Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-06-20 / 1128. szám

9 Budai Naulő 1933 jímiús 20 KIRÁLY-FÜRDŐ (pitim 1558-Mn KAM MUSTAFA trill ti». Budán, II., Fő-utca 84. ii. IC fol/np “““™ »«Hont »z.ni.va. lU lUílllu meaz°L azéaaavaa klómátnumol ea magnéziumot hó v vl z tartalmazó kőaivény, ceúz-, bőr- és caontbeteg- aégek, fémmérgezés, máj-,lép-, méh-, kúgjrhólyagbántalmak, gyomorhurut és síhasi pangás ellen. Kádfürdők; egész napon át AX.fünWAír. fáíliahnak .... reggel 5—I. Gőzfürdők: n5knek hétköznap d. u. 2-7. Juó kára telenedVe és bosszúsan a fa-képnél hagy­tam őket. Aki hazánk német nemzetiségi kére dését -csak némileg is ismeri, tudja azt, hogy a svábság' zöme a magyar1 délvi­dék sik, végtelenül termékeny és ked-i vező éghajlatú területein helyezkedtek el. Bácsmegye zsíros földjeire 130 évvei ezelőtt telepítet,te) őket az akkori császári kormányzat. Würtembsigj és a Pfalz! csak úgy ontotta' nincstelen és éhező tömegeit az áldott Bácskába. Harminc esztendővel a telepítés ulán a sváb földmives már módosabb volt, mint az átlagos bácskai magyar gazda. A Bácskábajn született e ső sváb generációt pedig éppenséggel már felvetette a gazdagság és jómód. Tízezer- számra akadt köztük 100 ési 200 holdas gazda. Tucatszámra a forintmilliomos. A múlt század ki'encvenes éveiben a cser- veukai Lelbach' család feje volt a Keres­kedelmi Bank legjelentősebb betévőjé. Ti­zenegy mii-ó forintját őrizte és kamatoz­tatta a bank. Ez az öreg Lelbach még) Magyarországon született első generáció­hoz tartozott. ! A tárgyilagos-~ág| kedvéért el kell azon­ban ismerni, hogy a bácskai ^svábság, végtelenül szorgalmas, takarékos, józan­le kü és tkztaságszerető nép volt. Minden ország nemzetiségi ki­sebbség történetében páratla­nul áll a torontálmegyei beván­dorlás, illetőleg telepesek gro­teszk és egyben tanulságos esete,. A XVlIi. század vége felé az osztrák császári kormány a török háborúk után még mindig lakatlan délvidéki területe­ket igyekezett benépesíteni. Németország­ból, de' Franciaországból is jöttek a kat- holikus valásu telepesek sűrű csoportjai Torontálba. Egymás mellett, de külön épülő f falvakban helyezkedtek el. Na­gyon hamar nyilvánult meg azonban a sváb telepesek1 iö'ényes helyzete a francia telepesekkel szemb.n.| A németek, ugyanis már némi eg megszen ezve jöttek ide. Mes­terembereiket, papjaikat és tanitőikajt is elhozták magukkal. A francia zsellérek mindezek nélkül érkeztek. A francia gye­rekek teliátj kényszai üségből a szomszédos sváb falvak; isko áiba templomaiba jártak. Nem lel'ett bele 20—30 esztendő sem és a fiatalabb franciá generáció egymás között már svábul beszélt. -Csupán az) öiegekkel be zéltek még franciául. A To- rontálban szü eleit első francia generáció már csak törte a franciát. A második generáció pedig már francia családnevei­ket is svábosan ejtette ki. Grandljean- (ejtsd: Grunz -an), Kráuscbán, a Creppo n ból pedig a »weiches és hartes P« kó- mikus elmélete ellenére jó sváb Greb'on lett. , ITT Eképp született meg az a nejn- zeti kisebbségi csodáeset, hogy az országunkba) bevándorolt fran­cia telepesek nem a telepesitő ország magyar lakósságába, hal­Café- Restaurant BELVEDERE (CARLTON ÜDÜLŐ) Látványosság - zene - gyönyörű park Budakeszi-út 10 Telefon; ©4-0-75 sz. 5-08 autóbusz és vili. megálló Buda gyöngyénél Kovács penzió Anna lak a Balaton zalai oldalán» erdo- koszorúzta magaslaton, csendes» pormentes helyen gyönyörű kilátással a Balatonra Tiszta és jól berendezett szobák, A strandhoz és állomáshoz közel. Díjtalan kabinhasználat. Elő* és utóidényben 4*50 P, főidényben 5*50 P a napi kitűnő ellátás írógépen mindent leír és sokszorosít Olcsó-gyors-szép munka Írógépszalag "‘"»den írógéphez *Sarbonpapiros •* magyar ét külföldi gyártmány kozma iroda Budapest, II,, lskola-u, 27 Telefonhivő: 52-0-94 nem a német nemzeti kisebb­ségbe, a svábságba olvadtak be, Nem csupán nyelvi'eg, de szó- kásilag is. Az akkori magyar vezetőosztály, de, saj­nos, még az utána következő generációk sem voltak tisztában a nemzetiségi kér­désben rejlő hagy veszélyekkel. A múlt század utolsó évtizedeit a kü­lönböző nemzetiségi kérdések tartották izgalomban. A véreskezü Abdul Hamid török szultánnak macedón- és örmény­mészárlásai és II. Lipót belga király­nak á kongó-négerekeu elkövetett kegyet­lenségei lévtizedekig foglalkoztatták á világsajtót. ! I Ezek a lelk'etlenségek teljesen eltörpültek az/ akkuii porosz kor­mányok vérlázitó eljárása mellett, amely a lengyel nemzetiségi ki­sebbség letiprását célozta. El­képzelhetetlen önkénnyel és ke- gyetlensjégjgel vetette magát a porosz közigazgatás a védtelen és ártalmatlan lengyel kisebb­ségre. Nem csupán nyelvüket, h jnem é\ezredes; szokásaikat, szel­lemi és lelki életüket taposta és gázolta le a brutális, lelket­len, könyörtelen és komisz po­rosz csizma. • íme mutatóba ennek a gyalázatos rend­szernek egy száma. Amikor azt látták, hogy a lengyel »csürlie« (Gesindel) — csak eként beszéltek szegényekről — ra­gaszkodik nyelvéhez és szokássaihoz, ti. hírhedté vált kényszei telepitésel&t lép­tették életbe. A szörnyü.ége^k szörnyűsége. E rémséges rendelet alapján számtalan lengyel község likósságát emelték ki erő­szakkal ezeréves lakóhelyeitől és a nekik teljesen idegen, ádáz ellenséges érzelmű német lakossági távo’eső községeibe telepí­tették életbe,., A szörnyűségek) szörnyűsége, sebb sorsot? Akarat ellenére elhagyni a| megszokott rögöt és környezetet. Ott­hagyni prédára az ősi házat, az ősök templomait és temetkezési helyeit. De a poroszok egyáltalán nem törődtek a^ önkényüknek kiszolgáltatott lengyelek leli ki fájdalmával. De nem törődtek a kul túr világ «felháborodásával sem. Ha pe dig akadt volna egy lengyel nemzetiségi tényező, aki tiltakozni mert volna a po­rosz brutalitás ellen, annak a belét ta posta volna ki a poror.z türelmetlenség Ha Jacob Bleyer annyira szivén viseli német fajtestvéreinek sorsát, miért nem törődik és foglalkozik az Elbavidéki né­met zsellérek helyzetével? Mert ennék az ősgermán szánalomra méltó zsellé.ivadék­nak alig van jobb sora, mint a volt szerencsétlen lengyel kisebbségnek. Föl­desuraik, az elbavidéki Krautjunkerek, el­képzelhetetlen szívtelenséggel és kegyet­lenséggel bánnak velük. A középkori magyar jobbágyságnak1, még a Werbőczy-féle jobbágyellenes tör­vények életbe.ópésej után is összehasonlít­hatatlanul jobb sora volt emberséges és gondolkodó födesuraik alatt, mert a mai elbavidéki elnyomott német zselléreknek. Eleseltségüket aljas módon zsákmányolja ki az arrogáns, korlátolt és lelketlen porosz Krautjunker, Úgyszólván büntet ő mii rendelkeznek még éltük! felett is*. Ez nem túlzás. * Pár hónappal ezelőtt aktuális ebetek ha'mázának felsorolásával, ekkép irt a német sajtó egy része az Elbavidéki német zsellérek szomorú sor­sával kapcso'alosan. Ezzel - szemben bátran lehet állítani azt, hogy a magyarországi- német .nemze tiségi kisebbség úgy élt Nagymagyaror- szágon és úgy él ma a trianoni Csonf ka országban is, mint a mesebeli boldo­gok szigetén. Anyagi, erkölcsi és pozi- cióbeli javakban korlátlanul dusálkodik ebben a nagylelkű szép országban. Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy jobb dolguk van itt, mint a törzs,ötös * na er var lakosságnak. Ez a német nem­__jség teljesen tisztában is van a v ázolt helyzettel. Nem akadt senkisem közülök, aki Jacob Bleyer nek felhatalma­zást adott volna az állítólagos sérelmek elmondására. A magyar törvénykezés nem ismeri az osztracizmust, a számkivetés törvényét. A magyar vezetőosztály a szentelt hazai rögnek kényszerelhagyását mindenkoron százhalá nál is nagyobb büníetésnek látta. A rosszhiszemű nemzetiségi agitátorok üzelmei azonban szolgáljanak intelmül a magyar népnek, arra nézve hogy ezt aj törvényhozási hiányt mielőbb pótolni I kell., Törvényes alapot ke l teremteni arra, hogy a rosszhiszemű nemzetiségi agitáto­rokat ebből az országból száműzni lehes­sen. Coki innen! 1 TATARDY GERGELY Az Opera uj generációja és annak jövője Utravalóul egy Jó tanács Irta: gróf Mailáth József — A BUDAI IVÓKÚRA. Nemes J. György dr. v. fürdőorvos, akinek több értékes cikke a Budai Naplóban látott napvilágot, az ezévi Orvosi Nagyliét ke­retében megtartott M. Orvosok és Ter- mésziet vizsgál ók (Vándorgyűlésén ,ladott elő »A budapesti ivógyógymód balneo- graphiája« címén. .Az értékes előadást! amelyhez Gorka Sándor egyeit. tan. és Ujj Gyula műépítész fzólottak elisme­rőleg hozzá, mint az egyetlen előadás­hoz, 'mely az Orvosi Nagylxét 600 ér­tekezése között a magyar főváros bal- neologiai értékeiről elhangzott —- a ki­váló képzettségű előadó az ősszel úgy a Közegészség1! Egyesületbe^, mint a Bu­dai Társaskörben meghívásra — megis­métli az előadást. A RÓZSADOMB EGYETLEN CSEMEGE- FÜSZERÜZLETE II.. BIMBÓ-UTCA 45. TELEFON: 53-7-09 „BIMBÓ" CSEMEGEHÁZ POZSONY­KÁVÉHÁZ I., KRISZTINA KRT. 81 TELJESEN ÚJJÁALAKÍTVA megnyílt ESTÉNKINT HEVESI HORVÁTH GUSZTI CIGÁNYZENEKARA MUZSIKÁL TULAJDONOS V. BERTHA GYULA Szentképek szenzációs olcsó árban képkeretezés ablaküvegezés versenyképes árban Perge MAtyái s Budán, II., Mária-tér 3. Telefon: 54-7-96. — AZ ISMERKEDŐ EST a II. kér. Iparoskörben amely snapszli-versennyel volt egybekötve,! kitünően sildebrült és leg,, közelebb részlegesen' beszámolunk róla. Azt estén megjelentek Kozma Jenő dr. és Petracsek Lajos orszgy. képviselők.- SERLEGAVATÖ-ESTJET e hő 14- én rendezte a Szt. István vendéglőben a Budai Iparos és Kereskedő Ifjak Kul­tur Egyesület a III. országos Műkedvelői Versenyei győzelme alkalmából. A zsúfo­lásig megtelt helységben megjelent Kri- voss Árpád dr. t. h. b. t. a BIKIKE. el­nöke mondotta a serlegavató beszédet, amelyben utalt} az Egyesület 40 éves kul­turális munkásságára. Utána Morvay Je­nő dr. a Magyar Műkedvelő Egyesületek! Orsz. Szöv.-nek ügyv. elnöke méltatta a Bikike szép szereplését' és kiosztotta a Szövetség tiszteletűijj it úgy az Egyesü e$ nek, (Újpest város sejrleg©, az, Ország- zászló kicsinyített mása Pfeiffer Nándor tiszteletdijja, oklevél plaquette s,tb.) mint a szereplőknek és rendezőknek. Dicsérő oklevelet nyertek a szereplők köcül: Lász­ló Mária, Scbmiederey Jenő és Tóth László valamint Zeidler Micike a ren­dezésért. Kollár Gábor az I. kér. Ip. Kör diszelnöke, a Bikike társelnöke üd­vözölte az egyesületet. Tóth István az I. kér. Ip. Kör • ügyv. elnöke utalt a két egyesület egymáshoz tartozandóságá- ról. Végül Bevilaqua Borsódy Béla mon­dott tanulságos beszédet arról, hogy Bu­dán már a ‘középkorban az iparos cé­hek fiatalsága szolgáltatta a mágyax kul­túrát. A kikerült est rendezése Kopper Gyula és Zeidler János érdeme. I L L A T S MEGNYÍLT Z E R T A R l„ CSABA-U. 3. clIRIDGE I., Böszörményi-ut 28, Telefon: 510-64. és 570-36. Villamos és autóbuszmegállóhely ZENE - TÁNC KONYHA—4. Hangulat szórakozás Igazgató l TACHLER LAJOS JÁNOS Budai Polgárok! Óriási sikere volt a SZEKSZÁRDI BORNAK A TAVASZI VÁSÁRON literje ■—.80 Szekszárdi bikavér Sötét kadarka .............................. —.60 Asz tali fehér.............................. —.60 Orm os, magyar „Vermouth*1 „ 1.20 Budára ötliteres rendelóst haza szállítunkI Magjarüdvözlettel Fekete Sándor üzletvezető BUDAPEST, VII., József-ucca 19, szám. Hagyományot pompájú magyar vlncellérdlBzItményak, Címerek, magyar köazöntö-rlgmusok, Tolnai menyecskéit, nemes ás olcsó szekszárdi boroki Minden látogató a szekszárdi szőlő­hegyek történetéröl szóló emlák- füzetot Kap I a Telefon i 32—0—63 Többek kívánságára a múlt héten meg­hallgattam az operanövendékek vizsgáját az Operában és mondhatom, el voltam ragadtatva, hogy mily szép hangokat és kiváló megejlenéseket termel a Zeneaka­démia operaosztálya. Az előadásokat vé­g.ghalgattam, az újságokat végig olvas­tam és különösen örültem, hogy a ko­moly napisajtó vezérlapjai az én fölfo­gásomat megközelítették. Én ugyanis na> gyón jónak találtam a következőket! Huszka Rózsit, Dobay Líviát, Riedler Ibolyát, Rigó Magdát és Szabó Ilonkát. Beszéltem ia az e.őadás után Radnai igazgatóval és örömömnek adtam kileje- zést, hogy a Magyar Királyi Operának milyen szép hang- és játszóanyag áll majd rendelkezésére a jövő évadban, ha az általános viszonyok kissé megjavulnak. Ebből az alkalomból elmondom röviden 1 még a következő esetemet: A szünet után gratulálni akartam, mint a Koronázó Mátyás templom tisztelet­beli orgonistája, az énekkar egyik éne­kesnőjének, a jkis Szabó Ilonkának, hogy olyan szépen énekelte *4 vizsga­tételül szánt áriát. Az öltözőben beszél­tem vele s akkor egy zeneakadémiai nö- [vendék, teljes díszben elém állott és azt kérdezte: — »Nem ismer engem a ke-< gyelmes ur ?«• v — mire én (azt feleltem, hogy annyi sok szép hölgyet ismerek! Budapesten, különösen az operában és arra kértem, támassza alá emlékező te­hetségemet. Előérzetem volt, hogy ezt ■nö\endékefc aI Zeneakadémián bizonyára ^öbbször láttam már. így is volt. Az [illető tudniillik hasonlít Némethy Ellá­hoz és ezt meg is mondtam neki, ami­kor egyszer a büffében autogrammot kórt tőlem és egy Ave Máriát, amelyet ő is énekelni szeretne. Ezt az én Ave Mái iá­mát, amelyet 40 éves házasságom jubi­leuma emlékéra komponáltam, akkor éne kelte Németh/ Ella a hegedűszóló-' mot pedig Melles Béla, játszotta és én orgonáztam. Az autogrammot kérő fiatal .'énekesnő Húsz ka Bózsi volt akit nemsokára az öltözőben történt b szélgetésünk után a színpadra hívtak fifc szerepét ke/Í énekeln.e. En is e.foghltam helyemet a földszint egyik sorában,. a sarokülésen ahol a szomszédom olyan ur volt aki engem ismeri e élt a hangve,s nye' rő. 6 EE f eyel6mmel kísérte az énekesnő előadását Amikor Huszka Rózsi kilépett a színpadra önkénytelenül azt mondUm szomszédomnak, hogy mennyire hasoS =u,kymsrr**• h°gy szinte zavarba UOZZcl cXz fiDlhpi'i' „ • .. , ’ — mire Szomszédom kijelentette, iliogy a művésznő az ő menyasszonya. Meghallgattam Huszka, , énelcét és amikor az| őnelj tansolfVe^ a VÖ'e8énn3'el együtt nagyon tapsoltam, azt mondtam neki, aki ugy­latszik menyasszonyát sietett felkeresni; : »Mondja meg kérem a művésznőnek, hogy el vagyok ragadtatva nemcsak a hangjától, de a megjelenésétől és a já­tékától is. Gratuláljon neki a * nevemben, mert ő ismer engem és csak arra ké­rem, ne énekeljen sok Wagnert, jnerü azt régi tapasztalatból tudom, hogy a. Wagner énekek az érces hangokat na­gyon előveszik. Akinek azonban nagyon jó iskolája van az Wagnert énekelhet, példa rá Sohor, Larzen Todzón, Mayr és mások. Nagyon szeretném, ha ezt a tapaszta­latomat ez a kiváló, fiatal művész-nem­zedék megszívlelné, nehogy később ká­rát vallja. Ezt a tanácsot adom utravalóul. trianoni könyörgés Céhek kőrmenete a Krisztinában Felejthetetlen látványban volt részük a budaiaknak és annak a miniegy más­félszáz külföldinek, akik a krisztinavá­rosi Plébánia Urnapi körmenetét nézték végig. A hagyományos körmenet a bu­dai céhi' élet kutatója, .apunk; munkatársai Bevilaqua Borsody Béla kezdésére bővült ki a céhek ré^z.é.elével, mert az I. kér. Iparoskor elnökei Korányi Márton mint a budapesti iparosság Trianoni könyörgő körmenetét alakította meg. Mint már kö­zöltük, a mai Plébánia-templom .elődje, a Giovanni Francina hegyvidéki olasa kéménysepr.őmester (által .alapított »Ké­ményseprő kápolna« budai kézműves tör­téneti vonatkozásai miatt valósult meg Korányi Márton köri elnök l'entemlitett elgondolása. A .körmenet előtt Knebel Miklós pápai kamarás, plébános meg-, áldotta a Hermann János budai lakatos- mesler által vasból kovácsolt, dúsan ezűs- tözölt Madonna dombormüvet, a »budai céhi Boldogasszony« képét. A könyörgő céhi menet élén a kör cimerliordozója Sknbek Fe.enc mester haladt, utána egy magyarruhás leányka a gyászfátyo lal le­takart magyar cimert vitte, majd Szeőke Németh Ferenc «ácsmester következett, ^ál án hatalmas ácsszekercével &.ent Jó­zsefet, az ácsmestert jelképezvee- E.őcté haladt két kis fia, saruban, keleties da- róckön öskében, \ ál uk'on kis áasfülésezel, nagyoló ácsbárddal és szögpQjér.ővel, v a kis Jézuska ácsinast és barátját, a kis Keresztelő Szent Jánoskát je.képjzve- Ez­után nyakán címeres atyamesteri lánc­cal Korányi Márton és Tóth István mes­ter következett, a Ka z nó címeres zászló­ját Dvorz-ák Vince festőmester vitte, A budapesti mészáros céh, az ország legrégebbi, 1270-ből való céhe élén Bir- kus Sándor öreglegény öles alakja vitte a céh ősi taglóját, me Tette két kis »mes-. terfia« apródlegény, ezek után atyjuk* Tandary István mester, a céhi ezüstbo­kái yal, a TestvérpoLá:xal. A céh ökörfe­jes bárányos, szentjánosos és taglós ci- meres kopjáit a mészáros-zászló követte. Négy vágólegény vitte az 1693-ból való céhláda sz nestakarás saroglyáját, a mes­terek Kollár Gábor főcéhmester-elnök és Pathó Pál alcéhmester-elnök vezetésével következtek. A 1 katos, puskamives, kaio- csiszár, lánckovács, késes, kösjzö.üs szeg­kovács, sarkantyus, tükovács, ép ízei la­katos céhet Haverland Antal mester ve­zette. A régi Legiénytepitviérség remek-* müvü Testvérpoharát, mely Glergl Ali/jcn pesti ötvösmester 1836 bún készült remeke, Hermann János lakatosmester vit’e,. Eőr- köténye* legények ás inasok vitték az év-< százados céhládát, egy óriási ezüstözött kalapácsot, fogót, négy inas emeltje |a[ céhüllőt, egy öreglegény a méteres ara#- nyozott cégérkulcsot. Kéery Lajos kocsi­bognár éi kovácsmesler veze;tésével a ko­vácsok céhe legényei hordozták a fél- máz.ás kétkézi céhkilapácsot és az ara­nyozott patkókat. Zagler Béla fuvaros­gazda egy hatméteres ősi zászlót emelt, bőrkötényes csizmadfialegény a csízenai-i diacéh címerét vitte. A »céhi Boldogasz- szony« képét Le szt er Feienc mester vitte. Fehérkabátos kis borbélyinaskák után a kéményseprőcéh huszonnégy legénye kö­vetkezett léi rákkal, körseprőklkel és ara­nyozott gombos és övps fekete bársony- ruhában, fejükön a középkori batetta) Sződy, Szily és Barcs mesterek élén a kápolna-alapító Giovanni Francina mes­ter egykori hazájából, a svájci Locarno- ból származó ős dédunokája, Devecis del Vecbio Ferenc főcéhmester-elnök zárta be a menetet, melyet ezernyi nép, kö­zöttük mintegy másfélszáz külföldi ven­dég nézett végig. A felhők köziül ki-* kibukkanó nap csodálatos színeket ve­tett a festői viseletek, címerek és mes­terjel vén;, ek középkoriasi pompájára, me y- nek Bevilaqua-Borsódy Béla a Szemtimra évi körmenetet céhi részének kidolgo­zója volt a tervezője. Nagyszabású ás pompás házcsoport a Hoithy-Miklás-körtánm A Horthy Mikló.-körtéreo. . Szent Imre szobor melleit, nyolc épülőiből álló titui- ház-c.oport épilkezé.ét kezdi meg . kitűnő hírnevű Divid Jáno. é. Fin! cég. A t.r.as- hézsk középső ré.zén fog kiemelkedni s XI. kér. olőljáré.égnnk .zent épülőt. Az épületetek értékét a hely rendkívül előnyöa lekvéaén kívül nagy mértékben fokozzák, hogy az elöltük lévő teret a főváro. parkiroztatja éa idő fog torkolni • Boréroa-téri hid főforgalmi útja. A tár.aaházak egy. kettő, három, négy szoba halloa laké.aiaak (őröklakáaok) meg­válóié iránt VI. kerület. Székely Bertalan- utca 23. Tolelon: 172—15. az. alatt lehet érdeklődni. Ugyanitt ad lelviligo.itá.l az intéző bizott.ág a vételár 60°/o-érn terjedd törleaztése. kölcaönra la. Németvölgyi-út és Mártonhegyi-út sarkán elterülő telektömbön épülő családi villák három szoba hallal minden mellékholyi.éggol, aajét külön kernel elegéna kivitelben, kulctatadaaig p 22.000.—v Nagyobbak megállapodé. azerinl. Még az évben 30 évi adómenteaaég. Lefoglalható: Katona-Székely é> Molnár építészmérnökök irodájában. V., Személynök-utca 9—11. Telefon Autóméin 298—29. éa 225—59. BALÁZS HOvBmvőIgy ■ — végAllomás^ Specialitások Rántott ctbkt. dampfnudll. Nultott 4» ctulptl Utaizo^j^^aponla^clginyttnoj^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom