szent Gellért erek­lyéi számára készíttetett, de e célra még nem használtatott fel. Súlya 219 márka azaz 80 usque 100 kilogramm volt. A Gellérthegy lábánál az Árpádok! alatt az „Erzsébet“ királyi falu és kórház terült el, továbbá a betegápoló Szent János vitézek zárdája. Magyar- ország első kórháza lehetett ez és az 1780-as térképen is rajta van A 16-ik századtól kezdve minden képen vár vagy erődítmnéy van a he­gyen feltüntetve, igy lehetett az ad­dig is. Csak Korvin Mátyás korából van érdekes adat, mely szerint ő a hegy déli lejtőjén titokban nagyszabású építkezésekbe kezdett. Egyesek sze­rint egyetemi várost akart itt alapí- tan.í I0-?00 diák számára, de sokkal valószínűbb, hogy katonai telepet tervezett nagyobb állandó hadsereg befogadására. Megemlítésre méltó, hogy Mátyás király kertjei lenyúltak a Gellérthegy északi lejtőjéig és magukba foglalták a Ráczfürdőt, amelyhez boltozott fo­lyosó vezetett le a palotából. Királyi fürdőnek nevezték, medencéjében úszni is lehetett. A budai meleg for­rásokat különben már egy XIII. szá- zadbeli zsidó író, Izsák, Mózes fia em­líti. Több helyen olvastam, hogy a forrónak nevezhető vízben tenyérnyi fehér halak úsztak, melyek a hideg Dunába dobva ott mindjárt megdög- lottek. Korvin Mátyás 1490-ben halt meg. Ekkor a török veszély már igen im- minens volt, de a belviszályokka! küzdő országban senki sem törődött » Az 1740 évből való Wemer-féle raj­zokon a Gellérthegyi erőd romokban hever, de megette feltűnik a kálvária keresztje, s a kálvária hét állomásból állott. Ezekből négy a tündérlaki mélyútnál, a Búsuló Juhásznál azután a Szirtes-úttól jobbra még megvan és a végállomás is 1777-ben Mária Terézia alatt elha­tározták egy új observatórium építé­sét a Szent Gellérthegyen. Alapkövét 1812. augusztus 8-án József nádor tet­te le. 1814. október 26-án, a bécsi kong­resszus után I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I- Ferenc király meglátogatták az ob- servatóriumot. Több mint 80000 fo­rintot költöttek az építésére. Végle­gesen felavatták 1815. október 19-én és 1820-ban Ferenc császár és neje Karolina innét figyelték meg a nap- fogyatkozást. 1830-tól innen jelezték harangszó- I vaj a delet, 1849. után árbócot tettek a harangláb helyére, melyen zászló, J később kosár felvonásával hajók kö­zeledését adták tudtuk 1833-ban a Gellérthegyen Andreán Károly másfél ölnyi magasságú próba telegráfot állított, amely nappal lé­cekkel, éjjel pedig hét ingó lámpával adott jelt a Szép Juhásznéhoz innen pedig 18 állomással 3 perc alatt Bécs- ben lehetett a hír. 1849. májusában hegyünk . fontos szerepet töltött be Budavár ostromá­nál. A magyar tüzérek fényes nappal az osztrák ágyuk tüzében vonultak fel a csillagvizsgálótól nyugatra. Az osztrák védősereg összelőtte az ob- servatóriuniót és ezzel a csillagda megszűnt létezni. 1872-ben kezdték meg a Duna felé eső meredek lejtő befásítását, amikor erre 12.000 forintot költöttek. A Szent Gellérthegy dunaparti szikláinak szépségét nem ismerték fel- 1875-ben az összekötő vasúti híd építői ajánla­tot tettek a városnak azok elhordá- sára, de a Közmunkák Tanácsa az ajánlatot elutasította. nek elnöke és ahol szintén számosán vár­ták, hogy jókiváságukkal ellmlmozzák. * Óbuda társadalma, mely a Ili. kér. Pol- edri Egyesült Társaskörben felt ki mun­kát a kerület érdekében, január hó 3-án ünnepelte vezérét Andréka Károly helyet­tes főkapitányt. A választmányi ülésen 'í'A,Qyula és 0rov<‘ Zsigmond dr. üd­vözölték lelkes köszöntőkben az elnököt, *i i a tarsashvacsora után köszönte meg ezt a szerétéiről szóló beszédében. Az­után Petracsek Lajos dr. országgyűlési képviselő mondott gazdaságpolitikai be­szédben üdvözölte Andrékát, — utána Ke­mény Lajos, majd Tatai Boldizsár, Braun .lenő, Piazza György biz. tag. Halamon János. Kemény József pedig a betegeskedő Andréka Károlynét köszöntötte. Mindezt megköszönte zárószavával Andréka Ká­roly. Wolff Károlyt, a keresztény községi párt elnökét uj év napján az áldozatos és csendben működő szeretet nevében hatá­sosan köszöntötte Toperézer Ákosné, a Kér. magyar asszonyok pártszövetségének elnöke, amire Wolff Károly hosszabb be­széddel felelt. Ezután Csilléry András üd­vözölte a keresztény párt vezérét. * Toperczer Ákosnét a „Keresztény Ma- J gyár Asszonyok Pártszövetségének“ ön­zetlen és fáradhatatlan! elnökét a rendkí­vül nagyszámú hölgygárda nevében mele­gen köszöntötte az évfordulón Spur Ist­vánná, egységes szeretetről- téve tanúbi­zonyságot. Toperczer Ákosné költői len­dületű köszönetében az ideális., nő 1933. évi programmját fejtette ki nagy hatás mellett. * Az I. kér. Iparoskörben meleg köszöntés­sel nyitották meg az uj évet. Kollár Gá­bor diszelnököt és Korányi Márton elnö­köt Gubicza Lázár üdvözölte a kör nevé­ben szép- besiliddel, míg a Bikike nevében Lettner Vilmos mondott hatásos boldog uj év kívánást. Az elnökök meleg köszöneté után Qcsenüs Jánosné asztalosmester neje beszélt keményen, majd Tóth István ügyv. elnök mondott tartnlmas beszédet Csak az erkölcs mentheti meg Magyarországot! A limanovai világcsata emléke A világháború első évében 1924. decem­berben Limanovánál oly haditény ment végbe, amely jelentőségében és következ­ményeiben a legjelentősebbek közé tar­tozik. Az oroszok óriási hadsereggel Ma­gyarországot készültek elárasztani és ezen az utón, Ausztrián át, a német haderő­nek hátába kerülni. Ha ez sikerül, nemcsak Magyarország, de Középeurópa civilizációja került volna a legnagyobb veszedelembe. Ezt akadályozták meg azok a magyar csapatok, amelyek magyar vezérek irányí­tása mellett, harci készségükkel, rendít­hetetlen bátorsággal és kitartással meg­verték a hatszoros túlerőben levő orosz haderőt és nemcspk visszavonulásra, de I ennek a tervnek a- végleges feladására kényszerítették. A külföldi szakirodalom ezt a haditettet a világháború legneveze­tesebb tényei közé sorolja. Mégis nálunk e győzelem jelentősége még most sem eléggé ismeretes és ha egy társadalmi alakulat, a Bariliós asztaltársaság c ‘hadi- tényt ki nem emeli a feledés homályából, ez a világháború sok más kevésbbé fon­tos eseményének tömegében, talán soha nem kerül a ketlötnegviláiHásba és meg­örökítésbe. Az asztaltársaság tagjaiból alakult országos bizottság hazafias tevé­kenysége révén Limanovát évfordulója napjaiban most már évröl-évre megünnep- lik és nemcsak Budapesten, hanem a vi­déken is mind szélesebb körben megérde­melt megemlékezés központjává teszik. Tavaly a budapesti emlékünnepélyt a Palatínus család feje, József kir. herceg és fenséges neje tisztelte meg jelenlétével ezidén pedig József 'Ferenc kir. herceg mon­dotta volna az emlékbeszédet, ha abban váratlan megbetegedése meg nem akadá­lyozza. Ezért ezt a beszédet helyette szárnysegéde olvasta fel az ünnepélyen. Úgy, mint az előző években is, az ün­nepélyt díszvacsora követte s ezen Lima- nova magyarvér áztatta földjéből egy vele. A közismert 40 éves SCHMIEOL DÁNIEL HENTESÁRUGYÁR Fiókja I. Horthy Miklós-út 33. alatt MEGNYÍLT rögöt magában foglaló vasserleggel kezé­ben Hennyey Vilmos dr. kitűnő munka­társunk mondotta a serlegbeszédet. A diszszónok szavainak tengelyébe József Ferenc kir. herceg magas személyét állí­totta, mint a családi és a közerkölcs ne­mes képviselőiét és a közéleti tisztaság ragyogó példáját. Azt fejtegette, hogy őfensége e jellem tulajdonságai egy mes- gyén s egy irányban haladnak és ugyan­azt a célt szolgálják, mint a Limanovát megörökítő országos emlékünnepélyek. Mindkettő a régi erkölcsök és a veszen­dőbe menő nemes erények fennmaradását, dicsőítését és újra való érvényesülését jelentik. Hennyey Vilmos rámutatott arra, hogy az európai társadalom a világháború után az önzés, a kapzsiság és anyagias gondolkodás fertőiébe került és ebből csak úgy lát megpienekülést. hu a világ vissza­tér a régi 'iá erkölcsökhöz. Ebben látja a limanovai megemlékezés magasabb nagy jelentőségét, amikor hir­deti az önzetlenséget és dicsőíti azt az áldozatkészséget, mely a legnagyobb kincstől, az élettől. is kész megválni a közösség szolgálatában, a haza nagy eszméiéért való küzdelemben. Limanovát ahhoz a haditényhez hasonlítja, mely- lyel 1454-ben Nándorfehérvár alatt a ma­gyarság győzedelmesen visszaverte II. Mohamed hadait. Az akkori magyar di­csőséget az Egyház a déli harangszó el­rendelésével örökítette meg minden idők­re, most pedig Trianonnal hálálták meg, hogy a magyar ismét megóvta Európát a barbárok áradatától. Azzal a gondolattal végzi, hogy az örök Igazság eszméje is megkívánja ennek jóvátételét. Ez volt dr. Hennyey Vilmo sünnepi beszédjének esz­memenete, amely méltóan zárta be az ez- ideí Limanova megemlékezést. Ez ünnepélyen részt vett nagyszámú díszes közönségről és tábornoki karáról, valamint egyéb művészi számairól a napi sajtó beszámolt. Zoltán. Újév Budán A régi hagyomáyokhoz híven most is megjelentek RIPKA FERENC dr. udvari tanácsos, v. főpolgármester lakásán mindazok az egyesületek és társaskörök, amelyeknek vezetésében részt vesz és megjelentek talán nagyobb számban, mint máskor tisztelői, hivei és barátai, hogy új­év alkalmából üdvözöljék, mint a polgári gondolat és társadalmi béke vezéregyéni- séígét, mint Byda egyik első polgárát és mint jóbarátot A szorongásig megtelt hallban nem fért el a látogatók tömege, megteltek a szomszédos szobák is, amikor az ebédlőből felhangzott a Budai Dalárda éneke, a magyar ima, a Hymnusz, előlé­pett dr. Knébel Miklsó plébános és a nagy prédikátorok ihletével üdvözölte Ripka Fe­rencet, mint a Krisztinavárosi egyházköz­ség világi elnökét. Utána Hoor Tempts Móric dr., aki a Budai Társaskör, — majd Gaár Vilmos dr., aki a Polgári Egység pártja nevében, — ezt követőleg pedig Szombathy Kálmán, aki a Budai Nemzeti Egységes Párt részéről — köszöntötték lelkes szóval a ház urát, boldog uj évet kívánva neki. Azután sorjában jött a Budai Dalárda részéről Dunai Jenő, akinek üdvözlése után a Dalárda Szeghő Sándor karnagy vezetése alatt elénekelte Ripka Ferenc kedvenc népdalát: — Mi füstölög ott a sí­kon, távolban... a Klotild Szeretetház, amelynek üdvözletét Bardnszky Gyula dr Ss két növendék tolmácsolta, — a „33 loot- iall Klubja" nevében Koch Nándor, — a ,Budai Iparosok és Kereshkedők Köre" észéről Fábián József kereskedő, — a „Budai Iparos és Kereskedő Ifjak Kultur- egyesülete" nevében pedig Barak Mihály köszöntötték az uj év alkalmából Ripkát, aki minden üdvözlésre hivatkozva és rá­térve köszönte meg az üdvözléseket és a jobb jövőbe vetett hittel, lelkes szóval buzdította kitartásra a psüggedőket. Az ünneplést a dalárda fejezte be a magyar Hiszekeggyel. * Kozma Jenő dr. orszgy. képviselő, az Egységes Nemzeti Polgári Párt vezére, a Polgári Egység Klubjánan elnöke és az egyesületek, társaságok egész sorának élén álló vezéregyéniség •— az uj évet távol töltötte s igy a tervezett nagyarányú üdvözlés elmaradt. * Becsey Analt, a kelenföld vezérét és gazdasági életünk kimagasló alakját, aki minden jő ügy készséges támogatója, mintegy százan keresték fel a lakásán, nagyrészt küldöttségek és melegen üdvö­zölték az uj év küszöbén. Küldöttségileg tisztelegtek: Á Kelenföldi Társaskör, — a Fővárosi iparosdalárda, — a Bádogosok és Kereskedők Szövetkezete, — a Kézmü- iparosok és Kereskedők Orsz. Szövetsége. Az ünnepi beszédeket hálás szóval kö­szönte meg az iparosság e köztiszteltében álló vezére és viszonozta barátainak, hí­veinek egyéni üdvözlését. * Petracsek Lajos orszgy. képviselőt ba­rátai és tisztelői keresték fel nagy szám­ban. Az uj évet azokban a társaságokban töltötte, ahol vezető szerepe van, első­sorban a Budai Torna Egyletben, amely­RaVaSz í„ krisziina-kOrűt is Telefon: 502-34. cukrász <vw ELŐKELŐ CUKRÁSZ SZALON Uj hatósági orvosok Budán az I. kerü­letben Potdermann József, a II. kerületben Dóczi Lajos, a III. kerületben Pap Sándor. Jótékonycélú előadást rendezett a Ró- maifürdő-telepi elemi iskola a múlt hónapban a III. kerületi i KeVe-utcai iskola tornatermében. Az előadáson na­gyon ügyesen szerepeltek: Gászner Éva, Gondos Mária. Jaronics Károly, Róth Margit, Kovácsy Etelka, Neubrandt Rózsi, Godzics Etelka, Bencsics Lajos, Hőgye Mihály, Godgics Károly, Ballagó Zsiga, Búzás Jolán, Stefantk Mária, Szabó Rózsi, Tornán Erzsi, Szaniszió Júlia, Watzinger Erzsi, Dóry Magda, Stefanik Ida, Jäger Vali, Gombai Mariska, Oszlánszky Magda Gierczynszky Gizi, Procs István, Fröh­lich Rezső, Szaniszió Péter, Watzinger Emil, Berkó Antal, Szaniszió János, Fe- dermayer Ferenc, Fabritius Anna, Gavel- da Ilona, Hepner Klára, Peisch Anna, Je- linkton Ilona, Mikó Mária, Godzics Etus, Kohus Margit, Kubán Irma, Lene Etus és az Iskola énekkara. ÚRI PIZSAMA minőségű már 10 pengőtől Kapható: II., I IfwIKP- Margit-krt 51 L_11NrvCL 33 éves cég! Kelmefestést, vegytisztítást csak szakemberrel végeztessen REICHER II., TÉGLA-U 9 BU DÜKENDE TURCSA KONOSIURLAR Legszebb Bó'rdiszmííárii Bőröndök, retikülök, pénz- és névjegytár­cák, nagy választékban, olcsó áron, ízléses, szép kivitelben Krisztina-körut 61 szám Postapalotával szemben Hangulatos esték a Császárfürdő éttermében ahol minden este schrammelegyüttes ének és muzsik Kellemesen fűtött terem, jó bácskai konyha, pompás hárslevelű bor Tisztelettel Csirszka Konrád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom